Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-04 / 212. szám
Kínai levéltári okmányok szerint Kínában már 1306-ban Fo- Kien császár koronázási ünnepségén bemutattak ejtőernyős ugrásokat. Az ugrók bambusz- rudakra feszített bőrkupolával és kezükre erősített kötelekkel toronyból, fáról ugrottak. Egy középkori orosz krónika pedig arról számol be, hogy egy bizonyos Szimeon nevű ember 1430-ban ugyancsak ugrott ejtőernyővel. Olaszországban Leonardo da Vinci 1550 körül nemcsak felvázol egy ejtőernyőt, hanem ő az első, aki e szerkezet működési módjának helyes elméleti magyarázatát is kifejti. Ha az ejtőernyőzés történetét kutatjuk, magyar származású kísérletezővel is találkozunk. Faustus Ve- ranziusz (Verancsics) Leonardóhoz hasonló elvek alapján magyarázza ejtőernyőtervét sőt az ő szerkezetével valószínűleg 1617-ben már gyakorlati kísérleteket is végeztek. Az első. ténylegesen bizonyítható, sikeres ugrásokat azonban csupán sok esztendővel később Joseph Montgolfier (1777) és Sebastian Lenormand (1783) hajtja végre. Lenormand első kísérleténél két kis esernyőhöz hasonló ejtőernyőt használ. Utoljára a montpellier-j csillagvizsgáló tornyáról ugrott le és ejtőernyőjének felüietnagysága 16 négyzetméter volt. Anyaga vászon, amelyre tömítés végett papírt ragasztottak, kipárnázott faülését 32, kenderzsinórokból összesodort tartókötélre függesztették fel, Lenormand egyébként az ejtőernyő anyagának tömítésére folyékony gumit is javasolt A XVIII. század vége felé a ballonmutatványosok műsorában egyre gyakrabban találkozhatunk ejtőernyős ugrásokkal. A XIX. században kizárólag mutatványként hajtanak végre ejtőernyős ugrásokat. A számtalan sikeres ugrás igazolja a rendszer biztonságosságát, és egyben elősegít] későbbi alkalmazását az aviatika területén. Igaz, történik ugyan egy-két halálos szerencsétlenség is, ezeknek azonban többnyire túlzott nyereségvágy az okozója. Az 1900-as évek elején az ejtőernyő tényleges mentőeszközzé kezd fejlődni. Technikai szempontból az orosz Kotelnyi- kov és Heinecke fejleszti tovább azáltal, hogy az összegöngyölt ejtőernyőt hevederek segítségével hátizsák módjára helyezi el a pilóta hátán. Különösen nagy jelentőségűek voltak Kotelnyikov ötletei és kísérletei. Repülőgépből az első tényleges ejtőernyős ugrást Albert Berry hajtja végre 1912-ben az Egyesült Államok-belj St. Luis- ban. Ahogy fokozódnak a teljesítmények — repülési sebesség és magasság tekintetében — úgy válik mind általánosabbá a Kotelnyikov által javasolt kézi kioldású rendszer. Ennek a módszernek tökéletesítése körül különösen az amerikai Irvin szerzett magának érdemeket. Irvin a húszas évek elején az ejtőernyőt szerkesztés, csomagolás és elhelyezés szempontjából a je- lenleq használt mentőeszközzé fejleszti. Ezzel a korszerű ejtőernyő megvalósulásának folyamata alapelveiben lezárult, jóllehet a szerkezet egyes alkatrészeit illetően még állandóan bukkannak fel a korábbiaknál tökéletesebb megoldások. Az ejtőernyő alkalmazási területe szintén ki- szélesedett: ma már megkülönböztetünk sport, mentő és teherszállító ejtőernyőket. A hazai sportejtőernyőzés alapjainak lerakása a felszabadulás után kezdődött. 1953-ban Dunakeszin rendezték meg az első országos bajnokságot. 1955- ben Bulgáriában indult először magyar csapat nemzetközi versenyen, s ejtőernyőseink 1956- ban vettek részt először világbajnokságon. A legszebb magyar siker az 1958-as csehszlovákiai világbajnokságon született: Magyarország férfj célsport, Az elmúlt évben negyed- százados jubileumát ünneplő Repülőklub keretében alokult, mint szakosztály. Jelenleq az MHSZ-nek Pécsett és Komlón van a megyében ejtőernyős szakosztálya. Az orszáq ejtőernyős klubjai az MHSZ keretén belül működnek, s a sportáq a honvédelmi nevelés eqyik fontos tényezőjévé vált. A pécsi és komlói szakosztályokban az ejtőernyős sportot űzők száma 50 körül mozog. Harai Imre, az MHSZ megyei repülőterének parancsnoka: ' — Az MHSZ keretén belül az ejtőernyőzést három ágra bonthatjuk. Foglalkozunk a sorkötelesek előképzésével, a kezdő sportejtőernyősök kiképzésével és magával a sportejtőernyőzéssel. Évente szeptember és október hónapokban hirdetjük meg az ejtőernyős tanfolyamokat. Tizenöt év az alsó korhatár, a felsőt az orvos határozza meg. A jelentkezők először alapos orvosi vizsgálaton vesznek részt, majd megkezdődik az elméleti képzés. Hetente egy alkalommal ülnek be az iskolapadokba a jelöltek és légkörtant, aerodinamikát, anyagismeretet, valamint mechanikát tanulnak. Az elméleti képzéssel párhuzamosan tornatermi edzések is szerepelnek a programban, no és a legfontosabb, az ejtőernyő-hajtogatás gya— Ha kiugrik, mit jut eszébe? — Csakis az ugrással kapcsolatos feladat. Egyéb nem is juthat az eszünkbe, hisz az ugrásnál nagyon oda kell figyelA világversenyeken három számban versenyeznek az ejtőernyősök. Az egyéni célbaugrást 700 méterről hajtják végre. A versenyző kinyitott ernyővel ereszkedik és azt a kormány- zsinorral úgy irányítja, hogy minél közelebb érjen földel a kijelölt kör középpontjához, illetve a 10 centiméter átmérőjű, középpontjelző korongot lábával eltalálja. Az egyéni stílusugrást 1800— 2000 méteres magasságból végzik. A versenyző a repülőgépet elhagyva, a földön kifektetett nyíl alakú jel irányába beállva zuhan, s az egyes gyakorlatelemeket folyamatosan összekötve, a meghatározott sorrendben hajtja végre. A csapat-célbaugrásnál 1000 méter a magasság. A csapattagok a csapatkapitány által meghatározott sorrendben és időközönként egymás után hagyják el a repülőgépet. Egyenként közelítik meg a célt és eredményeik összesítése adja a csapat eredményét. Az ejtőernyő szerkezétének legfőbb elemei: a selyemből vagy műanyagból készült ernyőkupola, a zsinórzat, a felerősítő hevederek és a nyitóbaugró válogatottja aranyérmet nyert. A világbajnok csapat tagjai Gyulai György, Kostély Sándor és Sztankó László voltak. Baranyában 23 éves múltra tekinthet vissza az ejtőernyős Uralom az érzelmek és szenvedélyek felett A legenda szerint Siva isten nyolcmillió testtartásból kiválasztott kétszáz hasznosat Ezek évezredekig a szerzetesek féltve őrzött titkai voltak. Később elterjedtek az egész világon, de még ma sem szűnt meg körülöttük minden titokzatosság. Mégis ennek a kétszáz emberi testtartásnak, jógagyakorlatnak hasznos, egészségmegőrző, testfejlesztő és léleknevelő hatásában sokan hisznek. De nem túlzott-e a hit, megalapozott-e a nagy bizalom: milyen szerepe lehet a jógának a mai ember életében? A jóga tanait Jé ötezer évvel ezelőtt foglalták először rendszerbe. Ezek az ötezer év alatt felgyűlt tapasztalatok napjainkban is igen sok esetben igazolják a jóga testfej- lesztő, testkarbantartó, egészséget megőrző, egyes betegségeket, lelki bajokat megelőző, gyógyító hatását tudatformáló és jellemneveló szerepét A kétségtelenül nehéz gyakorlatok végrehajtása nagy önfegyelmet követel, mégsem ez a legfontosabb, ho- nem a koncentráltság állapota és számos egyéb lelki tényező. Koncentráció... Bizonyos fokú figyelemösszpontosításMi a jóga? ra minden egészséges ember képes. Ezért a jógagyakorlo- tok során ezt a képességet inkább csak tovább kell fejleszteni. A jógaelmélet azt tanítja, hogy figyelemkoncent- ráló-képességünk nemcsak jógázás közben, hanem az élet más vonatkozásaiban is tökéletesíthető. Ehhez az kell, hogy igyekezzünk még a legunalmasabb tevékenységet is szíwel-lélekke! végezni. Az elvitathatatlan Izomfejlesztő, egészségmegőrző és egyéb testi hatások mellett a jóga jó eszköze a magatartásunk, a képzelőerőnk feletti uralom megszerzésének, megszilárdításának. A jóga fontos eszköze lehet az érzelmek és szenvedélyek feletti uralom megszerzésének. Fontos, hogy elfojtsuk az értelmetlen, felesleges negatív érzelmeket Rengeteg élet- energiát pocsékolnak el az emberek bosszankodásra, haragra, dühkitörésekre, hiábavaló, meddő vitákra, amit Európában .idegességnek” neveznek, az indus jógi azonban ezt úgy hívja, hogy „fegyelmezetlenség”. Takarítsuk meg ezeket az energiákat és látni fogjuk, hogy teremtő eró rejlik bennük, amit egészségünk, lelki fejlődésünk és más hasznos célok érdekében használhatunk fel. Amennyire kórosak az előbbiek, annyira hasznosak fiziológiai szempontból is a pozitív érzelmek. A haraggal, gyűlölettel, irigységgel tönkretesszük szervezetünket, megrövidítjük az életünket Ezzel szemben az örmmel, megelégedettséggel fenntartjuk egészségünket, bizonyos mértékig gyógyítjuk betegségünket, és elősegítjük a hiosz- szú életet Ahhoz, hogy ne váljunk üres, lelkileg kiszáradt emberekké, akik már nevetni sem tudnak, tanuljunk meg uralkodni érzelmeinken, indulatainkon, szenvedélyeinken. Jóga-szakértő szerint ez nem is olyan nehéz, mert: „Nincsenek rossz erők, csak rosszul használt erők. Indulataink olyanok, mint a makrancos paripa. Ha gyengék vagyunk, ledob, de az erősnek engedelmeskedik és hű szolga lesz.” Hoíka Vilmos korlása, Átlagban 50 jelentkező van egy-egy tanfolyamra. Sajnos nagy a lemorzsolódás, mert a jelentkezők többsége másra gondol, mint a valóságban van. Ők csak az ugrót látják maguk előtt, nem is gondolnak arra, hogy kitartó előkészületre van szükség, míg felszállhot és végrehajthatja az első ugrást Ha az ötvenból tizenöten megmaradnak, akkor elégedettek vagyunk. Van, aki az első ugrás előtti pillanatban gondolja meg magát, az ilyen tehet még kísérletet, de az ugrást nem erőltethetjük. Aki megmarad, arról valóban elmondhatjuk, hogy bátor ember, hisz az ejtőernyőzés elsősorban ebben különbözik a többi sportágtól. A gépben a magyar válogatott tagjai ugrásra készülődnek. A délelőtt folyamán már másodszor szálltak fel: a világ- bajnokság előtt minden percet ki kell használni. A versenyzők vidáman beszélgetnek, szóba se jón a percek múlva következő stílusugrás. Nekünk viszont csak annyi Jut eszünkbe a betervezett kérdések közül: félnek-e? Ml ugyanis a nagy keringésben alig várjuk, hogy földet érjen a gép. — Most félni, amikor Jóval túl vagyok a kétezredik ugráson? Nem! —• adja a választ Kovács József, a magyar válogatott csapatkapitánya. — A félelem kérdését már az első ugrásoknál le kell rendezni. Az ugrások után a levegőben megkezdett beszélgetést e földön folytatjuk szerkezet. A magyar ejtőernyősök szovjet és csehszlovák ejtőernyőket használnak, de az utóbbi években az USA gyártmányú Parakoma nderre! * is ugrottak már. Hazánkban nincs ejtőernyőgyártás, csupán javítást vállalnak, azt is egy helyen, Székesfehérváron. A PTCH 8 csehszlovák ernyő a legolcsóbbak közé tartozik, éra 16 ezer forint. Az ismertebb szovjet típusok, a PD 47, a T2 és a T 2—A A sportágak csaknem teljes számban az ember ösztönével szinkronban lévő mozgásra épülnek. Az ejtőernyősnek viszont az ösztönét kell legyőzni, amikor ugrásra szánja el magát. Bátorság és akarat a legfőbb jellemzője a sportejtőernyősnek. Egy pécsi edzőtáborozás alkalmával mondta Plntér- né Boros Erzsébet, a válogatott csapat tagja: — Mi, ellentétben más élsportolókkal, nem részesülünk a felkészülés alatt anyagi juttatásban. Egy válogatott ejtőernyős az edzőtáborozások alatt anyagilag is hátrányos helyzetbe kerül. De csináljuk, mert nagyon szeretjük ezt a sportágat. Igaz viszont, hogy a sikeres ugrás örömét számunkra nem kárpótolhatja semmi. Bátor, kemény akaratú emberek. És mindenné! jobban szeretik sportágukat Lázár Lajos Pécsi augusztusi esték filmszínház A „Dacolva élni" jugoszláv történelmi film. Főszereplője, aki a 18. századi Montenegróban élt, emberi és erkölcsi nagyságával próbál felülemelkedni az elmaradottságon. „A titkok néma háza" című színes lengyel filmalkotás a háború hatását ismerteti meg azokkal, akiknek mindez csupán már történelem. A dokumentumfilmben amatőr színészek is szerepelnek. Egy másik jugoszláv film: „Ma éjjel kár lenne meghalni" két partizán történetét mondja el. Az „Alfrédo, Allré- dó"- ban a rendező, Pietro Germi újra a házasság intézményét veszi célba a kegyetlen szatíra eszközeivel. „Az utolsó száguldás" című színes csehszlovák film Marie Pujmano- va, cseh írónő Alena nővér című novellájából készült. Egy ápolónő és egy autóversenyző szerelme elevenedik meg a filmvásznon. A színes amerikai filmvígjáték: „Közelharc férfiak és nők között" főszereplője Jack Lemmon. A „Legénylakás” és az „Irma, te édes" férfi főszereplői ezúttal is a szerelem csapdáiba esnek. A jugoszláv film, az „önző szerelem" szociális és morális problémákkal foglalkozik, így többek között a fiatal diplomások elhelyezkedési nehézségeivel és a protekcionizmussal. HANGVERSENY Ez a hónap gazdag és változatos zenei programot ígér. A Skorpió és a Corvina együttes 14-én mutatkozik be Szűcs Judit közreműködésével. A Fonográf együttes 22-én tartja önálló hangversenyét, amelyen közreműködik B. Tóth László. A Pécsi Zenélő Udvarok elnevezésű hangversenysorozat 12-én zárul a Hotel Tourist udvarán Garay György hegedűestjével. Zongorán kísér Miklós György. Az Úttörő Fúvószenekarok Napját tartják meg városunkban 19—20-án. A hagyományos találkozón résztvesz a babarci, a majsi, a pécsi és a szászvári úttörő fúvószenekar. A kulturális seregszemle vendége lesz az NDK-beli Bemsdorfi Úttörők Fúvószenekara. Zenét hallgathatnak a járókelők a Széchenyi téren, a közlekedési parkban, a Balokány- tigetben és a Mecseki Kultúrpark szabadtéri színpadán. A Vidám Paik Szabadtéri színpadán egyébként még a Drezdai Ifjúsági Fúvószenekar is hangversenyezik, nem oz úttörőfúvósok megyei rendezvényén, hanem 11-én. A Tettyei Esték című rendezvénysorozat keretében 30-ón Marczis Demeter, Liszt-díjas, érdemes művész ária- és dalestjére kerül sor. Ezen közreműködik Varga Márta (zongora) és Paláncz Tamás (klarinét). .. :r i KlALLrTAS A Városi Tanács kiállítótermében, a Déryné utca 9-ben a testvérvárosi program keretében a Lahti Képzőművészek Grafikai Stúdiójának kiállítása nyílik 15-én. Rendező a Magyar Képzőművészek Dél-dunántúli Területi Szervezete. RENDEZVÉNYEK ünnepélyesen kezdetét veszi 26-án a Ságvári Művelődési Házban a Bányász Kulturális és Sport Hetek című rendezvénysorozat Dr. Varga Gyula és Tám László diaporámás vetítést tart 5-én a tettyei romoknál. A diafilm-prog- ram a Tettyei esték egyik rendezvénye. (
