Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-04 / 212. szám
t974. augusztus 4. OUNANTOll NAPLÓ 3 Alapvető változásokra nyílt lehetőség Újra vonzóvá kell tenni a lL* JL JL. M. ^ H1 Tízezer bányászlakás DCIBly CISZCITOl ■ Maximális gépesítés MEGVALTOZOn A GONDOLKODÁSMÓD A SZÉNBANYASZATTAL KAPCSOLATBAN. A JÚLIUSI KORMÁNYHATÁROZAT ÚJ TÁVLATOKAT NYITOTT —A LEHETŐSÉGEKKEL MOST ÉLNI KELL A mecseki szénbányászat | helyzetét ebben a szellemben | elemezte a vállalat pártbizott- i sága a héten és dolgozta ki intézkedési tervét a bányászok életkörülményeinek további javítására, társadalmi szerepük növelésére. „Alapvető változásokra nyílt lehetőség a beruházások, lakásépítés, bérügyi intézkedések terén. Rajtunk múlik, hogyan váltjuk aprópénzre — mondotta Garamvölgyi János, a vállalat igazgatója. — Ha jobban dolgozunk, most nagyobb lehetőségeket tudunk teremteni, ami o bányászok életszínvonalában is kell, hogy jelentkezzék”. A bánya ma is jól fizet Tizenötezer ember dolgozik a mecseki szénbányászatban. Ez c iétszám kevés és elöregedett, l'j, fiatal munkaerőt kell biztosítani mindenütt, nemcsak a fold alatt. Ez az egyik feladat. A másik: megtartani azokat, ci'iik vannak és elérni, hogy s vesen maradjanak. Újra vonzóvá kell tenni a bányászatot. A bánya ma is jól fizet. A munkások átlagos személyi jö- v;delme tavaly 49 524 forint volt, a földalatti nettó műszakkor 215 forint — 26 százalékkal tcbb, mint 1970-ben. A vállalat az utóbbi három é'. ben is élt a rendelkezésére ól'ó lehetőségekkel: 20 forint- tr I növelte a szakmányos bértarifát, rendszeresítette a szak- mányos pótlékot (10 százalék), ez állandó földalatti dolgozók c etében bevezette a munka- ki -Ni pótlékot (5—10 százalék), t 'ségesítette a földalatti pót- K/.ot (30 százalék) és emelte ez éjszakai pótlékot (20 Százaid). Mégis a bónyósrbérek és más iparágak bérei között szűkült az olló, a korábban jelentősen kiemelt bányászjövedelmek mellett oly mértékben növekedtek bizonyos iparági és mezőgazdasági szakmák bérel, hogy a bányamunka bérben megtestesült vonzása gyakorlatilag megszűnt. A mecseki szénbányászok bére ma 40 szá- salékkal magasabb, mint az átlag, de ha a 30 százalék mélységi és 10 százalék liász pótlékot levonjuk — 200—300 forint marad a különbség. A társadalmi elismerést, amelyet a bányamunka különös veszélye és nehézségei miatt ma is joggal megérdemel, a jövedelem — előnyben is újból meg kell és meg fogják teremteni. Négyszáz lakás kell évente A munkaerő megtartásának és utánpótlásának jelentős tényezője a lakáskérdés. A jogos lakósigénylők száma a Mecseki Szénbányáknál jelenleg több, mint 500 — túlnyomó többségük munkás. Az utóbbi három évben évente csak 50—60 lakást tudott a vállalat valamilyen formában, segítséggel dolgozóinak juttatni. Tavaly mindössze 1.4 millió jutott munkás- lakás vásárlásra és építésére. A bányászok jogos igényeit, az utánpótlás előrelátható igényeit csak évi 350—400 lakással lehet kielégíteni. A kormányhatározat a kővetkező ötéves te ívben tízezer bányászlakást irányoz elő. Reméljük, hogy ebből jelentős tétel Pécsett és Komlón épül. A kormány nagyobb támogatóst kíván nyújtani a munkáslakás építési akcióhoz és sajótház építéshez is. A sajátház építők például 130 ezer forint hitelt kaphatnak. Javultak a munkakörülmények A Szénbányák az utóbbi évek erősen behatárolt lehetőségei •llenére jelentős intézkedéseket tett a bányamunka könnyítésére, a munkakörülmények javítására, a bányabiztonság fokozására. Gázkitörések előrejelzésére mikroszeizmikus műszereket alkalmaznak. Széles körben alkalmazzák a könnyű fejtési páncélkaparókat. Jelentősen könnyítették a bányabeli anyagszállítással kapcsolatos fizikai munkát a felsővezetékes szállítás — egyelőre szűkebb körben alkalmazott — megoldásával. Az átlagos vágatszelvény további növelésével a bányabeli klimatikus viszonyokat — a mélység felé haladás ellenére — sikerült szinten tartani. A meddő munkahelyek teljesen el vannak látva rakodógépekkel, a gépi felrakás lehetősége az elővájásokban 90 százalék. A hidraulikus támállományt az 1970-es 1100-ról 7700-ra növelték. Könnyebbség a fejtési jövesz- tq munkánál a már rutinszerűen alkalmazott nagy nyomású sűrített levegős jövesztés. E módszer meredek terepekben is alkalmazva megoldás lehet a Mecsekben a gépi jövesztés megvalósítására. Injektálással való kombinálása révén a fejtési porképződés is jelentősen csökkenthető. A munkakörülményekkel kapcsolatban a vállalat pártbizottsága két problémát tett szóvá. Az egyik: az utóbbi években a vágatállapot romlott. A másik: nem volt lehetőség a munkaidő csökkentésére. A produktív munkahelyeken 1957 óta változatlanul 42 óra heti munkaidő. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az elmúlt három évben tartósan 4 százalék felett volt a túlmű- szakok aránya, tavaly 5.1 százalék. A júliusi kormányhatározat a bányamunka maximális gépesítését szorgalmazza. A következő hat évben kiemelt szerepe lesz a műszaki fejlesztésnek. Ez azoknak a problémáknak megoldására is reményt nyújt, amelyeket a vállalat önerőből megoldani nem tudott. A bányászok hatvankét százaléka szakmunkás Jogos büszkeséggel hívta fel a figyelmet a vállalat pártbizottsága azokra az eredményekre, amelyeket a munkások szakmai képzésében, az általános műveltség emelésében elértek. Az iskolai végzettséget tekintve a 12 000 munkás 5 százaléka technikumot, vagy középiskolát végzett, 54 százaléka befejezte a 8. általánost. Az általános iskolát el nem végzett bányászok aránya 3 év alatt 50-rő| 41 százalékra csökkent. 1970-ben a munkások 50 százalékának, 1973-ban 52 százalékának volt szakmája. Tavaly 4232-en végeztek alapfokú, cél- és továbbképző tan folyamot jelentős vállalati segítséggel, műszakcsere lehetőséggel, anyagi ösztönzéssel. Munkás-jelenlét minden döntésnél A Mecseki Szénbányákban 12 000 ember dolgozik fizikai munkakörben, 960 pedig a termelés közvetlen irányításában résztvevő műszaki. A 13 ezer munkás szervezetein keresztül és a különböző fórumokon a vállalati tevékenység minden területén megfelelően érvényesíteni tudja akaratát, érdekeit. A vállalat dolgozóinak 20 százaléka párttag, a párttagság 78 százaléka munkás. A munkások képviselete a választott üzemi és központi párttestületekben megfelelő. Az üzemi pártbizottságokban, csúcsszervekben tisztséget betöltők 68 százaléka ma is munkás és a párt-vb 11 választott tagja közül eredeti foglalkozását tekintve 10 munkás. A pártbizottság 44 taqja közül 37 munkás eredeti foglalkozását tekintve. Az üzemi és a központi gaz- ' daságj vezetőtestületekben dol- | gozó 84 vezető közül eredeti foglalkozása alapján 26 munkás. Mindezek alapján a bánya pártbizottsága úgy ítéli meg, hogy a vállalati döntéseknél a munkás-jelenlét minden esetben biztosított. Minden jelentős vállalati döntés egy részét a kommunisták széleskörű véleményén, másrészt a pártszervek állásfoglalásain alapul, s a döntések végrehajtásának megszervezésében is egyre nagyobb szerepük van a pártszervezeteknek. A pártbizottságok és pártszervezetek jelentős feladatuknak tekintik, hogy szervezzék és támogassák azokat a lehetőségeket, amikor a munkás beleszólhat a* üzem, a vállalat dolgaiba. A termelési tanácskozások és műszaki konferenciák mellett eredményes és jelentős fórumnak bizonyultak a szo- cialista brigádok értekezletei, a szocialista brigádvezetők értekezletei és a rétegtalálkozók — műszaki középvezetők vállalati tanácskozása, fiatalok parlamentje. A szocialista brigádmozgalom a dolgozók 70 százalékát tömöríti és széles kereteket biztosít a munkahelyi demokrácio fejlődésének. Külön figyelemre méltó o vezetés és a munkások kapcsolatának megvalósításában az igazgató és néhány szocialista brigád közti szerződéskötés. A „kerítésen“ kívül A szénbányák pártbizottsága erőteljesem aláhúzta: tovább kell lépni a „kerítésen kívüli” életkörülmények javításában js. A kereskedelmi bolthálózat és a szolgáltatások színvonala ugyanis a bányósziakta területeken — különösen Pécsett és Szászváron — alacsonyabb, m'mt más körzetekben. Nem kielégítő a szakbolt hálózat, a zöldség- és gyümölcsellátós. Ugyancsak nem megfelelő főleg Pécsett a szociális és kulturális ellátottság és a közlekedés. E lehetőségek csak addig fejlődtek megfelelően — állapítja meg a pártbizottság, ómig azokat a bányavállalat kellőképpen támogatni tudta. A fejlődés 10—15 éve megrekedt. A bányászok közéleti súlya változatlan Bár az elmúlt években a bányászatra nehezedő problémákkal párhuzamosan mérséklődött a* anyagiakban kifejezett társadalmi elismerés, változatlan azonban a bányászok társadalmi életünkben betöltött szerepe, közéleti súlya. 110 tanácstagunk — közülük 60 fizikai dolgozó — és 1 ország- gyűlési képviselőnk szénbányász. A megyei pártbizottságnak 5 tagja bányász. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetőségében heten képviselj Baranyát. Van baranyai bányósz tagja a KISZ Központi Bizottságának. az M5ZBT Elnökségének, az Országos Béketanácsnak és az Országos Nőtanácsnak. Munka érdemrendben részesült az utóbbi 3 évben a vállalat 20 dolgozója, o Bányász Szolgálati Érdemérmet 3099-en kapták, miniszteri kitüntetésben 107-en részesültek. Az energiahelyzet téves megítélésén épülő néhány éves megtorpanás tehát véget ért Az új lehetőségek több és jobb munkát jelentenek, de ezzel a következő években alapvető változásokat valósíthatnak meg a mecseki szénbányászat minden területén. 53000 tonna zöldség és gyümölcs Címzett — a Harmincöt éves a Szigetvári Konzervgyár Arra emlékszem gyermekkoromból, hogy a nagymama egy tízliteres fazékban főzte a szilvalekvárt. Furcsa buborékokat vetett az édes massza, és mi gyerekek mindig ott sündörögtünk, hiszen nincs is annál finomabb, mint amikor az ember levakarhatja a lábos szélére odasült lekvármaradékot Eben a hatalmas konyhában, itt, a Szigetvári Konzervgyárban a fél ország és csaknem egész Európa, Közel-Kelet piaci számára készítik a télire valót A szigetvári gyárbon Idén lesz harmincöt éve, hogy elkészítették az első befőtteket. 1939- ben, Andrássy gróf mezőgazda- sági majorjában meggylét és gyümölcsvelőt gyártottak, ezt exportálták. Hamarosan kitört a háború és a „piac” mást követelt A katonaság számára pótkávét készítettek, gyümölcsízt, sőt még Húskonzervet is. így írt akkoriban a Szigetvári Néplap: „Naponta nyolc mor- hát vágnak .. Az igazi fejlődés 1960-ban indult meg. 83 millió forint értékben vásároltak gépeket kazánházat építettek, felszerelték az ivólégyártó vonalat. Az addig csaknem manufakturális jellegű üzem kezdte magára ölteni egy korszerűsörő gyár arculatát. 1967-től újból két évig az építők és a szerelők „csataterévé" vált a gyár, ekkor kezdték el a 220 millió forintos rekonstrukciót 1969-re elkészült az új gyártócsarnok, az alumínium tanktelep, a raktár, a szállításhoz szükséges létesítmények és a térburkolás. A Szigetvár! Konzervgyár nagy gyár lett. Átlagosan 1400 dolgozónak biztosítanak munka- lehetőséget. Zöldség és gyümölcs feldolgozásával, tartósításával foglalkoznak. Évente átlagosan 30 ezer tonna zöldség és 12 ezer tonna gyümölcskon- zervet készítenek. A négy üzemrészben — két konzerv, egy tartósító és egy fémfeldolgozó üzemben — 23 egyetemet, főiskolát, több mint nyolcvan középiskolát végzett szakember és 269 szakmunkás dolgozik. * Akár egy hatalmas, szabadtéri éléskamra — olyan a gyár udvara. Ezerszám a sárga- és őszibarackkal, zöldbabbal telt láda, rekesz. Na és az üvegék! Idén, a borsószezonban hétmillió üveget töltöttek meg bprsó- konzerwel. Emelővillás és elektromos targoncák sürgölődnek az udvaron és a gépek között a csarnokokban. Sokat segítenek, de az emberi erőt még nem sikerült teljesen kiszorítani. Aranysárga lekvárral telt tartálykocsit húznak-tolnak hárman. Saska Sándor technológus elnéző mosollyal kiigazít: — Mi ezt ágy hívjuk, bogy sárgabarack íz. Hogyan is készül a sárgabarack ízt A szállítószalag emeletnyi magasságba emeli a beöntött gyümölcsöt Gőzzel fűtött hengerekben továbbítják — előfőzik — aztán paszírozzók, a magok egy nyíláson kihullnak, egy másik nyíláson folyik ki az áttört gyümölesjiús, a gyümölcs- velő. Hogy azért a gyermekkorhoz fűződő nosztalgia se szenvedjen csorbát, a régi csarnok szélén ott a múlt: dupla- falu üstökben főzik fel az alapanyagot. A „felfőzésben“ már ismét a korszerű eszközök segítenek, vákumüstökben válik véglegesen barackízzé. Közben citromsavat és pektint adagolnak hozzá. Ez utóbbi szilárdítja, ko- csonyásítja a híg masszát. Az új csarnokban — ez már a rekonstrukció eredménye — éppen a friss zöldbabot dolgozzák fel. — Elképzelhető-e, hogy egyszer nem lesz szálkás a natúr vágott zöldbab? Saska Sándor mosolyog: — Tulajdonképpen igen. Csakhogy ehhez egyszerre érő fajtákat kellene nemesíteni, és azt elérni, hogy egy napnál tovább ne álljon itt a nyersanyag. Az igazsághoz tartozik viszont, hogy egyre kevesebb az ilyenpanasz. Hogy hányfajta terméket gyártanak a szigetvári konzervgyárban, arra még a legjobban informált szakemberek sem tudnak kapásból válaszolni. Mindenesetre, a szezontól függően 100—200 között mozog a vá laszték. — Szezon? ■— Az, hogy szezon, itt már nem a régi fogalmat takarja — mondja Bernáth Béla, a gyár igazgatója. — Természetesen van úgy, hogy egyszer tömegével, más napokon ritkábban érkezik az áru, de olyan már nincs, hogy télire ellogy a munka. A kormány zöldségprogramja a konzervgyárakat sem hagyta feladat nélkül. Igen szoros kapcsolatban vannak a környező termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal. Segítséget nyújtanak a vetőmagok és a gépek beszerzésében. Külön hangsúlyt kap a zöldségtermesztés gépesítése. Ha a gazdaságok 50 hektárnál nagyobb területei« termesztenek zöldséget, továbbá ha 3, illetve 5 éves szerződést kötnek a konzervgyárral, akkor a gépek beszerzésénél 47-|-40 százalékos ártámogatásban részesülnek és a beszerzést is a gyár bonyolítja. — Ez természetesen csak egyik oldala a kapcsolatnak, ennél jóval szélesebb az együttműködés — monja az igazgató. Érdekünk közős: minél gazdaságosabban, minél többet termelni. Legjobb eredményeket a borsótermesztésnél értünk el, teljesen megoldottuk a bab, megkezdtük a paradicsom gépi termesztésének bevezetését. Jelentős elöieholadást értünk el az uborkánál. A zöldpaprika gépi termesztése viszont még sem a fajta, sem a megfelelő gép tekintetében nincs megoldva. Mindent összevetve, a jó kapcsolatnak köszönhető, hogy az 1974-re tervezett 53 ezer tonnás nyersanyag mennyiséget biztosítani tudjuk. Akkor pedig nem lesz fennakadás a Baranya—Tolna és a Somogy—Zala megyei FŐSZERT ellátásában, és jut a szigetvári zöldség, gyümölcs konzervből szinte valamennyi szocialista országba, Nyugat-Európába, Közel-Keletre és az USA-ba is. Kurucz Gyula
