Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-29 / 236. szám

é DUNÄNTOLI napló 1974. augusztus 29. /íaCtotfaÁ M MMMmwAmém ”===-—■■ Somberekről olvashatunk a Népszabadság augusztus 19-i számában. Érdekelte a ripor­tert, hogy ez a háromnemzeti­ségű község hogyan boldogul. A somberekiek nem szégyen­kezhetnek. A községben két­száz új családi ház épült az utóbbi időben és ma már nem istállókkal, hanem garázsokkal és kertekkel, pedig Somberek ma is állattenyésztéséről elis­mert község. Ebben a baranyai faluban 200 személygépkocsit tartanak nyilván és 16 millió forintnyi betétállományt árultak el. Büszkélkednek a vetőburgo­nya-termesztésükkel, a szövet­kezet jó gazdálkodásával, mely­nek eredményeként ma 100 fo­rint egy munkaegység értéke. Ebből építik a lakóházakat, eb­ből jut a sok-sok régi épület újjáalakítására és gépkocsi-vá­sárlásra. A cikkből megismerheti az ország, hogy Somberek maga­san tartja kulturális életét is. A német vegyeskórus már több járási és megyei dalosverse­nyen kitűnt, a községből kike­rült docens, mérnök, technikus és számtalan állami szakember pedig Somberek lakóinak meg­változott életét igazolja, * Zádorban ismert népdalkört látogattak meg a rádió mun­katársai. A dalos kedvű köz­ségben régi hagyományai van­nak a népzenének, mert már az 1800-as években ;s volt népdalkörük. Ez a kör 1875-ben felbomlott és 1969-ben alakí­tották újjá. A húsz fős falusi népdalkör már bejárta Pécset, Baranyát és mindenhol elisme­rést aiattak. Anyagiakkal első­sorban a termelőszövetkezet tá­mogatja őket. Fizeti utazási költségeiket, sőt még a műve­lődési otthon igazgatói díját is. Segíti őket az egész község, 70 éves emberek is, akik szíve­sen vállalják a gyakorlással és utazással kapcsolatos nehézsé­geket, munkakieséseket. Erről hallottunk műsort a Kossuth- adó augusztus 11-i adásában. * A pécsi zenei tábor életéről a Petőfi rádió számolt be. Olyon művekkel is találkoztak a riporterek, amelyek először hangoztak el Magyarországon. * Simon Béla festőművészről ír a Képes Újság augusztus 24-i száma. A riporter olyan véle­ményt hallott, hogy amikor fes­tőállványa elé lép, megbabo­názzák és elragadják érzelmei. Ez nem szertelenség, hanem őszinteség, amire mindig hall­gat és a képeiben gyönyörkö­dőket mindenkor igyekszik be­levonni. A művész azt mondja: az élet minden szépsége ér­dekli. A munka szépsége, a pi­henés szépsége, az ember bel­ső szépsége, szűkebb hazája, Baranya. Itt tágul ki számára a világ. Sok mindent lát, sok min­dent észrevesz. Vidéki festő­nek lenni r.em beszűkülés. Az őszinteség határai bárhol is, végtelenek. Ezt ismerte el, mél­tatta a Munkácsy-díj, amelyet 1971-ben kapott. Erről győződ­hetett meg ország—világ a bu­dapesti műcsarnokban rende­zett kiállításán. Lipőczki József TÁROLÁSI MUNKÁRA, JO KERESETI LEHETŐSÉGGEL férfi és női dolgozókat felveszünk BARANYAMÉK Pécs, Megyeri út 66. Munkaügyi oszL Modern Magyar Képtár alkotásaiból: Forgács Hann Erzsébet: önarcmás, Kunvári Lilla: Kunvári Béla portréja, Lux Elek: Lázár Béla portréja, Horváth Ár­pád: Tompa Kálmán portréja, Forgács Hann Erzsébet: Gegesi Kiss Pál portréja. — Szokolai felvételei — A repülés századai Ilyen Moräne típusú egyfedelűvel repülte át R. Garros 1913-ban a Földközi tengert Versenyfutás az első világháborúig jXIII. Taurus Rallye Európa-bajnoki futam Magyarországon i Két gyorsasági szakasz a Mecseken j Forgalmi, várakozási korlátozások Blériot csatornarepülése meggyőzte a kétkedőket arról, hogy a repülés ügye üzleti és hadi szempontból egyaránt na­gyobb jelentőségű annál, sem­hogy csupán egyes emberek kí­sérletezgessenek vele, amíg a zsebük bírja. Egyszersmind az is bizonyossá vált, hogy a piló­takiképzést a korábbi „sza- tócs"-módszerekről át kell vin­ni a pilótaiskolákba, hiszen sok tudás kell ahhoz, hogy egy em­ber nekivághasson a lég biro­dalmának. És lett pénz is.~ Az államok, magánszemélyek és társadalmi szervezetek vál­lalták magukra a mecénás sze­repét. A négy akkori (1912-es) legfontosabb rekordot franciák tartották, francia gépeken: Magyarországi török műemlékek „Magyarországi török mű­emlékek" címmel könyvet jelentetett meg a Törők Tu­dományos Akadémia. A ta­nulmányt Molnár József, budapesti építésztörténész írta. A 145 oldalas francia— török nyelvű kiadvány fél száz oldalon át tárgyalja a baranyai törökkori műem­lékeket Részletes, fotóval ellátott leírást olvashatunk például az eszéki cölöphíd- ról, a szigetvári koránisko­láról, várról, valamint az egykori mosdómedencékről. Az utóbbiak mint szentelt­víztartók előfordulnak ma is megyénkben: többek között Szentlőrincen, Görcsönyben, Nagykozárbarv Moulinaris 1200 kilométeres táv­repülés Morane-típusú gépen; magassági rekord: Garrgs, Blé­riot monoplánon 5610 méter; időtartam repülés: Fourny Far- man-típusú gépen 13 óra 17 perc; végül a gyorsasági re­kord : Vedrines, Níeuport-gép- pel: 174 km/óra. A repülés fejlődése már olyan rohamos volt ebben az időben, hogy előforcjult: a rekorder le­szállt, nagy üdvrivalgás fogad­ta. A nemzeti színű szalaggal ékesített hondtya kezet rázott vele, majd egy fehér ruhás if­jú hölgy pirulva átadta a győz­tesnek járó díjat, egy hatalmas bilikomot. Ekkor rohant be egy hírnök a színre, s valakinek sú­gott valamit. Az elnökség vi­tatkozni kezdett, majd kikapták az üveges szemű bajnok kezé­ből a díjat, és testületileg ro­hantak — megannyi frakkos pingvin — a marhalegelő má­sik sarkába, ahová leszállt az a hős, aki éppen akkor repülte túl a néhány perce még rekord­nak tartott teljesítményt Műszaki újítások egész sora 1911-ben 500 embernek volt pílótaigazolvónya a világon. De már ebben az időben több sza­kaszos távolsági repülést haj­tottak végre, hogy a pilóták na­vigációs tudása gyarapodjék. Az első körrepülő-versenyek né­hány százkilométeres távja ezer kilométerekre nőtt. Széles kör­ben elterjed a szárnyvég fel­hajtás helyett a csűrőkormány, a Wrighték bevezette „kacsa” elrendezést felváltotta a gép farkán elhelyezett vízszintes ve- zérsíkmetódus, amely a mai gé­pekre is jellemző. A pilóta is már egyre több kényelmet ka­pott a tervezőktől. Arcuk elé üveglap került, a gyakran fekvő helyzetet felváltotta a mai ér­telemben vett ülve vezetés. A motor mind gyakrabban került a gép orrára, és a tolólégcsa­vart felváltotta a húzólégcsavar. Az apróbb-nagyobb technikai újításoknak, nagyobb teljesít­ményű motoroknak meg is jött a hasznuk. 1913-ban Roland Garros valamivel több mint hét óra alatt átrepülte a Földközi­tengert, Franciaországból Észak- Afrikába jutott. A pilóták egyik vakmerő mű­repülő bravúrt a másik után haj­tották végre. 1913. szeptember 1-én Adolphe Pégoud először repül háton, s augusztusban el­sőnek ugrott le repülőgépből ejtőernyővel. Ugyanebben az időben P. Ny. Nyeszterov orosz pilóta bemutatta a bukfencet (loopingot). Néhány nappal ké­sőbb Pégoud orsóban repült. Fegyverkezés, fegyverkezés A háború előtti esztendők már a nagy fegyverkezés jegyé­ben zajlottak. A németek rövid idő alatt behozták lemaradásu­kat a franciákkal és az ango­lokkal szemben. 1914-re mára legfontosabb négy kategória rekordjából hármat a németek tartottak. R. Böhm 1914. július 10—11-én 24 óra 10 perces idő­tartam repülési rekordot állított fel. Július 14-én Heinrich Oele- rich 8150 méter magasra emel­kedett egy DFK-kétfedelűvel. Viktor Stoeffer valamivel koráb­ban 24 óra alatt 2079 kilomé­teres távolságot repült be. A látványos versenyek sora kiegészült az úgynevezett Gor­don—Bennett gyorsasági verse­nyekkel. Egy ilyen Gordon— Bennett-versenyen (1913-ban) állították fel Reimsben az utol­só háború előtti sebességi re­kordot, ahol Prevost 200 km/ órával nyert Befejeződött tehát a világmé­retű „edzés". Az imperialista kormányok csak a kedvező pil­lanatra vártak, hogy kirobbant­hassák az elő világháborút. A jelt néhány pisztolylövés adta meg Szarajevóban. (Folytatás a keddi számunkban) A XIII. Taurus Rallye jelen­tős állomása a magyar autó­sportnak: ez az első Európa- bajnoki futam, amelynek útvo­nala teljes egészében hazánk területén vezet végig. A mezőny j az útvonal egy részét Bara- j nyában tesz; meg, itt lesz két j gyorsasági szakasz és ötórás pihenő a pécsi kempingben. A verseny egyébként a vezetők ré­szére kiírt Európa-bajnoki futa­mon kívül, egyben a Szocialis­ta Kupa és a magyar bajnok­ság futama is. A több, mint 100 versenyző­páros augusztus 30-án, pénte­ken 16 órakor a budapesti Dó­zsa György útról — percenkén­ti rajttal — indul útnak az 1400 kilométeres, 20 gyorsasági sza­kasszal tűzdelt távra. A páro­sok a Pilis, a Vértes, a Ba­kony, g Balaton-felvidék, a Zselicség útjain át érkeznek a Mecsekbe, a verseny távjának feléhez, majd nagyjából ugyan­ezen az útvonalon térnek visz- sza a fővárosba, a célhoz, aho­vá szombaton este 6 órakor várják az első befutót. A XIII. Taurus Rallyen felvo­nul az európai élmezőny. Itt lesz a legutóbbi Rajd Polski győztese, az osztrák Russling Porsche Carrerával, a cseh Hubacek—Minarik kettős Rena­ult Alpine-nal, a lengyel Sta- wowiak Polski Plot Monte Car- loval, a Polski Fiat gyári csapat, a Skoda gyári csapat, osztrá­kok, nyugatnémetek, olaszok, a Volga gyár csapata, a bolgár Renault Gordini Team, élén Toplodolskival és Csubrikowal, aztán a német Hohlheimer Fi­at 128-cal, s sorolhatnánk to­vább a nemzetközi klassziso­kat. No és természetesen rajthoz áll a teljes magyar élgárda, a Ferjáncz—Zsemberi páros Re­nault Alpineval, a Gaál—Iricz- fclvi kettős R 12 Gordinivel, a Balatoni—Sándor kettős Skoda 120 R-rel. A pécsi Volán rallyeverseny- zői már hetek óta szorgalma­san készülnek a nagy verseny­re. Éjszakánként a gyorsasági szakaszokon tréningeznek, jár­ják az útvonalat, napközben pedig ‘mindiq akad a kocsikon is felkészítenivaló. Pécsről egyébként a következő párosok indulnak a Taurus Rallyen: Val- csics—Gáli (Mazda), Simor—- Varga (Zsiguli), Bálint—Sashe­gyi (Zsiguli), Donáczi—Pánics (Fiat 128 SC), Bodor—Prekesz- tics (Fiat 850 SC) és Gulyás— Kardos (Trabant). Pécs környékén két gyorsa­sági szakaszon nézhetik végig a küzdelmet az érdeklődők. A' Lámpás-kemping közötti gyor­saságira a lámpásvölqyi kőhíd- ná| szombaton hajnalban 5 óra 15-kor rajtol az első kocsi, s ezt követően két órán át per­cenként a többiek. A kemping­ben eltöltött pihenő után 1S órakor rajtol az első páros a kemping—Árpádtető közti gyor­sasági szakaszra. A verseny időtartama alatt különböző forgalmi és parkolá­si korlátozások lesznek érvény­ben, Ezek szerint: a mecseki szerpentinen a kemping—üdü­lőszálló elágazásnál a kemping felé behajtani tilos lesz. Az ál­latkert és a kemping közti sza­kaszon megállni tilos táblát he­lyeznek el, ezen a területen csak szervizkocsik, és a ver-- senyszolgálat gépkocsijai par­kolhatnak. Ugyanez vonatkozik a Tüdőszanatórium és a kem­ping közötti útszakaszra is. Aki tehát a kemping környékére óhajt felmenni, legcélszerűbb, ha ezt qyalog teszi, mert nem tudja majd elhelyezni a kocsi­ját. Ugyancsak megállni tilos táblát helyeznek el a komlói úton az Árpádtető és az István akna felé vezető út elágazása között. Ezenkívül a Lámpás­völgybe tilos lesz behajtani. A rendezőség felhívja a nézők fi­gyelmét, hogy utasításait mara­déktalanul tartsa meg, legyen fegyelmezett, mert Európa leg­gyorsabb emberei, gyors kocsi­kon versenyeznek, s ez nem ve­szélytelen. A verseny első napjáról, első szakaszának eseményeiről va­sárnapi lapunkban számolunk be, a második szakasz érde­kességeiről és az eredmények­ről pedig a Hétfői Dunántúli Naplóban tudósítunk. „Brodszeído!” a raüye Skoda az egyik mecseki kanyarban, a legutóbbi hegyiversenyem I ú

Next

/
Oldalképek
Tartalom