Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-25 / 232. szám

tW. augusztus 23. DUNANTOLI NAPLÓ Döntő fordulat a pécsi pincék ügyében 0 Fontos határozatok a tárcaközi bizottság első ülésén Q Kutatóintézetek és nagyvállalatok segítik a pinceügy megoldását Q Új utak építésére van szükség Dóntő fordulathoz érkezett Pécs sok évtizedes gondja, év­századok terhes öröksége, a pince-ügy. Legutóbb már kormányszintre került Pécs gondja: elhatáro­zás született egy olyan tárca­közi bizottság létrehozására, amely összetételében és lehe­tőségeiben egyaránt alkalmas arra, hogy végre végérvénye­sen a megoldás útjára terelje a pince-ügyet. A tárcaközi bi­zottság megalakításáról nem­régiben hírt adtunk, az aláb­biakban pedig a bizottság ala­kuló üléséről, az ott született döntő fontosságú elhatározá­sokról számolunk be. A megoldás négy fázisa Az alakuló ülésre csütörtö kön délután az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium ban került sor. A bizottság el nöke Szilágyi Lajos miniszter helyettes, alelnöke Wieder Bé la, Pécs megyei város tanács elnöke, titkára pedig Laár Ar Pád, az ÉVM területrendezési lóosztályának helyettes vezető je. A bizottságban résztvevő szervek képviseletében megje lentek: dr. Biró Dénes, a Pénz ügyminisrtérium tanácsi főosz tályának vezetője, Csermendi László, a Közlekedési és Posta ügyi Minisztérium közúti főosz talyának megbízott vezetője, dr. Kottái József, az Országos Vízügyi Hivatal tanácsi osztá­lyának vezetője, Oszlányi Zsolt, qz Országos Tervhivatal terüle­ti szociális és kulturális föosz- 'Ólyának főelőadója, Tóth Zol­tán, a pécsi Városi Tanács épí­tési és közlekedési osztályának Vezetője, és Varga Márton, a Földmérő és Talajvizsgáló Vál­lalat irodavezetője. A bizottság létrehozásának körülményeit és működésének irányelveit Szilágyi Lajos mi­niszterhelyettes foglalta össze: — Segíteni kell Pécs súlyos gondjának megoldásában. A helyzet nia már ott tart, hogy megoldatlansága révén súlyos meglepetésekkel“ veszélyez­teti a város életét. Baranya me­gye és Pécs város önmaga nem Birkózhat meg ezzel a gond­dal. A szükséges anyagi ráfor­dítás nagyságát nem ismerjük, de az biztos, hogy a helyi erő­források nem elegendők. Ezért volt szükség az Országos Terv­hivatalnak és a Pénzügyminisz­tériumnak a bevonására. A megoldás négy fázisára a következőt ajánlotta: O A generáltervező kijelölé­se — az ismert feltárási adatok ellenőrzése, az ezekre alapo- zott teljes részletes műszaki fel - forás talajmechanikai, hidroló­giai és egyéb szükséges kuta­tásokkal. © A fentiek birtokában, a kijelölt generálkivitelező bevo­násával megállapítani a ve- s?élyességi sorrendet. Az azon­nali intézkedések kategóriájá­ban a pincék, üregek műszaki nlfopotát, a nagy forgalmú utok alatti pincéket és a vá- '°sközpont rekonstrukciójával kapcsolatos pinceproblémákat kell figyelembe venni. A ke- vésbé veszélyes pincék, üregek n'egszüntetését, megerősítését 0 második ütembe kell sorolni. © E sorrend alapján terve­zi és gazdasági elemzéssel 'döbeli és gazdaságossági üte­mezést kell kidolgozni a végle­ges megoldásra a legafkalmoi s°bb technológiák figyelembe- vé'elévol. © Mindezek ismeretében 'sztázcndók a pénzügyi erő- írások. ^ gazda: Pécs jegyei Város 'an;csa A tárcaközi bizottság a fel- htokat csak koordinálhatja, kell tehát egy gazda, aki fele­lős a megvalósulásért. A bi­zottság állásfoglalása szerint Pécs megyei város Tanácsa ez a gazda, amely a tervezés és szervezés bonyolítására adjon megbízást a Pécs-Baranyai Be­ruházási Vállalatnak. A Városi Tanács építési osztályán mind­eddig mellékmunkaként foglal­kozhattak a pinceproblémák­kal. A bizottság elhatározásá­ból az osztály három státuszt kapott e célra, a legmegfele­lőbb szakemberek felvételére és munkába állítására tehát hamarosan lehetőség nyílik. ' A munkálatok generálterve­zőjévé a Földmérő és Talaj- vizsgáló Vállalatot jelölték ki azzal, hogy altervezőként von­ja be a munkába a nagy he­lyi ismerettel rendelkező Pécsi Tervező Vállalatot, a vízkuta­tásba pedig a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet. Szükség szerint egyéb kutató- intézeteket is igénybe lehet venni. Feltétlenül szükséges a Központi Földtani Hivatal rész­vétele, amely a várossal tör­tént legutóbbi megállapodás szerint megkezdi Pécs építés- földtani térképezését. Generál­kivitelező a Bányászati Akna­mélyítő Vállalat lesz, alvállal­kozóként részt vesz a munká­ban a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat mélyépítő részlege. Wieder Béla tanács­elnök javaslatára a bizottság egyetértett azzal, hogy a Ne­hézipari Minisztérium minden körülmények között biztosítsa a szükségkivitelezői kapacitást Pécsett. Legfontosabbak az utak Wieder Béla tanácselnök megnevezett néhány olyan fel­adatot, amelyekkel meg kdll előzni a pincemun|<ólatokat. Mindenekelőtt biztosítani kell a belvárosi közlekedés teher­mentesítésének feltételeit. A legforgalmasabb útvonalak is­mert és ismeretlen pincéktől veszélyeztetett területen vezet­nek át, megfelelő kapacitású tehermentesítő utak nem állnak rendelkezésre, ezért sem na­gyobb méretű forgalomterelést, sem részleges forgalomkitiltást nem lehet alkalmazni a város megbénításának veszélye nél­kül. Pedig ez reális és minden­napos veszély Pécsett. Ha­laszthatatlanul szükséges a 6- os út veszélyeztetett szakaszá­nak kiiktatása és az új átve­zető szakasz megépítése. Erre a KPM már adott előzetes igé- I retet. A bizottság hivatalosan is kérje a • minisztériumot a kér­déses útszakasz 1976-os meg­építésére. Szükséges továbbá az északi elkerülő út megépí­tése is a Vak Bottyán — Aradi vértanúk útja vonalában. A két út lehetővé teszi, hogy a belvá­ros mindennapi életének meg­bénítása nélkül nyúljanak a pincékhez. Megoldandó továb­bá a csapadékvizek elvezetese is. A város ezt már megkezdte, de feltétlenül szükséges az ütem gyorsítása. Néhány megoldásra váró jog­szabályi problémát is felvetett a tanácselnök. Nagyon fontos, hogy a város a pinceproblé­mákkal kapcsolatos útépítés miatt szükségessé váló szaná­lások esetében felmentést kap­jon a lakás-újratermelési köte­lezettség alól, különben ez olyan terheket ró a városra, amelyek egyéb feladatainak végrehajtását veszélyeztetik. Jogszabályban kell rendezni a magántulajdonú épületek alat­ti pincékkel kapcsolatos kér­déseket. Jelenleg ugyanis a tu­lajdonos terhére lehet a rop­pant költséges munkálatokat elvégeztetni, erre pedig leg­többször nincs lehetőség. A munka sürgősségét illetően teljes volt az egyetértés, ezért született olyan elhatározás, mi­szerint ez év végéig biztosítani kell mindazokat ez ismereteket, amelyek alapján o megoldás­sal kapcsolatos feladatokat meg lehet tervezni az ötödik ötéves tervidőszakra. Ezért a Pécs-Baranyai Beruházási Vál­lalatnak egy héten belül ter­vezési megbízást kell adnia a generáltervezőnek, Pécs vá­ros pedig minden eddig elké­szített dokumentációt bocsás­son a tervező rendelkezésére. Felkérték a KPM-et az utakkal kapcsolatos tervezési tevékeny­ség elindítására, az Országos Vízügyi Hivatalt pedig arra, hogy Péccsel együttműködve határozza meg a legfontosabb vízügyi feladatokat, amelyek­nek arra is ki kell terjedniök, milyen következményekkel jár­hat, ha megakadályozzák, hogy a karsztvizek bejussanak a vá­ros alá. Elhatározta a bizottság azt is, hogy amikor már viszonylag megbízható képet lehet nyerni a vizsgálatok alapján a pince­probléma felszámolásának vár­ható költségalakulásáról, az ügyet az Állami Tervbizottság elé terjesztik a megoldáshoz szükséges anyagi feltételek biz­tosítása végett. A tárcaközi bizottság legkö­zelebb szeptember végén ül össze (akkor már a Nehézipari Minisztérium és a Baranya me­gyei Tanács illetékes képviselő­jének részvételével), amikor is számot kell adni arról, hogy a kiosztott feladatok végrehajtá­sában milyen előrehaladás tör­tént. Hársfai István Bekötő utat avattak Erdősmárokon Határidő előtt elkészült, $ tegnap ünnepélyesen fel­avatták az erdősmároki be­kötőutat. A korszerű, 4,4 Ki­lométer hosszú bekötőút 13 milliós költséggel épült, le­hetőséget teremtve o 200 lelket számláló község gyor­sabb ütemű fejlődéséhez. A falu lakói életében rendkí- vü' jelentős eseményt mél­tóan ünnepelték meg. Amint azt a község egyik legidő­sebb lakója mondta: „kü­lönb ünnep ez nekünk mint 10 búcsú és 20 lakodalom együttvéve”. Virágokkal dí­szítették a falu jelképes ka­puját. a babarci úttörők ze­neszóval, a szebényi lányok menettánccal vonultak végig oz új úton, amit Temesi Fe­renc, a KPM Közúti Igazga­tósága vezetője avatott fel, adott át ünnepélyesen ren­deltetésének. Mindig lesz meleg víz Kétmillió forintos költség­gel 12 központi gázboylert cseréltet ki az újmecsekaljai lakóházakban a Pécsi Ingat­lankezelő Vállalat. így, év végéig több száz lakásban lesz állandóan melegvíz az eddigi, csak meghatározott órákban nyújtott szolgáltg- tós helyett Az érdemek köteleznek I ndokolt feltételezés: a vezetők túlnyomó része munkája közben aligha gondol a megszerezhető érdemekre. A feladatokra összpon'osítio figyelmét, teendői minél jobb ellátása vezérli. Igaz ez o mű­vezető esetében éppúgy, mint a főosztályvezető, a vezérigaz­gató tevékenységének megíté­lésekor. Ha jól dolgozott, öröm­mel fogadja érdemei elismeré­sét — ami nem okvetlen, sót elsősorban nem anyagiakra ér­tendő —, de mint mondani szokás, az élet megy tovább. Még a gyenge vezető is szeiez érdemeket — így hanqzik a köz­helyszerű megállapítás, s való­ban, nincs olyan ember, aki csakis melléfogásokkal, tévedé­sekkel minősítené önmagát. Olyan azonban mór van, aki nem érzi igazán az érdemek súlyát, nem ismeri fel, hogy a meglévő eredményeket múlt idő­be helyezik az újabb feladatok. Gyakorlatiasabban fogalmaz­va: az érdemek köteleznek. A termelést dinamikusan fejlesztő, a minőséget folyamatosan nö­velő, a választékot bővítő válla­lat irányítóit nem megóvásra, pihenésre, elégedettségre kell, hogy ösztökéljék gz érdemek, hanem töretlen lendületű hala­dásra, a még korszerűbb meg­oldások keresésére. Sajnos, nem szabályt erősítő kivétel, hogy az éveken át kitűnően dol­gozó üzem — legyen a népgaz­daság bármely területén — hir­telen megtorpan. Elbátortala- nodnak a vezetők, nem vállal­ják az újat kereséssel járó ter­heket, visszariadnak a legkisebb kockázattól is, s azzal érvelnek: mi megtettük mór a magunkét Pécsiek az M-1-es autópályán Várhegyi Sándor, Hábersak Jakab, Jakus András,- Németh Gyula és a többi pécsi gépko­csivezető talán máig sem tud­ja, úgy került Vértesszőlősre, hogy Danyi Bertalan, a VOLÁN pécsi teherforgalmi részlegének forgalomvezetője februárban a Mátrában továbbképzésen volt Akkoriban kissé beborult a fu­varpiac fölött, hiába fürkészték a jövőt, Pécsett és Baranyában nem volt kilátás komolyabb földmunkára, újabb BCM-re. Az üzleti szellemmel is megáldott forgalomvezetó duruzsolni kéz. dett a kollégák fülébe, nincs-e valami jó fuvar a billenőseknek, tíz-tizenöt kocsit is ki tudnának állítani. Mire a 21-esek meg­súgták, van egy vértesszőlősi feladatuk, át tudnák adni. Az épülő M—1-es autópályán, a Tata és Tatabánya közötti cso­móponthoz négyszázezer köbmé­ter földet kellene hordani. Ne­kik is jól jönne, mert így a ne-, héz KRAZ meg MÁZ kocsijaik­kal elvonulhatnának Csehszlo­vákiába, egy vízzáró völgygát építésénél segédkezni. A pé­csiek szétnéztek a helyszínen, a körülményeket megfelelőnek ta- j lálták, a kereskedelmi osztály nyélbeütötte az ügyletet A kon­voj — huszonkét öttonnás bil­lenős és egy műhelykocsi — feb­ruárban felvonult Vértesszőlősre. A negyven pécsi volános gép­kocsivezetőnek, a vértesszőlősi vasútállomás mellett, most a la­kókonténer o tanyája. Együtt a többi útépítővel, rakodógépe­sekkel, kotrógépkezelőkkel, ku-_ bikosokkal. A négyszemélyes la­kókonténer kényelmes, van ben­ne rendes bútor, beépített szek­rény, télen olajkályha. Csak az éjszakásoknak kényelmetlen, a „hálószobát" nappal felfűti a Nap, a hőségtől nem lehet aludni. A munka az autópályán reggel hatkor kezdődik, dél­után öt-hat óra között jön a vál­tás, következnek az éjszakások. Ami megint panasz, oz átkozott por. Mérgesek, ha nem locsol­ják meg előttük az utat. A lo­csolást kikötötték. Vértesszőlőst rendes népek lakják, arra talán bizonyosság, a mieink közül az egyik gép­kocsivezető, Veriga már be is nősült a községbe. Mellesleg Vértesszőlós a vértesszőlősi ős­emberről nevezetes. Ha jól em­lékszem, az ötvenes évek végén ásták ki, s mert ak­kor éppen Sámuel nap­ja volt, elkeresztelték Sámuel­nek. Hogy érzi itt magát? A kér­dés nem Sámuelnek, hanem Jakus András fiatal gépkocsi­vezetőnek szól. — Korán keltem, messziről jártam be Pécsre, Mogyarbóly- ból. Itt meg helyben vagyok. Hát nem mindegy? — Az „öregek”, Várhegyi Sándor és Hábersak Jakab meg­toldják: — Ha az ember pénzt akar keresni, dolgozni kell... Ezzel ef is van döntve a kér­dés, hősi portrékat rajzoljunk-e vándormunkósainkról. Ha az em­ber pénzt akar keresni, dolgozni kell. Csinálják, és kész. — A munka? — El tudok képzelni jobbat is — mondja Andris. — Eléggé poros. — A kereset? Mennyi volt a legtöbb? — A júliusi volt a legjobb. Négyezerhárom. Ebben benne van a jutalom is. Hétszáz fo­rintot kaptam. Danyi Bertalan meséli, eleinte nagy volt az érdeklődése Vér­tesszőlós iránt, később -lelohadt Június elsejével azonban beve­zették a munkahelyi pótlékot, elismervén, hogy mégiscsak más munka kétszáz kilométerrel odébb, távol a családtól. Vértes- szőlős így megint vonzó. A ke­reset 2800—3500 forint, teljesít­mény szerint ehhez jön a 15 százalékos munkahelyi pótlék, húsz napra 600 forint napidíj, s most még jutalmakat is osztot­tak. Tíz napot dolgoznak, né­gyet pihennek, busz hordja őket haza. Ilyenkor o fizetést a vál­lalati kocsi elébük viszi, hogy a vidékieknek másnap ne kelljen ezért külön bejönniük Pécsre. A dunokömlődi halászcsárdában szoktak találkozni. Legutóbb kis szervezési hiba csúszott be, a vértesszőlősi társulat unta már Kömlődöb Kakasdon állt meg, a pécsi kocsi viszont Kömlődre vit­te a pénzt, elkerülték egymást Milyen az élet Vértesszőlő­sön? Szórakozásra nemigen jut idő, tíz napot egyhuzamban dol­goznak. Nappal alszanak vagy az autópálya körül forognak. Azért nem egészen nomád az életük. Van egy csővázas ba­rakk, benne tévé, ezt nevezték ki kultúrteremnek. Kispályás fut­ball szinte minden nap van. Jó a kapcsolat a községi sportkör­rel, a pécsiek társadalmi mun­kában feltöltögették a futball- pályót Ennek fejében bebocsá­tást nyertek a sportkör pince­klubjába. Valóságos Kánaán: zenegép. tévé, pingpongasz­tal. Ott van még a községi mozi és a vendéglő. Itt szoktak ebé­delni, alkalmanként tánczenét, cigányzenét hallgatni. Ahogy a napidíj megengedi. Kétszer any- nyi kellene. Mi van még? Néha mókás esetek. A múltkor elvető­dött erre egy ifjúsági cirkusz. Andris próbált megbarátkozni a goromba medvével, addig etet­te mokkacukorral, míg a végén leparoláztak. Este viszont a sok cukortól a medve nem tudott fellépni, aznap a medvetáncol- tatás elmaradt. Eredetileg úgy tervezték, szep­temberben végeznek. Ha viszont további feladat adódik, a VO­LÁN vállalja. A pécsiek ez eset­ben ősszel is az autópályán ma­radnak. Miklós«4ri Zoltán mutassák meg most mások, mit tudnak. Aki megáll, az elma­rad. A gazdasági életben külö­nösen így van ez, s itt a teg­napi érdemekből csak a mai tet­tek kalapácsával lehet tőkét kovácsolni. Azt mondanánk ezzel, hogy múlandóak az érdemek? Igen. múlandóak. ha nem frissíti fel azokat újra meg újra a célra­törő cselekvés, a változásra, fejlődésre való képesség. A ve­zetők némelyike itt véti el az utat. Úgy gondolja, hogy már bizonyított. Sőt, esetleg kisajá­títja oz eredményeket, csakis személyes tulajdonának tartja azokat. Elismeréssel szóltok munkálkodásáról mindenütt, kitüntetést kapott. Nem veszi észre, hogy az elismerés bizta­tás: így tovább, igy tovább. S nem előre néz, hanem hátra. Sikerein futtatja végig gondo­latait, s nem teendőin. Azt em­legeti, ami megtörtént, s hall­gat arról, ami elvégzésre vár. Büszke a tető alá hozott üzem­részre, a korszerű gépekre, elé­gedetten szemléli az iroda fa­lón bekeretezve lógó oklevele­ket, s már naptárja sem figyel­mezteti arra, hogy holnap is nap lesz. Nem szorgalmazza az új termék kísérleteit, mert tart a kockázattól; hátha nem válik be, s akkor elmarad az elisme­rés. Fél jóváhagyni a techno­lógia megváltoztatását, azzal vágja el a vitát: jó az is, ami most van. Holott néhány éve még ő volt az örök elégedetlen, ő követelt eredményesebb meg­oldásokat K iégett — mondják ilyen­kor a szemlélők. Kerék­kötő — így a türelmetlenek. Kár érte — summázzák véleményü­ket a tárgyilagosak. Holott sű­rűn nem is maga a vezető, ha­nem szűkebb és tágabb környe­zete a hibás abban, hogy meg­állt; megállhatott! Mert elfogadják tőle azt, ami tegnap még nagy volt, de mára kicsivé zsugorodott Mert nem azt mérik, mit tehetett vol­na o meglévő lehetőségeken belül, hanem azt, most sem dol­gozik rosszul. Ám a joggal ka­pott érdemek tőkéje hamar el­olvad a kézben, ha az mlnd’g csak vesz belőle, s nem tesz hozzá, önérdek és társadalmi érdek oz érdemek igazi súlyának föl- és elismertetése. A megszer­zett rang, tekintély csak akkor él, ha a jelenből táplálkozik, s ha a jövő is sejteti gyarapo­dását. Máskülönben emlékké válik. Kitűnő vezető volt — mondják az ilyen emberre, ho­lott még posztján áll. Olyany- nyira ott áll, hogy a feladatok, a teendők már túlléptek rajta, ö mozdulatlan, az élet ezernyi dolga mozog. Volt, amikor együtt haladtak. Ez most már csupán emlék; az érdemek is azzá halványulnak. Mészáros Ottó KESZTYŰGYÁR MŰSZAKI ANYAGRAKTÁRA felvesz egy férfi segédmunkást Fizetés megegyezés alap­jón. jelentkezés : KESZTYŰGYÁR SZEMÉLYZETI OSZTÁLYA. 7601 Pécs, Sörház u. 36.

Next

/
Oldalképek
Tartalom