Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-24 / 231. szám

1974. augusztus 24. DUNÁNTÚLI NAPLÓ r NEB-vizsgálat két közérdekű témában, Van-e kivezető út a rossz utakról? Hatékony minőségi ellenőrzést a lakásépítés minden szakaszában Milyenek a közutaink? Egy­szerű a válasz: rosszak. Nem mindenütt, de az elmarasztaló megállapítás jellemzőnek mond­ható. Ez volt a tanulsága annak a népi ellenőri vizsgálatnak is, amit a közelmúltban ejtettek meg a Megyei és a Pécs városi Tanács építési és közlekedési osztályánál, a szigetvári városi tanácsnál és járási hivatalnál, a szászvári tanácsnál, továbbá 0 Közúti Igazgatóságon, a Köz­úti Építő Vállalatnál és a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnál. Nincs elég pénz Az utak állapotát, illetve fenntartását abból a nézőpont­ból kell vizsgálni, hogy Bara­nyában hallatlan mértékben fokozódik a motorizáció. A vizs­gált 1971—73-as időszakban tíz­ezerrel gyarapodott a forgalmi rendszámmal ellátott járművek száma, s idén az év közepén már megközelítette a 65 ezret. Ez a járműtömeg csak jó uta­kon közlekedhet biztonsággal. A vizsgálat egyik figyelemremél­tó megállapítása, hogy az út­hálózat fenntartására fordított eszközök növekedése nincs arányban a járműállomány nö­vekedésével, s attól jócskán el­marad, Pécs esetében pedig csökken. Nem látták megnyug­tatónak a népi ellenőrök azt sem, ahogy a felosztott hitele­ket a helyi tanácsok felhasznál­ják, s ebben elsősorban a he­lyi szervek elkerülhetetlen szak­mai felkészületlenségét találták „vétkesnek". Az igazsághoz tar­tozik viszont, hogy egy-egy ta­nács olyan csekély útfenntartási keretösszeggel rendelkezik, ami­ből tisztességes munkát nem tud — és nem is szabad — el­w A Doktor Sándor MüvtISdáji Központ értesíti oz amatőr színpad tagjait, hogy augusztus 27-én 19 óra­kor megkezdi próbált. (x) kezdeni. így a keret felhaszná­lása egyik évről a másikra hú­zódik (a tanács gyűjti a pénzt), ez pedig látszólagos pénzma­radványként jelentkezik. Útfenntartás koncentráltan A vizsgálati jelentést tegnap vitatta meg a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A vi­tában elhangzott egyebek kö­zött, hogy a megye kiépített út­hálózatának jelenlegi állapotá­ban a legcélravezetőbb fenn­tartási módszer: az aszfaltsző­nyeg. A korszerű útfenntartás alapvető eleme pedig a költsé­ges, de a gyakorlatban bősé­gesen megtérülő gépesítés. Fel. vetődött ezzel kapcsolatban a kérdés: vajon helyénvaló-e, hogy a szakmailag felkészület­len helyi költségvetési üzemek útépítéssel, a kSfszerű szerve­zettel rendelkező Közúti Építő Vállalat pedig útkarbantartással foglalkozzon. Szóba került az is, hogy nem lehetne-e a tanácsi önállóság csorbítása nélkül koncentráltan, megyei irányítás­sal felhasználni az útfenntartási hitelt. A vitában elhangzottakat fi- gyelembevéve a vizsgálat javas­latot tett az útnyilvántartási rendszer korszerűsítésére (Pécs 1975-től ezt a saját hatásköré­ben megkezdi), továbbá arra, hogy az útfenntartási hitelekkel arra felkészült szerv gazdálkod­jon, a községi tanácsi utak ha­tékony karbantartásának irá­nyításával a Közúti Igazgatósá­got bízzák meg, szigorúan el­lenőrizzék az úthitelnek a cél érdekében történő felhasználá­sát. Javaslat született több olyan műszaki és gazdasági Intézkedésre is, amelyek előse­gíthetik a fenntartási hiteleknek az eddiginél gazdaságosabb felhasználását. Ugyancsak a közelmúlt egyik érdekes vizsgálata hat pécsi és egy komlói épület 400 lakásá­ * I ban a szavatossági hibákra, négy komlói épület 197 laká­sában pedig az időállóságra terjedt ki. Az első csoportba 1971—73-ban, a másodikba pe­dig 1965—71-ben átadott la­kóépületek tartoztak. Tucatszám, ra sorol fel a vizsgálati jelentes olyan, elsősorban szerelvények­kel kapcsolatos hibákat, ame­lyekért elsősorban a termelő vállalatok vonhatók felelősségre. Szabványtól eltérő méretűek a burkolóanyagok, nedvesek, cso­mósak a faanyagok, emiatt a „nyílászárók" megvetemednek és rosszul zárnak (ezeket „még­is ót kell venni és be kell épí­teni, mert oz előírásoknak min­den tekintetben megfelelőt leg­többször nem lehet kapni" és „az asztalosárut szállító válla­latok olyan faanyagot használ­nak, amilyent kapnak” . . .), a zománcozott tárgyak sérültek, a csapok öntvényhibásak, a villa­mos kapcsolók és szerelvények szerkezetükben és anyagukban silányak . .. Gondatlanságból kár És hogy a felhasználói olda­lon sem minden tökéletes, hadd idézzük szó szerint a követke­zőket: „A paneles technológiá­val készülő épületeket tünemé­nyesnek mondható gyorsasággal építik meg a vállalatok. Utána hónapokig nem történik semmi. Az átadási határidők közeled­tével az épületeket a legkülön­bözőbb szakipari és befejező munkákat végző dolgozók száll- ják meg és egymás munkájával mit sem törődve igyekeznek fel­adatukat elvégezni", és utána a felsorolás a „természetes kö­vetkezményként" jelentkező nem Is csekély értékű károsodásokról, amik legtöbbször a lakót bosz- szantják, hiszen őt „minél előbb el kell helyezni”. Erről a vizsgálatról is tegnap tárgyalt a megyei NEB, amely javaslataiban a hatékony és mindenre kiterjedő minőségi el­lenőrzést állította előtérbe. H. I. Negyvenegynél kezdődik Lottóhűzás Pécsváradon először a rádióban Francia szakszervezeti küldöttség Baranyában A MEDOSZ Elnökségének vendégeként hazánkban tar­tózkodó Maurice Granoux, e CGT elnökségének tagja, és a CGT KV titkára, valamint Jean Pier, a CGT KV alapszervezeti szociálpolitikai titkára augusz­tus 21-én Baranyába látogatott Augusztus 22-én megtekintet­ték a Bólyi Állami Gazdaságot. Tanulmányozták a korszerű ta­karmány-feldolgozást, a hibrid­üzemet, megismerkedtek a gaz­daság szakszervezeti bizottsá­gának munkájával, valamintaz Állami Gazdaság eredményei­vel. Este baráti beszélgetésre került sor. Maurice Granoux tá­jékoztatta a magyar szakembe­reket a francia szakszervezeti mozgalom főbb célkitűzéseiről, munkájáról. A vendégeket Ko­vács István, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára kí­sérte. Tegnap, a MEDOSZ Bara­nya megyei Bizottságán talál­koztak Neubauer Józseffel, oz SZMT vezető titkárával, Szili Józseffel, az SZMT titkárával és Lukics Józseffel, a MEDOSZ Baranya megyei Bizottságának titkárával. Lukics József ismertette a MEDOSZ Baranya megyei Bi­zottságának munkáját, szólt az albizottságok feladatairól, 0 mezőgazdaság technikai fejlő­déséről, a szociális gondokról. Szili József tájékoztatta a ven­dégeket Pécs város kulturális, gazdasági életéről. A beszámo­lókat kötetlen beszélgetés kö­vette. Baranyai látogatásukat o Mecseki E dő- és Fafaldolgozó Vállalatnál tett látogatásukkal fejezték be, melyre tegnap dél­után került sor. A műsorra is megtöltötték a pécsváradi Művelődési Ház nagytermét a leendő milliomo­sok — ifj. Puskás Sándor kon­feransziéig szórakoztatta őket, valamint Bodza Klári, Sugár Katalin, Turóczi Kati és Hor­váth Vilmos, akiket a Naulilus- együttes kísért. A hanguiotos műsor után, fél tízkor kezdő­dött a sorsolási ceremónia. Minden perccel nagyobb lett az emberekben a feszültség, az arcokra kiült a várakozás — persze, a kulisszák mögött is a szokásosnál nagyobb volt az izgalom. Először került sor a lottóhúzás rádióközvetítésére: a Kossuth rádió egyenes adás­ban adott hírt a sorsolásról. Si­I kerül-e? Jól számították-e ki az időt? Megannyi fogas kérdés, ami a „hivatalos” embereket foglalkoztatta, — Csupa nő — jegyezte meg valaki csalódottan mel­lettem o nézőtéren, amikor a számhúzók elfoglalták a helyü­ket. S valóban, a sorsolás így alakította a dolgokat Tíz óra ötvenhárom perc: megszólalt a rádióban a köz­vetítő-riporter hangja, az első számhúzó felkelt, megforgatta a kereket és a 82-est húzta. Negyven másodperc múlva: 41. Aztán 58. És a 90. S végül: 53. így tehát negyvenegynél kezdődik az e heti öt nyertes szám. — Sokat fog fizetni még a négyes is — bólogatott az egyik OTP-s szakember, aki azért nem bizonyult teljes ér­tékű szakembernek, mert a ke­zében szorongatott szelvényen egyetlen szám .sem stimmelt. . . A házigazdák — az OTP Ba­ranya megyei Igazgatósága és o pécsváradi ÁFÉSZ — jól virsgáztak, mindenki jól érezte magát. Csak egyet nem tudtak elin­tézni: senki sem kiáltott fel a nézőtéren az örömtől. Pedig egy kis kiabálást még egy hár­mas találat is megér,,, lampís Illyés Gyula: „Pécs meleg otthon számomra // OEvasóprába a Nemzeti Színházban Minden színház, ahol igaz művészet születik, templom: szentélye a színpad a maga szertartásaival. Tegnap a Pécsi Nemzeti Színházban ritka-külö­nös szertartás hívei lehettünk: elhangzott Illyés Gyula Dupla vagy semmi, azaz két életet vagy egyet sem című új drámá­jának olvasópróbája. A próbán a szerző is részt vett. Legnagyobb élő klasszikus írónk és új drámájának jelen- j léte páratlan alkalomhoz fűző­dik: az utóbbi években ez a ne­gyedik lllyés-dráma, amit alko­tója a Pécsi Nemzeti Színház­nak ad első bemutatásra. Te­kintélyes vendégsereget vonzott ez az alkalom. Ott láttuk a MAFILM forgatócsoportját, több országos napilapunk, továbbá hetilapok, és folyóiratok kultu­rális vezető munkatársait, vala­mint a társművészetek jónéhány képviselőjét, akik megjelenésük­kel is demonstrálták az ese­mény súlyát a magyar irodalmi és színházművészeti életben. A nem mindennapi bizalomért Nógrádi Róbert igazgató mon­dott köszönetét a Mesternek, aki a mű fölolvosósát bevezet­ve közvetlen szavakkal illette g színház eddigi munkáját:- Meleg otthont érzek ma­gam körül Pécsett - mondotta -, és ez valamennyiötök érde­me. Szeretném, ha ez a bemu­tató is hozzájárulna Pécs mű­velődési tekintélyének növelé­séhez. A darabot senki nem is­meri. Tudatosan határoztunk Így a mű dramaturgjával, Czi- mer Józsefiéi, hiszen valójában ez a mű egyéni helyen áll a pályafutásomban is. Formabon­tó módon egy helyzetet akar- , lám megteremteni, - díszletek nélkül —, ahol szinte mindvé­gig az összes szereplő a szinen van. Még annyit: a darab egy erdős hegyvidéki fogadóban in­dul . . . Üj mű. olvasópróbája mindig különleges szertartás, ahol a próbateremben — ezúttal a színpadon — körbeülik a játék­teret a darab szereplői. Közé­pütt a szerző, a dramaturg és a rendező foglal helyet. Általá­ban ilyenkor a szerző felolvasá­sában hangzik el először a mű szövege. Most is így történt, pontosabban Illyés Gyula meg­kezdte és néhány perc után a mű dramaturgja folytatta a drá­ma közreadását. A mű cselekménye két síkon jelenik meg. Egyik maga az életből merített drámai törté­net, a másik gondolati síkon fe­jeződik ki: az emberi élet nagy sorskérdéseiről. Olyanokról, mint — A Statisztikai Kiadó Vál­lalat új kiadványai: Mezőgaz­dasági statisztikai zsebkönyv. Településhálózat. — A közpon­ti szerepkörű települések ada­tai. Gépi ocsivezetöket felvesz A TEJIPARI SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT, Pécs, Ifjúmunkás u. 2. igazság és .gonoszság, halál és élet. Szó esik arról, hogy tu- dunk-e élni a lehetőségeinkkel, egyáltalán lehetséges-e jobb­ra fordítani a sorsot vagy min­dig lesznek, akik a legtisztább emberi érzéseket is bemocskol­ják, tönkreteszik, éppen az er­kölcs nevében és álorcája alatt. Áttörhető-e vajon évszázadok csonttá keményült szokásvilága, — ahogy a darabban elhang­zik: „az öregek embertelen szo­kása" —, mint a gyűlölködés, az ostoba önzés, intrika és egyéb emberi gonoszság me­legágya?. . . A darabban fon­tos szerephez jut a bábjáték ősi népi eredetű művészete és az, aki a bábokat - élő figurá­kat - mozgatja: a darabbeli neve és funkciója szerint a Bábjátékos, aki a dráma kö- zéppinti figurája. Az ő szájá­ból hangzik el a mű filozófikus cselekményének talán legfon- tosab gondolata is: arról, hogy megváltoztatható-e a világ. A mű szép zárójeleneté­nek szövegét ujfenn Illyés Gyula felolvasásában hal­lottuk. Ezt követően az ős­bemutató rendezője, Sík Ferenc ismertette a produkció társ-al­kotóművészeit és szereposztá­sát. Díszlettervező: Vota Emil, a táncokat Tóth Sándor Itó- reografólta, a darab zenéjét Vujcsics Tihamér írja. A Báb­játékos szerepében Győry Emilt láthatjuk, további szereplők: Paál László, ifj. Kőmives Sán­dor, Pásztor Erzsi, Holl István, Szllvássy Annamária, Kovács Dénes, Dávid Kiss Ferenc, Pá- kozdy János, Petényi Ilona, Vál­lai Péter, Vári Éva, Bódis Irén és Kézdy György. Az új darab folyamatos pró­bái tegnap este megkezdődtek. (w. e.) — Magyar—svéd akadé­miai megállapodás. A Magyar Tudományos Akadémia és g Svéd Királyi Tudományos Aka­démia között fennálló tudomá­nyos együttműködési egyez­mény alapján pénteken újabb, három évre szóló megállapo­dást kötöttek az akadémián. Jól sikerült bemutatkozás Csütörtökön, augusztus 22-én este a Fonográf-együttes önálló koncertje volt Pécsett. Este nyolc órakor a Szabadtéri Szín­padon nem volt egy szabad hely sem. Igényes, jó zenét játszot­tak, nagy sikerrel az újjáala­kult zenekar tagjai. Az utolsó három szám előtt kiadós nyári zápor miatt 10 perces kényszer- szünetet tartottak, de a közön­ség esernyők alatt is kitartott. Az „lllésék" ismét bizonyították, hogy nem véletlenül a fiatalok kedvencei. Előadás után Szöré­nyi Leventével beszélgettünk. — Pásztori Zoltán dobos és Illés Lajos, a „névadó” kivált a csoportból. Emiatt nem lehetünk „lllésék" már. Lajos új zenekart alakított és „vitte” a nevét ma­gával. A Fonográf-együttes új tagjai: Tolcsvoy László. Móricz Mihály és Német Oszkár, ők a Tolcsvay-zenekarból jöttek át. — Milyen zenét játszotok? — Popzenét. Ennek a stílus­nak ezen igeiül elnevezése nincs, sokat használunk fel a vokális zenéből, ilyen a Dal az ártat­lanságról, valamint Hol oz a lány című számunk. A vokális zenét ötvözzük korszerű zenei háttérrel, korszerű hangszerek­— A kezdet kezdetén a nép­zenei hagyományokra építette­tek elég sok számot. Továbbra is erre törekedtek? — Túlzásba nem szeretnénk esni. Igen érdekes volt, amit NDK-ban, a hanglemezfelvétel­nél mondtak, hogy nagyon sok számunk magyaros hangvételű. — Terveitek? — Januárban hazai turnén voltunk, ennek keretében itt Pé­csett is. Ez volt az első bemu­tatkozása az új zenekarnak. Hat hétre NDK-ba utaztunk, az ottani rádió három felvételt csi­nált, amiből kettő ma listaveze­tő. Német nyelven énekeltük el a Zazi-t és a Vidéki kislányt Hazatérés után két filmzenét ír­tunk, az egyiket Kardos Ferenc Hajdúk című filmjéhez. Ez ki­váló alkalom volt arra, hogy magyaros hannvéte'ú zenét ír­junk. A tv-film: Rákosi Gergely Tigrisugrás-a lesz, a mi zenénk, kel. Augusztus elején az orszá­got jártuk, ez tart szeptember elsejéig. Utána, ez már e jövő: szeptemberben nagylemez, több rádiófelvétel az úi számokból, október e'eién f'~'< '"'-'’été!, az év végéin n?d:n ng/e­teml klubban szeretnénk kon­certet adni. Bódy Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom