Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-23 / 230. szám

1974. augusztus 23. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Hol tart ma Baranya mezőgazdasága? A nyúlexport t$! ‘(V'l egyharmadát Baranya adja Szemtanúk mondják, hogy az olasz háziasszonyok piaci bevá­sárlásaikról ritkán térnek haza nyúlhús nélkül. Szerénység nél­kül állíthatjuk, hogy igényeik ki­elégítéséhez mi is hozzájáru­lunk. Baranya megye az ország mintegy 900 vagonnyi nyúlex­portjának több mint egyharma- dót adja. Baranya megye a világpiac­nak elsősorban fehér szőrű nyu- lat ad, az Európa hírű bikali Fehér Gyöngy hibridet, elenyé­sző mennyiségben kaliforniai, újzélandi és színes szőrű nyúl- fajtákat. Előállítók: a Bikali Állami Gazdaság hatodik éve működő nyúltelepe, az AFÉSZ- ek, a Mecsek Kisállattenyész­tők Szakszövetkezetének szak­csoportjai, termelőszövetkezetek. A Bikali Állami Gazdaság nemerőpusztai nyúltelepének rangja és érdemei országhatá­rainkon túl is ismertek. Neme­sítő munkájával egyidejűleg broiler nyulat termel. Az idén már 60 000 szülőpár és 220 ezer broiler kibocsátására képes. Ki­váló fiatal szakemberek mun­kássága révén a nemesítést a gazdaság saját maga végzi. Az állami gazdaság termelői tevé­kenységébe többoldalú kedvez­mény-nyújtással bevonja a kis­állattartókat. 174 vagon az első félévben A nyúltartás elsődleges célja nem létfenntartás, hanem a jö­vedelem kiegészítés. A földmű­vesszövetkezetek nagy érdeme, hogy 1961-ben hozzáfogtak a kistenyésztők szervezetbe tömö­rítéséhez azzal, hogy az iparral karöltve felvásárolták a nyula- kat. A következő évben létre­hozták Pécsett az első szakcso­portot, majd a megye területén több szakcsoport alakult. Létre­jött az első szaktanácsadási forma. Az új vállalkozókhoz te- nyészanyagot helyezett ki a szövetkezet úgy, hogy a jobb tenyésztőktől tenyésznyulakat vásárolt és azokat szaporulat­nyerésre a kezdőknek kiadta. A segítő akció tovább bővült, a nyúlférőhelyek kialakításához mérsékelt árú fa- és léchuílo- dékok, drótfonat vásárlásának lehetőségével. 1966—67-ben a felvásárlás el­érte az 50 000 darabot Az ak­kori pécsi ÁFÉSZ kebelében mű­ködő szakcsoport kinőtte kere­tét, mivel a nyúl mellett barom­fitartás is folyt Ekkor alakítot­ták meg a Mecsek Kisállatte­nyésztők Szakszövetkezetét. A szakszövetkezet a MÉSZÖV tag­jaként működött A megindulás­kor 300 ezer forint dotációt ka­pott a földművesszövetkezettől, 1969 júniusában azután önálló­sult. A földművesszövetkezet a szakcsoportok elterjesztésével párhuzamosan a termelőszövet­kezetekben is szervezte a nyúl- tenyésztést Irányításával kap­csolódott be a beremendi Dó­zsa Tsz, majd 1968-ban az eger- ági Gyöngyvirág Tsz. 1969-ben a Bikali Állami Gazdaság is hozzáfogott a Fehér Gyöngy húshibrid iparszerű termelésé­hez. Termelési volumenük közel 120 vagont tesz ki. A húsnyúl előállítása ma is zömmel a háztáji gazdaságok­ban történik. Csak sokkal ked­vezőbb feltételek között, mint 8—10 évvel ezelőtt A felvásárlás dinamizmusát jelzi az alábbi számsor: db e 1961 496 14 1964 . 24 600 71 1967 51 600 163 1969 151 502 4367 1970 324 100 8658 1971 487 000 12 889 1972 563 040 14 203 1973 919 640 22 992 Az idei első félévben 147 va­gon nyulat értékesítettek. 1974-ben az. ÁFÉSZ-társulá sok és a szövetkezeti szakcso portok taglétszáma 2545. A szakszövetkezeteknek 35 le- tyésztelepük van közel 1000 te­nyésznyúllal. A tenyésztett faj­ták kaliforniai, újzélandi, és né­hány sportnyúl fajta. Az után­pótlást, vérfrissítést a szakszö­vetkezetek importált tenyész- anyaggal oldják meg. A Fehér Gyöngy A vágónyúl alapanyaga a Fehér Gyöngy húshibrid. A te­nyésznyulakat a Bikali Állami Gazdaság adja az úgynevezett Bikali—BOV akció keretében. E szerint az állami gazdaság megyénkben a Baranya megyei Forgalmazási és Feldolgozó Közös Vállalatnak tenyészanyá- kat ad el. A vállalati társulá­sok, termelőszövetkezetek tag­jaik részére a vállalattól térítés nélkül igényelhetnek nyulat. Majd a juttatás viszonzásául az első elléstől számított 2 éven keresztül a nyulak szaporula­tának 80 százalékát és évente anyánként 20 nyulat kell visz- szaadni a vállalatnak. Ez a ki­helyezési akció 1973-ban kez­dődött. A gazdaság az idén már 50 000 tenyésznyúl terítését tervezi, ebből Baranya megyé­ben 15 ezer darabot A szaporulat választás után 10,5—12 héttel eléri a kívánt 2,35—2,50 kg-ot. A fajlagos ta­karmányfelhasználás 3,60—3,80 kg. Amellett, hogy a kistenyésztő alapanyaghoz jut, számos előnyben részesül. Ilyenek: érté­kesítési biztonság, magasabb felvásárlási ár, szakmai segít­ség, Szaktanácsadások, szak­mai bemutatók útján, technoló­giai támogatás olcsó, szabvá­nyosított ketrecek rendelkezésre bocsátásával, a takarmányozás biztonságának megszervezése. Természetes, az ÁFÉSZ-ek és a szakszövetkezet maga is ke­resi az ösztönzés, segítés formá­it: a tápellátás, a zöldtakar­mány beszerzése és az értékesí­tés területén. 35 forintos védőár Tehát lehet és érdemes kis­üzemekben, háztáji gazdaság­ban is nyúllal foglalkozni. A ta­pasztalatok azt mutatják, a gazdák is azt vallják, hogy megéri. A felvásárlási árak az elmúlt évekhez viszonyítva emel­kedtek. A szerződéses védőár 35 fo­rint A bikali nyúl felvásárlási ára 37 farint. A szabadár is ma­gasabb, mint 2 évvel ezelőtt volt, 30 forint. Aki szívvel és hozzáértéssel végzi a húsnyúl- nevelést, egy anyától évente 4 —5-szöri el lésével átlag 30—35 nyulat nyerhet és legalább 28 —30 nyulat értékesíthet. Vég­eredményül anyánként 800— 1000 forint haszonra tehet szert Az értékesítés jelenleg több csatornán keresztül történik, lé­nyegében azért mert a megyé­ben, sőt az országban sincs nyúlfeldolgozás. 2—3 év múlva ez a gond is megoldódik. Az Európa-szerte versenyképes ba­ranyai nyúltenyésztő és broi- ler-nyúl előállító nagyüzem mellé megépül az ország első nyúlfeldolgozó üzeme, Baranya megyei Baromfi Feldolgozó és Forgalmazási Közös Vállalaton belül. A nyúlhús feldolgozása mel­lett az üzem a vágási mellék- termékeket is feldolgozza, ame­lyek közül elsősorban a szőrme- import megtakarítást, jelentős exportból befolyó jövedelmet jelent és ebből nem kevés jut a kistenyésztőknek is. Szukola Mária, a Baranya megyei Állattenyésztési Felügyelőség kisállattenyésztési felügyelője Magyarország hetedik tejporgyára épül Pécsett Befejezték az alapozást Napokon belül megérkeznek a dán Anhydro cég berendezései A napokban befejezték a na- I pi kétszázezer liter kapacitású j pécsi tejporgyár alapozási mun- | kálatait. A dán Anhydro cég je­lezte, hogy vagonokba rakta a tejporító technológiai berende­zéseit, a könnyűszerkezetes épü­let alkotóelemeit A szállítmány augusztus végén érkezik Pécsre, a Baranya megyei Tejipari Vál­lalat Tüzér utcai központjába, hogy aztán szeptember első he­tében a dán szerelők irányítá­sával megkezdődjék az ország hetedik tejporgyárának techno­lógiai szerelése. A fehérjeéhség ellen Az egyre jobban elterjedő in­tenzív állattartás takarmány igé­nyét már nem elégíti ki a hal- é$ a vérliszt. A takarmányéhség csak a magas fehérjetartalmú koncentrótumokkal csökkenthe­tő. Az említettek a magyar ál­lattenyésztésre is jellemzők. Ez ideig drága pénzért importál­tuk a különböző takarmányokat. És miért hozzuk be azokat kül­földről, amikor az egyre na­gyobb tejtermelés lehetőséget kínál a hazai tejporgyártásra is. A savóból és tejből kiváló állati takarmány nyerhető por­tással. Csak példaként említem, hogy Baranyában a szarvasmar­ha-program beindítása óta, a felvásárlási árak jelentős eme­lésével ugrásszerűen megnőtt a termelői kedv. A Baranya me­gyei Tejipari Vállalat két év alatt több mint huszonöt szá­zalékkal vásárolt föl több te­jet, mint annak előtte. Még eb­ben az esztendőben is — jú­nius végéiq — mintegy tíz szá­zalékkal több tejet adtak el a gazdaságok, mint a bázis idő­szakban: ez 35 millió hektóli­ter tej feldolgozását tette szük­ségessé, s legalább ennyi tej fogadására kell felkészülni a második félévben is. A tej és tejtermék fogyasztás viszont nem nőtt olyan mértékben, mint a termelés — sőt eqyes termékek­ből például vajból, nem fo­gyaszt annyit a lakossáq, mint két esztendővel ezelőtt. A „fe­lesleges” tejet más formában kell feldolgozni, illetve értékesí­teni. E kettős tényező késztette tehát a Baranya megyei Tej­ipari Vállalatot arra, hogy tej ! porgyárt építsen. Annak üzem- ; be lépése hármas haszonnal jár: csökkennek a készletek, a gazdaságok jó minőségű takar­mánytejporhoz jutnak, s nem utolsósorban lényegesen vissza­szorítható a tejpor import is. Nyolcvanmillió forintért A tejporgyár felépítése mint­egy nyolcvanmillió forintba ke­rül, a beruházáshoz szükséges pénzt a bank biztosította a Ba­ranya megyei Tejipari Vállalat- | nak hitel formájában. A porító építészeti munkáit a vállalat sa­ját brigádja végzi. A technológiai szerelést akár holnap megkezdhetnék, de a dánokra még várni kell néhány napot. A könnyűszerkezetes épü­letet és azok berendezéseit, a sűrítőt, a porlasrtószárítót, a négy, egyenként ötvenezer liter tej tárolására alkalmas silót mintegy három hónap alatt sze­relik össze. A próbaüzem kez­dete az év végén várható: úgy tervezik, hogy 1974 március közepétől már teljes kapacitás­sal dolgoznak. Naponta átla­gosan 160 000 liter tejből, il­letve savóból készítenek tejport: ennyi Baranya mezőgazdasági üzemeinek takarmány igénye. A három műszakban termelő tejporgyárban alig harminc em­ber dolgozik majd. A munká­sok és a technológusok beta­nítása hamarosan megkezdődik. Az üzem leendő szakemberei a közeljövőben Csornára utaz­nak, ahol a pécsihez hasonló gyár működését tanulmányoz­zák. Új hűtőgépház A tejporgyár beruházásával egyidóben növelik a pécsi tej­üzem hűtőkapacitását is. Az ed­digi 300 ezer óra kalória hűtő­teljesítmény már kevés, azt mint­egy a háromszorosára emelik. Clj hűtőgépház épül a majdani tejporgyár mellett az üzem ud­varán, amely ugyancsak a jö­vő év első negyedévében készül el. Építését szükségessé az tette, hogy az utóbbi években meg­sokszorozódott a kistételes cso­magolás. s. Gr. Derekas munka volt A mezőgazdasági és élelmezésük* runiszter köszöneté a gabonafcetakantásoan részt vett dolgozóknak A z 1974. évi, eddigieknél gazdagabb kalászos aabo nqtermés betakarítása az ország egész területén sikeresen befejeződött. A gabonatermés biztosítja az ország jövő évi kenyerét és megtelelő tartalékolást, a megnövekedetí állatállomány takarmány-ellátásának javítását es exportkötele­zettségünk teljesítését. Az elért eredmények bizonyítják azt, hogy milyen tartalékok vannak a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodásban, ha megfelelő összhangban érvényesül a műsza­ki-anyagi fejlesztés, párosulva a tudomány eredményeivel, az emberi hozzáértéssel, szorgalommal és felelősségerzettel. A szokásosnál később kezdődő aratást kezdetben a csa­padékos időjárás, egyes területeken pedig az ár- és belvíztől felázott talajok nehezítették A kedvezőtlenebb körülmények közötti aratás sikeres befejezését nagymértékben segítette, hogy a Szovjetuniótól az aratás kezdetéig a nagy teljesítmé­nyű kombájnokat megkaptuk. Elismeréssel és köszönettel szó­lunk a kombájnokat gyorsan, pontosan összeszerelő dolgozók munkájáról. A gabona-betakarítási munkák előkészítése és végrehaj­tása az eddiginél jobban összehangolt, szervezett volt. Az e munkában érdekelt gazdaságok, vállalatok és irányító szen/ek eredményesen hasznosították az előző évek tapasztalatait, ör­vendetes, hogy tovább javult a termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok, a szolgáltató, felvásárló és feldolgozó válla­latok együttműködése. Ez a jobb műszaki—anyagi és zavarta­lan alkatrész-ellátásban, a termény zökkenőmentes átvételé­ben sikeresen érvényesült. Tovább növekedett a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban az előkészítés és végrehajtás szervezettsége; a mezőgazdasági üzemek vezetői az anyagellátás, a munka- szervezés, az emberekről való gondoskodás javításával nagy­mértékben elősegítették a gabona-betakarítás sikerét. Külön kiemeljük a kombájnosok nagyszerű, fáradságot nem ismerő munkáját. Kiváló teljesítményükkel, lelkesedésük­kel és fegyelmezettségükkel a szocialista brigádok e téren is újabb ösztönzést adtak a gabona-betakarításban résztvevők­nek. Pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30, évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenyben a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói az aratás eredmé­nyes befejezésére tett felajánlásaikat teljesítették. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, valamint a vállalatok munkáját hatékonyan segítették a társtárcák, a párt-, a társadalmi, az állami és az érdekképviseleti szeivek, a közlekedés, a vasút, a rendészet dolgozói. A sokoldalúan összehangolt szervező, kivitelező munka olyan példás társadal­mi összefogást teremtett, amely végül is az idei sikeres gabo­na-betakarításhoz vezetett. A z idei kalászos-gabonatermésért, o sikeres betaka- " rításért elismerésemet és köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik hozzáértő, áldozatkész, fáradtságot nem kí­mélő, szorgalmas munkájukkal hozzájárultak az eredmények eléréséhez. A gabona-betakarítás befejező járulékos tennivalói körül a szalmabetakarítást, a tarlóhántást és az egyéb időszerű nyári munkákat még jelentős területen kell elvégezni. Ezek gyors teljesítéséhez megfelelő gépi erő áll rendelkezésre, így az őszi munkák megkezdéséig azok befejezhetők. Ez alapozza meg a jövő évi nagy termést. Az szükséges, hogy a gabona-betakarítás során tapasz tolt hozzáértő munkakedv a továbbiakban se lankadjon, ha nem a küszöbön álló őszi munkák időszakában is tovább foly tatódjék. Meggyőződésem, hogy a termelőszövetkezetek és ól lami gazdaságok, a felvásárló, feldolgozg, ellátó és szolgál tató vállalatok, az irányítás és az érdekképviseleti szervek dől gozói, a gabona-betakarítás sikereire alapozva, körültekintő előrelátással, szervezetten készülnek fel a nagy feladatot je­lentő őszi munkákra. Az őszi feladatok maradéktalan végre­hajtása hozzájárul mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk 1974. évi tervének teljesítéséhez, pártunk XI. KONGRESSZUSA, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tett vál­lalások valóra váltásához. Dr. Dimény Imre s. k. mezőgazdasági és élelmezésügyi mínisztei I Kevés a szakmunkás Kevés a szakmunkás, a mun­kaközvetítő irodákat szinte el­vétve keresik meg betanított munkások vagy segédmunká­sok. A vállalatoknak egyre na­gyobb gondot jelent a szakkép­zetlen munkaerő biztosítása. Mindezeket egy nemrég befe­jezett felmérés is alátámasztja, amelyet a Pécsi városi Tanács munkaügyi osztálya végzett mintegy kétszáz pécsi üzemnél és vállalatnál. A statisztikából kitűnik, hogy az egyes iparágakat figyelem­be véve a munkáltatók szak­munkásigénye az élelmiszer el­adó, a kőműves, a vájár, az autószerelő, a géplakatos, vala­mint a ruházati eladó és vil­lanyszerelő szakmában a leg­nagyobb. A legsúlyosabb hely­zet az ipari üzemeknél tapasz­talható. Az érintett üzemek idei szakmunkásigénye több mint ezerszáz fő, ugyanakkor az ipa- ritanuló-intézetekből alig négy- százötven ifjú szakmunkás fel­vételére számíthatnak. A válla­latokon belül folyó Felnőtt szak­munkásképzés mindössze 147 friss „diplomással” növeli a szakképzett munkások számát. Könnyű tehát kiszámolni, hogy legalább ötszázhúsz szakmunkás hiányzik a pécsi üzemekből. De honnan biztosíthatnák a válla­latok a nemlétező létszámot? Sehonnan, mert több szakmun­kás egyszerűen nine*. * Egy kimutatás szerint, vala­mennyi iparágat figyelembevé- ve, a jélenlegi helyzet egyálta­lán nem újkeletű. A Városi Ta­nács munkaügyi osztálya immár negyedszer mérte fel a vállala­tok munkaerőigényét. S az 1971-ig visszamenőleg készí­tett statisztika szerint három év átlagában a vállalatok a munkaerőigényük 65 szá­zalékát tudták megoldani, így a szakmunkás-státuszok I harmincnyolc százaléka betöl- j tetlen maradt A betanított 1 munkások egyharmada hiány­zott, a segédmunkások létszá­mának pedig szinte fele betöl­tetlen maradt. Felvethető: hol helyezkednek el a Pécsett letelepedők, hol van az a sokat emlegetett több ezres női munkaerótartalek? A baranyai megyeszékhelyre bevándorlók száma évente át­lagosan háromezer főre tehető. A becslések szerint ennek fele helyezkedik el a pécsi vállala­toknál (erre vonatkozólag sem­miféle felmérés nem készült ez ideig). Marad tehát a kimuta­tott hétezer fős női munkaerő­tartalék. Csakhogy ebből jóin­dulattal számolva sem lehet többre számítani, mint a felére. A negyven éven felüli asszo­nyok, akik évtizede vagy még régebben háztartásbeliek, nem valószínű, hogy munkába állnak. Ezt bizonyítja a következő adat is. A Városi Tanács munkaköz­vetítő irodáját havonta 60—70 nő keresi fel: többségük viszont nem vállalja a többműszakba járást, s természetesen a köny- nyebb munkát keresik. Nincs más megoldás, marod tehát a vállalatoknál, üzemek­nél képződött tartalék felkuta­tása. Egy országos adat szerint hazánkban a produktív munká­ba bevonható tartalék üzemen­ként 5—25 százalék között vál­tozik. De, hogy ez Pécsett meny­nyi, azt még senki sem vizsgál­ta. (Legalábbis városi szinten.) ! Holott a jelenlegi viszonyok kö­I zepette érdemes lenne felku­tatni az ilyen jellegű fehér fol­tokat, mert a vállalatok a mun­kaerőkínálat terén sem ma, sem a közeljövőben, de mondhat­juk, még néhány év múlva sem várhatnak változásokat. így hát más lehetőség híján a betaní­tott segédmunkások szakmun­kássá nevelésével csökkenthe­tik csak a szakemberhiányt A segédmunkások alapképzésével pótolhatják a jelentkező beta­nított segédmunkások létszám- hiányát: az pedig a szállítás, az anyagmozgatás mind na­gyobb fokú gépesítését kell, hogy maga után vonja. És mé'g egyet: az oly sokat emlegetett és számtalan helyen még hiá­nyolt, korszerű üzemszervezést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom