Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-23 / 230. szám
1974. augusztus 23. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Hol tart ma Baranya mezőgazdasága? A nyúlexport t$! ‘(V'l egyharmadát Baranya adja Szemtanúk mondják, hogy az olasz háziasszonyok piaci bevásárlásaikról ritkán térnek haza nyúlhús nélkül. Szerénység nélkül állíthatjuk, hogy igényeik kielégítéséhez mi is hozzájárulunk. Baranya megye az ország mintegy 900 vagonnyi nyúlexportjának több mint egyharma- dót adja. Baranya megye a világpiacnak elsősorban fehér szőrű nyu- lat ad, az Európa hírű bikali Fehér Gyöngy hibridet, elenyésző mennyiségben kaliforniai, újzélandi és színes szőrű nyúl- fajtákat. Előállítók: a Bikali Állami Gazdaság hatodik éve működő nyúltelepe, az AFÉSZ- ek, a Mecsek Kisállattenyésztők Szakszövetkezetének szakcsoportjai, termelőszövetkezetek. A Bikali Állami Gazdaság nemerőpusztai nyúltelepének rangja és érdemei országhatárainkon túl is ismertek. Nemesítő munkájával egyidejűleg broiler nyulat termel. Az idén már 60 000 szülőpár és 220 ezer broiler kibocsátására képes. Kiváló fiatal szakemberek munkássága révén a nemesítést a gazdaság saját maga végzi. Az állami gazdaság termelői tevékenységébe többoldalú kedvezmény-nyújtással bevonja a kisállattartókat. 174 vagon az első félévben A nyúltartás elsődleges célja nem létfenntartás, hanem a jövedelem kiegészítés. A földművesszövetkezetek nagy érdeme, hogy 1961-ben hozzáfogtak a kistenyésztők szervezetbe tömörítéséhez azzal, hogy az iparral karöltve felvásárolták a nyula- kat. A következő évben létrehozták Pécsett az első szakcsoportot, majd a megye területén több szakcsoport alakult. Létrejött az első szaktanácsadási forma. Az új vállalkozókhoz te- nyészanyagot helyezett ki a szövetkezet úgy, hogy a jobb tenyésztőktől tenyésznyulakat vásárolt és azokat szaporulatnyerésre a kezdőknek kiadta. A segítő akció tovább bővült, a nyúlférőhelyek kialakításához mérsékelt árú fa- és léchuílo- dékok, drótfonat vásárlásának lehetőségével. 1966—67-ben a felvásárlás elérte az 50 000 darabot Az akkori pécsi ÁFÉSZ kebelében működő szakcsoport kinőtte keretét, mivel a nyúl mellett baromfitartás is folyt Ekkor alakították meg a Mecsek Kisállattenyésztők Szakszövetkezetét. A szakszövetkezet a MÉSZÖV tagjaként működött A meginduláskor 300 ezer forint dotációt kapott a földművesszövetkezettől, 1969 júniusában azután önállósult. A földművesszövetkezet a szakcsoportok elterjesztésével párhuzamosan a termelőszövetkezetekben is szervezte a nyúl- tenyésztést Irányításával kapcsolódott be a beremendi Dózsa Tsz, majd 1968-ban az eger- ági Gyöngyvirág Tsz. 1969-ben a Bikali Állami Gazdaság is hozzáfogott a Fehér Gyöngy húshibrid iparszerű termeléséhez. Termelési volumenük közel 120 vagont tesz ki. A húsnyúl előállítása ma is zömmel a háztáji gazdaságokban történik. Csak sokkal kedvezőbb feltételek között, mint 8—10 évvel ezelőtt A felvásárlás dinamizmusát jelzi az alábbi számsor: db e 1961 496 14 1964 . 24 600 71 1967 51 600 163 1969 151 502 4367 1970 324 100 8658 1971 487 000 12 889 1972 563 040 14 203 1973 919 640 22 992 Az idei első félévben 147 vagon nyulat értékesítettek. 1974-ben az. ÁFÉSZ-társulá sok és a szövetkezeti szakcso portok taglétszáma 2545. A szakszövetkezeteknek 35 le- tyésztelepük van közel 1000 tenyésznyúllal. A tenyésztett fajták kaliforniai, újzélandi, és néhány sportnyúl fajta. Az utánpótlást, vérfrissítést a szakszövetkezetek importált tenyész- anyaggal oldják meg. A Fehér Gyöngy A vágónyúl alapanyaga a Fehér Gyöngy húshibrid. A tenyésznyulakat a Bikali Állami Gazdaság adja az úgynevezett Bikali—BOV akció keretében. E szerint az állami gazdaság megyénkben a Baranya megyei Forgalmazási és Feldolgozó Közös Vállalatnak tenyészanyá- kat ad el. A vállalati társulások, termelőszövetkezetek tagjaik részére a vállalattól térítés nélkül igényelhetnek nyulat. Majd a juttatás viszonzásául az első elléstől számított 2 éven keresztül a nyulak szaporulatának 80 százalékát és évente anyánként 20 nyulat kell visz- szaadni a vállalatnak. Ez a kihelyezési akció 1973-ban kezdődött. A gazdaság az idén már 50 000 tenyésznyúl terítését tervezi, ebből Baranya megyében 15 ezer darabot A szaporulat választás után 10,5—12 héttel eléri a kívánt 2,35—2,50 kg-ot. A fajlagos takarmányfelhasználás 3,60—3,80 kg. Amellett, hogy a kistenyésztő alapanyaghoz jut, számos előnyben részesül. Ilyenek: értékesítési biztonság, magasabb felvásárlási ár, szakmai segítség, Szaktanácsadások, szakmai bemutatók útján, technológiai támogatás olcsó, szabványosított ketrecek rendelkezésre bocsátásával, a takarmányozás biztonságának megszervezése. Természetes, az ÁFÉSZ-ek és a szakszövetkezet maga is keresi az ösztönzés, segítés formáit: a tápellátás, a zöldtakarmány beszerzése és az értékesítés területén. 35 forintos védőár Tehát lehet és érdemes kisüzemekben, háztáji gazdaságban is nyúllal foglalkozni. A tapasztalatok azt mutatják, a gazdák is azt vallják, hogy megéri. A felvásárlási árak az elmúlt évekhez viszonyítva emelkedtek. A szerződéses védőár 35 forint A bikali nyúl felvásárlási ára 37 farint. A szabadár is magasabb, mint 2 évvel ezelőtt volt, 30 forint. Aki szívvel és hozzáértéssel végzi a húsnyúl- nevelést, egy anyától évente 4 —5-szöri el lésével átlag 30—35 nyulat nyerhet és legalább 28 —30 nyulat értékesíthet. Végeredményül anyánként 800— 1000 forint haszonra tehet szert Az értékesítés jelenleg több csatornán keresztül történik, lényegében azért mert a megyében, sőt az országban sincs nyúlfeldolgozás. 2—3 év múlva ez a gond is megoldódik. Az Európa-szerte versenyképes baranyai nyúltenyésztő és broi- ler-nyúl előállító nagyüzem mellé megépül az ország első nyúlfeldolgozó üzeme, Baranya megyei Baromfi Feldolgozó és Forgalmazási Közös Vállalaton belül. A nyúlhús feldolgozása mellett az üzem a vágási mellék- termékeket is feldolgozza, amelyek közül elsősorban a szőrme- import megtakarítást, jelentős exportból befolyó jövedelmet jelent és ebből nem kevés jut a kistenyésztőknek is. Szukola Mária, a Baranya megyei Állattenyésztési Felügyelőség kisállattenyésztési felügyelője Magyarország hetedik tejporgyára épül Pécsett Befejezték az alapozást Napokon belül megérkeznek a dán Anhydro cég berendezései A napokban befejezték a na- I pi kétszázezer liter kapacitású j pécsi tejporgyár alapozási mun- | kálatait. A dán Anhydro cég jelezte, hogy vagonokba rakta a tejporító technológiai berendezéseit, a könnyűszerkezetes épület alkotóelemeit A szállítmány augusztus végén érkezik Pécsre, a Baranya megyei Tejipari Vállalat Tüzér utcai központjába, hogy aztán szeptember első hetében a dán szerelők irányításával megkezdődjék az ország hetedik tejporgyárának technológiai szerelése. A fehérjeéhség ellen Az egyre jobban elterjedő intenzív állattartás takarmány igényét már nem elégíti ki a hal- é$ a vérliszt. A takarmányéhség csak a magas fehérjetartalmú koncentrótumokkal csökkenthető. Az említettek a magyar állattenyésztésre is jellemzők. Ez ideig drága pénzért importáltuk a különböző takarmányokat. És miért hozzuk be azokat külföldről, amikor az egyre nagyobb tejtermelés lehetőséget kínál a hazai tejporgyártásra is. A savóból és tejből kiváló állati takarmány nyerhető portással. Csak példaként említem, hogy Baranyában a szarvasmarha-program beindítása óta, a felvásárlási árak jelentős emelésével ugrásszerűen megnőtt a termelői kedv. A Baranya megyei Tejipari Vállalat két év alatt több mint huszonöt százalékkal vásárolt föl több tejet, mint annak előtte. Még ebben az esztendőben is — június végéiq — mintegy tíz százalékkal több tejet adtak el a gazdaságok, mint a bázis időszakban: ez 35 millió hektóliter tej feldolgozását tette szükségessé, s legalább ennyi tej fogadására kell felkészülni a második félévben is. A tej és tejtermék fogyasztás viszont nem nőtt olyan mértékben, mint a termelés — sőt eqyes termékekből például vajból, nem fogyaszt annyit a lakossáq, mint két esztendővel ezelőtt. A „felesleges” tejet más formában kell feldolgozni, illetve értékesíteni. E kettős tényező késztette tehát a Baranya megyei Tejipari Vállalatot arra, hogy tej ! porgyárt építsen. Annak üzem- ; be lépése hármas haszonnal jár: csökkennek a készletek, a gazdaságok jó minőségű takarmánytejporhoz jutnak, s nem utolsósorban lényegesen visszaszorítható a tejpor import is. Nyolcvanmillió forintért A tejporgyár felépítése mintegy nyolcvanmillió forintba kerül, a beruházáshoz szükséges pénzt a bank biztosította a Baranya megyei Tejipari Vállalat- | nak hitel formájában. A porító építészeti munkáit a vállalat saját brigádja végzi. A technológiai szerelést akár holnap megkezdhetnék, de a dánokra még várni kell néhány napot. A könnyűszerkezetes épületet és azok berendezéseit, a sűrítőt, a porlasrtószárítót, a négy, egyenként ötvenezer liter tej tárolására alkalmas silót mintegy három hónap alatt szerelik össze. A próbaüzem kezdete az év végén várható: úgy tervezik, hogy 1974 március közepétől már teljes kapacitással dolgoznak. Naponta átlagosan 160 000 liter tejből, illetve savóból készítenek tejport: ennyi Baranya mezőgazdasági üzemeinek takarmány igénye. A három műszakban termelő tejporgyárban alig harminc ember dolgozik majd. A munkások és a technológusok betanítása hamarosan megkezdődik. Az üzem leendő szakemberei a közeljövőben Csornára utaznak, ahol a pécsihez hasonló gyár működését tanulmányozzák. Új hűtőgépház A tejporgyár beruházásával egyidóben növelik a pécsi tejüzem hűtőkapacitását is. Az eddigi 300 ezer óra kalória hűtőteljesítmény már kevés, azt mintegy a háromszorosára emelik. Clj hűtőgépház épül a majdani tejporgyár mellett az üzem udvarán, amely ugyancsak a jövő év első negyedévében készül el. Építését szükségessé az tette, hogy az utóbbi években megsokszorozódott a kistételes csomagolás. s. Gr. Derekas munka volt A mezőgazdasági és élelmezésük* runiszter köszöneté a gabonafcetakantásoan részt vett dolgozóknak A z 1974. évi, eddigieknél gazdagabb kalászos aabo nqtermés betakarítása az ország egész területén sikeresen befejeződött. A gabonatermés biztosítja az ország jövő évi kenyerét és megtelelő tartalékolást, a megnövekedetí állatállomány takarmány-ellátásának javítását es exportkötelezettségünk teljesítését. Az elért eredmények bizonyítják azt, hogy milyen tartalékok vannak a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban, ha megfelelő összhangban érvényesül a műszaki-anyagi fejlesztés, párosulva a tudomány eredményeivel, az emberi hozzáértéssel, szorgalommal és felelősségerzettel. A szokásosnál később kezdődő aratást kezdetben a csapadékos időjárás, egyes területeken pedig az ár- és belvíztől felázott talajok nehezítették A kedvezőtlenebb körülmények közötti aratás sikeres befejezését nagymértékben segítette, hogy a Szovjetuniótól az aratás kezdetéig a nagy teljesítményű kombájnokat megkaptuk. Elismeréssel és köszönettel szólunk a kombájnokat gyorsan, pontosan összeszerelő dolgozók munkájáról. A gabona-betakarítási munkák előkészítése és végrehajtása az eddiginél jobban összehangolt, szervezett volt. Az e munkában érdekelt gazdaságok, vállalatok és irányító szen/ek eredményesen hasznosították az előző évek tapasztalatait, örvendetes, hogy tovább javult a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, a szolgáltató, felvásárló és feldolgozó vállalatok együttműködése. Ez a jobb műszaki—anyagi és zavartalan alkatrész-ellátásban, a termény zökkenőmentes átvételében sikeresen érvényesült. Tovább növekedett a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban az előkészítés és végrehajtás szervezettsége; a mezőgazdasági üzemek vezetői az anyagellátás, a munka- szervezés, az emberekről való gondoskodás javításával nagymértékben elősegítették a gabona-betakarítás sikerét. Külön kiemeljük a kombájnosok nagyszerű, fáradságot nem ismerő munkáját. Kiváló teljesítményükkel, lelkesedésükkel és fegyelmezettségükkel a szocialista brigádok e téren is újabb ösztönzést adtak a gabona-betakarításban résztvevőknek. Pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30, évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenyben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói az aratás eredményes befejezésére tett felajánlásaikat teljesítették. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, valamint a vállalatok munkáját hatékonyan segítették a társtárcák, a párt-, a társadalmi, az állami és az érdekképviseleti szeivek, a közlekedés, a vasút, a rendészet dolgozói. A sokoldalúan összehangolt szervező, kivitelező munka olyan példás társadalmi összefogást teremtett, amely végül is az idei sikeres gabona-betakarításhoz vezetett. A z idei kalászos-gabonatermésért, o sikeres betaka- " rításért elismerésemet és köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik hozzáértő, áldozatkész, fáradtságot nem kímélő, szorgalmas munkájukkal hozzájárultak az eredmények eléréséhez. A gabona-betakarítás befejező járulékos tennivalói körül a szalmabetakarítást, a tarlóhántást és az egyéb időszerű nyári munkákat még jelentős területen kell elvégezni. Ezek gyors teljesítéséhez megfelelő gépi erő áll rendelkezésre, így az őszi munkák megkezdéséig azok befejezhetők. Ez alapozza meg a jövő évi nagy termést. Az szükséges, hogy a gabona-betakarítás során tapasz tolt hozzáértő munkakedv a továbbiakban se lankadjon, ha nem a küszöbön álló őszi munkák időszakában is tovább foly tatódjék. Meggyőződésem, hogy a termelőszövetkezetek és ól lami gazdaságok, a felvásárló, feldolgozg, ellátó és szolgál tató vállalatok, az irányítás és az érdekképviseleti szervek dől gozói, a gabona-betakarítás sikereire alapozva, körültekintő előrelátással, szervezetten készülnek fel a nagy feladatot jelentő őszi munkákra. Az őszi feladatok maradéktalan végrehajtása hozzájárul mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk 1974. évi tervének teljesítéséhez, pártunk XI. KONGRESSZUSA, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tett vállalások valóra váltásához. Dr. Dimény Imre s. k. mezőgazdasági és élelmezésügyi mínisztei I Kevés a szakmunkás Kevés a szakmunkás, a munkaközvetítő irodákat szinte elvétve keresik meg betanított munkások vagy segédmunkások. A vállalatoknak egyre nagyobb gondot jelent a szakképzetlen munkaerő biztosítása. Mindezeket egy nemrég befejezett felmérés is alátámasztja, amelyet a Pécsi városi Tanács munkaügyi osztálya végzett mintegy kétszáz pécsi üzemnél és vállalatnál. A statisztikából kitűnik, hogy az egyes iparágakat figyelembe véve a munkáltatók szakmunkásigénye az élelmiszer eladó, a kőműves, a vájár, az autószerelő, a géplakatos, valamint a ruházati eladó és villanyszerelő szakmában a legnagyobb. A legsúlyosabb helyzet az ipari üzemeknél tapasztalható. Az érintett üzemek idei szakmunkásigénye több mint ezerszáz fő, ugyanakkor az ipa- ritanuló-intézetekből alig négy- százötven ifjú szakmunkás felvételére számíthatnak. A vállalatokon belül folyó Felnőtt szakmunkásképzés mindössze 147 friss „diplomással” növeli a szakképzett munkások számát. Könnyű tehát kiszámolni, hogy legalább ötszázhúsz szakmunkás hiányzik a pécsi üzemekből. De honnan biztosíthatnák a vállalatok a nemlétező létszámot? Sehonnan, mert több szakmunkás egyszerűen nine*. * Egy kimutatás szerint, valamennyi iparágat figyelembevé- ve, a jélenlegi helyzet egyáltalán nem újkeletű. A Városi Tanács munkaügyi osztálya immár negyedszer mérte fel a vállalatok munkaerőigényét. S az 1971-ig visszamenőleg készített statisztika szerint három év átlagában a vállalatok a munkaerőigényük 65 százalékát tudták megoldani, így a szakmunkás-státuszok I harmincnyolc százaléka betöl- j tetlen maradt A betanított 1 munkások egyharmada hiányzott, a segédmunkások létszámának pedig szinte fele betöltetlen maradt. Felvethető: hol helyezkednek el a Pécsett letelepedők, hol van az a sokat emlegetett több ezres női munkaerótartalek? A baranyai megyeszékhelyre bevándorlók száma évente átlagosan háromezer főre tehető. A becslések szerint ennek fele helyezkedik el a pécsi vállalatoknál (erre vonatkozólag semmiféle felmérés nem készült ez ideig). Marad tehát a kimutatott hétezer fős női munkaerőtartalék. Csakhogy ebből jóindulattal számolva sem lehet többre számítani, mint a felére. A negyven éven felüli asszonyok, akik évtizede vagy még régebben háztartásbeliek, nem valószínű, hogy munkába állnak. Ezt bizonyítja a következő adat is. A Városi Tanács munkaközvetítő irodáját havonta 60—70 nő keresi fel: többségük viszont nem vállalja a többműszakba járást, s természetesen a köny- nyebb munkát keresik. Nincs más megoldás, marod tehát a vállalatoknál, üzemeknél képződött tartalék felkutatása. Egy országos adat szerint hazánkban a produktív munkába bevonható tartalék üzemenként 5—25 százalék között változik. De, hogy ez Pécsett menynyi, azt még senki sem vizsgálta. (Legalábbis városi szinten.) ! Holott a jelenlegi viszonyok köI zepette érdemes lenne felkutatni az ilyen jellegű fehér foltokat, mert a vállalatok a munkaerőkínálat terén sem ma, sem a közeljövőben, de mondhatjuk, még néhány év múlva sem várhatnak változásokat. így hát más lehetőség híján a betanított segédmunkások szakmunkássá nevelésével csökkenthetik csak a szakemberhiányt A segédmunkások alapképzésével pótolhatják a jelentkező betanított segédmunkások létszám- hiányát: az pedig a szállítás, az anyagmozgatás mind nagyobb fokú gépesítését kell, hogy maga után vonja. És mé'g egyet: az oly sokat emlegetett és számtalan helyen még hiányolt, korszerű üzemszervezést.
