Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-22 / 229. szám

1974, augusztus 21 DUNANTOU NAPLÓ 5 Művelődési központ egymillió forintért Példátlan összefogás eredménye Dunaszekcsőn az ünnepi nagygyűlés előtt már több szá­zan tekintették meg az alkot­mányunk törvénybeiktatásának 25. évfordulójára újjáépített művelődési Házat. Az egymillió forintos költséggel kialakított kultúrcentrum szinte példa nél­kül álló társadalmi összefogás­sal készült. Itt kapott helyet többek között az ifjúsági klub. amelynek fali intarziáit a Mo­hácsi Farostlemezgyárban ter­vezték, a szabadpolcos, 12 ezer kötetes felnőtt és gyermekkönyv­tár, valamint a felnőttklub is. Az új létesítményt alkotmányunk ünnepén dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese adta ót, ahol meg­jelentek a község párt-, állami, társadalmi életének képviselői. Ért követően, a művelődési ház 300 főt befogadó nagyter­mében került sor az ünnepi nagygyűlésre, amelyen dr. Föld­vári János mondott ünnepi kö­szöntőt Beszédében, alkotmá­nyunk történetének ismertetése után, elismeréssel szólt Duna- szekcső lakóinak alkotókedvé­ről, nagyarányú társadalmi ösz- szefogását pedig példaként ál­lította más települések elé. Hangsúlyozta, hogy az itt elő emberek nemcsak szeretnének, hanem akarnak is, s a megva­lósulásért mindent elkövetnek. Az utóbbi néhány évben pél­dául teljesen megoldották az óvodai elhelyezések problémá­ját, s feladatul tűzték ki, hogy a jövőben minden utat bitume­nes burkolattal látnak el, s fel­építik az új, 200 köbméteres víztartályt is. Végezetül dr. Földvári János további eredmé­nyes munkát kívánt a település lakóinak, majd megszegte az újkenyeret, melyet székeséi nép­viseletbe öltözött lányok nyúj­tottak át. Ezután Boti Lajos, Dunaszek- cső Községi Közös Tanácsánok elnöke mondott köszönetét a határidő előtt egy hónappal át­adott új kultúrházért mindazok­nak, akik munkájukkal lehetővé tették az augusztus 20-i átadást. Az ünnepi nagygyűlés után kiállítás nyílt az Öregek napkö­zi otthona lakóinak kézimunkái­ból, valamint a község életét bemutató fotókból. Este bállal zárult Dunaszekcsőn alkotmá­nyunk ünnepe. A felszabadulási ünnepségekre Párt- és kormány iiildöttség utazott Romániába A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Román Szocialista Köztársaság Állam­tanácsa és a román kormány meghívására szerdán párt- és kormányküldöttség utazott a Románia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából rende­zendő ünnepségekre. A kül­döttséget Lázár György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese vezeti. A küldött­| ssg tagjai: Frank Ferenc, ai MSZMP Bél és megyei Bizott- | ágának első titkára és Martin Ferenc, Hazánk bukaresti nagy­követe. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr, Ko­rom Mihály igazságügyminisz­ter, dr. Hetényi István tervhiva­tali államtitkár és dr. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Ott volt Joan Cotot, Románia budapesti nagykövete is. Lovasbajnokság Bolyban Az SZMT Elnökségi ülés napirendjén Munkaidő­csökkentés, bérrendezés, oktatás Több fontos témát tűzött na­pirendre tegnapi ülésén óz SZMT elnöksége. Hazánk fel- szabadulása 30. évfordulója méltó megünneplésére program készült, amit elfogadott az el­nökség. A tervezet szerint szá­mos rendezvényre kerül sor a jubileum alkalmából, eredmé­nyeinket reprezentáló kiállítá­sok nyílnak, baráti találkozókat, művészeti bemutatókat tarta­nak. A szakszervezeti káderok- tatós tapasztalatai és 1974— 75-ös feladatai megvitatása után döntöttek arról, kik legye­nek tagjai a Pécsett is megala­kuló Baranya megyei Munka­jogi Bizottságnak. A bizottság feladata lesz elősegíteni a vál­lalati munkajogi döntő bizott­ságok akadálytalan és előírás- szerű működését. Közreműkö­dik qz oktatás megszervezésé­ben, ankétokqt, konzultációkat tart, elemzi a munkaügyi viták okait. Mint ismeretes, a belkeres­kedelmi vállalatoknál és fo­gyasztási szövetkezeteknél is sor került a 44 órás munkahét bevezetésére, amely alapos előkészítést igényelt. Ezekről az intézkedésekről számolt be az elnökségnek a KPVDSZ Bara­nya megyei Bizottsága. Me­gyénkben az állami kis- és nagykereskedelem, szövetkezet és vendéglátás területén több mint 14 ezer dolgozó munka­ideje csökken, $ az érintettek 75 százaléka nő. Bár tapaszta­lati adatok még nem állnak rendelkezésre, annyi máris megállapítható, finomítani kell a jelenlegi nyitvatartási rend­szert. Baranya ugyanis rendkí­vül nehéz helyzetben van az egyszemélyes kisboltok magas száma miatt. A jelenleg érvény­ben lévő nyitvatartási rendszert több mint 20 éve alakították ki, s azóta eltolódtak a csúcsfor­galmi idők. Az elnökségi ülésen tájékoz­tató jelentés hangzott el a közalkalmazottakat érintő bér­rendezés tapasztalatairól. A községek, nagyközségek, kerületi hivatalok, a Földhivatal, KSH, SZ7I, idegenforgalmi hivatalok, illeték- és illetményhivatalok dolgozói örömmel foqad'ák a rendelkezést. A Földhivat' ’ál 12, az Illeték Hivatalnál 10 a tanácsi gazdaságiaknál átlago­san 14,2 százalékkal nőtt a dol­gozók bére. Sokat tanulhatunk szovjet elvtársainktól Hazaérkezett Lvovból a Baranya megyei szakszervezeti küldöttség Hazatért az a Baranya ma­gyei szakszervezeti küldöttség, amely Rameisl Ferencné, az SZMT megyei titkárának veze­tésével egy hetet töltött a szov­jetunióbeli Lvovban, testvér­megyénk székhelyén, — az Uk­rán Területi Szakszervezeti Ta­nács vendégeiként. Tapasztala­taikról, élményeikről kérdeztük a delegáció vezetőjét. —■ Látogatásunk célja a ha­gyományok ápolásán túl — a két megye másfél évtizede áll szarosabb baráti kapcsolatban — az volt, hogy tanulmányoz­zuk a szovjet elvtársak mun­kamódszerét, kölcsönösen ki­cseréljük tapasztalatainkat, közelebbről megismerjük egy­más eredményeit, gondjait. Vendéglátóink igen gazdag programmal vártak bennünket, azon fáradoztak, hogy a lehető legtöbbet mutassák meg a szűk egy hét alatt. Mi nagyon sokat kérdeztünk, s nekünk is igen sok kérdésre kellett vála­szolni ... — Mit kérdeztek ők? — Például volt egy fogadás Lvovban, a szakszervezeti köz­pontban, amelyen részt vettek a szakmák képviseletében a megyei titkárok is. Igen élénk érdeklődést tanúsítottak népe- sedéspolitikqi, szociálpolitikai intézkedéseinkkel, — ezek vég­rehajtásával kapcsolatban. Sok kérdést kaptunk a kereskede­lemben dolgozók élet- és mun­kakörülményeit illetően, — ol­vasták a sajtóban, hogy mi most tértünk ót a csökkentett munkaidőre, s mivel ez ott mgr korábban bevezetett gyakorlat, rendkívül módon érdekelte őket ez a téma is ... — Es „mit hozott huta" a baranyai küldöttség? — Nagyon sokfelé jártunk az egy hét alatt; eljutottunk komoly ipari üzembe — egy tv-gyárba — látogatást tet­Nemzetiségi fesztivál Keszthelyen Augusztus 19. és 20. Keszthe­lyen sorozatban tizedszer, or­szágosan tizenkét alkalommal kerülf sor a magyarországi nem­zetiségi néptánccsoportok szír- pompás seregszemléjére. Tizen­egy szlovák, román, német és délszláv együttes és szólista vett részt az idei nemzetiségi fesztiválon Keszthelyen, tünk a megye egyik kolhozá­ban, közelebbről megismertünk több kultúrcentrumot, elvittek bennünket a bányavidékre is, ahol a bányamunkán kívül a lakóterület, a munkások életé­be is bepillantást nyerhettünk, jártunk üdülőtelepen... A ta­pasztalatokat, tanulságokat nagyon nehéz néhány mondat­bon megfogalmazni. Mégis — dióhéjban: meggyőződhettünk arról, hogy a munka- — és üzemszervezés kérdéseiben, Pl agltáeiés ét propaganda munkában — ezen belül is a termelési agitációban — Igen nagy utat tettünk meg. Hatá­sos, emberközeli a termelési propaganda. Amerre csak jár, mindenütt találkozik vele az ember, — de nemcsak az ered­ményekről, célokról, feladatok­ról beszélnek, nyíltan feltárják a gondokat is. Bátran mernek kísérletezni, kutatják az üzem- és munkaszervezésben rejlő új lehetőségeket, és bár hangsú­lyozzák, hogy a termelés a lé­nyeg, azért mindig ott van mö­götte az ember, a termelő em­ber, akin az eredmények múl­nak. Ezzel kapcsolatban sok új, nálunk is hasznosítható tapasz­talatot szereztünk... És ami nem mérhető, egy-egy ilyen látogatás alkalmával: az em­beri tqlálkozások, a munkával kapcsolatos baráti beszélgeté­sek, spontán eszmecserék ér­téke. Ezekből is bőven „hoz­tunk“.,. Látványos sporteseménynek adott otthont augusztus 18— 20-án Boly község. Itt rendez­ték meg a Közép-dunántúH Te­rületi Lovasszövetség II. területi fordulóját. A bemutatóval egy­bekötött bajnokságon számos külföldi vendéglovas Is részt vett. Az erős mezőnyben — a könnyűosztqlyú díjlovaglásban — Szapper Imre, a PMSC ver­senyzője harmadik helyezést ért el Csongor nevű lován. A kezdő lovak díjugratásában (B­kategória) első helyre került Dóra nevű lovával Mayer Vik­tor, a MEDOSZ bólyi verseny­zője, míg az ugyancsak bólyi Verle József Hamlet lovával harmadik lett. Papp Gyula, a PMSC színeiben Sütvényt lova­golta és második helyen vég­zett ez ifjúsági díjugratásban. A kezdő lovak, nyeretlen lovak díjugratásán, valamint az egyéni, a staféta- és vadász­ugratásban nem jutott bara­nyai versenyző e díjazottak kő­ié­Idegenforgalmi csúcs Baranyában A nagy hőség ellenére sem csökkent az emberek utazóked­ve alkotmányunk ünnepén. Pécs város szállodái zsúfolásig meg­teltek. Akiknek nem jutott hely a szállodákban, a fizetővendég szolgálatot vették igénybe. A Pécs Tourist augusztus 18-tól állandó ügyeletet tartott. A Me­cseki Autócampingben minden „fedett” helyet mór előre lefog­laltak, így a bejelentés nélkül érkező hazai és külföldi turis­ták csak a sátrqkqt vehették igénybe. Sok volt a lengyel, cseh, francia, német, olasz a camping félezer vendége között. A csoportosan érkező, az Ide­I genforgalmi Hivatalnál idegen- vezetőt igénylő országjárók szá­ma is meghaladja a 600-at. Abaligeten 4700 barlanglátoga­tó, csónakázó és fürdőző ven­dég járt az ünnepek alatt. A harkányi strandot vasárnap, hét­főn és kedden több mint 50 ezer vendég kereste fel. Az ünnepsk előtt készítettünk egy rövid lei­mérést üdítőital és sör ügyben. A pécsi csemegék, ABC áruházak tájékoztatása szerint kétszeresé­re nőtt a cola, sűrített szörp, joffa és sör forgalom. A Pécsi Sörgyár augusztus 11-től csak Baranyában 10 ezer hektoliter sört, 600 ezer palackozott colát forgalmazott. Hsrgászverseny Őrlőn A kétnapos ünnepen rettentő kánikula gyötört bennünket, ám a víz mellett minden másképp fest. A horgászok azt mondták: szép idő van, jó idő van a VII. Hermán Ottó horgász emlék­versenyre. És a zsákmány őket igazolta. Orfűn, a Hermán Ottó-tavon vasárnap kezdődött a MOHOSZ baranyai intéző bizottsága és az Országos Idegenforgalmi Tanács Mecsekvidéki Intéző Bizottsáqa által rendezett horgász emlék- verseny. A versenyen, amelyre az ország minden részéből 12 csapat, köztük a jugoszláviai Apatin csapata mevezett, halfo­gásban, Ki mit tud?-ban, bar­kácsolásban, céldobásban és haiászléfőzésben vetélkedtek. Az összetett eredmények jelentet­ték a végső sorrendet, de azért mindenki a zsákmányra figyelt. A horgászoknak jó nap­juk volt, negyvennyolcán össze­sen több mint két mázsa halat fogtak, 166 kiló keszeget, húsz pontyot (37 kg) és öt süllőt (4 kg). Ebből még jó halószlevet is kellett főzniük, s itt újdonság volt: a halászléfőző verseny zsű­rijébe ezúttal bevették a Ver­senyzőket is, íay ki-ki felpofoz­hatta saját főztjét, feltéve, ha a sok kóstolás után ráismert a magáéra. Az eredményt dr. Galabár Tibor hirdette ki. Az összetett versenyt a Soroksár-Duna-ági intéző bizottsáq csapata nyerte. A hqzai vizeken horgászokat nem említették az első három között. A díjakat és a vándor­serlegeket Palkó Sándor, az ÓIT Mecsekvidéki Intéző Bizottságá­nál: elnöke adta ét. A győztesek Forró ünnepek A kánikula nem tesz jót q té- I vének. Nyűgösebb, ingerléke­nyebb a néző. Nehezebb a kedvére tenni. Igaz ha bágyad­tabb, „többet elnéz", de ho ideges, hamarabb felfortyan. A kánikulai ingerültséget a bírá­latból is érdemes „levonni”. A három ünnepi estén két tévéfilmet láthattunk, vqsár- nap Szeptember végén elmen a Szendrey Júliáról készített té­véjátékot, kedden pediq Mó­ricz Zsigmond Sári biró c. víg­játékénak változatát. Az érde­kesebb, izgalmasabb téma az előbbié. A film alkotói, Mészá­ros Márta és Mátis Lívia, a dramoturq Deme Gábor nyilat­kozata szerint Petőfi özvegyének igaz történetét akarták elmon­dani, „A magára maradiét, o kétségbeesettét, o cserbenha- gyottét. A fiatal nőét, aki egy iszonyatos zivatar után romjai­ból próbálja meq életét újjá­teremteni." Júlia sorsának idő­szerűségét, a leginkább mának szóló mondandóját pediq így jelöli meg Deme Gábor: „És egy kicsit: minden fiatal asszo­nyét, aki bukásával, tévedései­vel együtt is a mago életét próbálja felépíteni — méq ak­kor is, ha egy közösség kéri rajta számon saját elképzelé­seit ...” A filmet mindenekelőtt mér­téktartásáért dicsérhetjük. Jú­lia magatartását Petőfi halála után igen nehéz megítélni, be­mutatása tele van buktatókkal. Ezek jó részét a film elkerül­te. A film a külső konfliktusokat inkább tompította, s a belső drámát emelte ki. Helyesen tet­te. így Venczel Vera alakításá­ra épült szinte minden, s a szö­veg mellett hangsúlyosabbá váltak a közelképek, az arcjá­ték, a mozgás. Venczel Vera egészében kitűnő alakítást nyúj­tott talán csak néhány képen éreztünk ellentmondást a sze­me és a ' szája között. Ezzel azonban csak fokozódott titok­zatossága. Az „oknyomozás", a perújrafelvétel helyett ilymó- don az érzelmi hatás volt a legerősebb. Helyenként talán túlságosan is homályossá vál­tak az okozati összefüggések és itt-ott az érzelmesség veszé­lyét sem sikerült elkerülni, egé­szében azonban jó volt a fii™. A Sári biró nem tartozik Mó­ricz klasszikus értékű művei kö­zé. Móricz Virág adaptációja szép munka, a rendezés és a szereplők ellen sem lehet kifo­gásunk, elevenné és korszerűvé a vígjáték mégsem válhqtott. Az ünnepi estére került A köl­tő lelel c. sorozat negyedik adása, A hatalmas szerelem cí­men. A versműsor válogatásá­val nem vitatkozhatunk, az elő­adásokat azonban nem lehet fenntartás nélkül dicsérni. Weö­res Sándor Canzone-ját például olyan durva szöveghlbákkál (szótagbetoldással, szócserével) hallottuk, hogy ezt a rendező­nek nem lett volna szabad „át­engednie”. S több esetben éreztük, mintha a fiatalabb mű­vészek nem értenék teljesen az elmondott költeményt. Ez predig öreg hiba . . • Szederkényi Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom