Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-03 / 211. szám
DUNÁNTÚLI NAPIÖ 1974. augusztus 3. 24 ora a nagyvilágban A Biztonsági Tanács határozata Ciprusról A szovjet küldöttség tartózkodott a szavazástól Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön megvitatta a ciprusi helyzetet. Ennek során a küldöttségek egész sora komoly aggodalmának adott hangot a szigetországban továbbra is fennálló feszültség miatt. A Biztonsági Tanács ülésén határozatot fogadtak e*l, amely támogatja Ciprus szuverénitá- sát, függetlenségét, területi integritását és felhatalmazza az ENSZ főtitkárát, hogy hozzon megfelelő intézkedéseket a július 20-i határozat végrehajtására és terjesszen a Biztonsági Tanács elé részletes jelentést. Az elfogadott határozat Kurt 'Waldheim főtitkárnok a Biztonsági Tanácsban előterjesztett lelentésén alapul, amely utalást tartalmaz Anglia, Görögország és Törökország július 30-i, ciprusi tárgyú háromoldalú nyilatkozatára. A szovjet küldöttség nem tartotta lehetségesnek, hogy támogassa az adott határozatot ás tartózkodott a szavazástól, a szovjet küldött — álláspontját indokolva — felhívta a figyelmet arra, hogy a háromoldalú nyilatkozat létrejöttéhez vezető genfi tárgyalások szűk és zárt körben folytak, anélkül, hogy azon részt vett volna a Ciprusi Köztársaság törvényes kormányának képviselője. A genfi nyilatkozat kitételeinek többsége megkerüli a Biztonsági Tanács által július 20 án elfogadott határozat alapvető megállapításait, a Ciprusi Köztársaság ellen irányuló külföldi katonai intervenció azonnali megszüntetéséről és a Ciprus területén tartózkodó idegen katonai személyzet haladéktalan kivonásáról. + SZÓFIA: Csütörtökön este a bolgár fővárosba érkezett Ali lata, a marokkói uralkodó személyes küldötte. Megérkezésekor közölte, hogy üzenetet hozott II. Hasszán királytól Todor Zsivkovnak, a Bolgár Államtanács elnökének. Elmondotta még, hogy utazásának célja ismertetni kormánya álláspontját a Spanyolorszáq által megszállt Nyugat-Szahara státusával kapcsolatban.-f GENF: Pierre Gräber svájci külügyminiszter csütörtökön élté’ Genfbőf Pékingbe utazott kéthetes hivatalos látogatásra. Gyaber, akinek személyében svájci külügyminiszter első ízben utazik a Kínai Népköztársaságba, Csi Peng-fej külügyminiszter meghívásának tesz eleget. + TOKIÓ: A japán valutatartalékok júliusban 225 millió dollárral csökkentek és a hónap végén 1Ö204 millió dollárnak megfelelő értéket képviseltek. Dr. Siaka Stevens elnök vezetésével a sierra leonei küldöttség pénteken látogatást tett a DÍVSZ székházában. Az elnök beszédében kifejtette, hogy örömmel jött el a világ ifjúsági mozgalmának képviselői közé és szólt az ifjúság szerepéről a jövő formálásában. A DÍVSZ főtitkára adta ót az államfőnek az antiimperia- lista egységért emlékérmet. * Moszkvában megbeszélésre került sor Borisz Po- nomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és William Kashtan, a Kanadai Kommunista Párt főtitkára között * Borisz Ponomarjov Moszkvában találkozott a Kongói Dolgozók Pártjának küldöttségével, amely Martin Mbe- rinek, a Központi Bizottság titkárának vezetésével a Szovjetunióban ismerkedik az SZKP tapasztalataival. ♦ A görög hadügyminisztérium pénteken közleményben jelentette be: loanni- desz dandártábornok, a katonai rendőrség vezetője kérte, hogy hat hónapra helyezzék öt rendelkezési állományba. Kérését elfogadták. A hadügyminisztérium | egyidejűleg cáfolta azt a j korábbi hírt, amely szerint Grigoriosz Bonanosz tábornak, a fegyveres erők főparancsnoka benyújtotta lemondását + HANOI: A Vietnami Demokratikus Köztársasáq szénbányái 104 százalékos arányban teljesítették az első félévi termelési tervet. A Quang Ninh tartományban levő Hong Csiban működő szénbánya 240 000 tonna kőszenet termelt ki terven felül. Ez q tartomány szolgáltatja az országban a kibányászott kőszén 90 százalékát. ■♦•BUENOS AIRES: Argentínában csütörtökön állami ellen- I őrzés alá helyeztek öt magán- I televízióállomást, amelyek kö- ; zü| három a fővárosban működik.. Az intézkedés . alapjául egy közelmúltban hozott elnöki rendelet szolgált. + MONTEVIDEO: Az Uruguayi kormány csütörtökön lezárta brazíliai határát, hogy elejét vegye a Braziliában kitört agy- hártyagyulladási járvány továbbterjedésének. A betegséq Brazíliában eddig többszáz halálos áldozatot szedett. A határlezárással egyidejűleg felfüggesztették a két ország közötti légiforgalmat is. A- STOCKHOLM: Az augusztus 5—10. között Stockholmban megrendezésre kerülő „IFIP" kiállításon a Videoton RT az MTA számítástechnikai és automatizálási kutatóintézetében kifejlesztett TPA 70/s vezérlésű grafikus Display-t a magyar hirdető szervezésében mutatja be. Az Egyesült Allamok-beli Boise repülőtéren egy B—26-os repülőgép leszállás közben összeütközött egy sport'epülögéppel és lezuhant Brezsnyev—Husák találkozó Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központ Bizottságának főtitkára csütörtökön a Krímben találkozott Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával. A pénteken este Moszkvában kiadott hivatalos közlemény szerint a találkozón az SZKP KB főtitkára és Gustáv Husák, aki pihenés céljából tartózkodik a Szovjetunióban, megvitatta a két párt közötti sokoldalú együttműködés elmélyítésének kérdéseit, A megbeszélés napirendjén nemzetközi kérdések is szerepeltek: Brezsnyev és Husák a nemzetközi téren végrehajtandó akciók koordinációjának kérdéseiről tárgyalt. A találkozó „a szívélyesség és teljes nézetazonosság" légkörében zajlott le.-f BUKAREST: Bukarestben aláírták a román—algériai gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési kór.mánybizott- sáq második ülésszakának jegyzőkönyvét és az 1974—1977-es időszakra szóló kereskedelmi egyezményt. Az egyezmény az alapanyaqok széleskörű cseréjét irányozza elő. A- MEXIKÓVÁROS: Luíz Eche- verria mexikói elnök utasította a főügyészséget, kezdjen vizsgálatot annak kiderítésére, hogy az amerikai CIA ügynökei beszivárogtak-e a mexikói kormányba. A vizsgálat elrendelésére azt követően került sor, hogy a múlt hónapban egy volt CIA-ügynök úgy nyilatkozott: oz amerikai kémszervezetnek legalább ötven beszervezett ügynöke van mexikói kormánykörökben. + WASHINGTON: Az amerikai képviselőház augusztus 19- én kezdi meg a Nixon elleni vádemelési indítvány vitáját — jelentik a hírügynökségek kongresszusi vezetőkre hivatkozva. A döntés a képviselőház republikánus és demokrata pártcsoportja vezetőinek találkozóján született. Az első hét napon általános vitát tartanak, majd augusztus 28-tól há'Om vagy négy napon át cikkelyenként szavaznak a vádemelési indítványról. Személyi változások, tisztogatás Görögországban A csütörtök este közzétett al- kotmányozó törvény kihirdetése nyomán — mint ez várható volt — lemondott tisztségéről Grigoriosz Bonanosz tábornok, a görög fegyveres erők főparancsnoka. A kormány kérte, hogy a helyzetre tekintettel, utódja kinevezéséig ideiglenesen lássa el tisztségét. Papanicolau tábornokot, a légierő főparancsnokát és Arapakisz tengernagyot, a tengerészeti erő főparancsnokát megerősítették tisztségében. A szárazföldi erők főparancsnokára vonatkozóan nem történt 1 döntés a fegyveres erők új fő- j parancsnokának kinevezéséig. ! A közrendészeti miniszter ren- i deletére eltávolították tisztségéből a pireuszi biztonsági rendőrség vezetőjét, nemkülönben az athéni biztonsági rendőrség két vezető tagját: az egyik Bo- balisz, a biztonsági rendőrség megfigyelő osztályának vezetője, a másik Malliosz, az Információs részleg vezetője. Az ellenállási csoportok ellen a rendkívüli katonai bíróság előtt lefolyt perekben számos görög ellenálló nyilvánosan elítélte a rendőrbiztosok szadista módszereit. Kommentár Jubilál a tudományos rótta Jubileumot ünnepel a Szovjet Tudományos Akadémia flottája. Negyed századdal ezelőtt adták át az akadémiának a „Vityázt”, az első szovjet óceánjáró kutatóhajót. Az 5530 tonnás, 16 laboratóriummal felszerelt, Vityaz 25 év ólat* 55 utat tett a Csendes-óceán és az Indiai óceán vizein, s hatalmas mennyiségű adatot gyűjtött az óceánok élővilágáról, vizének vegyi összetételéről, medrének szerkezetéről. A tudományos akadémia flottája jelenleg harminc hajóból áll. Látogatás Lisszabonban ♦ GUAYAQUIL: Az Ecuadori Munkásszövetség (LTE) meghívására ötnapos látogatáson Ecuadorban tartózkodott a SZOT küldöttség, élén Komár Andrással, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkárával. A magyar vendégek megismerkedtek az ecuadori szak- szervezeti mozgalommal, s találkoztak az LTE vezetőségével Quitában és Guayaquilben. Waldheim ENSZ-főtitkár a ciprusi válság miatt csak néhány napos késéssel tudott Lisz- szabonba látogatni. Pénteken délelőtt első ízben fogadtak ENSZ-személyiséget a portugál fővárosban, hiszen a caetanoi— salazari Portugália rossz viszonyban volt a világszervezettel. Minthogy a fasiszta diktatúra figyelmen kívül hagyta az ENSZ határozatait a qyarmati háború megszüntetéséről, a világszervezet és annak szakosított szervei megtorlásul nem egy esetben felfüggesztették Portugália jogait. Az ENSZ-főtitkár látogatása önmagában is jelzi, hogy az április 25-j fordulat óta a világnak megváltozott a véleménye Portugáliáról, A belpolitikai életben bekövetkezett demokratizáláson túlmenően az új lisszaboni vezetés az afrikai területek ügyében is új politikát kezdeményezett Waldheim tehát már a megváltozott légkörben kezdhetett tárgyalásokat Spinola államfővel és Soares külügyminiszterrel. A Diario de Noticias az eseményt történelmi fordulópontként értékeli az EfvISZ és Portugália kapcsolatainak történetében. A mostani megbeszéléseken áttekintik mindazokat a kérdéseket, amelyek Portugália és a világszervezet kapcsolatait érintik. E szélesebb keretben feltétlenül nagy figyelmet szentelnek majd az afrikai területek ügyének. Az időpont kedvező a tárgyalásokhoz, Spinola államfő néhány napja jelentette be, hogy a portugál vezetés az ENSZ alapokmányával összhangban elismerte az afrikai 1 portugál gyarmatok népeinek önrendelkezési jogát. Spinola elnök mostani beszéde gyökeres szakítást jelentett egy félévszázados múlttal, és egyben az áprilisi fordulatot követő első neokolonialista elképzelésekkel is. Az új portugál vezetés ugyanis nem tudott egyszerre felülkerekedni a qyarmat- tartó nagyság bénító érzésén. Noha Spinola tábornok felismerte az immár 13 éve folytatott háború kilátástalanságát, de kezdetben mégis föderatív meaoldásokkal próbálkozott. Eszerint az anyaorszáq továbbra is befolyást qyakorolt volna az önkormányzati joqgal rendelkező afrikai országok életére. Ezt oz elképzelést azonban Guinea-Bissau, Mozambik és Angola felszabadító mozgalmai elutasították. A nagyjelentőségű változáshoz a feltételeket az új kormány megalakulása teremtette meg. Vasco Goncalves ezredes kormánya határozott fordulatot hozott a gyarmati kérdés ügyében. Az ünnepélyes bejelentés az önrendelkezési joq elismerésében persze méq nem Jelenti a függetlenség zökkenőmentes megvalósulását. Az utóbbi hetekben igen nyugtalanító hírek érkeztek Mozambikból és Angolából, ahol a helyi fehértelepes jobboldali erők terrorral és megfélemlítéssel Igyekeznek feltartóztatni a dekolonizálós folyamatát A fegyveres erők mozgalma, az új ideiglenes kormány terveinek megvalósításához fontos segítséget kaphat az ENSZ-tő| is, s Kurt Waldheim látogatása Lisszabonban ezért Is nagyforv- tosságú. Forró Wofergate-napok? A washingtoni forró nyár kellős közepén felforrósodott az oly hosszú ideje húzódó Watergate- ügy. Ezen a héten számos olyan esemény történt, amelyek már lehetővé teszik egy valószínű „menetrend” felvázolását. Ez a menetrend azzal lenne kapcsolatos, hogy Nixon elnök „alkotmányos vád alá helyezése” (angolul: impeachment) mikor és milyen feltételek között következhet be. Mielőtt a menetrend tárgy-, szerű ismertetéséhez fognánk, előre kell bocsátani: az Egyesült Államokon kívüli országokat a Watergate-ügy elsősorban abból a szempontból érdekli, hogy milyen hatása lehet a nemzetközi 'enyhülés irányzatára. Senkinek sem voltak illúziói arról, hogy a pénz és a korrupció milyen szerepet játszik hosz- szú évtizedek óta az amerixai politikában, tekintet nélkül az elnök pártállására vagy személyes tulajdonságaira. Épp ilyen kevéssé lepte meg Európát és a világot az, hogy a hatalom a maga belpolitikai céljainak elérésére titkosszolgálati módszereket vagy — az elektronikus korszak kellős közepén — lehallgató készülékeket vesz igénybe. Éppen ezért az Egyesült Államokon kívül sokan értetlenül szemlélték és álszentnek tartották Nixon elnök ellenfeleinek morális felháborodását. Ügy vélték — és némi joggal —, hogy a megelőző évtizedekben alkalmazott módszerek lényegében nem változtak; a különbség most csupán az, hogy az adminisztráció emberei ügyetlenek voltak, a manipulációk nyilvánosságra kerültek és ez módot nyújtott Nixon és a republikánus adminsztráció ellenfeleinek egy páratlan hevességű politikai hadjárat megindítására. Nixon, aki belpolitikai értelemben egész életében az amerikai politikai színkép jobb- szárnyához tartozott, külpolitikájában az utóbbi években számos pozitív lépést tett. Ez nyilván nem egyéniségének változásából fakadt — hanem abból a nem értéktelen tulajdonságából, hogy képes volt tudomásul venni és felismerni a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változásokat Ezért egészében realista külpolitikát folytatott, ami egyik tényezőjévé vált a nemzetközi enyhülés irányzatának. Az enyhülés szempontjából Nixon személyes sorsának alakulása, nem közömbös, de nem is döntő. Az enyhülés irányzatát a nemzetközi erőviszonyok személyektől független fejlődése váltotta ki. Ezt az irányzatot az Egyesült Államok vezető politikai személyiségeinek többsége támogatja. Rá- udásul: Nixon 1976-ban, tehát valamivel több mint két év múlva egyébként is végleg távozik a Fehér Házból, az enyhülés politikája pedig nem rövidlejáratú taktikai manőver, hanem történelmi tendencia. Persze, nem mindegy, hogy a Watergate-ügy mennyire bénítja meg a Fehér Ház külpolitikai cselekvőképességét. Vagy éppen: mennyire teszi lehetővé az enyhülés ellenségeinek, hogy zsarolják a belpolitikailag szorult helyzetben levő adminisztrációt és megakadályozzák, hogy az ésszerű nemzetközi kompromisszumokat kössön. Ebből a taktikai — de nem elhanyagolható jelentőségű — szempontból az enyhülés folyamatát kétségtelenül zavarhatja, illetve lassíthatja a Watergate- ügy felduzzasztása. A hét eseményei kedvezőtlenek voltak Nixon elnök számára. A nyomás fokozódását már jelezte, hogy a Legfelsőbb Bíróság — tagjainak jó részét maga Nixon nevezte ki — egyhangúlag kötelezte az elnököt: szolgáltassa ki az ügyet vizsgáló Sirica szövetségi bírónak a Fehér Házban folytatott beszélgetések még meglévő magnetofon szalagjait — szám szerint hatvannégyet. A Legfelsőbb Bíróság döntése olyan taktikai vereséget jelentett Nixon számára, amely befolyásolta az ügyet vizsgáló képviselőházi bizottság munkáját. Ez a harmincnyolc tagú bizottság (teljes nevén: a képviselőház jogügyi bizottsága) fogalmazza meg a Nixon elleni alkotmányos vádemelés cikkelyeit és szavaz arról, hogy ajánlja-e a képviselőháznak a vádemelést. Az első lényeges' cikkelyt megfogalmazták és az „az igazságszolgáltatás akadályozásával" vádolta az elnököt a Watergate-ügy kapcsán. A második cikkelyt, amely „a hatalommal való visz- szaéléssel" vádolja az elnököt, ugyancsak jóváhagyták. Az első cikkelyt a bizottság 27:11 arányban, a másodikat 28:10 arányban fogadta el. Ez azt jelenti, hogy az első esetben hat, a második esetben hét köztársaság párti képviselő is a vádemelést ajánlotta. így gyengének tekinthető Ford alelnöknek az az érvelése, hogy a Water- gate-ügyet a demokraták „párt- politikai célokra” akarják felhasználni. Miután a jogügyi bizottság befejezte munkáját, körülbelül tíz nappal később kerül az ügy a képviselőhöz elé, ahol augusztus utolsó hetére várható a szavazás. A képviselőházban egyszerű szótöbbséggel döntenek. Ez — figyelembe véve a jogügyi bizottság republikánus tagjainak magatartását — valószínűvé teszi, hogy a képviselőház is a vádemelés mellett szavaz. Ennek azonban Nixon elnök szempontiából (noha természetesen súlyos politikai csapás) méq mindig nincs döntő jelentősége. A képviselőház esetleges Nixon-ellenes döntése ugyanis a szenátus elé kerül, amely bírósággá alakul át, s dönt az alkotmányos vádemelésről. Ez nem büntetőjogi, hanem kifejezetten alkotmányjogi kérdés. Amennyiben a szenátus, mint bíróság az elnököt bűnösnek találja, akkor távoznia kell hivatalából és helyét Ford jelenlegi alelnök venné ót — természetesen csak 1976-ig, a következő elnökválasztás időpontjáig. Ehhez a döntéshez azonban mór nem egyszerű többség kell, hanem kétharmados többség. Kétes, hogy — hacsak időközben valami elsöprő erejű új bizonyíték nem merül fel — a szenátusban Nixon ellenfelei elérik-e ezt a többséget. Ameny- nyiben nem, Nixon hivatalban marad és az ügy lezárul. Természetesen óriási erők csapnak össze ezekben a hetekben az amerikai belpolitika kulisszái mögött. Az összecsapásokban a világot elsősorban érdeklő külpolitikai kérdések alárendelt szerepet játszanak. Sokkal inkább személyi, párttaktikai és a novemberi részleges választásokkal összefüggő pozícióharcról van szó. Emellett jelentős szerepe lesz annak is, hogy a szenátus tagiéinak jórésze — személyes véleményétől függetlenül - maqának az elnöki hivatalnak a tekintélyét kívánja majd meaóvni. Mindez a Nixont napjainkban érő súlyos politikai csapások ellenére a Waterqate-ügy vitáját továbbra is teljesen nyílttá teszi.
