Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-19 / 227. szám
Magyar városok — „inodórtávláűiőt".© Dorog Ipamegyede.© — Az esztergomi BaziTílca a Dunával.© — Salgótarján új városközpontja. MTI folt tósbefi kötődése von. Es hogy ezt ki lehet és ki kell alakítani az emberekben. Ezt a műveltségeszményt egy városban az jelzi: mit, mennyit tesz ie a kultúra asztalára: mivel és hogyan kapcsolódik bele az ország vérkeringésébe. Szerencsés korban mondhatom ezt A párthatározat nyomán az élet minden területén súlya lett a közművelődésnek. S ehhez: itt. Pécsett sok minden mozgolódik, zsendül... Láttatva persze azt is, hogy a város sok mindenben elmaradt a közművelődés követelményeitől. Utolérni a kívánt színvonalat, műveltségben és annak feltételeiben - ezen szeretnénk munkálkodni..." Arra, mit szeretne leginkább, a hiányzó feltételekre utalva válaszolt Szeretné megérni egy sor glapobjek- tum kialakítását. Nincs kiál- Irtótermünk, nincs korszerű művelődési központ megfelelő könyvtár a városban. Sok még az üresjárat, a belterjesség a művelődésben, jó lenne felnőni végre a kultúra baranyai és dél-dunántúli kisugárzó szerepéhez. Ezen szeretne munkálkodni Várady Géza — Kiváló népművelő. (w. e.) Kiváló népművelő Várady Géza A régi táncok népszerűek még a mostani fiatalok körében. A „guruzsmálóst”. regölést a hajdani közmondásokat, „csümő- csümő” kezdetű találóskérdéseket azonban megmosolyogják már. Ez volna az ősi dalok sorsa is, ha Gyurka Rafaelné nem adná át őket a fiataloknak, a kozári pávakör tagjainak, akik Megyeri tanárnő vezetésével országos hírnévre tettek szert, rangos díjakat kaptak, és számos alkalommal szerepeltek a televízióban.- Sokan jönnek „hezzánk" tanárok is, fölveszik magnetofonra a dalokat, nézegetik a régi képeket, a szőtteseket, föltétetik velem a „kerpát”, a régi fejdíszt, amit Erdélyben hordtunk. A ruhákat mind én szövöm, varrom, én fonom a fonalat is. Gyurka néni kézbeveszi „gtr- zsalyát”, kimegyünk a fészerbe, megnézzük a szövőszéket Néhány lépésnyire birkák hevernek. Tőlük a gyapjú. Jókora nylonzsákban színes, friss fonalak. A guzsalyról gyorsan, egyenletesen fut le a fonál. Rátekeredik az orsóra. Ezt már csak festeni kell, és mehet a szövőszékre.- Gyurka Rafaelné szép dalairól híres elsősorban. El h énekelt közülük egyet a szép székely lányról, akit anyja a törököknek ígért, és aki — mire a törökök értejöttek — „főd gyomrába került". Kitől örökölte ezt a kincset?- Mindazt, amft én tudok, « nagymamámtól, Jankó Hústól tanultam. Romániában, Gajcsáná- ban laktunk akkor még. A nagymamám félt egyedül odahaza, félt elaludni. Anyámon kívül hat fia volt, és mind a hat fiú kint dolgozott, kint élt az erdőn, özvegyasszony volt a nagymama. Én négy éves lehettem. Bementem hozzá estelente, és kértem, hogy énekeljen. Amikor apám elhalt a fronton, a nagymama sírotokat énekelt és szomorú dalokat: „Hulljatok, hulljatok, szép, zöld leveleim ..- Mi, kislányok aztán, amikor kivittük a jószágot a mezőre, ott énekelgettünk egymásnak. Később, felnőtt korunkban is énekeltünk, a mezei munkák közben, és este - hazafelé menet 1941-ben kerültek Magyarországra — először Bácskába, Istenáldásra. Férje, Gyurka Rafael a tanyákon dolgozott Négy gyereknek kellett akkor már kenyeret keresni. A háború tovább sodorta őket Kurd mellett telepedtek le, majd visszakényszerültek a Baja melletti Vaskútra. Onnét mentek aztán Egyházos- kozárba. Ott is telepedtek le véglegesen, összesen 11 gyermekük született Ebből 3 meghalt nyolcat fölneveltek. — Azóta ftt Is megtanultam egy-két ismeretlen dalt, és tőlem is megtanultak az itteniek jóné- hányat Jöttek az asszonyok, mentünk a fonóba a guzsa- lyunkkal. A régi szövőszékeket is magunkkal hoztuk ide Magyar- országra. Este 10-ig, 11-ig elénekelgettünk a fonóban, ha még volt egy kis piros bor... A fonóba-járás 3—4 éve maradt abba. Akkor azután megalakult a pávakor itt, Egyházaskozáron, és most ott énekelünk. Járjuk az országot, nagyon sokfelé hívnak bennünket Az uramék a kultúr- csoportban táncolnak, ők is sokszor velünk jönnek. Gyurka Rafael, aki közben csöndesen leül a szobában, megjegyzi: Azóta, amióta itt vagyunk, és itt dolgozunk, mindig megvolt a kenyerünk — nemcsak nekünk, négy fiunknak és négy lányunknak is. Eddig 11 unokájuk von... Bebesí Károly Ratal népművelő. Ez a Jelző illik rá a legjobban. Pedig most már közel tizenöt éve, hogy aktív, tevékeny, ötletgazdag munkása Pécs város köz- művelődésének. Negyedik éve vezető beosztásban: a Városi Tanács Művelődésügyi Osztályának népművelési csoportvezetője. Tenniakarása azóta sem csökkent sőt gyarapodtak a vezetői posztról irányított kezdeményezések. Előtérbe került ennek a munkás-bányászvárosnak a munkóskuitúrája. ötletekhez, javaslatokhoz jutottak a szocialista brigádvezetők: mti vállaljanak, mihez fogjanak a tartalmasabb művelődésért Hagyománnyá váltak a Tettyei esték, a Pécsi zenélő udvarok, és más zenei események a hangulatos Barbakán várkertben... Megélénkült a kulturális intézmények szolgáltatása, a művészetek közművelődési hatóköre, tartalma, programja Pécsett. Mindebben neki is része van, és nem is kevés. Ezért is lehetett részese a legmagasabb népművelői kitüntetésnek, amiről — bármennyire is megtisztelő egyénileg —, úgy tartja: ebben a közművelődés megbecsülése fejeződik ki, amely kollektív tartalmú, csakúgy, mint maga az irányítás, a vezető munkája: egymaga mire menne. Hogyan lesz és hogyan marad népművelő valaki másfél évtizeden át, élethivatásának tekintve a közművelődést? Mi tartja Várady Gézát ezen a pályán, ahonnan sokan eltávoztak a jobb, magasabb fizetés, a nagyobb társadalmi presztízs reményében? (Hiszen olyanról is tudok, aki 15 évi hasznos vezetői munka után, csak a „Kiváló népművelő” kitüntetésre várt, utána azonnal elment tsz-jogásznak.) „Nem hiszek a .már kora gyermekkorban’... kezdetű vallomásokban — mondotta beszélgetésünkön. — Az élethivatás eldöntése mindig az érett felnőtté. Akkor is, ha tudatosan a nehezét, akkor is, ha a könnyebb megoldást választja. Miben hiszek? Abban, hogy a társadalomnak művelt, gondolkodó egyedek- ből kell állnia; hogy a műveltségnek morális, magatarA népművészet mestere Gyurka Rafaelné A hfr tulajdonképpen csak ennyi lenne: a Mecseki Ércbányászati Vállalat szolgálta- üzemének „Március 21." szocialista brigádját a kulturális miniszter dicséretben részesítette a Mecseki Kultúrpark patroná- lásáért, az ott végzett, igen jelentős társadalmi munkáért Kevésbé hivatalos megfogalmazásban, és némi áttétellel: egy fizikai munkásokból álló brigád kulturális tevékenységéért kapott magasszintű elismerést. Nehéz összehozni ezt a társaságot. Nem mintha a szándék hiányozna — a teljes együttlét ritka ünnepeire sokáig emlékeznek —, de ilyen a brigád munkaterülete. A huszonegy ember kilenc helyen dolgozik, három műszakban, és akárhogy is variálja Bändel Lajos a beosztást, — az év 365 napjából egyetlen egy sincs, hogy a brigádból valakinek ne kelljen munkába mennie. Ők biztosítják az üzemen belül a bánya sűrített levegőjét, a szellőztetést, a víztelenítést — és mindezt igyekeznek úgy csinálni, hogy lehetőleg „senki se vegye észre őket”. Mert ha beszélnek róluk, akkor valami nem stimmel, ők akkor végeznek tökéletes munkát, ha mindenki „megfeledkezik” a létezésükről ... Persze azért gondoskodnak arról, hogy észrevegyék őket. csak másképp: például úgy, hogy a hétesztendós szocialista brigád eddig még minden évben elérte a szocialista cím valamelyik „nemesfém fokozatát" ... ... És úgy is, hogy a brigádnaplóba gyakran kerülnek ilyen című betétlapok: „Újítási javaslat”. De nemcsak az a fontos, hogy a brigádtagok többször jelentkeznek hasznos ötlettel, ésszerű javaslattal, érdekes az aláírás is, amely minden esetben így szól: ,ja Március 21. Munkásbrigád — a kultúráért brigád nevében Bändel Lajos brigádvezető”. Vagyis, valakinél kipattan az isteni szikra, a másik tesz hozzá valamit, a harmadik csiszol rajta, a negyedik kiegészíti, az ötödik továbbfejleszti... — és a kollektíva benyújtja a javaslatot Ha elfogadják és honorálják az újítást, a kapott pénz a brigádkasszába vándorol. Ugyanígy a közös kasszát hizlalják a munkaversenyben elért brigádteljesítményért, a közösen végzett munka elismeréséért járó jutalmak is. Nem egészen főkönyvelői precizitással, de pillanatnyilag így fest a brigádkassza mérlege: húsznál több elfogadott és jutalmazott újítás, sok-sok jutalom és a hét év alatt százezer forint forgalom. Szép pénz, sáfárkodtak Is vele, becsülettel — úgy, hogy lassan odafigyelt rájuk az üzem többi brigádja is. Elsősorban pihenést és élményt „vettek” rajta. Egyik évben megbeszélték, hogy néhány napra fölmennek a fővárosba. Hónapokig tartott a szervezés, műszakvariálás, egyeztetés — végül csak nyélbeütötték a dolgot. Tavaly meg két napra Szegedre mentek, ismerkedni a várossal, megnézni a szabadtéri játékokat. Közben, csak úgy ötletszerűen meg-meg- álltak, például a szegedi temetőnél, „ha már itt vagyunk”, látni Tömörkény sírját, s a Danfcő Pistáét... Egyik „újításukra" Igen büszkék: a Március 21. brigád tagjai közül néhányon minden évben külön utakon járnak. Külön külföldi utakon, — részben ugyancsak a közös kasszából fedezve a költségeket. Egy-egy esztendőben négy-öt embert biztatnak külföldi utazásra, nemcsak szóval, fejenként 1200 forint brigádpénzzel Is. Eddig 33 alkalommal voltak úton, a Szovjetuniótól az Aranypartig mindenütt jártak már... A brigádtagok túlnyomó többsége betanított munkás, és egy kivétellel, mindenki elvégezte az általános iskola nyolc osztályát. — Az idén még egyet szeretnénk lépni — mondja Bändel Lajos —, célul tűztük ki, hogy a szakmunkások közül mindenki elvégzi a marxista középiskolát... Az apróságok, látszólag kicsiny dolgok, sokszor ugyanolyan jelentőséggel bírnak, mint a nagy cselekedetek. De lássuk csak a nagyokat: a „Március 21.” szocialista brigád évente szerződik a Mecseki Kultúrpark- kal Tavaly ez a szerződés 2300 óra társadalmi munkát jelentett — az idén majd ennél is többet. Forintban felesleges lenne kifejezni, az emberek szabad idejét amúgy sem lehet névértékben átszámolni.. A szerződés másk oldala: a szolgáltató üzem által patronált óvodák és iskolák gyerekei ingyen látogathatják a kultúrparkot — és ez az a „fogaskerék", amivel kapcsolódik a „Március 21.“ brigád az üzem többi kollektívájához. A szolgáltató üzem összesen öt pécsi intézménnyel tart fenn szoros, kétoldalú kapcsolatot Kölcsönösen „eljárnak egymáshoz”, a Jókai utcai és Karikás Frigyes utcai Iskola minden egyes felsőtagozatos osztályának van az üzemben brigád-patrónusa, évente öt nyolcadikost itt vesznek fel KISZ- tagnak... Takács Tibor, a szolgáltató üzem személyzeti vezetője ezeknek a majd tízéves kapcsolatoknak a segítője, Irányítója. Együtt ünnepel a brigáddal: augusztus 20. alkalmából a Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta. — D. Kánya — Köszöntő. Mohácsi Regős Ferenc rajza, 1 1
