Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-19 / 227. szám

I DUNÁNTÚLI NAPLÖ 1974. augusztus 19. 24 ora a nagyvilágban ¥2 4- LIMA: Vasárnap ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak a perui szovjet és kubai nagykö­vetségre. Az egyik szovjet dip­lomata kijelentette, hogy az ügyet a perui rendőrség vizs­gálja ki. Szovjet államférfiak ■ ■■ ■■ rw koszono távirata Nyikoloj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke és Alekszej Ko- szigin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke táviratban mondtak köszönetét Losonczi Pálnak és Fock Jenőnek a tiszt­ségükbe történt újraválasztásuk alkalmából küldött jókívánsá­gokért A. Sityikov, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke és V. P. Ruben, a Leg­felsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke Apró An­talnak köszönték meg a meg­választásuk alkalmából küldött üdvözleteket. A. Gromiko a Szovjetunió külügyminiszterének tisztében történt újbóli kineve­zésekor kifejezett jókívánságo­kért Púja Frigyeshez intézett köszönő táviratot LAPZARTA HARGITAY EUROPA-BAJNOK Magyar szempontból szebben nem is kezdődhe­tett volna a bécsi úszó EB. döntőjének sorozata, mint ahogy vasárnap délután a Stadion Bad-ban indult: Hprgilay András a 200 mé­teres pillangóúszásban nyer­te az első aranyérmet, S tisz­teletére felhangzott a him­nusz. Hargitaynak nagyon jót sikerült a rajtja, és már az első méterektől vezetett, 50 méternél, majd 100 méter­nél is 59.49 másodperces ki­tűnő idővel. Hargitay telje­sen . egyforma tempóban, a 150 méternél 1:31 perccel ugyancsak az élen fordult, s bár Flöckner (NDK) meg- probált utána eredni, de ez nem sikerült, sőt az angol Brinkley kísérletei is kudar­cot vallottak. Hargitay impo­náló biztonsággal elsőnek ért a célba, és új magyar rekorddal győzött: 2:03.80 percet mutatott az ered­ményjelző tábla, a rekordja 2:04.10 perc volt, míg az Európa-csúcsot a nyugatné­met Fassnacht tartja 2:03.30 p-ceL Az USA és Anglia aggódik Felszólítás G örögországhoz Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia felszólította Gö­rögországot, hogy vizsgálja felül a NATO katonai szervezetéből való kiválására vonatkozó dön­tését Diplomáciai források sze­rint a két ország nagykövetei felkeresték az ország vezetőit és a görög döntés miatt kormá nyaik aggodalmát tolmácsolták A kormány egyik szóvivője sze rint Luns, a NATO főtitkára hosszas telefonbeszélgetést foly tatott Averoff görög hadügymi niszterrel és szintén aggodat mának adott hangot Görögor szágnak a NATO katonai szer vezetéből való kilépése miatt Kréta szigetén, Iraklion váró sóban húszezer ember részvé telével Amerika-ellenes tüntetés zajlott le. A város utcáin felvo­nuló tömeg elítélte az Egyesült Államokat a ciprusi kérdésben tanúsított magatartásáért és a Görögországban létesített amerikai # támaszpontok felszá­molását íövetelte. A rendőrség közbeavatkozott és megakadá­lyozta, hogy a tüntetők a kö­zelben lévő amerikai légitámasz­pont területére hatoljanak. Az Egyesült Államok athéni nagykövetségét erős rendőri és katonai alakulatok őrzik. A nagykövetség felszólította az országban tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy — tekin­tettel a lakosság Amerika-elle­nes hangulatára — maradjanak szállodájukban. Athénban több­ezer tüntető gyűlt össze az is­meretlen katona sírja közelé­ben, ahol száz diák néhány nap­ja éhségsztrájkot kezdett 4 DUBLIN: Az )r Köztársa­ság rendőrsége bejelentette, hogy az IRA ideiglenes szár­nyának nyolc vezetője vasárnap megszökött a Dublintől 80 kilo­méternyire /evő Portlaoighise börtönéből. Felrobbantották a börtönkaput, majd megállítottak három arra haladó gépkocsit és a vezetőiket fegyverrel arra kényszeritették, hogy felvegyék őket. Közben a börtön épülete előtt tűzharcra Is sor került. 4 ADDISZ ABEBA: Az UPI hírügynökség az etióp főváros diplomáciai köreiből származó értesüléseire hivatkozva közli, hogy Michael Imru etióp mi­niszterelnök és több miniszter szombaton éjszaka felajánlotta lemondását. Oka, hogy a had­sereg ragaszkodik négy korrup­cióval vádolt minisztere őrizet­be vételéhez. 4 P05A RICA: A mexikói városban négyesikreket szült egy 26 éves fiatalasszony, aki­nek már öt gyereke volt. Az or­vosok szerint a négy kislánynak legfeljebb 40 százalékos remé­nye van az életbenmaradásra. 4 PEKING: Leonyid njícsov szovjet külügyminiszter-helyettes, a határkérdésekkel kapcsolatos szovjet—kínai tárgyalásokon résztvevő szovjet kormánykül­döttség vezetője vasárnap Pe- kingből — szolgálati ügyben — ideiglenesen visszautazott Moszkvába. A szovjet diploma­tát a pekingi repülőtéren Jü Csan, a Kínai Népköztársaság külügyminiszter-helyettese, a tárgyalásokon résztvevő kínai delegáció vezetője búcsúztatta. 4 TEL AVIV: A Jedioth Aha- ronoth című izraeli lap felszó­lította a kormányt, hogy ajánl­ja fel Haifát hqditengerészeti támaszpontul az amerikaiaknak, ha azoknak ki kell vonulniuk a görögországi támaszpontjaikról. A lap szerint Izrael számára is érzékeny csapást jelentene, ha a hatodik flotta .támaszpont nélkül maradna. Mazsola a fán Grúziában nő o govenio nevű fa, amelyet gyakran neveznek „cukorkafának" is. Télen termi gyümölcsét. Ágain fürtökben lóg­nak a görbe szarvhoz hasonló gyümölcsök. Kellemes, édes húsuk íze a mazsoláéra emlékeztet, s kissé a rum illatára is. kiszárítás után a helybeliek süteményekhez való tésztába keverik a „mazsola- fa" felaprított gyümölcsét. Sörhöz hasonló italt ft készítenek belőle. Egy-egy fa megterem 35 kg ter­mészetes „cukorkát" is. 4 BOGOTA: Hétfő óta több- százan kutatják Kolumbiában a szerencsétlenül járt DC—3 re­pülőgép roncsait, amely 24 személlyel a fedélzetén zuhant le az Andok hegyláncai fölött. A lapok jelentéseiből azonban kitűnik, hogy nemcsak 24 em­ber vesztette életét a „repülő­gépek temetőjének" elnevezett hegyes vidéken, hanem mintegy három millió font értékű arany- por is, amit a Tamuco környéki aranybányákból szállítottak Co­liba. 4 MOSZKVA; Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára vasárnap Szimferopoíból visszaérkezett Moszkvába. llkotmányunk élő valóság Losonczi Pál mondott beszédet Kecskeméten Tegnap Kecskeméten ünne­pi nagygyűlést rendeztek alkotmányunk negyedszázados évfordulója alkalmából. A nagygyűlésen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke mon­dott beszédet. Beszédéből az alábbi részleteket közöljük. l Tisztelt ünnepi gyűlési Kedves elvtársnők és elvtár­sak! Alkotmányunk napjának, az új kenyér hagyományos, szép ünnepének előestéjén tisztelet­tel köszön'.öm nagygyűlésünk minden részvevőjét, Kecskemét, Bács-Kiskun megye lakosságát és egész dolgozó népünket, örülök, hogy a mostani ünne­pet, alkotmányunk megszületé­sének negyedszázados forduló­ját együtt tölthetem el — a köl­tő szavaival élve — „az Alföld tengersík vidékének'' munkásai­val, parasztjaival, értelmiségei­vel. Megtiszteltetés számomra, hogy augusztus 20-a alkalmá­ból átadhatom valamennyiük­nek — országunk minden dol­gos emberének, egész ünneplő népünknek — a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a kormány szívélyes üdvözletét, legjobb kí­vánságait. Úgy érzem, jogos derűvel, elégedetten tekinthe­tünk a közösen végzett munka eredményeire, s úgy ünnepel­hetünk, hogy büszkén mondhat­juk: szocialista társadalmunk — amelyet azért hoztunk létre, amelyen azért munkálkodunk, hogy az ember javát szolgálja — mind inkább 'kiteljesedik, mind több érett gyümölcsét kí­nálja népünknek. Szocialista alkotmányunk el­fogadása — ezt akkor is érez­tük, tudtuk, s ma emberöltő- nyi távlatból nézve még in- káb megerősíthetjük — törté­nelmi tett volt: az új honfog­lalás és az új államalapítás nagy munkáját hozta tető alá a nép. Ezzel a jogi lépéssel a magyar nép ezer esztendő jog­talanságának, elnyomatásának vetett véget. És ha most — alkotmányunk megszületésének negyedszáza­dos ünepi évfordulóján — visz- szatekintü.nk a végigjárt útra, dicsekvés és túlzás nélkül el­mondhatjuk, hogy valóra váltot­tuk az akkor nemzeti célként kijelölt feladatokat: leraktuk a szocializmus alapjait, sikerrel folytatjuk a szocializmus építé­sét Országgyűlésünk 1972-ben már azért fogadhatta el alkot­mányunk új, eqységes szövegét, mert ami 1949-ben jórészt még cél volt immár valósággá lett Mi bátran és büszkeséggel mondhatjuk ki, hogy alkotmá­nyunk az elmúlt negyedszázad­ban a gyakorlatban is messze­menően kiállta a próbát: min­den tétele valós társadalmi, po­litikai és gazdasági vívmányo­kat szentesít. Olyan vívmányo­kat, amelyek a nép, minden dolgozó ember javát szolgálják. Kedves barátaim! Munkásosztályunk, parasztsá­gunk, a dolgozó emberek nagy többsége szívesen, felelősség­gel tesz eleget kötelezettségei­nek, teljesíti a reá háruló fel­adatokat. Ez a széleskörű tár­sadalmi összefogás biztosítja, hogy népgazdaságunk — a párt X. kongresszusa határoza­tainak megfelelően — a IV. ötéves terv előírásaival össz­hangban fejlődik. A számok nyelvén szólva: három év alatt nemzeti jöve­delmünk a tervezett 15—16 százalék helyett 19 százalékkal nőtt. Az ipari növekedés üteme — a tervezettnek megfelelően — évi 5—7 százalék fölé emel­kedett. A mezőgazdaság ered­ménye az előirányzott évi 2,9 százalék helyett 6 százalék. Külkereskedelmi forgalmunk az ötéves terv eddigi időszakában gyorsabban növekedett a ter- vezettnél. A számok tehát egyértelmű­en azt bizonyítják, hogy a ne­gyedik ötéves terv fő előirány­zatainak teljesítése tervszerűen halad. Bízvást mondhatjuk: a gazdasági építő munka mai kedvező irányzatainak állandósí­tásával, a hatékonyság tovább fokozásával negyedik ötéves tervünket sikeresebben teljesít­hetjük, mint bármelyik ötéves tervünket eddig. Megállapíthatjuk tehát: a gazdasági munka eredményei­vel összhangban, azzal arányo­san emelkedik népünk életszín­vonala. Hazánkban minden dolgozó osztály és számottevő réteg kereseti és lakásviszonyai, fogyasztása, egészségügyi, szo­ciális, kulturális ellátottsága, életkörülménye rendszeresen ja­vul. Minek köszönhetjük mindezt? Minek köszönhetjük, hogy ma olyan Magyarország lakóiként élünk, amelynek fejlődése mél­tó bizonyítéka a szocialista tár­sadalom erejének: ahol az élet mai normái már nem is hason­líthatók a felszabadulás előtti­hez; ahol azután, hogy a nép biztosította magának a munka, a megélhetés jogát, mindinkább kialakítja a szocialista ember­hez méltó életviszonyokat? Mindenekelőtt annak a kö­vetkezetes, elvi és eredményes marxista—leninista politikának, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt az egész nép érde­kében folytat Az MSZMP a Három évtized Tízéves tankötelezettség A második világháború előtt a lakosság 40 százalé­ka volt írástudatlan, ma hi­vatalosan Romániában nincs analfabétizmus. Az iskolai hálózatot kiszélesítették, a diákok és a tanulók a lakos­ság 20 százalékát teszik ki. 1960-tól kezdve az általános "iskolákban, 1963-tól, pedig a középiskolákban is ingyen adják a tankönyveket. A diá­kok kétharmada kap ösztön­díjat, 45 százalékuk diákszál­lásokon lakik. Az idén kezdték meg a ■ tízesztendős kötelező oktatás gyakorlati alkalmazását. Az. általános oktatás négy cik­■ lusból áll: az első fokozat négy évig, a második szintén négy évig, a harmadik pedig két éyig tart. Románia ta­nulóifjúsága tehát a kötele­ző oktatás keretében két kö­zépiskolai osztályt is elvé­gez. A tizedik osztály elvég­zése után a tanuló a felvéte­li vizsga után, valamelyik középiskola harmadik osztá­lyában, vagy a szakközépis­kolák első osztályában tanul­hat tovább. Ha munkába akar állni, a tizedik osztály elvégzése után, alacsonyabb képesítésű szakmunkásbizo­nyítványt kap. Újítás az is, hogy az idei tanévben az ál­talános iskolák első négy osztályában megszüntették a bukást. A gyengébben tanu­lókkal a pedagógusok köte­lesek külön foglalkozni. Az irodalmi élet ez ötve­nes évek második felétől kezdve új virágkorát éli. Egy­más után születtek az olyan művek, amelyek szerzői a szocializmust féltve a szemé­lyi kultusz, a törvénytelensé­gek, a vulgarizálós, a paran­csolgatás, a műrostos opti­mizmus korszakáról adnak fájdalmasan igaz, korhű ké­pet. A mai Románia legkivá­lóbb írói bátran és elvi ala­pokon nyúlnak a kényes kér­désekhez. Példa erre D. R. Popescu kolozsvári író, aki egy évvel ezelőtt megjelent, Ök ketten, vagy akik csak az erdőt látják című művé­ben a nacionalista hangu­latkeltés veszélyeire figyel­meztet. Egy vegyes lakosságú mezőgazdasági község tra­gédiáját írja le, ahol felelőt­len hangadók egymás ellen uszítják a korábban egymás mellett, sőt egymással béké­sen élő román és magyar nemzetiségű lakosokat. Virágzik az erdélyi magyar irodalom is. Sütő András ne­vét a magyarországi olvasó- közönség jól ismeri. ö a szerzője az „Anyám könnyű álmot ígér” című regénynek. Ismeretes, hogy Kós Károly és Nagy István erdélyi ma­gyar írókat a Magyar Nép- köztársaság a közelmúltban magas kitüntetésekben ré­szesítette. A fiatal magyar nemzetiségű írók között nem­rég „Forrósgyűjtő" névvel új irodalmi áramlat kezdődött. E fiatal írók egyik közös vo­nása az elvtelen kompro­misszumok elutasítása, a szü­lőföldjük és a nemzetiségük melletti bátor kiállás. A magyar és vegyes lakos­ságú területeken magyar nyelvű iskolák vannak. A ko­lozsvári Babes—Bolyai egye­temen magyarnyelvű oktatás is folyik, Marosvásárhelyen két, magyar nyelven is oktató főiskola működik. Magyar- nyelvű állami színház Kolozs­várott, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszent- györgyön, Temesvárott és Szatmárnémetiben létesült Bukarestben, Hargita, Ko- vászna és más megyékben magyarnyelvű napi- és heti­lapot, folyóiratokat adnak ki. Az erdélyi rádióadók napon­ta több órás magyar műsort sugároznak, a román televí­zió minden héten egyszer, hétfőn ad két és félórás ma­gyarnyelvű műsort Az olyan városokban és falvakban, ahol a lakosság többsége magyar, a román feliratok alatt helyenként a magyar megfelelő Js olvasható. Ismeretes, hogy korábban magyar autonóm tartomány létezett Romániában. Ezt olyan Indokolással szüntették meg, hogy az ilyen megoldás nem elég hatékonyan segíti elő az együttélő nemzetisé­gek egységét és a nemzeti­ségi területek. Iparosítását Azóta a korábban elmaradott Székelyföldön is nagyarányú iparosítási program kezdő­dött, a városokban és falvak­ban több tízezer munkást igénylő nagyüzemek épülnek. Bejártam Havas-Alföldet, Moldvát és Erdély romónlak- ta területeit Románokkal kö­töttem barátságot, félreeső falvakban és munkáskerüle- tekben esküvőkön vettem részt A szerzett tapasztala­tok alapján az a meggyőző­dés alakult ki bennem, hogy a román nép nyíltszívű, ba­rátságos, vendégszerető és vígkedélyű. Természetüktől fogva idegenkednek a szél­sőségektől, a kánonoktól és a nacionalista ráhatásoktól. Ők is, miként más népek, fokozódó anyagi jólétet és kulturális felemelkedést Igé­nyelnek. Harminc év tapasz­talatai bizonyítják, hogy a román nép számára a kultu­rális felemelkedést, az anya­gi javak fokozódó bőségét csak a következetesen mar­xista—leninista elveken és a törvényességen alapuló szo­cialista társadalmi rendszer biztosíthatja. Marton László jSeS ' ' a munkásosztállyal, a szövetkezeti parasztsággal, a társadalom kü­lönböző rétegeivel folyó állandó eszmecsere tapasztalataira épít­ve dolgozta ki és fejleszti to­vább politikáját. E politika tár­sadalmi bázisa a nép. Hazánk lakosságának döntő többsége bizalommal és cselekvőén támo­gatja ezt a politikát, mert egyé­ni sorsának kedvező alakulása is meggyőzte, meggyőzi ennek a politikának a helyességéről, Alkotmányunk és az új kenyér ünnepén jóleső érzéssel szá­molhatunk be arról, hogy mag­tárban van az ország jövő évi kenyere és hogy egyéb termés- kilátásaink általában szintén jók. A mezőgazdaság dolgo­zói ilyen rövid idő alatt és ilyen jó minőségben még soha sem végeztek az aratással, mint az idén. Köszönet és elismerés ér­te mindazoknak, akik közvetle­nül vagy közvetve hozzájárultak ahhoz, hogy új kenyerünk az ország asztalára kerüljön. Parasztságunk jó munkával viszonozza a társadalmunk se­gítségét, amelyet az élet- és munkakörülményeiben kialakult évszázados elmaradás fölszá­molásában kapott. Biztos lehet a parasztság abban, j hogy pár­tunk és államunk a jövőben is megad mindent termelőszövet­kezeteinknek, hogy kielégíthes­sék a velük szemben támasz­tott követelményeket. Ezután is a munkás-paraszt szövetség kipróbált útján já­runk, folytatjuk a párt bevált szövetségi politikáját." Mert ez a politika olyan változásokat eredményezett egész népünk életében, amely biztosítja szo­cialista fejlődésünket. Legfontosabb feladatunk most az, hogy valóra váltsuk a X. államalapítás emlékei, új hon­kongresszus célkitűzéseit, a ne­gyedik ötéves terv előirányza­tait. Mindez becsületes helyt­állást, áldozatos munkát köve­tel társadalmunk valamennyi tagjától. Munkásságunk, pa­rasztságunk ezernyi jelét adja, hogy azonosulva a célokkal, minden erejével részt vállal a feladótok végrehajtásából. Er­re utal a pártunk XI. kongresz- szusa és a hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulója tiszte­letére kibontakozott széleskörű munkaverseny. Tisztelt ünnepijnagygyűlési Kedves elvtársak és elvtárs­nők! Ha alkotmányunk megszületé­sének 25. évfordulóján vissza­tekintünk a múltba, bízvást el­mondhatjuk, hogy nemzeti tör­ténelmünk nagy eseményére emlékezünk. Az ezer év előtti államalapítás emléke, új hon­foglalásunk, szocialista társa­dalmi rendünk megteremtése, alkotmányunk negyedszázaddal ezelőtti törvénybe iktatása, együtt az _ új kenyér képletes megszegésével gazdag ünne­pünkké, nemzeti ünnepnappá teszi augusztus 20-át Méltó ünnepe ez a nap hagyomá­nyaink őrzésének, harcban kiví­vott jogainknak, a munka gazdag termésének. Felfelé ívelő utat járt végig népünk az alkotmány megszüle­tése óta. A forradalmi változá­sok, az alkotó munka széles út­ját Népünk tudja, hogy minden eredményünk bdaadó munká­jában leli forrását; a munká­ban, amely a nép és a nemzet felvirágzását, lelkesítő szocia­lista távalatainak megvalósulá­sát szolgálja immár három év­tizede. Munkálkodjunk sikeresen és eredményesen hazánk felvirá­goztatásán, népünk boldogulá- I sán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom