Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-16 / 224. szám

1974, augusztus 16. DUNANTOL! NAPLÓ 3 Tájékoztató 'Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról a szeikesztőségben Az épülő szőlőfeldolgozó kombinát Készülődés a Lipcsei Őszi Vásárra !Közvetve, közvetlenül i « ■ Előszeretettel emlegetjük a BNV-t o kelet—nyugati kereske­delem egyik legfontosabb fó­rumaként, Hát akkor a nagy hagyományokkal rendelkező lipcsei vásárok! A méretek a BNV-nél ö'ször nagyobbak — ki­számították, ha valaki nyaká­ba venné a vásárt, mindent látni akarna, 250 kilométert kellene gyalogolnia —, ráadá­sul a város közelebb esik a Nyugathoz, Az idei Lipcsei Őszi Vásárt, ,,A világkereskedelemért és a műszaki haladásért” jel­szó jegyében, szeptember 1— 8-o között rendezik meg. Az eseménynek két évforduló ad megkülönböztetett jelentőséget: az idén ünneplik a Német De­mokratikus Köztársaság meg­alakulásának és a KGST fenn­állásának 25, évfordulóját. A közelgő vásárról tartottak teg­nap sajtótájékoztatót — s ez immár hagyomány, évről évre felkeresnek bennünket — az NDK budapesti nagykövetségé­nek munkatársai. Karl-Heinz Kunze felvázolta a minden eddiginél nagyobb őszi vásár méreteit: a 270 ezer négyzetméternyi területen a vi­lág ötven országából hatezer ipari és külkereskedelmi cég mutatja be termékeit, részben műszaki árut, részben fogyasz­tási cikkeket. Mindez tudomá­nyos-műszaki rendezvényekkel párosul, ahol informálják a szakembereket az új termékek­ről, az új eljárásokról és tech­nológiákról. Meq sem kíséreljük számba venj, mi minden látható a vá­sáron, csupán a szabadidő- és sportcikk kiállítást említenénk, amely nyilván különleges érdek­lődésre tarthat számot. A kelet­német és a külföldi gyártók és exportőrök egy pécsi ipari vá- sárnyi területen mutatják be termékeiket, értékes ösztönzése­ket adva a célszerű szabadidő kialakítására. Ami hazánkat il­leti, a múlt évihez viszonyítva némileg növelte kiállítási terü­letét A textil- és a cipőipari gépek, a vegyipari berendezé­sek, a közúti járművek, az or­vosi műszerek és a fogyasztási cikkek mellett újdonságként bútorokkal és fafeldolgozó gé­pekkel jelentkezünk. — A Beik«. Szán. Vállalat pécsi Ore me gépkocsivezető tanfolyomot Indít a KPM-mel közös szervezésben. A tanfolyam Indulásának Időpontja szeptember Hónap. A tanfolyam Ide­je alatt a vállalat segédgépkocsíve- zetói bért fizet, a tanfolyam költsé­geit fizeti, a tanfolyam résztvevőivel 2 éves munkavállalási szerződést kőt Jelentkezhetnek azok, akik a tényle­ges katonai szolgálatot letöltötték. Jelentkezni lehet: Pécs, Megyeri út 63. sz. 00 Vigyázzunk, véletlenül se kerüljön a címben lévő két szó közé — a vessző helyett — egy harmadik. Nem közvetve vagy közvet­lenül, hanem közvetve és közvetlenül egyaránt élnie, léteznie kell a munkchelyi demokráciának. Azonos tartalom más-más formái, megjelenítői csupán. Nincsenek alá- és fölérendelt viszonyban. Egyformán foltosak. Egyformán fejlesztésre szorulnak. A bizalom kötelez Ismerős mondat. Sűrűn halla­ni. Főként a különböző testüle­tek tagjainak megválasztásakor. Az üzemi, a munkahelyi demok­rácia közvetett érvényesítését ugyanis a dolgozók testületek­re bízzák. Például a pártbizott­ságra. A vállalati szakszervezeti tanácsra, bizottságra. Az alsóbb szintű párt- és KlSZ-vezetősé- gekre, szakszervezeti műhelybi­zottságokra. S egyebek között a vállalati felügyelő bizottság­ra, hiszen annak is vannak mun­kás tagjai. Akiket, sok más, tisztséget kapott társukkal együtt, kötelez a bizalom. Kér­dés, mire kötelezi őket? Természetesen arra, hogy is­merjék a testület elé kerülő ügyeket, mondják el véleményü­ket, s persze, azokét szintén, akik megválasztották őket. Le­gyenek kritikusok, igényesek, kezdeményezők, ne gépiesen bóiogatók... Néhány hegyibeszéd Lassítsuk csak gondolataink szárnyait, nehogy a felhők közé ragadjanak bennünket Marad­junk a földön. Elvben helytál­lóak azok,a követelmények, me­lyeket fentebb sorolni kezd­tünk. A gyakorlatban azonban a közvetett demokrácia fórumai­nak ténykedése a munkahelyek egy részén azért formális, azért keveset érő, mert semmi más, pusztán — ahogy ezt az üzemi szóhasználat csúfolja — néhány hegyibeszéd hangzik el. A ve­zetők, a szakterület illetékesei számadatok és szakmai kifeje­zések tömegét zúdítják a hallga­tóságra. Igyekeznek „tudomá­nyosak” lenni, de legjobb eset­ben is annyi marad meg a résztvevők többségének fejé­ben, hogy „kellene”; sok min­den keliene. Hogyan, mi mó­don? Erről nem esett szó, erről nem kérték a testület tagjainak véleményét Holott ott kezdődött volna a kollektív munka, a de­mokrácia közvetett fórumának hasznossága. Esetleges, rendezetlen annak gyakorlata, hogy mit érdemes, mit kell e fórumok elé terjesz­teni. A jelenleginél, világosabb — állami és szakszervezeti — utasításokra, irányelvekre van szükség. Azért, hogy ne néhány vezető elhatározásától függjön, megvitatnak-e valamit a testü­letekkel, vagy „rövid úton" dön­tenek, s a közösségnek nem marad más, mint a tudomásul­vétel. Mert ez hálátlan szerep. Mi több, jogtalan is. Tökélete­sen igaz ugyanis a lenini út­mutatás: „A megvitatás — kö­zös, a felelősség — egysze­mélyi”. A szó elrepül... Az írás viszont megmarad — tartja a közhiedelem. De öreg hiba, hogy sokszor az írás sem ér sokat. Könnyű ez is, „elre­pül”.- Hiszen — áttérve a mun­kahelyi demokrácia közvetlen formáira — jegyzőkönyv, emlé­keztető, összefoglaló készül a termelési tanácskozásról, az üze­mi munkásgyűlésről, a brigád- értekezletről, a brigádvezetők helyi, s ágazati tanácskozásá­ról, az ifjúsági parlamentről, a törzsgárda összejöveteléről, a műszaki konferenciáról, a part- és szakszervezeti, KISZ taggyű­lésről . .. Azaz tekintélyes a fó­rumok száma. Nem kevésbé az ott elhangzó észrevételeké, ja­vaslatoké, bírálatoké. Csak éppen ... „ ... azt szeretnénk, hogy ha­tékonyabban működjön demok­ráciánk, és nem úgy, ahogy ma még sok helyen előfordul; a dolgozók elmondják ugyan a véleményüket, a vezetők meg is köszönik azt, de minden marad a régiben” — állapította meg Kádár János 1974. március 28-án, a nyíregyházi pártaktiván. Azaz csak a szó meg az. írás nem elég. Arra is szükséq van, hogy a kötelező cselekvés mód­jait kimunkáljuk. A vezetők személyes felelősségének érvé­nyesítését a dolgozók közvetlen tapasztalatainak hasznosításá­ban. Formalitások helyett Napjainkban — mind a dol­gozók szemléletét, mind társa­dalmi viszonyainkat tekintve — eljutottunk addig, hogy a köz­vetett és a közvetlen fórumok­nak érdemi szerepet, hatáskört, ha úgy tetszik, jogkört szánunk. A formalitások helyett. Formai­lag ugyanis élnek a termelési tanácskozások. Rendszeresen megtartják azokat stb. Ám mi múlik a dolgozóknak ezen az összejövetelén? Döntenek a kiváló címre javasoltakról. Kész. Vajon ma mór elég ez? Hi­szen az emberek politikai, mű­veltségi, s persze, szakmai szintje is, jóval fölötte áll az egykorinak. Igényük van tehát a többre. Arra például, hogy — akár a termelési tanácskozások új jellegű lebonyolítása, akár más forma keretében — érdem­ben mondhassanak véleményt közvetlen munkahelyi vezetőjük­I ről, a gazdasági munka egé- j széröl és részeiről, a bánás- í módról . .. | „Merész” elképzelések ezek? Csak azok vélik annak, ak’k nem érzékelik eléggé a dolgo­zók megerősödött öntudatát, növekvő tulajdonosi szemléletét. Holott a demokrácia, benne az üzemi, munkahelyi demokrácia is, tükrözője a megváltozott tár­sadalmi körülményeknek, a tár­sadalmi fejlődésnek. S ma már tudjuk, elengedhetetlen, hogy világosan — formájában és tartalmában — tükrözze ezt. Mészáros Ottó A Villány-Siklósi Állami Gazdaság jövője Fél esztendővel ezelőtt csak kérdőjelek voltak. Persze á gaz­dasági életben, ilyen rövid idő alatt, képtelenség valamennyi kétséget felszámolni, tény azon­ban, hogy a Villány—Siklósi Ál­lami Gazdaságban néhány hó­nap alatt kialakultak a törté­nelmi borvidék több, mint két­harmadát magába foglaló ál­lami gazdaság feladatai, s jö­vője is. A közelmúltban tárgyal­ta az MSZMP Siklósi járási Bi­zottsága a gazdaság helyzetét, a jövőt illető elképzeléseit: dr. Vida Sándor, a pártbizottság első titkára véleménye szerint az alapvétő átszervezést köve­tően is csak jót lehet mondani a gazdaságról, távolabbi tervei pedig biztosítják, hogy a tör­ténelmi szőlő- és borvidék ha­gyományainak megfelelően a jövőben is megtartsa országos rangját, a gazdaság mintegy 1100 munkásának biitos megél­hetést nyújtson. Dr. Vida Sándor szerint orom­ban a nagyon nyereségérzé­keny gazdaságot meglevő gondjaival nem szabad a jö­vőben sem magáro hagyni. A tervek megvalósítása ugyanis biztosabb körülmények között történhetett volna, ha az át­szervezés után o mostaninál valamivel nagyobb fejlesztési alappal rendelkezhetnének. Az átszervezés Mint arról már hírt adtunk, 1974. január 1-én a gazdaság csaknem tisrta profilú szőlőter­melő és -feldolgozó gazda­sággá vált Az előbb említet­tük, hogy ez a mezőgazdasági vállalkozás különösen nyereség­érzékeny. Két rossz termés, vá­ratlanul támadó szőlővész a gazdálkodás alapjait ingathat­ja meg. Korábban az állatte­nyésztés és növénytermesztés eredményei a rossz szőlőtermés Az egykori kocsma és bálterem helyén Korszerű kisüzem Wéménd&n Száz fős létszám, tízmilliós termelési érték A Mohácsi Vegyesipari Vál­lalat véméndi új konfekció rész­legének tegnapi sikeres műszaki átadása után augusztus 21-én 80 helybéli asszony állhat üze­mi dolgozóként munkába. Az anyavállalat belső telephelyé­nek bővítési nehézségei tették elsősorban szükségessé a vé­méndi részleg létesítését. A fejlesztési gondok enyhülésén kívül egyben jó munkaalkalom a nem mezőgazdaságban elhe­lyezkedni kívánó nők számára is. Néhány hónappal ezelőtt még kevesen gondolták, hogy az egykori kocsma és bálterem he­lyén rövidesen korszerű gépek­kel berendezett kisüzem kezd­heti meg a működését. A vé­méndi konfekció részleg kialakí­tásához szükséges terveket a Pécsi Tervező Vállalat készítet­te, s ennek alapján a kivitele­zési munkálatokat a helyi ter­melőszövetkezet építőbrigádja végezte kiváló minőségben. Az új létesítmény költségeinek fe­dezéséhez a Megyei Tanács 700 ezer, a helyi tanács és a Ve­gyesipari Vállalat pedig 500 ezer forinttal járult hozzá. A ma még néptelen üzem­csarnokban negyven varrógé­pen, két műszakban kezdődhet meg a termelés futószalag rendszerben a varráshoz értő, betanított asszonyokkal. A ki­váló világítás, a műanyag pad­lózat, az olajkályha fűtés a téli időszakban is ideális feltétele­ket teremt a dolgozók számá­ra, de kényelmes helyet nyújt a személyóllomány felfejlesztése után a tervezett 100 fős !ét- számnak is. Az új konfekció részleg szociális létesítményei külön említést érdemelnek, s amelyet sok kedvezőbb helyze­tű üzem is nélkülöz: öltözők, bojlerekkel felszerelt mosdók, zuhanyozók várják a dolgozó­kat Az előzetes terveknek megfe­lelően az idei évben női és fér­fi alsóneműket gyártanak, majd a szakmai színvonal emelkedé­se után exportra is termelnek, nadrágokat, munkaruhákat, de szállítanak a FÉKON Fehérne­műgyár megrendelésére is. A teljes felfejlesztés után éves viszonylatban előreláthatólag több mint tízmillió forintos terv­teljesítésre számítanak. esetén is egyensúlyt teremthet­tek a gazdálkodásban. Villány­ban azonban nem siránkoznak: most kevesebb felé kell figyel­müket megosztani, erőiket job­ban összpontosíthatják. Az átszervezéssel a 8751 hek­táros gazdasáq 2141 hektárra zsugorodott, termelési értékük azonban csak valamivel keve­sebbre, mint felére csökkent Az 1806 dolgozóból 726-an ke­rültek át a Bólyi Állami Gaz­daságba. A gazdasáq közel 630 milliós álló- és forgóesz­köz vagyonából csaknem 400 millió ma is a Villány—Siklósi A. G. tulajdona. A számok világo­san jelzik, hogy a szőlő-ültet­vények nagyobb állóeszköz ér­téket képviselnek, nagyobb a forgóeszköz és o munkaerő igé­nyük is. Ugyancsak kitűnik a számokból, hogy a szőlő-ültet­vények egynegyed akkora te­rületen a vállalati nyereség ép­pen felét hozták eddig. A gazdaság most 1033 hek­tár szőlővel, 203 hektár gyümöl­csössel, 554 hektár szántóval rendelkezik, a többi 371 hektár pedig rét, legelő, nádas, erdő és művelés alól kivett terület. A gyümölcsös napjai — az el­képzelések szerint — megvan­nak számlálva, egy közeli ter­melőszövetkezet kívánja át­venni. A most már szőlőtermesztő gazdaságot érdemes rangsorol­ni oz ország hasonló profilú gazdaságai között: területileg csak Kunbaja, Kiskunhalas, Hosszúhegy és Kiskőrös előzi meg, hektáronkénti 98 mázsás eredményével pedig q negyedik helyen áll. Csak a hegyvidéki szőlőtermelő gazdaságok kö­zött területben és termésátlag­ban is az első helyen áll. (A tokaji gazdasáq sajátos — tel­jesen elütő körülményeit figye­lembe véve a rangsorolásban nem szerepel.) A villányiak az elmúlt esz­tendőkben jól kihasználták a lehetőségeket, szőlő-telepítésre alkalmas területeket cseréltek, nagyüzemi szőlőfelületet albkí- tottak ki. Tíz esztendő alatt ki­lencszeresére növelték a szőlő- termelést, az erre a tervidő­szakra tervezett termést Villány­ban már 1972-ben teljes egé­szében leszüretelték. Bár!? A viszonylaq nagy terméshozam­mal együtt a szőlő, és borá­szat pénzügyi eredménye ará­nyosan nem növekedett, a gaz- dasáq feldolgozó és tároló ka­pacitása nem tette lehetővé optimális időben a szüretet, az összes termésből a borkészítést. Feladatok A jövő feladatainak nagy há­nyódó éppen az elmondottak­ból adódik, A borászati ágazat fejlesztése volt a gyenge pont­ja eddiq is a gazdaságnak, s várhatóan a jövőben is ez okozza majd a legtöbb gondot. Se megfelelő mennyiségű és felkészültségű szakemberrel, sem elegendő tárolótérrel, sem feldolgozóval nem rendelkeztek, és sajnos qyors változásra ta­lán csak a következő tervidő­szakban lehet számítani. Talán ezért is fájó pont az a biz®- nyos kisebb fejlesztési alap. A feladatok közül most a legsürgősebb, hogy befejezzék, s még az idén üzembehelyez­zék az új szőlőfeldolgozót Vár­hatóan a vörös szőlő fajtákat már a mostani szüretkor teljes egészében itt tudják feldolgoz­ni. Az utóbbi időben ismét megnőtt a kereslet a vörösbo­rok iránt, a Villány—siklósi bor­vidék -kedvező éghajlati adott­ságaival különösen alkalmas jó minősénű, vörösbort adó kék szőlőfajták termesztésére. 1980-ról, s az azt követő esz­tendők tárolási gondjairól be­szélünk, ugyanis akkorra várha­tó, hogy q tervezett újonnan telepítendő szőlők termésf hoz­nak. A közeljövőben — 1979. évi befejzéssel — újabb ’ 250 hektár szőlőt telepítenek. A környéken már jói megismert és bevált fajták telepítésével a gazdasáq szőlőtermő területét 1200—1300 hektárra növelik. A telepítést az áru szőlő-termelés mellett törzsültetvényként is hasznosítani kívánják.. Erre a Bólyi A. G. vegyszermentesen visszaad területeket az átszer­vezésnél kapott földekből. A Villány—Siklósi Állami Gazdasáq megalakításának eredeti célja ,az volt, hogy biz­tosítsa az ors/áq szaporító­anyagát. A gazdaság nagy fel­adatokat látott el a legtöbb szőlő-termelő üzem rekonstruk­ciójában, Nem csökkentette az oltványtermelést a saját terüle­tének rekonstrukciója közben sem, sőt akkor sem amikor ez a korábban nyereséges ágazat a nem megfelelő árpolitika mi­att veszteségessé vált. Most ismét kedvezőek a fel­tételek, megnőtt az oltványok iránt a kereslet. A fejlesztési elképzelések szerint 1,8—2 mil­lió kétéves, I. osztályú oltványo- J<at magas arányban tartalma­zó oltvány telepítésére alkalmas területet létesítenek i Kooperációk Az utóbbi a helvécrai, kiskő­rösi és izsáki gazdaságokkal közös beruházásban, közös ér­dekeltségi alapon jönne létre. A beruházást azonban a villá­nyiak végeznék, s ők is üzemel­tetők. A telepítést 1976-ban és 1977-ben hajtják végre, Az előállított oltvánnyal a társulás taggazdasógai rendelkeznek, saját szükségletükön kívül az export és az orszáq igényeit/ is kielégíthetik, A Villány—Siklósi Gazdaság kidolgozta szőlőtermelési rend­szerét a telepítéstől a művelési módon keresztül egészen q sző­lő feldolgozásáig, a bor forga- lombahozataláiq. Ezt a rend­szert a MÉM Szakmai Bizottsá­ga megfelelőnek találja, elter­jesztésre javasolja. A jellemző szőlőfajták borait védetté kell tenni, a természetes minőség védelmét biztosítani kell. E fel­adatok megoldásához be kell vonni a banki szerveket is, s megfelelő pénzügyi konstruk­ciót létrehozni a megvalósítás­ra. L J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom