Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-16 / 224. szám
1974, augusztus 16. DUNANTOL! NAPLÓ 3 Tájékoztató 'Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról a szeikesztőségben Az épülő szőlőfeldolgozó kombinát Készülődés a Lipcsei Őszi Vásárra !Közvetve, közvetlenül i « ■ Előszeretettel emlegetjük a BNV-t o kelet—nyugati kereskedelem egyik legfontosabb fórumaként, Hát akkor a nagy hagyományokkal rendelkező lipcsei vásárok! A méretek a BNV-nél ö'ször nagyobbak — kiszámították, ha valaki nyakába venné a vásárt, mindent látni akarna, 250 kilométert kellene gyalogolnia —, ráadásul a város közelebb esik a Nyugathoz, Az idei Lipcsei Őszi Vásárt, ,,A világkereskedelemért és a műszaki haladásért” jelszó jegyében, szeptember 1— 8-o között rendezik meg. Az eseménynek két évforduló ad megkülönböztetett jelentőséget: az idén ünneplik a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának és a KGST fennállásának 25, évfordulóját. A közelgő vásárról tartottak tegnap sajtótájékoztatót — s ez immár hagyomány, évről évre felkeresnek bennünket — az NDK budapesti nagykövetségének munkatársai. Karl-Heinz Kunze felvázolta a minden eddiginél nagyobb őszi vásár méreteit: a 270 ezer négyzetméternyi területen a világ ötven országából hatezer ipari és külkereskedelmi cég mutatja be termékeit, részben műszaki árut, részben fogyasztási cikkeket. Mindez tudományos-műszaki rendezvényekkel párosul, ahol informálják a szakembereket az új termékekről, az új eljárásokról és technológiákról. Meq sem kíséreljük számba venj, mi minden látható a vásáron, csupán a szabadidő- és sportcikk kiállítást említenénk, amely nyilván különleges érdeklődésre tarthat számot. A keletnémet és a külföldi gyártók és exportőrök egy pécsi ipari vá- sárnyi területen mutatják be termékeiket, értékes ösztönzéseket adva a célszerű szabadidő kialakítására. Ami hazánkat illeti, a múlt évihez viszonyítva némileg növelte kiállítási területét A textil- és a cipőipari gépek, a vegyipari berendezések, a közúti járművek, az orvosi műszerek és a fogyasztási cikkek mellett újdonságként bútorokkal és fafeldolgozó gépekkel jelentkezünk. — A Beik«. Szán. Vállalat pécsi Ore me gépkocsivezető tanfolyomot Indít a KPM-mel közös szervezésben. A tanfolyam Indulásának Időpontja szeptember Hónap. A tanfolyam Ideje alatt a vállalat segédgépkocsíve- zetói bért fizet, a tanfolyam költségeit fizeti, a tanfolyam résztvevőivel 2 éves munkavállalási szerződést kőt Jelentkezhetnek azok, akik a tényleges katonai szolgálatot letöltötték. Jelentkezni lehet: Pécs, Megyeri út 63. sz. 00 Vigyázzunk, véletlenül se kerüljön a címben lévő két szó közé — a vessző helyett — egy harmadik. Nem közvetve vagy közvetlenül, hanem közvetve és közvetlenül egyaránt élnie, léteznie kell a munkchelyi demokráciának. Azonos tartalom más-más formái, megjelenítői csupán. Nincsenek alá- és fölérendelt viszonyban. Egyformán foltosak. Egyformán fejlesztésre szorulnak. A bizalom kötelez Ismerős mondat. Sűrűn hallani. Főként a különböző testületek tagjainak megválasztásakor. Az üzemi, a munkahelyi demokrácia közvetett érvényesítését ugyanis a dolgozók testületekre bízzák. Például a pártbizottságra. A vállalati szakszervezeti tanácsra, bizottságra. Az alsóbb szintű párt- és KlSZ-vezetősé- gekre, szakszervezeti műhelybizottságokra. S egyebek között a vállalati felügyelő bizottságra, hiszen annak is vannak munkás tagjai. Akiket, sok más, tisztséget kapott társukkal együtt, kötelez a bizalom. Kérdés, mire kötelezi őket? Természetesen arra, hogy ismerjék a testület elé kerülő ügyeket, mondják el véleményüket, s persze, azokét szintén, akik megválasztották őket. Legyenek kritikusok, igényesek, kezdeményezők, ne gépiesen bóiogatók... Néhány hegyibeszéd Lassítsuk csak gondolataink szárnyait, nehogy a felhők közé ragadjanak bennünket Maradjunk a földön. Elvben helytállóak azok,a követelmények, melyeket fentebb sorolni kezdtünk. A gyakorlatban azonban a közvetett demokrácia fórumainak ténykedése a munkahelyek egy részén azért formális, azért keveset érő, mert semmi más, pusztán — ahogy ezt az üzemi szóhasználat csúfolja — néhány hegyibeszéd hangzik el. A vezetők, a szakterület illetékesei számadatok és szakmai kifejezések tömegét zúdítják a hallgatóságra. Igyekeznek „tudományosak” lenni, de legjobb esetben is annyi marad meg a résztvevők többségének fejében, hogy „kellene”; sok minden keliene. Hogyan, mi módon? Erről nem esett szó, erről nem kérték a testület tagjainak véleményét Holott ott kezdődött volna a kollektív munka, a demokrácia közvetett fórumának hasznossága. Esetleges, rendezetlen annak gyakorlata, hogy mit érdemes, mit kell e fórumok elé terjeszteni. A jelenleginél, világosabb — állami és szakszervezeti — utasításokra, irányelvekre van szükség. Azért, hogy ne néhány vezető elhatározásától függjön, megvitatnak-e valamit a testületekkel, vagy „rövid úton" döntenek, s a közösségnek nem marad más, mint a tudomásulvétel. Mert ez hálátlan szerep. Mi több, jogtalan is. Tökéletesen igaz ugyanis a lenini útmutatás: „A megvitatás — közös, a felelősség — egyszemélyi”. A szó elrepül... Az írás viszont megmarad — tartja a közhiedelem. De öreg hiba, hogy sokszor az írás sem ér sokat. Könnyű ez is, „elrepül”.- Hiszen — áttérve a munkahelyi demokrácia közvetlen formáira — jegyzőkönyv, emlékeztető, összefoglaló készül a termelési tanácskozásról, az üzemi munkásgyűlésről, a brigád- értekezletről, a brigádvezetők helyi, s ágazati tanácskozásáról, az ifjúsági parlamentről, a törzsgárda összejöveteléről, a műszaki konferenciáról, a part- és szakszervezeti, KISZ taggyűlésről . .. Azaz tekintélyes a fórumok száma. Nem kevésbé az ott elhangzó észrevételeké, javaslatoké, bírálatoké. Csak éppen ... „ ... azt szeretnénk, hogy hatékonyabban működjön demokráciánk, és nem úgy, ahogy ma még sok helyen előfordul; a dolgozók elmondják ugyan a véleményüket, a vezetők meg is köszönik azt, de minden marad a régiben” — állapította meg Kádár János 1974. március 28-án, a nyíregyházi pártaktiván. Azaz csak a szó meg az. írás nem elég. Arra is szükséq van, hogy a kötelező cselekvés módjait kimunkáljuk. A vezetők személyes felelősségének érvényesítését a dolgozók közvetlen tapasztalatainak hasznosításában. Formalitások helyett Napjainkban — mind a dolgozók szemléletét, mind társadalmi viszonyainkat tekintve — eljutottunk addig, hogy a közvetett és a közvetlen fórumoknak érdemi szerepet, hatáskört, ha úgy tetszik, jogkört szánunk. A formalitások helyett. Formailag ugyanis élnek a termelési tanácskozások. Rendszeresen megtartják azokat stb. Ám mi múlik a dolgozóknak ezen az összejövetelén? Döntenek a kiváló címre javasoltakról. Kész. Vajon ma mór elég ez? Hiszen az emberek politikai, műveltségi, s persze, szakmai szintje is, jóval fölötte áll az egykorinak. Igényük van tehát a többre. Arra például, hogy — akár a termelési tanácskozások új jellegű lebonyolítása, akár más forma keretében — érdemben mondhassanak véleményt közvetlen munkahelyi vezetőjükI ről, a gazdasági munka egé- j széröl és részeiről, a bánás- í módról . .. | „Merész” elképzelések ezek? Csak azok vélik annak, ak’k nem érzékelik eléggé a dolgozók megerősödött öntudatát, növekvő tulajdonosi szemléletét. Holott a demokrácia, benne az üzemi, munkahelyi demokrácia is, tükrözője a megváltozott társadalmi körülményeknek, a társadalmi fejlődésnek. S ma már tudjuk, elengedhetetlen, hogy világosan — formájában és tartalmában — tükrözze ezt. Mészáros Ottó A Villány-Siklósi Állami Gazdaság jövője Fél esztendővel ezelőtt csak kérdőjelek voltak. Persze á gazdasági életben, ilyen rövid idő alatt, képtelenség valamennyi kétséget felszámolni, tény azonban, hogy a Villány—Siklósi Állami Gazdaságban néhány hónap alatt kialakultak a történelmi borvidék több, mint kétharmadát magába foglaló állami gazdaság feladatai, s jövője is. A közelmúltban tárgyalta az MSZMP Siklósi járási Bizottsága a gazdaság helyzetét, a jövőt illető elképzeléseit: dr. Vida Sándor, a pártbizottság első titkára véleménye szerint az alapvétő átszervezést követően is csak jót lehet mondani a gazdaságról, távolabbi tervei pedig biztosítják, hogy a történelmi szőlő- és borvidék hagyományainak megfelelően a jövőben is megtartsa országos rangját, a gazdaság mintegy 1100 munkásának biitos megélhetést nyújtson. Dr. Vida Sándor szerint oromban a nagyon nyereségérzékeny gazdaságot meglevő gondjaival nem szabad a jövőben sem magáro hagyni. A tervek megvalósítása ugyanis biztosabb körülmények között történhetett volna, ha az átszervezés után o mostaninál valamivel nagyobb fejlesztési alappal rendelkezhetnének. Az átszervezés Mint arról már hírt adtunk, 1974. január 1-én a gazdaság csaknem tisrta profilú szőlőtermelő és -feldolgozó gazdasággá vált Az előbb említettük, hogy ez a mezőgazdasági vállalkozás különösen nyereségérzékeny. Két rossz termés, váratlanul támadó szőlővész a gazdálkodás alapjait ingathatja meg. Korábban az állattenyésztés és növénytermesztés eredményei a rossz szőlőtermés Az egykori kocsma és bálterem helyén Korszerű kisüzem Wéménd&n Száz fős létszám, tízmilliós termelési érték A Mohácsi Vegyesipari Vállalat véméndi új konfekció részlegének tegnapi sikeres műszaki átadása után augusztus 21-én 80 helybéli asszony állhat üzemi dolgozóként munkába. Az anyavállalat belső telephelyének bővítési nehézségei tették elsősorban szükségessé a véméndi részleg létesítését. A fejlesztési gondok enyhülésén kívül egyben jó munkaalkalom a nem mezőgazdaságban elhelyezkedni kívánó nők számára is. Néhány hónappal ezelőtt még kevesen gondolták, hogy az egykori kocsma és bálterem helyén rövidesen korszerű gépekkel berendezett kisüzem kezdheti meg a működését. A véméndi konfekció részleg kialakításához szükséges terveket a Pécsi Tervező Vállalat készítette, s ennek alapján a kivitelezési munkálatokat a helyi termelőszövetkezet építőbrigádja végezte kiváló minőségben. Az új létesítmény költségeinek fedezéséhez a Megyei Tanács 700 ezer, a helyi tanács és a Vegyesipari Vállalat pedig 500 ezer forinttal járult hozzá. A ma még néptelen üzemcsarnokban negyven varrógépen, két műszakban kezdődhet meg a termelés futószalag rendszerben a varráshoz értő, betanított asszonyokkal. A kiváló világítás, a műanyag padlózat, az olajkályha fűtés a téli időszakban is ideális feltételeket teremt a dolgozók számára, de kényelmes helyet nyújt a személyóllomány felfejlesztése után a tervezett 100 fős !ét- számnak is. Az új konfekció részleg szociális létesítményei külön említést érdemelnek, s amelyet sok kedvezőbb helyzetű üzem is nélkülöz: öltözők, bojlerekkel felszerelt mosdók, zuhanyozók várják a dolgozókat Az előzetes terveknek megfelelően az idei évben női és férfi alsóneműket gyártanak, majd a szakmai színvonal emelkedése után exportra is termelnek, nadrágokat, munkaruhákat, de szállítanak a FÉKON Fehérneműgyár megrendelésére is. A teljes felfejlesztés után éves viszonylatban előreláthatólag több mint tízmillió forintos tervteljesítésre számítanak. esetén is egyensúlyt teremthettek a gazdálkodásban. Villányban azonban nem siránkoznak: most kevesebb felé kell figyelmüket megosztani, erőiket jobban összpontosíthatják. Az átszervezéssel a 8751 hektáros gazdasáq 2141 hektárra zsugorodott, termelési értékük azonban csak valamivel kevesebbre, mint felére csökkent Az 1806 dolgozóból 726-an kerültek át a Bólyi Állami Gazdaságba. A gazdasáq közel 630 milliós álló- és forgóeszköz vagyonából csaknem 400 millió ma is a Villány—Siklósi A. G. tulajdona. A számok világosan jelzik, hogy a szőlő-ültetvények nagyobb állóeszköz értéket képviselnek, nagyobb a forgóeszköz és o munkaerő igényük is. Ugyancsak kitűnik a számokból, hogy a szőlő-ültetvények egynegyed akkora területen a vállalati nyereség éppen felét hozták eddig. A gazdaság most 1033 hektár szőlővel, 203 hektár gyümölcsössel, 554 hektár szántóval rendelkezik, a többi 371 hektár pedig rét, legelő, nádas, erdő és művelés alól kivett terület. A gyümölcsös napjai — az elképzelések szerint — megvannak számlálva, egy közeli termelőszövetkezet kívánja átvenni. A most már szőlőtermesztő gazdaságot érdemes rangsorolni oz ország hasonló profilú gazdaságai között: területileg csak Kunbaja, Kiskunhalas, Hosszúhegy és Kiskőrös előzi meg, hektáronkénti 98 mázsás eredményével pedig q negyedik helyen áll. Csak a hegyvidéki szőlőtermelő gazdaságok között területben és termésátlagban is az első helyen áll. (A tokaji gazdasáq sajátos — teljesen elütő körülményeit figyelembe véve a rangsorolásban nem szerepel.) A villányiak az elmúlt esztendőkben jól kihasználták a lehetőségeket, szőlő-telepítésre alkalmas területeket cseréltek, nagyüzemi szőlőfelületet albkí- tottak ki. Tíz esztendő alatt kilencszeresére növelték a szőlő- termelést, az erre a tervidőszakra tervezett termést Villányban már 1972-ben teljes egészében leszüretelték. Bár!? A viszonylaq nagy terméshozammal együtt a szőlő, és borászat pénzügyi eredménye arányosan nem növekedett, a gaz- dasáq feldolgozó és tároló kapacitása nem tette lehetővé optimális időben a szüretet, az összes termésből a borkészítést. Feladatok A jövő feladatainak nagy hányódó éppen az elmondottakból adódik, A borászati ágazat fejlesztése volt a gyenge pontja eddiq is a gazdaságnak, s várhatóan a jövőben is ez okozza majd a legtöbb gondot. Se megfelelő mennyiségű és felkészültségű szakemberrel, sem elegendő tárolótérrel, sem feldolgozóval nem rendelkeztek, és sajnos qyors változásra talán csak a következő tervidőszakban lehet számítani. Talán ezért is fájó pont az a biz®- nyos kisebb fejlesztési alap. A feladatok közül most a legsürgősebb, hogy befejezzék, s még az idén üzembehelyezzék az új szőlőfeldolgozót Várhatóan a vörös szőlő fajtákat már a mostani szüretkor teljes egészében itt tudják feldolgozni. Az utóbbi időben ismét megnőtt a kereslet a vörösborok iránt, a Villány—siklósi borvidék -kedvező éghajlati adottságaival különösen alkalmas jó minősénű, vörösbort adó kék szőlőfajták termesztésére. 1980-ról, s az azt követő esztendők tárolási gondjairól beszélünk, ugyanis akkorra várható, hogy q tervezett újonnan telepítendő szőlők termésf hoznak. A közeljövőben — 1979. évi befejzéssel — újabb ’ 250 hektár szőlőt telepítenek. A környéken már jói megismert és bevált fajták telepítésével a gazdasáq szőlőtermő területét 1200—1300 hektárra növelik. A telepítést az áru szőlő-termelés mellett törzsültetvényként is hasznosítani kívánják.. Erre a Bólyi A. G. vegyszermentesen visszaad területeket az átszervezésnél kapott földekből. A Villány—Siklósi Állami Gazdasáq megalakításának eredeti célja ,az volt, hogy biztosítsa az ors/áq szaporítóanyagát. A gazdaság nagy feladatokat látott el a legtöbb szőlő-termelő üzem rekonstrukciójában, Nem csökkentette az oltványtermelést a saját területének rekonstrukciója közben sem, sőt akkor sem amikor ez a korábban nyereséges ágazat a nem megfelelő árpolitika miatt veszteségessé vált. Most ismét kedvezőek a feltételek, megnőtt az oltványok iránt a kereslet. A fejlesztési elképzelések szerint 1,8—2 millió kétéves, I. osztályú oltványo- J<at magas arányban tartalmazó oltvány telepítésére alkalmas területet létesítenek i Kooperációk Az utóbbi a helvécrai, kiskőrösi és izsáki gazdaságokkal közös beruházásban, közös érdekeltségi alapon jönne létre. A beruházást azonban a villányiak végeznék, s ők is üzemeltetők. A telepítést 1976-ban és 1977-ben hajtják végre, Az előállított oltvánnyal a társulás taggazdasógai rendelkeznek, saját szükségletükön kívül az export és az orszáq igényeit/ is kielégíthetik, A Villány—Siklósi Gazdaság kidolgozta szőlőtermelési rendszerét a telepítéstől a művelési módon keresztül egészen q szőlő feldolgozásáig, a bor forga- lombahozataláiq. Ezt a rendszert a MÉM Szakmai Bizottsága megfelelőnek találja, elterjesztésre javasolja. A jellemző szőlőfajták borait védetté kell tenni, a természetes minőség védelmét biztosítani kell. E feladatok megoldásához be kell vonni a banki szerveket is, s megfelelő pénzügyi konstrukciót létrehozni a megvalósításra. L J.
