Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-02 / 210. szám

1974. augusztus 2. DUNANTOll NAPLÓ A Szakoktatási Pedagógiai Intézet — a szakmunkásképzés korszerűsítéséért A jővő szakmunkásainak kor­szerű oktatása, nevelése nap­jaink egyik legfontosabb ok­tatáspolitikai feladata. A tartalmi fejlesztés alapja a tudományos pedagógiai ku­tató munka. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a szakoktatásra vonatkozó kutatások elmélyül­jenek, és az eredmények minél hamarabb beépüljenek a kép­zés gyakorlatába. Ennek érde­kében a Munkaügyi Miniszté­rium Módszertani Intézetét ta­valy okóberben Szakoktatasi Pedagógiai Intézetté szerveztek. — A Módszertani Intézet 1953-tól két évtizeden át segí­tette a szakmunkásképzést. Mi­lyen többletet jelent a Szak- oktatási Pedagógiai Intézet munkája? — kérdeztük Kunért lózsel igazgatót, aki különböző posztokon 1950 óta dolgozik a szakmunkásképzésért. — A két elnevezés jól mutat­ja a tartalmi különbséget — vá­laszol Kunért József. —■ A Mód­szertani Intézet feladatköre sokkal szőkébb volt. A szakmun­kásképzés módszertani színvo­nalának emelése, a szakmun­kásképzésben dolgozó pedagó­gusok továbbképzésének segí­tése, a szakmai munkaközös­ségek tevékenységének támoga­tása jelentették fő feladatait. A Pedagógiai Intézet a szakokta­tás egészét átfogja. Természete­sen a Pedagógiai Intézetnek is egyik legfontosabb feladata a módszertani kutatás. Ennek napjainkban fokozott szerepe van, hiszen rendkívüli gyorsa­sággal változnak a technikák és technológiák, újabb és újabb munkamegosztási, munkaszer­vezési módok alakulnak ki. Ezek mind új követelményeket jelen­tenek a szakmunkásképzésben, tehát mindenképpen foglalkoz­nunk kell kutatásukkal, illetőleg az eredményeknek megfelelő di­daktikai-metodikai eljárások ki­dolgozásával. Ezen kívül kutat­nunk kell, hogy milyenek legye­nek a korszerű szakmunkáskép­ző intézmények, hogyan létesít­sük, mi módon rendezzük be. Nem kevésbé fontos terület a tanulók tanórán kívüli általá­nos és szakmai műveltségfej­lesztése. — Ezek a feladatok, ha sző­kébb értelemben is, a Módszer­tani Intézetnek is leiadatai vol­tak. Van-e teljesen más terület is? — Ilyen a szakmai oktatási dokumentációk kidolgozása. Ezt korábban a Munkaügyi Minisz­térium Szakoktatási és Tovább­képzési főosztályán végezték. Logikus azonban, hogy ezek a munkálatok abban az intézet­ben folyjanak, ahol a korszerű tartalmat és az ennek megfe­lelő módszertant kutatják Ter­mészetesen az nagy feladat. A Munkaügyi Minisztérium fel­ügyelete alatt jelenleg 125 szak­mát tanítunk. Ezek keretében szakmánként legalább 4—5 szakmai-elméleti tantárgyat ok­tatunk. Ezekhez kell kidolgoz­nunk a tanterveket, meg kell íratnunk a tankönyveket, a módszertani segédkönyveket. A tantervek kidolgozásának, a tan­könyvek megíratásának nehéz­ségeit, azt hiszem, nem kell részleteznem. Mit és mennyit tanítsunk — ez ma a közisme­reti tárgyak tanításának is egyik Ipglenyegesebb, legké­nyesebb kérdésre. A szakmai elméleti tárgyaknál még fokoz­za a gondokat a rendkívül gyors elavulás. Előfordulhat, hogy a technológia, amelyet megtaní­tunk, régen használhatatlan lesz, amire a szakmunkástanuló­ból szakmunkás válik. — Milyen szervezetben, mek­kora létszámmal végzi az inté­zet sokrétű munkáját? — Több osztályunk van, így például: kutatási, tanügyi do­kumentáció készítő, oktatási eszköz-fejlesztési osztály. Külön osztálynak tekintjük az irányítá­sunk alatt működő Szakmunkás- képző Pedagógusok Klubját. A klubon keresztül kísérleteket, bemutató tanításokat, tovább­képzést szervezünk. Ugyanezért szoros kapcsolatot alakítunk ki a megyei továbbképzési kabi­netekkel, hiszen nemcsak kutat­nunk kell, hanem kutatásaink eredményeit el is kell terjeszte­nünk a szakoktatásban működő pedagógusok között. A pedagó­giai munka színvonalemelésé­nek érdekében gyűjtjük és rend­szerezzük a hazai és külföldi szakmunkásképzéssel foglalkozó irodalmat, s a cikkeket, tanul­mányokat felhasználásra ajánl- iuk kollégáinknak. Egyébként az intézetnek mintegy harminc munkatársa van, s körülbelül mégegyszer ennyien segítik munkájukat. Morvay István Egyperces interjú Hz utazás előtti védőoltásról Még javában tart a tu­rista szezon. Sokan utaznak olyan Qrszágba, ahová csak védőoltás iqazolása után me­hetnek, Több olvasónk kéré­sére kértünk felvilágosítást dr. üékeffy Józseftől, a Megyei KÖJÁL járványügyi osztály- vezetőjétől, hogy melyek azok az országok, amelyeknél a beutazást valamilyen vé­dőoltáshoz kötik? — Európában csak Portugá­liában szükséges a kolera oltást igazolni, Afrikában, Ázsiában és Amerikában fe1 sem tudnám -sorolni hány or szágban szükséges a him;ő és a kolera elleni védőoltás. 0 Honnan tudhatják az utazni vágyók, hogy milyen védőoltásra lesz szükségük? — A társasutazáson részt­vevők ügyeit hivatalból in­tézik az utazási irodák. Egyé­ni utaknál ajánlatos tájéko­zódni ez ügyben az utazási irodáknál vagy nálunk a KÖJAL-ban. Mindenkinek sa­ját érdeke, hogy időben je­lentkezzen, ugyanis a himlő­oltás igazolását csak abban az esetben tudjuk kiadni, ha az megeredt. 0 Hol és mikor részesül­hetnek védőoltásban az érde­keltek? — A Megyei KÖJÁL épü­letében, minden pénteken 14—15 óráig térítésmentesen oltunk. PÉCS HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Eaerszegi Zoltán és Kovács Már­ta, Zsuzics Sándor és Drávec Zsu­zsanna, Bálint István és Gábor Edit, Bognár József és Tömör Judit, Csiz­madia Tamás és Elajnal Klára, Papp Tamás és Ritter Anna, Kerner Lö- rinc és irfoter Klára, Szemán István és Nyéki Éva, Kajtár István és Győr- fy Etelka, Mihály Ferenc és Péter Judit, Hollósi János és Marton Er­zsébet, Danyi László és Horváth Ilona, Mészáros Józsel és Gyarmati Zsuzsanna, Kovács Zoltán és Tóth Ilona, Dömötör Győző és Horváth Györgyi, Bibity István és Kürtös Ju­lianna, Ardai Sándor és Kelemen Piroska, Varga Antal és Schweitzer Ilona, Kollá- Béla és Foglyos Zsu­zsanna, Pál Zoltán és Kovács Ilona, Medgyoszai László és Hárságyl Ibolya, Pap Tibor és Farkas Ilona, ; Törő Ferenc és Oomány Aranka. MEGHALTAK Rum-nn József, Illés Jázsefni Horki Anna, Körösi Dömötör József, Boros Péterné Skordai Erzsébet, Pé- tersz Józsefné Kern Anna, Zombori Mihály, Búzás Rezső, Kúszik Henrik. Szeptembertől új iskolatípus Szakmunkások középiskolája A fizikai munkásak kétkezi dolgozók műveltségi színvonalát hivatott növelni az az új isko­latípus, amely szeptember 1-én kezdi meg működését: a szak­munkások középiskolája. Az új középiskolai oktatási formába — amely három éves képzés után szakközépiskolai érettségi bizonyítványt és középfokú mű­veltséget ad hallgatóinak ~ az általános iskola nyolc osztályát elvégzett és szakmunkás képe­sítést szerzett dolgozók kap­csolódhatnak be. A munka melletti tanulást megköny- nyfti, hogy a dolgozók esti, illetve levelező tagozqton, vagy vendéghallgatóként is részt ve­hetnek a foglalkozásokon. Az esti tagozatokra járók heti há­rom alkalommal kötelezően lá­togatják az iskolát, a levelező tagozat munkásdiákjai heti egy vagy két napon fakultatívan vesznek részt a foglalkozásokon, az önállóan tanulók pedig ven­déghallgatóként részt vehetnek mind az esti, mind a levelező tagozat foglalkozásain. KOMLÓ SZÜLETTEK A városligeti Vajdahunyad várban forgotla legújabb filmjét Sándor Pál. A szeptemberben mű­sorra kerülő produkció címe: „Itt járt Mátyás király”. Képünkön: jelenet a filmből. Halálos üzemi baleset Pécsváradon Betemetett a gabona egy 14 éves íiút A búza több mint kéthaimadát learatták Sajtótájékoztató a MÉM-ben Express-tempóban halad az aratás, a száraz napsütéses időjárást jól kihasználják a kom- bójnosok. Lukács Bélának, a MÉM főosztályvezető helyette­sének tájékoztatása szerint a hét közepére számos mezőgaz­dasági nagyüzemben learatták a gabonát, s különösen az or­szág déli vidékein állnak jól a betakarítással. A kánikula ide­jén is naponta 100 ezer hektár­nyi területről kerül le a búza. Mindez azt jelenti, hogy ha az időjárás nem szól közbe, akkor a jövő héten már több megyé­ben végetér a nagy nyári mun­ka. A búza termőterületének több mint kétharmadát aratták le csütörtök reggelig, a rozs ter­mésnek pedig több mint felét takarították be. Az őszi árpa aratása már nem ad munkát, és 0 hét közepén már az utolsó tavaszi árpa-táblákon vonulnak . végig a kombájnok. Á vidéki átvevő központokba teherautó- és vontató-karavánok szállítják az új gabónát a kom­bájnoktól. A gábortatröszt válla­latai szerda reggelig mintegy 1.2 millió tonna kenyérgabonát vettek át, emellett még 70 ezer tonnányi árpát és 16 ezer ton­na sörárpát vásároltak fel. A nagy forgalom ellenére a tele­pek döntő többsége zavartala­nul fogadja a beérkező szállít­mányokat, amelyek a késő esti, sőt, az éjszakai órákban is munkát adnak az átvevőknek. Arra a kérdésre, hogy a száraz, napsütéses időjárás hogyan befolyásolja a kapásnövények fejlődését, a főosztályvezető helyettes elmondotta: o hosszan tartó csapadékos időszak után bekövetkezett napsütés jól jött ezekre a növényi kulúrákra is. A határ biztató, szép képet mu­tat. A kukorica az ország jelen­tős területén csaknem behozta azt a fejlődésbeli lemaradást, amelyet a szokatlanul hűvös, erre a növényre eléggé kedve­zőtlen májusi és júniusi időjá­rás okozott. A cukorrépa njeg- hálálja a verőfényes órákat, ugyanúgy, mint a napraforgó, amely biztatóan fejlődik, — a július végi hatqrszemlék tanú­sága szerint. Tragikus baleset történt csü­törtökön délután a Baranya megyei Gabonafelvásórló és Feldolgozó Vállalat pécsváradi üzemében. Nádaski György 14 éves iskolai tanuló — két fia­talkorú társával — a boxokra osztott III. emeleti raktárban lapátolta, egyengette a felgyü­lemlett gabonát. A termény-le- eresztő garat közelében a ga­bona váratlanul „megindult", magával ragadta a fiút. A gye­rek a kialakuló tölcsér mélyére csúszott, s a garat felé tartó, valamint a IV. szintről lezúduló gabona 2,5 méter vastagság­ban betemette, arccal a cső­vezetékhez szorult Nyolc—tiz percbe tellett, mire a segítsé­gére sietőknek sikerült kihúzni, akkorra azonban már megful­ladt Nyaranként több tucat pécsi és baranyai üzem, vállalat al­kalmaz a szünidőben diákokat. A szabadságolások, szezonális munkák idején jól jön a segít­ség, s a gyerekeknek is hasz­nos, a pénzt jelentő, rendszeres elfoglaltság. A pécsváradi tra­gédia kapcsán azonban joggal vetődik fel, vajon betartják-e mindenütt a diákmunkára vo­natkozó előírásokat. Azt, hogy a halálos balesetért kit, vagy kiket terhel a felelősség — szakértők bevonásával Indított — vizsgálat dönti majd el. Any- nyi azonban máris bizonyos, nem véletlenek — szabálysze­gések sorozata miatt következ­hetett be a tragédia. Nádaski György szeptemberben lett vol­na 14 éves. A törvényes rendel­kezések szerint nem napi 8, még négyórás munkára se ve­hette fel az üzem. Mégis alkal­mazták a szülő kérésére, te­kintettel a család mostoha kö­rülményeire. Nemcsak a szerencsétlenül járt fiú dolgozott a gabona­tározóban, rajta kívül még 7 fiatalkorú segédkezett, söprö- getett, takarított. A szabályok értelmében a 14—16 év közötti fiatalok csak könnyű munkára oszthatók be, s balesetveszélyes helyen sem dolgozhatnak. A baleset előtt mégis sor került erre. A raktáros rendelte a fiúkat a nagy fegyelmet, fegyel­mezettséget igénylő raktárba, ahol a tragédia történt. Mivel munkája elszólította, egyik munkatársára bízta a gyereke­ket. A „másodvigyázó” is csak pár pillanatra távozott, kijaví­tani egy műszaki hibát — s máris megtörtént a baj. A vállalat igazgatója, Szend- rő Károly szerint időben, jóval a betakarítási szezon előtt fel­hívták az érdekeltek figyelmét a rendszabályok betartására. Számára is érthetetlen, miként kerültek a gyerekek a baleset- veszélyes munkahelyre. Igaz, ismertették a fiúkkal a mun­kavédelmi szabályokat, kérték őket, ne nyúljanak a gépekhez, stb. A beszélgetés után aló is írtak egy nyilatkozatot, amely­ről a 16 éves I. János azt mon­dotta: „valamilyen iratot aláír­tam, de nem néztem meg, hogy mi az”. Joggal vetődik fel á kérdés, elegendő-e ez a mechanikus elintézés, mindenki egy „papír­ral fedezi magát”. Az üzemben nem volt, vagy nem ismerték a technológiai előírást, amely munkavédelmi utasítást is tar­talmaz. A gabona ömlesztése során eddig nem alkalmaztak oda-vissza jelzőberendezést. El­gondolkodtató, miért kellett haláleset ahhoz, hogy e téren minden rendben legyeníe Fontos, de nem elég levonni a tanulságokat. A Baranya me gyei Rendórfőkapitányság vizs­gálja, kit, vagy kiket terhel a felelősség a baleset bekövetkez­téért. A kiszabott büntetésen felül Ötévi szigorított őrizet A társadalom fokozott vé­delmét, a közrendre közbiz­tonságra rendkívül veszélyes, többszörösen visszaeső bű­nözök megfékezését szolgál­ja az Elnöki Tanács 1974. évi, 9-es számú törvényerejű rendelete. A július elsejével életbe lépett rendelet azo­kat a konok bűnözőket sújt­ja, akiket már három, vagy több alkalommal, összesen három évet meghaladó sza­badságvesztésre ítéltek és újabb szándékos bűncselek­ményt követnek el. Az eset­ben, ha az ilyen személlyel szemben ismét — legalárb 1 évi —r szabadságvesztést szabott ki a bíróság, egyide­jűleg szigorított őrizetét is elrendelheti. Bár a bíróság a szigorított őrizet időtartamát nem ha­tározza meg, a rendelet sze­rint 2 évtől 5 évig ter­jedhet. A szigorított őrizetet a büntetés letöltése után fegyházban foganatosítják. Az őrizetes ezen idő alatt meghatározott munkavég­zésre kötelezhető és két év letelte előtt még ideiglene­sen sem bocsátható szabad­ságra. Amennyiben a fegy­házban tanúsított magatar­tásuk alapján feltehető, hogy az elítélt megjavult és újabb bűncselekményt nem követ el — két év után ideiglenesen elbocsátható, Az előírt magatartási szabó lyokat, rendszeres munka végzés stb. azonban ezt kö vetően is be kell tortaria Ellenkező esetben, a legese kélyebb szabálysértés, bűn cselekmény esetén — bírói intézkedésre — a szigorított őrizetbe visszakerül. Kelemen Tímea, Kelemen László, Cserveni Mónika, Erőss Eszter, Mercz Marietta, Lovtencich Noémi, Vaskó Alexandra Helga, Taskovics Tamás, Erdősi Anikó Judit, Németh Mónika, Mateisz Csaba, Böjtbe Tamás, Ge­lencsér Edina Mnyer Gábor, Fáf Tünde, Fehér Agnes. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Szuprics Béla és Kecskés Mária, Nagy Kálmán és Schneller Anna, Egri László Tibor és Kopjás Éva, Fias Emil és Endre Katalin, Földes György és Dömötör Mária Rozália, Bükösdi Kálmán és Csordás Rózsa. MEGHALTAK Somoskövi István, Csörgey Ferenc- né Csefkő Mária. MOHÁCS SZÜLETTEK Engyel Zsuzsanna, Balogh Attila, Háhn Kornélia, Szitás Károly, Po^ lyák Csaba, Fáth Mónika, Szalántai Antal, Mozsonita Ildikó, Léhmann Róbert, Varga Zoltán, Mózes Erzsé­bet, Pántya József, Kubatov Tamás, Bokodi Viktor, Csótó István, Mikóczi Ildikó, Szabó Mónika. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Bányai László és Gyurics Éva, Tor­ma László .és Sipos Eva, Ferenczi Lajos és Brovinszki Aranka, Metzing Gyula és Fekete Magdolna. Müller György és Hermann Klára, Szombath András és Huncsik Györgyi, Budai István és Szűcs Ilona. MEGHALTAK Laczkó Máriánné Zombori Katalin, Hornung Györgyné Leidecker Paulina, Bauer Károlyné Sziebert Mária, Szi­getvári Józsefné Haramza Mária, Rideq Péter, Csapó Sándor, Rózsa László, Auwasser Mihályné Schenk Éva, Miilei János, Jakab Anna, Klein Mihály, Regaisz Pál, Tóbei Anna. SZIGETVAR SZÜLETTEK Kern Bernadett Zsuzsanna, Kovóc» Zsolt, Kothencz Lajos Gábor, Ki* Andrea, Oschsenhoffer János, Kovács Péter, Bogdán Erika, Kertész Róbert, i Petrányi Krisztina, Gyenei Krisztina. ■ Sebők Lajos, Erős Szilvia, Schwa re* | Szilvia Éva, Bodó Hajnalka, Csatári j Andrea, Nagy Tünde, Gróf Anett, Jéqer János. Csőaör Szilvia, Gyu- } lánszki Mónika. Kübler Katalin, Rup- | pert Ignác Miklós, Vas Krisztina, | Kántor László, Baloq Zsolt, Fenyvesi | Zoltán, Be-dán Andrea. Salqó M6- I nika, Kerekes József, Gcdcsi Krisz- I tlna, Minger Veronika, Nyers Kata- I |«n Renáta, Pintér István Zoltán, I Bolygó Sándor, Kirá'y Barbara. Szí* i jártó Timöa, Lánrádi Lívia, Léq'ódi |l Andrea, Gold Csaba, Kászonyi Ber- j nadett, Viluth Eszter. I HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Nagy József és Simon Klára. Fal­zer Antal és Vörös Éva, Tóth László József és Maretic* Erzsébet Márta, Fábián Lajos és Győrfi Sára. Kein- rad Josef. Ludwig és Végh Valéria Ilona, Szeicz Pál és Darabos Erzsé­bet. MÉGHALTAK Varaa Jáno«. Páno**cs Antal. Mül­| ler József, Vörös András, Kohner i János. Venutti Laios, r'e-^ecr fórsef, Hirth M?h6»v. N«e-s István. Csonkles j Jánosné Czigelédi Mária, Csáki László. • • Uzerrm^n a segélyhívó Húsz, beton lábakra szerelt, kék-fehér színű utcai le!efonbe- rendezést szemeltek fel Győr leg­forgalmasabb oonf!a«n: az or- száq első kísérleti re-Hőrséai segélyhívó rendr-7ö'e '“«■■"ttöH’ö- ’'ön meakezd*e Va­lamennyi seqélvhívó állómás összeköttetésben van a rendőr­séggel. Egy műanyaq aomb le­nyomása utá-> azonnal ;»tentke- zik a közoont; iViv#**«*. A rend­szert nernn-'r'' ügy­ben, de a tű??' Sk és n mentők kihívására is igénybe lehet ven­ni. I *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom