Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-13 / 221. szám

6 DUNÁMTÓL! NAPLÓ 1974. augusztus 13. Tahiba? VAKOLATOK A vakolás (habarcs-felhor­dás) előtt a vakolandó felületet elő kell készíteni. Az előkészítést az alábbi alapvető követelmények szem- előtt tartásával kell végezni: — a vakolásra kerülő alapot a portól és egyéb szennyező­déstől (olajfolt. bitumen stb.) meg kell tisztítani. Kü­lönösen ügyelni kell erre a régebben — hónapokkal, esetleg évekkel előbb készült falak vakolásánál. — a felületet megfelelően be kell nedvesíteni; mészha­barcs felhordása esetén gyengébben. cementha­barcsnál erősebben, — a téglafelületeket habarcs- frőcsköléssel (fuzolással) kel- lősiteni. A kellősítéshez az egyébként használandó ha­barccsal azonos összetételű, de vízzel hígított, kötő­anyagban némileg javított habarcsot kell használni. — a túlságosan sima betonfelü­leteket fel kell pikkelyezni és minden esetben híg ce­menthabarcs f röcsköléssel kell kellősítenl. — a tömöttebb szövetű kővek felületét is híg cementha­barcs fröcsköléssel kell kel- lősíteni. Attól függően, hogy a habar­csot hová, milyen célra kívánjuk alkalmazni, különböző elneve­zésű és összetételű habarcsról beszélünk: belső vakoló habar­csok különböző összetételben, homlokzat-vakoló habarcsok szintén lehetnek többfélék, pl. kőporos habarcs fröcsköléshez, dörzsöléshez, nemes vakoló­habarcs, simító cementhabarcs stb. Helyszűke miatt az összeté­telre vonatkozóan csak a javi- tott homlokzatvakoló mészha­barcsra adunk tájékoztatást. Ezt a habarcsot alapvakolat­ként kőporos vakolóréteg alá, alap- és simítórétegként hom­lokzatvakolatoknál, nagyobb méretű falazóelemeken, vagy betonfelületen cementes fröccs- re lehet alkalmazni. összetétele: (Kötőanyag 1 m3 adalékanyaghoz, homok­hoz) : mészpép 0,25—0,33 m3, vagy 125 kg porráoltott mész (mészhidrát); 60 kg 500-as, vagy 75 kg 400-as cement. A két mészfajta — megfelelő arányú — együttes felhasználá­sa is megengedett A porráoltott mész (mészhid­rát) 125 kg-os adagolása csak akkor elegendő, ha az adalék­anyag (a bomok) 0,1 mm-nél kisebb szemnaayságú része leg­alább 10%. Ellenkező esetben a mészadaqolást növelni kell. Illetve konzisztencia-javító anya­gokat (pernyét, betonitot, kere­sőit) kell adagolni Fentiekből az Is kiderül, hogy adalékanyagként nem minden homok felel meg. A homok különböző rendel­tetésű habarcshoz történő fel­használhatóságát elsősorban a szemszerkezeti (szemcseméret) összetétele és agyagiszap szeny- nyezettsége határozza meg. Célszerű tehát a homokot fel- használás előtt megvizsgálni. Mint fentebb említettük, a habarcsok több, különböző cél­ra készülhetnek. Az összetételt, a felhasználhatóságot több szempont alapján a vonatkozó műszaki előírások egyértelműen meghatározzák. Ezeknek ismertetésére ezen a helyen lehetőség nincs, de fel­hívjuk kedves olvasóink figyel­mét, hogy Intézetünk minden szombaton díjtalan tanácsadás­sal szolgál, ha személyesen ke­resnek meg bennünket (Bo­szorkány u. 2.) Krappai Sándor A repülés századai Pótkocsis IFA tehergépkocsira gyakorlott gépkocsi­vezetőt felveszünk PÉCSI BÚTORGYÁR, Pécs, Somogyi Béla út A. Mini gőzgép az I. világháborúból A sivításra, pöfögésre a szomszédok is felfigyelnek: „A Králék megint járatják a loko- j mobilt!” A nevezetes masina i pedig békésen dohoq és sűrű I gőzfelhőket ereget a kamrában ■ egy asztalon. Král Rudolf édes- f apjától örökölte ezt a működő­képes mini-szerkezetet, amely­nek erőgépként használt társai százszorta nagyobbak. — Éppen 60 éve kezdett ; édesapám a lokomobil elkészí- ; téséhez. Temesváron egy hadi­üzemben dolgozott az I. világ- i háború kitörésekor, mint gé- ! pész, a napi munkája után bar- kácsolgatta össze, ha jól em- ! lékszem csaknem három évig tartott. Abban a gyárban- négy — Miként sikerült megőrizni ennyi idő után is ezt a külö­nös alkotmányt? — Ezen bizony én is csodál­kozom, mert egyszer leégett, el is lopták, aki csak nálam járt, mindenki szerette volna megszerezni. Ha hiszi, ha nem, de bejárta a fél világot* ugyan­isi én tengerész voltom és min­denhová magammal cipeltem. Nagyon becses volt számomra. Azután pediq jónéhányan ezen tanulták meg a lokomobil ke­zelését a szükséges vizsgákra. A mini lokomobil ma még a kamra mélyén pihen, pedig ma már ipartörténetünk ritkán látható emléke. Milyen sors vár Otto Lilienthal egyfedelű gépén repül Berlin mellett 1893-ban Áldozatot kell hozni! u Mindhiába voltak látszólag adottak a lehetőségek, a repü­lésre nem kerülhetett sor, mert ha történetesen akadt is volna alkalmas gép, a vele felemel­kedő pilóta gyakorlottsága a nullával volt egyenlő. Nem le­hetett megtanulni repülni, egy repülőgépet kormányozni, mert — nem volt repülőgép, amelyen ezt gyakorolni lehetett volna. Egy tengerészkapitány, Ma­rie Le Bris, (1808—1872) hosz- szú tengeri hajóútjain megfi­gyelte és csodálta a hatalmas testű albatrosz madaraknak a kedvező széllel való vitorlázá­sát. Kereste, és végül meg is ta­lálta azokat a törvényszerűsé­geket, amelyeknek jórészét fel­használta vitorlázó gépének építésekor. Lovak húzták mind sebesebben egy hosszú vontató­kötéllel a szerkezetét, míg az el nem érte a felszálláshoz szük­séges sebességet. Le Bris ekkor több tucat méter magasra fel- emelkedett gépével. A kísérletek többször is kudarccal végződ­tek, de mór volt, bizonyosság: emberkészítette szerkezet meg­felelő sebességnél és szélnél repülni tud utasával! A magasság: ötven centiméter Az ugyancsak francia L P. Mouillard (1834—1897) maga­készítette, alig 14 kiló súlyú vitorlázógépével már felemelke­dett a levegőbe. Igaz, alig fél méter magasra, de még így is több, mint 50 méter hosszan repült Mouillard és sok ha­sonló megoldásokat és eredmé­nyeket felmutató társa alapozta meg Lilienthal teljesítményét, Otto Lilienthal (1848—1896) a repüléshez vezető utat így jelle­mezte: „lépéstől az ugrásig, ugrástól a repülésig!" Otto Lilienthal sokat nélkü­lözött, amíg megszerezte a szük­séges műszaki iskolázottságot. A kezdet kezdetén ő is azt az utat járta, mint oly sokan, hogy egyszerűen utánozni kívánta a módarak repülését. Az ilyen ösz­tönös keresgélés azonban nem hozhatta meg a kívánt ered­ményt Aki sikereket akar elér­ni, annak munkájában nemcsak szívósnak és kitartónak, hanem módszeresnek és alaposnak is kell lennie. Ezért Otto Lilienthal és fivére először repülő model­leket épített, majd megbízható méréseket végzett a felhajtó­erő nagyságának és keletkezé­sének, valamint a levegő el­lenállásának alakulásáról. Megalkották az első repülő szerkezetet, amellyel rendkívül sok gyakorlatot végeztek. Ki­sebb dombok lejtőjén szalad­tak szemben a széllel, miközben a siklógépbe kapaszkodnak. És a felhajtóerő felemelte a kez­detleges gépet. Azután emel­vényt építettek, arról uqrattak le gépük segítségével. Ezek a kisebb ugrások a kezdet kezde­tén négy-öt méteresek voltak. Azután mind messzebbre sike­rül siklaniok. 1891-ben már ti­zenöt méternyit repült Otto Lilienthál. Naponta hatvan-het- ven ilyen ugrást hajtott végre a testvérpár, s eközben igen nagy gyakorlatra tett szert. Alkalmas terep után kutatva — ahol jó magas kiemelkedé­sek vannak — Lilienthalék Dosse és Neustadt között olyan kopár homokdombokra akadtak, amelyeknek legtöbbje elérte a 60-70 méteres magasságot is. A siklógéppel végzett gyakorla­tok lehetővé tették a teljesít­mény fokozását is. Nemsokára képes volt akár 300 méteres repülésre is a „madár”. Otto Lilienthal testsúlyának áthelye­zésével kormányozta gépét, amelyen egy csőütköző volt, hogy megvédje a pilóta lábát a gép földet érésekor. __0* Es ismét tragédia.., Otto Lilienthal annyira kita­pasztalta kis vitorlázógépének tulajdonságait, hogy a lejtő menti emelőszélben még vitor­lázni is képes volt, hogy a fény­képészek a nekik legmegfele­lőbb pozícióban fényképezhes­sék le. A Lilienthal-fivérek sikló-vitor­lázó repüléseinek híre szétter­jedt a világon. Jöttek esőstől az érdeklődők, és a fivérek műi­den titkolódzás nélkül mutatták meg nekik gépeiket. Közben már egy kétfedelű , vitorlázógép is készült A várható tragédia 1896. augusztus 9-én következik be. Jóllehet Lilienthal már erőtelje­sen foglalkozott a kormányzás problémáival, mert nem tartot­ta hatásosnak, hogy testsúlya áthelyezésével irányítsa gépét, a gyakorlatban mégsem valósí­totta meg az újrendszerű kor­mányok felszerelését A sikló­gép egy alkalommal túl lassan repült, majd előrebukott és mintegy 20 méteres magasság­ból lezuhant Otto Lilienthal súlyos hátgerincsérülést szen­vedett, és augusztus 10-én meghalt. Utolsó szavai jellem­zők reá és minden nagy felta­lálóra, aki számára a legna­gyobb és a legfontosabb, hogy előrevigye az emberiség és a haladás ügyét Ezt mondta ha­lála előtt: „Áldozatot kell hoz­ni !” (Folytatás a csütörtöki számunkban.) év alatt azt hiszem ez volt az egyetlen „békés termék". ötszáz különböző alkatkrész sárga- és vörösrézből, acélból, ólomból, az emberi kézügyes­ség remeke. Egyes csapok meg­munkálásához a szabadszem már szinte kevés. Tartályában öt liter víz fér el, tűzterében pedig faszenet égetnek, hogy gőz keletkezzék. Az is igaz, hogy mire működni kezd, egy óra is eltelik. — Mi is volt tulajdonképpen az a lokomobil, amely ma már gépmatuzsálemnek számít? — Erre már csők az időseb­bek emlékezhetnek, bár köz­vetlenül a felszabadulás után | is működött belőle méq egy- kettő, A lokomobil kazánnal egybeépített dugattyús gőzgép, esetenként önjáró kivitelben. A legelterjedtebb formája a csép­lőgépes lokomobil, a híres HOFFHER és SCHRANZ féle tí­pusok. Csupán rövid kis történe­lem: A francia D. Papin elvi jelentőségű gőzszerkezete már 1690-ben megszületett, majd 1713-ban az angol Newcomen, 1765-ben pedig az orosz Pul- zunov alkotott hasonló elven működő gépet. Az első bizton­ságosan használható masinát James Watt 1778-ban alkotta meg. Régebben készült 20 ezer lóerős kivitelben, ma már azon­ban maximum 6000 lóerős szer­kezeteket használnak. erre a nem mindennapos örök­ségre? — Először arra gondoltam, hogy valamelyik iskola szemlél­tetőtárába adom, most azon­ban úgy határoztam, hogy a Közlekedési Múzeumnak aján­lom fel. Munká­cs ti uzem­szervező! AZONNAL! BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. Cím: Vegyesipari Szövetkezet, (regszemcse. színház mu/or Nemzeti Színház s Nyári szünet! MOZI Pari;: Közelharc férfiak és nők között (4, n7, f9) Park Kert: Szikrázó lányok (f8) Petőfi: Hétszer hét (4, 6, 8) Kossuth: A harmadik tettes (10, 12) „ Hárem a sivatagban (f3, f5), Az utolsó száguldás (f7„ f9) Fekete Gyémánt: Ruszlán és Ludmilla I—li. (6), Jószerencsét: Van aki mea- teszi, van aki nem (5, 7), Rákóczu: Hét tonna dollár (5, 7), Kodály Ko.s Fogják el Oichit élve, vagy holtan (6), Május 1.: A diktátor (fő), Boly: Egy válás meglepetései (8), Harkány: Volt egyszer egy vadnyugat I—Í1. (f8), Komló, Május l.t Csata a ha­vasokban (4, 6, 8), Komló, Zrínyi: A nagy mesemondó titka (4, 6), Mo­hács: Három milliárd Jift nélkül (ő, 8), Mohács Kert: Chato földje (8), Pécsvárad: Naoszúrás (f8), Sellye: Kabaré (8), Siklós: Francia kapcso­lat (8), Szigetvár: Azon az éjszakán (6), Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája (8)„ Ofympto Bér: „Paprikás show”. Nyitva: 22—04 óráig. RADIO KOSSUTH RADIO 4.25—7.»: Jó reggelt! A Kossuth rá­dió reggeli műsora. Közben: 7.45: Orvosi tanácsok. 8.00: Hírek. Időjá­rás. 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Bu­dapest és a vidék kulturális prog­ramjából. 8.20: Népi zene. 9.00: Harson a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. 9.35: Beethoven: F-dúr szo­náta. 10.00: Hírek. Időjárás. 10.05: Iskolarádió. 10.25: Zenekari muzsika. 11.07: A Magyar Népköltészet Hete. 11.22: Pergolesi: Az úrhatnám szol­gáló. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? — Szegeden. Játék* és mu­zsika tíz percben. 12.30: Reklám. 12.35: Melódiákoktól. 13.48: Törvény- könyv. 14.03: Krinolin és Kiflikandúr. Mesejáték. 14.49: Éneklő ' Ifjúság. 15.00: Hírek. Időjárás. 15.10: Kül­földről érkezett . . . 15.30: Az olasz ellenállás dalai. 15.59: Hallgatóink figyelmébe. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Magyar előadóművészek felvételeiből. 16.21: Hét bagoly. Rá­diójáték. 16.47: Dávid Gyula: Szín­házi zene. 17.00: Hírek. Időjárás. 17.05: Üj operalemezeinkből. 17.30: óriások a mikroszkóp alatt. 18.00: Béres Ferenc és a Magyar Rádió és Televízió énekkara népdalokat éne­kel. 18.30: A Szabó csalód. 19.00: Esti krónika, 19.25: A Rádió lemez­albuma. Közben: 20.12—20.17: Ver­sek. 20.17: Hírek. 21.20: Etika és orvostudomány. 21.45: Régi magyar dalok és táncok. 22.00: Hírek. Idő­járás. Kb. 22.15: Sporthírek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Egy óra dzsessz. 23.30—0.25: Operarészletek. Közben: 24.00—0.10: Hírek. Időjárás. PETŐFI RADIO 4.25—7.59: A Petőfi rádió reggelű ze­nés műsora. 7.40: Az MRT Közönség- szolgálatának tájékoztatója. 8.00: Hí­rek. Időjárás. 8.05: Hacsaturján: II. szimfónia. 9.00: Hírek. 9.03: Kórus­muzsika. 9.20: Wolf Péter szerzemé­nyeiből. 9.52: Versek. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 10.00, 11.00, 12.00 magyar, 10.30, német, 11.05: angol, 11.30: orosz nyelvű hírek. 10.18— 10.20: Reklám. 11.45—11.50: Baba­szerviz. 12.03: Brahms műveiből. 13.00: Hírek. Időjárás. 13.03: Ooera- részletek. 13.45: Időjárás- és vízállás­jelentés. 14.00: Kettőtől hatig ... A Petőfi rádió zenés délutánja. 18.00: Hírek. Időjárás. 18.10: Gondolatok filmekről. 18.24: A Rádió Dalszínhá­za. Romantika pedig nincs. Zenés lá­tók. 19.53: Jó estét, gyerekek. 20.00: Esti krónika II. 20.25: Oj könyvek. 20.28: Szabó Magda hangjátéka. A rab... 21.35: Spirituálék. 21.45: A Közgazdász Világkongresszus témái­ból. ?. rész. 22.00: Kapcsoljuk a 22- es stúdiót. 23.00: Hírek. Időjárás. 23.15: Verbunkosok, nóták. 24.00— 0.10: Hírek. Időjárású rádió televízió 3. MŰSOR 18.00: Hírek. Időjárás. 18.10: Haydn: G-dúr szimfónia. 18.34: Soproni Jó­zsef műveiből. 19.00: Magyar Irodal­mi Arcképcsarnok. 19.18. Liszt-kóru­sok. 19.35: Simone Boccanegra. Rész­letek Verdi operájából, 20.30: Hírek. 20.33: Cserháti Zsuzsa, Koós János és az Expressz-együttes műsorából. 21.13: Bruckner Összes szimfóniái. 23.00-23.15: Hírek. Időjárás. PÉCSI RADIO 17.36: Műsorismertetés, hírek 17.35: üdülők kedvére 18.00: Határjáráson. — Riport 18.15: Radics Lajos klarinétozik, Dö- römböző Géza népi zenékara Játszik 18.30: Dél-dunántúli híradó 18.45: Horst Jankowski kórusé és Helmut Zaharias zenekara fel­vételeiből 19.00: Szerb-horvót nyelvű műsor * Az Ifjúság hullámhosszán. Ze­nés ifjúsáai műsor. — Hírek 19.30: Német nyelvű műsor Hírek, események, tudósítások. — Újdonsáqok ínnen-on^an. — Tudósítóink jelentik. — HaMoa- tólnk kérésére. Zenés műsor 20.00: Műsorzárás, MAGYAR TV 17.23: Műsorismertetés. 17.25: Hírek 17.30: Dzsessz Amerikában. Amerikai film 18.00: Kuckó 18.30: Postafiók 25a Takács Mária műsora 18.45: Játék a betűkkel 19.10: Reklámműsor ,19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Az éhes hajó. Tévéjáték 21.00: Eric Chorden és Stone a pár • zsi Olympia színpadán 21.40: Alkohol. II. Detonáció 22.10: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.00: Műsorismertetés 20.01—22.50: A Reykjavik! Televízió műsorából 20-01: Izlandi történet 20.25: A heímaey-i vulkánkatasztrófa 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: A két fivér. Izlandi tévéfilm 22.30—22.50: Verőfényes égbolt alatt. Izlandi kórusdalok. JUGOSZLÁV TV 16.45: Magyar nyelvű tv-napfó. 17.50: A fekete színű ló — filmsorozat gyer­mekeknek. 18.30: Nétri muzsika. 19.00: Tudományos stúdió. 19.40: Rajzfilm. 20.30: Gyújtóoontban — belpolitikai adás. 21.15: összeütkö­zések a határon — filmsorozat. 22.05: Ohridi Nyár — komolyzenei adás. 2. MŰSOR 20.30: Szórakoztató-humoros adás. 21.30: Jugoszláv dokumentumfilm-an- tológia. 22.50: Huszonnégy óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom