Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-13 / 221. szám

1974. augusztus 13. DUNANTOLI NAPIÓ 3 Ami bőrben Pécs, kötöttben Győr Kesztyűk a tisztikaszinóból Hamerliék persze korábbon kezdték Pécsett. A két osztrák tőkés, Heller és Askonás csak 1929-ben alapította meg haris­nyagyárát Győrben. Nevük kez­dőbetűinek összevonásából szü­letett a Hellas Harisnyagyór. Arról, hogy mit szóltak ehhez a görögök, nem szól a fáma. Hellas ugyanis Görögország görög neve. Az 1918 körül épült, volt ágyúayár tisztikaszinójában még az államosítás után is ha­risnyát gyártottak, s csak mel­lesleg kötöttek kesztyűt és kesz­tyűbélést Később elvitték a ha­risnyagyártó gépeket Ma már a Győri Kötöttkesztyűgyár a kötött és műbőr kesztyűben ugyanaz, mint a Pécsi Kesztyű­gyár a bőrkesztyűben: az ország első termelője és exportőre. A két gyár mellesleg több évtize­de kapcsolatban áll egymással, Győr évente több százezer pár kötött kesztyűbélést szállít Pécs­nek. Ismerkedjünk meg a győri kötöttkesztyűsséggel. Kinek kell? A győri gyár fele akkora, mint a pécsi, Évi termelésük 8.6 millió pár, termelési értékük 170 millió forint, a létszám 1600 fő. Az ezerhatszázból 1400 a nő, a Kötöttkesztyűgyár tehát az asszonyok és a lányok gyá­ra. Az átlagéletkor 27 év. A 9 millió párhoz közeledő terme­lés egyik fele kötött kesztyű — ezen belül is divatkesztyű, s kisebb részt bélés —, másik fele műbőr kesztyű, gyógyászati célú gumiharisnya és műszőrme bélés. Ez utóbbi kettő a Váci Kötöttárugyártói 10 éve átvett celdömölki gyáregységben ké­szül. Kik hordanak manapság kö­tött kesztyűt? A kérdés egyszer­esek fontos lett számomra, ne­kem a kötött kesztyű a gyermek­kort testesíti meg, akkor pedig szegény világ volt, bőrt nem­igen láttunk. Nos, a kötött kesz­tyűt ma is előszeretettel hord­ják, mert divat. Nők és gyer­mekek, elsősorban is a gyerme­kek. És nemcsak idehaza, ha­nem a világon mindenütt. A győriek erősen érdekeltek az európai piacokon, a Szovjet­unióba évente 800—900 ezer rubel, a tőkés országokba 1.1 millió dollár értékű kötött di­vatkesztyűt szállítanak. S mel­lesleg, csakúgy, mint Pécs, ők is érzik a távol-keleti versenytár­sak szorítását. A viszonylag ol­csó munkaerővel rendelkező Tajvan, Dél-Korea és Hong- Kong, melyen keresztül a kínai kesztyű jelentkezik, elárasztják olcsó kötött kesztyűkkel a vilá­got. Valakik ügyesen irányítják Tehát, nemcsak a bőr. Hord­ják a gyapjú és műszálkeverék­ből készült kötött kesztyűket is. S ezeknek is ugyanolyan diva­tosaknak kell lenniük. Most inkább az egyszínűek mennek, mint a mintásak. Az idén a sárga a slágerszín. Egyébként a felsőruházat színeit követi a kesztyűdivat. Megkérdeztük, va- jor Győr elébe megy-e a di­vatnak? Megpróbáltak, de nem sok sikerrel. Külföldön nagyon titkolják a jövő divatszíneit. Próbáltak füleskedni, de a piacon óssze-vissza beszélnek, ez tesz, az lesz a jövő színe, később kiderül, hogy igaz, hogy ez is, az is megy, de egyik sem a slágerszín, hanem valami egészen más. Valakik — jegyez­te meg ezzel kapcsolatosan Tohunicky László igazgató — lyan ügyesen irányítják a di- atot, hogy észre sem vesszük... !gy hót csak követni tudják. S ez sem megy gyorsan, a fona­lat más gyáraktól vásárolják. A kötött kesztyű gépeken ké­szül, maga a kötés két műve­dben történik. Az egyik gép megköti a tenyérrészt, a másik egyenként rákötögeti az ujja­kat A gépek félautomaták, mégis, közben sok a kézi mun­ka, döntő szerepe van a kéz­ügyességnek. Régi kötőgépek, -yőr azonban lépett. Osaká- ban már behajózták, úton van a legmodernebb technika, A japán automata gépek egy menetben kötik meg a kesztyűt. A kötést követő művelet a nyi­tott ujjvégek elhorgolása. Mun­kaigényes művelet, bedolgo­zókra bízzák. A bedolgozók ha­vi 1500—1700 forintot keresnek. Most már a csinosításnál va­gyunk, s ezek közül is lénye­ges — és rendkívül érdekes — a kesztyű felbolyhozása. Ehhez spanyol bogáncs kell. A spe­ciális gépben szorosan eqymás mellé rendezett bogáncsok po- j rányi karmai tépik-bolyhozzák fel a fonál szálait. A kicsiny tüskék gyorsan elkopnak, a bo­gáncsot viszont dollárért adják. És a spanyolok mázsájáért ma már a sokszorosát kérik annak, mint amennyiért akár öt vagy két éve adták. Hiába na, olaj­válság, bogáncsválság. Vonzó, mert csak két műszak Mondtuk mór, a Győri Kö­töttkesztyűgyár az asszonyok és a lányok gyára. Vonzó munka­hely, mert — bár Győrött női munkaerőben is nagy a hiány — „csak” két műszak van, nem kell éjszakázni. A Kötöttkesztyűgyárbon ter­mészetesen találkozhatunk di­nasztiákkal. Például Vukovi- csékkal. A papa, a mama és a fiú dolgozik a qyárban, és most már a menyük is, a fiú a gyárból nősült Mártonná fia itt végezte az eqyetemet, most a műszaki osztály vezetője. A gyári átlagkereset 1900—2000 forint a 140—160 százalékos teljesítménnyel a 2600 forintot is el lehet érni. A tavalyi ti­zenharmadik havi boríték 15— 16 napi átlagbér volt A kötő­nőknél a nyugdíj előtt egy év­vel, tehát 54 éves korban, nem kérnek teljesítményt, átlagke­resetet kapnak, mégpedig a legjobb évek átlagát. Ekkor többnyire más munkakörbe he­lyezik őket például betanítók lesznek. Mindenki beleszólhatott A győri gyár jelentős fejlesz­téseknek nézhet elébe. Az öt­venmillió forintos felújítás — a könnyűipar országos rekonst­rukciója jegyében — az idén kezdődik. Gépeket vásárolnak, átrendezik az üzemet, új épü­letbe költözik az öltöző, a für­dő, az ebédlő. Érdekes módon a technikoi megújulásban a szó szoros élteimében magának a Kötöttkesztyűgyárnak is sze­repe van: saját gépgyártással rendelkezik. Üj konstrukciójuk a divatkesztyű kötőgép: NDK- licensz és saját újítás kombi­nációja. Közben az „emberi De előre lép az „emberi oldal" is, ténykedését pediq számító­gép segíti. A győri gyárnak már van saját kisszámítógépe. A későbbiekben azt szeretnék elérni, ha a tárgyhónapot követő 3. nap már rendelke­zésre állana a teljes műhelyel­számolás, s így a tervezett fel- használásokat (anyaq, bér, stb.) azonnal összehasonlíthatnák a ténylegessel. Olyan információs rendszer megteremtésén dol­goznak, amely kellő gyorsasá­got és rugalmasságot kölcsö­nöz, mindenkor megmutatja a kockázat nagyságát, amelyet végül is piacaik érdekében vállalniuk kell. Miklásvari Zoltán Szakszervezeti küldöttség utazott Lvovba Baranya megyei szakszer­vezeti küldöttség utazott hét­főn, augusztus 12-én Lvovdo, az 'Ukrán Területi Szakszer­vezeti Tanács meghívására. A küldöttség vezetője Ra- meisl Ferencné, a Szakszer­vezetek Baranya megyei Ta­nácsának titkára. A delegá­ció tagjai Tóth László, az SZMT munkabizottságának vezetője és Kóbor Béla, a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat szakszervezeti tanácsá­nak tagja, vájár. A baranyai szakszervezeti küldöttség egy hetet tölt a testvérmegyénk székhelyén, Lvovban. Vájár és géplakatos Kettős szakmák a bányákban A szénbányászat perspektívá- I A Komlói Tanbánya három jónak helytelen megítéléséből i ifjúsági vezetője éppen most fakad, hogy az utóbbi években ; járja Szolnok környékét, hogy mind kevesebb fiatal jelentke- j kitöltött jelentkezési lapokkal zett vájártanulónak. S ez alól j térjenek vissza Komlóra. a komlói 501-es Szakmunkás- képző Intézet sem kivétel A Mecseki Szénbányák tan­bányájába három évvel ezelőtt szállt le a legkevesebb első éves vájárnövendék. Azóta a helyzet valamelyest változott. Ügy tervezik, hogy a szeptem­bertől kezdődő tanévben leg­alább hatvanöt tanulóval indít­ják az első osztályt. Eddig negyvennégyen küldték el je­lentkezési lapjukat, — vcsa- siak, komlóiak, pécsiek, a Diá­A Mecseki Szénbányák a kormányrendeletben biztosított kedvezményeken túl plusz-jüt- tatásoka: biztosít a vájártanu­lóknak. Társadalmi tanulmá/iyi szerződést köt a vájárjelöltek­kel. A tanuló havonta ötszáz forint ösztöndíjat kap- Ezt egé­szíti ki az elért tanulmányi eredmény alapján megállapí­tott „állami” ösztöndíj, illetve a kétszázötven forintos közpon­ti támogatás. így például az első osztályos közepes rendű A nyárra ígérték Teljes üzem György-aknán Szeptemberre lesz kész az állomás Jövőre újítják fel a Vince utcát Mindig örömmel számolunk be arról, hogy egy-egy munkát valahol megkezdenek és szá- montartjuk a befejezés határ­idejére tett ígéretet. A nyárra is jónéhány létesítmény elké­szültét vártuk. „Csomópont-rendezés Pécs kapujában. Jelzőlámpák a Szi­geti vámnál" — címmel 1973. jú­niusában adtunk hírt arról, hogy a jelzett helyen a Beru­házási Vállalat megkezdte az épületek szanálását. A Közúti Igazgatóság pedig elvégzi a szükséges útkorrekciót, sőt jel­zőlámpákat szerel fel a for­galom irányítása érdekében. A határidő: 1974. első fele. A helyzet ma? Délután 4 óra. Nyolcadik perce várakozunk, hogy kijut­hassunk a Magyarürögi út tor­kolatából a 6-osra. Tizenkét ko­csi áll mögöttünk, két hegyijá- utasokkal. rat is — tömve ............... „ , , . _ ,í Ugyanez a helyzet a másik ol­ol dalra ’ is figyelnek. Az Orsza- ; dalon. gos Számítóközponttal, g megyei mel írtunk. A tervek szerint az átadásnak már meg kellett vol­na történnie. Allványerdő, bontástörmelék, kivert ablakok még most is mindenütt. A munka áll. — Sajnos. Csupán a bontás közben derült ki, hogy az 1890- ben épült ház födémje statikai­lag tovább romlott így újabb terveket kellett készíttetnünk a felújításhoz, - mondotta Remé­nyi Ferenc, a MÁV Pécsi Igaz­gatóságának műszakfejlesztési csoportvezetője. — Az átalakí­tás miatt, mint azt az utazók észrevehették, az Utasellátót áthelyezték a nemdohányzó vá­róterembe. A kishajmási tsz építőbrigádja a megváltozott terveknek megfelelően szep­temberre ígéri a munka elké­szültét. TIT-tel, a Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem munkatudományi tanszékével tesztvizsgálatokat végeztettek: milyeneknek kell lenniük a munkásoknak, és — a munkások szemszögéből — A Vince majd az Ágota ut­cában zötyögünk. A taxisok, autósok jól ismerik ,ezt a he­lyet — A „Mecsek leve” erre tör utat — mondja a gépkocsiveze- Temesi Ferenc, a Közúti Igaz- tőnk. — Tavaly egy nagy vihar­va mellől illetve az Alföldről, j vájártanuló havonta több, mint kilencszáz forintot kap Az ugyanilyen előmenetelő máso­dikos vájártanuló „illetménye" meghaladja a havi ezer forin­tot. Az utolsó évesek már tel­jesítményben dolgoznak. Ha­vonta átlagosan tizenöt mű­szakot teljesítenek: 1900—2300 forint az átlagos kereset, ame­lyet természetesen méq kiegé­szít a Mecseki Szénbányák öt­száz forintos havi ösztöndíja. S az már csak természetes, hogy a tanulók kulturált körül­mények között élnek az iskola kollégiumában, szórakozásuk­hoz minden feltétel biztosítva. A mai bányamunka összeha­sonlíthatatlanul könnyebb, mint akár csak tíz esztendővel ez­előtt. A bányászatra jellemző nehéz fizikai munka csökken, s nincs messze az az idő, ami­kor a vájár inkább gépész fel­adatot lát el, mint fizikai mun­kát végez. Szakemberekre »an tehát szükség és nem is akármilye­nekre. A követelményekkel a vájárképzés is lépést tart Az iskolai tematikába mind több lakatos, géplakatos és villany­szerelési ismeretet építenek be. A holnap vájára tehát ket­tős szakmát szerez. Ez biztos jövőt jelent: mert bármilyen probléma esetén a második szakmájában dolgozhat tovább. A Mecseki Szénbányák veze­tői ismerve az eddigi nehéz be­iskolázási körülményeket három év múlva minimum ötven vég­zett vájárt kér a Tanbányától. Ehhez legalább 60—65 Fiatal beiskolázása szükséges, A vál­lalat nem csupán a vájárta­nulóknak ad kedvezményt, ha» nem azoknak az intézmények­nek is, ahol végeztek a leendő vájárok: tehát ahány tanulót küld Komlóra az iskola, annyi ezer forint értékű sportfelsze­relést kap, A pályaválasztás megkönnyí­tése érdekében, egyáltalán azért, hogy az általános iskola utolsó éveit járó gyerekek megismerjék a bányászatot, a vállalat mikrobuszt vásárol. Az autóbusz sorra járja majd az iskolákat, maketten mutatják be a bányában használatos gépeket, a diafilmek pedig a vájártanulók életével ismertetik meg a gyerekeket Solamon Gyula Újvári Ferenc, gyártáselőké­szítő csoportvezető erről a kö­vetkezőket mondta:- Az új típusú elemek ké­szítését valószínűleg ez év vé­gén, vagy a jövő év elején in­dítjuk be, s először a Megye.ri út és a Doktor Sándor utca sarkán megvalósuló 26 emele­tes épületben alkalmazzuk. A Fémipari Vállalat új, György-oknai központi telep­helyén a költözés és a beszere­lés utolsó mozzanatainál tarta­nak. Alig csúsztak a tervezett határidőhöz képest. A leendő műanyagüzem óriást csarnoká­ban a föcesöntó gépek he­lyezkednek el, a másik 800 négyzetméteres csarnok­ban pedig már a forgácsoló gé­pek egy része termel is. Jávori István igazgató szerint a hé­ten már teljes üzemmel indul­hat a munka. Az ígéretet be­tartották. , gatóság igazgatója a jelenlegi és a várható helyzetről a kő­vetkezőket mondta: — Részmegoldást kellett vá­lasztanunk a csomópont kiala­kításánál. Ami elkészült, nem oldja meg a problémát. Két milyeneknek kell lenniük a ve- épületet lebontottak, szélesítet zetőknek. A gyárban, a rekonst­rukció előtt kifüggesztették a terveket, mi — üzem és gép — ho| lesz, milyen lesz az új fel­állás? Véleményeket kértek és nagyon sok hasznos ötletet kaptak, elsősorban a csoport- vezetőktől. Az ötleteket aztán beépítették g rekonjrukciós ter­vekbe. A rekonstrukció nyomán a termelés modernizálódik, a ter­melési érték magasabb lesz. I ték az úttestet, felállósávot épí­tettek. A további és végleges rendezés során az italbolt el­költözik. Az abaligeti út bekö- I tésére ebben az évben már nem I kerül sor. A csaknem 20 millió I forintos korrekció keretében pa­takrendezés és hídépítés is szükséges. Ezután szerelhetünk majd fel forgalomirányító lám­pákat Még januárban a vasútóllo­Űj kisipari termékek Pécsről |ármű- és gépalkatrészek bon a Warszawa gépkocsit is megemelte a víz. Mindkét utca közepén most is csordogál. A Kesztyűgyár ki­járatánál fahidat ácsoltak. A Köztisztasági Vállalat — ígérete szerint — a kátyúk egy részét ideiglenesen kijavította A II. | kerületi Hivatal jövőre a Hu­nyadi utcához hasonlóan teljes egészében felújíttatja. Azonos, de nem egyforma házak. Új szerkezet! és formai megoldásokon dolgoznak a 15 éves pécsi panelgyárban - ír­tuk a múlt év januárjában. Az akkori tervek szerint mázolt, Közel 100 kisipari műhellyel kötött termeltetési szerződést 1974-re a KTV pécsi kirendelt­sége, Egyedi megrendelések alapján 70 kisiparos 25 féle olyan áru előállítását vállalta, amelyből akadozó az ellátás, vagy hiányzik az üzletekből. így egyebek közt csavarokat, ács­kapcsokat, fém-tragacsokat és kubikos talicskákat, szemét- gyűjtő edényeket, rendszám­tábla-kereteket, elakadásjelző­ket gyártottak. A választékbőví­tésre szánt termékek 60 százalé­ka közvetlenül, vagy közvetve a lakosság igényeinek kielégíté­sét szolgálja. A billenő garázs­ajtók, utcai fapadok, partvis­nyél, vasaló- és felmosófa, a hétvégi házakhoz szükséges biz­üvegezett ajtókat, készregyór- más nyugati szárnyát életve- I tott fürdőszobákat szerelnek a I tonsági rácsok értékesítése nem szélyessé nyilvánították s erről : panel-elemekbe. A gyártás in- ; gond, szívesen átveszi a BARA­Villámgyors költözés dm- I dulását ez évre ígérték. I NYAKER és a TITAN. Ez év első felében 11 millió forint értékű árut készítettek a KTV kisiparosai, a pécsi kiren­deltség megbízásából. Számos egyedi berendezést, könyvtárak, gyógyszertárak, napköziotthonok bútorzatát gyártották kisipari műhelyekben. Itt állították elő az utak mentén felállított autóbusz- várók fémszerkezetét, a közúti jelzőtáblákat, bányászati men­tőöveket és sokezer olyan al­katrészt, ami importárut pótol, vagy exportra gyártott berende­zés alkatrésze. Néhány hónapos pangás után, a második félévben ismét megkezdik a műszaki gumiá-u — építőipari, bányaipari alkat­részek, útépítő gépek hidrauli­kájához szükséges tömítön ürűk stb. — gyártását. A törzsvásár­lókon kívül idén újabb 30 vál­lalatot vontak be a kisipari ter­mékek értékesítésébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom