Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-12 / 220. szám

t a llDll válaszol Akasztott ember házában... Honnan kapta nevét a pécsi Boszorkány utca? — kérdezte az elmúlt héten egyik olvasónk a telefonügyelettől. — Továb­bá: van-e valami történeti alapja az elnevezésnek? Ha Bálics felé igyekszünk, a Rókus-domb irányába, a Báli- csi 'út végén hamarosan elér­jük a meredeken hegynek tar­ló Boszorkány utcát. Nevének eredetéről mai lakói már alig tudnak, válaszunkat az 1960- ban kiadott Rejtett kincsek nyomában című kötet lapjairól vettük, amelyet dr. Vargha Ká­roly, dr. Rónai Béla és Muszty László állított össze. — Több mint száz évvel ezelőtt egy né­met házaspár érkezett Pécsre, osztrák területről és az este a Rókus-domb alján érte őket. Az akkori városi hajdú enge­délyt adott, hogy a forrásból megitathassák lovaikat, maguk pedig a Környéken leteleped­hessenek. Néhány nap múltán felajánlottak számukra egy ré­gen elhagyott épületet, amely­ről az a szóbeszéd járta, hogy abban embert akasztottak. Az új lakók a ház történetéről mit- sem tudva költöztek ottho­nukba. Mivel a környékről nem ismertek senkit, és velük is bi­zalmatlanok voltak a szomszé­dok, hamarosan kósza hírek kaptak szárnyra a Rókus-dorr.b alján levő forrásnál tereferélő asszonyok között. Úgy hitték, hogy az akasztott ember ron­tása az új lakókra szállt. A leg­apróbb és legjelentéktelenebb esetekből kovácsolt boszor­kányvádat a környék. Az abla­kukba kitett muskátli piros szirmáról azt állították, hogy egy megölt gyermek vére. Akadtak olyanok is, akik látni vélték az embert szőrös ördög képében, a szerencsétlen asz- szonyt pedig mint seprűn nyír galó boszorkányt. A rájuk sü­tött bélyeget már semmi sem moshatta le. A sorsukat végül is egy szerencsétlen véletlen pecsételte meg. Azon a nyáron olyan hőség volt, hogy elapadt a Rókus-domb forrása és órá­kat várakoztak az emberek míg megteltek az edények. Ter­mészetes, hogy ezért o német házaspár boszorkánykodását okolták. A „vádlottak” pár nappal később végleg elköl­töztek Pécsről, s minden bi­zonnyal örülhettek, hogy ep bőrrel. Ekkor kezdték ezt a szurdukot Boszorkány útnak ne­vezni. Levéltári adatok szerint pé­csi térképeken először 1926- ban találkozhatunk, bár a dr. Szőnyi Offó-féle útikalauz már 1925-ben is ezen a néven em­líti. S, hogy mi volt az utca la­kóinak véleménye erről a név­ről, arról a következő jegyző­könyv tartalma tanúskodik. „Készült Pécsett, a Szabad Ki­rályi Város Építési Bizottsága által az új utcák elnevezésé­nek előkészítésére kiküldött szűkebb bizottságának 1939. évi október hó 10-én tartott ülésről: 2. Az előadó bejelen­ti, hogy a Boszorkány utca la­kói a rójuk nézve kellemetlen hangzású név megváltoztatását kérik. A Bizottság a kérelem teljesítését, minthogy ez eset­ben is régi névről van szó, nem javasolja.” Füzes János Ismét nyerhet Olvasóink feladata megállapítani, hegy az egyes kérdések­re megadott 3 válasz közül melyik a helyes és a válasz után álló jelet (1, X vagy 2) a tipp-oszlopba beírni. A tippszelvényt LEVELEZŐLAPRA felragasztva kell beküldeni legkésőbb augusz­tus 18-án, (vasárnap) déli 12 óráig beérkezőleg a szerkesz­tőség címére (Hétfői Dunántúli Napló, 7601 Pécs, Pf. 134.). A helyesen kitöltött tippszelvényt beküldők között egy ér­tékes könyvet sorsolunk ki. 1. Melyik országhoz tartónk Graubünden? Ausztria (1) Svájc (X) NSZK (2) 2. Ki „A portici néma” c. opera zeneszerzője? Auber (1) Bizet (X) Meyerbeer (2) 3. Hol volt megrendezve 1936-ban a nyári olimpia? Helsinki (1) Lom on (X) Berlin (2) 4. Hány méter 100 yard? 89,50 (1) 91,41 (X) 93,52 (2) 5. Ki mondta: „Cogito ergo sum”? Descartes (1) XIV. Lajos (X) Diderot (2) I. kérdés S. kérdés i kérdés 4. kérdés 5. kérdés Az augusztus 5-i számban közeit pályázat helyes megfejtése: 1 _ X — 1 — 2 — 2. A sorsoláson Regös Lajos 7800 Siklós, Köztársaság tér 1/B. olvasónknak kedvezett a szerencse. A nyert könyvet részére postán kül.ljük meg. Döntetlen Varázskristály — értékesebb az aranynál Rómában a tolvajok, de a rendőrség is évről évre egyre nagyobb sikert könyvelhetnek el. 1967-ben 1587 művészeti alkotást, képet, szobrot, fres­kót, porcelántárgyakat — lop­tak 1972-ben viszont már 14 465-öt. Ugyanakkor az ilyen jellegű bűnügyek száma, ame­lyek bíróság elé kerültek 14- szeresére nőtt — állítja Salva­tore de Matteus, a kulturális I kérdések titkára. Ugyancsak ő javasolta, hogy j a művészeti értékek védelmé- j ben hozzanak új törvényt, amely szigorú büntetéseket helyez ki- j látásba, mert csak iqy bizto­sítható a művészeti alkotások védelme. — Gyorshajtás miatt gázolt. Várda és Várda-Újtelep között közlekedett a hétvégén motor­jával Szabó László 25 éves várdai lakos, és gyorshajtás miatt elütötte az előtte haladó — kerékpárját toló ;— Miszi László 45 éves Várda-újtelepi lakost. A gyalogos súlyos, élet- : veszélyes sérüléseket szenve- j dett. I A szibériai ásványkincsek között megtalálható az aranynál jóval értékesebb izlandi földpái Értékének titka átlátszó kristály óiban van, melynek sajátossága, hogy hihetetlen pontossággal sokszorozta és polarizálja a íár /sugarakat. Ezért széleskörűen alk ilmazzók az optikai eszközöket készítő üzemekben. Az utóbbi evekben egyre nagyobb mennyiségben használják fel csillagászati mérőműszerek és kvantumgene ótorok készítéséhez is. Mielőtt az izlandi pátból két prizma lesz, nagy tapasztalatot és hozzá ütést kívánó, bonyolult munkafolyamatokon megy keresztül. Kis híján két embert ölt Két késsel hadakozott a részeg matróz — Miért van nálad kés, Páli? — kérdezte a nagybátyjának felesége, — Meg akartak ölni kül­földi hajósok — mondta a fia­talember. Lemosta a fanyelű konyhakést, közben többször egymás után őzt motyogta: véres vagyok ... Lefeküdt, az­tán mély álomba zuhant. Reggel korán rendőrök jöt­tek érte. Az őrszobán már tisz­tázódott, mi történt azon a hátborzongató éjszakán. A huszonhárom éves Buzolka Pál a Dorog nevű motoros­hajón volt gépkezelő. Szovjet­unióból Budapest felé igyekez­tek, tavaly márciusban. Elsején kötöttek ki Mohácson. Még Bezdánban öten megittak egy liter konyakot, éjjel egy órára ismét megszomjazott. Egy tár­sával együtt elmentek a mo­hácsi Béke étterembe, ahol a Kesztyűs Ktsz tartotté családi estjét. Addig borozgattak, míg végül a házigazdák kiebrudal- ták a kötekedő Buzolkát Ezután drámai gyorsasággal peregtek az események, Elin­dult, hogy felkeresse az Ady Endre utcában lökő nagybáty­ját, de eltévesztette az utat és a Bartók Béla úton lakó Filipo- vicséknál kezdett dörömbölni, e'őször az ablakrcdőnyön, majd az utcai ajtón. Amikor betört az ajtón lévő kisablal^ üvege, átmászott a kerítésen es a fo­lyosó végén a kisszobába nyi­tott be. Az idős házaspár megdöb­benve világosította fel, hogy ez nem a keresett ház. A fia­talember ekkor vadul követelte, hogy vezessék el a nagybáty­jához, Amikor elutasították, fel­kapta az asztalon heverő két kést és pillanatok alatt tatár- dúlást rendezett a konyhában. Ekkor nyitott be a negyven­éves Filipovics Mária, „Késsel hadonászott, fehér volt és ijesz­tően feldúlt” — így emlékezik vissza. Megijedt, visszaszaladt a szobájába és magára zárta az ajtót. A részeg haragja most ellene fordult. Virágcseréppel beverte az ablakát, feszegetni kezdte az ajtót. A rémült nő az ablakon át menekült és a szomszédokat próbálta segítsé­gül hívni. Mielőtt bárki is köz­beléphetett volna, a támadója üldözőbe vette. Filipovics Má­ria futott az életéért, de az ut­ca sarkáig sem jutott. Elesett, a megvadult részeg rátérdelt, és szúrta, ahol érte, életveszé­lyes sebeket ejtve a szerencsét­len nő hasán és nyakán. Az áldozat méq annyit kiáltott: „anyu végem van!” — aztán elvesztette az eszméletét. Édesanyja közben odaért, megpróbálta lerángatni lányá­ról a dühöngőt, aki ette őt is nyakonszúrta, Szerencsére éi a sérülés nem volt életveszélyes. Két szomszéd férfi érkezett a helyszínre, de meg sem tudták közelíteni. Az ámokfutó matróz két késsel a kezében körbe- körbe forgott, vagdalkozott, majd elmenekült. Ezúttal meg­találta a rokonok házát. Részlet az orvosi szakvéle­ményből: „Filipovics Mária sú­lyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, életét csak a mo­hácsi kórház közelsége és a gyors orvosi beavatkozás men­tette meg.” A Pécsi Megyei Bíróság 1973. március 7-én tárgyalta először az ügyet. A tanúvallomások egyértelműen bizonyították, hogy Buzelka Pál volt a tettes. Ö azonban egyre csak ezt ismételgette: „nem tudok róla... nem emlékszem semmire”. Az orvosszakértők véleménye sze­rint: „kóros részegség” állapo­tában követte el tettét, „kép­telen volt cselekménye társa­dalomra veszélyes következmé­nyeinek felismerésére”. Újabb tárgyalást tűztek ki, május 16-ra, de akkor sem szü­letett döntés. E hét csütörtökén, augusztus 15-én tárgyalja az ügyet ismét a Pécsi Megyei Bíróság. A kérdés tehát még nyitott: bűnös, vagy beteg? K. Gy. Lukács, a madár­ember Furcsa ember Lukács Bálint, egyenesen büszke arra, hogy madárnak tekintik. Minden es­te madárrá változik. Az átvál­tozást az éjszakai lokálok kö­zönsége rendszerint vastapssal jutalmazza, a vendéglátó egy­ség vezetői pedig jó gázsival. Lukács Bólnit madártudomá­nyát, akarom mondani, füttytu­dományát az angol, jugoszláv és cseh mulatók után most a pécsi Olympia bár vendégei hallhatják.- Elsősorban énekesnek vallom magam — állítja — a csi­csergést- csak úgy. mellékesen adom az énekszámokhoz.- Miért? ■ "- Rájöttem, hogy megéri. Egyik bárban dolgoztam, velem együtt lépett fel egy füttyös. Mindössze három percig csipo­gott, prüccögött és kétszer any- nyiért alkalmazták, mint engem.- Mi kell a madárhang után­zásához?- Elsősorban madámyelv.- Lehet venni?- Én csinálom. Nem nagy ügy, de nekem kellett kitalál­nom. Egy colás kupakot hold alakúra vágok és 14-es lyukat fúrok bele, majd olajos vízcsi­szoló papírba száraz vékonybe­let illesztek és az egészet ösz- szepréselem. Aztán csak fújni kell és szól. Természetesen nem mindegy, hogy ki fújja ...- 5 mit szól a Hacki Tamás?- Én nem vagyok konkuren­se. Hacki valóban fütyül, én egy kis praktikához folyamo­dok... (M) <3us ultimae noctis f5!?SfSf,,iÄ'Ä!8 5rS1 FERENC drámája nyomát rajzolta: SARLÓS ENDRE ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom