Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-12 / 220. szám
t a llDll válaszol Akasztott ember házában... Honnan kapta nevét a pécsi Boszorkány utca? — kérdezte az elmúlt héten egyik olvasónk a telefonügyelettől. — Továbbá: van-e valami történeti alapja az elnevezésnek? Ha Bálics felé igyekszünk, a Rókus-domb irányába, a Báli- csi 'út végén hamarosan elérjük a meredeken hegynek tarló Boszorkány utcát. Nevének eredetéről mai lakói már alig tudnak, válaszunkat az 1960- ban kiadott Rejtett kincsek nyomában című kötet lapjairól vettük, amelyet dr. Vargha Károly, dr. Rónai Béla és Muszty László állított össze. — Több mint száz évvel ezelőtt egy német házaspár érkezett Pécsre, osztrák területről és az este a Rókus-domb alján érte őket. Az akkori városi hajdú engedélyt adott, hogy a forrásból megitathassák lovaikat, maguk pedig a Környéken letelepedhessenek. Néhány nap múltán felajánlottak számukra egy régen elhagyott épületet, amelyről az a szóbeszéd járta, hogy abban embert akasztottak. Az új lakók a ház történetéről mit- sem tudva költöztek otthonukba. Mivel a környékről nem ismertek senkit, és velük is bizalmatlanok voltak a szomszédok, hamarosan kósza hírek kaptak szárnyra a Rókus-dorr.b alján levő forrásnál tereferélő asszonyok között. Úgy hitték, hogy az akasztott ember rontása az új lakókra szállt. A legapróbb és legjelentéktelenebb esetekből kovácsolt boszorkányvádat a környék. Az ablakukba kitett muskátli piros szirmáról azt állították, hogy egy megölt gyermek vére. Akadtak olyanok is, akik látni vélték az embert szőrös ördög képében, a szerencsétlen asz- szonyt pedig mint seprűn nyír galó boszorkányt. A rájuk sütött bélyeget már semmi sem moshatta le. A sorsukat végül is egy szerencsétlen véletlen pecsételte meg. Azon a nyáron olyan hőség volt, hogy elapadt a Rókus-domb forrása és órákat várakoztak az emberek míg megteltek az edények. Természetes, hogy ezért o német házaspár boszorkánykodását okolták. A „vádlottak” pár nappal később végleg elköltöztek Pécsről, s minden bizonnyal örülhettek, hogy ep bőrrel. Ekkor kezdték ezt a szurdukot Boszorkány útnak nevezni. Levéltári adatok szerint pécsi térképeken először 1926- ban találkozhatunk, bár a dr. Szőnyi Offó-féle útikalauz már 1925-ben is ezen a néven említi. S, hogy mi volt az utca lakóinak véleménye erről a névről, arról a következő jegyzőkönyv tartalma tanúskodik. „Készült Pécsett, a Szabad Királyi Város Építési Bizottsága által az új utcák elnevezésének előkészítésére kiküldött szűkebb bizottságának 1939. évi október hó 10-én tartott ülésről: 2. Az előadó bejelenti, hogy a Boszorkány utca lakói a rójuk nézve kellemetlen hangzású név megváltoztatását kérik. A Bizottság a kérelem teljesítését, minthogy ez esetben is régi névről van szó, nem javasolja.” Füzes János Ismét nyerhet Olvasóink feladata megállapítani, hegy az egyes kérdésekre megadott 3 válasz közül melyik a helyes és a válasz után álló jelet (1, X vagy 2) a tipp-oszlopba beírni. A tippszelvényt LEVELEZŐLAPRA felragasztva kell beküldeni legkésőbb augusztus 18-án, (vasárnap) déli 12 óráig beérkezőleg a szerkesztőség címére (Hétfői Dunántúli Napló, 7601 Pécs, Pf. 134.). A helyesen kitöltött tippszelvényt beküldők között egy értékes könyvet sorsolunk ki. 1. Melyik országhoz tartónk Graubünden? Ausztria (1) Svájc (X) NSZK (2) 2. Ki „A portici néma” c. opera zeneszerzője? Auber (1) Bizet (X) Meyerbeer (2) 3. Hol volt megrendezve 1936-ban a nyári olimpia? Helsinki (1) Lom on (X) Berlin (2) 4. Hány méter 100 yard? 89,50 (1) 91,41 (X) 93,52 (2) 5. Ki mondta: „Cogito ergo sum”? Descartes (1) XIV. Lajos (X) Diderot (2) I. kérdés S. kérdés i kérdés 4. kérdés 5. kérdés Az augusztus 5-i számban közeit pályázat helyes megfejtése: 1 _ X — 1 — 2 — 2. A sorsoláson Regös Lajos 7800 Siklós, Köztársaság tér 1/B. olvasónknak kedvezett a szerencse. A nyert könyvet részére postán kül.ljük meg. Döntetlen Varázskristály — értékesebb az aranynál Rómában a tolvajok, de a rendőrség is évről évre egyre nagyobb sikert könyvelhetnek el. 1967-ben 1587 művészeti alkotást, képet, szobrot, freskót, porcelántárgyakat — loptak 1972-ben viszont már 14 465-öt. Ugyanakkor az ilyen jellegű bűnügyek száma, amelyek bíróság elé kerültek 14- szeresére nőtt — állítja Salvatore de Matteus, a kulturális I kérdések titkára. Ugyancsak ő javasolta, hogy j a művészeti értékek védelmé- j ben hozzanak új törvényt, amely szigorú büntetéseket helyez ki- j látásba, mert csak iqy biztosítható a művészeti alkotások védelme. — Gyorshajtás miatt gázolt. Várda és Várda-Újtelep között közlekedett a hétvégén motorjával Szabó László 25 éves várdai lakos, és gyorshajtás miatt elütötte az előtte haladó — kerékpárját toló ;— Miszi László 45 éves Várda-újtelepi lakost. A gyalogos súlyos, élet- : veszélyes sérüléseket szenve- j dett. I A szibériai ásványkincsek között megtalálható az aranynál jóval értékesebb izlandi földpái Értékének titka átlátszó kristály óiban van, melynek sajátossága, hogy hihetetlen pontossággal sokszorozta és polarizálja a íár /sugarakat. Ezért széleskörűen alk ilmazzók az optikai eszközöket készítő üzemekben. Az utóbbi evekben egyre nagyobb mennyiségben használják fel csillagászati mérőműszerek és kvantumgene ótorok készítéséhez is. Mielőtt az izlandi pátból két prizma lesz, nagy tapasztalatot és hozzá ütést kívánó, bonyolult munkafolyamatokon megy keresztül. Kis híján két embert ölt Két késsel hadakozott a részeg matróz — Miért van nálad kés, Páli? — kérdezte a nagybátyjának felesége, — Meg akartak ölni külföldi hajósok — mondta a fiatalember. Lemosta a fanyelű konyhakést, közben többször egymás után őzt motyogta: véres vagyok ... Lefeküdt, aztán mély álomba zuhant. Reggel korán rendőrök jöttek érte. Az őrszobán már tisztázódott, mi történt azon a hátborzongató éjszakán. A huszonhárom éves Buzolka Pál a Dorog nevű motoroshajón volt gépkezelő. Szovjetunióból Budapest felé igyekeztek, tavaly márciusban. Elsején kötöttek ki Mohácson. Még Bezdánban öten megittak egy liter konyakot, éjjel egy órára ismét megszomjazott. Egy társával együtt elmentek a mohácsi Béke étterembe, ahol a Kesztyűs Ktsz tartotté családi estjét. Addig borozgattak, míg végül a házigazdák kiebrudal- ták a kötekedő Buzolkát Ezután drámai gyorsasággal peregtek az események, Elindult, hogy felkeresse az Ady Endre utcában lökő nagybátyját, de eltévesztette az utat és a Bartók Béla úton lakó Filipo- vicséknál kezdett dörömbölni, e'őször az ablakrcdőnyön, majd az utcai ajtón. Amikor betört az ajtón lévő kisablal^ üvege, átmászott a kerítésen es a folyosó végén a kisszobába nyitott be. Az idős házaspár megdöbbenve világosította fel, hogy ez nem a keresett ház. A fiatalember ekkor vadul követelte, hogy vezessék el a nagybátyjához, Amikor elutasították, felkapta az asztalon heverő két kést és pillanatok alatt tatár- dúlást rendezett a konyhában. Ekkor nyitott be a negyvenéves Filipovics Mária, „Késsel hadonászott, fehér volt és ijesztően feldúlt” — így emlékezik vissza. Megijedt, visszaszaladt a szobájába és magára zárta az ajtót. A részeg haragja most ellene fordult. Virágcseréppel beverte az ablakát, feszegetni kezdte az ajtót. A rémült nő az ablakon át menekült és a szomszédokat próbálta segítségül hívni. Mielőtt bárki is közbeléphetett volna, a támadója üldözőbe vette. Filipovics Mária futott az életéért, de az utca sarkáig sem jutott. Elesett, a megvadult részeg rátérdelt, és szúrta, ahol érte, életveszélyes sebeket ejtve a szerencsétlen nő hasán és nyakán. Az áldozat méq annyit kiáltott: „anyu végem van!” — aztán elvesztette az eszméletét. Édesanyja közben odaért, megpróbálta lerángatni lányáról a dühöngőt, aki ette őt is nyakonszúrta, Szerencsére éi a sérülés nem volt életveszélyes. Két szomszéd férfi érkezett a helyszínre, de meg sem tudták közelíteni. Az ámokfutó matróz két késsel a kezében körbe- körbe forgott, vagdalkozott, majd elmenekült. Ezúttal megtalálta a rokonok házát. Részlet az orvosi szakvéleményből: „Filipovics Mária súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, életét csak a mohácsi kórház közelsége és a gyors orvosi beavatkozás mentette meg.” A Pécsi Megyei Bíróság 1973. március 7-én tárgyalta először az ügyet. A tanúvallomások egyértelműen bizonyították, hogy Buzelka Pál volt a tettes. Ö azonban egyre csak ezt ismételgette: „nem tudok róla... nem emlékszem semmire”. Az orvosszakértők véleménye szerint: „kóros részegség” állapotában követte el tettét, „képtelen volt cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek felismerésére”. Újabb tárgyalást tűztek ki, május 16-ra, de akkor sem született döntés. E hét csütörtökén, augusztus 15-én tárgyalja az ügyet ismét a Pécsi Megyei Bíróság. A kérdés tehát még nyitott: bűnös, vagy beteg? K. Gy. Lukács, a madárember Furcsa ember Lukács Bálint, egyenesen büszke arra, hogy madárnak tekintik. Minden este madárrá változik. Az átváltozást az éjszakai lokálok közönsége rendszerint vastapssal jutalmazza, a vendéglátó egység vezetői pedig jó gázsival. Lukács Bólnit madártudományát, akarom mondani, füttytudományát az angol, jugoszláv és cseh mulatók után most a pécsi Olympia bár vendégei hallhatják.- Elsősorban énekesnek vallom magam — állítja — a csicsergést- csak úgy. mellékesen adom az énekszámokhoz.- Miért? ■ "- Rájöttem, hogy megéri. Egyik bárban dolgoztam, velem együtt lépett fel egy füttyös. Mindössze három percig csipogott, prüccögött és kétszer any- nyiért alkalmazták, mint engem.- Mi kell a madárhang utánzásához?- Elsősorban madámyelv.- Lehet venni?- Én csinálom. Nem nagy ügy, de nekem kellett kitalálnom. Egy colás kupakot hold alakúra vágok és 14-es lyukat fúrok bele, majd olajos vízcsiszoló papírba száraz vékonybelet illesztek és az egészet ösz- szepréselem. Aztán csak fújni kell és szól. Természetesen nem mindegy, hogy ki fújja ...- 5 mit szól a Hacki Tamás?- Én nem vagyok konkurense. Hacki valóban fütyül, én egy kis praktikához folyamodok... (M) <3us ultimae noctis f5!?SfSf,,iÄ'Ä!8 5rS1 FERENC drámája nyomát rajzolta: SARLÓS ENDRE ft