Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-07 / 184. szám

4 DUNANTOLI NAPLÓ 1974. július 7. Mozgalmas városképet adó, gyors technológia térhódítása a nagyvilágban Dz IMS a pécsi építkezések lévője? Pécsi szakemberek a helyszínen tanulmányozzák Zsezsel' professzor lágy sikert aratott szisztémáját Gazdagítsuk városunkat Á látogatók kérései, észrevételei, javaslatai Többen felsóhajtottak. Miért is ne maradhatnának Pécsett azok a térplasztikák, amelyeket az egyéni alkotók és a gyári iparművészek készítettek az első kerámia kiállításra. Kettős haszonnal járna. Felidézné ben­nünk a bemutató emlékeit, ugyanakkor hangulatosabbá tehetnék parkjainkat, az új vá­rosrészek háztömbjei között lévő tenyérnyi zöldet. Megérdemelné a város s talán a művészek is szívesen vennék, ha Pécs Is gazdagodna... * A látogatók többsége kifo­gásolta, hogy a Zsolnay Porce­lángyár kiállított alkotásai, ter­mékei mellett nem találták a tervező nevét. Az említettek a szökőkút melletti parkban fel­állított kerti kerámiákra is érten­dők. Nos, a rendezők megszív­lelték a tanácsot, s tegnap reg­gelre valamennyi alkotó művész neve ott szerepelt munkája mellett A közönség továbbra Is „bom­bázza” a teremőröket. Az idő­sebb látogatók közül többen az­után érdeklődtek, miképpen pótolhatnák értékes készleteik egy-egy hiányzó darabját. Ter­mészetesen a herendi gyár ne­vében semmit nem ígérhetett az ügyeletet teljesítő ... A teremőrök főként pedagó­gusok, akik szívesen vállalták Díjnyertes romhányi padlóburkoló lapok Fotó: Szokolai azt Is, hogy felkészüljenek a gyárak történetéből, s a kiállí­tott tárgyak múltjáról is adnak tájékoztatást. S tegyük mindjárt hozzá: önszorgalomból teszik. Persze a múzeális értékű tá­lakat, figurákat nemcsak a he­rendi pavilonból akarja megvá­sárolni a látogató. Egy Idős hölgy például a Zsolnay Por­celángyár egyik termében lévő egyiptomi fazonú vázát akarta megvenni. Már elő is szedte a pénzt, amikor a teremőr vicce­sen megjegyezte: azt csak a „Zsolnayban” kaphatja meg. A látogató úgy hírlik, felült a 27- es autóbuszra, s elment a gyár­ba ... Hogy sikerrel járt-e, ar­ról mit sem tudunk. * Nem így az egyik rendező. A megnyitót követő napon nagy Baranyai pártmunkások légierőnk egyik egységénél Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága első titkárának vezetésével a napokban a Megyei Pártbizott­ság titkárai, osztályvezetői, vala­mint a járási és városi pártbi­zottságok titkárai látogatást tet­tek a magyar légierő egyik egy­ségénél, ahol Stock János vezér­őrnagy, a Honi Légvédelem parancsnoka fogadta a vendé­geket. A baranyai pártmunká­sok tájékoztatót hallgattak meg a Magyar Néphadsereg légi­ereje és a vendéglátó repülő­egység helyzetéről, feladatairól. Ezt követően látogatást tettek a bázison; megtekintették az oktató-nevelő kabinetet, a könyvtárat és a klubszobákat A baráti látogatás keretében dr. Nagy József tájékoztatta a jelenlévő parancsnokokat és politikai munkásokat Baranya megye helyzetéről, megyénk dol­gozóinak munkájáról, eredmé­nyeiről, fejlődésünkről. Ezt baráti beszélgetés követte, melynek keretében a hazafias honvédel­mi nevelés időszerű kérdéseiről cseréltek véleményt A baranyai pártmunkások tiszteletére a repülőalakulat egyik egysége harci jellegű repülöfeladatot hajtott végre. szaladgálás volt a Zsolnay Porcelángyár helyiségeiben. .El­tűnt” az egyik nagy értékű ki­állítási darab. Mint később ki­derült ugyan ott volt ahova eredetileg tették. Csakhogy a katalógus szerint egy másik he­lyiségben keresték. Egy kanadai látogató is ku­tatómunkát végzett, de egészen más téren. Az után érdeklődött, hogyan is rendelhetne egy he­rendi étkészletet lánya esküvő­jére. Meglepő kéréssel fordult egy fiatalember Istokovics Károly- néhoz, a Zsolnay Porcelángyár festőjéhez. Azt kérte tőle, raj­zoljon ugyanolyan mintát a porcelán-fajansz tálra, mint amilyen az első emeleti bemu­tató teremben a falon függ. Istokovics Károlyné teljes rész­letességgel emlékezetből azt nem vállalta, de mire a iáto- gató egy rajzolt vázlattal a kezé­ben visszatért, kész volt az ere­deti tál másodpéldánya. Csak ekkor hitte el, hogy szabad­kézzel rajzolják a művészi min­tákat a porcelán-fajanszra. Tóth Erzsébet herendi kislány­nak emlékezetes marad a pécsi kiállítás. Melynek nyomait a karján viseli. A terpentin gőztől ekcémát kapott (amely a szel­lőztetés hiányának következmé­nye). Ennek ellenére nincs el­keseredve, mert a gyár vezetői engedélyezték: ha bezár a ki­állítás, egy napig ismerkedhet a mecsekaljai várossal. Salamon Gyula Legutóbb különböző fórumo­kon elhangzott: Pécs lakásépí­tési tevékenységében az évtized végére lépésváltásra lesz szük­ség. A panelos technológia „ki­fut", jóval termelékenyebb technológiával kell felváltani, hogy a hallatlan gyorsasággal növekvő igényeket ki lehessen elégíteni. Pécsnek házgyárra van szüksége! A gyár azonban legkorábban a hatodik ötéves terv kezdetén léphet termelés­be. A paneltermelési kapacitás és a várható lakásépítési ütem közötti hiányt valamivel ki kell ‘ölteni, ami egyúttal a későb­biekben a házgyári házak elke- üJhetetlen egyhangúságát is eloldja. A közelmúltban jugoszláviai anulmányúton járt Balaskó Ist­án, a Pécs városi Tanács terv- 'sztályának vezetője és Gádor \ndrás, a Pécs-Baranyai Beru- ázási Vállalat igazgatója. A elyi városépítési és építőipari zervek vendégeiként Újvidé- en, Belgrádban és Banja-Lukán anulmányozták az IMS építési endszert, amely — a közelség llenére — jó néhány esztendős eséssel eljutott hozzánk is. Mo- ácson megépült az első kísér­ed lakóház, Pécsett pedig most oiyik a 24 szintes magasház »lapozása. A pécsi szakembe- ek tapasztalatai alapján az alábbiakban akarunk választ adni arra: mit tud az IMS-szer- kezet és mi a jövője Pécsett? Világszerte hódít \z IMS Elöljáróban valamit a techno­lógia mibenlétéről. Az IMS tá­voli rokonságban van a nálunk közismert univázzal. A különb­ség, hogy az oszlopok több szintet tartanak, a födémele­mek lényegesen vékonyabbak (anélkül, hogy teherbírásuk emiatt veszítene), s ezeket az oszlopok közé feszítve a súrló­dás tartja nagy biztonsággal. Jellemző, hogy a néhány év előtti banja-lukai földrengés al­kalmával egyedül az IMS-há- zak álltak ellen károsodás nél­kül a földkéreg mozgásának. Az IMS technológiával készülő épületek valamennyi szerkezete előre gyártható. Az új szisztéma feltalálója Branko Zserselj pro­fesszor, a belgrádi IMS anyag- vizsgáló intézet (innen a mód­szer neve is) tudományos taná­csának igazgatója. A módszer 10 éve született, s voltaképpen annyira egyszerű, hogy nagyon sok építész szinte röstelli, hogy nem ő jött erre rá. (Egyes vé­lemények szerint emiatt ért ót hozzánk ilyen sokáig a szom­szédból.) Az IMS ezalatt az év­tized alatt csaknem szó szerint meghódította a világot: ebből a szerkezetből építenek pl. Ku­bában, az USA-ban, Olaszor­szágban és még egy sereg or­szágban, nálunk pedig a Bara­nya megyei Építőipari Vállala­té az érdem, hogy a szisztéma meghonosításáról beszélhetünk. Egyszerűsége és a benne rejlő nagy variációs lehetőség — ez az IMS sikereinek forrása, s ez biztosítja versenyképességét a világpiacon az egyéb technoló­giákkal szemben. Serkenti a tervezők fantáziáját A pécsi szakemberek a hely­színen, elsősorban a panelszer­kezethez szokott szemmel ta-' nulmányozták az IMS-t. Gádor András a látogatás céljáról ezt mondta: — Meg akartuk ismerni, hogy az IMS mennyire alkalmas la­kóépületek és kiszolgáló létesít­ményeik építésére. — Ez utóbbi nagyon lényeges, hiszen közis­mert Pécsett az ún. járulékos beruházások sokszor több éves »maradása, mert az alkalma­zott (általában hagyományos) technológia nem bírja a ver­senyfutást a paneltechnológiá­val. — A három városban lá­tott építkezésekből úgy láttuk, hogy az IMS a favorit, s az al­kalmazás módja egyezik a mi elképzeléseinkkel is. Ebből a szerkezetből mindent meg lehet építeni. Gádor András egyébként a tanulmányozott módszer műsza­ki sajátosságait kísérte figyelem­mel, s ezt foglalta össze kéré­sünkre: — Véleményem szerint vala­mennyi általunk ismert techno­lógiánál korszerűbb az IMS, mert általa elkerülhető a tö­meges építkezések uniformizált- sága. Mindent lehet belőle csinálni — A mi egyforma épületek­hez szokott szemünknek nagyon kellemes látványt nyújtott min­denütt az IMS által biztosított változatos városkép. A három városban sok 10—18 emeletes lakóépületet — és nemcsak to­ronyházat — láttunk, s ezek mindegyike sajátos egyéni vo­nósokkal rendelkezett. Nagyon szimpatikusak voltak azok az épületegyüttesek, amelyekben egymás mellett lépcsőzve kü­lönböző szintmagasságú szek­ciók vannak (ez a fajta ná­lunk „hiánycikk”), s ezek rend­kívüli módon növelik a város­kép mozgalmasságát. — Egyébként megfigyelhet­tük a fejlődést is. A „korai” IMS épületek még egyhangúak, látni rajtuk, hogy a tervezők nem tudtak mit kezdeni az új szerkezettel. Pontosan ez ná­lunk is megfigyelhető lesz: új magasházunkat túl panelesre tervezték. A későbbi épületeken aztán már látható, hogyan jöt­tek bele a tervezők, s ismerték fel, milyen lehetőségek rejle­nek a szerkezetben, s milyen rugalmasan lehet vele bánni. A város sokat nyerhet vele Balaskó István, a város fej­lesztéséért felelős személy né­zőpontjából tanulmányozta az IMS-t. öt is az ragadta meg elsősorban, hogy mennyire moz­galmas városképet lehet az új szerkezet segítségével kialakí­tani, s hogy mennyire alkalmas a mi kommunális építkezéseink hosszútávú rendezésére. így ösz- szegezte tapasztalatait: — A panelnál bizonyára nem, de a könnyűszerkezetnél feltét­lenül olcsóbb az IMS, bár a helyszínen a költségek vizsgá­latára, összehasonlító adaiok beszerzésére nem volt mód, annyira eltérők a viszonyok. A mi első IMS-épületünk elkészül­te után többet tudunk majd a módszer gazdaságosságáról. — Megfigyeltem, hogy az IMS szerkezetű lakóházakban nagyobb alapterületű lakásokat építenek, s azok a mieinknél jobban felszereltek. A hangsúlyt a gyors szerelhetőségre fekte­tik, ezért a szakipari munka is kulcshelyzetben van. Egy köze­pes magasságú — 13—15 eme­letes — épület egy szezonben beköltözhetően elkészül. Az építőipart serkenti, hogy az át­adáskor a számlázott ár 80 szá­zalékát kapja meg, a többit csak a beköltözéstől számított egy év elteltével — ha nem merülnek fel minőségi kifogá­sok. A beszélgetés során felvető­dött: sokat megtakaríthatnánk, ha a pécsi tervezők is tanulmá- | nyoznák a helyszínen az IMS- ■ ben fellelhető szinte korlátlan lehetőségeket, s tapasztalataik alapján mihamarabb hozzálát­nának olyan bölcsőde-, óvo­da-, iskola-, üzletház- és áru­háztípusok tervezéséhez, ame­lyek mór az ötödik ötéves terv­időszak feladatait szolgálnák. Hársfai István Új városnegyedközpont Újvidéken — Az épületegyüttes valamennyi tagja IMS-szerkezetből épült, a szisztémában rejlő vari ációs lehetőség iskolapéldájaként. Ma este zárja kapuit a kerámiakiállítás Mentsük meg a cüilei hazafiak életét! Dr. Sík Endre nyilatkozata A világ közvéleménye mély aggodalommal figyeli a Chiléből érkező híreket, ahol a katonai junta lázas tempóban készíti elő a népi egység 39 vezetőjének kato­nai bírósági perét Éppen ezért ezekben a napokban a Béke Világta­nács felhívására, a béke és szolidaritási mozgalmak vi­lágszerte nagyszabású ak­ciókat, aláírásgyűjtést, tilta­kozó felvonulásokat, szolida­ritási napokat, heteket szer­veznek „Mentsük meg a chilei politikai vezetők éle­tét I’’ jelszóval. Dr. Sík Endre nyugalma­zott külügyminiszter, a Bé­ke Világtanács tagja, az Országos Béketanács Lenin- hékedíjas elnöke a szolida­ritási akcióról a következő­ket nyilatkozta; — Újabb, minden eddigi­nél riasztóbb hirek érkeznek Chiléből. Tíz hónappal az ellenforradalmi puccs kitöré­se után fokozódik a fasiszta terror: Pinochet tábornok vérbirái újabb jogtipró „per” előkészítésével igyekeznek el­rettenteni a szabadságjogai­tól megfosztott népet. — Ezúttal olyan hazafia­kat akarnak a vészbíróság elé állítani, akiknek kiemel­kedő szerepük volt Salva­dor Allende törvényes rend­szerében. Tizenhat volt mi­niszteren és államtitkáron kívül Luis Corvalánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát, Clodomiro Almeydát, a szo­cialista párt vezetőjét, ék a népi egységhez tartozó pár­tok más jeles képviselőit fe­nyegeti közvetlen életveszély. — Chilére tíz hónapja a fasizmus sötét árnya borult. Legjobb fiai közül sokon életüket adták a demokra­tikus rendért, ezrek és ezrek koncentrációs táborokban, börtönökben sínylődnek, né­hány politikusnak sikerült külföldre szöknie. Sok száz­ezer chileit munkonélküli- ségre kárhoztatott a katonai junta, amely az alapvető emberi jogokat cinikusan megnyirbálta. — Nem vagyunk, nem le­hetünk tétlenek a fasizmus ilyen nyílt tobzódása láttán. A világ valamennyi jószán­dékú emberének —, tekintet nélkül vallásra, politikai meggyőződésre —, össze kell fognia, hogy Chile népét megszabadítsa a fasizmus igájától. Hazánk társadalma már eddig is sokat tett a chilei nép igaz ügye mellett. Milliók emelték fel tiltakozó szavukat a iunta jogsértő ~>ódszerei ellen, milliókat töltött el mélységes meg­döbbenés és felháborodás Allende meggyilkolása és a hazafiak brutális üldözése miatt. — Népünk számára nem történelmi tétel, hanem szo­morú, saiát tapasztalat mindaz, amit a fehér terror, a fasizmus jelent. A histó­ria anakronisztikus jelensé- oéoek tartiuk, hoav napja­inkban, amikor a világ egyik 'égésibb fn*!szta rendszere, a pertunál széthullott, a •öld másik pontián: Chilé­ben gyökeret verjen a terror és a avűlölködé* eszméje. Meggyőződésünk, hogy a fasiszta rendszeri egy napon elsöpri a nép haragja, s a iunta eavszer s mindenkor­ra eltűnik a tö-ténel-m sül­lyesztőjében. Addig is le kell fogni a gyilkosok kezét. Mindnyájunk emberi köte­lessége, • hoav követeljük: holadA'rtnlanul vessenek vé­get Chilében a vés-Mrárá- nok működő-ének. állítsák helyre a jonrende* h-lvoz­—*k s—hndláb-a Corvalpnt- H'meydát. a ts,-bi harnfit. akik nénük invára, ha-áink f eleme'kod«« A«y«n-ehai­f«t»«íkkrt| kivívták hanfi- *é-«oik ős a- egé-z haladé világ becsülését, elismerését. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom