Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-12 / 189. szám

1974. július 12. DUNÁNTÜII NAPLÓ Ha területfejlesztésről von szó, akkor ebben mi, baranyaiak úgyszólván nyakig benne va­gyunk. Odáig eljutottunk, kilép­ve a megyei keretek útszűküle­teiből, hogy kezdeményezésünk­re Baranya vezetői összeültek a szomszéd megyék vezetőivel, hogy egyeztessék az ötödik öt­éves tervidőszakra szóló fejlesz­tési elképzeléseiket. Területfej­lesztés. Hogy a netán tájéko­zatlan olvasót a témába beve­zessük, arról a koncepcióról van szó, amely az országot nem megyénként, hanem tervezesi- gazdasági körzetként kezeli. Hat ilyen körzet van — emleget­jük régióként is —, közöttük a Zalát, Somogyot, Tolnát és Ba­ranyát magába foglaló „Dél­dunántúli". A területfejlesztési politika legfőbb célja e körze­tek fejlettségi különbségeinek mérséklése és fokozatos kiegyen­lítése, másrészt az egyes kör­zeteken belül a fejlesztési el­képzelések összehangolása, re­gionális méretű koncepciók ki' alakítása. Ez már nem központi, hanem helyi, területi feladat. Feltéve, ha a megyék is akar­ják. Kecskemét fő témája A területfejlesztés volt oz egyik fő témája az idei, kecs­keméti közgazdász vándorgyű­lésnek is. Ezen a baranyai köz­gazdászok is képviseltették ma­gukat Köztük volt Rapi János, a Pécsi Tervező Vállalat terület- fejlesztési csoportvezetője, az egyik szekcióülésen fel is szólalt. Az előadásokon és a vitákon hallottak azóta gondolatban rendeződhettek, letisztulhattak. Pillantsunk vissza Kecskemétre, milyen benyomások maradtak meg? — Mi már 1970 őszén meg­fogalmaztuk a területfejlesztés téziseit, majd a következő év­ben minisztertanácsi határozat látott napvilágot d területfej­lesztésről és a településhálózat fejlesztéséről. A határozat óta három és fél év telt el, kevés az előrehaladás. A gyakorlati lépésekre gondolok — teszi hoz­zá Rapi János. — Különböző tanulmányok, értekezések, cik­kek láttak napvilágot, de ez há­rom és fél év után kevés. Úgy látszik, ennek is olyan sorsa van, mint több fontos határozatnak. A megvalósítás nagyon vonta­tottan halad. A területi terve­zés, a területfejlesztés a kez­deti stádiumban van, s mindez rányomta bélyegét a közgaz­dász vándorgyűlés előadásaira. De az is kiderült, mi sokkal előbbre tartunk, mint más me­gyék, ahol ma még inkább a felismerésig jutottak el, mintsem a gyakorlati megvalósításig. ' Hogy miért lassú az előreha­ladás, az a szekcióüléseken így fogalmazódott meg: a tervezé­si-gazdasági körzetek hipoteti­kus jellegűek. Ezzel kapcsolat­ban Rapi János, aki ötvenötben végzett a Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen, megjegyzi, Mar­kos professzor már ötvenhárom­ban beszélt a régiók kialakítá­sáról. S ma is csak a hipoteti­kus gazdasági körzeteknél tar­tunk. — Egy-egy gazdasági körzet­ben intézményi rendszert hoz­hatnánk létre, amely szervezett formát, rendszeres, nem pedig esetleges kapcsolatokat jelen­tene az érdekelt megyék között. Erről is beszéltem a vándorgyűlé­sen. Ez az intézmény, vagy ne­vezzük bárminek, összehangolná a fejlesztési elképzeléseket, hosszú távú programot, komp­lex terveket dolgozhatna ki. Nem kell felszámolni a közigaz­gatási határokat, bár a mostani beosztást sem szabadna fétis­ként kezelni. Véleményem sze­rint arra is megérett a helyzet, hogy megváltoztassuk, előbb- utóbb ehhez is hozzá kell fog­ni. Igaz, sokkal nagyobb léleg­zetű feladat, mintsem gondol­nánk. Az első lépcsőben viszont létre lehetne hozni egy koor­dinációs szervezetet a megyék között. Ez semmiképp sem el­lenkezik a kormányzat elgondo­lásaival. Hel> Len tervezni — Néhány évvel ezelőtt már szó volt arról, hogy területi ter­vezési intézetet hoznak létre Pécsett. A BAR ANY AT ÉRV vette volna át ezt a szerepet. Miért bukott meg az elképzelés? Regionális méretben kell gondolkodni Területi tervezési intézet Pécsett? Nagy lehetőség - vertikális vállalatok — Igen, 1971-ben készítet­tünk egy javaslatot. Kész ter­vünk és sémánk van, bármikor elővehető, megvalósítható. A 160 fős intézetet, benne az épí­tésztől a közgazdászon át a kertészmérnökig, mindenféle szakember, a négy dél-dunán­túli megye hozta volna létre, s ez az intézet készítette volna el a megyék komplex fejlesztési terveit. A tervvariánsokról aztán a négy megye tanácsi vezetői­ből alkotott körzeti kollégium döntött volna. Végül is a me­gyék vezetői nem tudtak meg­egyezni abban, hogy ez járható út-e. Mit mondjak? A tervezés gazdája ugyan a Tervhivatal, de egy-egy gazdasági körzetben, megyében, városban az ott élő emberek tudják a legjobban, mit kellene csinálni. Ne akar­junk mindent felülről megtervez­tetni. — Említene konkrét példákat, mitől estünk el egy ilyen terü­leti tervezési intézettel? — Dél-Dunóntúlon egy sor regionális vállalatot lehetne lét­rehozni, s ennek feltételeit ki­dolgozhatta volna az intézet. Csinálhatnánk például egy ver­tikálisan felépített bútoripart, zalaegerszegi központtal. Ha Pécs a vákuumtechnikai gép­gyártás bázisa lesz, elképzelhe­tő, kihelyezett egységei lenné­nek a régióban, amelyekkel kooperál. Az élelmiszeripar köz­pontja lehetne Kaposvár. Akkor azt mondhatnánk, Pécs ne fej­lesszen, itt legyen csak előfel- dolgozás, koncentráljuk az anya­gi erőket Kaposvárra. Vagy itt van az építőanyagipar. Egy nagy építőanyagipari bázist lehetne teremteni Dél-Dunántúlon, amely képes lenne teljes vétt'llftrmbcn működni. Panelépítő kombiná­tot létrehozni. Regíonális'építő- ipari trösztöt... Állítsuk le most a képzeletet, gondolatban lépjünk át körze­tünk határain. A területfejlesz­tési koncepcióban az is hang­súlyosan megfogalmazódott, ki kell alakítani Budapest ellen­pólusait. Az öt vidéki nagyvá­rosról van szó. A településhá­lózatban úgy szerepelnek, mint kiemelt felsőfokú központok. Az­zal, hogy ki kell alakítani Bu­dapest ellenpólusait, mindenki egyetért. Arról viszont kevés szó esik, milyen fejlesztési prog­ram kell ezeknek a városoknak, hogy ezt a szerepet valóban betöltsék. | egyúttal arra is választ adunk, milyen gazdasági-társada'mi feltételek szükségesek ahhoz,, hogy az öt vidéki nagyváros be­töltse szerepét, ellenpólusa le­gyen a kétmilliós fővárosnak. íme, amit Kecskemét ürügyén, a kétórás beszélgetésből kira­gadtunk. Attól az óhajtól vezé­reltetve, amely a közgazdász vándorgyűlés véqső kicsengése is volt: most már a gyakorlati megvalósulás útjára kell terelni az egész kérdést, hogy gyorsab­ban haladhassunk előre. Sze­rénytelenség nélkül lekopog­hatjuk, Baranya élharcosa en­nek az ügynek. Miklósvári Zoltán Apad a Tisza Felére csökkent a védeke­zésben résztvevők száma a Tisza alsó szakaszán — csak az alpári gátnál tartanak harmadfokú készültséget. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatósáq csütörtök déli jelentése szerint Szegednél 722 centiméter a vízállás, a tetőzés óta 85 centimétert apadt a folyó. Az igazgató­sáq körzetében a védeke- | zésben résztvevők számát az eredetinek felére, ötszáz­ra csökkentették. Egyedül az alpári nyári gátnál tarta­nak fenn harmadfokú ké­szültséget, amíg a Tisza las­sú ütemben, a Maros és a Hármas Kőrös gyorsabb ütemben apad. A Maros teljes egészében visszahúzó­dott medrébe és most már a qá*ak mentén korábban jelentkezett fakadó vizeket a folyó nem táplálja. Gazdag program a vasutasnapon — Szombaton tartják a központi ünnepséget — 2071 kitüntetést és jutalmat adnak át Dnnepeltnek lenni jó és eb­ben a jóban sok ezer vasutas j részesül holnap, holnapután és vasárnap. A hajdani kollega, j V. K. aláírással, pontosan 28 évvel ezelőtt — akkor is július i 14-re esett a vasutasnap — így i írt az Új Dunántúl vasárnapi ! számában: „Minden romokban | volt, de a forgalmat meg kellett indítani . . . dolgoztunk gépek ] nélkül, hitvány szerszámokkal . .. j munkaverseny folyt az újjáépí- I tés érdekében. A versenyt a Pécsi üv. vasutasai nyerték ; meg . . . Semmi sem állíthatja j meg a vasutasság lendületét, i élet-, munka- és szakmaszere- | tétét." Ma, 1974-ben igazat ad­hatunk a régi újságírónak. Ha nem is ilyen szenvedélyes sza­vakkal, de július második vasár­napján mi is a MÁV dolgozóit köszöntjük. Utak és faiak egy év alatt Mivé lettek a Hirtelen felnőttek lettek. Elmúlt az érettségi izgalma, esetleg a bankettet követő fejfájás, jöhet az, amivel a szülők intették ra­koncátlannak vélt gyermekeiket: „Meglátod, majd az élet meg- tanit.” Nagykorúak lettek, szavazati joggal és az élet számtalan lehetőségével. Akaratlanul is Ady Endre szavai jutnak eszembe, talán mert szebben nem is lehetne megfogalmazni: „...De el­csitult a jókedv förgeteg, / s helyébe ült a döbbent némaság / Mögöttük már az élet csörtetett...” A nemrég maguk mögött ha­gyott gyermekkorból még megmaradt egy kevés álom, némi vára­kozás és sok-sok hit. Ugyanígy indultak egy évvel ezelőtt azok, akik tavaly érettségiztek. Talán nem érdektelen az ő véleményük: milyen benyomások érték őket, mi maradt az álmokból, hogyan tovább? segít, ha valami nem megy — mondja Gyaraki Mihály, — El­ső munkahelyemen, a Gépjár­műjavító Ktsz-né! motorkerék­pár szerelésével foglalkoztam. Itt jóindulatúok voltak a mun­katársaim, nem értek rá segí­teni. Télen, amikor pang a mo- torjavítós, Siklósra jártunk ki naponta, és a fiatal szakmun­kásoknak segédmunkát kellett végezni, ha keresnj akartak. El­mentem a Posta gépjárműja­vító üzemébe, ott meg eqy idő­sebb szakmunkás mellett amo- A'On szaladj-ide, szaladj-oda lettem. Hq komolyabb felada­tot kértem, azt mondták, „te j ehhez úgysem értesz”. — Nem szeretem a vándor- í madár életet, mégis, ez már a harmadik munkahelyem. De úgy érzem, hogy itt, a DÉDÁSZ-nál megbecsülnek, tetszik a munka­köröm. Anyaggazdálkodó va­gyok, feladatom a gépkocsi­alkatrészek beszerzése is. Úgy érzem, hogy az elmúlt egy év gyakorlati tapasztalatait itt hasznosítani tudom. Pécs peldaia — Igen, erről kevés szó es'k, ebből még nem lett országos ügy — állapítja meg Rapi Já­nos. — A Dél-dunántúli Tudo­mányos Intézet irányításával mi már tavaly kidolgoztuk Pécs hosszútávú fejlesztési tervének előzetes koncepcióit. Ezt a mun­kát folytatjuk, a koncepciókat alaposan kimunkáljuk, komplex programot készítünk. A hosszú­távú terv 1975—1990-re szól* de van egy középtávú része, amely az ötödik ötéves tervidőszak konkrét elképzeléseit tartalmaz­za. A fejlesztési tervet a pécsi agglomerációra dolgozzuk ki, de a másik négy vidéki nagy­városban is használható lesz. Pécs példáján keresztül ugyanis GEPKOCSIVEZETOKET keresünk felvételre. Havi munkaidő: 191 óra Jelentkezés: Postai Gépjármű Szállítási Üzem, Pécs, Diósi u. 51. sz. Garázsvezetönél. — Valamilyen szakmát kel­lett tanulnom, A kesztyűszabász mellett döntöttem. — Dehát a korábbi álmok, célok . . , nem sok összefüg­gést látok. — Renqetea lehetőség rejlik abban, amit elkezdtem. Tetszik amit csinálok, mit mondjak, megszerettem. És ott szemben a fal Nem áttörhetetlen. Csak le­hetőleg nem fejjel kell neki­menni. Pázmándy Éva ponto­san tudta hogy mit akar, hitt a szándékában, már túl van az első csalódáson. — Először nem is hittem, hogy ilyen lehetséges. A mun­kámmal a legteljesebb mérték­ben elégedettek voltak. Óvónő­ből állandó hiány van, ennek ellenére mégsem javasoltak el­ső munkahelyemről, a Kilián György utcai csecsemőotthon­ból továbbtanulásra, a kecs­keméti óvónőképzőbe. Zolika fényképét mutatja. Ő volt a kedvence. A szülei el­hagyták a kisfiút, nem is lá­togatták. Éva sokáiq kérlelte az édesanyját, hoqy fogadják örökbe, neveljék fel Zolikát. Éva maqa a megtestesült csen­des, mosolygós szeretet. Most már értem, honnan ez az elhi­vatottság. — Eljöttem a Karikás Frigyes úti óvodába, szerződéssel, ké­pesítés nélkül, meghatározott időre. Később Hosszúhetényben azzal bíztattak, hogy támo­gatják a továbbtanulásomat, odamentem. Nagy szeretettel fogadtak, a gyerekek ragasz­kodnak hozzám, Most már me­gint boldog vagyok, idén je­lentkeztem Kecskemétre, remé­lem, hogy sikerül a felvételi. Az első kudarc? Nem , . nem okozott semmi törést, csak ta­lán egy rossz emlék. Első kudarc . . Jöhet még több is, ilyesmi ellen nincs ga­rancia. — Azt vártam, hogy majd kapok egy munkát önállóan és efly idősebb szakmunkás majd Pál János tizennyolc éves fia­talember létére egy osztályba került az elsőéves szakmunkás- tanulókkal. Kesztyűszabászatot tanul. Nála csak ez a „fal": át kellett váltani egy másik pályá­ra, meg kellett találni benne a szépet, az értelmeset, — Ügy érzem, sikerült — mondja, — Jövő év elején megszerzem a szakmunkásbizo­nyítványt, azután meglátjuk, mi­re telik még. Hogyan tovább? — Nagyon szeretném, ha si­kerülne a felvételim. Ha netán nem így lenne, akkor sem tud­nám elképzelni másként az életemet, csak qyerekek között. Úgy érzem, rátaláltam a hiva­tásomra. — Nagyon határozot­tan mondja Pázmándy Éva. — Szeretném, ha itt kölcsö­nösen megfelelnénk a várako­zásnak, Hasznosan, jó| akarok dolgozni, azután szeretném el­végezni a műszaki főiskola autóközlekedési szakát —, így Gyaraki Mihály. — Rengeteg lehetőséq van a kesztyűs szakmában. Hogy mi sikerül, az a jövő titka. Egye­lőre tanulni szeretnék. Vagy valamelyik bőripari főiskolán, de szívesen foglalkoznék a kesztyűmodellek tervezésével is. Most a legfontosabb, a sikeres szakmunkásvizsga —, ilyen ter­vei vannak Pál Jánosnak. Három fiatal, három most formálódó sors. Kortársaikkal együtt évente több ezer re­mény, álom, múló csalódás. Egy azonban közös, vagy kell hoqy az legyen — ismét Adyt idézve — „Bár zord a harc, megéri a világ / Ha az ember Oz marad, ami volt: / Nemes, küzdő, szabadlelkű diók". Kuruc i Gyula A Pécsi Igazgatóságon már tegnap délelőtt, fél tizenkettő­kor megkezdődött az ünnepség- sorozat. Rövid ünnepi beszéd és egy szavalat elhangzása után 86 dolgozót, közöttük húsz nyugdíjast részesítettek igazga­tói dicséretben. A központi ünnepséget hol- - nap, 11 órakor tartják a PV5K sportcsarnokában, a Verseny ut- j cában. ünnepi beszédet mond dr. Szabó Tibor igazgató és ’ Kinczli József, a Vasutas Szak- t szervezet területi bizottságának i titkára. A MÁV vezérigazgatója, Urbán Lajos (távolléte esetén helyettese) adja át a 12 cr- demes vasutas és a 12 Vezér- ! igazgatói dicséret elismeréseket ; Ezenkívül 345 Kiváló dolgozó i cím átadására is sor kerül. Har- J mine éves szolgálat után 207-en érdemelték ki a MÁV szolgála­táért érem arany fokozatát és a vele járó 2000 forint jutalmat. Négyszázhetvenen kapják az ezüst, ötszózheten a bronz fo­kozatot, 1000, illetve 500 forint pénzjutalom kíséretében. 425-en soron kívüli előléptetésben ré­szesülnek, sokan pénzjutalmat kapnak, összesen 2071 dolgozó részesül kitüntetésben, illetve jutalomban. A kiosztásra kerülő összeg 3 millió 308 ezer forint lesz a MÁV Pécsi Igazgatósága területén. Ugyancsak ezen a napon oz igazgatóság kilenc dolgozója a közlekedési minisztertől veszi át Budapesten a Kiváló Vasutas kitüntetést. A pécsi, központi ünnepséget követően a kitüntetettek részé­re fogadóst rendeznek az Olim­pia étteremben. Vendégei is lesznek az ünnepségnek. Pécsre látogat a csehszlovák A2SD ká- belépítő vállalat vezetője, Vac­lav Kvarda, valamint a mura- keresztúri jugoszláv képviselő Kovács József és Gyékényesről Kedmenecz Iván. Nincs is igazi ünnep muzsi­kaszó nélkül. Erről a MÁV pécsi fúvószenekara gondoskodik. Holnap délután hat órakor tér­zenét adnak a Lenin téren, va­sárnap reggel pedig zenével ébresztik a MÁV-bérház lakóit Természetesen a sport sem maradhat ki az ünnepi prog­ramból. Vasárnap 17 órakor a PVSK-pályán kerül sor a Nyári Totó Kupa labdarúgó mérkőzés­re. A PVSK a Kaposvári Tán­csics SE-vel mérkőzik és leg­alább két gólos vasutas győze­lem esetén a pécsi csapat ke­rül az élre. Ugyancsak vasárnap az Orfűi tavon horgászversenyt rendeznek, Dombóváron szom­baton és vasárnap bonyolítják le az asztalitenisz és a kispályás labdarúgó-bajnokság területi döntőit Nemcsak Pécsett, hanem Du­naújváros, Dombóvár, Kaposvár, Nagykanizsa és Bátaszék cso­mópontokon, valamint minden szolgálati helyen megünnephk az idei vasutasnopot Z. Gy KNEB-vizsgálatok a második félévben Ebben a fél esztendőben í számos fontos témával kapcso latbon végez ellenőrzést < KNEB. A többi között felméril hogyan hasznosítják a nagytó megű gyártási hulladékokat, el használódott termelőeszközöke és anyagokat, valamint a sze mélygépkocsi javítás helyzetéi Megvizsgálják az öntözőgazdái kodás helyzetét és fejlesztésé nek főbb kérdéseit; továbbá < mogánkiskereskedők és a ma gánkisiparosok közvetlen értéire sítésl tevékenységét, azt, hog mennyiben egészíti ki az álla mi és szövetkezeti kiskereskede lem hálózatának munkáját, mi lyen mértékben javítja egy-eg körzetben a lakosság ellátását Egy másik vizsoálat a felügyele ti és belső ellenőrzésre vonat kozó határfczatok végrehajtásé val kapcsolatos. Szerepel < KNEB programjában a műzeu mok tevékenységének és a mu reális értékek védelmének, va­lamint a tömegtestnevelés és c tömegsport helyzetének vizsgá­lata is. I I I Területfejlesztésről - Kecskemét után így startoltak — Nem volt eleinte nehéz dolgom — mondja Pázmándy Éva. Tavaly érettségiztem a Janus Pannonius Gimnázium és. Szakközépiskola qyermekgondo- zói szakán. Óvodáskorom óta óvónő szeretnék lenni. Lehet, hogy furcsán hangzik, de így igaz. Volt egy meséskönyvem, abban' szó volt a jóságos óvó- néniről. A könyv most is meg­van. Ez a legkedvesebb. Nem válnék meg tőle semmi áron. — öt évvel ezelőtt méq nem volt óvónői szak, ezért válasz- tottm a gyermekgondozóit. Most képesítés nélküli óvónő vagyok, j határtalanul szeretem a gyere- I keket. Nekem ez nem is munka, hanem életforma, életcél. Gyaraki Mihály a Széchenyi­ben végzett autószerelői sza­kon. — Édesanyám mondta, b°gy mór csecsemőkoromban is csak az autók érdekeltek. Állítólag még a babakocsit is mindig szerelni akartam. Ez az érdek­lődés nem is változott sokat az évek során, így -kerültem a szakközépiskola autószerelő szakára. Ott már volt valami, ami nemigen tetszett. Heti egy alkalommal voltunk gyakorla­ton, úgy érzem ez kevés ahhoz, hogy legalább alapjaiban meg­ismerjük a szakmát. Ennek el­lenére azt vártam, hogy hama­| rosan sikerül megtanulni jól az ! autószerelést. Ügy hittem, hogy J az idősebbek, a tapasztaltab- I bak majd komoly feladatokkal ' i bíznak meg és segítenek, — Nem így történt? I — ... hát nem egészen ... ; I Reménytelen helyzete volt j j Pá| Jánosnak, Fogtechnikus sze- ! I retett volna lenni, de majd- j ■ nem akkora volt erre az esélye, mintha mondjuk az űrhajózás érdekelte volna.----Általános gimnáziumot vé- ] ge ztem, ott álltam szakma nél- i kül. Két nyáron át műtős segéd voltam a négyszáz ágyason, megszeretem ezt a munkát. Nagy türelemmel foglalkoztam a betegekkel, szóval az egész­ségügyi munka ideális lett vol­na nekem. Másik szenvedélyem a karosszéria tervezés volt. Hamarjában néhány vázla­tot mutat. A rajzkészsége meg­van hozzá, ez biztos. A fantá­ziának sincs híján, Ezekután már érdekes, hogyan folytatta az érettségi után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom