Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-12 / 189. szám

1974. július 12.

DUNÁNTÜII NAPLÓ

Ha területfejlesztésről von szó, akkor ebben mi, baranyaiak úgyszólván nyakig benne vagyunk. Odáig eljutottunk, kilépve a megyei keretek útszűkületeiből, hogy kezdeményezésünkre Baranya vezetői összeültek a szomszéd megyék vezetőivel, hogy egyeztessék az ötödik ötéves tervidőszakra szóló fejlesztési elképzeléseiket. Területfejlesztés. Hogy a netán tájékozatlan olvasót a témába bevezessük, arról a koncepcióról van szó, amely az országot nem megyénként, hanem tervezesi- gazdasági körzetként kezeli. Hat ilyen körzet van — emlegetjük régióként is —, közöttük a Zalát, Somogyot, Tolnát és Baranyát magába foglaló „Déldunántúli". A területfejlesztési politika legfőbb célja e körzetek fejlettségi különbségeinek mérséklése és fokozatos kiegyenlítése, másrészt az egyes körzeteken belül a fejlesztési elképzelések összehangolása, regionális méretű koncepciók ki' alakítása. Ez már nem központi, hanem helyi, területi feladat. Feltéve, ha a megyék is akarják.

Kecskemét fő témája

A területfejlesztés volt oz egyik fő témája az idei, kecskeméti közgazdász vándorgyűlésnek is. Ezen a baranyai közgazdászok is képviseltették magukat Köztük volt Rapi János, a Pécsi Tervező Vállalat terület- fejlesztési csoportvezetője, az egyik szekcióülésen fel is szólalt. Az előadásokon és a vitákon hallottak azóta gondolatban rendeződhettek, letisztulhattak. Pillantsunk vissza Kecskemétre, milyen benyomások maradtak meg?

— Mi már 1970 őszén megfogalmaztuk a területfejlesztés téziseit, majd a következő évben minisztertanácsi határozat látott napvilágot d területfejlesztésről és a településhálózat fejlesztéséről. A határozat óta három és fél év telt el, kevés az előrehaladás. A gyakorlati lépésekre gondolok — teszi hozzá Rapi János. — Különböző tanulmányok, értekezések, cikkek láttak napvilágot, de ez három és fél év után kevés. Úgy látszik, ennek is olyan sorsa van, mint több fontos határozatnak. A megvalósítás nagyon vontatottan halad. A területi tervezés, a területfejlesztés a kezdeti stádiumban van, s mindez rányomta bélyegét a közgazdász vándorgyűlés előadásaira. De az is kiderült, mi sokkal előbbre tartunk, mint más megyék, ahol ma még inkább a felismerésig jutottak el, mintsem a gyakorlati megvalósításig. '

Hogy miért lassú az előrehaladás, az a szekcióüléseken így fogalmazódott meg: a tervezési-gazdasági körzetek hipotetikus jellegűek. Ezzel kapcsolatban Rapi János, aki ötvenötben végzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen, megjegyzi, Markos professzor már ötvenháromban beszélt a régiók kialakításáról. S ma is csak a hipotetikus gazdasági körzeteknél tartunk.

— Egy-egy gazdasági körzetben intézményi rendszert hozhatnánk létre, amely szervezett formát, rendszeres, nem pedig esetleges kapcsolatokat jelentene az érdekelt megyék között. Erről is beszéltem a vándorgyűlésen. Ez az intézmény, vagy nevezzük bárminek, összehangolná a fejlesztési elképzeléseket, hosszú távú programot, komplex terveket dolgozhatna ki. Nem kell felszámolni a közigazgatási határokat, bár a mostani beosztást sem szabadna fétisként kezelni. Véleményem szerint arra is megérett a helyzet, hogy megváltoztassuk, előbb- utóbb ehhez is hozzá kell fogni. Igaz, sokkal nagyobb lélegzetű feladat, mintsem gondolnánk. Az első lépcsőben viszont létre lehetne hozni egy koordinációs szervezetet a megyék között. Ez semmiképp sem ellenkezik a kormányzat elgondolásaival.

Hel> Len tervezni

— Néhány évvel ezelőtt már szó volt arról, hogy területi tervezési intézetet hoznak létre Pécsett. A BAR ANY AT ÉRV vette volna át ezt a szerepet. Miért bukott meg az elképzelés?

Regionális méretben kell gondolkodni Területi tervezési intézet Pécsett? Nagy lehetőség - vertikális vállalatok

— Igen, 1971-ben készítettünk egy javaslatot. Kész tervünk és sémánk van, bármikor elővehető, megvalósítható. A 160 fős intézetet, benne az építésztől a közgazdászon át a kertészmérnökig, mindenféle szakember, a négy dél-dunántúli megye hozta volna létre, s ez az intézet készítette volna el a megyék komplex fejlesztési terveit. A tervvariánsokról aztán a négy megye tanácsi vezetőiből alkotott körzeti kollégium döntött volna. Végül is a megyék vezetői nem tudtak megegyezni abban, hogy ez járható út-e. Mit mondjak? A tervezés gazdája ugyan a Tervhivatal, de egy-egy gazdasági körzetben, megyében, városban az ott élő emberek tudják a legjobban, mit kellene csinálni. Ne akarjunk mindent felülről megterveztetni.

— Említene konkrét példákat, mitől estünk el egy ilyen területi tervezési intézettel?

— Dél-Dunóntúlon egy sor regionális vállalatot lehetne létrehozni, s ennek feltételeit kidolgozhatta volna az intézet. Csinálhatnánk például egy vertikálisan felépített bútoripart, zalaegerszegi központtal. Ha Pécs a vákuumtechnikai gépgyártás bázisa lesz, elképzelhető, kihelyezett egységei lennének a régióban, amelyekkel kooperál. Az élelmiszeripar központja lehetne Kaposvár. Akkor azt mondhatnánk, Pécs ne fejlesszen, itt legyen csak előfel- dolgozás, koncentráljuk az anyagi erőket Kaposvárra. Vagy itt van az építőanyagipar. Egy nagy építőanyagipari bázist lehetne teremteni Dél-Dunántúlon, amely képes lenne teljes vétt'llftrmbcn működni. Panelépítő kombinátot létrehozni. Regíonális'építő- ipari trösztöt...

Állítsuk le most a képzeletet, gondolatban lépjünk át körzetünk határain. A területfejlesztési koncepcióban az is hangsúlyosan megfogalmazódott, ki kell alakítani Budapest ellenpólusait. Az öt vidéki nagyvárosról van szó. A településhálózatban úgy szerepelnek, mint kiemelt felsőfokú központok. Azzal, hogy ki kell alakítani Budapest ellenpólusait, mindenki egyetért. Arról viszont kevés szó esik, milyen fejlesztési program kell ezeknek a városoknak, hogy ezt a szerepet valóban betöltsék.

| egyúttal arra is választ adunk, milyen gazdasági-társada'mi feltételek szükségesek ahhoz,, hogy az öt vidéki nagyváros betöltse szerepét, ellenpólusa legyen a kétmilliós fővárosnak.

íme, amit Kecskemét ürügyén, a kétórás beszélgetésből kiragadtunk. Attól az óhajtól vezéreltetve, amely a közgazdász vándorgyűlés véqső kicsengése is volt: most már a gyakorlati megvalósulás útjára kell terelni az egész kérdést, hogy gyorsabban haladhassunk előre. Szerénytelenség nélkül lekopoghatjuk, Baranya élharcosa ennek az ügynek.

Miklósvári Zoltán

Apad a Tisza

Felére csökkent a védekezésben résztvevők száma a Tisza alsó szakaszán — csak az alpári gátnál tartanak harmadfokú készültséget.

Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatósáq csütörtök déli jelentése szerint Szegednél 722 centiméter a vízállás, a tetőzés óta 85 centimétert apadt a folyó. Az igazgatósáq körzetében a védeke- | zésben résztvevők számát az eredetinek felére, ötszázra csökkentették. Egyedül az alpári nyári gátnál tartanak fenn harmadfokú készültséget, amíg a Tisza lassú ütemben, a Maros és a Hármas Kőrös gyorsabb ütemben apad. A Maros teljes egészében visszahúzódott medrébe és most már a qá*ak mentén korábban jelentkezett fakadó vizeket a folyó nem táplálja.

Gazdag program a vasutasnapon

— Szombaton tartják a központi ünnepséget

— 2071 kitüntetést és jutalmat adnak át

Dnnepeltnek lenni jó és ebben a jóban sok ezer vasutas j részesül holnap, holnapután és vasárnap. A hajdani kollega, j V. K. aláírással, pontosan 28 évvel ezelőtt — akkor is július i 14-re esett a vasutasnap — így i írt az Új Dunántúl vasárnapi ! számában: „Minden romokban | volt, de a forgalmat meg kellett indítani . . . dolgoztunk gépek ] nélkül, hitvány szerszámokkal . .. j munkaverseny folyt az újjáépí- I tés érdekében. A versenyt a Pécsi üv. vasutasai nyerték ; meg . . . Semmi sem állíthatja j meg a vasutasság lendületét, i élet-, munka- és szakmaszere- | tétét." Ma, 1974-ben igazat adhatunk a régi újságírónak. Ha nem is ilyen szenvedélyes szavakkal, de július második vasárnapján mi is a MÁV dolgozóit köszöntjük.

Utak és faiak egy év alatt

Mivé lettek a

Hirtelen felnőttek lettek. Elmúlt az érettségi izgalma, esetleg a bankettet követő fejfájás, jöhet az, amivel a szülők intették rakoncátlannak vélt gyermekeiket: „Meglátod, majd az élet meg- tanit.” Nagykorúak lettek, szavazati joggal és az élet számtalan lehetőségével. Akaratlanul is Ady Endre szavai jutnak eszembe, talán mert szebben nem is lehetne megfogalmazni: „...De elcsitult a jókedv förgeteg, / s helyébe ült a döbbent némaság / Mögöttük már az élet csörtetett...” A nemrég maguk mögött hagyott gyermekkorból még megmaradt egy kevés álom, némi várakozás és sok-sok hit. Ugyanígy indultak egy évvel ezelőtt azok, akik tavaly érettségiztek. Talán nem érdektelen az ő véleményük: milyen benyomások érték őket, mi maradt az álmokból, hogyan tovább?

segít, ha valami nem megy — mondja Gyaraki Mihály, — Első munkahelyemen, a Gépjárműjavító Ktsz-né! motorkerékpár szerelésével foglalkoztam. Itt jóindulatúok voltak a munkatársaim, nem értek rá segíteni. Télen, amikor pang a mo- torjavítós, Siklósra jártunk ki naponta, és a fiatal szakmunkásoknak segédmunkát kellett végezni, ha keresnj akartak. Elmentem a Posta gépjárműjavító üzemébe, ott meg eqy idősebb szakmunkás mellett amo- A'On szaladj-ide, szaladj-oda lettem. Hq komolyabb feladatot kértem, azt mondták, „te j ehhez úgysem értesz”.

— Nem szeretem a vándor- í madár életet, mégis, ez már a harmadik munkahelyem. De úgy érzem, hogy itt, a DÉDÁSZ-nál megbecsülnek, tetszik a munkaköröm. Anyaggazdálkodó vagyok, feladatom a gépkocsialkatrészek beszerzése is. Úgy érzem, hogy az elmúlt egy év gyakorlati tapasztalatait itt hasznosítani tudom.

Pécs peldaia

— Igen, erről kevés szó es'k, ebből még nem lett országos ügy — állapítja meg Rapi János. — A Dél-dunántúli Tudományos Intézet irányításával mi már tavaly kidolgoztuk Pécs hosszútávú fejlesztési tervének előzetes koncepcióit. Ezt a munkát folytatjuk, a koncepciókat alaposan kimunkáljuk, komplex programot készítünk. A hosszútávú terv 1975—1990-re szól* de van egy középtávú része, amely az ötödik ötéves tervidőszak konkrét elképzeléseit tartalmazza. A fejlesztési tervet a pécsi agglomerációra dolgozzuk ki, de a másik négy vidéki nagyvárosban is használható lesz. Pécs példáján keresztül ugyanis

GEPKOCSIVEZETOKET keresünk felvételre.

Havi munkaidő: 191 óra

Jelentkezés:

Postai Gépjármű Szállítási Üzem, Pécs, Diósi u. 51. sz. Garázsvezetönél.

— Valamilyen szakmát kellett tanulnom, A kesztyűszabász mellett döntöttem.

— Dehát a korábbi álmok, célok . . , nem sok összefüggést látok.

— Renqetea lehetőség rejlik abban, amit elkezdtem. Tetszik amit csinálok, mit mondjak, megszerettem.

És ott szemben a fal

Nem áttörhetetlen. Csak lehetőleg nem fejjel kell nekimenni. Pázmándy Éva pontosan tudta hogy mit akar, hitt a szándékában, már túl van az első csalódáson.

— Először nem is hittem, hogy ilyen lehetséges. A munkámmal a legteljesebb mértékben elégedettek voltak. Óvónőből állandó hiány van, ennek ellenére mégsem javasoltak első munkahelyemről, a Kilián György utcai csecsemőotthonból továbbtanulásra, a kecskeméti óvónőképzőbe.

Zolika fényképét mutatja. Ő volt a kedvence. A szülei elhagyták a kisfiút, nem is látogatták. Éva sokáiq kérlelte az édesanyját, hoqy fogadják örökbe, neveljék fel Zolikát. Éva maqa a megtestesült csendes, mosolygós szeretet. Most már értem, honnan ez az elhivatottság.

— Eljöttem a Karikás Frigyes úti óvodába, szerződéssel, képesítés nélkül, meghatározott időre. Később Hosszúhetényben azzal bíztattak, hogy támogatják a továbbtanulásomat, odamentem. Nagy szeretettel fogadtak, a gyerekek ragaszkodnak hozzám, Most már megint boldog vagyok, idén jelentkeztem Kecskemétre, remélem, hogy sikerül a felvételi. Az első kudarc? Nem , . nem okozott semmi törést, csak talán egy rossz emlék.

Első kudarc . . Jöhet még több is, ilyesmi ellen nincs garancia.

— Azt vártam, hogy majd kapok egy munkát önállóan és efly idősebb szakmunkás majd

Pál János tizennyolc éves fiatalember létére egy osztályba került az elsőéves szakmunkás- tanulókkal. Kesztyűszabászatot tanul. Nála csak ez a „fal": át kellett váltani egy másik pályára, meg kellett találni benne a szépet, az értelmeset,

— Ügy érzem, sikerült — mondja, — Jövő év elején megszerzem a szakmunkásbizonyítványt, azután meglátjuk, mire telik még.

Hogyan tovább?

— Nagyon szeretném, ha sikerülne a felvételim. Ha netán nem így lenne, akkor sem tudnám elképzelni másként az életemet, csak qyerekek között. Úgy érzem, rátaláltam a hivatásomra. — Nagyon határozottan mondja Pázmándy Éva.

— Szeretném, ha itt kölcsönösen megfelelnénk a várakozásnak, Hasznosan, jó| akarok dolgozni, azután szeretném elvégezni a műszaki főiskola autóközlekedési szakát —, így Gyaraki Mihály.

— Rengeteg lehetőséq van a kesztyűs szakmában. Hogy mi sikerül, az a jövő titka. Egyelőre tanulni szeretnék. Vagy valamelyik bőripari főiskolán, de szívesen foglalkoznék a kesztyűmodellek tervezésével is. Most a legfontosabb, a sikeres szakmunkásvizsga —, ilyen tervei vannak Pál Jánosnak.

Három fiatal, három most formálódó sors. Kortársaikkal együtt évente több ezer remény, álom, múló csalódás. Egy azonban közös, vagy kell hoqy az legyen — ismét Adyt idézve — „Bár zord a harc, megéri a világ / Ha az ember Oz marad, ami volt: / Nemes, küzdő, szabadlelkű diók".

Kuruc i Gyula

A Pécsi Igazgatóságon már tegnap délelőtt, fél tizenkettőkor megkezdődött az ünnepség- sorozat. Rövid ünnepi beszéd és egy szavalat elhangzása után 86 dolgozót, közöttük húsz nyugdíjast részesítettek igazgatói dicséretben.

A központi ünnepséget hol- - nap, 11 órakor tartják a PV5K sportcsarnokában, a Verseny ut- j cában. ünnepi beszédet mond dr. Szabó Tibor igazgató és ’ Kinczli József, a Vasutas Szak- t szervezet területi bizottságának i titkára. A MÁV vezérigazgatója, Urbán Lajos (távolléte esetén helyettese) adja át a 12 cr- demes vasutas és a 12 Vezér- ! igazgatói dicséret elismeréseket ; Ezenkívül 345 Kiváló dolgozó i cím átadására is sor kerül. Har- J mine éves szolgálat után 207-en érdemelték ki a MÁV szolgálatáért érem arany fokozatát és a vele járó 2000 forint jutalmat. Négyszázhetvenen kapják az ezüst, ötszózheten a bronz fokozatot, 1000, illetve 500 forint pénzjutalom kíséretében. 425-en soron kívüli előléptetésben részesülnek, sokan pénzjutalmat kapnak, összesen 2071 dolgozó részesül kitüntetésben, illetve jutalomban. A kiosztásra kerülő összeg 3 millió 308 ezer forint lesz a MÁV Pécsi Igazgatósága területén.

Ugyancsak ezen a napon oz igazgatóság kilenc dolgozója a közlekedési minisztertől veszi át Budapesten a Kiváló Vasutas kitüntetést.

A pécsi, központi ünnepséget követően a kitüntetettek részére fogadóst rendeznek az Olimpia étteremben. Vendégei is lesznek az ünnepségnek. Pécsre látogat a csehszlovák A2SD ká- belépítő vállalat vezetője, Vaclav Kvarda, valamint a mura- keresztúri jugoszláv képviselő Kovács József és Gyékényesről Kedmenecz Iván.

Nincs is igazi ünnep muzsikaszó nélkül. Erről a MÁV pécsi fúvószenekara gondoskodik. Holnap délután hat órakor térzenét adnak a Lenin téren, vasárnap reggel pedig zenével ébresztik a MÁV-bérház lakóit

Természetesen a sport sem maradhat ki az ünnepi programból. Vasárnap 17 órakor a PVSK-pályán kerül sor a Nyári Totó Kupa labdarúgó mérkőzésre. A PVSK a Kaposvári Táncsics SE-vel mérkőzik és legalább két gólos vasutas győzelem esetén a pécsi csapat kerül az élre. Ugyancsak vasárnap az Orfűi tavon horgászversenyt rendeznek, Dombóváron szombaton és vasárnap bonyolítják le az asztalitenisz és a kispályás labdarúgó-bajnokság területi döntőit

Nemcsak Pécsett, hanem Dunaújváros, Dombóvár, Kaposvár, Nagykanizsa és Bátaszék csomópontokon, valamint minden szolgálati helyen megünnephk az idei vasutasnopot

Z. Gy

KNEB-vizsgálatok a második félévben

Ebben a fél esztendőben í számos fontos témával kapcso latbon végez ellenőrzést < KNEB. A többi között felméril hogyan hasznosítják a nagytó megű gyártási hulladékokat, el használódott termelőeszközöke és anyagokat, valamint a sze mélygépkocsi javítás helyzetéi Megvizsgálják az öntözőgazdái kodás helyzetét és fejlesztésé nek főbb kérdéseit; továbbá < mogánkiskereskedők és a ma gánkisiparosok közvetlen értéire sítésl tevékenységét, azt, hog mennyiben egészíti ki az álla mi és szövetkezeti kiskereskede lem hálózatának munkáját, mi lyen mértékben javítja egy-eg körzetben a lakosság ellátását Egy másik vizsoálat a felügyele ti és belső ellenőrzésre vonat kozó határfczatok végrehajtásé val kapcsolatos. Szerepel < KNEB programjában a műzeu mok tevékenységének és a mu reális értékek védelmének, valamint a tömegtestnevelés és c tömegsport helyzetének vizsgálata is.

I

I

I

Területfejlesztésről - Kecskemét után

így startoltak

— Nem volt eleinte nehéz dolgom — mondja Pázmándy Éva. Tavaly érettségiztem a Janus Pannonius Gimnázium és. Szakközépiskola qyermekgondo- zói szakán. Óvodáskorom óta óvónő szeretnék lenni. Lehet, hogy furcsán hangzik, de így igaz. Volt egy meséskönyvem, abban' szó volt a jóságos óvó- néniről. A könyv most is megvan. Ez a legkedvesebb. Nem válnék meg tőle semmi áron.

— öt évvel ezelőtt méq nem volt óvónői szak, ezért válasz- tottm a gyermekgondozóit. Most képesítés nélküli óvónő vagyok,

j határtalanul szeretem a gyere- I keket. Nekem ez nem is munka, hanem életforma, életcél.

Gyaraki Mihály a Széchenyiben végzett autószerelői szakon.

— Édesanyám mondta, b°gy mór csecsemőkoromban is csak az autók érdekeltek. Állítólag még a babakocsit is mindig szerelni akartam. Ez az érdeklődés nem is változott sokat az évek során, így -kerültem a szakközépiskola autószerelő szakára. Ott már volt valami, ami nemigen tetszett. Heti egy alkalommal voltunk gyakorlaton, úgy érzem ez kevés ahhoz, hogy legalább alapjaiban megismerjük a szakmát. Ennek ellenére azt vártam, hogy hama| rosan sikerül megtanulni jól az ! autószerelést. Ügy hittem, hogy J az idősebbek, a tapasztaltab- I bak majd komoly feladatokkal ' i bíznak meg és segítenek,

— Nem így történt?

I — ... hát nem egészen ... ;

I Reménytelen helyzete volt j j Pá| Jánosnak, Fogtechnikus sze- ! I retett volna lenni, de majd- j ■ nem akkora volt erre az esélye, mintha mondjuk az űrhajózás érdekelte volna.----Általános gimnáziumot vé- ]

ge

ztem, ott álltam szakma nél- i kül. Két nyáron át műtős segéd voltam a négyszáz ágyason, megszeretem ezt a munkát. Nagy türelemmel foglalkoztam a betegekkel, szóval az egészségügyi munka ideális lett volna nekem. Másik szenvedélyem a karosszéria tervezés volt.

Hamarjában néhány vázlatot mutat. A rajzkészsége megvan hozzá, ez biztos. A fantáziának sincs híján, Ezekután már érdekes, hogyan folytatta az érettségi után.