Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-09 / 186. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXI. évfolyam, 186. szám 1974. július 9., kedd Ara 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Vonzó hivatás E zekben a napokban látott napvilágot a Budapesti Rendőrfökapitányság és a BM Forradalmi Készenléti Rendőri Ezred pályázati felhívása, amely felvételt hirdet közrendvédelmi és közlekedésrendészeti állo­mányba őrjárőr és gépkocsive­zető beosztások betöltésére. A rendőri szolgálat hivatás. Nem véletlenül írtunk hivatást foglalkozás helyett, mert egy foglalkozás becsületes betölté­séhez elegendő lehet a hajlam, a kézügyesség, bizonyos munka iránt érzett érdeklődés. A rend­őri szolgálathoz ennél többre van szükség. Magasrendű hiva­tástudatra, tiszta politikai meg­győződésre és áldozatkészségre. Rendőrnek lenni közmegbe­csülést és köztiszteletet jelent. Aki a rendőregyenruhát magára ölti és szolgálatba indul, az a Magyar Népköztársaság törvé­nyes rendjét képviseli, arra az állampolgárok úgy tekintenek, mint saját biztonságuk és nyu­galmuk védelmezőjére. Mindebből következik, hogy a rendőri szolgálat nem könnyű, a hivatás kifogástalan betöltése fegyelmet, kultúrát, határozott­ságot és tapintatot igényel. Azok a Fiatalok, akik a sorkato­nai szolgálat teljesítése után ké­rik felvételüket a rendőrség kö­telékébe, már elsajátították a fegyveres testületekben kötelező fegyelmet és önfegyelmet, tud­ják, hogy a közrend képviselői­nek uralkodniok kell saját ma­gukon, hogy a közvélemény bi- zalmát elnyerjék és megőrizzék. A kulturált fellépést, az állam­polgárokkal való érintkezés ha­tározott, de előzékeny módsze­reit a fegyelmezett ember köny- nyen elsajátíthatja. Nem vélet­lenül említettük e követelmények között a tapintatot A jó rendőr tisztában van azzal, hogy akár honfitársával, akár külföldivel^ áll szemközt, tapintata és udvarias­sága az egész nemzet életszem­léletét, kulturáltságát képviseli. A rendőrségnek tekintélye van. Nemcsak azért, mert a hábor­gók tudják, hogy ha nem hasz­nál a szép szó, következik a ha­tározott felelősségrevonás. A jó rendőr pontosan tudja, mikor kell a meggyőzés érveit és a csillapító hangot szigorú fellé­péssel felváltani. A magyar rendőri állomány nemzetközi te­kintélye azon alapszik, hogy a jól képzett, fegyelmezett, ^hatá­rozottan intézkedő rendőr az államhatalmat kéoviseli, mögöt­te áll az egész dolgozó nép. A pályázati felhívás rész­letesen ismertette, mi­lyen anyagi és előmeneteli lehe­tőségei vannak a fiatalnak, aki életcéljának választja a rendőr hivatását, a közrend-közbizton­ság védelmét, a dolgozó nép szolgálatát. A rendőri hivatás sem társadalmi, sem anyagi megbecsülés tekintetében nem marad él egyetlen más életpá­lya mögött, a velejáró kedvez­ménye!: pedig kiegyenlítik a szo'gálat’al járó többlet fára­dalmat. Ebben a vonatkozásban is vonzó és megbecsült a rend­őri életpálya. Rendőreink álta­lános és szakmai műveltségének továbbfejlesztését és továbbta­nulásukat minden módon ösz­tönzik és támogatják. Budapest rendőri szolgálatra hívta a fiatal állampolgárokat. Két-hárommillió ember él és mozog a fővárosban. Minden budapesti lakos, minden idelá­togató vagy átutazó tudja, hogy von cgv szervezet, amely őrkö­dik a v i os nyugalma fölött. A 'g hívja a fiatalokat és számit arra, hogy aki felöl­tötte az egyenruhát, az hűsége­sen, örtfeláldozóan és becsüle­tesen szolgálja szocialista hazá­ját és dolgozó népét. Hz V. ötéves tervben gyorsabb ütemben fejlődik Baranya Legfőbb lakást a megyeszékhelyen és a városokban kell felépíteni Ülést tartott a Hegyei Tanács Villány szomszédságában, a nagyharsányi hegy tövében lévő kő­bányát magyar és külföldi szobrászművészek népesítették be. A művészek alkotásaikat a megyének ajándékozzák. Kovács Ferenc budapesti szobrászművész munka közben. Igazságot és szabadságot a chilei népnek! ifl chilei szolidaritás! konferencia felhívása a nemzetközi közvéleményhez Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke megnyitja az ülést A megye lakásépítkezésének helyzete és lehetőségei az V. öt­éves tervben című napirend váltotta ki a legnagyobb érdeklődést tegnap a Baranya megyei Tanács ülésén, amelyet a Pécs városi Tanács székházának üléstermében tartottak meg. A tanácsülést — amelyen résztvett többek között Czégény József, a Megyei Párt- bizottság titkára, dr. Fórián Gyula, a Minisztertanács Tanácshi­vatalának főosztályvezetője, képviselők, — Horváth Lajos, a Me­gyei Tanács elnöke nyitotta meg. A tanács egy perces néma fel­állással emlékezett meg Rajnai Sándor mágocsi tanácstagról, aki áprilisban közlekedési baleset következtében elhunyt. Emlékét és munkásságát a tanácsülés jegyzőkönyvben megörökítette. Első napirendi pontként a tanácsülés elfogadta a Megyei Tanács 1973. évi kiegyensúlyo­zott gazdálkodásáról, Orosz Ferenc, a pénzügyi osztály és dr. Palotai Ferenc, a tervosz­tály vezetőjének beszámolóját Ezt követően került sor Czente Gyula, a Megyei Tanács elnök- helyettesének előadásában a megye lakósépítkezési helyze­tének megvitatására. Az írásos beszámoló részle­tesen elemezte a lakásépítke- zési célkitűzések megyei meg­valósulását. Hazánkban a 15 éves lakásépítési program egy­millió új lakás megépítését tűz­te célul. A program 1973 vé­géig 86 százalékban megvaló­sult. A IV. ötéves terv első 3 évében 250 000 lakás épült fel, az előirányzott 63 százaléka. Baranyában a IV. ötéves terv szerint 13 433 lakásnak kell fel­épülni — a tervidőszak első három évében ennek 60 száza­léka megvalósult, sőt összessé­gében 286 lakással több épült fel, mint az időarányos elő­irányzat. Pécsett viszont 490 'a- kás az elmaradás. A IV. öt­éves terv lakósépítkezési célki­tűzései öszességében — várha­tóan — megközelítően teljesül­ni fognak, elmaradás csak az állami erőből történő épít­kezéseknél várható. Az elma­radás legfőbb okait a beszá­moló a következőkben jelöli meg: a III. ötéves tervből a IV. ötéves tervre nem sikerült zökkenőmentesen megteremte­ni az átmenet feltételeit sem központilag, sem helyileg — a lakásépítkezések előkészítésé­ben mutatkozó korábbi lema­radás pótlására (például elő- közművesítés) sem központilag, sem helyileg nem történtek eredményes intézkedések — emelkedtek az építőipari árak — késleltette a tervek valóra- váltását az építőipar teljesítő- képességének túlbecsülése és néhány településen a kivitele­zés ütemének lassúsága is. Megyénk gazdasági fejlődé­sének üteme 1970 óta jelentő­sen lelassult. Ez érződik a la­kásépítés ütemében is. Me­gyénk az 1000 lakosra jutó la­kásépítkezésben az 1961—1965 évek átlagában „közepes" he­lyen volt, míg az 1966—1970 évek átlagát számítva a 14. a megyék rangsorában. Jelenleg az összes többi megye előttünk jár! Pécsett a 60-as években — a megyei városokhoz mér­ten — kiemelkedő ütemű, a 70-es években pedig a legala­csonyabb ütemű lakásépítkezés folyt, illetve ez várható a terv­időszak hátralévő éveiben. Az 1000 lakosra jutó lakásépítések évi átlaga az elmúlt években Pécsett közel 30 százalékkal volt alatta a miskolcinak és 70 százalékkal a győrinek. Napja­inkban megyénk lakásellótott- sága alig jobb az 1970. évinél s a 100 lakásra jutó népesség­számot tekintve a 17. helyre estünk vissza a megyék rang­sorában. Az V. ötéves tervben erő­sebb ütemű lakásépítkezésre lehet számítani: országosan 450 000 lakás felépítése a cél. Ebből 260—280 ezer lakás többszintes épületekben ,éte- sül. A lakásépítési koncepció: elsősorban a városokban kell a lakásviszonyokat javítani, a területelőkészítésnek pedig se­gíteni kell mind az állami, mind a magánerős építkezése­ket. A koncepció utal a lakás­beruházások hatékonyságának növelésére is. Kerülni kell a költséges és túlzó megoldáso­kat. összehangolt arányokat kell kialakítani a szanált és a szanálásmentes területek be­építésénél, általában a lakás­építés 20—25 százalékos mér­tékéig lehet szanálni. Az Országos Tervhivatal terü­letfejlesztési koncepciói — az MSZMP KB Titkársága állásfog­lalása alapján — az 1976— 80-as évekre Baranya gyorsabb ütemű gazdasági fejlődésével számolnak. Kiemelten szerepel Pécs város fejlesztésének gyor­sítása, előnytelen iparszerkeze­tének javítása. Elsősorban Pé­A nemzetközi közvéleményhez intézett felhívás közfelkiáltással történt elfogadásával és Fran­cois Mitterrandnak, a Francia Szocialista Pórt első titkárának zárszavával ért véget vasárnap délután a chilei nép igaz ügyé­nek támogatására Párizsban megrendezett kétnapos európai szolidaritási konferencia. A nemzetközi közvéleményhez intézett ünnepélyes felhívás be­vezetőben rövid történelmi át­tekintést ad a Chilében 1973. szeptember 11-e óta lezajlott tragikus eseményekről. A könyörtelen elnyomás megszüntetése érdekében az 1974. július 6-án és 7-én Pá­rizsban összeült, egész Európá­ból érkezett küldöttek egy em­berként ünnepélyesen követe­lik: — legyen vége Chilében a „belső hadiállapotnak", — az önkényes letartóztatá­soknak, a szenvedéseknek, a rögtönítélő bíráskodásoknak, — bocsássák szabadon a népi egység pusztán koholt vádak alapján perbefogott vezetőit, akiknek élete forog vezsélyben, így Luis Corvalánt, Clodomiro Alníeydát, Carlos Loralest, Fer­nando Florest, Pedro Felipe Ramirezt és az Unidar Popular összes többi vezetőjét, a fegy­veres erőknek az alkotmányhoz hű tagjait, adjanak számot az eltűnt mozgalmi aktívák, így Gustavo Rous és Van Schouven sorsáról, bocsássák szabadon a népi ellenállás összes harcosait, a börtönök, az internáló tábo­rok, a börtönszigetek össze* foglyait, — tartsák tiszteletben a menedékjogot és a külföldi nagykövetségek által befoga­dott összes menkeülteknek adott szabad elvonulási jogot — Állítsák vissza az elemi jo­gokat. „Elég volt a gyászból, a vérontásból, a könnyekből Chi­lében. Igazságot és szabadsá­got a chilei népnek!" — hang­súlyozza a felhívás. Tanáravató ünnepség Pécsett Ünneplőben, megilletődötten búcsúztak a diákévektől tegnap délelőtt a POTE aulájában a Pécsi Tanárképző Főiskola végzős hallgatói. Az intézmény fennállása óta ez volt a húszon- harmadik tanáravató, amelyen diplomát kap­tak a nappali tagozaton végzett, sikeres állam­vizsgát tett fiatalok. A Főiskolai Tanács ünnepi ülése ezúttal nyilvános volt, a hivatalos, utolsó iskolai rendezvényre eljöttek a tanárjelöltek szülei, hozzátartozói is. A Himnusz hangjai után dr. Kálmánchey Zol­tán főigazgató köszöntötte az ünnepség részt­vevőit, majd a tanulmányi osztály jelentését is­mertették. Az 1973—74-es tanévben 302 hall­gató felelt meg a követelményeknek, tett sike­res államvizsgát. Nevelői tulajdonságaik, szak­mai ismereteik alapján jogosultak a diploma elnyerésére. Az ünnepélyes eskütétel után dr. Kálmánchey Zoltán fői —zgató kézfogással fo­gadta tanárrá a 302 fiatalt, s nyújtotta át az ál­talános iskolai tanári diplomát. Az ünnepségen két vörösdiplomást avattak: Várkonyi Gyö-gy földrajz-rajz és Vizy Zuzsa matematika-fizika szakos hallgatók jeles érettségivel kerültek a főiskolára, valamennyi szigorlaton s az állam­vizsgán is jeles eredménnyel végeztek. A friss diplomásokkal „erős" évfolyam hagyta el a főiskolát, a volt hallgatók egyharmada ugyanis jeles, illetve jó eredménnyel fejezte be tanul­mányait esett összpontosítják a lakásépí­tést. A központi tervező szervek az építési terület kijelölésekor Pécsett 8000, a megye többi ki­emelt településén 1200 többszin­tes lakás építését vették számí­tásba. A számok nem véglege­sek, csak a területelőkészítést segítő irányszámok. A megyei, városi szervek azt javasolják, hogy az igények, az elmaradás pótlása és a következő ötéves tervre való átmenet zökkenő- mentes biztosítása érdekében Pécsett 12 000, a többi kiemelt településen pedig 2000 lakás (Folytatás az 5. oldalon) A I

Next

/
Oldalképek
Tartalom