Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-07 / 184. szám
Ke-ti plasztikák és padlóvázák a kerámia kiállítás gazdag anyagából: 1. Kopjafák. Zahaiszky László iparművész munkája. 2. Gádor István Kossuth-díjas keramikus művész porcelán plasztikája. 3. Muzeális értékű pcdlóváza. 4. Zahajszky László padlóvázái. 5. Pcrce'án váza a Zsolnay Porcelángyárból. Gazder Antal munkája. 6—7. Geometrikus pirogránit kerti plasztikák. Gazder Antal iparművész második dijas alkotásai. Fotó: Szokolai István Százharminc éves az Adria idegenforgalma Az apátságtól Opatijáig Opatija újkori népvándorlásunk ismert és gyakran felkeresett úticélja. A szállodák előtt, a pálmák árnyékában egyre több magyar rendszámú autó hűsöl, míg utasaik ugyanezt teszik a Kvarner égszínkék vizében. A hajdani osztrák és magyar arisztokrácia előkelő fürdőhelyén, Abbáziában, évről évre több magyar tölti szabadságát. Az Expressz, az IBUSZ és a Volán panoráma Ikarusai naponta többször is feltűnnek a Karlovactól Ri- jekáig tartó szerpentinen. S nemcsak azért, mert az opatijai Riviéra Lete- nyétől mindössze 300 kilométer, de árai sem elérhetetlenek. Nemcsak a nap és a tenger szubtrópusi növényzete. A hegy lábánál babérfa-erdők, mediterrán fenyők tenyésznek, s a medvejai völgyben terem a legjobb maróni egész Jugoszláviában. Ez persze nem is csoda; Opa- tijában 5,8 fok a januári, 23,3 fok a júliusi középhőmérséklet, s a napsütéses órák száma évi 2230. A kezdet Opatija a jugoszláv Adria északi részének idegenforgalmi központja. Mindene megvan ehhez: évszázados fákkal teli parkjában, a szabadtéri színpadon egyik rendezvény követi a másikat: tánczenei fesztiválok, operák, balettok, hangversenyek, folklórfesztiválok, divatbemutatók, kongresz- szusok, szimpóziumok. De lehet itt vitorlázni, vízisielni, horgászni, teniszezni, nemzetközi sport- és kulturális rendezvényeken részt venni, ilyesmit rendezni, kirándulni a szép környékre, vagy körutazást tenni a szigeteken, hajnalig bárban szórakozni, eljárni a casinoba, egyszóval: üdülni, pihenni, szórakozni olcsón vagy drágán. És egy kicsit tanulni is: így kell idegenforgalmat csinálni... Természetesen Opatija népszerűségében az sem utolsó szempont, hogy minden irányból minden közlekedési eszközzel megközelíthető. Az opatijai tengerpart az Isztriái félsziget'keleti partján, az Ucka hegy csúcsai alatt terül el. Szélvédett, buja növényzetű szegélye a kvarneroi nyílt tenger, valamint Krk és Cres szigetek felé nyúlik. A 30 kilométer hosszú opatijai Riviérán gyöngysorként sorakoznak a fürdő- és üdülőhelyek, köztük Opatija, amely nyári és téli üdülőhelyként külön hírnévre tett szert. Egy 12 kilométer hosszú, a maga nemében páratlan tengerparti sétány kóti össze Voloskoval és Lovrannal, míg a hegyre vezető országút és a számtalan erdei ösvény az Ucka csúcsára csábítja a látogatót Érdemes is felmenni, mert legmagasabb csúcsáról, az 1396 méter magas Vojakról nem mindennapi panoráma tárul a turista elé. Az Ucka egyébként klimatikus gátként védi a partot az északi szelektől, nagyrészt ennek köszönhető Opatija és a környék mediterrán és A mai Opatija helyén valamikor kis templom és bencés apátság állt. Már a XIV. században, s később is Szent Jakab preluki apátsága — Abbatia S. Jacobi ad Preluka — néven említik az írásos emlékek. A preluki Szent Jakab apátság környékén kis település alakult ki, mert a vidék termékeny volt és gazdag. A települést már a XV. században is megemlítik, s egy XVIII. századi krónikás már 40 környékbeli birtokosról szól. Ily módon a kis bencés apátság egyre nagyobb és ismer-, tebb településsé fejlődött, s névadója lett Opatijának. Abbatia — apátság. Ivan Fiamin kapitány feljegyzéseiben említi, hogy 1840-ben 35 házikót és 250 lakost talált. A XIX. század derekán Opatija községként is, idegenforgalmi helységként is elindul a lendületes fejlődés útján. 1843-ban megépül a Rijeka és Opatija közti kocsiút, új korszakot nyitva a településnek. Még ennél is többet adott Opatijának — tán akaratán kívül — Higin Scarpa rijekai patrícius, aki 1844-ben villát építtetett itt, s ezt felesége nevére, Angiolinára keresztelte. Ebben, a Ikasszicizáló épületben működik ma az opatijai Turisztikai Szövetség, az itteni idegenforgalom legfőbb szervezője, irányítója. Hosszú ideig azonban csupán Rijeka kirándulóhelye maradt Opatija. Mégis az első villa, a körülötte épült park, az első vendégek ösztönözték a vendéglátást: hamarosan két vendéglő és három üzlet várta a több napig is itt tartózkodókat. „Az ízléses Angiolina villa” — ahogy Ivan Mile- tic horvát író jellemezte, amikor 1873- ban Opatijában járt, — idegenforgalmi objektumként aztán is hasonló szerepet töltött be, miután ugyanebben az évben Chorinsky gróf megvásárolta. Hálójárót és útikalauz Bár az Adrián már 1837-ben megindult a rendszeres gőzhajó-járat Trieszt, Dubrovnik és Kotor között, a hajó egészen 1844-ig évente mindössze háromszor kötött ki Rijekában. Csak miután 1873-ban Zágráb és Rijeka között megépült a vasútvonal — s ezáltal Béccsel is megteremtették a vasúti összeköttetést -r, sűrűsödtek a gőzhajó-járatok. S amikor Opatijában felépült az első szálloda, a Kvarner, a hajójáratok már itt is kikötöttek. Még ebben az évben az egyik rijekai gőzhajótársaság rendszeres járatot indított Opatija és Rijeka között Abbázia nevű hajóján. A korabeli lapok a Rijeka környéki hajókirándulásokról is említést tesznek. Az 1869-ben Rijekában rendezett orvos- és természettudós kongresszus Opatijót is érintő hajókirándulást szervezett az osztrák Lloyd társaság hajóján, pedig a településnek akkor még nem is volt kikötője. 1882-ben pedig a Bakar város nevű gőzhajón 142 kirándulót szállítottak Opatijába, Szent Jakab egyházi ünnepére. Az újabb kirándulásokon viszont már egyre többen vannak a bécsiek. Az Angiolina megépülésétől a múlt század nyolcvanas éveiig Opatija fokozatosan fejlődött. Djuro Matija Sporer horvát író és orvos — aki idősebb korában Rijekában telepedett le — a XIX. század hetvenes éveitől szüntelenül azon fáradozott, hogy Opatiját jobban fejlesszék. Opatijáról, mint gyógy- és fürdőhelyről, az íiők és orvosok már a múlt század dereka óta cikkeztek, de a fürdőhely szépségét és jellegzetességeit ecsetelő írások a nyolcvanas évek. ben szaporodtak meg a horvát és a bécsi sajtóban. így hát elérkezett az idő, hogy Opatijáról megszülessék az első útikönyv, aprít 1888-ban Josef Rabi írt meg, az egészségügyi melléklet pedig dr. Glax munkája. Az a tény, hogy az első opatijai bédeker német nyelven jelent meg, idegenforgalmi éi gazdasági szempontból kétségtelenül hasznos volt, de egyben a helyi lakosságot fenyegető „elnem- zetfeniesedést” is idézi. Opatijának azt a korszakát, midőn a horvát. tengerparton egy osztrák Riviéra kezdett kialakulni Azt a kort, amikor Isztriában harcot kellett folytatni az anyanyelvért. Gyógyhely és kultúrközpont Az adriai fürdőhelyekkel foglalkozva dr. Djuro Matija Sporer író és orvos sokszor említi Opatiját, mint fürdő- és gyógyhelyet, s szinte megszállottként tevékenykedik elgondolása megvalósításán. Opatija sokat köszönhet lokálpatriótájának. Sporer külön levelezést folytatott egy bécsi professzorra/, aki megígérte, hogy betegeket küld, mert szerinte is kellemes, klimatikus téli üdülőhely. Sporer akciót indít egy opatijai balneológiái intézet létrehozására, kérvényt intéz Bécsbe, s az akció meg is hozza eredményét: 1892. május 21-én egészség- ügyi rendelkezés jelent meg, amely megszabta az opatijai gyógyászati járás területét, a gyógyászati bizottság összetételét, illetékességét és feladatát, valamint a gyógyászati illeték — a kurtaxa — nagyságát így jött létre Opatija első idegenforgalmi szervezet«. A hajdani Libumija — a mai Isztria — területén fekvő Opatija kimondottan idegenforgalmi központ, de fontos szerepet játszott a horvát kultúrtörténetben is. A vidék írása a glo- golito abc volt, s a városoknak megvoltak a maguk statútumai. Amikor a XIX. században megnőttek az érdek- ellentétek a Monarchián belül, az Isztrián lakó, de Bécs fennhatósága alá tartozó horvátoknak harcot kellett folytatniuk nemzeti fennmaradásukért A művelődés és kultúra vált hát — mint a történelemben ilyenkor annyiszor — a nemzeti lét, az anyaországgal való kapcsolat szinte egyetlen eszközévé. Kastav városkában megalakult az első nemzeti olvasókör, aztán egyre szaporodtak a hasonló szervezetek. Folyt a harc, s Opatija ebben sem maradt el. Volt népháza, olvasóköre, Szent Cirill és Metód társulata, nyomdája, s időnként itt készített könyvek, lapok is napvilágot láttak. Opatijában letelepedett néhány irodalmár, s gyakran jártak ide más művészek, tudósok is. Világhír az új Jugoszláviában Az első világháború alatt Opatiját először megszállták, majd 1920-ban az Olasz Királyság annektálta, s egészen 1945-ig olasz fennhatóság alatt működött. 1919 után azonban a fejlődés megtorpant, s az idegenforgalom nem tudott felvergődni 1914-ig elért színvonalára sem. 1945-ben, az új Jugoszlávia keretében csatlakozhatott anyaországához. Visszatérése után az új nemzeti, politikai és kulturális környezetben, új feltételek között Opatijában megkezdődött az idegenforgalom fejlődésének új szakasza: a világhírű gyógy- és üdülőhely szintjére törekvés. S napjainkra, amikor idegenforgalmának 130. évfordulóját ünnepli, valóban azzá vált Mediterrán növényzete, híres arborétuma, gyönyörű szállodái, az egymást követő rendezvények, a környékbeli hegyek, szigetek, kirándulóhelyek, no és nem utolsósorban a napfényes Adria turisták, üdülők százezreit vonzza évről év Panics György 4
