Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-06 / 183. szám
Viíág proletárjai, egyesüljetek! Dunanti napló XXXI, évfolyom, 183. szám 1974. július 6., szombat Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Munka és közéleti munka V an egy vissza-visszatérő félmondat, ami sokadik alkalommal hallva bosz- szant. A félmondat így szól: „de igen-igen jó szakember". Nincs a jellemzéssel semmi bajom, különösen, ha valóban jó szakembert mutatnak be vele, csak akkor, ha a közéleti kérdések iránti érdektelenség mentségéül, magyarázatául mondják, akkor az a szembeállítás hamis. A hamisságot világosan jelzi a közéletben cselekvőén résztvevők munkahelyi helytállása. „Furcsa" módon — szerintem természetesen — a tanácstagok, a népfront aktivistái, a párt és KISZ tisztség- viselők, a társadalmi megbízatást nemcsak elfogadó, de az újabbakat sürgető fizikai és szellemi dolgozók azok, akik munkájukat is az átlagosnál jobban végzik. (Akadhat kivétel, de most a jellemzőről, az általánosról szóljunk.) Mindannyian tudjuk, hogy ez így igaz, így helyes. Gondoljunk csak a választásokra, a taggyűlésekre. A jelölteket mindany- nyiszor munkájuk méltatásával mutatták be. Ezt követte a rátermettség, a szervezőkészség, o helyismeret és a többi. Úgy is fogalmazhatom, hogy a munkahelyi jó teljesítmény volt a jelölés minimális feltétele. Régen tudomásul vettük, lehetségesnek tartjuk és gyakorta megköveteljük a munkahelyi és o közéleti helytállást együtt. A kettő egyébként is nehezen választható el egymástól. Hiszen a közélet nem reked a munkahelyen kívülre. A munkapad, oz íróasztal mellett fogyó- sokasodó közösségi gondok megoldásáért fárcdozók ugyancsak rendre azok közül kerültek ki, akik a teljesitménylis- tón is az elsők között szerepelnek. Sőt, majd minden alkalommal a legjobbak, a többiek szószólói is, mert kinek volna tekintélye, kinek a tanácsát fogadnák megértéssel, figyelemmel, ha nem a jó szakemberét? A hátul kullogok nem válhatnak hangadóvá, legfeljebb hangoskodókká. És mégis, hiába vagyunk részesei a helyes gyakorlatnak, a köztudatban újra-újra előbukkan a szakember és a közéleti tevékenységet vállaló ellentéte. Va'ahányszor a KISZ-titkár egi- tá'. szervez — különösen, ha fz.iiasználja törvényesen engedélyezett munkaidőkedvezményét, — valahányszor a szak- szervezeti bizc'mi ügyintéz, el- e,' hangzik egy-egy csipkelődő megjegyzés. Szakmai előmenetelét is kritikus szemmel figyelik, vajon szakmai tudásért vagy „jó helyezkedéséért” kapta-e? És ellentétről bölcselked- nek egyesek akkor is, amikor kiváló tudósok, orvosok munkáját értékelik, mondván, nekik bezzeg nem jutott idejük másra, csak a szakma tökéletes elsajátítására. Látszik is az eredményen. így a képzelgés — a valóságban pedig felelős közéleti funkciót látnak el ugyancsak kiválóan a szellemi élet legjobbjai. Egyszerűen azért, mert a közösséget kívánják szolgálni szakmai munkájukkal is, másként is. Szerencsés dolog, hogy így van. Hiszen a közéleti kérdések jó része igényli a szakmai hozzáértést is. A közéleti tevékenység fogalma rendkívül széles körű. Igaz, ezen a széles körön is kívül maradnak, maradhatnak jónéhányan. Feladatunk megnyerni őket is, a közéleti munka hasznosságának, szépségének megmutatásával. Ez a közösség érdeke! Országos hírű és rangú üdülőhelyek jöttek létre Baranyában és Tolnában A TARTALOMBÓL Letartóztatások Etiópiában Ülést tartott a Pécs városi Pártbizottság Bárkaépitők a szigeten Csökkent a szabálysértési feljelentések száma Elrepül a pirogránit madár? Dr. Tímár Mátyás a MIB jubileumi ülésén A jövő az üdülőfalvaké A Mohácsi-sziget és a Keleti-Mecsek kínálja az üdülőhelyek létesítését Másfél évtizede alakult meg a Mecsekvidéki Intéző Bizottság. Ez alkalomból pénteken délelőtt ünnepi plenáris ülést rendeztek Pécsett, a Városi Tanács dísztermében. A jubileumi ülésen részt vett és az elnökségben helyet foglalt dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, o Mecsekvidékj Intéző Bizottsáq elnöke, dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese, Horváth József, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Gaiabár Tibor, Pécs megyei város Tanácsának vb-titkára, Palkó Sándor, a Mecsekvidéki Intéző Bizottság ügyvezető elnöke, dr. Rázsa Miklós, az Országos Idegenforgalmi Tanács munkatársa. Az ülést Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd a Mecsekvidéki Intéző Bizottság 15 éves fennállásáról Palkó Sándor, a bizottság ügyvezető elnöke tartott megemlékezést. Beszéde első részében méltatta a Baranya és Tolna megye területén működő társadalmi testület munkáját, akiknek valamennyi idegenforgalmi létesítmény megvalósításához közü|< van. — A testület igen hasznos munkát végzett — mondta Palkó Sándor — a lakosság pihenési, üdülési, utazási lehetőségeinek felmérésében, ennek megszervezésében és lebonyolításában. Lehetőséget nyújtott a szabadidő hasznos eltöltésére. Az ügyvezető elnök ünnepi beszédében kiemelte az Országos Idegenforgalmi Tanács hathatós támogatását, mely jól segítette mindkét megyében az idegenforgalmi létesítmények létrehozását, az üdülőhelyek kialakítását. Beszámolt arról, hogy Baranyában és Tolnában az elmúlt másfél évtized alatt olyan országos hírű és rangú üdülőhelyek jöttek létre mint Abaliget és környéke, Harkány, az orfűi tavak vidéke, a srkondai, valamint a Dombai tó és környéke, a Fadd-Dombori üdülő- terület. Szólt arról is, hogy Harkány különösen népszerű fürdő- és gyógyüdülő hellyé vált, s az elmúlt egy évtizedben 700 víkendház épült a községben. Végezetül a jövőről szólva elmondta, hoqy az üdülőfaluk kialakításán fáradozik a bizottság, terveik között szerepel a Zselicség, a Dráva és a Duna partjának feltárása, o Keleti- Mecsek tájvédelmi körzetté nyilvánítása. Mohács-sziget sajátos természeti adottságainak felmérése, a Pogány környéki tórendszer kialakítása. A jubileumi megemlékezés után dr. Tímár Mátyás az intéző bizottság tagjainak a tájegységért kifejtett sokéves munkásságuk elismeréseképpen emlákplakettet adott át. A díszes emlékplakettet Asszonyi Tamás, pécsi származású szobrászművész készítette. Ezt követően Jakabos Zoltán- nénak, a Mecsekvidéki Intéző Bizottsáq titkárának előterjesztése alapján a résztvevők megvitatták és egyhangúlag elfogadták az Országos Idegenforgalmi Tanács vissza nem térítendő támogatásának 1973-as évi felhasználásáról és az 1974-es évre vonatkozó támogatásáról szóló előterjesztését. A beszámoló szerint tavaly 2,3 millió forint támogatást kaptak a területi bizot'ságok, Az idén 2,6 millió forint felosztásáról kellett dönteni, melyet egyebek között a Barbakán körüli terület rendezésére, a gemenci kiálhtó csarnok átrendezésére, Fadd-Dombori útjainak építésére, az orfűi sportversenyek támogatására, a virágositási versenyre használnak fel. A jubileumi ülés Takács Gyula zárszavával ért véget. Dr. Tímár Mátyás emlékplaketteket nyújt át a MIB ülésén. Or. Tímár Mátyás látogatása a MecbíaborbaR [Aratják az őszi árgát 52 mázsás termés Szigetváron Az elektromos üzem dolgozói köszöntik dr. Tímár Mátyást Nehezen indul oz idei aratás, úgy látszik, az őszi árpa termést úgy kell lelopni az eső elől. Most már nincs mire várni, az egész megyében beérett az árpa, s ha a víztartalma még kissé magas is, meg kellett kezdeni a betakarítást. A görcsönyi termelőszövetkezetben szerdán 20 hektár árpát arattak le a kombájnok átlag : 20,5 százalékos víztartalommal, j Az átlagtermés 40 mázsa volt j hektáronként. A görcsönyiek a | tábláról egyenesen a szomszé- ! dós boksái tsz szárítójára vitték az árpát. Ha szaggatottan is, de most már Csányoszrótól Sásdig, Egy- házaskozárig az egész megyében aratják az őszi árpát. A megyei átlagtermés várhatóan 36,5 mázsa lesz, s ez megfe'el a tavalyi szintnek. Ennél valójában nagyobb árpa termésre számíthatott a megye, de a jeges viharkárok jelentős veszteséget okoztak a gabonákban is. A május—júniusi jég- és viharkárokért az Állami Biztosító mintegy 55 millió forint kártérítést fizet Baranyában, csav a termelőszövetkezeteknek. Az állami gazdaságok egy kissé előbbre járnak az aratásban. A betakarítási munka széthúzása érdekében magas víz- tartalommal, azonnali leszorítással kezdték meg az őszi árpa aratását, s már a befejezésnél tartanak. Az eddigi átlagtermések 48—52 mázsa között ingadoznak. Az idei rekordot a Szigetvári Állami Gazdaságban érték el, ahol tegnap befejezték az őszi árpa aratását. hektáronként 52 mázsa árpát takarítottak be. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese tegnap Pécsre látogatott. Délelőtt részt vett a MIB-ülésen. Délután dr. Nagy József nek, a Megyei Pártbizottság első titka, á- nak kíséretében látogatást tett a Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat pécsi gyárában. A vendégeket Keresztes János igazgató, az anyavállalat képviseletében Gács Ferenc gazdasági igazgató, valamint a pécsi gyár párt- szervezetének vezetői fogadták. Keresztes János igazgató ismertette a gyár rövid, de annál gazdagabb történetét, majd bemutatta a késztermékekből rendezett kiállítást a tanácsteremben. Ezt követően dr. Tímár Mátyás megtekintette az üzemrészeket. Simon Gáborné, ifjú- sái szocialista munkabrigád- vezető virággal köszöntötte a kormány elnökhelyettesét, aki elismerő sorokat írt a brigád naplójába. Kutatás a földfelszínen és a kozmikus térségben ■ m Összekapcsolták a Szojuz—14-et a Szaljut—3 tudományos űrállomással Popovics és RHyiEhin megkezdte a program végrehajtását A TASZSZ szovjet hírügynökség pénteken o hajnali órákban gyorshírben közölte, hogy a Szojuz—14 űrhajót összekapcsolták a Szaljut—3 orbitális tudományos állomással. Pavel Popovics és Jurij Artyuhin űrhajósok, miután átmentek a tudományos űrállomásra, a Szaljut—3-ban megkezdték kutatási tevékenységüket. Az űrszerkezetek közelítése, rögzítése és összekapcsolása zökkenőmentesen történt. A közelítés kezdeti szakaszában a Szojuz—14 űrhajó irányítása a fedélzeti berendezések segítségével, automatikusan történt. Száz méter távolságból az űrhajó közelítését és az űrállomáshoz való rögzítését a Szojuz—14 legénysége hajtotta végre. Az összekapcsolás után a kozmonauták ellenőrizték az űrállomás fedélzeti rendszereit és a mikroklíma paramétereit, majd a két űrhajót összekötő folyosón átmentek az űrállomás helyiségébe. Az űrhajó legénységének munkaprogramja magában foglalja a földfelszín geológiai alakzatainak valamint o légköri képződményeknek és jelenségeknek tanulmányozását abból a célból, hogy adatokat nyerjenek népgazdasági feladatok megoldásához. A munkaprogram előírja továbbá a kozmikus térség fizikai jellemzőinek kutatását, továbbá az orvosbiológiai kutatásokat, hogy tanulmányozzák az űrrepülésnek az emberi szervezetre való hatását és meghatározzák a legénység ésszerű munkarendjét az űrállomás fedélzetén. Az űrhajósok kipróbálják az űrállomás tökélesített konstrukcióját, fedélzeti rendszereit és berendezéseit. Az űrhajósok közérzete a földkörüli pályán végrehajtott manőverek és a szerkezetek összekapcsolása után változatlanul jó. Az orbitális űrállomás legénysége hozzákezdett a program végrehajtásához. Á \
