Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-05 / 182. szám
1974. Július 5. DUNÁNTÚLI NAPL6 3 Az élelmiszergazdaság legértékesebb exportja Jó mlnóségfi vágóállat, hős és húskószfitmény Élelmiszergazdaságunk legfőbb és legértékesebb kiviteli cikke a jó minőségű vágóállat, hús és húskészítmény. Ez hazánk egyik legfontosabb devizaforrása. Az 1973-as év e tekintetben különösen jelentős eredményeket hozott. Amíg 1972-ig több év átlagában a népgazdaság ösz- szes „kemény valuta” bevételének kb. 25 százaléka származott az állatforgalmi és húsipari vállalatok által felvásárolt, feldolgozott és értékesített élőállat hús és húskészítmények exportjából, e szám 1973-ban meghaladta a 30 százalékot. A tőkés piaci értékesítés mellett jelentős mennyiségű sertés tételeket adtunk el Csehszlovákiának. HárommiiUárd forintos eredmény Az élőállat export mennyisé- j gi és minőségi növelése, a kedvező értékesítési árak lehetővé tették, hogy az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt 3 milliárd forint nettó eredménnyel zárja az 1973-as évet. E nettó haszonból 2 milliárdot közvetlenül az élőexport eredményezett. Az összes akkumulációból az ÁHT 1974-ben 1,1 milliárdot fordít rekonstrukcióra, húsipari feldolgozó kapacitás bővítésére. 1,9 milliárdot tudtunk átadni az elmúlt év végén MÉM tartalékalapra mezőgazdasági termelésfejlesztési célokra. Az elmúlt sikeres esztendő után az idén súlyos gondok és problémák mutatkoztak exportra előkészített élőállataink és húsexportunk területén. Hosszú évtizedek óta élőállat- és húsexportunk legjobban fizető piaca Olaszország. Jelenleq súlyos gazdasági válsággal küzdenek és a kormány import korlátozást rendelt el, hogy javítson a fizetési helyzeten, Súlyosbította a körülményeket, hogy az olasz mező- gazdaságban a kialakult energia és takarmányárak miatt — veszteséges a marhahizlalás. Az olasz parasztsáq tömegesen dobja piacra félkész állapotban hízómarháit. Ennek és a nyugat-európai túlkínálat következtében az árak minden eddiginél alacsonyabbra süllyedtek. Ennek hatását tapasztalhatták a magyar termelők már márciusi export eladásoknál a külföldi vevők magatartásában, megcsappant vásárlási készségében. Áprilisban pedig olasz irányú kiszállításaink egy időre teljesen leálltak. Az „A" minőségű hízott bika elmúlt évi 1,2 dolláros kq-onkénti értékesítési árával szemben 0,89 dolláros árszintet tudunk elérni jelenleg. Ez az árcsökkenés méq azonos- mennyiségű export értékesítése esetén is 30 százalék körüli deviza árbevételi kiesést jelent. A termelői érdekek védelme, a tenyésztői, a hizlalási kedv fenntartása érdekében felvásárlási alapárainkat változatlanul hagytuk. A III. negyedév elejétől csupán exportfeláraink csökkennek. Változatlan marad és biztosítja a termelői, értékesítési biztonságot szerződéses rendszerünk is. Annak érdekében, hogy sem q közös gazdaságok, sem az egyéni termelők ne érezzék a piac dekonjunkturális helyzetét, áprilisban, májusban is folyamatosan, ha esetenként kisebb késésekkel is, de biztosítottuk az exportra előkészített állatok átvételét. Mivel értékesítési lehetőségeink nem voltak. ezen tételek zömét vágó- hídjainkra irányítottuk hűtőházi tárolás, belföldi fogyasztás, és kisebb mértékben húsexport céljára. Az I. félévre meghirdetett export felárakat azonban ezekben az esetekben is kifizettük. Gondoljunk a következő évekre A jelenlegi kedvezőtlen piaci helyzet károsan nem befolyásolhatja sem tenyésztési célkitűzéseinket, sem q hizlalás! keretek bővítési szándékát, sem az alkalmazott technológiai eljárások folyamatos korszerűsítését. Biztos előjelzések mutatják, hogy európai, de közel- keleti piacokon is továbbra is keresett cikk lesz a magyar vágóállat. A termelő üzemek a háztáji gazdák már most gondoljanak a jövő évi hizlalási alapanyag beállítására, a hizlalás körülményeinek folyamatos javítására a jövőbeni még nagyobb export mennyiséq és jobb minőséq elérése érdekében. Élőállat- és húsexport szállításaink újból megindultak. A piaci helyzet, ha árakban nem is, de az eladható mennyiségek teljesítésében enyhén javuló tendenciát mutat. Legtöbb gond a legnagyobb volument és értéket képviselő szarvasmarha-export felvásárlásánál és értékesítésénél mutatkozik. Az elmúlt év jó minőségj eredményeihez viszonyítottan is javítottuk az export vágómarha minőségét, az A arány 59,2 százalékról 64,5 százalékra emelkedett, azonban a március után beállott kereslet csökkenése májusban már minőségi arányra is rányomta bélyegét. Előjelzéseink alapján számítunk a II. negyedévi piaci értékesítési nehézségekre, ezért igyekeztünk az I. negyedévben, főleg márciusban minél nagyobb mennyiséget felvásárolni. A bázishoz viszonyított idei 93,2 százalékos szarvasmarha- export felvásárlás mellett az élőexportra előkészített bikákból áprilisban 516, májusban 305-öt kellelt vágóhídra beszállítani, élőexport felárak kifizetése mellett, a szerződésben vállalt kötelezettségeknek megfelelően, a további szarvasmarha hizlalási kedv fenntartása érdekében. A juhtenyésztést tartjuk egyik legnagyobb jövő előtt álló ágazatnak. A juh élő- és hús- export iránt még ezekben a depressziós időkben is változatlan volt a kereslet és az árak sem csökkentek a szarvas- marhához hasonló mértékben. Juhhús tekintetében ma és a közeljövőben is, sőt a távlatokban is, ellátatlan a nyugateurópai és a közel-kelet; piac. A fejlesztés legmegalapozot- tabb követendő módja a saját jerkeszaporulat tenyésztési célra történő visszatartása. Te- nyészanyaq beszerzés, vásárlás tekintetében igyekszünk lehetőségeinkhez mérten segítséget adni partnereinknek, Több figyelmet | Ilyen vita a dolgok természetéből fakadóan exporteladásoknál előfordul. Mi minden esetben a termelői érdekek jogos védelme érdekében tevékenykedünk a realitások hatá- ráiq. Természetesen a ió minő- [ ség elérését elsősorban a hizlalási munka folyamán kell biztosítani. I A nagyobb export vágóló j iránti keresletet az olasz pia- j con az ottani gazdasági vál- ; ság sem tudta számottevően befolyásolni. Export értékesíté- , sünk vágóló tekintetében zavar- i tálán, áraink kedvezőek. A lótenyésztés jövője szempontjából igen fontos tény, | hogy egy pár jó haszonlóért esetenként 50—70 000 forintot is fizetünk. Készülődés az új tanévre A Papíripari Vállalat fűzfői gyárában már az új tanévre készülnek. Itt állítják elő az iskolások és egyetemistát számára a különféle füzeteket. Az idén mintegy 40 millió füzet készül Fűzfő-gyártelepen, »> Nálunk a munka van besorolva a Sertésexport a juhtenyésztésre A jerke visszatartással kapcsolatos szaktanácsainkat, tevékenységünket, nem a pillanatnyi exporthelyzet és ár befolyásolja, hanem a jövő lehetőségeinek megalapozása. Export eladások esetében is, és minden értékesítésnél a tényleges minőséq reális megállapítása mellett legfontosabb szempontunk a termelői érdek- védelem. A közelmúltban a juhtenyésztés jövőjéért jogosan aggódó tudósítás jelent meq a Dunántúli Naplóbsn a „megyei juhásznapról": a félreértés következtében Féger György so- mogyhársáqyi juhász felszólalását úgy rögzítette, hogy „amikor beviszik a bárányokat Pécs- váradra leadni, az Állatforgalmi Vállalat átvevője elégedetlen. Lequtóbb is kijelentette, hoqy „Mit gondolnak, csak úgy j dobáljuk az olasz lírát az ily«- I nekért?" í 1972-ben sikeresen mutatkoztunk be élősertés exportunkkal az olasz és osztrák piacokon. Az olasz piacon szívesen veszik a nem zsíros, nem tokás, sok és hosszú karajt és négy telt sonkát adó sertéseket, 115—130 kq közötti súlyban. E célra Baranyában már minden tekintetben megfelelő tenyészetek vannak. Ilyenek a KAHYB-telepek — Egyházas- haraszti, Szalánta, Ojpetre, Szigetvári Állami Gazdasáq stb. —, továbbá a. lapólysertéssel foglalkozó sertéstenyészetek — Vajszló, SERKOV, Dunaszekcső Tsz., Bólyi Állami Gazdaság, Bikalj Állami Gazdaság stbv Sertésexport kitűnő értékesítési lehetőséget és egyben magasabb árbevételt is eredményez a bekapcsolódó gazdaságok részére, ugyanis az érvényben lévő legmagasabb átvételi árak felett 2 Ft/kq export felárat is fizetünk a szállítók részére. Az export szállítás esetén alkalmazott súlylevonási kedvez- vény is plusz jövedelmet eredményez. A darabonkénti 5 kg-os súlylevonás helyett olasz élőexport esetén db-onként 2 kg-ot vonnak le átvevőink. Az export értékesítésében a jelenlegi átmeneti helyzet várhatóan rövidesen megszűnik, és semmj nem akadályozhatja állattenyésztésünket a távlatokban sem a folyamatos és töretlen fejlődésben. Szőke Gyula, a Baranya megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat export csoportvezetője Szakmunkás-tanfolyamok — Nehéz ügy ez kérem ... — Éspedig? — Mert bizonyos termelési feladatokat csak segédmunkás végez el. Itt van például a meszes-üzem, vagy a nyersbőr-raktár. Már a neve is sejteti: a nyersbőr büdös, aztán súlyos is, s alkalmasint egészségtelen is, folyik a víz mindenütt.. Gondolja, hogy egy tímárszakmunkás ezt vállalná? Viszont ezt is meg kell csinálni valakinek és a teljes qépesítést erre a munkakörre még nem találták fel. Kevés olyan iparág van, ahol nincs segédmunkás. Talán nincs is ilyen. Az persze igaz . . . Különben kár belebonyolódni. — Mondja csak! — Szóval, az is igaz, hogy a segédmunka egyenlő a szakképzetlenséggel. Én legalább is úgy érezném, mintha „lógnék a levegőben", ha nem lenne semmiféle szakképzettségem, nem lenne, mi kössön a munkához. Nézze, a munka már önmagában is rangos dolog, az „é'et alapja”, de akárhogy is van, a segédmunkás mégis a „ranglépcső" legalsó fokán áll. Félre ne értsen: nem erkölcsileg! — Dehát utólag, — okkal, ok nélkül, de mégis elszaiajtott évek múltán — van-e lehetőség valamilyen képzettség megszerzésére? — Van. Szinte valamennyi iparág szervezi a különböző tanfolyamokat, amelyek már betanított munkás, vagy szakmunkás képzettséget nyújtanak. Meg kell hagyni, a követelmények is elég magasak. A Pécsi Bőrgyár másfél éve, szakmunkásvizsgára előkészítő tanfolyamokat rendszeresített. Feltétel: 1. nyolc általános iskolai végzettség, 2. négyéves betanított munkási gyakorlat. A hallgatók másfél év alatt 420 elméleti és 144 gyakorlati órán vesznek részt. Ez annyit jelent, hogy heti két alkalommal 4—4 órát ülnek a padban és hét végén, szabad szombaton a gyakorlati ismereteket fl Baranya megyei Vállalat Pécs, Megyeri út 64. értesíti T. Vásárlóit, hogy 197A július 1-től 44 órás munkahétre tártát ÜGYFÉLFOGADÁS: hétfő, kedd, szerda, csütörtök 7.30->-16.00 óráig, péntek 7.30—15.00 óráig, szombat 7.30—12.30 óráig Az árukiadás időpontja változatlan sajátítják el. A tantárgyak: gyártásismeret, anyagismeret, kémia, géptan, matematika, társadalmi ismeretek, tűzrendészet, munkavédelem. A gyakorlati órákon pedig meg kell tanul- niok a tímórszakmát — hasítást, faragást, üveglapos ragasztást, aláhúzást... stb. A személyzeti osztály vezetője, dr, Bernáth lánosné: — A múlt év januárjában indítottuk a tanfolyamot, most vizsgáznak. Nyolcvanon iratkoztak be, de a vizsgákig talán a fele ha eljut. Egyébként meglepő, hogy amíg a szakmunkás tanulók általában az elméleti tárgyakból gyengébbek, a tanfolyam hallgatóinál éppen fordítva van. Megértik, tudják az anyagot, kitűnő feleleteket adnak, csupán a gyakorlati munkában gyengébbek. Ez egyaránt a gyakorlati órák alacsony számából adódik, másrészt a műszak alatt végzett munkájuk jellege merőben eltér a szakmunkától. — Aki szakmunkásvizsgát tesz, attól a pillanattól kezdve magasabb bért kap? — Mondjuk, igen. Ugyanis nálunk a „munka" van besorolva, következésképpen, aki szak-' munkát végez, az arra megállapított bért kapja, persze, a minőség és teljesítmény függvényében. — Mennyibe kerül a gyárnak egy kurzus? — Negyven-negyvenötezer forintba. Ez az összeg tulajdonképpen azoknak a vegyészmérnököknek, közgazdászoknak az óradíja, akik az előadást tartják. — Miért maradnak el ilyen sokan a tanfolyamról? — Az elfoglaltság miatt, gondolom. Aki nehéz munkát végez, műszak után — egy héten ugye kétszer is — négy-négy óra hosszat még tanulion, s ezt otthon is folytatnia kell, szabad szombaton meg gyakorlatira jön be a gyárba —, akárhogy is nézzük, nem kevés áldozatot vállal. S azoknak méq nehezebb, akik vidékről járnak a gyárba évek óta. Bráz lózsef segédmunkás. Harmincnégy éves, tizenhat esztendeje, hogy átlépte a bőrgyár kapuját, mindennap hajnali 4 órakor ébred és 6 óra 30 perckor kezdi a műszakot. A két időpont között utazik Kis- dobszától Pécsig. Este fél hatkor ér haza öreg parasztházba, amelynek egyik szobáját iak- ja feleségével, kisfiával, a másik szobában az anyós él. Következő héten éjszakai műszakra jön, akkor is igazodnia kell a vonatok menetrendiéhez, miszerint este fél hatkor már a gyárban van, holott csak tíz órakor kezdődik a műszak. — S addig mit csinál? — Semmit. Próbáltunk már aludni a műhely valamelyik sarkában, de a zai miatt ez sem megy. Higyje el, már fáradtan érek be az üzembe, pedig hol van még a munka, ami szintén nem könnyű. — Mennyit keresi — Háromezerkétszázot, átlagosan. — Van olyan szakmunkás, aki ennél kevesebbet keres? — Nem tudom. — Annak idején miért nem tanult valami szakmát? — Mit mondjak? Nem került rá sor. Kisdobszán nevelkedtem, az apám és a nővérem Mosonmagyaróváron, a Timföld- gyárban dolgozott, kéthetenként jártak haza. Jómódú paraszt- gazda házában laktunk, lakbér fejében anyám náluk dolgozott, igaz, kaptunk terményt is. Elvégeztem a nyolc osztályt, tetszett nekem a kőműves szakma, Szigetváron is dolgoztam építkezéseken. Gondoltam, kitanulom, de akkor meg a nővérem hazajött, férjhez ment, egy keresettel kevesebb lett... Az , apám azt tanácsolta, váJLai- jak olyan munkát, ahol mindjárt fizetnek. Akkor jöttem a bőrgyárba. — Apjának van szakmája? — Nincs, ök is elég szegényen éltek. — Tud arról, hogy itt a gyárban szakmunkásképző tanfolyamok vannak? — Persze. De nekem ez nem megy. Tegyük fel, beiratkozom, műszak után délután eltöltők vele négy órát, hogy jutok haza? Kései vonattal indulnék, mire Kisdobszára érek, akár le sem fekszem, indulhatnék visz- sza. Ki bírja ezt? Nem tartom magamat öregnek, de elhiheti, már kezdek fáradni. — Kilátástalannak látja jövő■> jét olyan értelemben, hogy nem szerez semmiféle képzettséget? — Egyszer már elmulasztottam az éveket. Még egy lehetőségem van, ezen gondolkodom is mostanában. Kitanulnám a gépkocsivezetést és elhelyezkednék valahol Szigetvárott. A feleségem a konzervgyárba megy dolgozni, a lakásigényünk bent van a tanácson, 76-ra kaptunk ígéretet. Ha ez mind sikerül, boldog ember leszek. Megmenekülök a sok utazgatástól, amit soha, de soha nem lehet megszokni. És, ami a lényeg, többet együtt lehetek a családdal. , — Tizenhat érv után itthagyná a gyárat? Gondolkozva mondja: — Nem mondom, hogy köny- nyen, de látja... mi a helyzet? Dr. Kárpáti Júlia, a Városi Tanács munkaügyi osztályának vezetője: — Az Országos Szakmunkás- képzési Jegyzék pontosan 188 szakmát tart nyilván. A száznyolcvannyolcadik nemrég került a listára: gépkocsivezető és karbantartó. Aki tehát — például a Volánnál — gépkocsi- vezetői vizsgát szerez, egyben meg kell tanulnia az autószerelést is bizonyos szinten. Ezzel szakmunkássá válik. A munkaügyi osztály vezetőiétől kapott — 1970-es népszámlálási adatok szerint Pécsett a szakmunkások száma 19 449, a betanított munkásoké 12 368, a segédmunkásoké 9999. Rab Ferenc
