Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-30 / 207. szám

DUNÁMTÓLI NAPLÓ 1974. július 30. Téglafalak A ^ hagyományos kisméretű tömör téglából történő falazásnál különö­sebb hibát nem igen lehet észlelni, ha azt szakképzett kőműves készíti. A „kötésbe” rakás — ami röviden azt jelenti, hogy az egymás fölött levő sorokban az álló hézagok nem kerülhetnek közvetlen egymás fölé, tehát fél vagy negyed egységgel el­tolva kell kialakítani, — alapvető kö­vetelmény. (Lásd 1. sz. ábra). A. SZ. JíbKA Safe esetben a falazó habarcsot feljavítják”, tehát nem csak meszet, hanem cementet is raknak a ha­barcshoz. Ebben az esetben már saj­nos sokan követik el azt az alapvető hibát, hogy falazás előtt a téglát nem vizezik be. így a tégla nagy vízfelszívó képes­sége miatt a habarcsból elszívja a vizet, már pedig a cement kötéséhez, majd szilárdulásához vízre van szükség. Víz nélkül, vagy csak nagyon kevés vízzel a szüórdulási folyamat nem, vagy csak részben mehet vég­be, ezért a szilárdsága lényegesen lecsökken. Cementhabarcsba történő falazásnál, vakolásnál (a vakolásra később részletesebben kitérünk) a téglát be kell áztatni. Ma már e téglaipar nagyobb mennyiségben úgy nevezett lyukas árut gyárt. (Különböző méretű és üregtérfogatű kézi falazó blokkok, magasított, kettősméretű tégla stb.). Ezek a téglaféleségek több előny- wyel rendelkeznek a kisméretű to- mörhöz viszonyítva (könnyebb a fa­lazat súlya, jobb a hőszigetelés, ke­vesebb az élőmunka igény stb.). Az előnyök viszont csak abban az esetben érvényesülnek, ha a belőlük készülő falazatnál a megfelelő tech­nológia szigorúan be van tartva. Így az egyik legalapvetőbb köve­telmény — a fentiekben írt vizezés és áztatás mellett, — hogy az álló (függőleges) hézagokat megfelelően ki kell tölteni habarccsal! (Lásd 2. sz. ábra). A kitöltetlen Hézagok sok kellemet­lenséget okoznak : 1. A fal hőszigetelő képessége le­csökken (több tüzelőanyag szükséges e helyiség kif ütésére); 2. Csapóeső esetén a szél a vizet mintegy átpréseli a falon. A nedves falazat hőszigetelőképes­sége nagy mértékben lecsökken, a lakásban egészségtelen körülmények alakulhatnak ki. Különösen veszélyes ez az északi tájolású falaknál és az üdülő — hétvégi házak esetében. Az üdülőt általában ősszel lezárják és csak tavasztól kezdve lakják. A lezárt, nem szellőztetett épületben a nedvesedés penészedéshez, gombáso­dáshoz, rovarkártevők megjelenéséhez vezethet. (Erről részletesebben ké­sőbbi cikkeink egyikében még vissza­térünk). 3. A falazat teherbírása is lecsök­ken, habár ez általában nem olyan mérvű, hogy az állékonyságot veszé­lyeztetné. Nyilvánvalóan az utóbbi évek rend­kívül csapadékos-viharos időjárása is hozzájárult, de még így is aránylag sok szakvéleményt kellett készítenünk vállalatok, intézetek és bírósági pe­resügyek részére a fenti témával kap­csolatban. Itt jegyezzük meg, hogy magán­építők részére, személyes megkere­sés esetén díjtalanul adunk szakta­nácsot minden héten szombaton 8— 12-ig. (Pécs, Boszorkány, u. 2.) A Tolna megyei Építő* anyagipari Vállalat 7101 Szekszárd, Marx Károly u. 11. mérvé e re keres 30, 60, 90, 120 TONNA BEFOGADOKEPESSÉGÜ cement silókat Ajánlatokat a fenti címre kérjük megküldeni. Ügyintéző: Dinnyés István, Telefon: 12-284. Hogyan értékesíthető a munkáslakás? Levonások, visszatérítések A tanácsi értékesítésű és szö­vetkezeti lakások elidegenítésé­vel kapcsolatos tudnivalók után most a munkáslakásokról szóló részkérdésekkel foglalkozunk. Az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium közös rendeleté­ben szabályozott elidegenítés ez esetben két módon történ­het: a tulajdonos az OTP útján az állam javára, vagy szabad forgalomban értékesítheti laká­sát. Ha az állam a vásárló Ha o tulajdonos a lakást az állam javára idegeníti el, azt az OTP veszi vissza, az állami vállalatot pediq, amely a volt tulajdonos részére kölcsöntámo- gatást nyújtott, az új vevő ki­választásának joga illeti meg. Ha az állami vállalat e jogá­val — a takarékpénztár felhívá­sától számított 30 napon belül — nem élt. az új vevőt — to­vábbi 30 napon belül — az el­sőfokú lakásügyi hatósáq vá­lasztja ki. A takarékpénztárnak az álta­la korábban értékesített lakás visszavásárlása esetén vételár­ként a tulajdonos álta| fizetett előtörlesztés, törlesztés és a Az első felemelkedés léghajóval A repülés századai Megszületik a léghajó Amíg az álmodozók egy ré­szének figyelme a madarak röptére irányult és túlzottan nagy realitásról tanúskodó szer­kezeteket képtelenek voltak elő­állítani, addig a repülni vágyók egy másik csoportja felfigyelt arra az érdekes jelenségre, hogy ha nagyobb tűz volt vala­hol, a felmelegedett levegő ki-' sebb tárgyakat, rongyokat, pa­pírdarabokat ragadott magával a magasba. Ekkor már tudták, hogy a meleg levegő könnyebb a hideg levegőnél, tehát fölfelé száll. TOZET KELL GYÚJTANI A felmelegített levegőnek ezt az emelő tulajdonságát a had­művészetben már viszonylag ko­rán alkalmazták is. Az 1247. évi liegnitzi csatában például olyan meleg levegővel emelt hadijel­vényeket — sárkányokat — használtak, amelyek látványa megrémítette az ellenséget. Sok sikertelen . kísérletező után, aki vallotta, hogy a felme­legített levegővel üreges tár­gyakat a magasba lehet juttat­ni, jött egy artón tudós jezsuita pap, nevezetes Laureto Lauro (1610—1658), akinek ötlete a léggömb megteremtésével kap­csolatban csak a kor felhasz­nálható anyagainak e célra al­kalmatlan volta miatt nem va­lósulhatott meg. Lauro így írt er­ről: „Ha egy fából készült ne­héz gépet fel akarunk repíteni, altkor tüzet kell gyújtanunk. Amennyiben félnénk a tűztél, hogy belőle tűzvész támad, úgy a „madarat" azbeszttől kell kibélelnünk ... így a tűz min­den veszély nélkül éghet oda­benn .. Toricelli (1608—1647) felfe­dezte, hogy a levegőnek súlya van. Megállapította, hogy a lég­nyomás mértéke, két könyöknyi (760 mm) hosszú higanyoszlop súlvával egyenlő. Az ismert magdeburgi félte­kék megteremtője, Otto von Guericke, a levegő nyomásának erejét úgy bizonyította be 1654- ben, hogy két légmentesen illesz­kedő fém félgömb közül kiszi­vattyúzta a levegőt. Az ilymó- don összetapadt félgömböket tizenhat ló sem képes széthúz­ni. Szaporodtak a fizikai isme­retek és eredmények. Egy olasz jezsuita, Francesco Lana de Terzi (1631—1687) kidolgozta a léghajózás elméletét és meg­konstruálta léghajóját —, amellyel azonban nem lehetett repülni, mert a vákuumos gömb teóriája, a gyakorlatban kivihe­tetlen. A léghajózás megszületését végülis a kémiai és fizikai ku­tatások eredményei tették lehe­tővé. Felfedezték a hidrogént, amelyből egy köbméter 1.21 kg szabad statikus felhajtóerőt je­lent. A melegített levegő hívei­nek tábora és a hidrogénpártiak között éles harc vette kezdetét. A melegített levegővel töltött ballont sikeresen kipróbálták modell formájában a francia Montgolfier testvérek (Joseph Mlcllel 1740—1810 és testvére Etienne-Jacques, 1745—1799). Az első nagyméretű papírlég­gömbjük tüzet fogott, a másik, mintegy 20 köbméteres göm-b azonban az emelő erő hatásá­ra még melegítés közben el­szakította tartóköteleit, és 300 méter magasságban mintegy tíz percig repült 25 PERC A LEVEGŐBEN! Sikereiken felbuzdulva építet­tek egy 600 köbméteres, 12 mé­ter magas ballont, amely 1783- ban a rendi képviselők jelenlé­tében felszállt, egyelőre még utas nélkül. A siker leírhatatlan volt Az első szállítási kísérletet egy birkával, tyúkkal és kacsá­val megrakott kosárral hajtották végre. Az ember szállítására az ed­digieknél sokkal nagyobb lég­gömböt építettek: mbgassága 22 méter, űrtartalma 2000 köb­méter volt. A gömb alatt körfo­lyosóban kaptak helyet az uta­sok és a tüzelőanyag. 1783. november 21-én, a si­kertelen első kísérlet utón, a Montgolfier testvérek léggömb­je két utasai a fedélzetén las­san emelkedett a földről. Az első két léghajós repülő neve: Pilatre de Rozier és d’Arlandes márki volt. A Mois de Boulog- ne-ban,a Mauette vadászkastély parkjában és egész Párizsban ujjonganak az emberek. A kö­téllel rögzített ballon 25 percet je két utassal a fedélzetén las­san visszaereszkedett a földre. Megtörtént a csoda: ha lég­gömbbel is, de repült az em­ber! (Folytatjuk) már kiegyenlített vállalati köl- csöntómogatás együttes összegét kell — az eredeti eladási ár alapulvételével számított éven­kénti 1 százalékos értékcsökke­nés levonásával — kifizetnie. (Eredeti eladási árként a szo­ciálpolitikai kedvezménnyel és az állami támogatással nem csökkentett összegű eladási árat kell figyelembe venni.) A kamat címén elszámolt összeget itt sem fizetik vissza. Az építési kölcsönnel épült lakások visszavásárlásakor a tulajdonos által befizetett sa­ját hozzájárulás és már ki­egyenlített kölcsöntartozás mel­lett az építési költségnek minő­sülő igazolt összeget valamint a már kiegyenlített vállalati köl- csöntámociatás együttes össze­gét kell kifizetni. Levonás: az építési költség alapulvételével számított évenkéni 1 százalékos értékcsökkenés. (Építési költség: a lakóépület, valamint a laká­sok redeltetésszerű használható­ságához szükséges más épüle­tek — szemétedénytároló, tüze­lőtároló és a közműbekötések költségvetés szerinti építési költ­ségeinek, a beruházás lebonyo­lítási költségeinek, a műszaki tervezési költségeknek lakásra jutó hányada, az építtetőt ter­helő út és közműfejlesztési hoz­zájárulás, valamint a telekár­nak a lakásra jutó része.) Ha a már említett — lakás­sal kapcsolatos előtörlesztést, saját hozzájárulást, a tulajdo­nos helyett a lakásépítési alap­ból, vissza nem térítendő köl­csönként — részben vagy egészben — az államj vállalat fizette meg, az OTP az így megfizetett összeget csak akkor fizetheti ki a tulajdonosnak, ha a vállalat nyilatkozatával igazol­ja, hogy a vállalatot visszaköve- telési joq nem illeti meg. illet­ve, hogy ezzel nem él. Egyéb­ként a vállalati kölcsöntámoga- tással .épült — vásárolt — la­kás megvétele esetén a köl- csöntámogatás teljes összegét az OTP a; vállalattal számolja el. A lakással kapcsolatos álla­mi támogatást az OTP visszaté­rni az állami költségvetés javá­ra. Szabad forgalomban Ha a tulajdonos a lakást szabad forgalomban s termé­szetesen szabad forgalmi áron idegeníti el, részére ugyanab­ban a városban, községben újabb vállalati kölcsöntámoga- tás nem nyújtható. Ilyen eset­ben az építéshez, vásárláshoz kapott állami .támogatás teljes összegét vissza kell fizetni a lakás fekvése szerint illetékes pénzügyi hatóságnál. Ha a tu­lajdonos ~ szociális vagy más indokai alapján — vállalati il­letőleg tanácsi bérlakás jutta­tása ellenében ajánlja fel la­kását és az állami vállalat, il­letve lakásügyi hatósáq az igé­nyét kielégíti, úgy a lakásért járó összeget a bérlakás után fizetendő lakáshasználatbavételi díj összegével csökkentve kell megállapítani és kifizetni. Ha a tulajdonos az OTP-tői vásárolt munkáslakást szabad forgalomban idegeníti el, ehhez az OTP beleegyezése akkor szükséges, ha a lakást elide­genítéskor méq kölcsön terheM. Ilyenkor az eladó, megajándé­kozott, vagy tartásdíjia kötele­zett az OTP részére is köteles írásban adott nyilatkozatot ten­ni, hoqy az elidegenítést köve­tő 15 éven belüli első elidege­nítés eset© ál| fenn, illetve a csereszerződéssel megszerzett lakás tulajdonjogának 5 éven belüli elidegenítési lehetőségét használja ki. Ha a tulajdonos lakásvásárláshoz az OTP-től újabb kölcsönt igényel, köteles az elidegenített lakásért kapott ellenértéket az eladási ár össze­gének erejéiq előtörlesztésként befizetni! Az állami támogatást vissza kell fizetni Ha a munkás az állami tá­mogatással épített, vásárolt la­kását szabad forgalomban el­idegeníti, a vevő részére a tartozás-átvállalás engedélye-, zése a vevő jövedelmi és szo­ciális helyzetének figyelembevé­telével történik, A kölcsöntámo- gatásos, folyamatban lévő épít­kezések esetében a munkásla­kások elidegenítése során az állami támogatást az OTP-nél vissza kell fizettetni. A tanács pénzügyi osztályát az esetben illeti meg az állami támogatás, ha a munkáslakást a haszná­latbavételi engedély kiadása után idegenítik el! A lakásépí­tő szövetkezeti szervezésű, fo­lyamatban lévő, munkáslakás építése esetében az OTP a la­kást — miután az OTP nem lehet lakásépítő szövetkezet tagja ~ nem vásárolhatja meg. Ilyenkor a folyamatban lévő építkezésekre vonatkozó szabá­lyoknak megfelelően a mun­kással a szövetkezet, illetve ez OTP számol e| és az új tagot a lakásépítő szövetkezet veszi fel! L É. színház műsor rádió i televízió SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Nyári szűnetl Olympia Bár: „Szamuráj show”. Nyitva: 22—04 óráig. MOZI Park: Anna és a farkasak (f5„ ff, f9). Park Kert: Neretvai csata I—II. (8). Petőfi: Koncert szólópisztolyra (A n7, f9). Kossuth: Koncert szólópisztodyra (hn10, 12, n3, f5). Féltékenység és orvostudomány (hn7, hn9). Fekete Gyémánt: Mindenki szép, mindenki kedves (6). Jószerencsét: Lázadás a Bountyn I—II.) (5). Rákóczi özvegy Coudercné (5, 7). Kodály K. O.: Modern idők (6). Május 1: Meg­hívó szombat délutánra (fő). Boly: Twiggy, a sztár (8). Harkány: Az audiencia (f8). Komló—Május 1: SOLARIS I—II. (4. 7). Komló Zrínyi: Cromwell (4, 7). Mohács: La Man­cha lovagja (fő, 8). Mohács Kert: Zeppelin (8). Pécsvárad: A hetedik töltény (f8). Sellye: Egy különös sze­relem (8). Siklás: így látták ők (8). Szigetvár: Nyílhegy és aranyöv (6), Nem félünk a farkastól (8), KOSSUTH RÁDIÓ 4.25—7.59: Jó reggelt! A Kossuth rá­dió reggeli műsora. Közber: 7.45: Az egészség védelmében — a zaj­ártalomról. 8.00: Hírek, időjárás. — 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Buda­pest és a vidék kulturális program­jából. 8.20: Harson a kürtszói — 8.58: Lortzing: Cár és ács. Három- felvonásos vígopera. Közben: 10.00— 10.05: Hírek. 11.15: Iskolarádió. — Hang-játék. (ism.). 11.35: Szimfoni­kus zene. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Reklám. 12.35: Melódiakoktél. 13.38: Törvénykönyv. Ezennel megajándékozom . . . 13.53: Az írnok és a fáraó. Hegedűs Géza regénye rádióra alkalmazva. II. rész. (ism.). 15.00: Hírek, időjárás. 15.10: Éneklő Ifjúság. 15.20: Az élő népda'I. 15.30: Bach: D-dúr szvit No. 3. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: üzemi lapszemle, (ism.). 16.15: Magyar in­dulók. 16.26: Kóruspódium. — 16.33: Hét bagoly. Krúdy Gyula regényének rádióváltozata. VII. rész. (ism.). — 17.00: Hírek. Időjárás. 17.05: Mozart: Esz-dúr divertimento. K. 563. 17.39: Van új a Nap a'latt! Tudományos hír­adó. 17.57: Könnyűzenei olimpia. — Döntő I. rész: A Kubai Rádió ver­senyműsora. 18.30: Szabó család. 19.00: Esti krónika. 19.25: Népzenei magazin. 20.05: A mondabeli Petőfi. Néprajzi összeállítás. 20.42: Hírek. 20.45: Réqi híres énekesek műsorá­ból. Pataky Kálmán énekel. 21.03: örökzöld dallamok. 22.00: Hírek, időjárás. Kb. 22.15: Sporthírek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: ^ Válasz­út. Tanulmányút a XVII. század ze­néjéről. (ism.) 23.03: Népszerű ma­avar együttesek műsorából. 24.00: Hírek, időjárás. 0.10—0.25: Éji zene. PETŐFI RADIO 4.25—7.59: A Petífl rádió reggeH n. nés műsora. Közben: 7.40: Az MRT Közönséqszolgáfatának tájékoztatója. 8.00: Hírek, időjárás. 8.05: Zenekari muzsika. 9.00: Hírek. 9.03: Népdalok, néotáncok. 9.52: Könyvek, tájak em­berek. 10.00: Zenés műsor üdülők­nek. Közben: 10.00, 11.00. 12.00: Ma­gyar,” 10.30: Német, 11.05: Angol, — 11.30: Orosz nyelvű hírek. 10.18— 10.20: Reklám. 11.45—11.50: Baba­szerviz. 12.03: Csajkovszkij műveiből!. 13.00: Hírek, időjárás. 13.03: Gyur- kovlcs Mária és Maleczky Oszkár éne­kel. 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. 14.00: Kettőtől hatig ... A Pe­tőfi rádió zenés délutánja. — 18.00: Hírek, Időjárás. 18.10: Európa belül­ről. I. rési. (ism.). 18.40: Magyar bajnokok tornája. Közvetítés • Bp. Honvéd Rába ETO mérkőzésről. 0J. félidő vége). 19.06: Gitárral, ango­lul l 19.21: Bartók: Zene húros, ütő­hangszerekre és cselesztára. 19.54: Jó estét, gyerekek! 20.00. Esti kró­nika II. 20.25: Új könyvek. — 20.28: Magyar bajnokok tornája. Közvetítés az FTC—Videoton mérkőzésről. (II. félidő vége). 20.50: Ifj. Magyari Im­re népi zenekara játszik. 21.00: Édes anyanyelvűnk. 21.56: Hangverseny­naptár. 22.11: Zenés játékokból. —• 22.40: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 23.00: Hírek, időjárás. 23.15: Két magyar vonósnégyes. — 23.48: Kozák Gábor József: Muzsika gordonkára és népi zenekarra. — 24.00-0.10: Hírek. Időjárás. 3. MŰSOR 18.00: Hírek, Időjárás. 18.10: Mozart összes szimfóniái. A Berlini Filhar­monikus Zenekar játszik. 19.15: Kül­földi tudósoké a szó. Pusztító viha­rok. 19.30: Gerry Mulligan együtte­se játszik. 19.50: Az ezred lánya. Részletek Donizetti operájából. 20.30: Hírek. 20.33: Liszt zongorarr.űveiből. 21.04: Hangfelvételek — felsőfokon. 22.25: Békés vadászat Hangképek Gemencről. 23.00: Hírek, időjárás. PÉCSI RÁDIÓ t7.38: Műsorismertetés, hírek. 17.35: üdülők kedvére. 18.00: Határban, magtárban . . , Nóg­rádi Erzsébet riportja. 18.15: Operettrészletek. 18.30: Dél-dunántúli híradó. 18.45: Horváth Eleonóra és Peák Já­nos nótákat énekel. 19.00: Szerb-horvát nyelvű műsor. A fiatalok hullámhosszán. Ze­nés ifjúsági műsor. — Hírek. 19.30: Német nyelvű műsor. Hírek, események, tudósítások* — 100. születésnapját ünnepel­te ma a szűri Leuer Anna né­ni. — Újdonságok innen-on- nan. — Hallgatóink kérésére. Zenés műsor. 20.00: Műsorzárás. MAGYAR TV 16.53: Műsorismertetés. 1,6.55: Hírek. 17.00: Kiszorító. Sportvetélkedő — el­ső elődöntő. 18.05: Korszerű háztáji. 18.35: Játék a betűkkel. 19.00: Reklámműsor. 19.10: Esti mese. 19.30: TV-híradó. 20.00: Nyitott könyv. Déry Tibor: Ked­ves bópeerl . . . 21.00: Falusi arcképek. Plrfaa József motorfű részes. 21.15: Arany Mokka Kupa. Nemzet­közi kerékpár pályaverseny. 21.55: Tv-híradó — 3» 2. MŰSOR 20.00: Műsorismertetés. 20.01: Asszonysorsok. Dunaújváros 1974. 20.30: Az^ „Életünk” — irodalmi és művészeti folyóirat 21.10: TV-híradó 2. 21.30—22.05: Egy ágy monológja. A Norvég Televízió kisfilmje. (18 éven felülieknek!) (színes). JUGOSZLÁV TV 16.45: Magyar nyelvű TV-naplá. 17.50: A fekete színű ló — filmsoro­zat gyermekeknek. 18.30: A Szerb Szocialista Köztársaság eredeti folk­lórt előadó gyermekcsoportjainak el­ső találkozója — III. 19.00: Tudomá­nyos stúdió. 20.30: Dokumentumadás. 21.15: összeütközések a határon — filmsorozat. 22.05: Stúdiónk vendégei. MÁSODIK MŰSOR 20.30: Tinó Rossi énekel. 21.30: A belgrádi dokumentumfilm-iskola: Vladan Slijepcevic. 21.50: A béke odüsszeája. 22.40: Huszonnégy óra. í 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom