Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-28 / 205. szám

A GTE pécsi szervezete Az MTESZ keretében Pé­csett és Baranyában működő társadalmi tudományos egye­sületek között kiemelkedik az élmúlt évek tevékenysége alapján a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület Pécsi Szerve­zete. A GTE Pécsi Szervezetének létszáma 316 fő. Tevékenysé­ge kiterjed a megye határain túlra is. A szervezet tagsága 6 szakosztályban és két cso­portban tevékenykedik. Mielőtt bemutatnánk a GTE Pécsi Szervezetét, előtte né­hány mondatban ismerjék meg a Gépipari Tudományos Egyesületet Az Egyesület 1949-ben 420 fővel alakult. Az Egyesület társadalmi vita­fóruma a gépipari szakembe­reknek. Fontos feladata a mintegy 13 000 tag részére a folyamatos információközlés. Elősegítik ezt a különböző rendezvények, konferenciák, előadások, tanulmányi beszá­molók, filmvetítések stb., va­lamint az egyesületi szakfo­lyóiratok és kiadványok. ­A GTE Pécsi (területi) szer­vezete a Baranya és Pécs te­rületén működő gépipari te­vékenységet folytató vállala­tok, üzemek és intézmények gépész szakembereit tömörí­ti magába. Kezdetben a Sopiand Gép­gyárból került ki a tagok zö­me, ma azonban már a vá­ros és a megye valamennyi számottevő ipari üzemének gépész szakemberei megta­lálhatók a szervezetben. A Pécsi Szervezet célja és feladatai azonosak az Egye­sületnek már korábban vázolt céljaival. Ezek megoldását segítik elő az országos je­lentőségű nagyrendezvé­nyeink (az évenként megren­dezésre kerülő Bányagépész és Építőgépész Konferencia, valamint az egy-egy alka­lommal változó témakörben rendezett konferenciák — ta­nácskozások) és a szakosztá­lyokban rendezett kisebb elő­adások, szakmai bemutatók. Nagy gondot fordít a szerve­zet a fiatal szakembereknek a tanulmányaik befejeztével az üzemi és az egyesületi életbe való beilleszkedésének' elősegítésére. A központi szervezésű tan­folyamokon kívül a tagok szakmai fejlődésének előse­gítése érdekében a felmerült igényeknek megfelelően tan­folyamokat, tanulmányútokat, gyárlátogatásokat szervez. A tanulmányutak' alkalmával a tagok eljuthattak a területü­kön működő vállalatokon kí­vül az ország különböző gép­ipari gyáraiba, sőt az ország határain túlra is. * Mai Tudomány-technika ol­dalunkat a GTE Pécsi szerve­zetének szakemberei állítot­ták össze. A betonozó géplánc négy legfontosabb egysége. 1. Poelain univerzális földmunkagép. 2. Alagútzsalu, 3. Betonszállító mirerkocsi. 4. Betonszivattyú Fotó: Szokolai 1872: az éplipar gépparkkal ’efeiiwye 1 millió LE Emberek százai helyett gépláncéi. Az építőipari tömegtermelést az évről-évre fejlődő előregyár- tás valósította .meg, mely meg­követelte az emelőgépek para­métereinek ugrásszerű növelését, a nagyobb igényességű bedol­gozási technológiát és általá­ban minden vonatkozásban a korszerűbb gépesítés megvaló­sítását. A fejlődés illusztrálásá­ra érdemes összevetni az építő­ipari gépek LE teljesítőképessé­gét, mely 1960-ban 350 ezer volt és 1972-ben elérte az 1 milliót. helyszínen: szerelés Az építőiparban az első je­lentős fejlesztést az épületele­mek eiőregyártása jelentette, melyet korábban blokkos, ké­sőbb paneles formában valósí­tottak meg. Ennek következté­ben az építési munka nagyobb hányada előregyártó üzemekbe került és a helyszíni munka sze­relési jellegűvé alakult ót. Az új technológia megvalósításához már olyan paraméterű szerelő­daruk alkalmazására volt szük­ség, mely lehetővé tette a 4—5 tonna súlyú építési elemek hely­színi szerelését Az építésgépe­sítés elsősorban tehát az eme­lőgépeknél valósult meg. A po- neles építési mód első szerelő­darui a Csehszlovákiából szár­mazó MB—80 típusú daruk vol­tok, 80 tm-es nyomatékbírással. Ennek . korszerűsített változata ma mór 30 m-es gémkirryúlás- sal vesz részt a panel szerelé­si munkáknál. Az előregyártó# elemek és panelek nagyságá­nak és súlyának növelésév szükség volt az építőipari te ronydaruk paramétereinek ne velésére, melyet a lengyel gyár mányú ZW 10/100. típusú 2j m-es gémkinyúlású 100 tm-es, a szovjet házgyárakkal szállí­tott KB 160/2 típusú 25 m-es gémkinyúlású 160 tm-es torony­daruk oldottak meg. A magas és széles építmények szerelési igényeit azonban már ezek a daruk sem tudták kielégíteni és a feladatok ellátására terjedt el hazánkban a francia gyárt­mányú PINGON toronydaru, mely 160 tm-es nyomatékbírás­sal sokrétű feladatok ellátásá­ra alkalmas. Ez utóbbi torony­daruval 16 m-es kinyúláson 10 tonna emelhető. (Ezzel a daru­val épül a pécsi 25 szintes épü­let is.) Az építési toronydaruk mellett előtérbe kerültek a nagy teher­bírású autódaruk alkalmazása is, különösen 3—4 szintes kom­munális vagy ipari építmények összeszereléséhez: Különösen előnyt jelent az építőipar számá­ra, hogy mg már 75 tonna alap­teherbírásig készítenek hidrau­likus teleszkópos autódarukat, melyeknek a munkahelyeken történő munkakész állapotba hozása a munka befejezésével az utazási helyzetbe történő visszaállítása szinte csak per­ceket vesz igénybe. Pécsett a Baranya megyei Állami Építő­ipart Vállalatnak 12,5 és 15 tonnás kivitelben van teleszkóp- gémes autódaruja. Az építőipart kiszolgáló gép­csoportok közű! áz átlagot meg­haladó mértékben nőtt az eme­lőgépek állományán kívül egy másik, ugyancsak termelést meghatározó technológia gépe­sítése, a földmunka gépek ál­lománya. Univerzális gépek A földműnkét végző szakvál­lalaton kívül az építőipari vál­lalatoknak elsősorban arra kell törekedniük, hogy olyan gépek­kel rendelkezzenek, melyek nem a tömegföldmunkák elvégzésé­re alkalmasak, hanem sokolda­lúságuknál fogva alapozási és közműVesftési munkák ellátá­sára egyaránt használhatók. Ezt a célt kívánta elérni az épí­tőipar, amikor g POCLAIN és YUMBO gépek beszerzését el­határozta. Ezek a gépek a leg­különbözőbb nagyságban — 30—300 LE-ig — gumikerekes és lánctalpas kivitelben besze­rezhetők és az igényeknek meg­felelően mintegy 40 különböző szerelékkel, illetve szerszám­mal látható eL Az építőiparban jelentkező problémák ma már azonban nem oldhatók meg egy-egy munkafázis gépesítésével, a gépesítésnél is a komplex meg­oldásokra kell törekedni, mea­Új korszak a Sopiana életében — Bemutatjuk az EIVRT-t Az. Egyesült Izzólámpa ás VB- lamossági Részvénytársaság nagyvállalattá való fejlődésének eayik kulcsa és forrása az a te­vékenység, amit a vákuumtech­nikai tömegclkkipar gépeinek és berendezéseinek fejlesztése és gyártása terén kifejt A cég szinte megalapításától kezdve nagy súlyt helyez a gyártmány- és gyártásfejlesztés­re, ami elválaszthatatlanul ősz- szeforrt a gép- és berendezés- fejtesztésseL (gy a vállalat szin­te minden szerszámot, gépet és berendezést, ami a gyártókapa­citás bővítéséhez, új gyártási módszerek és gyártmányok be­vezetéséhez szükséges, évtizedek óta saját gépgyárában állít elő. Az EIVRT gépgyártása már a II. világháborúban sem csak saját igényeit elégítette Id. A Tungsram-gépgyártés 1945. utón rohamos, dinamikus fejlődésnek indult, mivel a gyár újjáépítése és a vákuumtechnikai, valamint elektronikus ipar világméretű sza­kadatlan növekedése, a gyártási módszerek forradalmi átalakulá­sa, valamint a gyártmánycsopor. tolt száménak ugrásszerű növe­kedése és a gyártmányok vá­lasztékának hallatlan mértékű kiszélesedése igen nagy igé­r sket támasztott és támaszt ma a gépek és berendezések te­Európa legnagyobb vákuumtechnikai gyára A-*—-«■-— — A mi iA ............. w. g ry<ui« w7*öpC3rC#M35> szüntelen bővítésének eredmé­nyeképpen az EIVRT ma Európa legnagyobb vákuumtechnikai gépgyára felett rendelkezik, aminek teljesítőképessége ek­kora, hogy mindenkori saját Igé­nyén felül képes lenne 1 eszten­dő alatt évi több mint 300 mil­lió izzólámpa és több mint 100 millió fénycső gyártásához szük­séges gépparkot legyártani. A Tungsram-gépgyórtás célja te­hát kettős: egyrészt a saját tö­meggyártási technológiának a legfejlettebb nemzetközi szintre való fejlesztését valamint bőví­tését szolgálja, másrészt számos megrendelőnek szállít Gépgyártásuk igen széles pro­filt ölel fel mind egyedi gépek és gépsorok, mind pedig teljes gyárak létesítése vonatkozásá­ban. A legnagyobb jelentőség­gel a fényforrások és alkatré­szeik előállítására szolgáló be­rendezések bírnak. Nagyteljesít­ményű gépcsaládokat szállítanék általános világítási izzólámpák, díszvilágítási izzók, autó fény­szórólámpák, autó segédvilágí­tási lámpák, tőrpelámpák, fény­csövek, higanygőzlámpák stb. gyártására. Ezek a gépsorok tu­lajdonképpen kisszámú alap- géptípusból és azok módosula­taiból épülnek fel; noha telje­sítőképesség és automatizáltság . stb. tekintetében a világszínvo­nalat képviselik, állandó to­vábbfejlesztés alatt állnak. Ezen túlmenően nagy választékban állítanak elő alkatrészgyártó be­rendezéseket, így többek között bűragyártó-, üvegcsőgyártó-, elektródagyártó-, huzalgyártó-, spiralizáló- és fejgyártó gépe­ket, valamint kémiai és elektro­mos készülékeket Az elektron- csóipar számára alkatrészgyár­tó, összeépítő és ellenőrző be­rendezéseket szállítanak. A rohamosan fejlődő félve­zetőipar igényeinek kielégítésére ma mór széles választékkal rendelkeznek a félvezelőeszkö­zdk gyártására, mérésére és ellenőrzésére szolgáló berende­zések területén is. Ezekből a profilokból máris Jelentős gyártási volument kép­viselő új gépgyártási ágazatok nőttek ki. Az üvegipari gépek előállításában szerzett évtizedes tapasztalataik felhasználósával számos gyógyszeripari gépet konstruáltak és forgalmaznak, így többek között teljes üveg- csőgyártó-, valamint gyógyszer­ipart üvegtest- és ampulla- gyártósorokat Ehhez kapcsoló­dott a gyógyszerkiszerelőgépek, elsősorban az ompullotöltő-gép- sor kidolgozása. Elektromos be­rendezés gyártásuk is túlnőtte a vákuumtechnikai és félvezető- technikai Ipar Igényeit: nagy mennyiségben gyárt program­vezérelt sokcsatornás, elektro­nikus színpadi fényszabályozó­berendezéseket, nagyfrekvenciás generátorokat egyén irányító- készülékeket és elektrosztatikus porleválasztókat felelő gépláncok kialakításá­val. A betontechnológiái géplánc első és igen fontos része a munkahelyeken bedolgozásra kerülő beton központi előállí­tása. Az elmúlt évek folyamán több hazai előállítású és kül­földről importált félautomata és automata betonközpontot he­lyeztek üzembe. A friss beton­nak tehergépkocsin való szál­lítása azonban korlátozta a szállítási távolságokat, a szállí­tás közben bekövetkezett osz- tályozódás miatt, és ez a mód­szer még nem oldotta meg a munkahelyi bedolgozás igen munkaigényes feladatát. Kevesebb emberrel A betontechnológia! géplánc tehát csak úgy volt megvalósft- Irató, ha a beton előállításá­tól a beton bedolgozásáig szük­séges eszközök és felszerelések együttesen rendelkezésre áll­nak. Ma már több fémzsaiu- rendszer ismeretes Magyaror­szágon, mely kiküszöböli a munkaigényes ácsmunkát és a nagy értékű faanyag felhasz­nálását valamint az igények­nek megfelelően variálható. A fémzsalu egyaránt alkalmas a paneles módszerrel épített épít­mények fogadószintjeinek el­készítésére, vagy a teljes lakó­ház, Hlelve egyéb célra szol­gáló építmények kivitelezésére. A fogadószint építés hagyomá­nyos módszerével szemben a fémzsalu alkalmazása a mun­kaóra-ráfordítást 50 százalék­kal csökkentette. A betonüzemben előállított kész beton szállításának meg­oldását a mixerkocsik (keverő­kocsi) alkalmazása jelentette. A betontechnológiái géplánc következő, talán legfontosabb gépe a betanpumpa. Ez a gép a beton belső szállításának igen nehéz fizikai munkáját kü­szöböli ki és az élő-munka­igényt minimálisra csökkenti. Kétségtelen, hogy a betonpum­pa alkalmazása a beton kon­zisztenciájában bizonyos meg­kötöttséget jelent, mivel az ada­lékanyag finom szemcsetarto­mányának előírt mennyiségét be kel! tartani. Alkalmazása lényegesen meggyorsítja és gazdaságosabbá teszi a beton helyszíni bedolgozását. Hátrá­nyának mondható, hogy föld­nedves beton esetén nem hasz­nálható, A betontechnológiái géplánc utolsó, de nem elhanyagolha­tó berendezései a tömörítőesz­közök. A korábban használatos 6000 frekvenciás vibrátorok he­lyett ma már 10—16 000 frek­venciás vibrátorokat alkalmaz­nak, nagy teljesítményű vibro- pallókkal kombinálva. Ezek használatának eredménye az előállított betonok minősegének javulásával mérhető le. ezen túlmenően növelik a bedolgo­zás gyorsaságát és csökkentik a munkaidőráfordítást Szerszámgépgyártás —szerszámgépeiket A szerszámgépgyártásban a Német Szövetségi Köztársaság néhány év óta szilárdan tartja vezető helyét Ugyanakkor a Szovjetunióban állítják üzembe a legtöbb új szerszámgépet. A szovjet szerszámgépgyártás egyébként világviszonylatban a második helyen áll, elég jelen­tős mértékben exportál is, ennél azonban nagyobb mértékű az importja. A harmadik legna­gyobb szerszámgépgyártó or­szág az Egyesült Államok, a ne­gyedik pedig Japán. Érdemes megjegyezni, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság, amely a termelési ranglista nyolcadik helyén áll, az exportőrök sort­ban a második, A szocialista országok része­sedése a világtermelésben kb. 30 százalék. Hazánkat — a már említett Szovjetunión és az NDK-n kívül — Csehszlovákia és Lengyelország megelőzi a szer­számgép-előállítás terén, de még így is magunk mögött ha­gyunk olyan országokat, mint Ausztria, Belgium, Kanada, Ju­goszlávia és Brazília. ! A méretpontossági követelmé­nyek évről-évre egyre szigorúb- i bak, így érthető, hogy csak fej­lett szerszámgépparkkal rendel­kező ország készíthet korszerű szerszámgépeket. Hazánk forgá­csoló gépparkjának átlagos élet­kora megfelel a világátlagnak, ami azt jelenti, hogy gépipa­runknak a 10 évnél fiatalabb szerszámgépek aránya nem rosz- szabb, mint bármely az össze­hasonlításba bevont országban (beleértve az Egyesült Állomo­kat is). Ezzel szemben a gépek fajták szerinti összetétele meglehető­sen kedvezőtlen: nálunk túl sok a csúcseszterga és a gyalugép, kevés a fúrómű, a precíziós szer­számgép, a köszörű- és finom- felületmegmunkáló gép. Elsőren­dű cél tehát e géptípusok és a nagyobb automatizáltsági fokú berendezések üzembe állítása. Gépiparunk számára különösen fontosak a másoló és a más programvezéreit szerszámgépek, mert a kézi vezérlésűekhez ké­pest jelentős technikai fejlődést képviselnek. Emellett célul kel! kitűzni a meglévő, jobbára egye­temes szerszámgépek pótlólagos, kiegészítő automatizálását is. Előnyben kell részesíteni azokat a megoldásokat, amelyek na­gyobb programozhatósági sza­badfokot biztositanak. A számjegyes vezérlésű (NC) szerszámgépek üzembe állításá­val csínján kell bánni, az ehhez szükséges műszaki előkészítést előbb a jelenleginél lényegesen magasabb szintre kell emelni. Persze, ez nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy ép­pen a géptípusok fejlesztésével, gyártásával és exportjával ér­jünk el további sikereket a vi­lágpiacon. A technológia rohamos fejlő­dése során a szerszámgépek is jelentősen átalakulnak, az éles határvonalak az egyes szerszám­gép-típusok között elmosódnak, A hagyományos elv szerint konstruált gépek mellett előtér-, be kerülnek a csoportos meg­munkálás és a műveletkoncent­ráció elvét megvalósító, általá­ban számjegyes vezérlésű beren­dezések, a megmunkáló közpon­tok, amelyek lehetőleg egyre több szerszámmal dolgoznak és egy befogásban gyártják készre az alkatrészt Ezzel ellentétes a műveletde­centralizáció Irányzata, amely­nek az a lényege, hogy egysze­rű, olcsó gépekből álló sorokat építenek és a munkadarabokat számítógéppel irányított prog­ram szerint továbbítják egyik gépről a másikra. A szerszámgépeket automati­kus adagoló, méretjelző, ürítő­berendezésekkel látják el. A számjegyes vezérlés kiegészíté­seként a szerszámgépekbe olyan automatikus ellenőrző és szabá­lyozó rendszereket építenek be, amelyek megmunkálás közben avatkoznak be a folyamatba - részben a szerszámok automa­tikus utánállításával — a pontos­ság biztosítósa, a túlterhelés megelőzése, a folyamat, azt a meghatározó paraméterek opti­mális szinten tartása céljából, Az elmúlt tíz évben a szer­számgépipar termelése a világon megkétszereződött. Ez valószínű­leg a következő évtizedben is be fog következni. K 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom