Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-28 / 205. szám
1974. július 28. DUNANTOl! NAPIÖ A jó munka biztosítéka a pontos tervezés és szervezés Sikeres esztendő — feltáratlan tartalékokkal Aratás Bólyi Miami Gazdaságban Az, hogy az aratás kampány- munka, nem jelenti azt, hogy nem kell előre megtervezni és amikor már itt van, az egész folyamatot a legapróbb munkafázisig bezárólag pontosan megszervezni. Megyénk legnagyobb gabonatermelő üzemében, a Bólyi Állami Gazdaságban, ahol 1974-ben 4500 hektár — 7818 katasztrális hold termését kell betakarítani, az aratás megszervezését már az előző óv nyarán megkezdik. — Az aratás szervezésünk — mondja Mészáros Vilmos, a gabonaágazat szakmérnöke — az úgynevezett gabona vetéstervre épül, amit mindig aratás előtt készítünk el. Ebben a tervben rögzítjük, hogy a búzaterületeket hogy kívánjuk elhelyezni. A fajtaarányt és ennek megfelelően az érési sorrendet ősszel közvetlenül a vetés előtt dolgozzuk ki, s akkor alakul ki a végleges terv, ami aztán megszabja az 1975-ik évi aratásunkat A mostani aratási tervünket 1973 nyár elején és őszén készítettük el, ehhez igazítottuk aztán a műszaki kapcitásunkat Az idén 4500 hektár aratni való gabonájuk van és ehhez van 18 darab John Deere és 30 darab SZK—4-es kombájnjuk. Megtermeltek 1500 vagon vetőmag búzát, 600 vagon takarmánybúzát és 300 vagon borsát — időközben derült ki, hogy a rekordtermés következtében 100 vagonnal több borsójuk lesz a tervezettnél — ezt a 2100 vagon mennyiséget a terv szerint a 48 darab kombájnnak 10 nap alatt kell learatnia. — Napi 210 vagon az ütemezésünk és az esőmentes napokon, amikor aratni lehet, be is jön. Tekintettel arra, hogy a gazdaságunk igen nagy — Harkánytól Somberekig terjed — a munkákat a kerületekben végzik teljes felelősséggel. A gépek is kinn vannak a kerületekben. A gépek központi elhelyezése és mozgása egy ek- koia kiterjedésű gazdaságban lehetetlenség, egyebet sem tennének, csak folyton vonulnának, igen sok lenne a holtidő, az iizemjárósok. Esetenként azonban hajtunk végre gép átcsoportosításokat innen a központból, mint legutóbb is, amikor minden John Deere kombájnt kivontunk a gabonából és a borsó-tömbbe irányítottuk. A borsó nekünk legalább olyan fontos növényünk, mint a búza, hisz ezt is vetőmagnak termeljük részben hazai célokra, részben exportra. A borsó aratását eddig két menetben szerveztük, egyszer rendre vágtuk, aztán a szovjet kombájnokkal felszedtük. Most először egy menetben s ervezzük meg a borsó aratását, erre csak a John Deere kombájn képes. így olcsóbb és biztonságosabb, a megtakarításból máris három újabb JD kombájnt vehetnénk. A központi aratási ügyelet Bolyban, az állami gazdaság székházéban hajnali 5 órakor kezdődik: a telefonnál Márton Pál, növénytermelési főágazat- vezető és Mészáros Vilmos ülnek, amikor bejelentkezik a hét kerület vezetője. Jelentik az éjszakai csapadékot, hol mennyi Szigetváron már nem szorít a cipő 821 700 pár cipőt gyártottak az első félévbea 95,2 százalék első osztályú A Bólyi Állami Gazdaság nagy befogadóképességű gabonasilöí. Alapanyag-hiány van Szigetváron. A hírt minden nagyobb megrendülés nélkül veszi tudomásul az újságíró, hiszen az elmúlt esztendőkben alig-alig volt lehetőség arra, hogy o Minőségi Cipőgyár baranyai gyáregységéről kedvező információkat kapjon. A rekonstrukció hosszú évekig elhúzódott, majd az exportból visszamaradt, eladhatatlannak vélt nagymennyiségű cipő miatt vált „híressé” a szigetvári gyár, aztán a vezetők visszaéléseiről hallottunk. Végre jó hírek Horváth József, a gyár új igazgatója, korábban főmérnöke, a harminc esztendős vezeesett, a talaj állapotát; a gabona és a szalma nedvességtartalmát Mire Szabó János termelési igazgatóhelyettes 6 óra körül megérkezik, már teljes képet kap az egész gazdaságról, ekkor következik az egyeztetés és a döntés s ha kell, az átcsoportosítás. Az a kerületvezető, ahonnan elviszik a gépet biztos nem ujjong, de megérti, mert az ő érdeke is az, hogy a gazdaság minél sikeresebben takarítsa be a most is nagyon szép termését Boly esete nem tipikus, mivel vetőmagtermelő gazdaság — ők termelik a legtöbb búzát Ennek töbsége vetőmag lesz, a kisebb része takarmány. 1500 vagon búzának kell az egyetlen vetőmag-kikészítő üzemen átmennie, fajtakeveredés nélkül. A fajták elkülönítését a kombájnokon és a teherautókon is el kell végezni. A vetőmagfeldolgozóban egy-egy fajta kikészítése után szemenként takarítanak, kiporszívózzák a gépeket, felvonókat az egész gyárat Ha a feldolgozóhoz igazítanánk az aratás ütemét, akkor szeptemberig sem végeznének — ezért az ütemet a kombájnok kapacitása szabja meg és ez napi 210 vagon. Minden kerületben kialakították a fogadó színeket ahol átmenetileg tárolják a búzát Majd folyamatosan, az aratástól függetlenül szállítják aztán be a bólyi feldolgozóba. Azzal, hogy a kerület fogadja az új termést az aratás időszakában lecsökken a szállító távolság a kombájn és a fogadó hely között tehát nem keM ennyi teherautót beállítani. Bolytól 40—50 kilométer távolságban is termelnek búzát Ilyen szállító távolsággal nem lehetett volna időben learatni. A bólyf arotásszervezés igényesebb, mint az árutermelő üzemeké. A búzavetőmag feldolgozása után, augusztus közepén megkezdik a korai szója k aratását ami elhúzódik egészen szeptemberig. Bolynak 390 hektár szójója van, partnereivel együtt 2000 hektáron állít elő szója vetőmagot az idén első ízben. Ezt mind a bólyi hibridüzemben fogják kidolgozni. A repcétől a szójáig kisebb szünetekkel három hónapon ét tart a nyári aratási szezon, majd ezt követi a kukorica betakarítása Dél-Dunántúl és az ország egyik legnagyobb vetőmagtermelő gazdaságában. Csakis a fent vázolt tervszerűséggel, precíz és mégis rugalmas szervező munkával képesek ennek a nagy népgazdasági igénynek megfelelni, ilyen nagy mennyiségű és kiváló minőségű vetőmagot előállítani. Rné Befejezte az aratást a garéi Béke Tsz A Szegedi ipari Vásár Tegnap befejeződött az őszi búza és őszi árpa aratása a garéi Béke Termelőszövetkezet tábláin. A közös gazdaság dolgozói búzából 45, ösziárpából pedig 42 mázsás termést takarítottak be hektáronként. A kom- bájnosok és szállitóbrigádok tagjai számára azonban tovább tart az aratási szezon. Vasárnap rendbehozzálc, karbantartják a gépeket és hétfőn reggel munkába állnak a kozármis- lenyi termelőszövetkezet tábláin. A garéi tsz-tagok vállalták, hogy erejükhöz mérten segítik a kozármislenyieket, nekik dolgoznak az aratás befejezéséig. A páros években Szeged, a páratlanokban pedig Pécs rendezi meg ipari vásárát Arra is gondolhatnánk, hogy az egyik város a dunántúli tájnak, a másik pedig az alföldinek válik bemutató vásárává, de ez nem így van a valóságban. Mind a kettő kinőtte már lokális kereteit azt, hogy csak a megye, vagy a környező táj iparának, mezőgazdaságának nyújt bemutatkozási fórumot Ezek az ipari vásárok országos méretűek és kismértékben nemzetközi jelleggel is bírnak, a szegedi pedig igen régi hagyományokkal is rendelkezik. Lássuk tehát milyen is volt az idei Szegedi Ipari Vásár. Űj pavilonok, 12 ezer négyzetméter fedett tér Több tényező rs befolyásolta az idei szegedi vásár formáját és tartalmát Az egyik talán az, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásárt szakosították, s májusban a beruházási javak bemutatója volt 5 a fogyasztási cikkek vásárát szeptemberben tartják. Tehát megnőtt az érdeklődés egy korábban már hírnevet szerzett város vására iránt ahol bemutathatják a nyár folyamán termékeiket a gyártó vállalatok. A másik fontosnak tűnő tényező az, hogy a Szegedi Ipari Vásár képe sokat változott, kialakult egy igazi vásárterület a Marx téren, ahol a vas- útforgalmí technikum és főis- kofa épületei, tornatermei és udvara mellett újabb nagycsarnokokat építettek fel kiállítási célokra. Jelenleg a Szegedi Ipari Vásár kiállítási területe megközelíti a 18 ezer négyzetmétert, amelyből a fedett rész 12 ezer négyzetméter. Néhány új pavilonnal gyarapodtak, megszűntették a korábbi ideiglenes légsátrakat. A BNV városligeti területéről megvásárolták a 2500 négyzetméter alapterületű olasz kiállítási csarnokot, amelynek nogy galériarészét más bemutatókra is felhasználhatják. A volt tanzániai pavilon is Szegedre került, s néhány kiállító olyan pavilont épített fel a vásárban, amely ott maradhat és állandó jellegűvé válik. Hazai és külföldi kiállítók Az érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 250 hazai kiállító jelent meg a vásárban és 50 jugoszláv cég is bemutatta termékeit A továbblépést reprezentálja, hogy a szegedi környéken kívül szinte az egész ország képviseltette magát: Budapestről 72 kiállító jött el, míg 17 megyéből közel kétszázan jelentkeztek. A jugoszláv kiállítók köre is túllépett, a vajdasági területen, hiszen A Pécsi Kesztyűgyár termékei nyerték el a 28. Szegedi Ipari Vásár nagydiját. zágrábi, ljubljanai, szarajevói, belgrádi, újvidéki, eszéki, pris- tinai, novi-pozari cégek is megjelentek a 28. szegedi ipari vásáron. A hazai kiállítók egy- része, körülbelül 150 vállalat, közöttük a Pécsi Kesztyűgyár is első ízben mutatkozott be a Tisza-parti város ipari vásárán. A Kiváló Aruk Fóruma az idén harmadízben jelent meg a vásáron egybekötve a délmagyarországi pályázatát ezzel az időponttal. A napokban adták ki 43 terméknek a Kiváló áru megkülönböztető jelzést. Rendszeresen részt vesz az ipari vásáron a Fogyasztók Tanácsa, s iparvállalatok és kereskedelmi cégek megrendelésére bizonyos termékekről közvéle- ménykutatást tart A nagyközönség körében is népszerű az ipari bemutató, amit ékesen bizonyít, hogy 100 ezer látogató váltott belépőjegyet A vásár megnövekedett területe, a pavilonok bővülése lehetővé tette, hogy bizonyos termékcsoportokat egységesen, egy helyen mutassanak be. így az A pavilonban a divat- és kötöttáruk kaptak helyet, közöttük olyan híres vállalatok, mint a Hódmezővásárhelyi Di- vátkötöttqrugyár, a Pécsi Kesztyűgyár es a szőrmeipar. A B pavilonba« a hazai bútoripar sorakozott fel, több mint 12 ipari vállalat és szövetkezet mutatta be legújabb termékeit A Centenáriumi pavilonban kaptak helyet a tartás fogyasztási cikkeket kiállító vállalatok, közöttük a jugoszlávok. A főiskola tornatermében a porcelángyárak és a kozmetikai cikkeket gyártó cégek, a technikum tornatermében pedig a konfekció és a textilipar tartott bemutatót A szabad területeken igen érdekes és látványos volt a mezőgazdasági gépeket kiállító HÓDGÉP és a jugoszlávok közvetítésével megjelent olasz S. hn. Ex. cég Fer- rari-patent mezőgazdasági kisgépeinek kiállítása. Nem „vidéki** termékbemutató Alighanem első ízben lehet elmondani a szegedi ipari vásárról, hogy tartalmában és színvonalában is valódi ipari vásárrá nőtt, kilépett szűk lokális környezetéből és egyre inkább betölti art a hézag pótló szerepet, amely a BNV szakosításával előtte megnyílt. Ez is arra ösztökéli a rendezőket, akik elhatározták, o következő esztendőkben újabb pavilonokat építenek és az 1976-os centenáriumi Szegedi Ipari Vásár méltó lesz ahhoz, hogy ne „vidéki termékbemutató” legyen, hanem jegyzett ipari vásár. Gazdagít István tők optimizmusával beszél a rossz hírekről: — Az év elején, s most a félév végén is voltak anyagól- látási gondjaink, azonban már nincsenek. Mi az év első felében csak szandált, a másodikban csak zárt cipőket készítünk. Az átállásnál nagymennyiségű, előzőleg nem használt anyag kell, amelynek beszerzését már hónapokkal előbb megkezdjük ugyan, papíron a megrendelések és visszaigazolások rendben is vannak, sajnos előfordul, hogy festékanyagok, műanyagok, köztalpak nem érkeznek meg a váltásra. A termelésben azonban ez nem okozott különösen nagy fennakadást... Néhány szabad szombatot kellett csupán átcsoportosítani, de mint a gyár igazgatója mondja, a jövőben a váltást még jobban meg lehet szervezni, s az idei első félév eredményeit is túlszárnyalhatják jobb szervezéssel. A napokban készült el az első félév mérlege: a tervezett 811 ezer pár cipővel szemben 821 700 pár került le a szalagokról. A követelmények szerint 93,5 százalékban első osztályú minőségű cipőket kívántak gyártani — a számvetésnél kiderült, hogy Szigetváron 95,2 százalék az első osztályú termékek aránya. Pedig szigorú bizottságok döntik el a cipők minősítését: a belső gyári MEO csak az első állomás, ezt követően a termékeknek vizsgázniuk kell a MERT (Minőségi Ellenőrző RT) és a MÁSZ (Minőségi Átvevő Szövetség) előtt, s csak a két szerv bizonyítványával együtt kerülhetnek a cipők küt- és belföldi kereskedelembe. Nincs eladhatatlan cipő Százezres nagyságrendbe* álltak néhány esztendeje a raktárakban az eladhatatlan cipők. A minőség javulása, s a szocialista orsráook azonos divatja miatt ma már minimálisak a raktárkészletek Szigetváron is, s a nagyvállalatnál is. Korábban ugyanis az exportra szánt cipőket belföldön nem lehetett forgalomba hozni, ugyanis a megrendelő országokban más . volt a divat, mint itthon, A kiürült raktárak — persze nemcsak ezek — ösztönzőleg hatottak a termelésre is. Az el- műit esztendőben, 1972-höz viszonyítva 24 százalékkal emelkedett a termelés, 1974-ben pedig a múlt esztendőhöz viszonyítva további 14 százalékos termelés növekedés várható. Az idén már 1 millió 670 ezer pár cipő gyártását tervezték. Ezen kívül kétmillió pár felsőrészt készítenek. A gyár eikészült Az idén a kedvező termefésf és minőségi mutatók mellett a termelékenységi jelzők is kedvezően alakultak: az első félévben 1,7 százalékkal nőttek a teljesítmények. Ez természetesen a bérezésben is kedvező feltételeket biztosított: az efső félévi átlagkereset 2164 forint volt, hét százalékkal több mint 1973-ban. Talán a viszonylag jő fizetés, talán a jó munkakörülmények miatt Szigetváron a cipőgyárban nincsenek munkaerő-gondok. Végre teljesen elkészült a rekonstrukció: új orvosi rendelő; tervezik, hogy fogorvosi, nő- gyógyászati rendelést is szerveznek, sőt táppénzrevételi joggal bővítik az üzemorvos hatáskörét Az üzemcsarnokban a legkorszerűbb légelszívó berendezéseket szerelték fel ,.. Most két hétig szabadságon vannak a gyár dolgozói, a tmk-sok vették birtokukba a gyárat. A műszakiak szerint a második félévben — a számok ellenére megelégedettségre nem is gondolnak — jobb szervezéssel a qyár történetének legjobb eredményeit érhetik el... L L A é
