Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-27 / 204. szám

2 DUNANTOL! NAPLÖ 1974. július 27. 24 ora a nagyvilágban Befeieződiitt a szöv et —olasz hiilügymloisztor megbeszélése Pénteken Moszkvában véget értek Andrej Gromiko szovjet és Aldo Moro olasz külügyminisz­ter tárgyalásai. A felek behatóan megvizsgál­ták a Szovjetunió és Olaszor­szág közötti együttműködés to­vábbi haladásának kérdéseit, és átfogó eszmecserét folytat­tak a kölcsönös érdeklődésre számottartó legfontosabb nem­zetközi problémákról. A tárgyalások baráti, tárgy­szerű légkörben zajlottak le, a szovjet—olasz kapcsolatok je­lenlegi állásának megfelelően. •f GENF: Az európai bizton­sági értekezlet második szaka­szának munkájában a pénte­ken megkezdődött szünet előtti napokban megállapodások szü­lettek több fontos kérdésben. Mindenekelőtt ide sorolható a kultúra, az oktatás, a kapcso­latfelvétel és az információcse­re területén folytatandó együtt­működésről szóló záródokumen­tum előszavának megfogalma­zása. Ez az okmány meghatá­rozza az együttműködés politi­kai tartalmát és jogi alapjait. ♦ NEW YORK: Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára vasár­nap kétnapos látogatásra Lisz- szabonba érkezik és Portugália tengerentúli területeinek hely­zetéről folytat majd tanácsko­zást. Az előzetes program sze­rint Waldheim tárgyalópartnere Mario Soares külügyminiszter lesz. ♦ BRASILIA: Bejelentették, hogy az orszáq rövidesen több mint 31 millió tonna kőolajat vásárol a Szovjetuniótól. Az ál­lami kezelésben lévő olajtársa­ság képviselője a közeljövőben Moszkvába utazik az erre vo­natkozó megállapodás megkö­tésére. IAPZARTA Mint o TASZSZ jelenti New Yorkból, az ENSZ székhelyén ismeretessé vált, hogy megkezdődött az 1400 főnyi katonai pótkeret átirá­nyítása Ciprusra, az ott állo­másozó ENSZ-katonaság megerősítésére. • Az ENSZ székhelyére érke­zett jelentések, továbbá a hivatalos görög hírügynök­ség szerint Ciprus több pontján kiújultak az össze­csapások a török fegyveres erők és a nemzeti gárda között. Ankarában egy tö­rök katonai szóvivő cáfolta a harcok fellángolásának hí­rét. • Az amerikai külügyminisz­térium, a közvélemény nyo­mására, hosszas huzavona utón beutazási engedélyt adott Beatrix Allendének, a meggyilkolt Allende chilei elnök Kubában tartózkodó lányának. A hirt „Az Egye­sült Államok és Kuba kap­csolatainak rendezéséért küzdő július 26. bizottság” elnevezésű haladó amerikai szervezet jelentette be. • Argentína a területén lévő energiaforrásainak államosí­tására készül. A kormány pénteken erre vonatkozó tör­vényjavaslatot terjesztett a parlament elé. A törvényja­vaslat valamennyi energia- forrás államosítása révén „állami monopólium" létre­hozását irányozza elő. ® Bangladesben az áradá­sok következtében többmil­lió ember fedél nélkül ma­radt. Hárommillióan élnek ideiglenes táborokban. A helyzetet súlyosbítja, hogy kolerajárvány tört ki az or­szágban. e Nis szerbiai városban pén­teken földrengést észleltek, j Niska Bonjából érkezett je- | lentések szerint a földrengés következtében a fürdőváros régebbi házainak falai meg­repedtek. A genfi Nemzetek Palotájában folytatódott a török—görög—angol hármas konferencia a ciprusi kérdés rendezésére. Képünk baloldalán o görög, középen a török és jobbról az angol küldöttség. + LISSZABON: A portugál ideiglenes kormányban képvi­selt baloldali pártok szervező­ben csütörtökön este mintegy 120 ezren vonultak fel a lissza­boni „Május 1." stadionban, hogy támogatásukról biztosítsák a fegyveres erők mozgalmát, az új ideiglenes kormányt. Az idei első szabad május elseje óta nem volt ehhez fogható méretű megmozdulás a portu­gál fővárosban. + PÁRIZS: Az Air France francia légitársaság postare­pülőgépét pénteken baleset érte Nantes város közelében. Kényszerleszállás közben bele­ütközött egy nagyfeszültségű vezetékbe. A személyzet három tagja meghalt. ♦ WASHINGTON: A* ameri­kai képviselőhöz jogügyi bizott­sága csütörtökön befejezte a televízió nyilvánossága előtt fo­lyó záróvitáját a Nixon elnök elleni vádemelési indítványról és pénteken megkezdi a szava­zást az indítvány cikkelyeiről. A záróvita két napján elhang­zott nyilatkozatokból ítélve, a 38 tagú bizottság többsége várhatóan az elnök vád alá helyezését fogja javasolni a képviselőháznak. + BUDAPEST: Pénteken ha­zaérkezett Budapestre az a 100 tagú KISZ-küldöttség, amely — Barabás Jánosnak, a KISZ KB titkárának vezetésével — egy hetet töltött a rigai szovjet— magyar barátsági táborban. ♦ HAMBURG: A bíróság csütörtökön életfogytiglani, il­letve 12 esztendei börtönbünte­tésre ítélt két SS-tisztet. A bí­róság felelősnek találta őket 300 000 lengyel zsidó haláláért, akik a második világháború idején a treblinkai haláltábor­ban pusztultak el. ♦ BUKAREST: Nicolae Gio- sant, a Román Kommunista Párt KB tagját, az Agrár és Erdé­szeti Tudományos Akadémia elnökét egyhangúlag megvá­lasztották a román nagy nem­zetgyűlés elnökének. ♦ HAMBURG: Vasárnap nyí­lik meg Hamburgban az 59. eszperantó világkongresszus. A találkozóra 49 országból mint­egy 2000 résztvevőt várnak. Az eayhetes fórum vezértémája: „A nacionalizmus és a nemzet­közi együttműködés korunkban”. ♦ ADDISZ ABEBA: Michael Imru, Etiópia új miniszterelnöke pénteken letette a hivatali es­küt. Az ünnepi aktuson jeien volt Hailé Szelasszié császár is. n leghangosabb házaspár „A világ leghangosabb bazas' párja” címet Mr. és Mrs. Featherstone nyerte el, akik ven­déglőt tartanak fenn Scarbo- roughban, az angol keleti part­vidéken. Bizonyítékát ennek egy londoni versenyen adták: a „kiál­tás második világbajnokságán” Mrs. Featherstone akkorát kiál­tott, hogy hangereje elérte a 109,7 decibelt. Másodízben nyer­te el a nők között az első he­lyet. Férje, Michael a férfiak kö­zött csak 110 decibelt ért el — egy decibellel kevesebbet, mint a világrekord, amelyét tavaly egy halász állított fel. (Die Tat) ♦ KAIRÓ: Az AI Ah ram cí­mű kairói lap szerint tovább romlik a viszony Egyiptom és Líbia között. A líbiai kormány betiltotta az összes olyan egyip­tomi könyvek árusítását, ame­lyek az októberi háborúról szól­nak. Csütörtökön Kairó felfüg­gesztette Líbiába irányuló ten­geri utasszállító járatainak köz­lekedését ♦ MOSZKVA: Arnold Kuli­nyin személyében kinevezték a Szovjetunió lisszaboni nagykö­vetét. A jogi végzettségű Kali- nyin 1929-ben született és a Szovjet Tudományos Akadémia Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetéből lépett 1969-ben diplomáciai szolgá­latba. Nagykövetté történt ki­nevezése előtt a Szovjetunió ku­bai nagykövetségén tanácsos­ként működött. Vizsgálat az olasz postánál Olasz kommunista képviselők a képviselőház illetékes bizott­ságában kérték, induljon par­lamenti vizsgálat az olasz pos­taszolgálat állapotainak, tűrhe­tetlen viszonyainak felmérésére. Hasonló indítvány hangzott el a szenátus illetékes bizottságá­ban is. A törvényhozás közlekedési és postaügyi bizottságai a napok­ban meghallgatták Togni köz­lekedési és postaügyi minisztert, aki beszámolva az olasz posta helyzetéről kénytelen volt be­ismerni, hogy a szolgálatot kaotikus állapotok, katasztrofá­lis hiányosságok jellemzik. Ellenkező elképzelések a Ciprus ügyét tárgyaló genfi értekezleten Ismét összehívták a Biztonsági Tanácsot Pénteken délelőtt Genfben a nemzetek palotájában folytatód­tak a csütörtökön este meg­kezdődött hármas ciprusi tár­gyalások. Az újabb megbeszé­lések a tervezettnél majdnem egy órával később kezdődtek, a késedelem okát azonban hi­vatalosan nem közölték. A tár­gyalófelek egy és negyedórás tanácskozás után berekesztet­ték a délelőtti ülést és a dél­utáni folytatást közép-európai idő szerint 15.00 órára tűzték ki, majd estére halasztották. Hírügynökségek — jólértesült körök tájékoztatására hivatkoz­va — azt jelentették, hogy a halasztást azért határozták el a részvevő felek, hogy 'ehetőség nyíljék Callaghan brit és Mav- rosz görög külügyminiszter nem- hivatalos eszmecseréjére, amely­nek témájáról előre nem jelez­tek semmit. Ám — mint a for­rások hangoztatták, — ezek ki­menetelétől függ a hármas megbeszélések felújítása. A hírügynökségek jelentései egyébként a halasztást össze­függésbe hozzák azokkal a hí­rekkel, amelyek szerint a török csapatok Cipruson megsértet­ték a tűzszünetet. A görög—török—angol tár­gyalásokon résztvevő küldöttsé­gektől származó információk szerint a péntek délelőtti ülésen a göröq és a török delegáció egymással homlokegyenest el­lenkező elképzeléseket terjesz­tett elő. Az idézett források sze­rint Mavrosz görög külügymi­niszter ragaszkodott ahhoz, hogy a szigetről kivonják mind a török csapatokat, mind a nemzeti gárda göröq katonáit — méq a politikai rendezést célzó tárgyalások előtt, Günes török külügyminiszter ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a fegyveres erők kivonása előtt megállapodást kell elérni a ciprusi alkotmányos rend vissza­állításáról. Török források az ankarai álláspont megvilágítá­sakor ezzel összefüggésben rá­mutattak: a török kormány úgy érzi, hogy politikailag lehetet­len csaoatainak visszavonása Ciprusról az előtt, hogy a török kisebbség jogait szavatoló po­litikai megállapodás jönne lét­re. Callaghan brit külügymi­niszter a két álláspont között kompromisszumra tesz közvetítő kísérleteket. Pénteken este — közép-euró­pai idő szerint — húsz órakor ülést tartott a Biztonsági Tanács a ciprusi helyzet megvitatásá­ra —. jelentették be hivatalosan a világszervezet székhelyén. Az ülés megtartását Ciprus kérte. Á görög közvélemény többet várt Karamanlisz beszéde homályos Képűnkön: Petrosz Karalambopulosz egyike a kiszabadult fog­lyoknak, rokonok és barátok társaságában hazafelé tart Az AFP francia hírügynökség Karamanlisz miniszterelnök csü­törtökön este elhangzott beszé­dét elemezve rámutat, hogy a nemzethez intézett üzenetében az új kormányfő nem ejtette ki a mágikus „választások" szót, amit pedig a lakosság a kato­nai diktatúra hét éve után oly annyira várt. Karamanlisz a de­mokratikus kibontakozást teljes egészében a ciprusi probléma rendezése mögé helyezte, és a görögök „politikai érettségére” apellált a „diktatúra és a de­mokráciához való teljes vissza­térés közötti kritikus átmeneti szakaszban”. Karamanlisz ho­mályos megfogalmazásban utalt arra, hogy „olyan eljárást fog­nak kidolgozni, amely lehetővé teszi az igazi demokrácia és a haladás szellemének megvalósí­tását”. Kissinger amerikai külügymi­niszter táviratban üdvözölte gö­rög kollégáját, Mavroszt hiva­talba lépése alkalmából, üze­netében Kissinger „teljes támo­gatásáról” biztosította Mavroszt a ciprusi probléma „gyors meg­oldását” célzó erőfeszítéseiben. Kilátásba helyezte továbbá a „szoros együttműködést” az új görög külügyminiszterrel abból a célból, hogy „fenntartsák az Egyesült Államok és Görögor­szág közötti hagyományosan szoros, baráti kapcsolatokat". Makariósz érsek New Yorkból intézett üdvözlő táviratot Kara­manlisz görög miniszterelnök­höz, és örömének adott hangot a polgári kormány megalaku­lása felett. „Biztos vagyok ben­ne, hogy — hála az ön tapasz­talatainak — az anyaország és Ciprus boldogabb napoknak néz elébe” — hangzik a távirat­ban. Athénban pénteken délután kiadták a politikai foglyok sza­badlábra helyezéséről intézke­dő amnesztiarendeletet és beje­lentették, hogy nyolc új minisz­ter és 11 államtitkár letette a hivatali esküt. Az amnesztiarendelet alap­ján megkezdődött a politikai foglyok tényleges szabadon bo­csátása: a pireuszi Koridallosz börtönből 16 óra után néhány perccel kilenc női politikai fog­lyot engedtek szabadon. Több- ezer főnyi lelkes tömeg üdvözöl­te őket Három évtizede szabad Lengyelország (3.) Hogyan él a lengyel paraszt? A repülőgépről sokszínű par­kettónak tűnik a lengyel föld: a mezőgazdaság 80 százaléka egyéni gazdaságokból áll, tíz- meg tízezer keskeny parcella ma még az ország éléstára. A későbbiekben természetesen a nadrágszíj földek gazdáinak életéről írok, hiszen ók vannak döntő többségben, a lengyel paraszt életkörülményeiről csak az ő életük bemutatásával lehet valóságos képet kapni. Kis ki­térővel — térben is — mégis először a Szczecin melletti Kol- bacz faluról szólok néhány szót — a 800 esztendős községben ugyanis az állami gazdaságnak köszönhetően olyan életforma alakult ki, amely semmiben sem különbözik a városi élettől. A faluban újonnan épült négyszintes házak bármely vá­rosképbe beillenének. Iskola, egészségház, filmszínház, klub, olvasóterem, óvoda kínálja szol­gáltatásait a 18 ezer sertés egyidejű hizlalására alkalmas kombinát dolgozóinak. Az ilyen falu kialakítása tulajdonkép­pen az egyik elsődleges célia az új közigazgatási rendelet­nek, amelyről előző írásomban szóltam. — ön szerint ki él jobban: az egyéni gazda, vagy a szövet­kezetben, állami gazdaságban dolgozó paraszt? — teszem fel a kérdést Stanislaw Cheltowski- nak, a Zycie Gospodarcze (Gazdasági Élet) című lap fő- szerkesztőjének. — Egyszerű a felelet. Ame­lyiknek nyolc órás a munka­ideje. Nálunk még nagyon ke­vés a mezőgazdasági szövetke­zet, de ez a kevés különösen Poznan, Bydgoszcz megyékben nagyon jól működik, sok jöve­delmet biztosít, a községekben igyekszik a városi követelmé­nyeknek megfelelő életformát biztosítani. — A LEMP (Lengyel Egyesült Munkáspárt) a 30 éves évfor­dulójára kiadott téziseiben ol­vastam, hogy az egyéni gazda­ságok kitűnően kapcsolódnak a tervgazdálkodás rendszerébe« — Igen. Három esztendeje megszűntettük a kötelező be­szolgáltatást, amely a fejlődés gátja volt Minden gazdaság­ban mindennel kellett foglal­kozni, hogy kötelezettségeinek a paraszt eleget tudjon tenni. Most a szerződéses felvásár­lás az állam éléstárát biztosít­ja, a parasztoknak pedig hihe­tetlen mértékben megnőtt a termelési kedve. Erre a tervidő­szakra 18—20 százalékos növe­kedést szabtunk meg — már most több mint 30 százalék ... Vagy mást ne mondjak: 80 ezer gazda várja, hogy traktor­igényeit kielégítsük. A mezőgazdasági miniszté­riumban Rozenski Teodor fő­osztályvezető és Musialik Sta­nislaw osztályvezető elmond­ják, hogy az árrendszerre! töké­letesen képesek szabályozni, hogy mindenki azt termeljen, amire az államnak szüksége van. A lengyel panaszt igaz, hogy o saját földjét műveli, mégis ezer szállal kötődik társaihoz, az állami gazdaságokhoz, a szövetkezetekhez. A csaknem minden faluban működő gép­szövetkezetek kölcsönzik a traktorokat, kombájnokat A műtrágyát legtöbbször a falu közösen veszi. Az állami gaz­daság borjút ad, a paraszt fel­hizlalja és visszaadja. Ezért fi­zetést kap, használhatja a gaz­daság kultúrházát, éttermét, üdülőjét... — A föld a tiéd, de a társa­dalomé is, ez a jelszavunk — mondja Rozenski Teodor. A végső cél természetesen Lengyelországban is a mező- gazdaság szocialista átszervezé­se. Előbbi írásomban szóltam az idős parasztoknak fizetett já­radékról, amennyiben a föld­jét az államnak adja. Kettős haszna is van ennek: a parasz­tok erejük fogytán nyugodt öregkor elé nézhetnek, az ál­lam birtokába pedig egyre több föld kerül ahol végülis majd kialakítja a nagyüzeme­ket Hogyan él hát a lengyel pa­raszt? Mi a jövője? Talán leg­jobb szószerint idézni a LEMP megfogalmazását. A lengyel mezőgazdaságnak 20 év alatt meg kell dupláznia a termelé­sét, hogy a századvégi 40 mil­liós Lengyelországot el lehes­sen látni. Ezt várják. Közben olyan falusi társadalmat kíván­nak létrehozni, amelynek tagjai a mezőgazdasági termelés ma­gas képzettségű, művelt, jó­módú, a modern civilizáció vív­mányait felhasználó emberek. Lombos! Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom