Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-20 / 197. szám
I 1974. Július 20. DUNANTOLI NAPlö Az országos szint felett Főiskolások a kőművesek, középiskolások a segédmunkások Jó a megye orvosi ellátottsága Hogyan szerezhet szakképesítést a körzeti orvost Több segítséget az üzemorvosoknak Baranyában 10 000 lakosra 32 orvos jut. Az üres orvosi állások aránya a megyeszékhelyeken 3,6, a megye városaiban 3,8, a községekben 2,9 százalék. Az adatok bizonyítják: megyénk lakosságának orvosi ellátottsága az országos szintet meghaladóan jó. Ezt állapította meg a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az orvosellátottság vizsgálatáról készült összefoglaló jelentésében. örvendetes hogy a községekben lévő orvosi állások betöltése jelenti viszonylag a legkevesebb gondot. Ennek ellenére azokban a községekben, ahol a rendelő és lakás nem kielégítő, az „orvosi állás csak nehezen tölthető be". A gondok közül egyik: nem kielégítő az úgynevezett „kis szakmák" — mint például szemészeti, orr-fül-gége, urológia — szakorvosi ellátottsága, a másik, a körzeti orvosok 63 százaléka nem rendelkezik szakképesítéssel. Hogyan lehetne a gondon enyhíteni? A jelenlegi kötelezően előírt továbbképzési rendszer a szakmai fejlődést nem biztosítja, sőt az úgynevezett „szinttartáshoz" is alig-alig elégséges. A területi alapellátásban dolgozó orvos szakképesítést csak abban az esetben nyerhet, ha előzőén egy-két évet fekvőbeteg intézetben tölt gyakorlaton. Igen ám, de erre az időre ki helyettesítse? A NEB javasolja a szakmai továbbképzések idejére kötelezően kellene előírni: a gyakorlaton lévő orvos helyett a „fogadó” fekvőbetegeket ellátó intézmény küldjön „csereorvost”. Ehhez a gondolatkörhöz tartozik egy másik észrevétel rs. A végzős orvosok elhelyezésének jelenlegi rendszere alapjában helyes, de kis korrekcióra szorul. Az orvosegyetemek a területi egészségügyi vezetéssel egyetértésben gondoskodjanak a végzős orvosok irányításáról oly módon, hogy két évre kötelezően nyerjenek beosztást fekvőbetegeket ellátó intézetbe és csak ez után foglalják el a kijelölt területi munkakört. Az orvosellátottság további javítása érdekében javasoljuk: „nem engedhető meg orvosok alkalmazása olyan állásokban, amelyek más egyetemi, vagy fő- j iskolai végzettséggel is elláthatók, esetleg technikusok is betölthetnének”. Az üzemorvosi hálózattal kapcsolatos gondok közül: sürgős tisztázásra vár, hogy az ellátás tárgyi feltételeinek biztosítása üzemi, vagy állami-egészségügyi feladat-e? Az üzemorvosok lényegében kijárás nélküli körzeti orvosi munkát végeznek. Nagyon pozitívan értékelik a bánya üzemorvosi hálózat tevékenységét. A bánya az egészségügyi normákat messze meghaladó műszerezettséget és munkafeltételeket biztosított. „Helytelenítjük azonban, hogy sem az egészségügyi vezetés, sem egyes vállalatok nem méltányolják az üzemorvosok tevékenykedését fontossága sze-„ rint". Még egy megjegyzés: a bizottság bizonyos szakmai ma- gárahagyottság érzését tapasztalta az üzemorvosok részéről. Lényegesnek tartják, hogy egy- egy üzemi rendelő részére „bázisszervet", vagy intézményt jelöljenek ki, amely szakmai tanácsaival segítené az üzemorvosok gondjainak enyhítését. Az orvos elsősorban a beteg gyógyítására fordítsa a legtöbb időt! Rendkívül sok adminisztratív előírásnak kell eleget ten- niök. Tapasztalatunk szerint mind a fekvőbetegeket gondozó intézeti, mind a szakrendelési, mind az alapellátás területén az adminisztratív munka az orvosok munkaidejének 15—35 százalékát teszi ki. Ennek csökkentését megfelelően képzett segédszemélyzettel lehetne elérni, csakúgy, mint például vér- l nyomásmérést, injekciózást, gondozási munká egy részét is el- | végezhetné a szakképzett „se- i gédszemélyzet”. Ha lenne elég ... A gyógyító munka se- I géderő.inek problémája még : mindig megoldatlan, a szükséges munkaerő „megszerzése" mindenütt gondot okoz. Hasznos javaslatok, észrevé- | telek a NEB vizsgálat eredms- ; nyei. A gondok enyhítése egy- egy területen országos intézkedést igényelne. G. F. Megnyílt a Szegedi Ipari Vásár Pénteken délben ünnepélyesen megnyitották a huszonnyolcadik Szegedi Ipari Vásárt. Dr. Biczó György, a Városi Tanács elnök mondott beszédet. Köszöntötte a nagy számban megjelent vendégeket, közöttük a szomszédos Jugoszlávia csak- i nem félszáz kiállítóját, illetve a testvérváros, Szabadka küldötteit. A vendégek ezután megtekintették a minden eddiginél nagyobb területen, mintegy 18 000 négyzetméteren felvonultatott termékújdonságokat. A vásár megnövekedett méreteire jellemző, hogy a résztvevő 217 hazai kiállító közül mintegy 150 először szerepel a szegedi vásáron, s többségük a főváros iparát képviseli. Akinek nem sikerült a felvételi Hogyan látják a kutatók az elutasítottak helyzetét? Új iskola épül Pécsszabojcsou Uj iskola épül a város peremén. A mintegy hetven esztendős Török utcai épületben 16 osztályos iskola és két csoportos napközi otthon működött évekig. A tanulók 99 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. A fele úgynevezett hátrányos helyzetű. És egy megdöbbentő adat: 1969- ben az iskola tanulóinak 17,5 százaléka megbukott. Ezt követően csökkent a bukott tanulók száma, ami annak köszönhető, hogy Dunántúlon először ebben az intézetben vezették be az úgynevezett egésznapos iskolát. A 420 tanulóból az idei tanév végén csupán tízen buktak meg. Ezt az örvendetes fejlődést a tanulók és a 32 tagú tantestület igen mostoha körülmények között érte el. A gyerekek ideiglenes helyiségekben tanultak és étkeztek, a tanárok felkészü'é- séhez megfelelő szoba nem volt. Az iskola vezetői feltárták a nehézségeket az illetékeseknek. Az eredmény: a korszerűtlen iskolát nem érdemes felújítani. Inkább újat kell építeni a régi helyett. Az új, nyolctantermes iskola beruházási programját a Mecseki Szénbányák tervosztálya készítette el. Tavaly megvitatásra Pécs város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága elé került és a testület hozzájárult az építkezéshez. hány napon belül készen leszünk az első szint falaival. Amire nem számítottunk: egy héttel a tervezett határidő előtt! Sok éves tapasztalat, hogy jóval nagyobb azok száma, akiket nem vesznek fel az egyetemi, főiskolai hallgatók sorába, mint azoké, akiknek sikerül bejutniuk. Mint a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont illetékesei elmondták, a pedagógiai szakembereket is élénken foglalkoztatja az elutasítottak sorsa: több száz fiatal körében végeztek ezzel kapcsolatban felmérést A kiválasztás Megállapítottak, hogy évről évre elesik a felvételtől egy sor olyan fiatal, aki képességei, rátermettsége alapján ugyan alkalmas lett volna a továbbtanulásra, csak hiányos előképzettsége miatt nem sikerült eredményes felvételi vizsgát tennie. Ez mindenekelőtt a hátrányos helyzetű, munkásparaszt származású fiatalokat érinti. Viszont az is tapasztalati tény, hogy bekerülnek a felsőoktatási intézménybe olyanok, akik a későbbiek folyamán alkalmatlannak bizonyulnak. Mindez arra utal — mutatnak rá a kutatók —, hogy fel kell tárni: milyen tényezők gátolják a legjobb kiválasztást. A felmérés arra is rávilágí- j tott, hogy a középiskolát vég- ! zetteknek csak egy töredékével, j mintegy 5 százalékával tudnak | a pályaválasztási tanácsadók foglalkozni, s a vidéki, községi fiatalok ezen a téren is hát- j rónyban vannak a fővárosiak- ! kai szemben. A pedagógusok- - nak nincs meg az a feladat ellátásához szükséges áttekintésük. A középiskolás diákokban már a pályaválasztás szakaszában él a személyes kapcsolatok igénye — mondják a kutatók, vagyis elsősorban a felsőoktatási intézmények hallgatóival, illetve végzett szakemberekkel szeretnének találkozni, beszélgetni. Szükségesnek látnák az alkalmassági vizsgálatok kiterjesztését, valamint a felvételi követelményeinek részletes ismertetését. Az írásbeli tájékoztatás kibővítése mellett a film, illetve a tévé útján történő ismertetést javasolják. Panaszolják, hogy a tájékoztató könyvek vidéken sok helyre nem jutnak el, vagy hamar kifogynak. Az előkészítők tapasztalatai Mérlegelték a felmérés során a szakemberek az egyetemi előkészítő tanfolyamok tapasztalatait is. Ezzel kapcsolatban a legszembetűnőbb probléma: a részvevők viszonylag kis száma és aránytalan megoszlása. Az előkészítőkön ugyanis a legnagyobb százalékban az értelmiségi származású gyerekek vettek részt, csak ezután következnek a fizikai dolgozók gyermekei. Legalacsonyabb a mezőgazdasági fizikai származásúak részvételi aránya. A kutatók véleménye szerint súlyos gond, hogy a részvétel lehetősége esetleges. Gyakran éppen azok nem részesülnek előkészítésben, akiknek legnagyobb szükségük volna rá, helytelen az is, hogy az előkészítőkön — különösen, amelyeket nem az adott felsőoktatási intézmény szervez — a tematika, a módszerek gyakran nem a felvételiken szükséges ismeretek, készségek megszerzését segítik elő. A fel nem vett diákok közül a tapasztalatok szerint a szak- középiskolát végzettek — a nemleges válasz után — köny- nyebben illeszkednek az élet mindennapjaiba, mint a gimnazisták. Nehéz a helyzet vidéken, főként a községekben, ahol az elhelyezkedési lehetőségek sokkal korlátozottabbak, mint a fővárosban. A munkábaállók magas arányát bizonyító statisztikák cáfolják azt a hiedelmet, hogy a fel nem vettek egyik munkahelyről a másikra vándorlók, beilleszkedésre képtelenek. Az elkeseredettek, a tanácstalanok azonban jórészt éppen azok közül kerülnek ki, akik nagy elhatározással, erős hivatástudattal és szorgalommal készültek pályájukra. Figyelemmel kísérni az elutasítottakat Ezért a kedvezőnek tűnő statisztikai adatok nem adhatnak fölmentést az elutasítottak sorsa figyelemmel kísérésének kötelezettsége alól. S még erőteljesebben húzzák alá: jogos a fiataloknak az az igénye, hogy képességeiket, pályára való alkalmasságukat a felvételinél sokkal mélyrehatóbb, alaposabb vizsgálati módszerrel mérjék fel. 1973. május 28. A Mecseki Szénbányák szocialista brigádjai és a Mátraaljai Szénbányák György-aknai üzeme megkezdi a régi iskolaépület bontását. A munkával hat nap alatt végeznek. 1973. június. Az iskola úttörői, nevelő testületé és a szülői munkaközösség a négy nap | alatt megtisztítja a bontásból ' származó 75 ezer téglát i 1974. április. A résztervek : alapján megkezdődhet az épüI let alapozása. A résztvevők a Mecseki Szénbányák Pécs-bá- nyaüzemének 32 szocialista bri- j gádja. A segédmunkát az iskola j úttörői adják. 1974. június. A kiviteli tervet teljes egészében elkészíti a I Szénbányák tervezési osztálya, i 1974. július 1. Hozzálátnak a kőműves munkához. A szakmai i irányítást a bánya kőművesei végzik. Szakmunkásként a Pollack Mihály Műszaki Főiskola tíz hallgatója dolgozik. A segédmunkaerőt a Széchenyi és Leö- i wey Gimnázium és a Gépipari j Szakközépiskola 20—20 tanulója l biztosítja. — Igen szorgalmasak vala- menriyien — mondja Istvánder József, iskolaigazgató. — Ügy dolgoznak mint a gép. Ha az időjárás nem szól közbe, néAz udvaron törmelékhalmok szomszédságában habarcskeverő zötyög. A ládákból bikinis lányok vödrözik ki a maltert. A fiúk adják kézre az állványokon dolgozó fürdőnadrágos kőműveseknek a téglát. Szól a táskarádió és a rézvörösre sült, ütemesen hajló törzsekről patakzik a veríték. Győri Erika a Leöweybói most először vesz részt társadalmi munkában. — Hogy ízlik? — A habarcshordás még menne, csak ez a hőség! Most megyek első gimnáziumba. A beiratkozásnál hallottam, hogy lehet jönni társadalmi munkára. Jelentkeztem. A tervek szerint 1975. szeptember 1-re készül el az isko'a. Addig még rengeteg idő és munka van hátra, melynek egy részét társadalmi felajánlásként végzik majd el az üzemek, vállalatok dolgozói. Lássuk, ki miben segít? A PIK asztalos üzemének szocialista brigádjai a régi épület gerendáinak felhasználásával az új iskola valamennyi ablakát, ajtaját elkészítik. Az épület födém- szerkezetének beemeléséhez az Aknamélyítő Vállalat nyújt társadalmi segítséget. A Hőerőmű és a Mátraaljai Szénbányák György-aknai üzeme a salakfel- töltést vállalta. Ezen kívül a Szénbányák, a PIK és a Hőerőmű szocialista brigádjai a szakipari munkák egy részének elvégzésére tettek ígéretet A társadalmi munka értéke körülbelül 1,5 millió forint: központi támogatás ötmillió forint, a tanács egymillió forinttal járul hozzá a beruházáshoz. Az új egyemeletes iskolai épület 45 méter hosszú és 19,5 méter széles lesz. A főépület egy 10x20 méteres nyaktaggal kapcsolódik majd a régi napközi otthonhoz. | Az iskola földszintjén és eme: létén 150—150 négyzetméternyi zsibongó áll majd o gyerekek rendelkezésére. Az első szinten négy tanterem, két műhely, az orvosi rendelő és öltöző kap helyet, s innét lehet majd bejutni az 1967-ben épült tornaterembe | is. A második szinten négy tantermet, iskolai könyvtárat és ol- ; vasótermet, valamint tanári és | igazgatói szobát alakítanak ki. Az iskola felszerelésére a Városi Tanács egymillió forintot irányzott elő. Az új iskola építésének befejezése után sem áll majd meg itt a munka. Azonnal hozzálátnák a régi napközis épület felújításához, ahol 300 adagos konyhát, száz személyes éttermet és egy 82 négyzetméteres foglalkoztató termet alakítanak ki. E célra a tanács kétmillió fo'in- tot biztosít az iskolának. Mécs László lavult a tejiparban dolgozó nők helyzete I AZ ÉDOSZ elnöksége pente- | ken azt vizsgálta meg, hogy az ; elmúlt időszakban mit tettek a vállalatok, az asszonyok és a lányok helyzetének javítására, a jobb munkafeltételek biztosítása érdekében, figyelembe véve, hogy a tejiparban dolgozók csaknem fele nő. Az elnökség megállapította, hogy a tejipari vállalatok az új beruházások megvalósulásáig nem rendelkeznek megfelelő termelési kapacitással, ezért különösen a tejfelvásárlás csúcsidőszakában többnyire három műszakban üzemelnek, sőt helyenként vasárnap is dolgoznak. Növeli a nehézségeket, hogy az üzemek területileg szétszórtan helyezkednek el, a vállalatok munka- körülményei is eléggé kedvezőtlenek. A helyzet megváltoztatására az üzemekben eredményes erőfeszítéseket tettek egyebek között például, több tíz millió forintot fordítottak szellőzőberendezések felszerelésére, és tartálymosóberendezések beépítésére. Egy millió forintot költöttek zajcsökkentő egyéni védő- felszerelésekre és hangszigetelőket is felszereltek. Az anyag- mozgatás gépesítésére 43 millió forintot költöttek, mindezek a beruházások sokat javítottak a nők munkakörülményein is. Az üzemek biztosítják a nők továbbtanulását, indokolt esetekben a jogszabály szerint járó kedvezményeken túlmenően, jobb műszakbeosztást, ösztöndíjat és más juttatásokat kapnak. Befejez őséhez közeledik a pécsi húzódó út nagymértékben men útvonalai, déli ipari út építkezése. A pécsi Gázmüvektől a Megyeri útig tesíti majd a teherícigalemtol a városon áthúzódó 6-os föA BUDAPESTI VEGYIMŰVEK HIDASI GYÁREGYSÉGE, HIDAS felvételre keres gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt vezető beosztásba, vegyészmérnököt laboratóriumvezetőnek T Hidasi lakótelepünkön lakást biztosítunk.
