Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-03 / 180. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ^Augusztus 20-ári a pécsi felüljárót Dunántúlt Részlegesen forgalomba helyezik naolö= XXXI. évfolyam, 180. szóm 1974. Július 3, szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Új munkások, új párttagok A pórt Központ] Bizottságának 1972. novemberi határozata a fizikai munkások arányának növeléséről a párttagok között, majd a munkásosztály vezetőszerepének erősítéséről, helyzetének további javításáról az idén márciusban elfogadott irányelvek komoly feladatokat rónak az utóbbi években vidéken létesített új üzemek pártszervezeteire. Mivel az osztály új tagjainak jelentős része ezekben a gyárakban nevelődik, válik munkássá, nyilvánvaló, hogy a párttagság munkósutánpótlásának jelentős része is itt, ezekben a gyárakban nő fel. A gondok, a feladatok az itt dolgozó munkások között sok tekintetben sajátosak, s ha valahol, akkor itt, ezekben a gyárakban nagyon alapos, tudatos, tervszerű munkát kívánnak a pártszervezetektől. Ezeknek az alapszervezeteknek a feladatát nehezíti az a körülmény, hogy maguk is alig néhány éves tapasztalattal rendelkeznek. Nem egy üzemben a vezetőségek, a pártaktíva tagjai is többnyire ■ itt ismerkednek meg közelebbről a pártmunkával, az ember- formálás nehéz feladatával. A vidéki üzemek alapszervezeteiben a magot az induláshoz mindössze néhány helybeli vagy a központi gyárból letelepült kommunista alkotta. Annál dicséretesebb, hogy ezek a pártszervezetek ma már nemcsak talpraálltak, hanem a pórtmunka színvonalát tekintve közülük jónéhány alig marad el a központi gyár alapszervezeteitől. Milyen sajátosságokkal kell számolni az új gyárakban a párttagság munkások soraiból történő utánpótlását illetően? Amíg a régi gyárakban többnyire olyan munkások közül kerülnek ki a párttagok, akik már ismerik, megszokták az üzemi légkört, az újonnan telepítettek- ben először végig kell járni a munkássá válás lépcsőfokait, a beilleszkedést az üzemi környezetbe. Az üzemi szervezettség, fegyelem megszokása, a közösségbe illeszkedés hosszú ideig eltarthat. A pártszervezeteknek pedig már ebben a periódusban észre kell venniük azokat a munkásokat, akik majd alkalmasak lehetnek a párttagságra. Könnyebb a feladat ott, ahol többségében fiatalok dolgoznak. Ök már az ifjúságii szervezetben megismerték a mozgalmi műnkét, a közösségi életet, rjkan közülük resztvettek tömegszervezeti oktatásban is. Az gyesült Izzó hajdúböszörményi •emében mond'ák el, hogy az .fiatal munkások szinte kivétel nélkül maguk keresik meg már az első héten a KlSZ-szer- vezeteí, fe'ada'-ot kérnek, be- kaocsolódnak a közösséqi munkába. Az idősebbeknél nehezebb a beilleszkedés. A háztartásból jött asszonyok megszokták, hogy csak a kis otthoni, családi közösség kereteiben nondo'kod'anak és jó ideig ez érződik a magatartásukon az (izemben is. Hosszabb idő múltán azonban érdeklődésük kiterjed a közvetlen környezetükre, majd később az egész gyárra. Jórészt a kommunistákon múlik, hogy meddig tart ez a ‘oiyamat? S az aiapszerveze- ‘eknek éppen ezt a folyamatot 'teli meggyorsítaniuk, hiszen ezzel a párttagság utánpótlásá- ak kinevelését is meggyorsítok. Azt szoktuk ugyan mondani, 1 kommunisták erejét nem lehet csak a számarányukon mérni, de vajon lehet-e tartósan '■ "/egyesíteni az a'aoszervezet 'efolyását olyan üzemrészekben, munkahelyi csoportban, ’'pl egyetlen párttaq sincs. Az új gvárak sajátos nehéz- éne az is. hogy magas a zakképzetlen munkásoknak és az általános iskola nyolc osztályát el nem végzetteknek az aránya. Márpedig a kommunistává, a párttaggá válás, egyáltalán a párt ideológiájának, politikájának megismerése, megértése, elfogadása elképzelhetetlen az alapvető általános műveltség nélkül. A legnehezebb az előrelépés a vidéki gyárak ingázóinál, két- laki életmódot folytató dolgozóinál. Egy munkásasszony így mesélte el munkanapját: reggel korán kezd a gyárban, azután hazamegy, ellátja a háztartást, a jószágokat, dolgozik a kertben, foglalkozik a gyerekekkel, egyszóval ideje nem marad a tanulásra, a művelődésre, s mint mondta, a gyári munka azért jobb neki, mint a téesz- ben dolgozni, mert így „fél nap jut a gyárra, a másik fél nap pedig otthonra”. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a középkorú új munkások a gyárban csupán keresni akarnak és nem él bennük a törekvés szakmailag fejlődni, előrelépni, nyilvánvaló, hogy utánpótlást találni az ő soraikban sokkalta nehezebb. Nem mondhatunk le azonban arról, hogy a legjobbakat közülük párttaggá neveljük, türelemmel, szívós aprómunkával. Gondot jelent a vidéki üzemekben, hogy kevés azoknak a régi, idős szakmunkásoknak a száma, akik komoly üzemi tapasztalatokkal rendelkeznek, s akiknek van mit átadni a fiataloknak. Ha kevesen is, de mindenütt vannak ilyenek, hiszen a vidéki gyárakban részben fővárosi munkások is megragadtak, s rendszerint megtalálni ott azelőtt is az iparban dolgozó vagy korábban ingázó munkásokat Az idősek és fiatalok jó kapcsolata ilyenformán jelentős tényezőjévé válik a párttagság munkások soraiból való gyarapításának. Azt az öntudatot, a szervezettségre való hajlamot, fegyelmezettséget, közösségi magatartást, amely a régi szakmunkások sajátja, át kell vinni a fiatalabb munkásnemzedékre (fiatalon ezúttal nemcsak a kort, hanem a gyári munkásként eltöltött rövid időt is értjük). A legfontosabb, amit az idősebb szakmunkásoktól tanulni lehet: a szenvedélyes érdeklődés nemcsak a saját munkájuk, hanem a helyi és az országos közügyek iránt A párttaggá váláshoz ugyanis ez a legelső lépés. Csak az jut el odáig, hogy vállalja a többletmunkát, az áldozatot a pártban végzett munkájával, aki ismeri a gyár, az ország életét, s így tudatosan vállalja a szocialista célokért való munkálkodást, a párttagsággal reá háruló többletkötelezettségeket. Erre a tudatosságra az idősebb párttagok nevelhetik az új munkásokat, példáiukkal, tudásukkal, tapasztalatukkal. A vidéki üzemekben járva örömmel tapasztalhatjuk, milyen rövid idő alatt felnőttek a központi gyárakhoz gazdasági feladatokban. De nemcsak ebben, hanem a munkássá nevelés feladatában is. A párttagqá nevelés még ennél is nehezebb és hosszabb munka. Ezen a területen is megállják helyüket a vidéki új üzemek pártszervezetei s közülük ma már igen sok valóságos bázisa lett a párt munkásutánpótlásának. Ezt a folyamatot meggyorsította a KB 1972. novemberi határozata s nyilván újabb lökést ad majd a fejlődésnek az ezévi márciusi határozat. így megvan a lehetőség arra, hogy a kongresszusi felkészülés, az újjává- lasztós során úiabb és újabb munkásokkal erősítsék a párt- vezetőségeket, a különböző szintű vezető testületeket a vidéki gyárakban is. Faragé Jené A TARTALOMBÓL; NÍX on beszéde ban a szovjet televízió Szigorlat, puskázással Munkáskultúra Megnyílt a VI. S kicsi Kerámia Szimpozlon Új bányához nyit utal a „XI. Pártkongresszus“ vágat Munkasiker ezer méter mélyben Magyarországon páratlan klímaberendezés a Mecsek gyomrában Kimagasló eredménnyel 38,5 százalékos „ráadással” teljesítette elmúlt havi feladatát a Mecseki Ércbányák IV-es üzemében dolgozó 21-es vágathajtó szocialista brigád, amely a közös munka során tizenháromszor nyerte már el a Kiváló címet A júniusi munkasiker jó alapot teremt a XI. pártkongresz- szus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tett vállalásuk teljesítéséhez, amely szerint a tőlük várt több mint 2000 méter hosszú feltáró vágat kihajtását két hónappal lerövidítik: azaz 1975 vége helyett november 7-ére befejezik. Ez a vágat, amely a XI. Párt- kongresszus nevet kapta, a föld színétől több mint ezer méter mélyben készül és korábbi megvalósítása rendkívül nagy jelentőségű a vállalat jövője, a folyamatos termelés szempontjából. A brigád ugyanis az új, V. számú mecseki ércbánya felé tör utat a kemény sziklában. A fokozott tempóval lehetővé válik a földalatti kutatás és az új bánya feltárásának gyorsítása. A feladat jelentőségét támasztja alá, hogy olyan eszközök, berendezések segítik a csapat munkáját, amilyeneket Magyarországon másutt még nem olkalmaznak. Az év első felében helyezték üzembe a finn gyártmányú „Minirondo" fúrókocsit. A hárommillió forint értékű gépen csak a gombokat kell kezelni. Az emberek mentesülnek a nehéz fizikai munkától, a kézi fúrókalapács okozta vibrációs ártalmaktól. A legfrissebb újdonság egy nagyteljesítményű klímaberendezés, amely óránként 120 000 kilokalória hőt von el, 6—7 fokkal csökkenti a kőzettől felmelegedett levegőt. Ez már megfelel az előíráson belüli értéknek, s elfogadható körülmény a vágat végén dolgozó embereknek. Tavaly augusztus óta folyik a koncentráltabb munka a Mecsek egyik legfestőibb részén. A különböző kutatási ágak — geológiai, geofizikai, geodéziai, hidrológiai, fúrási, stb. — felvonulása példátlan munkaszervezést követelt A terepi kutatások, fúrások eredményeképpen új, az eddigieknél tökéletesebb földtani térképek, mérések készültek, amelyek alapján ki lehetett jelölni az új akna helyét. E felé hajt vágatot a példás eredménnyel dolgozó 21-es csapat. A cél, hogy mire az aknát lemélyítik, a IV-es üzemből a vógathajtós is oda érjen. Ily- módon jelentős időnyereséggel kezdődhet a feltárás, vakaknák mélyítése, stb. Az „úttörők” egyébként a külszínen is dolgoznak. Dőlnek a fák, sávot vágnak az erdőben. Dózerek egyengetik a talajt. Épül az út a születő V. számú bányához. Eközben a kutatások, mérések óriási adathalmazát a Nehézipari Minisztérium ipargazdasági és üzemszervezési intézetének elektronikus számítógépén dolgozzák fel, hogy kész jelentés formájában mielőbb a bányatervezők, beruházók asztalára kerüljön s megindulhasson a konkrét tervezés, a bányaüzem építés, amely a magyar bányászat új büszkesége lesz. Hajnal Lajosné Tizenegyezer tonna kerámia Versenyképes egészségügyi termékek Forma tervezett ivókutak és mosdókagylók. Tuza László keramikus második dijat nyert alkotásai. Tizenegyezer tonna egészségügy! kerámia. Ennyit gyárt ebben az évben a FIM két üzeme, a Budapesti és az Alföldi Porcelángyár. Sok, vagy kevés? Elég. Jut belőle exportra is. A Hódmezővásárhelyi gyár felépítésével létrejött a hazai egészségügyi kerámiák termelési bázisa. De hogyan is állunk a választékkal? Figyelembe veszik-e a formatervezők, a mai házgyári lakások méreteit? Vagy kikéri-e a tervezőmérnök a belsőépítész a formatervező véleményét? Figyelembe veszik-e az uralkodó divatirányzatot, az egészségügyi kultúra fejlődését? Az említettek az átlagembert is érdeklik. Ezért, ma a kerámiakiállításon szereplő szaniterárukat mutatjuk be. (Folytatás az 5. oldalon) Amikor a pécsi .felüljáró építésével kapcsolatban legutóbb megírtuk, hogy a hídépítők vállalták: augusztus 20-ra fél szélességben forgalomba helye zik a város sokéves közlekedési gondját megoldani hivatott ú létesítményt, nagyon sokan kételkedtek ebben. Most, június végén úgy tűnik: feleslegesen A felüljáró északi oldalán kész már mindkét támfal és he lyén van az ún. kiegyenlítő 'e mez, ami megakadályozza hogy I a töltés a hídtól külön „dolgozzon". A déli oldalon hiányzik . ugyan még a keleti támfal, vi- I szont a hídon a pályatest épí ■ lésével már a középtájon járnak ! a hídépítők. A látottak bizalom keltők, de vajon a vállalt határ j időt illetően derűlátók-e a fe j lüljárón dolgozók. Lenti Józse építésvezetőtől kértünk tájékoz tatást: — Két és fél év óta most dől gozík a pécsi felüljárón elősző annyi munkás, amennyire a ten/ szerű munkához szükség van- Hídépítő Vállalat ideiglenese szünetelteti a zalacsányi Zala híd építését, s onnan 25 szak munkást irányított a mi építke zésünkre. Velük együtt jeleniec 110-en dolgoznak a felüljórór — heti és napi ütemterv sze rint A közelmúlt nehézsége után most úgy néz ki, minder adottság megvan ahhoz, hog augusztus 20-án fél szélesség ben meginduljon a forgalom. Mit jelent ez esetben a „fe szélesség"? Az építés technoiá giai folyamata szerint ugyani magát a hidat nem lehet fé szélességben elkészíteni. Ezzé kapcsolatban megtudtuk, hog a híd valójában készen is les augusztus 20-ra. A forgal mégis csak a keleti oldalo engedik át A nyugati oldalo ugyanis csak a részleges forgo lomba helyezés után kezdik vasút fölötti járdaszakasz és hozzátartozó lépcsők építését bizonyára a korlátok sem lesz nek azon az oldalon a helyűkor A hídon voltaképpen ez jelen a „fél szélességet”. A tulajdonképpeni ok hogy az út a felüljáró mind ke oldalán csak fél szélességbe készülhet el augusztus 20-ig. déli oldalon most bontják a re gi nagyszelvényű csapadéké: tornát — itt emiatt nem leh< befejezni az útépítést. Az észc ki oldalon — a Rózsa Peren úton — még dolgozik a közmi veken a DELVIEP, a Bárány megyei Építőipari Vállaló* és DÉDASZ, itt tehát úgy kap mur katerületet a Hídépítő Vállal hogy az augusztusi határidő csak az út nyugati oldalát ac hatja át a forgalomnak. Van azonban még vala amire már most gondolni ke A Rákóczi és a Rózsa Fere úti csomópont térségében töb szintes pincerendszer van, a< könnyen veszélyeztetheti a m< doni nagy forgalmat. Ezeket pincéket már most meg keller erősíteni, nehogy később oko zanak problémát 4 V
