Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-18 / 195. szám
6 DUNANTOLI NAPLÓ 1974. július 18. őkciátu&. /taílottuA a A Jfe A wAe, lösaB!==HSSS=l _A megyei élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézet munkájának — no és természetesen a lakosság bejelentésének — eredményeként egyre kevesebb rossz minőségű áru kerül a baranyai boltokba. A Baranya—Tolna megyei Fü- SZÉRT-ttél 10 ezer tasak földi- mogyoró maradt 70 ezer forint értékben, mert átvette a raktárak romboló avas szagát és ízét. Az Élelmiszer és Vegyi- áru Nagykereskedelmi Vállalat pécsi fiókja 100 mázsa egy kilogrcmmos mokkacukrot küldött vissza a Kaposvári Cukorgyárnak mert ázottan érkezett. Többek között erről olvashatunk a Népszava júlus 14-i számában. x Vincié Péter a Magyar Hírlap július 15-i számában — Rokonok egy munkahelyen címmel — foglalkozik megyénkkel. A Baranya . megyei Népi Ellenőrzési bizottság vizsgálata alapján kiderült: igen sok vezetőnek akad egy-egy közeli rokona kapun belül. 156 esetben a rokon közvetlen beosztottja a vezetőnek. Az esetek többsége nem sérti a jogszabályba népi ellenőrök azonban a szocialista erkölcs érvényesülését is számonkérték. A 156 jogilag is kifogásolható eseten túl, számtalan esetben derült ki; a feleség, sógor vagy gyerek a családfő által vezetett munkaterületen rossz szájízfokozó előnyöket élvez. Vagy csak élvezhetne de a romboló pletykálkodásoknak, pusmogásoknak a lehetőség is elég talajt ad. A tarthatatlan helyzetet a közelmúltban tárgyalta a Baranya megyei Pártbizottság és határozata értelmében az ösz- szeférhetetlen rokoni kapcsolatokat fél éven belül meg kell szüntetni oly módon, hogy abból hátránya senkinek ne származhasson. * Kispista István a Tolnában és Baranyában letelepedett moldvai, bukovinai csángók életútját, mai életüket mutatja be. A Petőfi rádió július 5-i adásában olyan ide települt is megszólal, aki könyvalakban örökítette meg a csángók életét, mely semmiben sem különbözött a magyar zsellérek, nincstelenek vándorló kidobott- ságától. Ezért is kapták a csángó nevet. Keserűségüket dalba formálták és a riporterek átnyújtottak belőle egy csokor- rev lót. Kispista István ellátogatott a Liszt Ferenc terembe is, ahol az 500-as Szakmunkásképző i- ízet vegyeskarával készített fe.vételt. Kíséretül sikerrel szerepelt a Mecsek Táncegyüttes zenekara. A Petőfi rádió Baranya mezőgazdaságának szakmunkás- képzéséről sugárzott műsort július 4-en. Tanárokat, tanulókat szólaltatott meg a riporter, s az elmondottakból kitűnik, megyénkben legnagyobb gond az álla'enyésztési ágazat személyi fel.ételeinek biztosítása. A fiatalok még kevesebb fizetésért is Oiyan munkahelyet választanak, ahol több a szabadidő, ezért a mezőgazdasági munkások egy része nem a szakmájában dolgozik, pedig Baranya állattenyésztése nagyítóval keresi a szakmunkásokat. Jobb üzemszervezéssel több z baji.lót, ese.leg szabodszombaiot is lehetne biztosítani. Folyamatosan, tervszerűen kellene foglalkozni a szakmunkások emberi gondjaival. Lipóczki József [Pécsről indult Beszélgetés Papp Zoltán zeneszerzővel A zenei élet hírei között az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk Papp Zoltán nevével, nemrég a televízió is bemutatta a „Sanzonról sanzonra" című műsorban. A fiatal, te- j hetséges zeneszerző pályafutása i Pécsről indult el, és most, ami- I kor rövid nyári pihenésre haza- I látogatott, örömmel számolt be I egy év munkájáról, eredményei- I ről, sikereiről. — 1973 tavaszán, közvetlenül Amerikából való hazatérésem után első jelentős bemutatóm az Ódry Színpadon volt — mondotta. — Az egyik végzős színészosztály vizsgázott Goldoni.: „Két úr szolgája" c. vígjátékának zenés változatával, amelynek szövegírója Sztevanovity Dusán, zeneszerzője pedig én voltam. 1973 nyarán, mint zeneszerző, két külföldi turnén vettem részt: elősző«- az NSZK-ban Hannoverben, majd nem sokkal később Berlinben jártam. A IX. VIT alkalmából — a magyar kulturális delegáció tagjaként —, a nemzeti gálaest ún. „nyitó-képé”-nek zeneszerzőiéként vettem részt. Azóta egyre több megbízást kapott, elsősorban a színpadi zene területén, hiszen munkájának nagy részét a zenés színpadra írt musicalek foglaiják le. — Augusztus 2-án lesz a premierje a Plautus: „Hetven.;s-:'ő katona" c. vígjátékából készült ; musicalnek, amelyet Békés András rendez és a bemutatóra Szombathelyen, a Savaric szo- i badtéri játékok keretében kerül sor. Papp Zoltán másik jelentős munkájának premierje ősszel, a Budapesti Művészeti Hetek keretében lesz, amikor a Madách Színház bemutatja a Szécsi Mária és Wesselényi Ferenc romantikus történetét feldolgozó „Murányi kaland" c. zenés, történelmi játékot, Móricz Zsig- mond alkotását. — Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a magyar irodalom e romantikus stílű remekéhez én írhatok zenét. Úgy érzem, ez eddigi legnagyobb és legjelentősebb feladatom, és a szövegíróval, Sztevanovity Dusánnal mindkettőnk számára : rendkívüli nagy lehetőségeket ■ ígér, ha stilisztikailag és drama- turgiailag „egyesülünk" a Mó- I ricz-féle gondolatisággal, s azt a zene magyar jellegén belül maradva fűszerezzük korszeiű ( verséléssel, hangszereléssel. Lengvel György rendezőn, Bogár Richárd koreográfuson kívül olyan kiváló színészek számára írhatunk dalokat, mint Al- mási Éva, Sztankay István, Psota Irén, Dózsa László, Dayka Margit, Káldy Nóra, Zenthe Ferenc. A „Murányi kaland" komponálása után újabb feladat vár Papp Zoltánra: beat-musicalt ír Kertész Ákossal együtt, bemutatója 1975-ben lesz egyik vidéki színházunkban. Ugyancsak szerepel a tervekben a „Harang" című, már elkészült jazz-balett bemutatója, Bogár Richárd koreográfiájára a Fővárosi Operettszínházban. — A színpadi zene mellett j hűtlen maradt a többi műfaj- i hoz? — Szó sincs róla. Nem rég fejeztem be új kórusművemet a KISZ Központi Művészegyüttes Egyetemi Énekkara számára. Ez első olyan kóruskompozícióm, amelynek hangvétele meglehetősen beat- és rock-stílusú. Ennek bemutatása 1975-ben lesz az Egyesült Államokban. Remélem, hogy ezen a Los Angeles- től New Yorkig tartó turnén ismét részt vehetek. Ekkor jelent- j kezem első ízben mint szövegíró és zeneszerző! Egyébként a KISZ Központi Művészegyüttes megbízott, hogy legyek zenei vezetője a KISZ Ifjúsági Színháznak. Ebben a vadonatúj 'é- tesítményben 25 fiatal amatőr- színész zenés mesterségie való oktatása lesz a feladatom. A most „beinduló” színház az én , régebben írt beat-musicalem- i mel kezd, amelynek írója Vas- Zoltán Iván, a címe: „A vonatok éjjel nem közlekednek”. E nagyon sokoldalú munkát bemutató beszélgetés végén a tehetséges, fiatal zeneszerző még örömmel mondta el. hogy a rádió fölvette két sanzoniát Radnay György illetve Császár Angéla előadásában, és hogy rövidesen a filmszínházak műsoróra kerül a „Segesvár" c. új magyar film, melynek zenéjét ugyancsak Papp Zoltán állította össze és részben komponálta.-ntSkandináviától a Balkánig — villanyvonattal Békéscsabáig már Ismét szegényebbek leszünk egy látványossággal, megint gazdagodunk egy korszerű beruházással. A kedvesen pöfögő, | szikrát hányó gőzmozdony J újabb hazai vasútvonalunkról I szorul ki, hogy helyet adjon az áramszedőivel táplálkozó vil- I lanyvonatnak, amely — valljuk | meg — nem is igazi mozdony, hiszen vezetője inkább hasonlít egy műszerészre, mint a gyermekkorunkban úgy csodált kormosarcú masinisztára. Az elsők között a világon Egy hónappal a kitűzött határidő előtt, november 30-ra el- í készül a villamosított vasútvonal Szajol és Lökösháza között. Az építők szocialista szerződést kötöttek, és ez teszi lehetővé az átadás meggyorsítását. A MÁV részlegein kívül egy csehszlovák vállalat, az EZ PRAGA is részt vesz a munkában és ők is csatlakoztak a felajánláshoz. — Azért is különösen jelentős a most folyó munka, mivel Magyarországon keresztül nagy mennyiségű tranzit áru kerül szállításra Európa minden irányából Európa minden irányába — mondja Varga György, a MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség főmérnöke. Magyarország az elsők között kezdett hozzá Európában a vasutak villamosításához. A kontinens első villamos vasútvonala Olaszországban épült, de a i konstrukció Kandó Kálmán elképzelésein alapult. Az első ha- I zai villamosított vasútvonal Bu- í dapest és Hegyeshalom között | létesült 1939-ben, s érdekes i tény, hogy a szomszédos Ausztria mindezideig nem rendelkezik villamosított vonalszakasszal Hegyeshalom és Bécs között, így a Budapestről Bécsbe tartó villanyvonatok a határállomáson Diesel-vontatók beállítását igénylik, hogy folytathassák útjukat. (Ezt az első hazai villo- mosszakaszt az elkövetkezendő években szinte teljesen újjáépíti a MÁV, a pálya nagy része töltéseken húzódik majd, s korszerű alépítmény egészíti ki a cész a felsővezeték villamosrendszert, így 120 km-es sebességgel roboghatnak majd a vonatok.) Északról délre 1967 óta üzemel a Budapestet Záhonnyal összekötő vonalon a villamoshálózat, s így a Hegyeshalom—Záhony szakasz az országot Nyugat—Kelet irányban átszeli. Az Észak—Dél irányról ez eddig nem mondható el, mivel Szob és Budapest között, illetve továbbhaladva Délre Szajolig van csak készen a villamosított vonal, de a most folyó Szajol—Lökösháza közötti építkezés az Észak—Dél irány teljes villamosítását jelenti, s Így ha ez elkészül, akkor Skandináviától egészen a Balkánig futhatnak végig Magyarországon keresztül a villanymozdonyok. — A villamosítás nagyon költséges munka, csupán a felsővezetékek építése 300 millió forintba kerül ezen a szakaszon — mondja a főmérnök, de ha csak az energiafogyasztás szempontjait nézzük, akkor is látható, hogy érdemes a nagy beruházást végrehajtani. — A gőzmozdony az elégetett tüzelőanyagnak mintegy 10 százalékát hasznosítja. Az olcj- tüzeléses Diesel-mozdonyok hatásfoka ennél jobb — 20—22 százalék —, a villamosmozdonyok viszont a beléjük táplált energia 25 százalékát alakítják át hasznos hojtóerővé. A villamosmozdonyok emellett sokkal erősebbek, mint a Dieselvontatók. A legnagyobb Dieselek 2700 lóerősek, a villanymozdonyok viszont 3000 lóerő feletti teljesítményűek, s az elkövetkezendő években a MÁV már 5000 lóerős teljesítményű magyar gyártmányú villanymozdo- nyokat fog alkalmazni. A tehervonatok miatt Az erősebb mozdony több vagont vontathat és gyorsabban halad, ez pedig az áruszállításnál döntő jelentőségű. A villamosítás — bár hasznos az utazóközönségnek is, mivel ez tisztább üzemet jelent — elsősorban a teherszállításnál előnyös. A Szajol—Lökösháza vonalon például jelenleg 24—28 tehervonat halad át naponta, több mint 120 vagont vontatva, ez a forgalom a villamosítás befejezésével még tovább emelkedik. A magyar és cseh építők eddig Békéscsabáig szerelték fel a felsővezetékeket. A Békéscsaba—Lökösháza közötti szakasz felett húzódó 8 mm-es átmérőjű, 25 ezer Voltos feszültségű áramot vivő vezetékek elkészítése mellett azonban sok munka vár az építőkre, hiszen korszerűsíteni kell az egész vonalszakaszt, átépítik a biztonsági berendezéseket, s transzformátorállomásokat is létesítenek. Kezemben volt az a tervleírás, amely a vasútvonal villamosításának programját tartalmazza. Az olvasó számára száraz adatokat hordozó vaskos könyvben volt azonban egy mondat, amely megütötte a szememet: A tervezők őrt írták, hogy a programot „szívvel készítették". A karácsonykor arra utazók maguk ellenőrizhetik, hogy megfeiel-e a valóságnak ez a műszaki tervekben ritkán olvasható ígéret? Benedek B. István Újjászületik a vásárhelyi tanácsháza Mintegy 24 millió forintos költséggel helyreállítják, felújítják az utóbbi években kétszer is tűzkárt szenvedett hódmezővásárhelyi tanácsházát. Most megkezdődött a nagy felújítás egyik leglátványosabb része, a tanácsterem restaurálása, díszítőelemeinek újrafestése, aranyozása. A terem gipszstukkóinck, domborművű díszítéseinek aranyozásához több mint 7000 -— egyenként 200 négyzetcentiméteres — dukát-aranylapot használnak fel. Ugyancsak az eredeti stílusban készíttetik el a faragott tölgyfa bútorzatot A '«•a1 ... és az új városközpont Ellenpontok Bazársor Fotó; Lombos! * t Salgótarján Nincs hasonló példa hazánkban — külföldiek is számos tanulmányt készítenek róla — mint ahogy Salgótarjánt, az egykori nyomorúságos bányászfalut átalakítják. Nógrád megye székhelye, a szigorúan vett építészeti elveknek megfelelően is nagy- városias köntösbe öltözik. Fényképezőgéppel ennyit sikerült megörökíteni a régi és az új Salgótarjánból.
