Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-17 / 194. szám
I DUNANTÜll NAPIO 1974. Július 17. Nem lehet mentség a magyarázkodás Ügy látszik nem volt különösebb foganatja a Dunántúli Naplóban, de más orgánumokban is oy sokat' hangoztatott környezetvédelemnek, — köztük is elsősorban a fák védelmének, — mert ma is gyakorta találkozunk az ilyen és hasonló intelmek semmibevételével. Hogy példát is említsek, kinek voltak útjába a Budai vámnál lévő zöldséges bolt és büfé közötti öreg, de még mindig nagyon szép koroná- jú fák, melyek még a járműforgalmat sem zavarták jelenlétükkel. Ki és miért rendelte el a kivágásukat? Vagy miért vágták ki a fákat az úgynevezett „Kriszt udvar” kerítése mellől, (a Pb. palack- roktár szomszédságában) ahol egy csodálatosan szép piros virágú gesztenyefa is erre a sorsra jutott. Igaz, útszélesítést végeztek itt, de ezek a fák az úton kívül álltak. Az sem lehet mentség, ha ezt esetleg a majdan kiépítendő járda miatt tették. Ellenpéldaként megemlíteném, hogy a siófoki szállodasor előtt is szélesítették az utat és járdát is építettek, , amelynek betonjában megfelelő méretű földgyűrűt hagytak a fák körül. Visszatérve a pécsi rossz példák előidézőire, bizonyára találnak majd okot és magyarázatot a fák kivágására, és ezzel le is kerül az ügy a napirendről. Sok európai országhoz, városhoz hasonlóan miért nem hoznak létre már Pécsett is egy olyan szervet, amelynek a természet és a környezetvédelem lenne a feladata, s amelynek engedélye nélkül nem szabadna kivágni a fákat S. Sándorné Ba iesetveszély! Az illetékesek aáLcuzfrLitak Térdig porban, nyakig sárban“ A Dunántúli Napló „Szerkesztőség postájából" című rovatában már másodízben is helyet kapott a Kispiricsizma dűlő lakóinak panasza. A korábbi levél nyomán a helyszíni bejárást már elvégeztük. Megállapítottuk, hogy a zúzalékkal. salakkal, építési törmelékkel javított földút használata biztosítva van, vagyis nincs kitéve nagyobbmérvű elsároso- dásnak. Ami az úttest burkolását és az útcsatlakozók kiépítését, korszerűsítését illeti, ennek megvalósítására csak az 1975—1980 közötti tervidőszakban kerül sor. A szemétlerakás ügyében - azonfelül, hogy kihelyezzük a tilalomtáblát, — más lehetőségünk annál inkább sincs, mert a szabálysértő személyek neve ismeretlen. Egyébként az említett térség magánterület, s I így annak megóvása elsősor- I ban a tulajdonosok feladata, ! és másodsorban a nemtetszé- i süket kinyilvánító környékbeli lakóké lenne, mégpedig olymódon, hogy szabálysértési feljelentést tegyenek a szemét- lerakók ellen. Ugyanis sem a tanácsnak, sem más szervnek nincs arra személyzete, hogy az illegális szemétlerakó helyre őröket, ellenőröket állítson. Tájékoztatásul közölhetjük, hogy folyamatban van a Városi Köztisztasági Koordinációs Bizottság és albizottságok megalakulása, melyben a rendőrség is részt vesz. E bizottságok egyik feladatát képezi majd a szabálysértők (beleértve az illegális szemétlerakókat is) helyszíni bírságolása és a tiltott területek rendszeres ellenőrzése. Végül még annyit, hogy a fentebb említett tiltó tábla kiszállításáról intézkedtem. Horváth Gyula I. kerületi Tanácsi Hivatal osztályvezetője Szerkesztői üzenetek Kovács I., Beremend: Mivel nem tsz-tag, nem kaphat háztájit, hanem csak a föld megváltási árát. Németh i.-né: Mivel a gyermekgondozási segélynek az összege magasabb, mint a terhességi, gyermekágyi segélyéé, így az előzőt választhatja. K. I. Pécs: Ha bátyja a felszólítás ellenére sem járul hozzá a ház szükséges javításának közös költségeihez, nyugodtan végeztesse el, mert bírósági tárgyalás esetében a ráfordítási összeget az ön javára írják. Nagy Imréné, Mohács: A levélben leírtak alapján gyermekgondozási segély nem jár, azonban, ha a gyermek egészségi állapota megkívánja, a körzeti orvosa — a gyermek egy éves koráig — táppénzre veheti. „Ibolya" jeligére üzenjük, hogy családi ház építésére az OTP adhat hitelt, szíveskedjék az illetékes OTP fiókhoz fordulni kérésével, ahol bővebb felvilágosítást adnak. Akik nem féltek a betartástól“ A pécsi István *'■ ~ 9-11 57. épületei előtti cs,. isiéi.’' kel eltorlaszcltck a jardét gyalogosok elől. A beket... részt is - amely nem látszik a felvételünkön, - csak részben hagyták szabadon, s emiatt a gyalogjárók kénytelenek a forgalmas úttesten közlekedni. Kovetkezmeny? Két baleset is történt a közelmúltban; egy idős asszonyt és egy kislányt elütött a kanyarból hirtelen előbukkanó gépkocsi. A további balesetek ' megelózesehez csupán annyi. kellene, hogy a fentebb már említett palánk mögül szállítsák el az ott felhalmozott törmeléket, lermé- szetesen nem ártana, ha eltávolítanak a közlekedést gátló palánkot is, hogy ezzel teljesen szabaddá tegyék a járdán való közlekedést. Tss a ssm Maik fei^Dhiíi A közelmúltban lévő nagy esők alatt igen sok víz zúdult o városra és ennek következtében utcánkban az úttestet nagyon megrongálta. Annyira, hogy a mély gödrök miatt a gépkocsik nehezen tudnak bejönni. Mi magunk sem tudunk szállítani, de méq a mentőautó sem tud feljönni. így nagy I gondot okoz, hogy a lassan | esedékessé váló téli tüzelőn- | két hogyan szállíttassuk ha- 1 za. Ezért kérjük az illetékes tanácsi szerveket, hogy a megrongált úttestet mielőbb némileg javíttassák meg. Felsőhavi utca lakói (15 aláírás) A Dunántúli Napló június 19-i számában fenti címmel megjelent cikkben, többek között szó esett arról is, hogy a Kálvin utcai emeletráépítéskor j történt háztartási" gáz-bekap- i csolás átvételére nem jelentek meg a műszaki ellenőrök. A szóbanforgó épület gáz- szerelési munkáit, nem a vállalatunk, hanem a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat gázszerelő részlege végezte. Ami a műszaki ellenőreink tevékenységét illeti, egy harmadik személy illetve vállalat által ígért időben dolgozóink nem minden esetben tudnak megjelenni. Ha az erre vonatkozó előírások szerint 48 órával előbb értesítést kapunk a műszaki átvétel időpontjáról, minden esetben biztosítjuk műszaki ellenőreink pontos és időbeni megjelenését Vadas László a Déldunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat üzemegység vezetője ÉJSZAKAI MŰSZAKRA képesített vagy képesítés nélküli, de grorlott SUTÖASSZONYGKAT és KONYHAI SEGÉDMUNKÁST keresünk azonnali belépésre. Jelentkezés: MECSEKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ vallaiat, PÉCS, PERCZEL UTCA 8. SZÁM, Munkaügyi osztály HARKÁNYBAN vízbekötéseket,-. illetve megrendeléseket BARANYA MEGYEI VÍZMŰ VALLALAT siklósi üzemvezetősége, 1974. július 15-től ismételten ELFOGAD, ill. a bekötést elvégzi L ehet, hogy szokatlan módon reflektálok egy velem kapcsolatos eseményre, de úgy érzem, megérdemel néhány sort a történet. Még június 2-án gyer- mekszakorvosi ügyeletet láttam el a városban, amikor este fél 7 órakor egy huszonéves apa jelent meg az ügyeletén 2 éves kislányával. Az apa szerint két napja kiütéses volt a kislánya. A vizsgálatkor az egyik felsökarján elkapart csalánkiütést észleltem. Amikor megjegyeztem, hogy nem kellett volna hagynia két napig vakarózni a kicsit, és miért éppen este jön ezzel a problémával — ügyeletre —, ingerült hangon megjegyezte: — ,,maguk azért vannak itt. hogy ellássák!" Amikor felvilágosítottam, hogy az ügyelet mindenek előtt az acut, súlyos betegek ellátását szolgálja, valamint az sem mindegy, hogy a qyermek két napig nem kapott gyógyellátást, durván félbeszakított: — „Hagyjuk abba a kioktatást! Jó? I" — Majd még ingerültebb hangon így folytatta: — „Vegye tudomásul, hogy akkor hozom a gyerekemet, amikor akarom, maguknak meg kutya kötelességük ellátni I’ Ezt követően még legalább 10 percig tűrnöm kellett a hasonló pimaszkodásait, amivel még abban is megakadóIvozott, hogy a rendőrségnek telefonáljak. Elkeseredve és megalázottan tudomásul kellett vennem, hogy védtelen és tehetetlen vagyok az ilyen és hasonló esetekkel szemben. Végső soron mi is csak érző és érzékeny emberek vagyunk, s egy- egy ilyen eset még tovább rom- bo'ia, ténárza az amúnv is gyorsabban kopó szervezetünket. Az s-^Tnos nőm elvedül álló, |rn"óMnim közti' is sokon tudnának hasonló oéldáVkol száláéin'. Jó lenne ha őket is meghallgatná. KÖ°ATAKI MARIA gyermekorvos Amikor a levél nvomán felkerestük az orvosnőt, a szü'ők méa eovmásnak adták a kilincset a» 'Vimec'°kal'ei avermek- rer'H*'",'en, noha iá neqved- órá!o l-’-'-r mór n r^df'lési idő. Mén ««m esett zokszó a Késés«1-•*'•*. — N^m bolt ez. ahol zárórakor lefűzzük a roló*: — mondotta. cm'koi az uto'só k's paciens után végre leülhetett az Uó- osztol mellé. — Pedig ahogy a Leveleink nyoméban „Mi is csak érző és érzékeny emberek vagyunk..." I jelenlegi példa is mutatta, lett volna miért neheztelnie. Ugyanis egy valamiben sántított az imént mondott hasonlata. Abban, hogy a bolti nyitvatartós- hoz sokkal sietősebben, fegyelmezettebben alkalmazkodnak az emberek . . . Közben a rendelő kis helyisége is benépesült az orvos kollégákkal. Többségük az épület szomszéd rendelőjéből jött 'át — ahogy mondották — meghallgatásra, „panasznapra". Eltekintve a fentebb már említett késésektől szinte egyöntetű volt a vélemény, hogy a nappali gyermekrendelések általában problémamentesek. Mint mondották, ez természetes is, mert a szülők rendszerint ugyanazon rendelőbe, vagyis a már ismert és megszokott orvoshoz viszik gyermekeiket, s ily módon a kapcsolat is szorosabbá, bizalmasabbá válik. Annál kevésbé mondható el ugyanez az éjszakai ügyeletekről. Sok szülő nem tudja — vagy ami még rosszabb —, nem is akarja tudni, hogy tulajdonképpen mi is a célja, rendeltetése az ügyeletes szolgálatnak. A valóságban ugyanis az történik, hogy a meghatározott célú ügyelet helyett, hova-to- vább már éjjel-nappali non-stop ügyeletet tartanak az orvosok, ahol — mint mondották — a popsikenőcs felírásától a bölcsődei igazolás kiadásáig mindennel foglalkoznak, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb lehetőségük nyílik a súlyos, sürgős esetek ellátására. Hogy csak a legjellemzőbb példákból merítsünk, kezdjük a későesti telefonhívásokkal, ami rendszerint így zajlik le: — A gyerek lázas, kérem azonnal jöjjenek ki! — Ilyenkor aztán csak olaj a tűzre, ha az orvos „ellenkezik", vagyis a nyombani indulás helyett kérdezősködni kezd: — Mennyi a láza a gyereknek? — Mikor kezdődött a láz? S ne- cdjisten, ha ezek után még azt is javasolja, hogy adjanak a gyereknek germicid-kúpot és újra szóljanak, ha a láz tovább makacskodna. Természetesen vannak szülők, akik hajlanak a jótanácsra, de sajnos vannak olyan szülők is, akik ellentmondást nem tűrő hangon követelőznek, sőt fenyegetőznek is, ha az orvos nem incjulhat azonnal. Persze van olyan példa is, amikor az első gyermekes — s ezért még tapasztalatlan anya pánikba esik, s tehetetlen ijedtségében sürgeti az orvost, de ez ritkán fordul elő. Annál gyakrabban az, hogy már láztalan, vagy éppen alvó gyereket talált a helyszínre érkező orvos, s ilyenkor a szülők még csak nem is szabadkoztak a nyilvánvalóan elhamarkodott sürgetés miatt. S ha ezért netán még neheztelni is „mer" az orvos, egy-két szóból kioktatják, hogy ez a kötelessége, ezért kapja a fizetését. Gyakori az olyan példa is, amikor az orvost hívó szülő azzal érvel, hogy a beteget azért nem tudja bevinni az ügyeletre, mert -a másik gyermekét nem tudja kire hagyni. Mit tehet ilyenkor az ügyeletes orvos? Nem utasíthatja el a kérést, ami viszont azzal a rizikóval járhat, hogy amíg felkeresi és ellátja a beteg gyereket, ezalatt egy, vagy több súlyos esetet is elmulaszthat, s erre is volt már példa. Rendkívül kínos volt az ügyeletes orvos számára, amikor egy aszthmás rohamban szenvedő kisfiú édesanyjának azt kellett mondania, hogy nem tud azonnal indulni, mert az ügyeletes gépkocsi éppen úton van egy másik beteghez. Meg kellett .hát kérnie a szülőt, hogy hozza be a kisfiút, ami újabb megpróbáltatást jelentett a nehezen lélegző, szemlátomást kimerült gyermeknek. Mint mondották, ilyen és ehhez hasonló példákra gondoljanak azok a szülők, akik kényelemből, vagy éppen a vasárnap esti tv-nézés miatt — mert ilyen történt már — hívatják ki az orvost a már láztalan, vagy javulóban lévő gyermekükhöz. De legyen tanulság azok számára is (s ez a többség) akik abból a megfontolásból, hogy nem kell sorbaóllni, — az esti, éjszakai ügyeletre viszik el gyermekeiket szurira stb., amit egyébként a nappali rendelésen végeznek el. Nem készítettek ugyan statisztikát róla, de az orvosok gyakorlatból tudják, hogy az éjszakai telefonálók, valamint a késő esti ügyeletén megjelent szülők többsége indokolatlanul veszi igénybe az amúgyis agyonterhelt orvost. Végezetül hadd tolmácsoljuk a kérésüket i* amellyel — úgy hisszük, — egyetértenek nemcsak a saját, de az embertársaik gyermekei iránt is felelősséget érző szülők. Annak előrebocsátásával, hogy az említett problémákat semmiképpen sem oldaná meg újabb ügyeletes orvosok beállítása, ezért csak egyetlen útja van a további súrlódások, kellemetlenségek elkerülésének. A szülök lehetőleg ne telefonáljanak, illetve ne kopogjanak be az ügyeletre, többnapos, többhetes problémákkal. Lássák be, hogy az ügyeletet nem a nappali rendelés folytatására hozták létre, hanem — ahogy erről fentebb már említés történt — valóban az elsősegélynyújtás, a súlyos, sürgős esetek ellátására. Ami pedig magát az orvost illeti, nem T:ér, illetve nem kérnek semmi mást, csak egy kis megértést. Például olyan esetben, amikor az első hívásra nem tud azonnal indulni, vagy amikor a nagyon fárasztó éjszakai ügyelet utáni hajnalon felzörgetik egy popsikenőcsert, vagy gyermektápszerért, ne kérjék számon tőle „a kötelező mosolyt”, s főleg ne sértegessék, ne alázzák meg olyan garázda módon, mint a levélben is említett férfi. S ami a legelemibb elvárás: ahol kisgyermek van, mindig legyen a háznál germicid-kúp, és a szülő ismerje a lázcsillapítás legegyszerűbb módszereit. S ha mégsem ismeri, legalább hallgassa meg, fogadja el az orvos tanácsait, s ne vágja le ingerülten a telefonkagylót. Voltaképpen mit is várnak a szülőktől? Több felelősséget a gyermekeik iránt, és udvariasabb hangot, több emberséget, és elismerést a gyermekeiket gyógyító orvossal szemben. Pálinkás György Jogi tanácsadó Horváth I. olvasónkat az érdekli» hogy a fiatalkorú dolgozót egy évben mennyi szabadság illeti meg? A Munka Törvénykönyvének 42. §-a értelmében a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizenkét munkanap alapszó* badsóg, és a munkaviszonyban töltött idejéhez igazodóan pótszabadság jár. A Munka Törvénykönyv Végrehaj- tási rendeletének 50. §-a szerint a fiatalkorú dolgozónak tizenhat éves koráig tizenkét munkanap, azon túl évi hat munkanap pótszabadság jár. A jogszabályi előírások értelmében a pótszabadság a fiatalkorú dolgozónak utoljára abban az évben jár, amikor a dolgozó a tizenhatodik, illetőleg a tizennyolcadik életévét betölti. Tehát a tizenhat éven aluli dolgozót maximálisan huszonnégy, az azon túlit tizennyolc munkanap pót- szabadság illetheti meg. I T. K. kérdezi, hogy a lakás atop területének megállapításánál milyen helyiségeket kell figyelembe venni? A 15/1974. (V. 15.) MT1 a. r. 5. §-ának rendelkezései szerint a lakás I alapterületének megállapításánál I a) a lakás helyiségeit kell figye- I lembe venni; b) a lakáshoz tartózó helyiségeket (pincerekesz, stb.), a körös használatra szolgáló helyiségeket és területeket, továbbá a nem lakás céljára szolgáló (pl. üzlet-, műhely-, műterem-, garázs-, stb.) helyiségeket, valamint a lakás belső lépcsőjének alapterületét figyelmen kívül kell hagyni; c) a lakás tetőterében kialakításra kerülő helyiségek alapterületének csak a felét kell számításba venni. A. L olvasónk kérdezi, hogy a gyermektartásdíj az új rendelkezések szerint milyen összegben kerülhet megállapításra, és az érdekelt miként tudhatja meg a kötelezett munkabérét? A nemrégen megjelent 12/1974. (V. 14.) számú Minisztertanácsi rendet szabályozza a gyermektartásdíjjal kapcsolatos kérdéseket. E rendelet 1. § (2) bekezdésének előírása szerint a tartásdíjat általában úgy kell megállapítani, hogy az gyermekenként elérje a kötelezett átlagos munkabérének és az őt megillető juttatásoknak a 20 százalékát. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási Igény a munkabér és a juttatások 5C százalékát nem bo- iadhatja meg. A rendelet 2. §-a szerint lehetősége van a bíróságnak arra is, hogy a tartásdíj százalékos megállapítása mellett — a megállapított százalékhoz, illetőleg a munkabérhez és az egyéb juttatásokhoz viszonyítva — forintban is megjelölje a tartásdíj alapösszegét. Indokok esetben lehetőség ven arra Is, hogy a bíróság a tartás- díjat — a százalékos megállapítás mellőzésével — kizárólag határozott összegben, vagy határozott Összegben és bizonyos juttatások százalékában is megállapítsa. Az érdekelt a keresetet, jövedelmet a munkáltatótól tudhatja meg. Ugyanis o 12/1974. (V. 14.) MT s*. r. 6. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint a munkáltató a jogosultat — kérelmére — tájékoztatja a kötelezett munkabérének, valamint minden olyan juttatásnak az összegéről, amelynek alapján a tartásdíjat ki kell számítani. Tehát a munkáltató, kérelemre köteles tájékoztatást adni a jogszabályi előírások szerint. B. N. balesetet szenvedett munkahelyén. Felgyógyult, de úgy érzi, hogy kevesebbet tud dolgozni. Kérdése: hol kell kérni a baleseti járadék megállapítását? Az üzemi balesetből eredő munkaképességcsökkenés esetén a baleseti járadék megállapítása Iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes Társadalombiztosítási Igazgatóságnál kell kérni. Baranyában a pécsi Társadalombiztosítási Igazgatóságnál. (Címe: 7645 Pécs. II. Szalai A. u. 34 f w
