Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-16 / 193. szám

/ DUNANTOLI NAPLÓ 1974. július 1&. A I Ml i I Á M AHIBA? A vízszigetelés! és tetőfedési hibák nagy többsége — a mun­ka természetéből adódóan — ki­vitelezési hiba. A szigetelés aljzata egyenet­len, durva felületű. A ragasztott bitumenes szigetelések szilárd aljzatának egyenletes felületű­nek kell lenni. A felületen kiálló kavicsszemcsék,' falazási egye­netlenségek nem lehetnek, mert a szigetelés sérülését okozhat­ják. MCCY53 ueLYtec&rt fcü ic 1 ll ____ Él ek és hajlatok nem legöm­bölyítve készülnek. A szigetelési munkák megkezdése előtt az aljzatokat már úay kell elké­szíteni, hogy az élek és hajlatok ne éles szögben találkozzanak. Az aljzatokat legalább 4 cm sugarú legömbölyítéssel kell ké­szíteni, mert az éleknél megsé­rült a szigetelés. Gyakran hiba, hogy a szige­telés rétegei nem követik az alj­zat alakját és esetleg nem ta­padnak egymáshoz. Ilyen hiba következeiében a szigetelőkéreg vízáteresztővé válhat " A rétegek ragasztása hiányos. Az egyes rétegek (bitumenes lemezek) falra (födémre) és egy­másra történő ragasztását teljes felületen kell végezni, mert kü­lönben a szigetelés hatástalan. St?qe.-*sc&S y Ä Mp* S-.äv.«SVo. ..O •■sbr.io br wclv&s utXY » A tetőfedések fémlemezszegé­lyeit leszegezik. A munka gyor­sabb elvégzése érdekében — a fedések végződésénél lévő pár­kányra erősített faékekhez —, a fémlemez (bádog) szegélyeket szakszerűtlenül leszegezik, a szegeket pedig leforrasztják. A fémlemezek mozgását biztosító elemeket (fércszalag, nyelv stb.) nem alkalmazzák. Ez miatt a következő hibák keletkezhetnek: — A fémlemezek hőokozta mozgása a szegezések miatt akadályozott. Ezért a forrasztá­sok megrepedhetnek. — Hő hatására — a korláto­zott mozgási lehetőség követ­keztében —, a szegfejeknél lévő forrasztások a húzó, vagy nyo­mófeszültségek hatására felre­pednek, a szegek pedig kilazul­nak. — A fémlemezszegélyek hul­lámossá válnak. Kik jogosultak a gyermekápolási táppénzre? Ki tekinthető egyedülállónak a gyermekápolási táppénzre jogosultság szempontjából? L~J ‘ UExer-seeqÄiv UeuYTOU&H ' ~ szSc&tvcés A gyermekápolási táppénzre jogosultságot az utóbbi időben a dolgozók több esetben téve­sen értelmezték, többen fordul­tak különböző szervekhez fel­világosításért, a Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság több vi­tás kérdésben hozott a rendel­kezés megjelenése óta dön­tést. Ezért részletesen ismertetni kívánjuk a jelenleg érvényben levő és a legújabb 18/1974 (V. 15.) Mt sz. rendelettel mó­dosított idevonatkozó szabá­lyokat. ® A dolgozó anya és az egyedülálló apa részére a gyer­mek egy éves koráig korlátozás nélkül jár a gyermek betegsége esetén a táppénz. © Az anya vagy az egyedül­álló apa beteg gyermekének ápolása idejére a gyermek 6 éves koráig részesülhet táp­pénzben, mégpedig: — az egy évesnél idősebb, de három évesnél fiatalabb gyermek ápolására évenként és gyermekenként 60 napig (a va­sárnapokkal együtt!), — a három évesnél idősebb, de hat évesnél fiatalabb gyer­mek ápolására évenként és gyermekenként 30 napig jár a táppénz, de az utóbbi csoport­nál is 60 napig jár a táppénz, ha a gyermek szülője egyedül­álló. ® Gyermekápolási táppénz­re jogosult a mostohaanya, a mostohaapa, valamint a neve­lőanya, a nevelőapa is. A nevelőanya illetőleg a ne­velőapa azonban csak akkor jogosult a gyermekápolási táp­pénzre, ha a gyermek édes­anyja illetőleg édesapja meg­halt, vagy gyermekéről nem gondoskodik. Pl. Ha a gyermeket a dol­gozó nagyanyja tartja el, és a gyermek anyja nem él, vagy róla nem gondoskodik, a nagy­anya mint nevelőanya jogosult gyermekápolási táppénzre az egyéb feltételek fennállása ese­tén, a fentiek szerint. Azt az állami gondozott gyer­meket, aki után az állam gon­dozási díjat fizet a nevelőszü­lőnek, gyermekápolási táppénz­re jogosultság szempontjából abban az esetben lehet nevelt gyermeknek tekinteni és a táp­pénzre jogosultságot megálla­pítani, ha az állami gondozási díj nem haladja meg minden­kori öregségi nyugdíj legkisebb összegét (1974. évben havi 727,— forintot). © A gyermekápolási táppénz időtartama nem naptári éven­ként, hanem a gyermek szüle­tésnapjától számított — tehát életkori — évenként kerül meg­állapításra. ' így előfordulhat tehát az az eset, hogy az 1972. június 30- án született gyermekkel 1974. május 2-től—augusztus 29-ig egyfolytában (tehát 60—60 napig) táppénzes állományban lehet az anya, vagy az egye­dülálló apa. © A gyermekápolási táppénz gyermekenként jár a fenti idő­tartamoknak megfelelően. Tehát, ha a családban két 3 évesnél idősebb, de 6 éves­nél fiatalabb gyermek van, mindkét gyermek után 30—30 napra jár a táppénz. Ha ugyanezen gyermeket egye­dülálló dolgozó tartja el, 60— 60 napra jogosult gyermek- ápolási táppénzre. © Egyidejűleg több gyermek betegsége esetén a szülő nő bármelyik gyermeke után igénybe veheti a gyermekápo­lási táppénzt. Pl. Az egyedülálló dolgozó nőnek 2 éves és 4 éves gyer­meke van. A két gyermek egy- időben beteg. Az anya a 2 éves gyermek után igényli a táppénzt. A '60 napi táppénzre jogosultság lejár, a 4 éves gyermek még ekkor is beteg. Az anya a 4 éves gyermek után jogosult újabb 60 napra gyer­mekápolási táppénzre. © Vörhenybeteg gyermek hozzátartozója (tehát nemcsak az anya vagy apa), a gyermek- ápolási táppénzre a fenti ren­delkezéseken túlmenően külön is jogosult, és ez időtartam előzményeként figyelembe nem vehető az egyéb betegség cí­mén járó gyermekápolási táp­pénznél. A 14 éven aluli vör­henybeteg (skarlát) gyermek ápolására legfeljebb 22 napra jár táppénz, ha a gyermeket az illetékes kórház hely hiányá­ban nem tudta ápolásba ven­ni. Ezt a tényt kórházi igazo­lással kell igazolni. ® A nem beteg gyermek gondozása elmén az egyedül­álló anyának vagy apának sem iár gyermekápolási táppénz. Ilyen esetben pl., ha az anya kórházba kerül, az egyedülálló­nak tekinthető apa a gyermek gondozása céljából fizetett vagy fizetés nélküli szabadsá­got vehet igénybe. ® Táppénzre vételt csak a gyermekkörzeti orvosok, ahol ilyen nincs, ott a körzeti orvo­sok eszközölhetnek. A gyermekápolási táppénzes állománybavételkor az orvos által kiállítandó „orvosi igazo­láson" fel kell tüntetni a beteg gyermek utónevét és okmá­nyokkal igazolt születési dátu­mát, valamint a gyermek be­tegségét (diagnózist) is. © A gyermekápolási táp­pénzre jogosultság szempontjá­ból egyedülállónak kell tekin­teni azt a dolgozót: a) — aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastár­sától külön él, b) — akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít, — akinek házastársa kórházi ápolásban részesül, vagy kül­földön tartózkodik az igény megnyílásának időpontjában. (A „kishatárátlépővel” kül­földön tartózkodó szülő otthon maradt házastársát ezen a cí­men azonban nem lehet egye- düállónak tekinteni.) c) — felső vagy középfokú (a május 15-én megjelent 18/ 1974. MT sz. rendelet 1974. ja­nuár 1-től terjesztette ki a kö­zépfokú oktatási intézmények tanulóira is) oktatási intézmény nappali tagozatán folytatja ta­nulmányait, — testi, vagy szellemi fo­gyatkozása vagy betegsége miatt előreláthatóan legalább 6 hónapig teljesen munkakép­telen, — nyugellátásban részesül, — bíróság által elrendelt kényszer-gyógykezelésben ré­szesül, — letartóztatásban van, — szabadságvesztés bünte­tését tölti és a fenti c) pont­ban felsorolt esetekben feltétel, hogy a havi kereset (jövede­lem), nyugdíj összege a min­denkori öregségi nyugdíj leg­kisebb összegét (1974. évben havi 727,— Ft-ot) nem haladja meg, d) aki házastársával ugyan­abban a lakásban lakik, azon­ban — a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folya­matban, — az életközösség megszün­tetése miatt bírói ítélet alapján házastársa részére, vagy a há­zastársnál levő gyermekük után tartásdíjat fizet, vagy házas­társától saját részére vagy nála levő gyermekük után tartás­díjban részesül. Nem lehet egyedülállónak tekinteni azt a dolgozót, aki­nek élettórsa van, mindaddig míg az együttélés fennáll. Az előző rendelkezéseket azonban az élettársra is alkal­mazni kell. Azt, hogy az igénylő dolgozó egyedülállónak tekinthető, a kifizető szerv a dolgozó által adott büntetőjogi nyilatkozata alapján bírálja el. Vitás esetben a dolgozó at egyedülállóság kérdésében a Társadalombiztosítási Bizottság­hoz fordulhat kérelemmel, me­lyet a Társadalombiztosítási Igazgatóságnál (Pécs, Szalay A. u. 3.) lehet benyújtani. Megkezdte próbaüzemelését Budapest első péksüteménygyára. Az Óbudán létesített üzem napi 220 ezer darab péksüteményt ké­szít. A képen: automata gépeken készül a péksütemény. Á malomépítő pécsi basa Basamalom... Naponta milyen sokszor halljuk Pécsett ezt a nevet és mégis milyen keveset tudunk erről, a város­tól délkeletre fekvő telepről. Nem is tudhatunk sokat, mert keletkezésének, fejlődésének, kialakulásának története nyom­tatásban eddig méq nem jelent meq. A telep történetét Vóra- dy Ferenc pécsi hírlapíró meg­írta ugyan, de ez is csak kéz­iratban maradt az utókorra. Az ő kéziratából tudjuk, hoqy Terjáki (ópiumevő) Hasz- szán basa, a török hódoltság idején Pécsett állomásozó tö­rök katonaság lisztszükségleté­nek biztosítására — a már meglévő malmokon kívül — a város keleti területén eqy mal­mot építtetett. Ezt a malmot ké­sőbb a basáról nevezték el, a helység pedig azóta is a Basamalom nevet viseli. Ki volt ez a malomalapító pécsi basa? Leveleiben mindig Gázi (vitéz) Hasszánnak írta magfát. Minden levelét ékes magyar nyelven írta illetve íratta Suk; Balázs nevű író­deákjával. Takács Sándor or­szágos főlevéltáros, a XVI. és tizenhetedik század kutatója azt írja róla, hogy: „kiváló vi­téz, jeles vezér volt, aki a száz- színű köpönyegforgatást, a csavaró beszédet mindig utál­ta. Emberségét s jóindulatát nem egyszer kimutatta, mikor a mieink panasszal fordultak hozzá. Hasszán basa szigorú vizsgálatot indított s az okozott károkgt megtérítette." Az egyik kereskedő panaszára például a következő választ írta: „Hi- szöm az istent, hogy mint a fényös nap magát kimutatja, ózonképpen ez is kijelenik, és az szegény legénynek könny- hullatása hiában nem leszön, 'HTTOe- TCCCCub Iqc i-v&sva^tOc/wsL\}/’ UCCYttS 9. Tetősíkból kiálló szerelvényen nincs vízvető. Gyakori, hogy a tetősíkból kiálló csőszerelvény­ről hiányzik a vízvető harang. A csőtesten végigfolyó víz ezért a fedés rétegei közé juthat • i : * SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Nyári szünet! MOZI 1 Park: Francia kapcsolat (4, 6, 8) Park Kert: Az oroszlán ugrani készöl (8) (Rosslz Idő esetén a Kert mozi műsora a teremben!) Petőfi: Valaki az ajtó mögött (f5, •f7, f9). Kossuth: Valaki az ajtó mögött (10, 12), Kincskereső kisködmön (f3, f5) Francia kapcsolat (f7, f9) Fekete gyémánt: Csínom Palkó (6) Jószerencsét: Két bal láb az ezred­ben (5, 7), Rákóczi: Apacsok (5, 7), Kodály K. O.: Nincs idő (6), Május 1.: A törökfejes kopja Íf6), Boly: Álljon meg a meneti (8), Harkány: Mackenna aranya (f8), Komló, Május I. : A vizsgálat lezárult, felejtse el! (4, 6, 8), Komló, Zrínyi: Hyppolit, a lakáj (4, 6), Mohács: Keresztesek l., II. (6), Mohács, Kert: A betörés (8), Pécsvárad: Áldd meg az állatokat és a gyermekeket (f8), Sellye: Eqy férfi, aki tetszik nekem (8), Siklós: Volt egyszer egy zsaru (8), Szigetvár: Pe­riszkóp a fjordok között (6), Látoga­tók (8). ♦ Pannónia Bár: Szünnap Olympia Bár: — „Szamuráj Show” Nyitva: 22—04 óráig RÁDIÓ KOSSUTH RADIO 4.25—7.59: Jó reggelt! 8.00: Hírek. Időjárás. 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Bp. és e vidék kulturális programjá­ból. 8.20: Az Apostol-egyöttes felvéte­leiből. 8i-53: Harson a kürtszói 9.28: Gluck: Orfeusz. Háromfelvonásos opera. 11.30: Iskolarádió. Hang — játék. 11.45: Nemzetiségeink zenéjé­ből. 12.00: Déli krónika. 12 20: Ki nyer ma? 12.30: Reklám. 12.35: Meló­diakoktél. 13.48: Törvénykönyv. Mi új­ság Vas megyében? 14.03: A Munkás­őrség Központi Férfikara énekel. 14.13: Én igazán csak jót akartam — rádiójáték gyermekeknek. 14.49: Ének­lő ifjúság. 15.00: Hírek. Időjárás. 15.10: Ránki György: Részletek a Csendháborító című daljáték zenéjé­ből. 15.39: A szomorúsáq ellen. 15.49: Farkas Ferenc: Asztali muzsika. 15.59: Hallqatóink fiqyelmébe! 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Nikolaj Gjaurov énekel. 16.33: Hét bagoly. Krúdy Gyula regényének rádióválto­zata. III. rész. A bajok folytatódnak. 17.00: Hírek. Időjárás. 17.05: Daróci Bárdos Tamás feldolgozásaiból. 17.34: Óriások a mikroszkóp alatt. 18.04: Lemezmúzeum Schubert: A-dúr szo­náta. 18.30: A Szabó család. 19.00: Esti krónika. 19.25: Töltsön eqy órát kedvenceivel. 20.25: Tudomány és művészet. II. Az esztétikai nevelésről. 20.50: Hírek. 20.53: A ST. Martin-ín- the-Fields-i kamarazenekar játszik. 22.00: Hírek. Időiárós. Kb.: 22.15: Sporthírek. 22.20: Tíz Dere köloolítika. 22.30: Bemutatjuk új fekete! ein két. 23.07: Nótacsokor. 24.00: Hírek. Idő­járás. 0.10—0.25: Marenzio-kórusok. PETŐFI RÁDIÓ 4.25—7.59: A Petőfi rádió renne!» zenés műsora. 8.00: Hírek. Idoiórés. 8.05: Zenekari muzsika. 9.00: Hírek. 9 03- Brahms: A-moll trió. 9.28: Nvárl Károly néni zenekara látszik. Borza Maróit nótákat éne*"»!. 9.io: Könwek, táiak. emberek. 10 P0: Zenés mű^or üdö’őknek. 12.03: Zenekari muzsika. 13.00: Hírek. Tdőiórás. 13.03: Kórusok, hangszerszólók. 13.45: Időjárás- és víz­állásjelentés. 14.00: Kettőtől—hatig. A Petőfi rádió zenés délutánja. 18.00: Hírek. Időjárás. 18.10: A színháztörté­nész mondja . . . 18.25; Vörösmarty és a muzsika. 18.55: Thomas Beecham operafelvételeiből. 19.24: Gitárral an­golul I *19.39: A Devna völgyében. 19.53: Jó estét gyerekek! 20.00: Esti krónika II. 20.25: Új könyvek. 20.28: Kercsics Anka és Varga András nép­dalokat énekel, Mursi Sámuel furu­lyázik. 20.55: Emlékezetes találkozá­sok hanqképei. 21.16: A Rádiószínház bemutatja: A boszorkány. Vágó Pé­ter hangjátéka. 22.00: Zenekritikusok hanglemezekről. 22.30: Charity, te édes! 23.00: Hírek. Időjárás. 23.15: Zenekari muzsika. 24.00—0.10: Hírek. Időjárás. 3. MOSOK 18.00: Hírek. Időjárás. 18.10: Holnap közvetítjük. 19.10: Dzsesszfelvételeínk- ből. 19.21: Külföldi tudósoké a szó. 19.39: Bánk Bán. Részletek Erkel Fe­renc operájából. 20:25: Hírek. 20.28: Franki Péter zongoraestje a Zene­akadémia naqytermében. 22.00: Goff- redo Petrassit köszöntik magyar tanítványai a 70. születésnapján. 23.00—23.15: Hírek. Időjárás. PÉCSI RÁDIÓ 17.30: Műsorismertetés, hírek 17.35: Odülők kedvére 18.00: Énetó kemencék mellett. Laky Rudolf riportja 18.10: Könnvűzene — változatokkal 13.30: Dél-du^óntúll híradó 13.R5: Spirituálék 19.00: S-'erb-horvót nyelvű műsor Oscar Wilde: A avé-^óntsze- mű. Rádiójáték (ismétlés). Hírek 19.30: Német nyelvű műsor Hírek, események, tudósítá­sok — Falusi strandok — Ri­port — Üidonsáqok Innen- onnan — Hallgatóink kérésére 20.00: Műsorzárá® MAGYAR TV 17.18: Műsorismertetés 17.20: Hírek 17.25: Papírsárkány 18.05: Felelősség és demokrácia 18.40: Játék a betűkkel 19.05: Reklámműsor 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A capuai fiúk üzenete . . . 21.10: Közvetítés a Magyar Állami Qperaházból. Ránki György: Pornódé király új ruhája (szí­nes!) Zenés komédia egy fel­vonásban 22.25: Tv-híradó — 3. kiadás. 2. MOSOK 20.00: Hogyan kell bánni a férfiakkal. Karinthy Frigyes jelenete 20.15: Én és a trombita. Zsoldos Imre műsora 20.50: Tv-híradó — 2. kiadás 21.10: Száraz György: III. Béla. Tv- jótélc JUGOSZLÁV TV 16.50: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Filmsorozat gyermekeknek. 18.30: A Szerb Szocialista Köztársaság eredeti folklór előadó gyermekcsoportjainak első találkozója. 19.00: Tudományos stúdió. 20.30: Gvúitópontban — bel­politikai adás. 21.15: összeütközések a határon — angol fUmsorozat. 22.05: Stúdiónk vendégei:: A Luzern Kama­razenekar. 2. MOSOR 20.30: Szórakoztató zene! műsor. 21.25: A belgrádi dokumentumfüm- iskola: Sveta Pavfovic: A nyírfa. 21.45: A béke odusszeája. 22.15: Hu­szonnégy óra. mert ml is vastagon útónná le­szünk“. A basa idős koráiq állan­dóan vitézi életet folytatott, o magyarokkal jó ismeretségben volt és a végbeli szokástör­vényt becsületesen megtartotta. Vitézségéért a szultán ismétel­ten kitüntette. 1609-ben kine- veze budai basának és ezt a tisztségét haláláig viselte. Halálának pontos dátumára nézve nem áll rendelkezésre semmiféle adat. Takács Sán­dor szerint a basa valószínű­leg 1613-ban halt meg. Kí­vánsága szerint Pécsett temet­ték el. Sírja ma is ismeretlen. Em­lékének megörökítésére 1927- ben javaslat hangzott el Pé­csett, hogy a Basamalom te­rületén emléktáblát állítsanak a következő felirattal: „E telepet a XVI. század vé­gén Gázi (vitéz) vezér Hasszán pécsi, később budai basa ala­pította, kit Pécsett temettek el. Emberséges gondolkodású, jóindulatú férfiú volt, ezért em­léke legyen megörökítve". Az emléktábla azo'nban az­óta sem készült el és a malom­alapító Gázi Hasszán emlékét mq már csak a telep neve: Basamalom jelzi. Pusztai József Régészeti szenzáció Kiskörén A Heves megyei Kisköre hatá­rában útépítés közben felbe­csülhetetlen értékű régészeti le­letekre bukkantak. A feltárás során az első szá­zadtól a hetedik századig há­rom nagy korszak régészeti em­lékei kerültek elő. A leletmentés során nem kevesebb, mint 50 sírt bontottak fel. A sírokban edényeket, nyakláncokat, csa­tokat, színes gyöngyöket talál­tak. Az ékszereket nők és gyer­mekek viselték. A csatok kö­zött több az ezüstverettel díszí­tett. A leletek egyrésze a szar­maták és a hunok idejéből való. A kiskörei lelőhely legna­gyobb szenzációja a gepida te­lepülés felfedezése. Ez a ger­mán néptörzs a Visztula vidéké­ről költözött hazánk területére. A gepida leletek jelentős tör­téneti értékűek. — Olcsó, „Mérd tüzelésű kályhák és 60 literes sózóedények kaphatók. Pécs, 39-es dandár u. 2/C. (x) — A Centrum Aruház munkaruhá­zati boltja Pécs, Sallai u. 8. (x) — A Centrum Aruház vasműszaki közületi raktára, Pécs, Rákóczi út 78. sz. (x) NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT ALKALMAZ A PÉCSI BŐRGYÁR. Jelentkezés: Bolgár Néphadsereg útja 52. szám. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom