Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-02 / 179. szám
6 DUNANTOtl NAPLÓ 1974. Július 2. 9 családi pótlék emelésről Nem az a célunk, hogy minden vízszigetelési és tetőfedési hibát felsoroljunk, hanem, hogy a gyakori hibák ismertetésével segítséget nyújtsunk azok megelőzésére. A munka jellegéből függően készülhet: víznyomás elleni szigetelés, talajnedvesség elleni szigetelés, üzemi- és használati víz elleni szigetelés, tetőfedés. A szigeteléssel kapcsolatos panasz eredhet tervezési, kivitelezési és üzemeltetési hibából. (D A szigetelés jelöléséből származó hibák: Alap- és keresztmetszeti rajzokon a legtöbb esetben vírnyomás elleni szigetelésnél — a szigetelés jelölése az 1. ábra szerint történik. Általában a „Köl'ségvetés"- ben sem szerepel a 4 cm-es beszorító habarcs. 4cm t<e3tOfciTé ÜÜSSiötcs iKXYTtien i.óbr/> UCLYC6 MCive* \ HF3 exTgcreuts © A vízszigetelésben sok a hajlat és sarok, A vízszigetelések legkényesebb pontja közé tartoznak az élek, sarkok, hajlatok. Ezért törekedni kell arra, hogy a szigetelőkérget minél kevesebb töréssel tervezzék. (3, sz. ábra.) uetYTeuen © Vízszintes vasbeton ellen- lemez megszakítása. Víznyomás elleni szigetelésnél a hidrosztatikai nyomásra méretezett vízszintes vasbeton ellenlemezt a pillér alapozása felett megszakítják, ez helytelen. (4. sz. ábra.) A szigetelés megsérülését elsősorban az egyenlőtlen terhelésből származó süllyedés-különbség okozza. WCUV63 MCtVTCUCet 4. Ama © Oldalfalszigetelés hiánya mosdóhelyiségekben. Gyakori eset, amikor a zuhanyozó helyi- séq padlója alatt van szigetelés, de a mellette lévő mosdóhelyiségben nincs. Ennek következménye, hoqy a mosdóhelyiség padló alatti feltöltése rövid idő után átnedvesedik. Ezért a padló alatti födémfeltöltés az állandó vízután-pótlás következtében telítetté válik. így nemcsak a mosdóhelyiség, hanem a jól szigetelt zuhanyozó alatti mennyezeten is átnedvesedések keletkeznek, mert a víz a válaszfalon keresztül ennek feltöltésébe is átszivárog. Olvasóink előtt ismert, hogy kormányunk a múlt év végén módosította a családi pótlékkal kapcsolatos egyes rendelkezéseket. Ezeket akkor részletesebben nem ismertettük, mert a 31/1973. (XII. 23.) Korm. sz. rendelet előírásai csak 1974. június hó 1. napjától léptek életbe. Ismertetése, most az életbelépést követően szükséges. A pótlék összese Változik a családi pótlék ösz- szege 1974. június hó 1. napjától kezdődően. A munkaviszonyban álló dolgozóknak az egy naptári hónapra járó családi pótlék összege két gyermek után összesen 600,— Ft, három gyermek után összesen 960,— Ft, négy gyermek után összesen 1280,— Ft, minden további gyermek után gyermekenként 320,— Ft. Például az öt gyermek után havi 1600,— Ft., stb. Módosításra került az egyedül- I álló, illetve vak dolgozók részé- j re járó családi pótlék összege j is. A rendelkezés értelmében egy gyermek után összesen 300,— Ft, két gyermek után összesen 640,— Ft. három gyermek után összesen 960,— Ft, minden további gyermek után gyermekenként 320,— Ft. Az érvényes családi pótlék rendelkezések értelmében egy gyermek után is jogosult a dolgozó családi pótlékra, ha a gyermek a) tizenhatodik életévét nem töltötte be és testi vagy szellemi fogyatkozása vagy olyan betegsége miatt, amely legalább egy éve tart vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg, állandó ápolásra vagy felügyeletre szorul; b) tizenhatodik életévét betöltötte ugyan, de testi vagy szellemi fogyatkozása vagy betegsége miatt munkaképességét legalább kétharmad részben a jogosultsági idő lejárta előtt elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg. Hyen esetben a családi pótlék összege 1974. június hó 1. napjától kezdődően egy gyermek után havi 300,— Ft, két gyermek utón havi 640,— Ft, miiden további gyermek után gyermekenként 320,— Ft A családi pótlék összege két gyermek után akkor is havi 640,— Ft, ha a két gyermek közül az egyik rokkant vagy szellemi, testi fogyatékos. Külön meg kell említeni, hogy a családi pótlékra jogosult I gyermekek számának csökkenéj se esetén az egy gyermek után i — már csak egy családi pót- i lékra jogosult gyermek van — is jár a családi pótlék, melynek összege havf 300,— Ft. A tíz-tagok családi pótléka A termelőszövetkezeti tagok részére járó családi pótlék ösz- szege is változott. 1974. június hó 1 napjától kezdődően a termelőszövetkezeti tagnak járó családi pótlék összege egy hónapra két qyermek után összesen 500,— Ft, három gyermek után összesen 810,— Ft, négy gyermek után összesen .1080,— Ft, minden további qyermek után gyermekenként j 270,— Ft. így például az öt gyermek után 1350,— Ft. A termelőszövetkezet egyedülálló tagjának és annak a vak termelőszövetkezeti tagnak, akinek házastársa — élettársa — is vak, egy gyermek után havi 270,— Ft, két gyermek után havi 540,— Ft, három gyermek utón havi 810,— Ft, minden további gyermek után gyermekenként 270,— Ft családi pótlék jár. A testi vagy szellemi fogyatékos gyermek esetén a termelőszövetkezeti tag egy gyermek után havi 270,— Ft, két gyermek után havi 540,— Ft összegű családi pótlékra jogosult A családi pótlék összege két gyermek után akkor is havi 540,— Ft, ha a két gyermek közül az egyik rokkant, vagy szellemi, testi fogyatékos. Annak a termelőszövetkezeti tagnak, aki két vagy több gyermek után jogosult családi pótlékra és a jogosultság szempontjából figyelembe vehető gyermekek száma egyre csökken, e gyermek után havi 250,— Ft családi pótlék jár. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a 4/1973. (XII. 23.) SZOT szabályzat 3. §-ának előírását. E szerint, ha az együttélő szülők mindketten jogosultak családi pótlékra, azt az apa jogán kell megállapítani. Az anya jogán kell a családi pótlékot megállapítani abban az esetben, ha saját jogán magasabb összegű családi pótlékra jogosult, mint amennyi az apát megilletné. Az anya jogán kell a családi pótlékot megállapítani abban az esetben is, ha az apa gyermekeiről már legalább két hónapja nem gondoskodik. Tájékoztatónkban többször is előfordult az „egyedülálló”-sag, mint jogosultsági feltétel. Az alábbiakban ismertetjük, hogy a jelenleg érvényes rendelkezések szerint ki az egyedülálló. Ki tekintendő egyedülállónak? Egyedülállónak kell tekinteni azt a személyt: a) aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él; b) akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít; c) akinek hózastársa — kórházi ápolásban részesül, vagy külföldön tartózkodik, — felsőoktatási intézmény nappali tagozatának hallgatója ; — testi vagy szellemi fogyatkozása, vagy betegsége miatt előreláthatólag hat hónapon át teljesen munkaképtelen; — nyugellátásban részesül; — bíróság által elrendelt kényszergyógykezelésben részesül; — letartóztatásban van; — szabadságvesztés büntetését tölti és havi keresete — jövedelme — vagy nyugellátása a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályok alapján járó legkisebb összegű nyugdíjat nem haladja meg (1974. évben a havi 727,— Ft-ot); d) aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, azonban — a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban ; — az életközösség megszűntetése miatt bírói ítélet — bírói egyezség — alapján házastársa részére vagy a házastársánál lévő gyermekük után tartásdíjat fizet, vagy házastársától saját részére vagy a nála lévő gyermekük után tartásdíjban részesül. A most ismertetettekkel szemben nem lehet egyedülállónak tekinteni azt a személyt, akinek élettársa van, mindaddig, amíg az együttélés fennáll. A családi pótlékkal kapcsolatos jogszabályok egyéb rendelkezései lényegében nem változtak, így ismertetésükre most nem térünk ki. Végezetül tájékoztatjuk arról olvasóinkat, hogy a felemelt összegű családi pótlékok kifizetésére a június havi bérek fizetésével együtt kerül sor. Ahol nem a munkahely, hanem a Tár- j sadalombiztosítási Igazgatóság } fizeti a családi pótlékot ott jú- { fiús hónapban történik a fel- | emelt összegű ellátások kifize- * tése. Elfelejtett magyar író: Frankenburg Ádolf Frankenburg Adolf az elfelejtett magyar írók közé tartozik. Száztizenhárom év előtt, 1811. november 11-én a Sopron megyei Németkeresztúron született, ahol atyja Eszterházy herceg gazdatisztje volt. Tíz éves volt, amikor középiskolai tanulmányainak folytatására Pécsre jött. Az egykori ciszterci, a mai Nagy Lajos Gimnáziumba iratkozott be, ahol Garay János, a későbbi író volt iskolatársa. Három évig, 1823-tól 1826-ig tanult Pécsett. Itt szívta magába a magyar szellemet, itt szerette meg a magyar irodalmát. Itt lett a „versmívelés tanulója" — ahogy akkor magát nevezi — és itt „koholó" első írásait is. Pécs volt számára az irodalmi szárny- próbálgatások városa, színhelye. „Őszinte vallomások" című 2 kötetes emlékiratában (Pest, I 1861) meleg szavakkal emléke- [ zik vissza a pécsi évekre, ame- I lyekről így írt: „Tizenöt éves voltam. Október vége felé eljött Pécs- I ről egy rokonom, kivel másnap j oda valék tanulmányaim folytatása végett utazandó. Tiszta szép időben hajtottunk be Pécsre. A városnak gyönyörű fekvését az arany napvilág még bájolóbbá tette. Szép vidék és szép hölgy közt az a különbség van, hogy az első okkor szebb, ha mosolyog, az utóbbi, ha sir! Napjaim, melyeket Pécsett töltöttem, nem tartoztak a vesztett napok közé. Meghozta mindegyik a maga örömét, de a maga baját is. A jó napokat lehetőségig élveztem, a rosszakon sebesen átesni iparkodtam. Annyi bizonyos, hogy Pécsett sok jót és hasznosat tanultam. Eszem megnyílt; de megnyílt szívem is ........ A gimnázium elvégzése után a keszthelyi Georgikonba iratkozott be, de a gazdasági tanfolyamot hamarosan a jogival cserélte fel, melyet Egerben végzett. 1833-tól jurátus volt a pozsonyi egyetemen, ahol megismerkedett Széchenyi Istvánnal, akitől Nagycenken kapott állást, majd Somogy megyében gazdálkodott. Sikertelen próbálkozás után, végülis Pestre ment, ahol az írói pályát választotta. Amikor 1841-ben Kossuth Pesti Hírlapja megindult, a lap munkatársa lett, majd 1843-tól Garay János „Regé/ő"-jénél dolgozott. Igen népszerűek voltak humoros, szellemes fővárosi életképei, amelyekkel tulajdonképpen megalapítója lett a magyar fővárosi tárcának. 1843-ban „Magyar Életképek" címmel havi szépirodalmi folyóiratot indított és ezt 1844-től 1847-ig „Életképek" címmel hetilapként szerkesztette a bécsi biedermeier szellemben. E lap hasábjain láttak napvilágot többek között Vörösmarty Mihály újabb versei is. Frankenburg Adolf legnagyobb érdeme, hogy hazafias szellemű lapja köré tömöritette a fiatal, demokratikus írókat, köztük Petőfi Sándort és Jókai Mórt is. Mint az „Életképek" szerkesztője, egyszer megkérte Kossuthot, hogy engedje nevét dolgozótársainak sorában kinyomatni. Kossuth elkérte tőle a lap munkatársainak névsorát. Átolvasta, majd megjegyezte: „Jól van, nyomassa hát ki az én nevemet is, bár őszintén szólva az ember nem szerethet Petöfi- féle nevek szomszédságába jutni." Petőfi meghallotta ezt s önérzetét méltán sértette e kicsinylő kijelentés. Petőfi talán erre is gondolt, amikor 1847 vége felé „A magyar politikusokhoz" írt versét így kezdte: „Lenézik a szegény költőket Ez elbízott, kevély urak, kik — amint énekli — „az apró napi események múlandó pász- tortüzei". Frankenburg Adolf 1847-ben visszavonult az „Életképek" szerkesztésétől. A lapot Jókai Mór vette át tőle és azt Petőfi Sándorral együtt a Fiatal Magyarország sajtó-orgánumává fejlesztették. Frankenburgot a kormány „kjemelte” a magyar irodalmi élet központjából és 1847-ben a bécsi udvari kancelláriához udvari tolmáccsá nevezte ki. Az 1848-as mozgalmak Bécs- ben érték, a magyar kormánynyal való kapcsolatai miatt gyanúba keverték és 1848—49-ben bebörtönözték. 1849 januárjában szabadult és később a bécsi legfőbb törvényszék fogalmazója, majd 1865-ben az úrbéri legfőbb törvényszék bírójává nevezték Icí. 1866-ban, nyugalomba vonulása után Pesten, 1866—67-ben a „Magyar- ország" és a „Nagyvilág", 1867 —68-ban pedig az „1848" című politikai lapot szerkesztette. Irodalmi és lapszerkesztői tevékenységének elismeréséül, a Magyar Tudományos Akadémia már 1845-ben levelező tagjává, a Kisfaludy Társaság pedig 1867-ben tagjává választotta. 1879-ben az irodaltbi élet képviselői nagy ünnepséget rendeztek ötvenéves írói jubileuma alkalmából. Verseket, adomákat, humoreszkeket, szatírákat írt és ezek a maga korában igen népszerűek voltak. Egyébként ó teremtette meg a Bolond Miska irodalmi alakját. Főbb művei: „Humorisztikai felolvasás és sza- valványok" (Pest 1838); „Estikék" (I—II. elbeszélések, Pest, 1844); „Sirvavigadók" (1—II. Pest, 1857); „Bolond Miska Naptára" (1858); „Őszinte vallomások" (I—II. Emlékiratok, Pest, 1861); „Az öreg Bolond Miska kalandjai szárazon és vizen“ (1863); „Emlékiratok" (1—III, 1867); „Bécsi élményeim" (I—II. Sopron, 1880), „Zsibvásár" (I— II. Pest); „Volkstümliche Sittenlehre" (Bécs, 1854). Kéziratban is maradtak magyar és német nyelvű humoreszkjei, versei, valamint regénytöredékei. Pusztai József /zínhóz mozi SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Nyári szünet MOZI Park: Az audiencia (4, n7, f9) Park Kert: Volt egyszer egy vadnyugat. !., II. (8). (Rossz idő esetén a Kertmozi műsora a teremben!) Petőfi: La Mancha lovagja (4, f7, 9) Kossuth: Az audiencia (10, 12), Az aranyember (f3, hn5), Gyilkossági kísérlet (7, 9) Fekete Gyémánt: Száguldás a semmibe (6). Jószerencsét: özvegy Couderc- né (5, 7). Rákóczi: Fennakadva a fán (5, 7). Kodály K. O.: Egy Kínai viszontagságai Kínában (6). Május 1.: Sötét Torino (f6). Boly: Némo kapitány és a víz alatti város (8). Harkány: Hét tonna dollár (7). Komló, Május 1.: Sötét Torino (4, 6, 8). Komló, Zrínyi: Koma kaladjai (4, 6). Mohács: Rusz- lán és Ludmilla (6), Mohács, Kert: Mackenna aranya (8). Pécsvórad: Lóháton, ógyútűzben (f8). Sellve: Kamaszkorom legszebb nyara (8). Miklós: A játékos (8). Szigetvár: Szerelem a tengeren (6), Ritka látogató (8). * ’'annónia Bár: Szünnap RÁDIÓ KOSSUTH RADIO 4.25—7.59: Jó reggelt! A Kossuth rádió reggelt műsora. Közben: 7.45: mu/of Orvos! tanácsok. 8.00: Hírek. Időjárás. 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 8.20: Komády Gerzson népdalokat és virágénekeket énekel, Fogarassy Béla gitározik. 8.34: Mozart: A varázsfuvola. Kétfelvonásos opera. Közben: 10.00—10.05: Hírek. Időjárás. 11.50: Scheibe: Vadásznyitány. 12.00: Déli Krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Reklám. 12.35: Melódiakoktél. 13.55: Törvénykönyv. Megint egy új rendelet! 14.10: Ezüstpatkó, vaspatkó. Padisák Mihály mesejátéka (ism.). 15.00: Hírek. Időjárás. 15.10: Az élő népdal. 15.20: 1793. Victor Hugó regénye rádióra alkalmazva. III. rész (ism.). 15.59: Hallgatóink figyelmébe! 16.00: A világgazdaság hírei, 16.05: A vasasok védelmében. 16.15: Szovjet dalok fesztiválja. I. »-ész. 16.31: A Budapesti Koncert Fúvószenekar játszik. 16.49: önéletrajzi jegyzetek. Részletek Benjámin László költemé- nvéből. 17.00: Hírek. Időjárás. 17.05: Maria Callas énekel. 17.35: Hol járt — mit csinált? 17.50: Népzenei magazin. 18.30: A Szabó család. 19.Ó0: Esti Krónika. 19.25: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye. 20.30: Kulcsra zárt szobában. Enizó- dok HeaedOs GéTa regényéből. 21.02: Hírek. 21.05: örökzöld dallamok. 22.00: Híre'<. Időjárás. Kb. 22.15: Snorthírek. 22.20: Tíz perc külooli- tika. 22.30: Dietrich Fischer Dieskau és a Schubert-dalok. VII. (befejező rész. Ism.) 23.28—0.25: Nóták. Közben: 24.00: Hírek. Időjárás. PETŐFI RADIO 4.25—7.59: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. Közben: 7.40: Az MRT Közönségszolgálatának tájékoztatója. 8.00: Hírek. Időjárás. 8.05: Kodály-kórusok. 8.30: Részletek Fényes Szabolcs operettjéből. 9.00: Hírek. 9.03: Tudód-e? A Gyermekrádió műsora. 9.28: Verbunkosok, katonadalok. 9.52: Könyvek, tájak, emberek. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. Közben: 10.00. 11.00, 12.00: Magyar, 10.30: Német. 11.05: Angol, 11.30: Orosz nyelvű hírek. 10.18—10.20: Reklám. 11.45—11.50: Babaszerviz. 12.03: Zenekari muzsika. 13.00: Hírek. Időjárás. 13.03: Magyar előadó- művészek Beethoven-fel vételei bői. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00: Kettőtől hatig ... A Petőfi rádió zenés délutánja. 18.00: Hírek. Időjárás. 18.10: Párizsi pillanatok (ism.). 18.40: Júniusban hallották először... Tánczene. 19.14: Gitárral angolul I Az iskolarádió műsora. (ism.)% 19.29: Gyertek gyerekek, énekeljünk! (ism.). 19.53: Jó estét, gyerekek! 20.00: Esti Krónika. II. 20.25: Új könyvek. 20.28: Radnai György nótákat énekel, Árpássy Sándor cim- balmozik. 20.50: ,,Én beszédöm lé- szön most történt dolgokról’’. 21.10: Bach: A-dúr angol szvit. 21.30: ,,Mij szép a mi föladatunk” (ism.). 22.40: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 23.00: Hírek. Időjárás. 23.15: A XX. század zenéjéből, 24.00—0,10: Hírek. Időjárás rádió televízió 3. MŰSOR 18.00: Hírek. Időjárás. 18.10: Magyar zeneszerzők. 18.41: Bemutatjuk a Prágai Madrigálkórus új Lassus-le- mezét 19.31: Diplomaták és katonák a II. világháború kérdéseiről (ism.) 19.51: A Baden-Baden; Dzsessztalál kozó 1974-ben. II. rész. 20.26: Hírek. 20.29: Bemutatjuk Clifford Curzon (zongora) új Schubert-lemezét. 21.13 Az úrhatnám szolgáló Részletek Pergolesi operájából. 21.30: Mahler I. szimfónia. 22.24: Zsebrádiószínház A vaslovag. Kolin Péter hangjátélra 23.00—23.15: Hírek. Időjárás. PÉCSI RÁDIÓ 17.30: Műsorismertetés, hírek 17.35: Krónika a kaposvári X. nyári Üttörőolimpiáról 18.00: Félidőben. Ipari körkép. A riporter: Laky Rudolf 18.15: Jákó Vera és Palcsó Sándor énekel 18.30: Dél-dunántúli híradó 18.45: Werner Müller ének- és zenekarának műsora 19.00: Szerb-horvát nyelvű műsor Az ifjúsáq hullámhosszán. Zenés ifjúsági műsor — Hírek 19.30: Német nyelvű rriűsor Hírek, események, tudósítások — A földekről jelentjük — Újdonságok innen-onnan — önök kérték. Zenés műsor 20.00: Műsorzárás MAGYAR TV 15.48: Műsorismertetés 15.50: Hírek 16.00: Telesport. Labdarágó VB (színes) 18.00: Tavasz Jasznaja Poljanában. Szovjet rövidfilm (színes) 18.10: A KGST a világban. Magyar- ország a_ KGST-ben. A tudományos-műszaki együttműködés 18.40: Játék a betűkkel 19.05: Reklámműsor 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó —■ 1. kiadás 20.00: írott malaszt. Tévéjáték két részben. (14 éven felülieknek!) ! 22.10: Tv-híradó — 3. kiadás 2. MŰSOR 20.00: Műsorismertetés 20.01: Ahogy Európában élűnk. Dokumentumfilm (színes) 20.45: Napos freskók. Szovjet rövidfilm (színes) ! 21.00: Tv-híradó — 2. kiadás 21.20:—22.55: A szüzek városa. Zenés játék (színes, ism.) JUGOSZLÁV TV 15.20: Magyar nyelvű Tv-nap!ó. 16.25: Labdarúgó Világbajnokság. A mérkőzések áttekintése. 17.45: Bábjáték. 18.00: Mondd meg nekem, mondd. 18.30: Olvasmány. 19.00: Fiataloknak. 19.30: Rajzfilm. 20.30: Az Adria titkai. 21.05: Az apa — Tv-dráma. 2. MŰSOR 20.30: Zsenge évek — francia Játékfilm. 22.00: Huszonnégy óra. r / «I
