Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-15 / 192. szám

Megérkezett Pécsre egy mik­roszkóp Oberkochenből és ez­zel méq könnyebb lesz a műtét a pécsi szemklinikán. A Német Szövetségi Köztársaság kisvá­rosából, az Opton gyárból vá­sárolt műszer az egyetlen ilyen modern gyógyászati alkolmatos- ság Magyarországon, legalább­is a szemészetben. Nem kis pénzbe, öt és fél e*er dollárba került és rövidesen megkezdik vele a műtéteket. Az oberkocheni vásárlás a Pé­csi Orvostudományi Egyetemnek és szemklinikájának a rangját Is jelzi, A klinika most kineve­zett új igazgató-professzora, dr. Takáts László kezdte el ugyanis először és mindeddig egyedül a magyarországi mikroszkópos szemsebészetet. Az utóbbi év­tizedben ugyanis új lehetőség jelentkezett a szemészetben: a mikrosebészet. Külföldön már ré. gébben alkalmazzák, Takáts professzor pedig három eszten­dővel ezelőtt kezdett el mikrosz­kóp segítségével műteni. így ugyanis többszörös nagyításban látja azt, amit operál. Alkal­mazták a klinikán a korszerű altatást is. Korábban ugyanis fájdalmas Injekciózóssal érzés­telenítették a beteget műtét előtt, de nem altatták el. A kis­gyerekeket viszont él kellett al­tatni, ami igen nehéz feladat volt, nem egyszer félbeszakítot­ták a műtétet, mert az altatótól a qyerek hányni kezdett. Takáts professzor először 1963- ban Bonnban ismerkedett meg a mikroszkópos szemsebészettel, majd többször tanulmányozta, s két héttel ezelőtt tért haza egy­hónapos angliai útjáról, ahol ugyancsak ilyen műtéteket fi­gyelt meg. Alapos felkészült­séggel — pályafutása alatt ed­dig körülbelül ötezer szemmű­tétet végzett — alkalmazza te­hát a mikroszkópot, s a másik korszerű szemsebészeti eljárást, az altatást. A korszerű gyógyászatban egyre elismertebb, sót bizonyos esetekben egyre nélkülözhetet­lenebb mikroszkópos sebészet — az úgynevezett mikrokirurgia — előnyei s°k beteqet vonzanak a pécsi szemklinikára. Nemcsak az ország egész területéről jönnek Főszereplője a nálunk is i népszerű Ugo Tognazzi, aki egy hajlott korú, de igen fiatalos orvosezredest alakít. A film veszélyes háborús emlékirat, egy szerelmes ez­redes visszaemlékezései alapján. TELEVÍZIÓ Az Állami Operaházból | közvetítik kedden este Rán- ki: Pornódé király új ruhája | c. zenés komédiáját. Szer- j dán a 2. műsorban A ház I címmel láthatunk érdekes l lengyel tévéíiimet egy ma­gányos öregemberről. Szerdán a 2. műsorban folytatódik a vita lakótele­peinkről Unokáink is látni fogják . . . címei. Késő este ugyanitt megismétlik az Úr­hatnám szolgáló c. pergolé- | si vígopsrát, amelynek cím- I «Terepét Vörös Eszter játsz- ! sza: Képünkön Vörös Eszter az Úrhatnám szolgáló­ban. Pénteken Béjart koreog­ráfiájával láthatjuk Ravel: Bolero c. balettjét. A 2. csa­tornán Racin: A pereskedők c. kétrészes komédiáját mu­tatják a' Gyulai Várszínház előadása nvomán. Szombaton különleges szí­nészmúzeumba invitál Vit- ray Tamás bennünket, Az én kabarém címmel- Kellér JDe- 7ső műsorát látjuk. (Fenti 1 képünkön jelenet a műsor- j b'ól.) A Greta Garbo-sorozat következő filmjeként a Krisz­tina királynőt mutatja be a tv éiszakai adásban. G. Garbo mint Krisztina királynő. MOZI A második világháború utolsó napjaiban játszódik a csehszlovák Csata a hava­sokban c. film. Főhőse az első köztársaság alatt kom­munista képviselő volt, a barrikád egyazon oldalán áll a volt rendőrbiztossal. Az ellentétek nem szűnnek meg közöttük . . . Ellenfelek szövetsége, lázas látomások, fiktív beszélgetések alkot­nak izgalmas történetet a szlovák felkelés idejéből. Színes, szinkronizált olasz filmszatíra A tábornok állva alszik. A vörösnyakkendősök város túljelentkezés Ottirö­paradicscm Zánkán Kora délután van, a posta előtt a városka néhány polgára beszélget. — Ha te most nem jössz ve­lem játszani, akkor majd elme­gyek a Balogh Jancsival . .. — Hát menj I — Megyek Is! Azt hiszem az előbbi dialó­gusból világosan kitűnik, hogy kis-polgárokról von szó. A vá­roska pedig, — ahol a beszél­getést ellestük — a Zánka és Balatonakali között elterülő Ba­latoni Üttörőváros ... Kicsiny ország lévén hajlamo­sak vagyunk az elnevezésbeli túlzásokra, — óm a zánkai út­törőtáborra valóban illik a „vá­ros” titulus. Mert nézzük csak: von saját postójo, korszerű ét­terme, gyermekpresszója, könyv­tára, múzeuma, élelmiszer, és ajándékboltra, könyvüzlete, fod­rászata, mini-kórháza, strandja, csónakháza, tízkilométeres, KRESZ-táblákkol ellátott úthá­lózata, modern „lakótelepe” — sőt még igazi folyója — na jó, patakja — is: a Csorsza. És az már igazán természetes, hogy Zánkai képek címmel „városi la­pot" is megjelentetnek ... A Balatoni Üttörővárosnak már történelme is van, méghoz­zá a korához képest egészen „előkelő”: a munkálatok során egy rómoi kori település nyo­maira bukkantak — évezredes tanúbizonyságául annak, hogy a Csorsza völgyét mór időnek előtte ideális helynek tartották a letelepedésre ... Az „újkori honfoglalók" — az úttörőmozgalom vezetői — az 1960-as évek végén jártak erre, s itt mindent megtaláltak, ami­re a qyerekek érdekében vágy­tak. Helyben van a Balaton, a környező hegyek kiválóan al­kalmasak túrázásra, kirándulás­ra, a környék bővelkedik a ter­mészeti szépségek mellett tör­ténelmi emlékekben is... A vörös alapkövét 1969-ben helyezték el, s két évvel később, — az úttörőmozgalom 25. év- fodrulójón — az addig felhú­zott két épületben már kétszáz kisdiák táborozhatott. További történelmi dátumok: 1972-ben vendégül látják az első külföldi gyerekeket, — és megkezdődött a téli őrsvezető-képzés. 1974 nyara: már majdnem kész az út­törőváros, — olyan, mint a ka­masz, már látni, hogy mivé ser­dül, de mén „pattanásos" a ké­pe. Az „elöiegyzett történelem": a következő év végére teljesen befejeződik az építkezés, és 1976-ban, az úttörőmozgalom harmincadik évfordulóján már egy teljesen kész várost avat­hat az ország. Készet, de nem befejezettet, mert már készül­nek vázlatok, tervek, egészen az ezredfordulóig ... A piros nyakkendősök városa 385 holdas területen fekszik, amelyen összesen 24 lokóéoület áll maid, a már említett intéz­ményeken, központi épületen, személyzeti szállón kívül. A gyerekeknek hivatalosan két év múlva „átnyújtott" aján­dék, ha nem is lesz meqlepetés, az értéke annál nagyobb: kö­zel 500 millió forintba kerül a Balaton Üttörőváros. elégedne ennyivel, ám az erdő­ben keskeny út fut felfelé a domboldalon, s utána megint folytatódik a város: H betű ala­kú impozáns nyári épületek so­ra húzódik az erdőben — a nyári táborok. Karcsú lábakon állnak, alul maga az épület kí­nál menedéket az eső elől, s az ügyeletesek csöppnyi üvegka­litkában vigyázzák a tábor rendjét. A szobákat nyugodtan ki lehetne adni első osztályú tu­ristaszállásnak. Tízszemélyesek — éppen egy őrs létszáma — színes heverőkkel, öltözőszekré­nyekkel berendezve ... Most kétlaki életet él a tá­bor: dolgoznak az építők és nyaralnak a gyerekek. Jelenleg 1700 kisdiákot tudnak itt elhe­lyezni, igen kényelmes körül­mények között. A programban arányosan elosztva szerepel a szórakozás, játék, túra, kirán­dulás — és a komoly munka, készülődés a következő év úttö­rőfeladataira. Baranyából az elmúlt hetek­ben 110 kiváló expedíciós mun­kát végzett úttörő töltött két él­ménydús hetet ebben az üveg­be és betonba álmodott város­ban. — D. Kónya — Zalaegerszegen — Első diplomaosztás a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán- Új tanszéki csoportok alakultak A hét végén fejezték be ál­lamvizsgájukat a Pénzügyi és Számviteli Főiskola zalaeger­szegi tagozatának első végzett hallgatói. A három évvel ezelőtt létesített intézményben pillanat- nyilaq T90 nappali és 100 le­velező tagozatos főiskolást ok­tatnak. A nappali — három éves. és a levelező négy éves — tagozaton diplomát szerzett fiatal üzemgazdászokra egy­aránt nagy szükség van vállala­toknál, üzemeknél, termelőszö­vetkezeteknél, de a közgazda- sági szakközépiskolákban is szí­vesen látják őket. Ez évben már kétszeres volt a túljelentkezés a felvételi vizs­gákon. A 160 diákból közel ’ nyolcvanon számíthatnak arra. hoqy szeptembertől Zalaeger­szegen kezdik a tanévet. Az elsősorban Dunántúlról jelent­kezett fiatalok nagyrésze a nap­pali tagozatra kérte a felvételét. Tekintettel g megnövekedett érdeklődésre és igényekre a közelmúltban tanszéki csoporto­kat alakítottak a főiskola tago­zatán. A szervezeti továbbfej­lesztés érdekében kialakított cso- oortok létrehozását a* Oktatási Minisztérium jóváhagyta. Az új intézkedés szerint marxizmus— leninizmus, ■ mezőgazdasági, pénzügyi, matematika-statiszti­ka és szervezési tanszéki cso­portok működnek majd a fő­iskolán. Műtét mikroszkóppal Fenyőcsoportok, sűrű erdővel borított domboldal, — tulajdon­képpen erdőbe bújt az egész település. Zánka szép példája annak, hoqy a kényelem, kor­szerűség és a természet milyen jól megfér egymással. A téli épületektől — üveg és betgn „vidám” együttese — látni a völgyben o Csorsza patak port­ján húzódó elsőrangú műutat, azután néhány lépésnyire sűrű erdősáv zárja le a szemhatárt. A tájékozatlan idegen meg is Mikrokirurgia a szemklinikán Betegek Ctehsz ovákiáhól és Jugoszláviából Színes filmfelvétel a műtétről ide a hagyományosnál korsze­rűbb műtét végett, hanem kül­földről, például Csehszlovákiá­ból, s Jugoszláviából is. A mik­rokirurgia persze nem csoda­szer, de biztonságosabb, ponto­sabb, korszerűbb műtét. Egye­bek között a finom testrészeken a seb összevarrásánál nyújt nél­külözhetetlen segítséget. A most érkezptt mikroszkóp ezt az áldásos munkát kor­szerűsíti még jobban. Az eddigi Német Demokratikus Köztárso- sáq beli mikroszkópokat ugyanis műtét közben a sebésznek kel­lett kézzel szabályoznia, s ez nehezítette a műtétet, amely mikroszkóp alkalmazásával — kezdetben — egyébként is a hagyományosnál háromszor to­vább tart. Ai új műszer hasz­nálata közben a szemsebész a kezével csak operál, s a mikrosz­kópot a lábával szabályozza. Azzal is mindössze a nagyítást változtatja, de így a műszer önműködően beállítja a fény­élességet is. Méghozzá nem csak szakaszosan, mint az ed­digi mikroszkópok, tehát nem csak 5, 10, 15 számértékek sze­rint, hanem ezek között a szá­mok között egyenkénti pontos­sággal. A műtét ideje a régi mikroszkóppal történő munka idejénél 15—20 százalékkal rö- videbb. így a gyakorlott sebé­szek egyes esetekben hagyomá­nyos, vagyis a mikroszkóp nél­küli .műtéti idő alatt tud már vele operálni. Tehát gyorsan, de tízszeres, vagy huszonötszörös nagyításban látva nagy kin­csünket, a szemünket Rövidesen vásárolnak a szem­sebészeti mikroszkóphoz egy tizenhat milliméteres fllmfel- vevőkészüléket is. Ezt rá lehet majd kapcsolni, s felvételt ké­szíteni vele — színesben. F, D. a jugoszláv JH műsorából KEDD: 18.30: Szerb gyermekcsoportok folklór-műsora 22.05: Vendégünk a Luzern Kamarazenekar SZERDA: 19.00: Szórakoztató zene Második műsor: 21.15: Dzsessz-együttesek CSÜTÖRTÖK: 20.30: Dosztojevszkij: Bűn és bűnhő- dés. II. rész. 21.30: A vilógbéke — A győzelem. (Dokumentumfilm) MOZI Park: Francia kapcsolat (4, 6, 8). Park Kert: Az oroszlán ugrani ké­szül (8). Rossz idő esetén a Kert­mozi műsora a teremben! Petőfi: Valaki az ajtó mögött (10, 12). Kincs­kereső kisködmön (f3, f5). Francia kapcsolat (f7). Art Kino: Látogatók (f9). RÁDIÓ Kossuth: 19.30: Nagyon Nagy Fri­gyes. Rádiójáték. Petőfi: 20.26: Az 5 eves Rádió Ka­barészínház műsoraiból. V. rész. 21.39: Slágermúzeum. URH: 19.5é: Hangfelvételek — fel­sőfokon. Bach: h-moll mise. Pécsi Stúdió: 17.35: Fiataloknak. Zenés magazin. HANGVERSENY A Pécsi Szabadtéri Színpadon este 8 órakor a BERGENDI EGYÜTTES műsora. Rossz idő esetén kedden este 8 órakor. Egy színészfamilia él most tovább a pécsi színpadon: Unger Rudolf, egykori pécsi bon- viván, kellemes operettszerepek hőse és Nagy Róza a mecsek- alji teátrum néhány évtizede még népszerű volt szubrettje to­vább él— a lányában. Mert Un­ger Pálma az új évadra elszerző­dött Pécsre, a Debreceni Cso­konai Színházból. Három éves korától álldogált majd minden előadáson a díszletek mögött és leste: m't játszik most apu és mit énekel anyu. Ö tehát nem csak egyszerű­en „színésznő akart lenni világ­élete óta”, hanem ott nőtt fel a világot jelentő deszkák kö­zött, amelyek akkor neki ter­mészetesen méq csak az aput és az anyut jelentették. — Mégsem volt egyértelmű­en sima az utam a pályához — mondja most, a szerződéskötés után. — Előbb táncosnő voltam, aztán kisebb-nagyobb szerepe­ket kaptam a Déryné Színház­ban, míg végre 1968-ban leszer­ződtetett a Miskolci Nemzeti Színház. Tulajdonképpen akkor kezdődött el a pályám. Miskolci szerepemlékei: a Harminchárom névtelen levél Zsuzsija, azután Enikő a Há­zasság az ördöqqel című da­rabban, maid Sík Ferenc ren­dezésében Raka a Hawoi ró­zsájában, De szerette Bőbét is a Ne sióliatok bele című ze­nés vígjátékban. Ekkor született eddigi legszínészibb sztorija: — Kecskeméten is eljátszot­tam, méghozzá gyorsbeugrás­sal. Akkor méq ott játszott apu, de nem szóltunk neki, hadd lepődjön meg. Csak este, az előadáson látott meg . . . sosem felejtem el, ahogy rámnézett. . . Hát kislányom te is ide jutot­tól? De izgalmas volt a Charly nénje című darabban Molly alakítása is. Kettős szereposz­tásban játszották, két másik színésznővel. Aztán az egyik megbetegedett, a másik hirtelen elszerződött és Unger Pálma eljátszotta — jól. Debrecenben Gizust alakítot­ta a Sztár is meztelen című játékban, meq Tanyát, Katajev: A kör négyszögesítése című ötszemélyes . vígjátékában. A pécsi közönségre pedig Ady Endre sorával gondol: „Szeret­ném ha szeretnének!" Simon István t Új szubrett Debrecenből f ’ . ■ t . Ungez Pálma hazajött

Next

/
Oldalképek
Tartalom