Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-04 / 151. szám
Szigetvári Állami Gazdaság „Kinőtte” ruháját a szentlőrinci szakiskola a MÉM segítségére lenne szükség Megyénk szokember képzésének egyik bázisa a szent'őrinci „Újhelyi Imre" Mezőgazdasagi és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet. Ez az Intézet 1929-ben kezdte meg működését, mint Téli Gazdasági Iskola, s mint ilyen a legelső volt az országban, jelezvén megyénk parasztsága igényét a magasabb szakmai műveltség Iránt, ami a gazdálkodás eredményeiben is megmutatkozott, hogy csak Szabadszentkirály, Gerde, Kocsóta községek ma gas színvonalú szarvasmarhatenyésztésére utaljunk. (Talán nem véletlen, hogy éppen ezen községek tsz-ei hozták létre 6 évvel ezelőtt az ország elsó szövetkezeti tejfeldolgozá tár sulását a MECSEKTEJ-et.) A magasszintú szakmai képzés biztosítéka az alapító Banke Antal, majd utóda Varga Géza igazgatók. A két kiváló agrárpedagógus Irányításával 940 „Aranykalászos Gazda” került ki az iskolából, akik közül számosán, ma is vezető szerepet játszanak szocialista élelmiszergazdaságunk fejlesztésében. Új fejezet az iskola történetében A felszabadulás új fejezetet nyit az iskola történetében. Mezőgazdasági Középiskolaként kezdi meg működését, majd 1948. a fordulat éve a mezőgazdaságunkban is — megkezdődik a mezőgazdaság szocialista átszervezése — új igényeket támaszt szakemberképzésünk előtt, a teljesebb képzettségű technikusok nagy tömegét igényli. 1951-ben kerül az Iskola élére a jelenlegi igazgató, Nemé- nyi Ernő, kinek vezetésével 3 éves képzési idővel Mezőgazdasági Technikumként folyik az oktatás és még ebben az évben beindul a felnőttképzés is, levelező formában. Ezen években alakul ki a gyakorlati képzés bázisa a Tangazdaság, melynek vezetésével, éppen az elméleti-gyakorlati oktatás egysége biztosítása érdekében, szintén az iskola Igazgatóját bízzák meg, 1952 nyarán. így a kereteiben már komplett, anyagi feltételeiben azonban eléggé szűkös mezőgazdasági szakoktatási intézmény alkalmasnak ígérkezik, a szocializmus irányába fejlődő mezőgazdaságunk számára megfelelő mennyiségű és minőségű, rendes és felnóttkorú szakkáder kiképzésére, mely feladatának egyre magasabb szinten meg is felelt. 1968-ig, a jelenlegi gazdasági mechanizmus bevezetéséig, amely egyben az iskola képzési profiljának az ismételt megváltozásával járt, a rendes korú tagozatról 687 fő, a levelező tagozatról több mint kétszer annyi, összesen 2100 fő technikus került ki, és minden egyéb véleménnyel szemben legalább 80 százalékuk a mezőgazdaságban (termelés, szakmai-, állami-, vagy pártirányításban) dolgozik. Néhány név a sok közül ide kívánkozik, mint pl. tsz- vezetők (elnök stb.) Vadál Béla, Varga László, Horváth László, Lenkei Jakab, Nagyváradi János, Neiczer József, Reich József, Zsuffa András, Boksái Antal, Háttá József, Haraszti László, Sziveri Kálmán, Hársfalvi Imre, Józsa István, Falus ka Sándor; vagy a szakmai, állami mozgalmi irányítószervek ben dolgozók közül Földvári János, Czégény József, Petőha- zi Szilveszter, Gyenis Pál. Lu- kics József, Tejtermelés és feldolgozás Talán éppen a környék jelen tős szarvasmarha-tenyésztési hagyományai miatt is az iskola már az első időszaktól kezdve az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarha-tenyésztés, tejtermelés, sőt újabban tejfeldolgozás oktatásának bázisa lett, végzettjei közül sokan e speciális területen dolgoznak, pl. Pásztori Csaba, Varga Lajos, Simor Ferenc állatorvosok, Szo- kolóczy Iván, az ÁHatorvostudo- mányi Egyetem tanára, Sza- írá/y Sándor, a Tejkísérleti Állomás vezetője és sorolhatnánk. Az iskola Tangazdasága is főleg a szarvasmarha-tenyésztésben érte el országos sikereit Pallér Gáspár tanár, főagronó- mus és Dömötör Jenő főál lattenyésztő, az iskola volt tanulója, országos hírű szakemberek vezetésével, amit az Országos Mezőgazdasági Kiállításon ebben o szakágban elért 6 nagydíj, számos első és számtalan második, harmadik • díj és dicsérő elismerés fémjelez. De az is, hogy a június első napjaiban rendezendő Baranya megyei tájjellegű szarvasmarha-tenyésztési tanácskozás egyik bemutatója (immár ki tudja hányadszor) éppen a volt Tangazdaság tarcsapusztai tehenészetében lesz. Az iskola állattenyésztési hagyományaiból fakad- talán az, hogy sok volt tanulója egyetemi, vagy főiskolai tanárként oktatja a szakmát, illetve rokon ágait, mint pl.: Pácsa Sándor, Judt Edit, Koréit Ferenc, Mudich Antal, Vincze László és mások. A szentlőrinci iskola tehát szakmai nevelő és gyakorlati bemutató tevékenységével mindig az élen járt szocialista mezőgazdaságunk alapjainak lerakásában, arról nem is szólva, hogy már említetteken felül, tanárai és tanulói mozgalmi tevékenységükkel is aktív szervező munkájukkal is, kivették részüket e nagy feladatból. Dinamikus fejlődés Hasonlóan eredményes múltjához, jelenéhez is, a szocialista élelmiszergazdaság továbbfejlesztésének élharcosa maradt Említettük, hogy jelen gazdaságirányítási rendszerünk bevezetésével egyidöben, 1968- ban az iskola profilja, a szakemberképzés igényváltozásának megfelelően megváltozott Megszűnt a technikum és szakközépiskola lett, most már kifejezetten alsó- és középszintű feladatok ellátására alkalmas szakemberek képzése a felado- ta. A technikusképzésben az iskola, a már végzett, és gyakorlatban dolgozó tanulóinak továbbképzésével, majd ennek befejeztével „technikusminősí- tó" vizsgáztatásával vesz részt A diákok megállják helyüket Az „új mechanizmus" az élelmiszergazdálkodásban a vertikalitás elvét hirdette meg. Vagyis azt a célt, hogy a mezőgazdasági üzemek, ne csak megtermeljék az élelmiszer alapanyagot, hanem azt lehetőleg dolgozzák is fel, sőt éltékesítsék is, bővítve ezzel az élelmiszerválasztékot, és növelve természetesen saját jövedelmüket is. E gazdaságpolitikai célkitűzés országosan elsősorban a tejfeldolgozó tsz-társulások megalakulásában bontakozott ki, és ebben a szentlőrinci iskola ismét élenjárt Az országban elsőként létrejött MECSEK- TEJ társulás megerősödésében teljes szellemi és anyagi erejével résztvett. Tangazdasága belépett a társulásba, sőt annak helyet, épületet biztosított, az iskola pedig beindította a tejipari szakközépiskolai képzést 1970 71. tanévben. Jellemző az ilyen képzettségű szakemberigényre, hogy az országosan meghirdetett beiskolázásra, már az elsó évben 90 tanuló jelentkezett (36 férőhelyre) és ez évben végez közülük 32 fő. Zömmel tsz-ösztön- d íja sok. S hogy az iskola ezt az új feladatot is igen jól oldja meg, két dolgot említünk. Az ez évi országos szakmai tanulmányi verseny döntőjébe 8 tanuló került be az iskolából (az egész országból 31 fő) és ezek közül három fő a III., IV., és V., helyen végzett A tavalyi hasonló versenyen az iskola egy V. helyezést ért el. Hogy a szentlőrinci Iskola tantestülete élelmiszergazdaságunk legaktuálisabb problémái megoldásában kívánja szellemi tőkéjét hasznosítani, azt az eddigieken kívül az is bizonyítja, hogy a sütőipar szakmunkásutánpótlásának égető problémája megoldásához is hozzáfogott két évvel ezelőtt, — és eredményesen. A megyei és városi Sütőipari Vállalatok vezetői szerint az utóbbi 10—15 évben alig 5—6 szakmunkást tudtak kiképeztetni. Jelenleg Szentlórincen 28 fő I. éves és 28 fő II. éves sütőipari szak- munkásjelőlt tanul. Az ez évi J. évesek beiskolázása is hasonló eredménnyel biztat. A segítség a 24. órában jött, mondják a hivatottak. Országos seítségre lenne szükség Nagy kór, hogy a MÉM, főleg épületfejlesztési vonatkozásban nem ad megfelelő segítséget, hisz az iskola „kinőtte" régi ruháját. 320 fő tanulója (210 a kollégiumban lakik) 60 személyes ebédlőben étkezik, amelyre 100 személyes konyhában főznek. Oktatási célokra pedig kénytelenek alagsori (nedves) helyiségeket és alkalmi helyiségeket (üres lakásokat) igénybevenni, hisz az előbbi számokban nincsen benne o 100 főt számláló levelező tagozat, és a felnőtt továbbképzés céljából tartott tanfolyamok. Reméljük azonban, hogy a MÉM mielőbb segíti megoldani e nagymúltú, hasznos munkát végző iskola szűk kereszt- metszetét. Indokolt ez és szükséges, azért, hogy az eddigieknél is hatékonyabban vehesse ki részét abból a nagy feladatnak a megoldásából, amelyet névadója újhelyi Imre, a Magyaróvári Akadémia tanára életcéljául tekintett, de egyedül csupán társadalmi segítséggel lassan haladhatott előre. Bízunk benne, hogy mi, népgazdaságunk teljes súlyával sokkal gyorsabb ütemben, azaz rövidebb idő alatt megoldjuk — mint sok mást is megoldottunk már, a szocialista élelmiszergazdaságunkban. Gazdaságunk 1974. I. 1-én a volt görösgali és szentegáti Állami Gazdaságok összevonása folytán jött létre. Termelési tevékenysége állat- tenyésztés és növénytermelés mint fő ágazatok, e mellett melléktevékenységként működik egy forrólevegős lucernaszárító, takarmánytároló, szárító és keverőüzem, valamint gesztora vagyunk egy agrokémiai társulásnak. Területünk művelési ágankénti megoszlása: Száritó 6948 ha Rét 289 „ Gyümölcsös 6 ii Legelő 1148 „ Erdő 452 „ Fanét 702 „ Összesen: 9553 ha Halmozott termelési értékünk 1973. évi tény 1974. évi terv m/Ft Állattenyésztés 88 467 117 386 Növénytermelés 85 000 88 800 Mellék- és ipari ipari tevékenység 34 172 44 000 Összesen: 207 639 250 1$ Az összes termelési értékből Rorációját kellett megoldani. A az állattenyésztés részesedése munkák 1967-től 1972-ig tartótmint látható, legdinamikusabtak, melynek következtében bizban fejlődik, amely 32,7%-kal tonságosabb lett növénytermenövekszik 1973-hoz viszonyítva. lésünk. Szántóterületünk nagy része mélyfekvésű, korábban belvizes volt. Az egyes ágazatok rentábilissá tétele végett első beruházásként ezen területek me Szántóterületűnk nagy részén igyekeztük a termelést egyszerűsíteni, így csak minimális nö vényféleség termelésével foglalkozunk. Kukorica Búza, árpa Szója Cukorrépa Tck. term, terület Zöldborsó 1973. évi tény 1974. évi terv 2060 he 47,3 q/ha 37,4 q/ho 2050 ha «4,3 q/ha 39,2 q/ha 637 ha 15,4 q/ha 15,4 i q/ha 501 ha 481 q/ha 450 q/ho 1196 ha — — 173 ha 31,5 q/ha 26 q/ha 1973-ban fejeződött be egy 1080 koca-férő helyes AGRO- KOMPLEX-rendszerű sertéstelep építése, melynek évi hízókibocsátása 20 000 db lesz. A sertéstelep járulékos beruházásaként épüft egy 900 va- gonos takarmánytároló, szárító és 2400 vagon évi kibocsátású keverőüzem, amely ellátja a sertés mellett a többi állattenyésztési ágazatot is. Ágazat megoszlásé: Szaryasmarha ebből: tehén Sertés ebből: koca Juh ebből: anya Baromfi ebből: tyúk Tenyésztési célok Az egyes ágazatokban végbemenő specializáció arra ösztönzött, hogy szarvasmarha-állományunkat adottságainknak m-gfelelően fajtaátalakító keresztezéssel „tejelő típusú” állománnyá alakítjuk át. Ennek kapcsán célunk az alábbiakra irányul: I. A tej szárazanyag-tartalmának és mennyiségének növelése. II. Tőgykapacitás, tőgyindex és fejési sebesség javítása. III. Korai érés, könnyű elles. IV. Iparszerű tartási módot tűrő. V. Gazdaságosabb tejtermelés. VI. Napi súlyfelvétel eddigi szintentartása. Ezen célnak várhatóan a „Hungarofriz” tejelő típus felel meg, amely a világ legjobb tejelő fajtái (Holstein-friz, Jersey) valamint a hazai fajta legkedFajta Ütsz. Magyartarka 430 TMB. 73 MTzHF. (F,) 24 Hungarofriz 10 Amint a kimutatásból is kitűnik, nagymértékű javulás tapasztalható mindhárom keresz- tezésű konstrukcióban, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a (MTxHF) Ft-ek első laktációju- kat zárták le és ez még várhatóan 20—25%-kal emelkedik. Hasonló előrelépés van tőgykapacitás, fejési sebesség és tőgynegyedek arányossága tekintetében, amely alapvető feltétele a jó gépi fejhetóségnek. Az üszőállományunkat átlagosan 2—3 hónappal korábban 3 080 db (éves átlag) 1 128 „ 8 425 „ 984 „ 2009 , 960 r 79 374 „ 58 1 84 » vezőbb génarányát tartalmazza. A keresztezés! munkát dr. Horn Artúr akadémikus, az Al- latorvostudományi Egyetem Állattenyésztési Tanszékének vezetője irányításával 1969-ben kezdtük meg. Keresztezésben egyidejűleg használtuk a magyartarka állományunkra a fent említett fajták hím iyaraitól származó spermát, azzal a céllal, hogy kísérleteinken keresztül választ kapjunk, mely módszer jobb a Hungarofriz kitenyésztése felé. E kísérletek még nem lezártak, véleményt még helytelen lenne mondani, annyi azonban bizonyos, hogy mindkét fajta javít állományunk termelési színvonalán. Termelési eredmények Ezt bizonyítják az alábbiakban felsorolt adatok is. (1973. évi laktációs eredmények). Tejelési Tej Zsír Zsír nap kg kg % 271 3657 144,0 3,94 271 3507 171,1 4,88 284 4713 160,0 3,40 280 4970 207,6 4,18 vesszük tenyésztésbe, azaz: TMB 15 hó 350 kg, MTxHF 16 hó 380 kg, Hungarofriz 15 hó 370 kgEzzel tulajdonképpen 2 éves korra ellik az üsző. Tapasztalataink alapján jó takarmány- ellátás biztosítása mellett a szervezetre ez nem káros, termelésijén visszaesés nem tapasztalható. Hizlalásban végzett kísérletek alátámasztották elképzeléseinket, ezt az alábbi vizsgálati eredmények igazolják: TMB MTxHF Beállítási éti. kg 165 190,5 Hizlalási végsúly kg 505 589,0 Tak. napok száma 304 304,0 Egy L napra jutó s. gy. 1118 1310,0 Egykg. sgy.-hoz szüks. abrak Vágási % meleg felek súlya vágás előtti 5.52 5,75 súlyhoz 60,79 60,55 Hús kitermelés 73,62 71,05 Csont 16,13 16.68 Vizsgált egyedek se. 9 • 0 szarvasmarha^ állomány a leilesztési terve • Az állattenyésztés dinamikus fejlődése Takarmányozásunk javarészt hagyományos rendszerre épül. Tehenészetben télen alaptakarmány, kukoricasiló, lucerna, széna, répaszelet, melasz és az egyed hozama alapján abrak- takarmány. Nyári Időszakban zöldlucernát és egynyári szálas takarmányokat etetünk^ Borjúnevelésben 1973. elejétől SALVANA M—15 tejpótló borjútápszert alkalmazunk, ez korai, — 50 napos — korú el yálasztást tesz lehetővé. Növendéküszők takarmányozása télen siló, széna, abrak, nyáron legelő. Hízómarhákat ad- übitum abrak, kisadag siló 5 kg/db és 2 kg/db széna etetésével hizlaljuk, szabadtartásos rendszerben 8 takarmány gépesített Tehenészetünk kötött tartósa, javarészt hagyományos épületekben, ALFA-LAVAL fejőberendezéssel üzemeltetett. Görösgali kerületben működik egy 416 fh-es rövidállásos, kötött rendszerű, ELFA-IMPULSA tej- vezetékes fejőberendezésű Istálló. Itt a trágyázás és a tömegtakarmányok kiadagolósa gépesített. Tervben szerepel e tehenészet 1000 fh-re való bővítése kötetlen tartási rendszerrel és fejőházzal. Ezen állomány gyengébb termelésű egyedert kívánjuk felhasználni (keresztezéssel) húsmarha programunk megvalósítása céljából Nagyszerűen kihasználjuk lehetőségeinket Tervünk, hogy e jelenleg hasznavehetetlen és húsmarha tartásra alkalmas területeinken 1980-ra 600 db hús anyatehenet tartsunk. Jelenleg folyik ezen ágazat tervezése. Eddigi eredményeink alapján úgy véljük, a szarvasmarha- tenyésztésben alkalmazott specializáció adta lehetőségeket jól használtuk ki, s ez gazdálkodásunk eredményességében is kimutatható. Bíró Imre szarvasmarha-tenyésztési ágazatvezető Kasó József igazgató Mezőgazdasági szakemberképzés
