Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-04 / 151. szám

t974. június 4. DUNANTOLI NAPLÖ 3 Tejteimelés minél magasabb színvonalon Tejtermelő és hústermelő gazdaságok A szarvasmarhatenyésztés ha­zánk fő élelmiszer- és deviza- termelő ágazatai közé tartozik. Az egy főre jutó állati eredetű fehérjefogyasztásunk 40 száza­léka a szarvasmarha termékei­ből származik. A fejlett tőkés országokba irányuló népgazda­sági export tekintélyes hánya­dát a szarvasmarha szolgáltat­ja. Szarvasmarhatenyésztésünk Helyzete és fejlesztése ma ép­pen ezért nemcsak az állatte­nyésztő szakemberek körében központi téma és több oldalról vitatott probléma, hanem szinte társadalmi méretekben is a közéleti érdeklődés homlokteré­be került. Nincs még száz éve Megyénkben Is elkészítettük az ágazat fejlesztési program­ját A programot a nagyüze­mek által készített tervekkel összevetettük és a népgazdasá­gi igények figyelembevételével egyeztettük. Ezt a megyei fej­lesztési programot a Megyei Tanács 1973-bon elfogadta. Még nincs Is egészen száz éve, amikor a Kárpát-medencé­ben a fajtaváltás megkezdő­dött és a magyar szürke fajtát, annak különböző korcsait és a riskát a magyartarka morha váltotta fel. A fajtaváltást akkor is a gazdasági viszonyok meg­változása idézte elő. Napjainkba« a szarvasmor- haóllomány növelését és ezen belül a tehénállomány haszno­sítási irányát egyrészt a tej- és vágómarha-termelés iránti nép- gazdasági Szükségletek, más­részt a fejlesztés lehetőségei határozzák meg. A hazai húsfogyasztás növe­lése és a tőkés kivitel forgal­mában hosszabb távon is leg­gazdaságosabbnak ígérkező élőmarha és marhahús export­lehetőségeink a tehénállomány gyorsütémű számszerű fejleszté­sét sürgeti. A tejtermelést a hozol fo­gyasztás, a takarmányozási szük­ségletek kielégítésének mérté­kéig indokolt fejleszteni- Alap­vető követelmény, éppen a tejtermeléssel összefüggésben lévő magas beruházási eszkö­zök lekötése és a jövedelmező­ség miatt is a tehénállomány tejtermelésének magas színvo­nalon való tartása. Ez tulajdon­képpen azt jelenti, hogy a szüksége* tejmennyiséget minél kevesebb, de nagy tejhozamú tehenekkel kell megtermelni. Kevesebb tehén esetében vi­szont csökken a borjú előállítá­si kapacitás. Köztudott, bogy ez eleve behatárolja ez előállít­ható vágómarha termelést. Ezt Fiatalítják a lovászi olajmezőt A lovászi szénhidrogén mezőn az elmúlt 30 év alatt a kőolaj­telepeket mintegy 28—30 szá­zalékban aknázták ki. A földta­nilag rendelkezésre álló kőolaj nagyobb része még a föld gyomrában van. Az olajkihoza- tal, a három évtizede tartó ter­melés során ugyanis csökkent az a rétegenergia, amely a kő­zetben elhelyezkedő olajat a kútba, illetve a felszínre nyom­ja. A lovászi olajmezőn megkez­dődött a fiatalítás technikai ak­ciója. 70 régi, nem termelő kút felújításával széndioxidbesajtoló bázist alakítanak ki. A kőolaj­telepek telítése a második fél­évben kezdődik, de hatása csak 1976-ban jelentkezik majd. Hungaro fríz állomány Foto: Szokolai Ismét a jegyautomatákról A hiba nem a készülékben van Néhány napja kísérleti jel leggel automaták adják a jegyeket a 39-es, 41-es és 42-es járatokon utazóknak. De az emberek egy része meglehetősen vegyes érzel­mekkel fogadta a kalauzpótló szerkezeteket. Ugyanis többen arra panaszkodnak, hogy az automata elnyeli a forintokat és nem ad annyi jegyet, mint amennyinek az ellenértékét abba bedobták. Megkerestük Szakonyi La­jost, a VOLÁN 12-es Vállala­tának helyi személyforgalmi igazgatóját, aki a panaszok­kal kapcsolatban a következő­ket mondotta: — A gondokat az okozza, hogy az utasok még nem is­merik a jegyautomaták keze­lését. Ebből fakad aztán az, hogy az utazók egy része töb bet fizet mint kellene. Ugyan­is számtalan esetben meg­történik még most is, hogy ha több jegyet kívánnak váltani, az első két forintos, vagy az egy-egy forint bedobását kö­vetően nem nyomják le a jegykioldó kart. Azt csak ak­kor használják, amikor már a több jegyért iáró viteldíjat a perselybe tették. Ezért kérjük kedves utasainkat, hogy min­den egyes két forint bedo­bása után nyomják le a jegy- kioldó kart, mert az automata csak egyenként ad jegyet. Amennyiben gondot okozna bárkinek az automata haszná­lata, az autóbuszon szolgála­tot teljesítő kalauz szívesei- ad felvilágosítást. az ellentmondást és nem utol­sósorban a korlátozott beruhá­zási lehetőségeket kell ma át­hidalnunk a szarvasmarhate­nyésztésben. 14000 férőhely Ezek a körülmények és hang­súlyozottan a gazdaságos szarvasmarhatartás technoló- , gióban bekövetkezett mélyre­ható átalakulás, továbbá az, hogy a nagyüzemi szarvasmar­hatenyésztésbe« foglalkoztatot­taik száma perspektivikusan csőkké«, porcmesolóan követeli az állomány hasznosítás szerin­ti differenciálását. Megyénkben a tehénállomány hasznosítás szerinti differenciálását a fen­tiek«« túlmenően még alapve­tően meghatározza két körül­mény. Az egy8r, hogy lényegében napjainkban 34 szakosított te­henészeti telep kezdte meg mű­ködését 14 000 félőhely kapaci­tással. Ezek a telepek teljes tejtechnológióval készültek. Nyil­vánvalóan ezeken a telepeiken tejet kell termelni, méghozzá olyan színvonalon, hogy oz jö­vedelmező legyen. A másik körülmény, hogy a megye mezőgazdasági terüle­tének 24,6 százaléka, rét-lege­lő területének Is 34,6 százaléka kedvezőtlen természeti adottsá­gok között gazdálkodó üzemek tulajdonában von. Ezekben a gazdaságokban még a megkü­lönböztetett támogatás ellenére sem remélhető, hogy a későb­biekbe« a tejtermelés igényei­nek megfelelő Istállókat tudnak építeni. Ezekben a gazdaságok­ban egyszerű, olcsó beruházá­sokkal a húshasznú szarvasmar­hatartás (anya-tehén tartás) feltételeit kell megteremteni. Ennek a marhatartási rendszer­nek egyébként a bevezetése teremti meq a lehetőségét a tehénállomány gyorsabb ütemű létszámfejlesztésére is. Alap a magyartarka A szarvasmarhatenyésztésben természetesen a hasznosítási irányok differenciált kialakítá­sát a jelenleg tenyésztett, me­gyénk szarvasmarhaállományá- nak 97 százalékát kitevő ma­gyartarka állományra kell ala­pozni. Az állami gazdaságok ugyan import útján szereztek be a világ legjobb tejelő faj­tájából, a holstein frízből, de ez általánosságban nem lehet járható út Nemesítő és fajta- átalakító keresztezések útján lehet csak elképzelni oz Inten­zív tejhasznosítású állományok kialakítását. Nemesítő partner­ként kétségtelenül a holstein fríz fajtát kell felhasználni. Ez a fajta jelentősen növelj állo­mányunk tejelékenységét, fejhe- tőségét és a nagyüzemi tartás­technológiához való alkalmaz­kodását. Ezt o nemesítő mun­kát az állami gazdaságok 1972- ben megkezdték. Húsz termelő­szövetkezetben 1973 októbere óta a Szigetvári Állami Gaz­daságban tenyésztett vöröstar­ka homozigóta holstein fríz F—1 bikák felhasználásával in­dult el ez a nagyjelentőségű munka. A Szigetvári Állami Gazdaságban dr. Horn Artur akadémikus irányításával egy új, intenzív tejtermelő fajta, a hungaro-fríz kitenyésztése fo­Kirnyezetvédelini szakmérnököket képeznek Veszprémben 0 Nem várt sikere van az új szaknak £ Baranyaiak is tanulnak Veszprémben lyfk a jersey és holstein fríz fajták felhasználásával. A húshasznú marhatartás alapanyaga is természetesen a meglévő, egyébként általános­ságban kiváló hústermelő-ké­pességű magyartarka állomány. A hústermelőképességre utód- ellenőrzött és javítóhatású bi­kák felhasználásával ezen a téren gyors eredmény várható. Feltétlenül megemlítendő, hogy a Bikali Állami Gazda­ság a világ egyik legjobb fran­cia húsmarha, a Limousine im­portálásával törzstenyészetet létesít. Ennek a fajtának a ne­mesítésben történő felhasználá­sával még a magyartarka cson­tos-hús kitermelési százalékát, az értékesebb húsok arányát is lehet növelni. Felhasználha­tó ez a fajta éppen az éllé* le­folyásának könnyítése érdeké­ben, az intenzív tejhasznú ál­lomány azon részének a fedez­tetésére te, amelyek szaporu­lata nem szüksége* a repro­dukcióhoz, Hanem vágó alap- anyagul szolgál. 1980-ban? A kisüzemi, háztáji és egyéb gazdaságokban, de még azok­ban o termelőszövetkezeti kö­zös gazdaságokban Is, ahol a special izáció feltételei nem biztosítottak, a kettőshasznosí­tású magyartarka állomány te­nyésztése indokolt. Ezért a fajta tiszta vérben történő nemesíté­sére is legalább olyan figyel­met kell fordítani, mint a spe­cializált fajtákéra. A megye tehénállományának hasznosítási irányok szerinti alakulása 1980-ban várhatóan a következő lesz: intenzív te­jelő 33,1, húshasznú 13,7, ket­tőshasznú 59,2 százalék. Pék János a Baranya megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója Pécs déli ipari övezetében közel ötezer négyzetméter alap- területű üzemrésszel és szociális létesítményekkel bővült a Buda­pesti Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Válla­lat új gyára. A háromszáz milliós beruhá­zás eddig mintaszerű pontos­sággal valósult meg: 1972 jú­niusában, az ünnepélyes alap kőletétel első évfordulóján meg­indulhatott a termelés, most pe dig ismét határidőre elkészült a II. ütemben tervezett egység. Ezzel több mint kétszeresére nőtt a gyártó terület, ahol első­sorban stúdiómagnetofonok ké­szülnek, zömmel exportra. A napfényes, tágas, korszerű berendezésekkel, eszközökkel felszerelt műhelyeket folyamato­san foglalják el ■ dolgozok. A kezdeményezésnek nem várt sikere volt Harminc-negy­ven jelentkezőre számítottak, ehelyett 210-en kérték a felvé­telüket a Veszprémi Vegyipari Egyetem környezetvédelmi sza­kára. Jelentkeztek vegyészmér­nökök, geológusok, gyógyszeré­szek és agrármérnökök, orvosok és bányamérnökök, tanárok, kertészek, erdőmérnökök, sőt a a Kőfaragó és Épületszobrásza­ti Vállalat valamint a Kémény­seprő Vállalat szakemberei is. Az aktuális téma éppúgy fel­keltette a friss diplomások ér­deklődését, mint a 70 eszten­dős fővárosi mérnökét és a 72 éves debreceni gyógyszerészét — az utóbbiak az iskola tisz­teletbeli diákjai lettek. A Veszprémi Vegyipari Egye­temen ez év február 1-én meg­kezdődött a környezetvédelmi szakmérnökök képzése. * A gyárakban, üzemekben, o kutató és tervező intézetekben, valamint az államigazgatás egyes területein a legkülönbö­zőbb szakképzettségű dolgozók foglalkoznak környezetvédelmi kérdésekkel. A szükséges isme­retanyagot autodidakta mó­don sajátítják el, mert az egye­temek es foTskolák nappali ta­gozatán ilyen képzés nincs. A Minisztertanács határozata szerint a Budapesti és a Mis­kolci Műszaki Egyetemen, va­lamint a Veszprémi Vegyipari Egyetemen 1974. február 1-vel meg kell indítani a környezet­védelmi szakmérnöki szakot Miskolcon nem tudták megte­remteni az oktatás feltételeit, Budapesten 60, Veszprémben Megszűnik az eddigi kényszerű zsúfoltság, sokkal kedvezőbb kö­rülmények között, szervezettebb lesz a munka az üzemben. A bővülés azt is jelenti, hogy a jelenlegi négyszázötven helyett fokozatosan ezerkettőszázro gyarapodhat a létszám. Szeret­nék elérni, hogy az év végén már hatszázan dolgozzanak Pécs egyik legszebb, legkulturáltabb ipari üzemében, amely a fiata­lok gyára. Az itt dolgozók atlag életkora ugyanis huszonhárom év. A gyár vezetői méltán büsz­kék a fiatalok munkájára. Gyorsan elsajátították a szak­mát, ami azért érdemel külön említést, mert Pécsett ennek az iparágnak nem volt hagyomá­nya. Jóval a félezer fölött van az elszállított stúdiómagnetofo­nok száma, s eddig még nem ' pedig csaknem száz résztvevő­vel megindult a képzés. A környezetvédelmi oktatásra mindenütt a világon az elszi­geteltség a jellemző — általá­nos környezetvédelmi mérnök- képzés nincs sehol. Az USÁ- ban néhány éve az úgynevezett bio-mérnök képzés folyik, ahol a különböző tudományágak is­mereteit igyekeznek komplex mádon a környezetvédelem tematikájába építeni. Angliá­ban a környezetvédelem egy- egy ágának speciális kurzusai terjedtek el. Lengyelországban az egészségügyi mérnökképzést vezették be. Az NDK-ban o levegő tisztaságának, az NSZK- ban pedig a víz tisztaságának kérdései állnak oz oktatás hom­lokterében, — A különböző tudományok csatasorba állítása a környe­zetvédelem érdekében nem volt könnyű teladat — mondja dr. Sági Mihály, a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem adjunktusa, o környezetvédelmi szakmérnök- képzés vezetője. — A biológus, a jogász, a kémikus, a meteo­rológus, az orvos, a műszaki szakember ismereteit közös ne­vezőre hozni szívós munkát je­lentett. Ez csak egy országos méretű összefogással volt le­hetséges. Segítségünkre van az Országos Vízügyi Hivatal, az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium, az Országos Tervhivatal, az Országos Meteo­rológiai Intézet, az Országos Közegészségügyi Intézet, a VI­gyár érkezett kifogás működésűkre, A berendezések jórésze a Szovjetunió nagyvárosainak rádióstúdióiban, színházakban, művelődési házakban üzemel. Az idei terv hétszáz stúdiómag­nó gyártása, több mint száz mil­lió forint értékben. A termelés teljes felfutása után negyed- miiliárd forint körül lesz az évi termelés. Az építők dolgoznak a beru­házás III., befejező szakaszén. A galvanizáló jövő februárban kezdi a próbaüzemelést, július­tól pedig folyamatosan termel. Pécs büszkesége, az új hír­adástechnikai gyár, amely a part és a kormány iparfejlesz­tési, politikájának szellemében valósult meg. A vállalat a fővá­rosban nem számíthatott újabb munkaerőre, itt viszont örömmel fogadták a lehetőséget. A ta­nács anyagi támogatást is biz­tosított, mivel elősegíti a város iparszerkezetének előnyös válto­zását TUKI, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem, valamint a Marx Károly Közgazdasági Egyetem. — Az oktatásnak személyi és tárgyi feltételei vannak ... — Az előadók a környezetvé­delem egy-egy részterületének elismert képviselői. A laborató­riumi gyakorlatokat itt Veszp­rémben az egyetemen és Bu­dapesten a VITUKI-nál, vala­mint a Műszaki Egyetemen tudjuk lebonyolítani. A kétéves képzési idő során a hallgatók két konzultációs központban — Budapesten és Ajkán — félévenként kétszer egy hétig előadásokat hallgat­nak. A laboratóriumi gyakor­lat ideje félévente egy hét A résztvevők, a négy félév során 15 tárgyat tanulnak, és résztvesznek a különböző spe- ciál-kollégiumokon. Ennek so­rán megismerkednek a bioló­giai egyensúlyát vesztett emberi környezet élettani ha­tásaival, közegészségügyi vo­natkozásaival. Áttekintést nyer­nék a környezetvédelem terü­letén dolgozó szakember szá­mára fontos biológiai folyama­tokról. Elsajátítják a levegő, a víz, a talaj szennyezettségét ellenőrző legkorszerűbb analiti­kai módszerek elméletét és gya­korlatát Megismerkednek o levegő, a víz, a növényzet és a talaj károsodását előidéző forrásokkal, valamint azon el­járásokkal, amelyekkel az em­beri környezet védelme biztosít­ható. Ismereteket szereznek az emberi környezetvédelem jogi kérdéseiről. Előadásokat hall­gatnak a zaj- és rázkódésártal- mak elleni védekezésről, a szá­mítástechnikának a környezet­védelemben történő alkalmazá­sáról. Félévente kerül sor a vizs­gákra, majd a képzés állam­vizsgával zárul, melynek sike­res teljesítése után a hallga­tok szakmérnöki oklevelet kap­nak. Közeleg t> vizsgaidőszak, mi­lyen szakképzettségű hallga­tók tesznek vizsgát? — A résztvevők több mint a féle vegyészmérnöki diplomával rendelkezik. Több biológia-ké­mia szakos tanár és orvos, va­lamint agrármérnök hallgatónk van. — Baranyaiak vannak-e? — A Szénbányák, a Gázmű­vek, a VÍZIG és a KÖJÁL egy- egy mérnöke a hallgatónk. * A környezetvédelmi mérnök­képzés jövőjéről csak annyit: most készülnek a szükséges jegyzetek. A tervek szerint 1980- ban a Budapesti Műszaki Egyetem védnöksége alatt a Budapesti Orvostudományi Egyetem és a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem nappali tagozatán önálló környezetvé­delmi szak indul. Mécs László Uj üzemrésszel bővült a pécsi híradástechnikai Kétszeresére nőtt a gyártó terület Idén hétszáz stúdiómagnó készül Jövőre újabb üzemrészeket adnak át

Next

/
Oldalképek
Tartalom