Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-30 / 177. szám

r DUNANTOLI NAPLo 1974. Június 30. Közlemény a Mongol Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének magyarországi látogatásáról Folytatódott a szovjet—amerikai csúcstalálkozó A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának, e Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának és Miniszter- tanácsának a meghívására 1974. június 25—29. között Jumzsagijn Cedenbal elvtárs­nak, a Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Hurál- ja elnöksége elnökének a ve­zetésével hivatalos baráti láto­gatóit tett a Magyar Népköz- társaságban a Mongol Népköz- társaság párt- és kormánykül­döttsége. A küldöttség látogatást tett fővárosi és vidéki ipari és me­zőgazdasági üzemekben, tájé­kozódott a magyar népnek a szocializmus építésében elért eredményeiről, jelen volt az or­szággyűlés ülésszakának meg­nyitó ülésén és a magyar— mongol barátsági nagygyűlésen vett részt. A küldöttséget a ma­gyar dolgozók mindenütt test­véri szívélyességgel fogadták. A mongol párt- és kormány- küldöttség magyarországi tar­tózkodása idején a két fél tár­gyalásokat folytatott, amelyeken részt vett: magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke, Borbándi Já­nos, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a magyar —mongol gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke, Púja Fri­gyes, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, külügymi­niszter, dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága kül­ügyi «osztályának vezetője, Ká­das István, a Magyar Népköz- társaság nagykövete a Mongol Népköztársaságban; mongol részről Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hu- rálja elnökségének elnöke, Zsambin Batmönh, az MNFP Központi Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, a Mongol Népköztársaság minisztertaná­csának elnöke, Tümenbajarin Ragcsa, az MNFB Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács el­ső elnökhelyettese, a mongol— magyar gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság mongol tagozatának elnöke, Dumágijn Szodnom, az MNFP Központi Bi­zottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Ál­lami Tervbizottság elnöké, Lodongijn Rincsin, az MNFP Köz­ponti Bizottságának tagja, kül­ügyminiszter, Puncagijn Sagdar- szüren, az MNFP Központi Bi­zottságának tagja, a Mongol Népköztársaság nagykövete hazánkban. A két párt és kormány kép­viselői eszmecserét folytattak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság barátságának erősítéséről, test­véri együttműködésének bővíté­séről, valamint a nemzetközi helyzet, a kommunista- és mun­kásmozgalom időszerű kérdé­seiről, A testvéri barátság és a köl­csönös egyetértés szellemében lezajlott tárgyalásokon teljes nézetazonosság nyilvánult meg valamennyi megvitatott kérdés­ben. A felek . tájékoztatták egy­mást az országaikban folyó épí­tő munkáról, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt X. kongresszu­sa, illetve a Mongol Népi For­radalmi Párt XVI. kongresszusa határozatainak végrehajtásá­ról. Maggsra- értékelték a ma­gyar és a mongol nép eredmé­nyeit, amelyeket marxista—le­ninista pártjaik vezetésével a szocializmus építésében elértek. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két pártnak és a két országnak a marxizmus— leninizmus, a proletár interna­cionalizmus alapelvein nyugvó kapcsolatait a teljes bizalom, az egyre szorosabb együttműkö­dés és a kölcsönös megértés jellemzi. A két ország testvéri kapcsolatai az 1965-ben alá­írt barátsági és együttműködési szerződés szellemében eredmé­nyesen fejlődnek. Megállapí­tották, hogy a magyar—mongol kapcsolatok erősödnek és sike­resen fejlődnek a kultúra, a tu­domány és az oktatás terén is. Kifejezték készségüket az együttműködés szélesítésére, hogy még jobban elősegítsék a két baráti ország szocialista kultúrájának, tudományos ered­ményeinek kölcsönös megisme­rését. A felek aláhúzták, hogy szün­telenül fejlődik a gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködés, növekszik az árucsere­forgalom a két ország között. Egyeztették a közép- és hosszú­távú népgazdasági terveket Eredményesnek minősítették a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési kormányközi bizottság eddigi tevékenységét A mongol pórt- és kormány­küldöttség látogatása alkalmá­val a két ország képviselői, ki­fejezve országaik sokoldalú együttműködésének fejlesztésé­re irányuló kölcsönös törekvé­süket megállapodást írtak alá a gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködésről. Alá­írták a kulturális és konzuli egyezményt is. A felek ismételten kifejezték készségüket, hogy tovább szé­lesítik a két párt, az állami szervek és a társadalmi szerve­zetek közvetlen együttműködé­sét Hangsúlyozták, hogy a jövő­ben is megtesznek minden szükséges lépést a szocialista gazdasági integráció komplex programjának következetes megvalósítására és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXVIII. ülésszaka határozatai­nak teljesítésére. A mongol párt- és kormány­küldöttség az egész mongol nép nevében kifejezte őszinte elismerését a Magyar Szocialis­ta Munkáspártnak, a Magyar Népköztársaság kormányának és a testvéri magyar népnek azért az internacionalista segít­ségért és támogatásért, amelyet a Magyar Népköztársaság nyújt a Mongol Népköztársaságnak a szocializmus anyagi-műszaki alapjainak fejlesztésében, a nemzeti káderek, a népgazda­ság szakemberei felkészítésé­ben. IS. A felek nagy fontosságot tu­lajdonítanak a nemzetközi fe­szültség enyhülésének, amely­ben meghatározó szerepet tölt be a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország összehangolt, következetes békepolitikája. Hangsúlyozták, hogy a nemzet­közi helyzet kedvező alakulásá­ban kiemelkedő jelentősége van a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán el­fogadott békeprogramnak. En­nek a megvalósítása elősegíti a békés egymás mellett élés el­vének térhódítását, a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok kapcsolatainak bővülését A két ország párt- és állami szervei következetesen dolgoz­nak a béke és a biztonság megszilárdításán. Ezzel össze­függésben elsőrendű felada­tuknak tekintik a szocialista kö­zösség országai egységének erősítését. Kiemelkedő jelentő­ségűnek tartják ebből a szem­pontból a nyolc szocialista or­szág pártvezetőinek a Krím fél­szigeten 1973. júliusában meg­tartott találkozóját. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a Var­sói Szerződés politikai tanács­kozó testületének ez év áprili­sában Varsóban megrendezett ülése hozzájárul a szocialista országok egységének további erősítéséhez, a béke és a biz­tonság ügyéhez Európában és az egész világon. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság tel­jes mértékben támogatja a Szovjetuniónak a fegyverkezési verseny megszüntetése, a lesze- re'ési világkonferencia összehí­vása és a Biztonsági Tanács ál­landó tagjai katonai kiadásai csökkentése érdekében kifejtett erőfeszítéseit. Nagyra értékelik a Szovjet­uniónak a szovjet—amerikai kapcsolatok javítására irányuló kezdeményezéseit és üdvözlik az elért eredményeket. A nemzetközi enyhülés folya­matában különleges szerepe van az európai kontinensnek. A tárgyaló felek üdvözölték az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet első szaka­szának eredményeit és a má­sodik szakaszban történt előre­haladást. Kifejezték reményü­ket, hogy rövid időn belül sor kerül az értekezlet harmadik szakaszának legmagasabb szin­ten történő összehívására. Nagy jelentőségűnek tartják a közép- európai haderőcsökkentésről folytatott bécsi tárgyalásokat A mongol fél nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság ak­tív, céltudatos külpolitikai tevé­kenységét, konstruktív hozzájá­rulását a békés együttműködés fejlődéséhez, a biztonság meg­szilárdításához Európában és az egész világon. Magyar rész­ről őszinte megelégedéssel üd­vözlik azokat az eredményeket, amelyeket a testvéri Mongol Népköztársaság következetes külpolitikájával nemzetközi el­ismerésének kiterjesztésében, tekintélyének megszilárdításá­ban elért A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság vál­tozatlanul szolidáris a hős viet­nami nép harcával és támoga­tást nyújt számára a háború okozta sebek begyógyításához, a szocialista építőmunkához. Elítélik a saigoni adminisztrá­ció és a mögötte álló imperia­lista körök tevékenységét, amely semmibe veszi a párizsi meg­állapodást, és veszélyezteti a térség békéjét. A felek vélemé­nye szerint a Laoszról szóló vientianei megállapodás mara­déktalan végrehajtása Indokína békéjének és biztonságának ügyét szolgálja. Kifejezték őszinte szolidaritásukat a kam­bodzsai hazafiaknak a hazájuk szabadságáért és függetlensé­géért folytatott harcával. Támogatásukról biztosítják a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságnak az ország békés egyesítését szolgáló javaslatait A tárgyaló felek megkülön­böztetett jelentőséget tulajdoní­tanak az ázsiai kollektív bizton­sági rendszer megteremtésére irányuló kezdeményezéseknek. Megállapították, hogy az ázsi­ai biztonsági rendszer létreho­zása egyre fontosobbá válik, s teljes mértékben megfelel a legnépesebb kontinens minden állama és népe érdekeinek. Tá­mogatásukról biztosították a Szovjetunió és más érdekelt or­szágok kormányainak és népei­nek ezirányú javaslatait Elítél­ték azokat a megnyilatkozáso­kat, amelyek az államközi kap­csolatok rendezésének akadá­lyozását, az egyes országok vi­szonyának kiélezését célozzák. A magyar fél nagyra értékeli azt a konstruktív szerepet, ame­lyet a testvéri Mongol Népköz- társaság az ázsiai kontinens békéjének és biztonságának megszilárdításában betölt A felek következetesen támo­gatják az arab népeknek az igazságos és tartós béke meg­teremtéséért vívott harcát. Kö­vetelik az izraeli agresszió kö­vetkezményeinek — a Biztonsá­gi Tanács vonatkozó határoza­tainak megfelelő — teljes fel­számolását és a palesztinai arab nép törvényes jogainak helyreállítását. Nagy jelentősé­get tulajdonítanak a közel-ke­leti kérdéssel fc-'Vkozó genfi l-nnroronrinn/,,,ri * ~ "H sük, hogy a Közel-Kelet problé­máinak igazságos rendezése csak a Szovjetunió és más szo­cialista országok közreműködé­sével lehetséges. Szolidaritást vállalnak a nem­zeti felszabadulásért, a függet­lenség megszilárdításáért har­coló ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai népekkel, és támogatásuk­ról biztosítják őket jogos küz­delmükben. Határozottan elítélik a Chilé­ben végrehajtott katonai pucs- csot, a katonai junta fasiszta rémuralmát. Követelik a chilei haladó erők elleni terror meg­szüntetését, a törvénytelenül fogva tartott hazafiak — köz­tük Luis Corvalón, a Chilei Kom­munista Párt főtitkára — azon­nali szabadon bocsátását. III. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Mongol Népi For­radalmi Párt képviselői kiemel­ték, hogy nemzetközi tevékeny­ségükben továbbra is a kom­munista és a munkáspártok 1969. évi moszkvai tanácskozá­sán elfogadott dokumentumok­ból, valamint pártjaik X., illetve XVI. kongresszusának a határo­zataiból indulnak ki. A marxiz­mus—'leninizmus elveinek meg­felelően, továbbra is lankadat­lanul munkálkodnak a kommu­nista és munkáspártok akció­egységének és eszmei összefor- rottságának erősítésén. Megelégedéssel állapították meg, hogy az elmúlt időszakban újabb lendületet vett a nem­zetközi munkásosztály harca a monopoltőke ellen, fokozódott a béke és a haladás erőinek antiimperialista küzdelme. Kifejezték meggyőződésüket, hogy mindinkább érlelődnek a feltételei az európai kommunis­ta és munkáspártok képviseiői újbóli találkozásának. Egyre in­kább időszerűvé válik a kom­munista és munkáspártok vi­lágértekezletének előkészítése is. A két párt ismételten kifejez­te eltökéltségét, hogy közös harcot vív a jobb- és baloldali opportunizmus, a revizionizmus és a dogmatizmus, a naciona­lizmus, a szovjetellenesség és az antikommunizmus minden formája ellen. Határozottan elítélik a kínai vezetőknek a nemzetközi kom- , munista és munkásmozgalom egysége ellen irányuló akna­munkáját, szovjetellenességét, nagyhatalmi sovinizmusát, a szocialista országok nemzetközi pozícióit aláásó mesterkedése­it. Elvi harcot folytatnak a mao­ista nézetek ellen. A kínai ve­zetés az imperializmus és a re­akció kezére játszik, gyengíti az antiimperialista harc frontját, súlyos károkat okoz a nemzet­közi kommunista- és munkás- mozgalomnak, s ezzel együtt magának a kínai népnek is. IV. A mongol pórt- és kormány- küldöttség magyarországi láto­gatása, a két fél tárgyalásai, és az efért eredmények nagymér­tékben hozzájárulnak a két párt és nép testvéri barátságának, sokoldalú együttműködésének, a szocialista közösség egységének erősítéséhez, a béke megszilár­dításához. A mongol párt- és kormány- küldöttség a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bizottsá­ga, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurólja elnöksége és Minisztertanácsa nevében magyar párt- és kormánykül­döttséget hívott meg hivatalos baráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba. A meghívást a magyar fél köszönettel elfo­gadta. A látogatás időpontját '’arározzák meg, Brezsnyev és Nixon a Krím-félszigetre utazott Szombaton délelőtt a Kreml­ben folytatódnak a szovjet és az amerikai vezetők megbeszé­lései. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára és a hivatalos látogatá­son Moszkvában tartózkodó Richard Nixon, az Egyesült Álla­mok elnöke pénteken úgy dön­töttek, hogy az eredeti prog­ramtól eltérően nem látogatnak el az űrhajósokhoz a Csillag- városba, hanem ehelyett „mun­kanapot" tartanak és szombat délelőtt is a tárgyalóasztalhoz ülnek. Ezt az teszi szükségessé, hogy a mostani csúcstalálkozón a kérdések széles körét szándé­koznak áttekinteni teljes mély- I ségükben. Szombatén reggel a moszkvai lapok bő terjedelemben, fényké­pekkel illusztrált, első oldalas tudósításokban számoltak be a harmadik szovjet—amerikai csúcstalálkozó eseményeiről, a hivatalos tárgyalások megkezdé­séről. Valamennyi újság ismer­tette a csúcstalálkozó nagy nem­zetközi visszhangját * Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra és Richard Nixon, az Egye­sült Államok elnöke szombaton repülőgépen a Krím félszigetre utazott, hogy ott folytassák a legmagasabb szintű szovjet- amerikai tárgyalásokat Szovjet - amerikai megállapodás Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke szombaton a Kremlben aláírta a Szovjetunió j és az Egyesült Államok gazda­sági, ipari és műszaki együtt­működésének elősegítéséről szó­ló hosszúlejáratú megállapo­dást A megállapodás aláírásánál jelen volt több szovjet vezető személyiség, valamint a hivata­los látogatáson a Szovjetunió­ban tartózkodó amerikai elnök kísérete. Leonyid Zamjatyin, a szovjet fél szóvivője a megállapodással kapcsolatban újságírók előtt hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió nagy jelentőséget tulajdo­nít a dokumentumnak, amely hozzájárul a Szovjetunió és az Egyesült Államok kereskedelmé­nek a fejlesztéséhez és tartal­mazza az árucsere konkrét me­MDK—NSZK megállapodások Szombaton délelőtt Berfinben az NDK kormányának részéről Kari Kormes nagykövet, a kül­ügyminisztérium munkatársa, nyugatnémet részről pedig Guenther Pagel, az NSZK bel­ügyminisztériumának osztályve­zetője több megállapodást írt alá, amelyek a két német állam megbízottéiból álló hatórbizott- ság munkájának eredményeként jöttek létre. Az aláírt megállapodások között szerepel mindenekelőtt egy jegyzőkönyv az NDK terü­leti vizei valamint az NSZK parti tengere között húzódó határ menetéről és egy megállapodás, amely nyugatnémet halászok számára lehetővé teszi a halá­szatot az NDK területi vizem a Lübecki-öbölben. Mindkét megóflapodós 1974. október 1-ei hatállyal lép élet­be. Kari Kormes nagykövet, a ha­tárbizottság munkájában részt­vevő NDK küldöttség vezetője az aláírás után tett nyilatkoza­tában elmondotta, hogy az NDK kormánya üdvözli a létrejött megállapodásokat. Annak a re­ményének adott hangot, hogy a határbizottság a jövőben is si­keres, konstruktív munkát folytat majd. chanizmusót is. A szovjet féi meggyőződése, hogy a megál­lapodás elősegíti majd a köl­csönös kereskedelem további fejlesztését szerződéses alapon. Ez a megállapodás megfelel a szovjet és az amerikai kormány fő irányvonalának, amely a két ország együttműködését célozza — mondotta Zamjatyin. Ronald Ziegler amerikai szó­vivő hangsúlyozta, hogy a meg­állapodás a végrehajtó hatal­mat érinti (Executive Agree­ment.) s ilymódon nem szüksé­ges hozzá az amerikai törvény- hozás jóváhagyása. A megálla­podás fontos lépés az ameri­kai—szovjet kereskedelem fej­lesztésében. Tartalmazza azokat a kereteket, amelyekben az amerikai és a szovjet cégek és vállalatok továbbfejleszthetik hosszútávú kölcsönös együttmű­ködésüket LAPZÁRTA Az etióp fővárosban szóm. baton estig nem tisztázódott a helyzet, de a jelek szerint a kormány egyelőre a helyén maradt és tárgyalni próbál az elégedetlen hadsereggel. A kabinet délelőtt ülést tar­tott Makonnen miniszterelnök elnökletével és négytagú mi­niszteri bizottságot nevezett ki, hogy tárgyaljon a hadse­reg vezetőivel a katonák kö­veteléseiről. * Leesett egy négyéves kis­lány a Szent Péter-bazilika kupolájáról. A kislány, szü­leivel, a kupola látogatók számára megközelíthető leg­magasabb erkélyen tartóz­kodott. Egy óvatlan pillanat­ban leesett az 50 méter mélységben lévő kupoladob­ra és szörnyethalt * Szombaton a Szíriái Arab Újjászületés Szocialista Párt­ja (Baath-párt) vezetőségé­nek meghívására különrepü- lögéppel négynapos látoga­tásra Damaszkuszba érkezett a Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, élén Pullai Árpáddal, a Központi Bizottság titkárával. Súlyos bányaszerencsétlenség Lengyelországban A Lengyel Egyesült Munkás­párt Politikai Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöksége mély fájdalommal közli, hogy 1974. jú­nius 28-án Czechowice Dzied- zicében (katowicei vajdaság) a „Silesia” szénbányában tragi­kus következményekkel járó bá­nyalégrobbanás történt. A robbanás hatósugarában 61 bányász tartózkodott, közü­lük 32 életét vesztette. A hala­déktalanul megindult mentőak­ció eredményeképpen sikerült megmenteni 29 bányászt. Kór­házba szállították őket és ott megkapták a szükséges segítsé­get Életük nincs veszélyben. A robbanás okainak és körül­ményeinek alapos kivizsgálásá­ra szakértőkből óllá bizottság érkezett a bányába. A kataszt­rófa áldozatainak hozzátartozóit együttérzéssel és gondoskodás­sal veszik körül. A katasztrófa színhelyére ér­kezett Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, valamint a párt és a kormány több más képviselője is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom