Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-28 / 175. szám

TTM. Június 28. DUNANTOU NAPLÓ Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) termelést és a kereskedelmet egyaránt súlyosan érintő zava­rok miatt, rendkívüli mértékben gyorsult az infláció. Országunk stabilitásának alapvető biztosítékát elsősorban a szocialista országokhoz, és az éppen 25 éves fennállását ün­neplő KGST-hez fűződő szoros kapcsolatunk adta; ez biztosít­ja import-anyagellátásunk terv- szerűségét, egyszersmind kor­szerű termékeink állandóan nö­vekvő piacát Javult . a költségvetés egyensúlya A terv eredményes végrehaj­tását jelzi, hogy az állami költ­ségvetés egyensúlya jobb volt az előirányzottnál és a hiányt is hosszabb idő után, elsőizben, az előző évinél kisebbre szo­rították vissza. Az esztendő ál­talános jellemzésére még el­mondotta a miniszter, hogy fel­halmozásra, a tervezettnél ke­vesebbet, ártámogatásra viszont sokkal többet áldozott a nép­gazdaság. Igaz, a külkereske­delmi és a fizetési mérleg pár­huzamosan igen kedvezően vál­tozott, o kivitel 14, a behozatal pedig 4 százalékkal növekedett. Ugyanakkor az a tény, hogy a nemzeti jövedelem belföldi fel- használása, kisebb mértékben növekedett, mint maga a nem­zeti jövedelem —, nem egyér­telműen kedvező. Az idén és a továbbiakban jobb egyensúlyt kívánunk kialakítani a külkeres­kedelemben, ezért is fokozzuk o szocialista országokból szár­mazó behozatalt A nyersanyagok é$ energia- hordozók világpiaci áremelke­désének gazdaságunkra gyako­rolt hatását elemezte a továb­biakban a pénzügyminiszter. Mint mondotta, a magasabb árszínvonalat és a valóban tar­tósnak mutatkozó irányzatokat Is érzékelnünk és érzékeltet­nünk kell, ezért folytatunk tu­datos árfolyam-politikát, ezért értékeltük fel mértéktartóan a forintot. A jövő évben életbe­lépő új termelői árak is a szük­séges alkalmazkodást szolgál­ják, azzal a megkötéssel, hogy az energiahordozók és alap­anyagok termelői árának eme­lése nem vezethet az árszínvo­nal általános és jelentős emel­kedéséhez. Noha a változások a termelői árakat érintik — hcnsúlyozta Faluvégi pénzügy- miniszter —, néhány terméknél — döntően az üzemanyagok­nál, és tüzelőanyagoknál, a kormány megbízásából az ár­hatóságok megvizsgálják, mi­lyen mértékben kell a fogyasz­tói árakat módosítani. Ezzel egyidejűleq azt is kidolgozzuk — tette hozzá —, hogy milyen jövedelemnövelő intézkedése­ket tegyünk a munkások és al­kalmazottak, a nyugdíjasok, já­radékosok és a gyermekgondo­zási segélyben részesülők bére, illetve járandóságai arányos növelése érdekében. Jóváha­gyott életszínvonal-politikai el­veink és előirányzatoink telje­sítését ugyanis változatlanul alapvető feladatnak tekintjük! A csak mérsékelten bővülő beruházások problémájáról szólt ezu’án a pénzüqyminisz- ter, kiemelve a TVK olefin-üze­me és a hódmezővásárhelyi építőonyaa-avár beruházásai­nak jól példáját. Az egyes ipar­ágak fejlődését mérlegelve di­csérte az építőipar kézzelfogha­tó fejlődésé1, a villamosener­gia-, valamint a vegyipart, amelyek az átlagosnál jobban 'ej'ődtek. és figyelmeztetett, hogy a gépiparban is mea kell gyorsítani n termelés összetéte­lének ó'olakítását. Ami a me­zőgazdaságot illetj — tette hoz—í —, kevésbé éreztük a korábbi aszályt, és az állat- hetegs'riek kártevését. Elsősor­ban a kiváló gabona- és kuko- rtcateanés, s-őlő’crmés, to­vábbá az 1é73—71. évi magas sanvcmalat is menhaladó te­hén- és kocaállomány eredmé­nyeként. a tervezet' 1 százalék helyett, 5 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelése. Az idén már arra le^e* összpon- lasíz-iri — mutatott rá a mi- — b--.., n magasabb terme!-’si kultúrára éníbre na- pvohb hozamokat ériünk el a zöldség-, burgonya- és cukor­répatermelésben is. [ A vállalati gazdálkodásról szólva, egyebek közt arról is szólt a miniszter, hogy a nye­reségrészesedés minden ága­zatban felülmúlta a megelőző évet. Mint mondotta, a személyi jövedelmek tavaly 9 százalékkal növekedtek, s ehhez járul még az egészségügyi, kulturális, va­lamint társadalombiztosítási szolgáltatások jelentős színvo­nal-emelkedése is. A tavalyi és méginkább az idei 5—5,5 szá­zalékos reáljövedelem növeke­dés felülmúlja az eredetileg tervezettet! Mint ismeretes, mondotta g miniszter, kiemelke­dő mértékben nőtt a nagyüze­mi munkások és művezetők bé­re. Most július elsején pedig sor kerül a tanácsi dolgozók bérének javítására. Növekedtek a személyi jövedelmek Szólt a lakosságot érintő adó­politikáról is, amely elsősorban társadalmi célokat szolgál: így a nemrég bevezetett házérték- adó is csak az átlagosnál jó­val nagyobb értékű lakások és üdülők tulajdonosait érinti. Cé­lunk, hogy a társqdalmi szem­pontból elfogadható építési szabályok és szokások betar­tására ösztönözzünk. Elmondot­ta, hogy 1973-ban az előirány­zottnál több, összesen 85 200 lakás épült, s csaknem 1000 lakás építésével megindult a munkáslakás-akció. Befejezésül az egészségügyi és szociális intézményekre, a korszerű gyógyszerellátásra, a kulturális élet fejlesztésére, az általános oktatásra és a szak­munkás-képzésre, valamint a közművelődésre fordított anyagi erőfeszítéseket ismertette. Vé­gül rámutatott: az első félév gazdasági eredményei jók, a termelési növekedés folyamatos, gazdag aratásra számíthatunk, dinamikusan bővül a külkeres­kedelem és javul a beruházási tevékenység is. A várható ered­ményeket minden bizonnyal csak növelni fogja, hogy dolgozó né­pünk közös akciókkal, kima­gasló munkafelajánlásokkal ké­szül felszabadulásunk 30. évfor­dulójára, és pártunk XI. kong­resszusára. Éfénk vita A képviselők, igen változatos módon szóltak hozzá a költség- vetés és általában a gazdálko­dás kérdéseihez. Kissgergely Lajos, a terv- és költségvetési bizottság előadója, a különböző bizottságokban folytatott ta­nácskozások alapján, a többi között az ápolónő-képzés bőví­tését, az oktatási intézmények fejlesztését, a tanácsi kezelés­ben lévő épületvagyon karban­tartását említette, mint meg­oldásra váró feladatokat Áttekintve a vitában elhang­zottakat, elsősorban az életvi­szonyok javulásával, változásá­val és a kapcsolatos feladatok­kal foglalkozó képviselői meg­jegyzések emelhetők ki. Ide tar­tozik életmódunk és szokásaink megváltozásával kapcsolatos számos megállapítás, amelyek a szabadidő eltöltésének, a ta­pasztalható erőteljes utazási kedvnek, tömeges üdülésnek, turizmusnak, a fejlődő belföldi- és nemzetközi idegenforgalom­nak a kérdéséig terjed. Nem véletlen, hogy Szurdl István belkereskedelmi miniszter is elsősorban az idegenforga­lom fejlődését és feladatait elemezte felszólalásában. Mint mondotta, a nemzetközi idegen- forgalomból származó deviza- bevételek 1970 és 1973 között csaknem két és félszereséle emelkedtek, és tavaly elérték a 4,2 milliárd forintot, miközben külföldi utazásainkkal kapcsola­tos deviza-kiadásaink összege másfélmilliárd forint volt Az egyenleg jelentősen aktív, és hozzájárul fizetési mérlegünk egyensúlyához. A kapcsolatos nagy építkezések tagadhatatla­nul költségesek, de bőségesen visszatérülnek — állapította meg a miniszter. Az ellátással kapcsolatban a miniszter közölte: a múlt évben 730 új üzlet és 340 új vendég­Németh István Baranya me­gyei képviselő parlamenti fel­szólalását holnapi számunkban’ részletesen ismertetjük. látó-egység épült Itt említjük beszámolójának a magánkeres­kedelemre vonatkozó megálla­pításait is. Nagy részük becsü­letesen és hasznosan dolgozik, mondotta, s a minisztérium a közérdeket figyelembe véve je­lölte meg a szakmákat, valamint azokat a területeket, ahol mű­ködésük elsősorban kívánatos. Egyébként 1968 óta körülbelül ötezer új magánkiskereskedői engedélyt adtak ki, tényleges számuk azonban csak kétezer­rel emelkedett, s jelenleg 10 300 magánkiskereskedő működik az országban. Számuk nem túlzott, egyes területeken és szakmák­ban még többre lenne szükség, másutt azonban, így a divatáru­kereskedelemben a kívánatosnál jobban nő a létszám, ezért e területen nem adnak ki újabb iparigazolványt. A felszólalásokból következő­en a közművelődés és az okta­tás kérdései és költségvetési tá­mogatása is élénken foglalkoz­tatják a képviselőket. Felszólalt a vitában Szépvöl­gyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, és részletesen beszá­molt Budapest örvendetes fej­lődéséről, gyarapodásáról, a lakásépítésekről, a tömegközle­kedés helyzetéről. Nagy figyel­met keltett Klaukó Mátyás, me­gyei tanácselnök, Békés me­gyei képviselő hozzászólása, amelyben az elmúlt hetek sike­res erőfeszítéseit méltatta az árvízvédelemben, különösen a Körösök vidékén. A sikert, mint mondotta, az emberi erőfeszí­tésen túlmenően az elmúlt évek tudatos vízvédelmi fejlesztésé­nek köszönhetjük, de éppen a legfrissebb tanulságok alapján, úiabb erőfeszítésekre van szük­ség. Elfogadták a költségvetési törvényjavaslatot A javaslatokra, észrevételek­re Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter válaszolt, majd az or­szággyűlés elfogadta a múltevi költségvetésről benyújtott tör­vényjavaslatot. Az ülésszak ma, pénteken a könnyűipari re­konstrukciók megtárgyalásával, s a könnyűipari miniszter ezzel kapcsolatos beszámolójával folytatódik, majd interpellációk­kal fejeződik be. Befejezte munkáját az itivezetiik III. országos parlamentje Az ifjúvezetők III. országos parlamentjének résztvevői teg- j nap délután Sikondán plenáris ! ülésen összegezték a szekciók | vitájában elhangzottakat, kicse­rélték tapasztalataikat, elmond ták javaslataikat az ifjúvezető munka hatékonyabbá tétele ér. dekében. Az országos páriámén csütörtöki záróülésén részt vet dr. Jerszi István, az MSZMf Baranya megyei Bizottságánál titkára, Szabó Ferenc, a Magya Úttörők Országos Szövetségénél főtitkára, Gergely László, a KISz Baranya megyei Bizottságánál titkára, Rakó József, a Magya Úttörők Országos Szövetség« Elnökségének tagja, Benki Gyula, a Baranya megyei Üt törő Elnökség elnöke. A záró-plenáris üléssel csü törtökön befejezte munkáját c „Felelősen és vidáman" jelszc jegyében összehívott négynapo: parlament. Rakó Józsefet kértük arra hogy összegezze a III. országot ifjúvezetői parlament tapasztó latait. — Az úttörőszövetség életé­nek rendkívül fontos szakasza ban került sor erre a harmadik találkozásra. Az ifjúvezetők else két parlamentjén tulajdonkép­pen alapvető kérdésekkel kel­lett foglalkozni: az ifjúvezetők helyzetével, szerepével, az ifjú­vezetői munka elismerésével é: elismertetésével. Mert általáno­san jellemző volt: a fiatalok munkahelyén vagy az iskolában nem kapott megfelelő rangol az ifjúvezetői munka, és az út­törőcsapatoknál sem fogadták őket úgy mint segíteni akaró idősebb, tapasztaltabb testvé­reket. Azóta ezek a kérdések már rendeződtek, az ifjúvezetői munka zöld utat kapott. Most, a sikondai-pécsi parlament ar­ra a fontos feladatra vállalko­tott, hogy megvitassa, tisztázza és kidolgozza: hogyan, milyen módszerekkel dolgozzanak az ifik az úttörőszervezetekben? 6* ez nagyon komoly feladat, amely az ország legkiválóbb | ifjúvezetőinek együttes munká­ját igényelte. — Miben adott újat a Bora- ! nyában megtartott parlamenti — Sok mindennel most, itt, ez alatt a négy nap alatt talál­koztunk először. Csak példa­ként: a Baranya megyei KISZ- Bizottság alapította a parla­ment zászlaját. Itt éreztük elő­ször igazán - a pécsi KlSZ-fia- talokkal való találkozás alkal­mával —, hogy nem idegenként, hanem az úttörőszervezetben dolgozó kiszes vezetőként fo­gadtak bennünket. Ugyancsak újdonságnak számít a sikondai táborban rendezett vezetői akadályverseny is, amelyet kí­sérletnek szántunk, és olyan jól sikerült, hogy a küldöttek elha­tározták: még a nyár folyamán otthon is tartanak hasonló ver­senyeket. Sikondai ötlet az „út- ravaló” is: a különböző szek­ciókban dolgozó megyék kül­döttei a szekció témájának megfelelően ötletes összegezést készítettek, amelyben röviden rögzítették a vita anyagát, és mindegyikben leírtok néhány otthonról hozott, másutt is al­kalmazható ifivezetői módszert Az egyik ilyen útravaló például a pécsi dzsámit ábrázolja, s ha valaki kinyitja a dzsámi ajtaját, kis lapokra írva megtalálhatja benne a szekcióülés minden fontos megállapítását, javasla­tát. Az egyik szekcióban pél­dául arról vitatkoztak: ki a tel­jes értékű ifivezető? A küldöttek kidolgozták, melyek azok a te­rületek, ahol az ifivezetők fe­lelősségteljesen dolgozhatnak, milyen feladatai vannak az ifi­nek, a pedagógusnak, az isko­lának, az úttörő-csapatvezető­nek. És úgy döntöttek, hogy a vita anyagát külön levélbeá megküldik az ország összes út­törőcsapatának. Ilyen országos elhatározás egyébként több Is született Sikondán: a küldöttek csatlakoztak a Győr-Sopron megyeiek „maradj velünk” moz­galmához - egy-egy rfivezető több évig dolgozzon az úttörő- csapatban — és rögtön meg Is rajzolták annak az emlék-jel­vénynek a tervét, amelyet a fél évtizedig folyamatosan dolgozó ifik kapnak majd... — Mi a véleménye a házi­gazdákról? — Udvariasság nélkül: a ba­ranyaiak annyi ötlettel és olyan gonddal rendezték meg a par­lamentet, hogy sokáig emléke­zetes marad, — és biztos vagyok abban is, hogy ez a légkör nagyban segítette a tartalmi munkát is . .. EHSZ-támogatás a magyar termálvíz idegenforgalmi hasznosításához Aláírták az együttműködési dokumentumot A világviszonylatban is jelen­tős magyar termálvíz-kincs üdü­lési és idegenforgalmi haszno­sításának megtervezéséhez, a területfejlesztés műszaki-gazda­sági koncepciójának kidolgozá­sához — magyar kérésre — az ENSZ is hozzájárul. E munka célját, ütemezését és a felada­tokat összefoglaló megállapo­dást, az úgynevezett Project Dokumentumot csütörtökön írta alá Szilágyi Lajos építésügyi- és városfejlesztési miniszterhe­lyettes és Léonce R. Bloch, az ENSZ Fejlesztési Alap európai képviseletének helyettes igaz­gatója. Ezzel hivatalosan is megalakult e szerződés szerinti program végrehajtására létesí­tett regionális fejlesztési és ter­vezési project iroda, amelynek magyar részről Bosznay Anna, az ENSZ képviseletében pedig Miron Marasovic az igazgatója. A megállapodásnak megfele­lően ez az iroda tart szakmai és adminisztratív kapcsolatot az ENSZ és a magyar fél között s összefogja, irányítja a mun­kát, amely szerint a magyar termálvíz-készlet üdülési-ide­genforgalmi hasznosításának lehetőségeit részletesen elemzi és 1976-ig átfogó műszaki-gez- dasági koncepcióban tesz javas­latot a fejlesztés helyére, mód­jára és a megvalósítás feltéte­leire, legcélszerűbb ütemezésé- sére. A megfontoltabb, komp­lexebb gazdasági döntéseket készítik elő ezekkel a tervekkel. Az ENSZ-támogatás lehetővé teszi, hogy kiváló külföldi szak­értők vegyenek részt a tervek kidolgozásában, a magyar szak­emberek külföldön tapasztala­tokat gyűjtsenek, s fontos mű­szereket és más eszközöket sze­rezzenek be a különböző kuta­tásokhoz, vizsgálatokhoz. A megállapodás szerint a költsé­gek kétharmadát Magyarország, egyharmadát az ENSZ Fejlesz­tési Alap fedezi. Az apróíalvak és a költségvetés (Kiküldött munkatársunktól) A pénzügyminiszter ott mondta, jól állunk, jó évet zár­tunk tavaly. A bevételekből fu­tott a kiadásokra. Sőt. Dr. Fa­luvégi Lajos kritikával illetett egyes tanácsokat, például a Fővárosi Tanácsot, mert nem költötte el a rendelkezésre álló pénzt. A vállalatokat, hogy nem használták ki teljes mértékben a hitellehetőségeket. Jó évet zártunk, de azért az expozé rá­mutatott a hibákra is, amit nem jól csináltunk. A beruhá­zások nem kellő előkészítése, a gazdaságtalan termékek, egyes nagyértékű gépek kihasználat­lansága és így tovább. Nem ülhetünk babérjainkon. Az idei félévi gazdasági eredmények egyébként biztatóak, gazdag aratás elé nézhetünk. Jó volt hallani, amikor a pénzügymi­niszter az országosan kibonta­kozó kongresszusi munkaver­senyről beszélt, s megemlítette a Bólyi Állami Gazdaság hib­rid üzemét, amely a mezőgaz­daságban elindítója volt a munkaverseny felajánlásoknak, Ennyit dióhéjban a pénzügy- miniszter expozéjáról. Amiben Baranya méq különösen érde­kelt volt ezen az országgyűlé­sen, Németh István országgyű­lési képviselőnk felszólalása a baranyai aprófalvak megsegí­téséről, Amolyan sorscsapása — pontosabban szólva természeti csapása' — Pécsnek a közép­kori pincerendszer, uqvanolyan Baranyának n’ o-"'iralvak. Az ezzel járó gondok, úgy hiszem, valamennyiünk előtt ismerete­sek. Felszólalásában részlete­sen ecsetelte Németh István is. A lényeg az, hogy kézen kell fogni, hóna olá kell nyúlni az aprófalvaknak, hoqy az élet­színvonalbeli különbségek ne növekedjenek tovább az ottla- kók kárára. Ehhez viszont, okár- hogy is nézzük, központi támo­gatás szükséges. — Az világos, az aprófalvak ügyében a baranyai képviselők közül Németh Istváné a szó, hi­szen maga is kis községben lakik. De miért éppe,n ezzel a témával jött Baranya az ország- gyűlés elé? — kérdeztem az ülés szünetében Németh Istvánt. — Az aprófalvak qondjaival mi már régóta foglalkozunk, s a megye vezetői megpendítet­ték és fokozottabb segítséget kértek, amikor dr. Faluvégi La­jos pénzügyminiszter lent járt a kétújfalui termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Úgy gondolom, hangot kel| adni a dolognak, méqpedig ilyen ma­gas fórum előtt, hogy, amint az iparilaq fejle’len megyék, Baranya is kapjon külön támo­gatást a költségvetésből. Igen, magam is kis községben élek, 31 esztendeje. A körzetemben pediq olyan községek vannak, mint Gorica, Aranyosgadány . ,. És nem messze van hozzánk Gyűrűfű. — Milyen öszegekről volna szó? Egyáltalán, lehet-e erről összeget mondani? — Milliárdokról van itt szó, nem milliókról — mondta Né­meth István. — Jó lenne, ha a támogatást már az 1975-ös költségvetési évben érezné a megye, de persze tisztában vagyunk azzal, hogy ezt nem lehet megoldani eqy költségve­tési évben, hanem fokozatosan, az V. ötéves tervidőszakban, meg a Vl-ban. Szeretnénk vi­szont, ha az aprófalvak gond­jait a következő ötéves terv­időszak célkitűzései rögzítésé­nél figyelembe vennék. Végül megkérdeztem Németh Istvánt, a saját költségvetéssel rendelkező minisztériumoknak év végén mindig akad némi pénzmaradványuk, sikerült-e valamit elcsípnünk? Nos, Né­meth István tíz éve vár a bi- csérdj iskola építésére, s most a művelődésügyi tárca pénzma­radványából sikerült másfél millió forintot kérnie és kapnia az építkezés megindításához. A nyári ülésszaknak ma vége. Eredetileq úgy tervezték, már délben berekesztik az ülést. A képviselők közül azonban igen­igen szép számmal jelentkez’ek felszólalásra, s így késő dél­utánba nyúlik majd az ülés. Fi­gyelemre méltó a felszólalásra jelentkezettek foglalkozása: fő­művezető, nyomdász, varrónő, szövőnő .. . Vagyis több mun­kásképviselő is szót koo. Nem nehéz köve'keztetni. mindebben a munkásosztály helyzetének javítására tett erőfeszítések nyil­vánulnak meg. Miklósvárl Zoltán KOZULETEK, ALLAMI GAZDASAGOK, TSZ-EK, FIGYELEM I Vattanadrág, vattakabát, bekecsek, bundák, szőrme mellények tisztítását és javítását vállaljuk MINŐSÉGI RUHÁZATI SZÖVETKEZET, PÉCS. SALLAI UTCA 1. SZÁM.

Next

/
Oldalképek
Tartalom