Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-27 / 174. szám

DUNANTOLI NAPLÓ Tegnap történt A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának Po­litikai Akadémiáján szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Lázár György minisz­terelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke előadást tar­tott A munka- és üzemszervezés kérdései címmel. Dr. Romány Pál, az MSZMP KB területi gaz­daságfejlesztési osztályának ve­zetője nyitotta meg az előadást, amelyen részt vett politikai és társadalmi életünk számos veze­tő személyisége. A feisöszentmártorrí Zrínyi Ter­melőszövetkezetben tartotta meg soros ülését, szerdán délelőtt a Mecsek és Dráva menti Tsz-ek Területi Szövetségének elnök sé­g e. A Szövetség Társadalmi és önkormányzati Bizottsága nevé­ben Hárstalvai Imre, a bizott­ság elnöke, — egybázaskozári tsz-elnök — tájékoztatta az el­nökséget a tagszövetkezetek­ben megválasztott döntőbizott­ságok működéséről, s tett javas­latot munkájuk megjavítására. Az elnökség meghallgatta Biró Sándor, a szövetségi titkár be­számolóját a tagszövetkezelek- ben megtartott ifjúsági parla­mentek tapasztalatairól. Végül az elnökség Papp Zoltánnak, a szövetség elnökének előterjesz­tésében megtárgyalta a lejárt határidejű elnökségi határozatok végrehajtását, és elfogadta az 1974. második félévi ülésrendet. A bejáró fiatalok helyzete és mozgalmi tevékenysége a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalatnál című előterjesztés szerepelt első napirendi pont­ként a KISZ Baranya megyei Bizottsága végrehajtó bizottsá­gának tegnapi ülésén. A testü­let ezután megvitatta a KISZ Pécsi járási Bizottságának gaz­dasági munkáját, valamint az úttörőcsapatok és az alapszer- vezeteé munkájának' tárgyi és technikai feltételeinek alakulá­sát": A központi bérintézkedések végrehajtásának tapasztalatairól tanácskozott szerdán a Gorkij fasori székházban az ÉDOSZ Központi Vezetősége. Dr. Tamás László, a szakszervezet főtitkára beszámolójában elmondotta, hogy a bérfejlesztést az üzemek­ben a rendelkezéseknek megfe­lelően hajtották végre. Gondot fordítottak arra, hogy az átla­gosnál nagyobb mértékben emeljék a több műszakban fog­lalkoztatottak és a nehéz fizi­kai munkát végzők keresetét. A bérfejlesztés az élelmezésipar dolgozóinak 90 ' százalékát érintette. ti Felelősen és vidáman a II pirossapkások táborában Tamás Jancsi itt Sikondán minden este tízkor felmászik a tetőre és trombitál. Az -,ll si- léntiót" fújja — hangos figyel­meztetésül, hogy jócskán ben­ne vannak már az estében, ide­je lenne nyugovóra térni. A tá­borlakók — az ifjúvezetők III. országos parlamentjének részt­vevői — mindig nagy élvezet­tel hallgatják ezt a szép trom­bitaszólót, de eszük ágában sincs lefeküdni. Hogyisne, ami­kor amúgy is olyan rövid a nap; nekik meg annyi megbeszélni­valójuk van ... A táborélet alapjában meg­határozta a parlament hangu­latát: kötetlenebb, felszaba- dultabb a légkör, nyoma sincs a hivatalos merevségnek — és mégis legalább olyan tartal­mas, elmélyült munkát végez­tek a küldöttek, mintha „ün- neplős-komolysággar egész nap csak tanácskoztak volna. Most első alkalommal rendez­ték tábori körülmények között a parlamentet, ellenvélemény nél­küli, „egyhangú” sikerrel ... Kedden este Pécsre is át­mentettek valamit ebből, az egyébként „kikeverhetetlen” han­gulatból a pirossapkás parla­menterek. A plenáris ülés után pécsi KISZ-fiatalokkal találkoz­tak, — később pedig minden összebeszélés nélkül egymással, a Széchenyi téren. És perceken belül akkora élet volt a téren, hogy jókora tömeg verődött össze, megcsodálni az önfeled­ten játszó, éneklő, szórakozó fiatalokat — Tegnap Sikondára jövet felvettem egy stopos fiút — mondja Mozsgai Miklós, a tá­borparancsnok. — Egész úton arról áradozott, hogy milyen nagyszerűek voltak az ifik este a Széchenyi téren. Pedig ezt aztán az égvilágon senki sem szervezte... Pirossapkás páros ül o lép­csőn, előttük a fűben magne­tofon bömböl. Elmélyülten hall­gatják — a keddi plenáris ülé­sen elhangzottakat Csak úgy, műsoron kívül, magánszorga­lomból. Szerdán délelőtt meg a Kóczián Erzsi csoportjában le­szavazták a szekcióülés vezető­jét: „úgyis olyan kevés az a három óra, teljesen felesleges táborlakók értik, mert valahogy így hangzik: „Luca Zsuzsi azon­nal gyere a kúthoz, várnak a rókák...” A rókák egy jó ideig Zsuzsi nélkül ácsoroghattak a kútnál, mert az egyre sürgetőbb hangú felhívás többször is el­hangzott ... Indulnak az akadályverseny résztvevői — akiknek egy jel­képes gémeskutat kell követni a célig, a másik csoport ebédel, a házak előtt egy társaság „maszek" vitadélutánt tart, — él a tábor. — A, most egy kicsit tikkadt a társaság — mondja Mozsgai Miklós —, úgy látszik a délelőt­ti szekcióülések elf árasztották a gyerekeket. Hogy este itt mi van! Sorban állnak kajáért, és közben olyan csatakióltás-pár viadalt vívnak egymással egy- egy megye küldöttei, hogy zeng bele a tábor.. . Együtt van itt mindenki az ország négy sarkából, és igen jól érzik magukat egymás tár­saságában. Persze közöttük is vannak hangadók, akik viszik a prímet: általános vélemény szerint a Győr megyeieknek és a Pest megyeieknek „van a leg­nagyobb szájuk” — de nemcsak akkor, ha mókáról van szó. Mert a jókedv, felszabadult hangu­lat csak keret — tegnap dél­előtt például öt szekcióban öt igen komoly, az úttörőélettel, az ifjúvezetői munkával kapcso­latos témát veséztek ki a parla­ment résztvevői. Este a tábor előtt, a sikondai völgyben hét tábortűz világí­tott, egynél-egynél három me­gye küldöttei melegedtek és szórakoztak. Ma délelőtt ismét a jelmon­dat első fele lesz érvényben, „felelősen”. A küldöttek szek­cióüléseken folytatják a vitet, délután pedig a táborban tar­tott plenáris ülésen összegezik az elhangzottakat. — D. Kónya — Fiatal népművelők megyei parlamentje Az ifjúsági törvény alapján hívták egybe a fiatal népműve­lők tegnap megtartott I. megyei parlamentjét. A pécsi Fegyve­res Erők Klubja nagytermében mintegy 80 fiatal és pályakez­dő népművelő gyűlt össze. Ra- meisl Ferencné, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa titkára megnyitó szavai után Timár Ir­ma, a Baranya megyei Tanács V, B. művelődésügyi osztálya közművelődési csoportvezetője mondott vitaindítót Ifjúságpoli­tikai törekvéseink — pályakez­dő népművelők címmel. Az ifjúságpolitikai törekvések megvalósításában igen hang­súlyos szerephez jutnak a nép­művelők. Ennek a szerepnek a társadalmi funkciója hasonló i a pedagógusok munkájához. Rokon intézményekben működ­nek, munkájuknak bizonyos pontokon egybe is kell kapcso­lódnia. Milyennek is látja a társadalom a népművelőket? Végletes nézetek alakultak ki, így fest egy csendes „tikkadt" délután a sikondai táborban. Szokolai telv. Rugalmasan alkalmazkodtunk a piachoz szünetet tartani...” így aztán Sajtótájékoztató a külkereskedelem helyzetéről nekik hiaba trombitálták mikro- ■* J fonba a szünetjelet, nem hagy­ták abba a beszélgetést Misi, a tábor kedvence igen­csak irigylésre méltó helyzetben van: ott áll a központi épület előtt a kőpárkányon és minden arrajáró megsimogatja. Ö ugyanis a „guruló” küldött, a debreceniek „gyereke", a csu­pa csapágyból készült fiú ... Kora délután van, a hangos­bemondó igen határozottan Lu­ca Zsuzsit követeli. A „rejtjele­zett” szöveget nyilván csak o Udvardi Sándor külkereske­delmi miniszterhelyettes szerdán a külkereskedelem fejlesztésé­nek kérdéseiről tájékoztatta az újságírókat — Áruforgalmunk — mon­dotta —, a tavalyi igen jó ered­mények utón, az ismert prob­lémák ellenére alapjában az idén is kedvező tendenciát mutat A korábbi stagnálással ellentétben az idén már gyor­sabb ütemben növekszik a szo­Ezer tanuló szórakozása, pihenése Nyári napközis tábor Pécsbány atelepen ? Terület már van, csak a pénz hiányzik Az iskolaév végeztével meg­nyitják kapuikat a nyári napkö­zis táborok. Ezen a nyáron az Acsádi utcai és a Fehérhegyi általános iskolák adnak otthont a gyerekeknek. 1969-ben indultak be a mos­taniakkal azonos szervezetben működő első nyári napközis táborok. A megőrzés szintjéről, mely a gyermeknek, nevelőnek egyaránt kényszerűséget jelen­tett, ezek a formák jelentős előbbrelépést mutatnak. Mindennek ellenére a jelen­legi állapot sem tekinthető ide­álisnak: az iskolai környezet, a zártság, a kőrengeteg jó és rossz időben egyaránt komoly nehézséget okoznak mind a pedagógusnak, mind a gyerek­nek. Igénnyé vált egy, az egész városra kiterjedő nyári napközis tábor létesítése. Az igényt kü­lönösen indokolja, hogy a nyári napközis szolgáltatást nagyrészt i legjobban rászoruló, nehéz "■r'ilmények között élő tanulók veszik igénybe és mindazoknak a családoknak a gyermekei, ahol mindkét szülő egész nap dolgozik. Általában hat—hét­százra tehető azoknak a tanu­lóknak a száma, akik az egész nyarat a táborokban töltik. A nevelés szempontjából felmér­hetetlen jelentőségű a gazdag nyári élmény megszerzése, amit a jelen körülmények között nem igen tudnak biztosítani a peda­gógusok. A városi napközis tábor léte­sítéséhez szükséges megfelelő terület felkutatása hosszú időt és sok utánjárást igényelt. Vé- gülis a tábor megvalósításá­hoz szükséges megfelelő helyet a pécsbányatelepi Gesztenyés­ben jelölték ki. A helyszíni szemle utón az Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság rendelkezésre bocsátotta a területet, ahol a jövőben ezer tanuló foglalkoztatását kívánják megoldani. A nyári napközis tábor he­lyének kijelölését és felmérését a Geodéziai Vállalat végezte, a Pécsi Tervező Vállalat pedig tanulmánytervet készített társa­dalmi munkában. Az‘ építkezés fölött a KISZ Pécs Városi Bi­zottsága védnökséget vállalt. A kivitelezést három ütemben kívánják megoldani; 1974-ben a rendelkezésre álló egymillió forintból megvásárolnák a nap­közis táborhoz szükséges helyet, valamint megrendelnék a ki­vitelezési tervet A második ütemben a konyhát és az étter­met építenék fel, valamint köz- művesítenék az egész területet. A harmadik ütemben huszonöt házikót, azaz foglalkozási helyi­séget, sportpályát építenék fel. A megvalósításhoz, amellyel ezer gyermek nyári egésznapos elhelyezését oldanák meg kul­turált, egészséges körülmények között, jelentős társadalmi fel­ajánlások érkeztek. Azonban mindez még csak terv, aminek anyagi megalapo­zottsága hiányzik. Csak az év­végi pénzmaradványokra szá­míthatnak az építkezésnél, ami igen meghosszabbítja a nyá­ri napközis tábor megvalósítá­sának idejét Szárai Katalin clalista országokból származó import, vállalataink ez évre a tavalyinál 45 százalékkal több gép vásárlására kötöttek szer­ződést szocialista országbeli partnereikkeL A miniszterhelyettes hangsú­lyozta, hogy külkereskedelmünk gazdaságosságának fokozása megköveteli a termékstruktúra tovább korszerűsítését A gép­ipari évi hárommilliárd forint termelési értéket képviselő gaz­daságtalan termék gyártását szűntette be, illetve váltotta fel kelendőbb, új termékkel. A Transelektro növekvő exportjá­ban például már eléri a 60 szá­zalékot az új, korszerűbb cik­kek aránya. A miniszterhelyettes rámuta­tott, hogy továbbra is jelentős bankhitelek állnak rendelkezés­re, valamennyi piacon jól érté­kesíthető termékek gyártásának fokozásához. Tavaly például másfél milliárd forint hitelt vet­tek igénybe a vállalatok az ilyen árualapok megteremtésé­hez, az idén pedig valószínűleg már hárommilliárd forintot bo­csátanak ilyen célra a vállala­tok rendelkezésére. A hazai fejlesztésen kívül igen fontos az is, hogy válla­lataink az eddiginél bátrabban vásároljanak külföldi licence- ket 1968 és 1973 között mint­egy 200 millió devizaforintért vásároltak vállalataink nem szocialista országból licenceket, az elmúlt 2—3 évben pedig örvendetesen megélénkültek li- cenc-vásárlásaik a KGST orszá­gokban is. Ugyanakkor nyugta­lanító jelenség, hogy a tőkés szellemi import a legutóbbi egy-két évben lanyhult. Helyes lenne, ha a vállalati ötéves tervek fejlesztési céljainak ki­dolgozása során külföldi licen- cek és szervezési tapasztalatok átvételének lehetőségeit is fi­gyelembe vennék. Iparunk fejlődése számára igen nagyjelentőségű a KGST országok gazdasági integráció­jának kibontakozása. A koope­ráció és a szakosítás alapján lebonyolított kölcsönös szállítá­saink részaránya a IV. ötéves terv kezdete óta az akkori 5— 8 százalékról 10 százalékra emelkedett, s 1975—76-ra el­éri a 12—14 százalékot, ami természetesen jelentősen tovább fokozható. A KGST országok kö­zötti együttműködés hosszú ideig csupán a gépipar terüle­tére koncentrálódott, a komplex program szellemében ma már sok más ágazatra, például vegy­iparra és a könnyűiparra is ki­terjed. A KGST országokkal 15 sokoldalú szerződést hoztunk létre, a kétoldalú megállapo­dások száma pedig túlhaladja a százat Alapvetően fontos import-ter­mékeink beszerzésének is fő forrósai a KGST-országok, min­denekelőtt a Szovjetunió. Emel­lett azonban fokozódnak vá­sárlásaink a fejlődő országok­ban is. Nyersolajimportunknak 85 százaléka a Szovjetunióból származik. A mezőgazdaság részére szük­séges foszfor-műtrágyát rész­ben hazai gyártásból elégítjük ki, s a műtrágya alapanyagát, a foszfátot a Szovjetunión kívül Algériából és Marokkóból sze­rezzük be a közelmúltban kötött hosszúlejáratú megállapodás alapján. Cellulóz-szükségletűnk kielé­gítését nagymértékben segíti az Uszty—llinszk-i kombinát, amelynek létrehozásában ha­zánk is részt vesz. Mindent egybevetve a minisz­terhelyettes megállapította, hogy külkereskedelmünk rugal­masan alkalmazkodott a piaci j adottságokhoz és kedvező eredményeket ért el. A nemzet- i közi munkamegosztás elmélyí­tése segítségéve! újabb jelen­tős tartalékok tárhatók fel nem­csak külkereskedelmünk, hanem egész népgazdaságunk további előrehaladása számára. a „nemzet napszámosa“ jelző­től az „ingyenélő" jelzőig . .. Az utóbbi sajnos azzal a szem­lélettel „formálódott", amelyik mindenáron látványos kulturális rendezvényeket kér számon a népművelőktől. A közművelődé­si tevékenység konkrét, meg­fogható eredményekben vi­szont rövid távon nemigen mérhető le. Esetleq valóban a „szép", látványos rendezvé­nyekben, amelyekre olykor igencsak rákényszerül a nép­művelő, ha az intézmény cse­kély fenntartási összegét a be­vételekből próbálja kiegészíte­ni. Sükösd Mihály írására hivat­kozva az előadó három cso­portban jellemezte a népmű­velőket. Á „megtalált státusú" népművelő jól felkészült és sze­reti szakmáját. Az „elfogadott státuszban levő átmeneti ál­lapotnak tekinti ezt a munká­ját és csak annyit dolgozik, amennyit a fizetéséért „illik”. Az „elutasított státus” népmű­velője kényszerhelyzeben, — jobb híján dolgozik a közmű­velődésben. Vándormadár, és nem is kíván beilleszkedni munkája körülményeibe, a kö­zösségbe. A népművelők több­sége az utóbbi két csoporthoz tartozik. Nyilván ez is előidézi, hogy a megtalált státusú nép­művelők is igen sok gonddal küszködnek. Különösen, ha fiatalok, A pályakezdő népmű­velők onyagi és szociális gond­jait különböző munkahelyi gondok is tetézik. Ilyen sokak­nál a szakmai felkészültséggel, ennek megszerzésével já­ró gond, vagy az ambíció hiá­nya (vagy elvesztése), vagy az, amikor szakmai partner hiányá­ban egyedül kénytelen min­denféle társadalmi kötelezett­séget és szervező munkát is vállalni. Gyakran a KISZ-szel való kapcsolatuk sem kielégítő. A több mint 100 fiatal bara­nyai népművelőnek mindössze 63 százaléka KISZ-taq és veze­tőségben aliq néhányon mű­ködnek. Közéleti kapcsolatok nélkül viszont nem képzelhető ef a közművelődés — hangsú­lyozta vitaindítójábeti Timár Ir­ma. A parlament szekció ülések­ben folytatódott, majd a szek­cióvezetők a délutáni plenáris ülésen számoltak be a könyv­tárosok, a művelődési otthon­ban dolgozók, valamint az egyéb intézmények népművelői­nek javaslatairól. Mint Timár Irma összefoglalójában is hangsúlyozta: mindhárom szek­ció tanácskozása igen ered­ményes volt. A fiatalok őszin­tén, tárgyilagosan, tényekkel bizonyítva tárták fel saját mun­kájukkal kapcsolatos gondjai­kat, problémáikat, ötleteiket, elképzeléseiket. Lényeges, köz­érdekű kérdésekről szóltak. Jar vaslataik jelentős részét továb­bítják illetékes helyre, ahol a közművelődési törvény előké­szítésén dolgoznak. A fiatal népművelők első me­gyei parlamentje Bernics Fe­renc művelődésügyi osztályve­zető zárszavával fejeződött be. Asztalos szakmunkásokat, betanított munkásokat, női, férfi segédmunkásokat FELVESZÜNK. PÉCSI SZOLGÁLTATÓ- IPARI VALLALAT, Pécs, lot* Károly a, 2,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom