Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-26 / 173. szám
«mjantoML DUNANTOll NAPLÓ A 3 liprafd gyűjtemény — a tizaltiszertár padlásán.. Falumúzeumok Baranyában Több felelősséggel, tudatos összefogással! Újfolyóirat Kultúra és közösség Kultúra „házhoz szállítva“ Befejeződtek az SZMT kulturális körműsorai Kilencezer néző — 36 helyen A Népművelési Intézet új negyedéves folyóiratot ad ki Kultúra és közösséq címmel. A folyóirat a közművelődés elméleti problémáival foglalkozik; szociológiai, pszichológiai, művelődés-történeti, pedagógiai, módszertani tárgyú tanulmányokat, esszéket, interjúkat tartalmaz. „Horizont’’ rovatában külföldi kutatási eredmények is helyet kapnak. A folyóirat első száma július végén jelenik meg: kiadja a Népművelési Propaganda Iroda (1442 Budapet, VII. Gorkij fasor 45). — A honismereti szakkörök száma nem változott — mondotta — ma is 40 körül van. Egyéni vagy szélesebb körű iskolai gyűjtő munka persze sokfelé, csaknem minden nagyobb iskolában folyik. A törekvés megvan a bemutatásra is. Rendszerint iskolákban kialakul egy kis helytörténeti sarok. Ha a pedagógus egyéni gyűjtő, akkor a saját anyagát is általában ott tartja. Az elkallódás veszélye sajnos itt is fennáll. Bogódon egy pedagógus házaspár gyönyörű néprajzi anyagot gyűjtött, össze. Külön helyiségben állították ki az iskolában. Pár éve nyugdíjba mentek, elköltöztek, az anyag nagy része elkallódott... Értékes viseleti néprajzi anyag gyűlt össze Devecseren, Átán, Hidason, Sásdon, Mórokon is. Ezek nem védett anyagok, a veszély itt is fennáll... A nyári továbbképzéseken sok szó esik Vannak magángyűjtemények és vannak falumúzeumként 'smert helyi közgyűjtemények, kiállítások. Mindkét esetben a honismereti mozgalom szakköri vezetői és egyéni gyűjtők is rokonszenves hagyományápoló szándékkal törekednek a rrég föllelhető emlékek megőrzésére, bemutatására. A rátalálás pillanatnyi öröme azonban gyakran feledteti velük a bejelentés kötelezettségét, lelkesedésük pedig nem mindig terjed ki a begyűjtött anyag szakszerű, biztonságos megőrzésére hosszabb távon is. Mi hozhatna javulást ebben? Annak a szemléletnek a kialakítása, hogy a néprajzi és nely- történeti értékek megmentése kizárólag a társadalmi gyűjtők, a népművelők és a múzeumi szakemberek tudatos összefogásával lehetséges. Waflinger Endre Hémf Irigységgel hallottam a rádióban: tanácskoztak a honismereti mozgalom budapesti szakemberei, társadalmi aktívái, gyűjtői. Történelemtanárok és muzeológusok... Az eredményekről és főleg a tennivalókról pálunk Baranyában sem kevesebb a tanácskozni való, de ez szinte megoldhatatlan. A társadalmi gyűjtők, szakkörvezetőle ahányon, annyifelé dolgoznak, s éppen a pedagógus köztük a legkevesebb. Honismereti mozgalom ettől fügqetlenül van, él és terebélyesedik, csak épp azt rém tudjuk pontosan: hol és milyen mértékben. Tormáson rosszul sáfárkodtak Pár éve cikket írtam a baranyai falumúzeumok ügyében. A szó „falumúzeum“ persze nem pontos, mert jobbára helytörténeti gyűjteményekről, kiállításokról van szó, esetleg valamilyen emlékházról. De most mór meghonosodott, maradjunk ennél. Egy részük a megyei múzeum-igazgatóság kezelésében van (pl. Sellye, Siklós, Pécsvá- rad, Mohács, Szigetvár) műemléki-muzeális bemutatóként vagy állandó kiállításként (pl. Ibafán a pipamúzeum, Boldogasszonyfán Hoffer János faragó, Bakó- cán Sáfrány Géza fazekas népművész anyaga.) Vannak tehát gyűjtemények, vagy múzeumok a faluban és vannak falumúzeumok. Utóbbiak léte vagy létrehozása szorosan összefügg a honismereti mozgalommal. Általában helytörténeti és néprajzi gyűjteményekről van szó, valahol külön helyiségben vagy házban, s közülük a sikeresebbek, értékesebbek mindig a társadalmi gyűjtők és a múzeumi szakemberek .összefogásával formálódtak ma is megtekinthető rendszerbe. , (Pl. Egerpgon, Kásádon.) Általában valaki: egy- egy lelkes, áldozatkész pedagógus, tanácsi vezető nevéhez fűződik az ilyen kiállítás megteremtése. Tehát jobbára egy személyhez fűződik, s ennek van egy hátulütője is. Ha az Illető eltávozik a faluból, a szép, értékes gyűjtés könnyen a tormási falumúzeum sorsára juthat Tormáson 1965-ben avatták fel a közel 400 táji, néprajzi tárgyat bemutató falumúzeumot Nem sokkal később ennek a szervezője elkerült a faluból. A múzeum anyagát a helyi tanács másik házba költöztette, majd ismét vándorolt, végül kikötött a helyi tűzoltószertár padlásán... Szél fújta, eső verte, kézen-kö- zön hányódott. Nyolcvan százalékát azért sikerült megmenteni, de a tormási falumúzeum végleg megszűnt. Nem vigyáztak rá, rosszul sáfárkodtak vele. Értekék veszélyben A meglévő vaqy készülő-gya- rapodó helytörténeti gyűjtemények száma persze az említetteknél jóval nagyobb. Erről a honismeret megyei szakreferensét, dr. Vargha Károly főiskolai tanárt kérdeztem. A Baranya megyei szocialista brigádok tetszéssel fogadták azt a kulturális körműsort, amelyet kiváló munkájuk jutalmául szervezett számukra a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa. A körműsor 1973. november 12-én indult Sellyén és Vajszlón és nemrégen, június 10-én fejeződött be Pécsett, a Ságvári Művelődési Házban megtartott „Szabadság, szerelem" című rendezvénnyel. Két típusú műsorral szerepeltek körutazásukon a Pécsi Nemzeti Színház tagjai: nyolc színész, ugyanennyi énekes, egy zongorista és egy karmester. A „Szabadság, szerelem” című műsor, amelyet tízszer adtak elő, a szerelemről és a forradalomról szóló klasszikus és modern költeményeket, opera- és operett-részleteket tartalmaz. A „SZOT-üdülés 1973" cimű műsor viszont vers, próza, humor, szatíra, nép- és táncdal sajátos együttesét vonultatja fel. Ez utóbbit huszonhatszor mutatták be. A rendező szerv, az SZMT kulturális és agitációs-propa- ganda munkabizottságának egyik legfontosabb célja az volt, hogy a fizikai dolgozóknak szervezett szórakozást, a szabad idő hasznos eltöltését biztosítsa kulturált és igényes formában. Arra is törekedtek, hogy o könnyebb műfajokon keresztül jussanak el a nézők a nehezebb műfajokhoz; például az operához. A munkások az előadások utón rendszeresen találkoztak, elbeszélgettek az előadókkal. A baranyai állami gazdaságok, erdészetek dolgozói, szénás ércbányászok, építőmunkások — mintegy kilencezren — látták, hallották a két műsort, összesen 36 helyen. így többek között Komlón, Majláth-pusztcn, Felsőkövesden, az Építő és Ércbánya Munkásszállóban, a Porcelángyárban. A rendezvényt látogató mezőgazdasági szocialista brigádtagok száma például meghaladja a kétezret Az SZMT 1970 óta szervezi ezeket a jutalom körműsorokat a szocialista brigádok részére. Korábban megismerkedtek már a brigádtagok a Mecsek Fúvósötössel, a Pécsi Balettel, Béres Ferenccel, a Pécsi Nemzeti Színház opera- és operett-énekeseivel, próza- és versmondó színészeivel. A különböző művészetekhez, művészeti ágakhoz így jutott közelebb a távoli, kis települések, tanyák egyre több dolgozója. Amint kiderült, a „házhoz érkező” kultúrát szívesen fogadták. Részlet az átai falumúzeumból. Baranya értékelnek megmentéséről a jövő, a közművelődés számára. Ebben a nevelők sokat tehetnének, de sajnos ők vannak a legkevesebben. 17 éve irányítom a szakköröket, eddig összesen két történelem szakos tanár vállalt szakköralakítást. Egyikük azóta már levéltárosként dolgozik... A kép nem túl vigasztaló. Annak a tudatában sem, hogy lelkes társadalmi munkások, vagy úttörők, diákok százai, ezrei áldozatkészen és önzetlenül végigjárják a házakat, a padlásokat, hogy esetleg értékes néprajzi, helytörténeti anyagokat megmentsenek. Ám itt bizony csak egy egészen kevéssel több tájékozottság, tudományszeretet, s ha ez már megvan, egy kicsivel nagyobb felelősségérzet bizony elkelne a felnőttek részéről, olyasmire, amit egy általános iskolás is teljesíthet. S ezzel pótolhatatlan értéket segíthet szakszerűen megőrizni. Miről ,van szó? Nemcsak összeszedni... Mándoki László néprajzos muzeológus, a Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője: — A tudomány számára pótolhatatlan értékű információ az, hogy egy néprajzi tárgy honnan került elő, (padlás, fészer, szekrény stb.) névszerint ki volt legutóbbi használója és hol, milyen az eredeti tárolási helye. Ehhez több ezer kartont — adatgyűjtő lapot — készíttettünk. Bejelentett igények szerint ki is küldjük azokat. Tehát arról van szó, hogy ne csak összeszedjük a tárgyakat, de legalább a nevét írjuk fel annak, akitől elhoztuk. Ezt főleg a most folyó gyűjtőmunkákhoz szeretnénk kérni, hiszen ez emlékezet halványul . .. Ahol fotós szakkör is van, ott igen fontos lefényképezni a tárgyat, mielőtt elmozdítjuk. Ahol pedig falumúzeum készül, ott kérjük, hogy a szándékot jelezzék és ne a kész tényeket, amikor már semmilyen szakmai tanácsot, segítséget nem adhatunk . . . Mindebből két dolog világos. — Szokolai felv. 65 ezer _ új szakmunkás Egy orvos, meg egy Páva-kör A falusi Páva-köröket általában helyi pedagógus vezeti. Így van ez Erzsébeten is: Hajnal Károly tanító vezényli az énekkart. S hogy Páva-ügyben mégis az erzsébeti orvost kerestük meg, arra külön okunk van. A legritkább eset ugyanis, amikor egy vidéki orvos — példásan ellátott körzeti munkáján túl — a közügyekkel, a közélettel és ezen is túl a köz- művelődéssel is behatóan foglalkozna a kötelező egészség- ügyi előadásokon kívül. Az erzsébeti Páva-kör dr. Tánczos Attila általános orvos kezdeményezésére alakult meg két éve. Egy népfront bizottsági ülésen vetette fel a gondolatot, amely megvalósulásában is lelkes fogadtatásra lelt. Az orvosi rendelőben sokan megfordulnak. Olyan néha, mint egy gyóntatószék ... Könnyen meggyőződhetett arról, hogy volna igény a közös dalolásra. Egyéb- j ként is az erzsébetiek mindig j szerettek jókedvűen mulatni, énekelni. S az idősebb nénik sok helyi népdalra is emlékeznek ... így azután Udvari Ferencnek, a kör elnökének sikerrel járt a toborzó körútja: a Páva-kör egyik napról a másikra megalakult. Lelkes tagja lett Kovács István tsz-tag, aki valaha a Gyöngyösbokrétában is énekelt, s jöttek az idősebbek, fiatalabbak, sőt iskolás gyerekek is. akik táncoltak és furulyáztak a szerepléseken,, s ott volt a hirtelen megalakított citerazenekar is, középpontjában a Tóth-család: Tóth Pista bácsi és a két fia. A 470 lelkes faluban 30 tagú Páva-kör jött ősze hetente egyszer az iskolában. Több, mint egy évig csak gyakoroltak. Első fellépésüket a falu nagy örömmel fogadta, s rövidesen ellátogattak a környező községek: Kékesd, Szellő, Kátoly, Máriakéménd, Szederkény, Szilágy közönsége elé is jó másfél órás, mindenütt szívesen látott-hallott műsorukkal. Énekük sokat csiszolódott és nemrégen már a Pécsi Rádió is közvetítette az erzsébeti Pávakor műsorát. Tánczos doktor nem aktív muzsikus, nem karvezető, még csak nem is énekel a Páva-körben. Szerepe mégsem ért véget azzal, hogy elindította és segített megalakítani ezt a falusi éneklő csoportot. Egy kicsit a „menedzser", a pszichológus, a rendező és a konferáló szerepét is együtt tölti be. Elkíséri őket valamennyi szereplésükre. Ö mutatja be az együttes* a közönségnek, majd rendre bekonferálja a dalokból, versekből, gyermektáncokból és cite- razenekari összeállításokból szőtt műsort. Kedvet ad az embereknek, elsimítja az ellentéteket, lelket önt beléjük, ha úgy alakul, mert nagyon vigyázott mindig, hogy együtt is maradjanak, ha mór ilyen szépen ösz- szejöttek a muzsika, a dal egybekovácsoló, megtartó erejénél fogva. Legnagyobb öröme abban telt, amikor észrevette, hogy néhány idősebb nénike a közön- ság soraiban együtt énekel az erzsébeti kórussal. Egyébként egy kétezer lélekszámú körzet egészsége felett őrködik. Gyógyít, rendel, beteghez készül és — mint a falusi orvosok általában — minden órában készen áll, hogy induljon, ha a hivatása úgy rendeli. Ezeken kívül pontosan hatféle párt-, állami és társadalmi funkciót vállalt és teljesít becsülettel a köz érdekében, de ezeket nem sorolom fel, mert megígértem, hogy nem róla fogok írni. Vele kapcsolatban mindössze annyit, hogy voltaképp miért is lett ez a Pávakor. Kérdésemre azt válaszolta, hogy ennek előtte csak alkalmi összejövetelek voltak a faluban. Ügy érezte, kellett valami, ami egy kicsit felrázza és összetartja az embereket. Amitől rájönnek, hogy az érték, amit csinálnak, és lehet értelmesen, tartalmason is eltölteni néhány órát — együtt, egy közösségben... Az együttes különben a szó legszorosabb értelmében öntevékeny. Vagyis magától működik, támogatójuk nincs. Kirándulásaikat összeadott pénzükből és a bevételeikből fedezik. Jó lenne sok minden, például egy magnó sokat segítene a próbákon, — de hát nincs. (Ilyenkor jut eszembe: hány és hány „audio-vizuális” eszköz porosodik használatlanul, vagy éppen megy tönkre avatatlan kezelése nyomán jó pár falusi művelődési intézményben ...) A faluban nincs művelődési otthon. Azaz van egy kisabla- kos, mestergerendás volt erdészház, de télen fűthetetlen. Néhány éve még nemigen tűnt fel senkinek a hiánya. Most már alig várja a falu, hogy elkezdődjék az új építése. Megvan rá félmillió, rámegy a „KOFA" egy ideig, de lesz szép új, korszerű klubkönyvtár a faluban. És ebben talán az erzsébeti Páva-körnek is van egy kis része. W. E. A KISZ KB ifjúmunkás tanácsának ülése Székesfehérváron Kedden, szerdán Székesfehérvárott ülésezik a KISZ Központi Bizottságának ifjúmunkás tanácsa. Megvitatja milyen nevelő munkát végeznek az üzemi KISZ-szervezetek a szakmunkástanulók körében, továbbá az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének KISZ-szervezeti feladatait és ajánlásokat dolgoz kj az üzemi KISZ-szervezetek környezetvédelmi tevékenységére. Áz első napi ülésen Váczi István, az ifjúmunkás tanács titkára terjesztette elő az aján-• lásokat a szakmunkástanulók körében végzett politikai nevelőmunkához, majd a tanács tagjai öt székesfehérvári üzembe látogattak, ahol az üzemi KISZ-szervezetek és o szakmunkástanulók kapcsolatait vizsgálták. A tanácskozáson elmondották, hoqy az idén hatvanöt- ezer végzett szakmunkás lép | munkába, ezért az ifjúmunkás i tanács kiemelten foglalkozott 1 az üzemi közösségbe való beilleszkedés kérdéseivel és helyi sajátosságaival. Az erzsébeti Páva-Vöt A GORCSONY1 „MECSEKVOLGYE” MG. TSZ. szerves trágyát kínál eladásra 12,— Ft/q egységáron, KO”' AT! hN MENNYISÉGBEN, Érdeklődni: „MECSEKVOLGYE” MEZÖGAZDASAGI TSZ. Háztáji Iroda, PELLÉRD, DÓZSA GYÖRGY U. 48. SZ. Telefon: Pellérd, 3,
