Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-23 / 170. szám
Interjú a „fehér foltokról" Ahol a fó televíziózás ssispáü vízié A Posta átjátszó adókkal sav ltja a műsorvételt Az országban körülbelül hatvan olyan település, körzet van, ahol a tv-véíeíi lehetős get acióte'spitéss :l kell biztosítani. A Dél- Durántúlon például Bonyhád, Dunaföldvár, Lengyel, Dombóvár stb. körzete számit a tv-vétel szempontjából „behatárolt területnek", ami többek között azt jelenti, hogy tőként a nyári időszakban külföldi adók zavarják a vételt. A kisadóháiózat telepítését —, mint arról a lapok is hírt adtak — a posta megkezdte. A Dél- Dunántúl vételi lehetőségeinek javításával kapcsolatos tervekről Bugyi Józsefet, a Postavezérigazgatóság ügyosztályvezetőjét kérdeztük. A harmadik ütemben — Mielőtt erre térnénk, hadd foglaljam össze általánosságban azt a módszert, amellyel biztosítani kívánjuk az ország tv-műsorellátottságát — kezdte válaszát Bugyi József. — A kezdeti időszakban olyan berendezéseket és ott kellett felépíteni, amelyekkel és ahol nagy földrajzi területet tudunk besugározni és nagy a területen a népsűrűség is. Ezért először a budapesti, a pécsi, a szentesi, a tokaji, a kabhegyi és a kékesi tv-adókat építettük meg. Ezután felmértük a be nem sugárzott területeket és ezen körzetek centrumában újabb, de közepes teljesítményű adóberendezéseket telepítettünk. illetve telepítünk. Ilyenek a már üzemelő komódi, miskolci, soproni adók és ilyenek a terveinkben szereplő győri, vasvári, csávolyj és nagykanizsai (újudvari) tv-adók. Amikor már ezek a berendezések is üzemelnek, akkor van lehetőség adókörzetenként a tv-műsorellátottság részletes vizsgálatára, Meghatározzuk az úgynevezett fehér foltokat és eldöntjük, hogy hová kerüljön átjátszó tv-adó. Bonyhád már biztos * — Plllanatnyilaq hol vonnak még ilyen fehér foltok? — Abszolút fehér foltok az országban nincsenek, A tv 1. műsorának vételére tehát mindenütt van lehetőség. A kérdés csők az, hol nem kielégítő a vétel minősége. A mi fogalmaink szerint a nem kielégítő minőségű vételi helyeket nevezzük fehér foltoknak. Ezek egyébként azért léteznek, mert ez éppen venni kívánt tv-adó által létrehozott térerősségszrnt o szükségesnél kisebb. Ennek oka lehet egyrészt a vételi hely és az adó közötti nagy földraj- z- távolság, másrészt — különösen a felső tv-csatomákan — c vételi hely és az adó közti dombok, hegyek árnyékoló hatása. A fehér foltok másik oka, hogy a vételi térerősség ugyan biztosított, de a külföldi adók, vagy ipari üzemek, olyan nagymértékben zavarják a vételi csatornát, hogy a vett kép élvezhetetlen. Ä Dél-Dunántúlon mindkét eset előfordul. — Hogyan lehet megszüntetni a fehér foltokat? — Az előbb említett adótelepítési módszerrel, amihez még talán annyit, hogy a lokális vételi problémákkal csak akkor lehet foglalkozni, ha az a te-’ rületrész egyébként be van sugározva. — Mi a helyzet most már konkrétan a Dél-Dunántúlon? — Baranya, Tolna megye területeit besugározza a pécsi, a kabhegyj és a budepesti adó. Tovább javítja majd Baranya déli részének tv-ellátottságát a csávolyi tv-adó elkészülte. Tolnában egyébként Tamási, Paks és Bonyhád térségében látszik célszerűnek átjátszó adót telepíteni, A pécsi tv-adó rekonstrukciója után méréseket végeztünk, s ezek alapján döntjük majd el, hogy az említett helyeken valóban átjátszó adóra van-e szükség. Bonyhádon már végeztünk ilyen vizsgálatot, s megállapítottuk, hogy ott szükség van az átjátszó adóra. Telepítését már előkészítettük, üzembehelyezésére a jövő év elején kerülhet sor. Somogy megye 1w-<műsoret1á- tását a pécsi, a kabhegyi és a nagykanizsai adók biztosítják, illetve fogják biztosítani. Terveinkben szerepel, hogy Kaposváron, Barcson, Nagyatádon és Tabon átjátszó adót építünk. A kaposvári a jövő évben már várható, Zala megye ellátását a kabhegyi, a vasvári és a nagykanizsai tv-adókkal kívánjuk biztosítani. A vasvári adót terveink szerint a következő ötéves tervben építjük fel. Átjátszó tv-adóhálózat tervünkben szerepel több olyan adó, amelyet Zalába tervezünk, ezekről azonban még korai beszélni, mert csak a nagykanizsai és a vasvári adók üzembehelyezése után, valamint a már említett részletes vizsgálatok alapján fogjuk eldönteni, hogy végül is hova telepítünk átjátszó adót. Év végén átadás — •A Nagykanizsa melletti Újudvaron már folyik a tv-to- rony építkezése. — Itt az adóberendezéseket tartalmazó épületet és az antennákat tartó 170 méter magas tornyot építünk. Az épület és a torony olyan kiképzésű, hogy alkalmas a 01 csatomá- jú 1. műsort sugárzó adóberendezés, a Kossuth, Petőfi és zenei műsort sugárzó URH adó- berendezések és a 4 sávú 2. műsort sugárzó tv-adóberende- zés, valamint antennáik fogadására. Az URH műsorszóró adóberendezések telepítését 1975-ben tervezzük. Az 1. tv- műsort sugárzó adóberendezés 4/0,8 kw teljesítményű, önmagában tartalékolt nagymegbízhatóságú EMW gyártmányú. Az építés és a berendezések gyártása jó ütemben halad és várható, hogy 1974 végén üzembehelyezzük az adóberendezést. Számításaink szerint az újudvari adó körülbelül 60 kilométeres sugarú körön belül foq kifogástalan vételt biztosítani. (Pánics) Nem volt érdeklődés Megszűnik a Nagy Lajos Gimnázium szőlőtermelő és borkezelő szakközépiskolája. Az utolsó évfolyam 32 diákja a napokban tesz érettségi vizsgát. A szőlőtermelő és borkezelő szakismeretek oktatása az 1963—64-es tanévben kezdődött a nagyhírű pécsi gimnáziumban. A Nagy Lajos szakközépiskolájában egy évtized alatt a most érettségizőket is beleszámítva 257 tanuló végzett, sajátította el a szőlőtermelés és borkezelés alapismereteit. Az iskola diákjai a gyakorlati tudnivalókat a két állandó bázisgazdaságban — a Pécsi Állami Gazdaságban és a Mecsekvidéki Pincegazdaságban — szerezték meg. A tanulók szakmai képzését segítette a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet is. Az elmúlt esztendőben történt felmérés szerint az itt végzett fiatalok százaléka helyezkedett el a mezőgazdasági üzemekben, egyhar- mad részük nyert felvételt a különböző felsőfokú tanintézetekbe. A Művelődésügyi Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium határozata értelmében a szakközépiskola megszűnik. Az intézkedést az érdeklődés hiánya tette szükségessé. Mentőszolgálatot szerveznek Veszélyes barlangok Gyerekek rekedtek a barlangban, — sokszor hallani különösen o vakáció idejében. Szöve- v>nyes labirintusok akadnak jócskán a baranyai barlangokban is. A sötétség, az éhezés, a pánikhangulat, a romantikus kalandvágy meggondolatlansága, mind-mind leselkedő, kiszámíthatatlan veszélyt jelentenek. Ezért Baranya megyében hamarosan megszervezik a barlangi mentőszolgálatot. A barlangot kutató, ismerő szakemberekből álló mentőcsoport az Országos Természetvédelmi Hivatal és a Magyar Vöröskereszt úgynevezett „katasztrófa-szolgálatának” keretében tevékenykednek. A speciális mentőszolgálat segítségét úgy lehet igénybevenni, hogy a Baranya megyei Rendőrfőkapitányságon kell bejelentést tenni csakis barlangban előforduló balesettel és eltűnéssel kapcsolatban. Hol leselkednek ilyen veszélyek a kirándulókra? A Meleg- mányi-völgy barlanajában és a Mélyvölgyi-barlangban nincs védelmet nyújtó betonjárda, lépcső és korlát, nagy körültekintéssel kell járni. A föld alatti vajatokban hirtelen mélyülő és váltakozó szintű hideg víz folyik. Nagy zivatarban különösen megduzzadnak a barlangi patakok. Ugyancsak a Nyugati- Mecsekben található a függőlegesen földbeszakadó Hosszú- cseri-zsomboly. Oldalában omladozó, meglazult kövek mere- deznek. A Kőlyuki és az Orfűi barlang térségében különösen megszaporodnak a mélyülő, öblös üregek. Ezekben általában köteleken ereszkednek le. A kötél a kiálló köveken legtöbbször elakad és nem éri el a megfelelő fenékmélységet sem. Átlagban az öt-tíz méter mélységet mindegyik megközelíti, de nem ritka a 25—30 méteres sem. Az egyik például 50 méternél is mélyebb. Bár az itt előforduló 8—10 zsomboly többnyire messze van a kirándulóhelyektől, és bejáratukat az erdőben barangolók már messziről észrevehetik. Néhol azonban a nyílásokat sűrű bozót fedi, könnyen belezuhanhat az ember. A Nagyharsányi-hegyben, éppen a csúcs körül, két hévizes barlang bújik. A Beremendi- hegyben ugyancsak hévize* barlangot fedezhetünk fel. Bennük gyakoriak a függőleges szakadékok, omlófalú mélyedések. Megcsúszhat, sziklára zuhanhat, a nem várt szűkületben elakadhat a kíváncsi barlang-barát. Gyakran fogadja a bemerészkedőket lehulló szikla, váratlanul jövő kő-lavina. A népszerű, erős fényű karbidlámpa sok oxigént fogyaszt. 3 az amúgy is rossz levegőjű barlangokban nehezíti a légzést. A Száfsomlyói-hegyben a németek bauxit-bányát nyitottak, ám félbehagyták. Hat bejárat vezet a több kilométer hosszú vágat- rendszerbe. A szintek között mélv aknák ásítanak. Még nem térképezték fel az elhagyott bányát, de köztudottan az egyik akna mélysége meghaladja a 100 métert is. Pécsett, a Tettyén a mésztufában képződött és részben mesterségesen is mélyített barlang bejáratát már korábban befalazták. Mégis egyesek meggondolatlanul a bejárat köveit, tégláit meglazították, kibontották. Pedig a barlangban oly te- kervényesek a folyosók, hogy Kabátok a Szovjetuniónak Még azokon a külföldi megrendeléseken dolgozik a Kaposvári Uuhanyór pécsi konfekció üzeme, amelyet a Pécsi Vegyesipari Vállalat kötött e. Mint ismeretes, Kaposvár január elsejével átvette a Vegyesiparitól a József Attila utcában lévő konfekció üzemet, amelyet a későbbiekben fejleszteni akar. Pillanatnyilag több ország mec rendelésén dolgoznak: női kabátokat varrnak a Szovjetuniónak, öltönyöket Mongóliának, shortokat' az NSZK-nakr kordbársony zakókat Etiópiának és Kuwaitnak. A gyermekruhókra, amelynek Kaposvár végsősoron gazdája, csak az év második felében állnak rá komolyabban. m— n r n r \ i CKilctúoi Somogybái O Üj buszok Szek5zárd és Sió,ok között. Tíz új busszal gyarapodott a szekszárdi 11. sí. Volán Vállalat gépjárműparkja. Az IKARUS 266-os típusú, 81 . személyt befogadó jármüvek S ó d—Siótok tf Szekszárd ; —Budapest közötti útvonalon j s-á’lit ák az utaso'-at. Ahol ezek : közlekednek, elővételben is meg lehet a jegyet venni, és ez egyben ülőhelyet is biztosít. i © Üj hévízkutak? Évenként j több mint hétmillió köbméter 35 •j Celsius-fokos meleg vizet szol- i gáltat Somogyország 40 termál- j kútja. A számítások azt igazol- j jók, hogy további hatvan héviz- kutat lehetne telepíteni anél' kül, hogy a vízkészlet apadna. 1 * O Háromezer tömítés a templomfalban Az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei a köröshegyi müemlék- ! temp'om falait víztelenítik. Ezért a templom lábazatát kívül- belül negyven centi mélyen megfúrják, A mintegy háromezer lyukba speciális alapanyagú szigetolő tömítés kerül, amely megóvja a falakat a nedvesség- i töl. Ügyfélcentrikus-e az ügyintézés? Szép kis keringő Egy pécsi közigazgatási szakember az Állam és igazgatás folyóiratban kifakadt, az ügyintézés aligha az ügyfélért van. Legalábbis ami a használt gépkocsi adásvétele körüli procedúrát illeti. Az államigazgatás és a jogszabályok korszerűsítése és egyszerűsítése mellett sík- raszálló írást folyóiratszemléjében ismerteti a Magyar Hírlap, az írásban szereplő paradox példát citálja a Magyarország cikkírója is. Az Ugyfélcentri- kus-e az ügyintézés? eszmefuttatás szerzője dr. Balassa Lősz-' ló, Pécs III. kerületi tanácsi hivatalának elnöke. 0 Mit kelj tennem, hová kell mennem, ha használt gépkocsit veszek? — Először a gépkocsi eladójával együtt bemegy a rendőrfőkapitányságra, hogy a forgalmi engedélybe a tulajdonos- változást beírják. Kitölti az átírási kérelmet, de akkor még nem írják át az ön nevét. El kell menni az illetékhivatalba, feltéve, ha éppen van ügyfél- fogadás. Kivetik az illetéket, szaladhat a postára befizetni. Onnan vissza az illetékhivatalba, bemutatni a csekket, hogy befizette az illetéket. Igazolást kap és mehet a rendőrségre. Most már bejegyzik a forgalmi engedélybe az ön adatait 0 Szép kis keringő. — Még nem ért véget. Az eladónak és a vevőnek is külön- külön be kell jelentenie az adásvételt a lakóhelye szerinti illetékes adóhivatalnál, az Állami Biztosítónál, s ha a kocsiban rádió van, természetesen a postán Is. így szólnak a jogszabályok. 0 Tegyük fel, drávasztá- rai vagyok, a kocsit vasárnap egy szekszárdi illetőtől veszem a pécsi vásárban, s még aznap visszamegy Szék- szárára. Mikor intézzük el o dolgot? — Lelevelezik, hogy mikor találkoznak. 0 ön mit javasol e procedúra helyett? — Egyszerűsítene kell a nyomtatványokat. Az eladó és a vevő az adásvételt egy lakcímbejelentőhöz hasonló, postán, trafikban, bárhol vásárolható nyomtatványon jelenthesse be. Ezt kitöltenék és egyetlen helyre vinnék el, ahol ellenőriznék és igazolnák, hogy az adatok a valóságnak megfelelnek. Intézhetné ezt a MERKUR, a rendőrség vagy az illetékhivatal, lényeg az, hogy egy szerv. A kitöltött nyomtatványról egyszerűen letépdesné a szelvényeket és megküldené az értesítendő szerveknek. El tudnám képzelni, A Szársomlyő oldalában a háború alatt vájt, veszélyessé vált üregeket a napokban berobbantották hogy az autóvásárban tanácsi megbízott lenne, s a járlatlevél kezelőkhöz hasonlóan intézné az ügyeket. De miért ne bonyolíthatnám le az adásvételt mondjuk Máriagyűdön, ha egyszer ott vásároltam az autót? 0 Mit szóltak ötletéhez? — Nem találkozott a pénzügyesek helyeslésével. 0 Véleményem, hogy 1800-as évekbeli módszerekkel körmölünk a hivatalokban. Miért nem vonultatják be a számitógépeket az államigazgatásba? Egy központi adatbankból könnyedén le lehetne hívni az állampolgárok adatait. Kevesebb papirhe gy, gyorsabb ügyintézés. — Eljutunk ide is, de ehhez idő kell. Az országos népesség nyilvántartást már elrendelték, 1975-ben számítógépen lesz az ország minden lakosának személyi adata. Ha ebbe a nyilvántartásba az alapadatokon kívül a későbbiekben más adatok is bekerülnek, hogy például az illetőnek van-e háza, telke, gépkocsija, egészen odáig, hogy mikor volt utoljára tüdőszűrőn, akkor nem kell majd az állampolgároknak minduntalan igazolásokért talpalniuk. Ha például házat vásárolok, elég csak kitöltenem büntetőjogi felelősségem tudatában egy nyiI latkozatot. Aki kételkedik ben- I ne, lehívja az adatbankból ; adataimat, s ha volt már egy házam, megbüntetnek. Vagy például: a sorköteleseket most kétszer hívják, összeírásra és sorozásra. A számítógép nyil- j vántartaná, hányán vannak és I kicsodák a sorkötelesek, s név I szerint lehetne hívni őket sorozásra. Az egész összekapcsolható a gazdasággal. Lehívhatjuk például, hány első osztályos iiatkozik be, s ebből a kereske- ■ delem is megtudhatná, hány iskolaköpenyre és táskára lesz szükség a boltokban. 0 ön az ügyfelek oldaláról közelítette meg a dolgokat. Ki az ideális ügyiéi? — Aki tisztában van jogaival, de nemcsak vélt jogaival, s kulturáltan intézi vagy vívja meg csatáját a hivatallal. 0 Találkozott már ilyen ügyféllel? — Igen. Emlékszem egy ügyfélre szabálysértési előadó koromból. Birtokháborítási ügyben fordult hozzám. Igaza volt, mégis arról kellett meggyőznöm, ilyen kicsiség miatt nem érdemes csatáznia. Belátta. Azóta is barátok vagyunk. Miklósvári Zoltán Ariadne fonalával is nehéz lenne eligazodni. Amint látjuk, a veszélyes barlangok a közkedvelt erdei, henak. Ez fokozottabb óvatos ra int. c*, ÜTEME