Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-23 / 170. szám

Interjú a „fehér foltokról" Ahol a fó televíziózás ssispáü vízié A Posta átjátszó adókkal sav ltja a műsorvételt Az országban körülbelül hatvan olyan település, körzet van, ahol a tv-véíeíi lehetős get acióte'spitéss :l kell biztosítani. A Dél- Durántúlon például Bonyhád, Dunaföldvár, Lengyel, Dombóvár stb. körzete számit a tv-vétel szempontjából „behatárolt terület­nek", ami többek között azt jelenti, hogy tőként a nyári időszakban külföldi adók zavarják a vételt. A kisadóháiózat telepítését —, mint arról a lapok is hírt adtak — a posta megkezdte. A Dél- Dunántúl vételi lehetőségeinek javításával kapcsolatos tervekről Bugyi Józsefet, a Postavezérigazgatóság ügyosztályvezetőjét kér­deztük. A harmadik ütemben — Mielőtt erre térnénk, hadd foglaljam össze általánosság­ban azt a módszert, amellyel biztosítani kívánjuk az ország tv-műsorellátottságát — kezdte válaszát Bugyi József. — A kezdeti időszakban olyan be­rendezéseket és ott kellett fel­építeni, amelyekkel és ahol nagy földrajzi területet tudunk besugározni és nagy a terüle­ten a népsűrűség is. Ezért először a budapesti, a pécsi, a szentesi, a tokaji, a kabhegyi és a kékesi tv-adókat építettük meg. Ezután felmértük a be nem sugárzott területeket és ezen körzetek centrumában újabb, de közepes teljesítmé­nyű adóberendezéseket telepí­tettünk. illetve telepítünk. Ilye­nek a már üzemelő komódi, miskolci, soproni adók és ilye­nek a terveinkben szereplő győri, vasvári, csávolyj és nagy­kanizsai (újudvari) tv-adók. Ami­kor már ezek a berendezések is üzemelnek, akkor van lehe­tőség adókörzetenként a tv-mű­sorellátottság részletes vizsgá­latára, Meghatározzuk az úgy­nevezett fehér foltokat és el­döntjük, hogy hová kerüljön átjátszó tv-adó. Bonyhád már biztos * — Plllanatnyilaq hol vonnak még ilyen fehér foltok? — Abszolút fehér foltok az országban nincsenek, A tv 1. műsorának vételére tehát min­denütt van lehetőség. A kér­dés csők az, hol nem kielégítő a vétel minősége. A mi fogal­maink szerint a nem kielégítő minőségű vételi helyeket ne­vezzük fehér foltoknak. Ezek egyébként azért léteznek, mert ez éppen venni kívánt tv-adó által létrehozott térerősségszrnt o szükségesnél kisebb. Ennek oka lehet egyrészt a vételi hely és az adó közötti nagy földraj- z- távolság, másrészt — különö­sen a felső tv-csatomákan — c vételi hely és az adó közti dombok, hegyek árnyékoló ha­tása. A fehér foltok másik oka, hogy a vételi térerősség ugyan biztosított, de a külföldi adók, vagy ipari üzemek, olyan nagy­mértékben zavarják a vételi csatornát, hogy a vett kép él­vezhetetlen. Ä Dél-Dunántúlon mindkét eset előfordul. — Hogyan lehet megszüntet­ni a fehér foltokat? — Az előbb említett adótele­pítési módszerrel, amihez még talán annyit, hogy a lokális vételi problémákkal csak akkor lehet foglalkozni, ha az a te-’ rületrész egyébként be van su­gározva. — Mi a helyzet most már konkrétan a Dél-Dunántúlon? — Baranya, Tolna megye területeit besugározza a pécsi, a kabhegyj és a budepesti adó. Tovább javítja majd Baranya déli részének tv-ellátottságát a csávolyi tv-adó elkészülte. Tol­nában egyébként Tamási, Paks és Bonyhád térségében látszik célszerűnek átjátszó adót tele­píteni, A pécsi tv-adó rekonst­rukciója után méréseket végez­tünk, s ezek alapján döntjük majd el, hogy az említett he­lyeken valóban átjátszó adóra van-e szükség. Bonyhádon már végeztünk ilyen vizsgálatot, s megállapítottuk, hogy ott szük­ség van az átjátszó adóra. Te­lepítését már előkészítettük, üzembehelyezésére a jövő év elején kerülhet sor. Somogy megye 1w-<műsoret1á- tását a pécsi, a kabhegyi és a nagykanizsai adók biztosítják, illetve fogják biztosítani. Ter­veinkben szerepel, hogy Kapos­váron, Barcson, Nagyatádon és Tabon átjátszó adót építünk. A kaposvári a jövő évben már várható, Zala megye ellátását a kabhegyi, a vasvári és a nagykanizsai tv-adókkal kíván­juk biztosítani. A vasvári adót terveink szerint a következő öt­éves tervben építjük fel. Átját­szó tv-adóhálózat tervünkben szerepel több olyan adó, ame­lyet Zalába tervezünk, ezekről azonban még korai beszélni, mert csak a nagykanizsai és a vasvári adók üzembehelyezése után, valamint a már említett részletes vizsgálatok alapján fogjuk eldönteni, hogy végül is hova telepítünk átjátszó adót. Év végén átadás — •A Nagykanizsa melletti Újudvaron már folyik a tv-to- rony építkezése. — Itt az adóberendezéseket tartalmazó épületet és az an­tennákat tartó 170 méter ma­gas tornyot építünk. Az épület és a torony olyan kiképzésű, hogy alkalmas a 01 csatomá- jú 1. műsort sugárzó adóberen­dezés, a Kossuth, Petőfi és ze­nei műsort sugárzó URH adó- berendezések és a 4 sávú 2. műsort sugárzó tv-adóberende- zés, valamint antennáik foga­dására. Az URH műsorszóró adóberendezések telepítését 1975-ben tervezzük. Az 1. tv- műsort sugárzó adóberendezés 4/0,8 kw teljesítményű, önma­gában tartalékolt nagymegbíz­hatóságú EMW gyártmányú. Az építés és a berendezések gyár­tása jó ütemben halad és vár­ható, hogy 1974 végén üzem­behelyezzük az adóberendezést. Számításaink szerint az újudva­ri adó körülbelül 60 kilométe­res sugarú körön belül foq ki­fogástalan vételt biztosítani. (Pánics) Nem volt érdeklődés Megszűnik a Nagy Lajos Gimnázium szőlőtermelő és borkezelő szakközépiskolája. Az utolsó évfolyam 32 diákja a napokban tesz érettségi vizsgát. A szőlőtermelő és borke­zelő szakismeretek oktatása az 1963—64-es tanévben kez­dődött a nagyhírű pécsi gim­náziumban. A Nagy Lajos szakközépiskolájában egy év­tized alatt a most érettségi­zőket is beleszámítva 257 ta­nuló végzett, sajátította el a szőlőtermelés és borkezelés alapismereteit. Az iskola diákjai a gyakorlati tudni­valókat a két állandó bázis­gazdaságban — a Pécsi Ál­lami Gazdaságban és a Mecsekvidéki Pincegazda­ságban — szerezték meg. A tanulók szakmai képzését segítette a Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézet is. Az elmúlt esztendőben tör­tént felmérés szerint az itt végzett fiatalok százaléka helyezkedett el a mezőgaz­dasági üzemekben, egyhar- mad részük nyert felvételt a különböző felsőfokú taninté­zetekbe. A Művelődésügyi Miniszté­rium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium határozata értelmében a szakközépiskola megszűnik. Az intézkedést az érdeklődés hiánya tette szükségessé. Mentőszolgálatot szerveznek Veszélyes barlangok Gyerekek rekedtek a barlang­ban, — sokszor hallani különö­sen o vakáció idejében. Szöve- v>nyes labirintusok akadnak jócskán a baranyai barlangok­ban is. A sötétség, az éhezés, a pánikhangulat, a romantikus kalandvágy meggondolatlansá­ga, mind-mind leselkedő, kiszá­míthatatlan veszélyt jelentenek. Ezért Baranya megyében ha­marosan megszervezik a bar­langi mentőszolgálatot. A bar­langot kutató, ismerő szakem­berekből álló mentőcsoport az Országos Természetvédelmi Hi­vatal és a Magyar Vöröskereszt úgynevezett „katasztrófa-szolgá­latának” keretében tevékeny­kednek. A speciális mentőszol­gálat segítségét úgy lehet igény­bevenni, hogy a Baranya me­gyei Rendőrfőkapitányságon kell bejelentést tenni csakis bar­langban előforduló balesettel és eltűnéssel kapcsolatban. Hol leselkednek ilyen veszé­lyek a kirándulókra? A Meleg- mányi-völgy barlanajában és a Mélyvölgyi-barlangban nincs védelmet nyújtó betonjárda, lépcső és korlát, nagy körülte­kintéssel kell járni. A föld alatti vajatokban hirtelen mélyülő és váltakozó szintű hideg víz fo­lyik. Nagy zivatarban különösen megduzzadnak a barlangi pa­takok. Ugyancsak a Nyugati- Mecsekben található a függő­legesen földbeszakadó Hosszú- cseri-zsomboly. Oldalában om­ladozó, meglazult kövek mere- deznek. A Kőlyuki és az Orfűi barlang térségében különösen megszaporodnak a mélyülő, öblös üregek. Ezekben általá­ban köteleken ereszkednek le. A kötél a kiálló köveken leg­többször elakad és nem éri el a megfelelő fenékmélységet sem. Átlagban az öt-tíz méter mélységet mindegyik megköze­líti, de nem ritka a 25—30 mé­teres sem. Az egyik például 50 méternél is mélyebb. Bár az itt előforduló 8—10 zsomboly több­nyire messze van a kiránduló­helyektől, és bejáratukat az er­dőben barangolók már messzi­ről észrevehetik. Néhol azonban a nyílásokat sűrű bozót fedi, könnyen belezuhanhat az em­ber. A Nagyharsányi-hegyben, ép­pen a csúcs körül, két hévizes barlang bújik. A Beremendi- hegyben ugyancsak hévize* barlangot fedezhetünk fel. Ben­nük gyakoriak a függőleges szakadékok, omlófalú mélyedé­sek. Megcsúszhat, sziklára zu­hanhat, a nem várt szűkület­ben elakadhat a kíváncsi bar­lang-barát. Gyakran fogadja a bemerészkedőket lehulló szikla, váratlanul jövő kő-lavina. A népszerű, erős fényű karbid­lámpa sok oxigént fogyaszt. 3 az amúgy is rossz levegőjű bar­langokban nehezíti a légzést. A Száfsomlyói-hegyben a néme­tek bauxit-bányát nyitottak, ám félbehagyták. Hat bejárat vezet a több kilométer hosszú vágat- rendszerbe. A szintek között mélv aknák ásítanak. Még nem térképezték fel az elhagyott bányát, de köztudottan az egyik akna mélysége meghaladja a 100 métert is. Pécsett, a Tettyén a mésztu­fában képződött és részben mesterségesen is mélyített bar­lang bejáratát már korábban befalazták. Mégis egyesek meg­gondolatlanul a bejárat köveit, tégláit meglazították, kibontot­ták. Pedig a barlangban oly te- kervényesek a folyosók, hogy Kabátok a Szovjetuniónak Még azokon a külföldi megrendeléseken dolgozik a Kaposvári Uuhanyór pécsi konfekció üzeme, amelyet a Pécsi Vegyesipari Vállalat kötött e. Mint ismeretes, Kaposvár január elsejével átvette a Vegyesiparitól a József Attila utcában lévő konfekció üzemet, amelyet a későbbiekben fejleszteni akar. Pillanatnyilag több ország mec rendelésén dolgoznak: női kabátokat varrnak a Szovjetuniónak, öltönyöket Mongóliának, shortokat' az NSZK-nakr kordbársony zakókat Etiópiának és Kuwaitnak. A gyermekruhókra, amelynek Kaposvár végsősoron gazdája, csak az év második felében állnak rá komo­lyabban. m— n r n r \ i CKilctúoi ­Somogybái O Üj buszok Szek5zárd és Sió,ok között. Tíz új busszal gyarapodott a szekszárdi 11. sí. Volán Vállalat gépjárműparkja. Az IKARUS 266-os típusú, 81 . személyt befogadó jármüvek S ó d—Siótok tf Szekszárd ; —Budapest közötti útvonalon j s-á’lit ák az utaso'-at. Ahol ezek : közlekednek, elővételben is meg lehet a jegyet venni, és ez egy­ben ülőhelyet is biztosít. i © Üj hévízkutak? Évenként j több mint hétmillió köbméter 35 •j Celsius-fokos meleg vizet szol- i gáltat Somogyország 40 termál- j kútja. A számítások azt igazol- j jók, hogy további hatvan héviz- kutat lehetne telepíteni anél­' kül, hogy a vízkészlet apadna. 1 * O Háromezer tömítés a templomfalban Az Országos Műemléki Felügyelőség szakem­berei a köröshegyi müemlék- ! temp'om falait víztelenítik. Ezért a templom lábazatát kívül- belül negyven centi mélyen megfúrják, A mintegy háromezer lyukba speciális alapanyagú szigetolő tömítés kerül, amely megóvja a falakat a nedvesség- i töl. Ügyfélcentrikus-e az ügyintézés? Szép kis keringő Egy pécsi közigazgatási szak­ember az Állam és igazgatás folyóiratban kifakadt, az ügy­intézés aligha az ügyfélért van. Legalábbis ami a használt gép­kocsi adásvétele körüli proce­dúrát illeti. Az államigazgatás és a jogszabályok korszerűsíté­se és egyszerűsítése mellett sík- raszálló írást folyóiratszemléjé­ben ismerteti a Magyar Hírlap, az írásban szereplő paradox példát citálja a Magyarország cikkírója is. Az Ugyfélcentri- kus-e az ügyintézés? eszmefut­tatás szerzője dr. Balassa Lősz-' ló, Pécs III. kerületi tanácsi hi­vatalának elnöke. 0 Mit kelj tennem, hová kell mennem, ha használt gépkocsit veszek? — Először a gépkocsi eladó­jával együtt bemegy a rendőr­főkapitányságra, hogy a forgal­mi engedélybe a tulajdonos- változást beírják. Kitölti az át­írási kérelmet, de akkor még nem írják át az ön nevét. El kell menni az illetékhivatalba, feltéve, ha éppen van ügyfél- fogadás. Kivetik az illetéket, szaladhat a postára befizetni. Onnan vissza az illetékhivatal­ba, bemutatni a csekket, hogy befizette az illetéket. Igazolást kap és mehet a rendőrségre. Most már bejegyzik a forgalmi engedélybe az ön adatait 0 Szép kis keringő. — Még nem ért véget. Az el­adónak és a vevőnek is külön- külön be kell jelentenie az adásvételt a lakóhelye szerinti illetékes adóhivatalnál, az Ál­lami Biztosítónál, s ha a kocsi­ban rádió van, természetesen a postán Is. így szólnak a jog­szabályok. 0 Tegyük fel, drávasztá- rai vagyok, a kocsit vasár­nap egy szekszárdi illetőtől veszem a pécsi vásárban, s még aznap visszamegy Szék- szárára. Mikor intézzük el o dolgot? — Lelevelezik, hogy mikor találkoznak. 0 ön mit javasol e pro­cedúra helyett? — Egyszerűsítene kell a nyom­tatványokat. Az eladó és a ve­vő az adásvételt egy lakcímbe­jelentőhöz hasonló, postán, tra­fikban, bárhol vásárolható nyomtatványon jelenthesse be. Ezt kitöltenék és egyetlen hely­re vinnék el, ahol ellenőriznék és igazolnák, hogy az adatok a valóságnak megfelelnek. In­tézhetné ezt a MERKUR, a rend­őrség vagy az illetékhivatal, lé­nyeg az, hogy egy szerv. A ki­töltött nyomtatványról egysze­rűen letépdesné a szelvényeket és megküldené az értesítendő szerveknek. El tudnám képzelni, A Szársomlyő oldalában a háború alatt vájt, veszélyessé vált üregeket a napokban berobbantották hogy az autóvásárban tanácsi megbízott lenne, s a járlatlevél kezelőkhöz hasonlóan intézné az ügyeket. De miért ne bonyo­líthatnám le az adásvételt mondjuk Máriagyűdön, ha egy­szer ott vásároltam az autót? 0 Mit szóltak ötletéhez? — Nem találkozott a pénz­ügyesek helyeslésével. 0 Véleményem, hogy 1800-as évekbeli módsze­rekkel körmölünk a hivata­lokban. Miért nem vonultat­ják be a számitógépeket az államigazgatásba? Egy köz­ponti adatbankból könnye­dén le lehetne hívni az ál­lampolgárok adatait. Keve­sebb papirhe gy, gyorsabb ügyintézés. — Eljutunk ide is, de ehhez idő kell. Az országos népesség nyilvántartást már elrendelték, 1975-ben számítógépen lesz az ország minden lakosának sze­mélyi adata. Ha ebbe a nyil­vántartásba az alapadatokon kívül a későbbiekben más ada­tok is bekerülnek, hogy példá­ul az illetőnek van-e háza, tel­ke, gépkocsija, egészen odáig, hogy mikor volt utoljára tüdő­szűrőn, akkor nem kell majd az állampolgároknak minduntalan igazolásokért talpalniuk. Ha például házat vásárolok, elég csak kitöltenem büntetőjogi fe­lelősségem tudatában egy nyi­I latkozatot. Aki kételkedik ben- I ne, lehívja az adatbankból ; adataimat, s ha volt már egy házam, megbüntetnek. Vagy például: a sorköteleseket most kétszer hívják, összeírásra és sorozásra. A számítógép nyil- j vántartaná, hányán vannak és I kicsodák a sorkötelesek, s név I szerint lehetne hívni őket soro­zásra. Az egész összekapcsol­ható a gazdasággal. Lehívhat­juk például, hány első osztályos iiatkozik be, s ebből a kereske- ■ delem is megtudhatná, hány is­kolaköpenyre és táskára lesz szükség a boltokban. 0 ön az ügyfelek oldalá­ról közelítette meg a dolgo­kat. Ki az ideális ügyiéi? — Aki tisztában van jogai­val, de nemcsak vélt jogaival, s kulturáltan intézi vagy vívja meg csatáját a hivatallal. 0 Találkozott már ilyen ügyféllel? — Igen. Emlékszem egy ügy­félre szabálysértési előadó ko­romból. Birtokháborítási ügyben fordult hozzám. Igaza volt, még­is arról kellett meggyőznöm, ilyen kicsiség miatt nem érde­mes csatáznia. Belátta. Azóta is barátok vagyunk. Miklósvári Zoltán Ariadne fonalával is nehéz len­ne eligazodni. Amint látjuk, a veszélyes bar­langok a közkedvelt erdei, he­nak. Ez fokozottabb óvatos ra int. c*, ÜTEME

Next

/
Oldalképek
Tartalom