Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-22 / 169. szám
Pécsiek Mongóliában Borong István, Balta Zoltán, ér. Barabás Andor, Balta Zoltán* •A, Boros Iván, Csatá Bála, B- sfvottz Lásdóné, Bsholtz László, Fróllch Gyula, Nagy Larisza, Nagy László, Nyári Péter, Noválc Győző, Somogyi János, Szarka RudoK, Tóth István, dr. Török Kálmán, Virágh Péter, Malek Béla. Geofizikus, geológus mérnökök, köztük egy vegyészmérnök, technikusok és tolmácsok. Ok azok a pécsiek, akik az Ércbányászati Vállalattól egy vagy több alkalommal dolgoztak a Mongol Népköztársaságban három hónaptól több mini három évig terjedő Időszakot A Mongóliát járt pécsieket lehetne még sorolni, mert a 5o- piana Gépgyártól, a Földtani Intézettől szintén jártak ebben a távoli testvéri országban, hogy feltérképezzék, feltárják természeti kincseit; gyárak építésében, felszerelésében a munka betanításában, megindításában segítsenek. Jelenleg Is többen tartózkodnak kint. ugyanilyen céilaL — Nagy élményt, tok élet- tapasztalatot, még több szakmai gyakorlatot ad egy Ilyen kiküldetés. — Ezt mint legfontosabbat említette Malek Béla műszaki titkár, aki orosznyelvű tolmácsként gazdasági ügyintéző feladatokat látott el egy geológiai térképező csoportnál és Virágh Péter geofizikus mérnök, aki tagja volt egy másik hasonló expedíciónak. Malek Péter tíz hónapot, Virágh Péter közel három évet dolgozott a hazánknál tfzenhatszor nagyobb területű, de csak alig egymilliónál több lakosú Mongóliában. Mit re|t a föld mélye? Az a csoport, amelyben Matek Béla vállalt nem könnyű feladatot, öt évre szóló szerződésben Csojbalszor, körzetében dolgozott Térképező és ásványkutató munkát végeztek. A gépkocsira szerelt berendezés 50 méteres mélységbe fúrt, talajmintákat vettek és ebből, valamint a térképészeti felmérésekből azt állapították meg, hogy milyen természeti kincseket rejt, vagy rejthet a föld mélye. Abban az expedícióban, amelyben Virágh Péter dolgozott 200 000-es léptékű geológiai térképezést végeztek, nyolcezer négyzetkilométernyi területen. Ez szakmai nyelven alapkutatás, amely támpontot ad minden további kutatásnak, hogy mit rejt a föld mélye. Vizet, szenet, ércet, szénhidrogént, ritkafémet? — Az általunk feltérképezett terület ércekben gazdag, szén kevés, szénhidrogén pedig szinte kilátástalan — összegezi a végeredményt Virágh Péter. Ezt most már tudjuk és a nyolcezer négyzetkilométer elenyésző az ország 1 565 000 négyzetkilométeréhez képest. Másutt is folynak hasonló térképezések, feltárások. Ebben a nagyszabású munkában részt vesz a KGST majd minden tagországa. Amikor Virágh Péter kint dolgozott csak a magyar szakemberek száma ezer fő volt. Térképészek, geológusok, gépészmérnökök, gépszerelők, gyári berendezéseket szerelők a hús- és biokombínátban, a ruhagyárban. A vízfeltárásban a magyarok amolyan világrekordot állítottak fel, pedig vízszegénynek tartotta Mongóliát a földrajztudomány is. Amit a pécsiek végeztek és amin dolgoznak, jelenleg Mongóliában része annak a segítségnyújtásnak, amit hazánk ad a testvéri országnak. Ez nemcsak a mongolok, hanem az egész szocialista tábor érdeke, mert természeti kincsekben gazdag területről van szó és ezek feltárása, majdani kitermelése közös ügyünk. Az is közös ügy, hogy Mongóliának ne csak a jövője, de a jelene is mielőbb felzárkózzon a mához, sajátos körülményeik között ahhoz, amit európainak mondunk. Hírek Mongóliából — Nehezen tudom már kiválogatni — töpreng Virágh Péter —, mert a hosszú ott-tar- tózkodás alatt számomra minden természetessé vált. — Az eredeti mongol élet nem olyan mint az európai. Azok a fiatalok, akik a szocialista országokban tanultak, igen sokat tesznek azért, hogy terjesszék azt az életformát, amit ml európainak ismerünk. Ezt látni lehet az öltözködésben, mind a nőknél, mind a férfiakidén tavaszra amikor a kertészeti munkák megi^zdődnek, éppen a város fővárossá nyilvánításának ötvenedik évében, Ulánbátor zöldövezetei nyolc százalékkal lesznek nagyobbak, mint tavaly, A városi világítás kétszer olyan erős lett, mint ta valy, az aszfait-, illetve betonútok száma pedig öt százalék kai nőtt. A közeljövőben adják át ren deltetésének a Munkások Kul túrpalotáját, a Házasságok Pa lotáját (ahol a házasságok köttetnek) és azt a számos lako- és szolgáltató épületet, amely az évfordulóra készült. Arról Is beszélgettünk, hogy milyen nehéz, ellentmondásos, de jó Irányú a mongoljai fejlődés. Az emberiség története csak egy esetet ismer és ez a mongol példa, hogy az alacsony fokú feudaiizmusból, amire a legeltető pásztorkodás volt jellemző, átléptek a szocialista társadalom építésének szakaszába. Ez európai szemmel hihetetlen ellentmondásokkal jár, de nem ennyire nagy probléma ez helyben, Mongóliában. Dzsingisz kán korabeli síremlék a sztyeppén. Egy túzok a zsákmány, finom falat készül belőle. Működik a tábori borboly, avagy „Kolléga legyen szives, ha már borbélyunk nincs." Vendég érkezik a Jurtába. Szárad a teveVr Szemmel látható fejlődés kai többnapi élelmet. Annyira természetes az ilyen kapcsolat, hogy a nagyobb településeken ahol fogadó is van, az érkezők maguk választják ki a szobát és nem kérdezik az érkező harmadiktól, negyediktől, hogy miért éppen abba a szobába jött pihenni, aludni. Az ajtókon zár nincs, mert nincs rá szükség. — A magyarokat nagyon szeretik és becsülik. Ezt tapasztaltuk mindenütt. Annyit szinte mindenki tud rólunk, hogy szocializmust építünk és voltak, akik arra is utaltak, hogy őseink a távoli Ázsiából vándoroltak a mai hazánkba. — Ez egyöntetű véleménye minden Mongóliát járt pécsinek. — Az élelmezést hogyan oldották meg? Kiderül, hogy bonyolultabb ez annál, mintsem gondolnánk. A mongolok étrendje nem hasonlítható a miénkhez. Tej, tejtermék, birka-, kecske- és tevehús bőségben von, de sertés kevés. Jókora távolságot kellett beutazni, míg rátaláltak egy sertéstelepre. Itt aztán rendszeresen vásároltak, a tábori konyhán levágták, feldolgozták. Ez javította a konyha színvonalát. — Egyébként megszokás kérdése a mongol étrend is — teszi hozzá Virágh Péter. — Javítja az élelmezést, hogy vad is akad. Mormota és kumisz Előkerül a mormota vadászat emléke. A mongolok ezt a nyár végén, ősz elején űzik érdekes módon. A mormota, ez az üregi nyúl nagyságú állat, értékes a bundájáért és húsát fogyasztják. Vadászata nem olyan, mint nálunk a nyúlé, amikor több vadász indul egyszerre körvadászatra. A mongol egyedül megy mormotát lőni. Valami leplet terít magára és a végeláthatatlan sztyeppén, ahol tömegesen élnek a mormoták, elkezd táncolni, karjaival hadonászik, amolyan mutatványos tevékenységet csinál. A mormota kíváncsi állat, ahelyett, hogy menekülne, a lyukból kibújik, bámulja a vadászt. A mongol vadászok pedig pontosan lőnek. Tréfásan azt mondják, ha mellé lő, az is halálos. Ital, azaz kumisz élmény is van. Egyébként mongolul ajrag a neve az erjesztett lótejből készült enyhén szeszes, ugyanakkor üdítő italnak. — Láttam, hogy miként készítik. Három kádban volt a lótej, azt egy mongol íolyamato san keverte. Amikor megerjed. tfe«. (Vi — Nem szabad európai felfogással élni, dolgozni és dolgoztatni Mongóliában. Ismertem olyant, aki idegösszeroppanást kapott, mert nem adták az európai munkatempót a A mongolok kiváló lovasok. A gyakorlást már ilyen fiatalon kezdik. közreműködő mongolok. Miért tette volna? Mert mi odamentünk? A két szemünkért? Ettől még nem változik meg évszázados, évtizedes szokás. Vajon nálunk a földhöz való ragaszkodás, a földszeretet megszűnt? Nem, átalakult. Ott Is átalakulásról van szó, sokkal nehezebb, mélyrehatóbb kérdésekben, amelyek az egész társadalmai érintik. — így összegzi a tapasztalatokat Virágh Péter és hasonló a véleménye Malek Bélának. Mindketten elmondták, hogy szemmel látható a mongóliai fejlődés, amit elsősorban azok tapasztalnak, akik több alkalommal vállaltak itt munkát. Ulánbátor, a főváros, már európai rangúvá lesz, Csojbalszonban pedig akkora új városrész épül, mint a mi Üj- mecsekaljánk. Ide kívánkozik egy, a mongol gazdasági fejlődést mutató eredmény: a nemzeti jövedelem egyharmadát már az ipar és az építőipar adja. A messzi országokból érkezettektől mindig azt kérdezzük, hogy milyen ott az élet, hogyan élnek az emberek, mik voltak a legmaradandóbb élmények. nál és a lakáskultúrában. Ez utóbbi óriási különbség, mert a jurtából való kiköltözést jelenti — emlékezik a tapasztaltakra Malek Béla. Mongol vendégszeretet Bőkerülnek a hagyományos mongol vendégszeretetnek emlékei. Ez sem olyan, mint például a magyar, amire mi büszkék vagyunk. Mongóliában nagyok a távolságok, az úthálózat rövid és kevés, és karavánutak vagy csapások az útvonalak. A lovas vagy a tevén közlekedő az est beállta előtt megáll a legközelebbi jurtánál vagy kisebb településnél és köszön: Szambajno! Remélem van jó hír önnél. Ez a jelentése a köszönésnek. Az utastól nem kérdezik, hogy miért jött, kicsoda, micsoda, ha csak maga el nem mondja. Amijük van élelem, főleg tej és tejtermék, hús, azzal megvendégelik, megaihat és reggel folytatja útját. Ezért csak köszönet jár és jókívánság, ez így szokás. Mindenki így cselekszik, mert ha útrakel a mai vendéglátó, holnap visszakapja ugyanazt mástól. így aztán a mongolok nem visznek maguko/yem, mint a gyengébb sör — meséli Malek Béla. — Eredetileg bőrtömlőben érlelik, erjesztik a lótejet. Ez c kádas megoldás már valami nagyüzemi változat lehet. A ku miszt készítik gyárilag is. de a bőrtömlős az igazi, — teszi hozzá Virágh Péter. A kumisz ünnepi ital. Ezenkívül egyfajta gabonapálinkát készítenek, de ez ritkán kapható. Egyébként vásárolható vodka, bor. így teljes az itallap. Mindketten orról beszéltek, hogy keményen kell dolgozni o kiküldetésben. Egyik legnagyobb megpróbáltatás az utazás. Csojbalszontól, illetve Ulánbátortól többszáz, illetve ezer kilométernyi távolságban volt a vándorló tábor és előbb- utóbb be kell menni a városba élelemért, anyagért, postáért, egyébért. Többszáz vagy ezer kilométert utazni Csepel teherautóval a pusztában, ahol átjelzés nincs, nappal támpont a Nap, éjszaka a Sarkcsillag. Ha felhős az ég, nyolcvan vagy százkilométeres eltérés semmiségnek számít Kiküldetés és anyagiak Az ilyen kiküldetés nem lakodalmi menet. Tavasztól őszig kint folyik a munka terepen, sátor a szállás és a legjobb megoldás hajnaltól napnyugtáig dolgozni. Az étkezés, a távoliét bizony próbára teszi a legedzettebbeket is. Kérdés, hogy megéri-e? Ha megéri, miért? — Egy mongóliai kiküldetést nem szabad csak anyagi oldal ról szemlélni. Több ez annál, hiszen sokkal nagyobb dologról van szó. Nem részletezem, mert politikai tanfolyam iesz belőle. Érti, tudja ezt mindenki. Elsősorban ezért vállaltam én is — vélekedik Virágh Péter. Malek Béla hozzáteszi: — Anyagiakban közel sem jelentett annyit, mint egy nyugati kiküldetés, de Így nem is lehet hasonlítani. Én megkaptam itthon a 3000 forint havi fizetésemet és Mongóliában is ugyanennyit. Sok, kevés? Párizsban, Londonban, New Yorkban kevés lenne, mert élni kell ebből a pénzből. Mongóliában elég volt. Párizsban egy jobb szórakozóhelyen egy éjszaka elfogyna ennyi pénz. Mongóliában ennyi pénzt nem tud az ember elkölteni. A tiszta anyagi többlet az volt, amit az itthoni fizetés jelentett. — Tavaly nyártól anyagi vonatkozásban javult a helyzet és lényegében nincs hátrányban az, aki Mongóliába megy, attól, aki nyugati kiküldetésre megy. Mások az árszintek, ehhez van igazítva a kiküldetési dij — bővíti az anyagi oldalt Virágh Péter. Malek Béla csak annyit sérelmez, hogy mielőtt kiment, eladta Wartburgját, hogy hazatérve újat vesz. Kérvényezte, hogy soronkívül, külön keretből kapjon. Nem kapott. • Ennyi az utóíz, semmi több. Szép, nagy élmény az ilyen kiküldetés. Erre ‘térnek vissza mindketten. Hozzáteszem, hogy szép és felelősségteljes internacionalista kötelesség -is. Megérdemlik az elismerést. Köszön József Az utóbbi években a mongol állattenyésztők rendszeresen fedeztették az éghajlathoz jól idomult szarvasmarha-fajták nőstényeit olyan fajták hímjeivel, amelyektől a húshozam növekedését várják. A tenyészállatokat ma — a nőstényeket és a hímeket egyaránt — leginkább a hazai csordákból választják ki. Számos állami gazdaság és termelőszövetkezet azt tervezi, hogy a szelekcióval nyert nagy húshozamú fajtákat rövidesen belterjes tenyésztésre fogják. A szabadon legelő tehenek élősúlya háromszázhatvannyolc kilogramm. A cél: az ország húsellátásának javítása. A terepen végzett munka után folytatódik a feladattelje'-ítós Ai 1 ódának kinevezett jurtában az adatok feldolgozása: végzi Vúérjh Péter geofizikus mérnök.
