Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-22 / 169. szám
4 DUNA NT ÖLI NAPLÓ 1974. Június 23. Ez a bolondos Ctlerüiek, vendégük, kisírni, kerlslyísépk Lehet, hogy a riport megjelenése napján, is borús, esős idő lesz, de esett akkor is, amikor a Vendéglátó Vállalat néhány éttermének, vendéglőjének, kiskocsmájának kerthelyiségeit látogattuk meg Báli Sándor osztályvezetővel. A „kerthelyiség” fogalom ezúttal persze sántít kissé, mert inkább a szórakozóhelyek környéke, környékének állapota érdekelt. * Fenyves-étterem. Szép szál fenyőfák alatt húzódik az épület. Déli homlokzata alatt — teraszos kiképzésben — két kerthelyiséget építettek. Az egyik a kirándulók kedvenc helye, ugyanis terméskőkoszorúba fogott három , szabadtűzhsly áll a vendégek i rendelkezésére: süthetnek szalonnát, rablóhúst, s ezekhez a pincértől megkapják a nyersanyagot és a nyársat. — Szovjet, keletnémet és bolgár turisták rendszeresen felkeresnek bennünket. Az a baj, hogy az autóbuszok nehezen tudnak megfordulni, keskeny az út a bejáratnál. A Mlslna-étterem. Fölül fedett j erkély fogja körül emeletnyi magasságban a presszót és az éttermet. Ez lesz tulajdonképpen az étterem „kerthelyisége”. — Nagyon szép kerti bútorokat állítunk ki majd az erkélyre, de úgy, hogy kővirágtartókkal leválasztjuk az éttermi részt a presszótól. A székek megérkeztek, sajnos, az asztalok még valahol „utaznak" — mondja Túrós Zoltán üzletvezető. — Tegnap ragyogó idő volt, a vendégek kérésére néhány asztalt azért kivittünk és felraktuk az ernyőket. Megmutatják az erkély árkádja alá beállított pavilont, itt a kiránduló kisiskolások részére fagylaltot, üdítőitalt s efféléket árusítanak majd. — A pavilon közvetlen környékén a terepet mi rendbehozzuk, ahova elhelyezzük az asztalokat, székeket a gyerekeknek. A gyönyörű épület környéke azonban lehangoló. Sok a törmelék, a kő, oz építkezés maradványai borítják a bokrok, fák alját. A tereprendezés itt már nem a Vendéglátó Vállalat, hanem a Parképítő Vállalat dolga, a munkákat meg is kezdték, a már eredetileg is lépcsőzetes kis sétányokat a parkosítással együtt építik meg s feltehetően padok is kerülnek az árnyas helyekre. * „Jószerencsét" meleg büfé. Tavaly varázsolták újjá a hajdani italboltot. A gasztrofol ételekből hihetetlen nagy forgalmat bonyolítanak le naponta. Szép, tiszta, csempézett helyiségben szórakozik, sörözik a Budai vám környékén élő törzsvendég-gárda. — Sajnos, kerthelyiséget az udvaron nem tudunk létesíteni, mert nem a miénk — mondja Bóli Sándor. — De a bejáratnál lévő járdára akarunk majd j ernyős asztalokat elhelyezni s ezen a keskeny földcsíkon meg valami zöldnövényzetet meghonosítani. Volt itt néhány óriási J fa, ami árnyékot adott volna, : de a közelmúltban a közieke- ! dési hatóság kivágatta, mert a j Tolbuhin út torkolatát nem le- í hetett belátni, veszélyeztette a I közlekedést. Az intézkedés persze jogos. Mi mindenecot-e igyekszünk ide valami kis színfoltot varázsolni. * Kertvárosi falatozó, öreg vad- ! geszíenyefák alatt ülnének a vendégek, de ez a bolondos j időjárás kiszámíthatatlan. A ía- I latozó „lépett” egyet a ranglis- j tán, mert a korábbi években i még italboltként működött. | Egyébként is tiszteletreméltó J igyekezete a vállalatnak, hogy j ssa már szinte minden kocsma j időjárás kiszámíthatatlan SZKÓKÖ Foto: Szokola! Római kori mozaikra bukkantak a csatornaépítők Értékes, római kori mozaikmaradványok kerültek elő pénteken a Bajesy-Zsilinszky út és a Szálai András utca sarkán csatornaépítés közben. A mozaikmaradványokat markológép hozta felszínre. Fetter Antal pécsi lakos — aki már több értékes leletet jelentett be — figyelt fel a törmelékbe keveredett mozaiktöredékekre, azonnal a Janus Pannonius Múzeumba ment, és beszámolt a piactér mellett látottakról. Ettől kezdve a DÉLVIÉP Vállalat munkásai is óvatosabban dolgoztak a munkaárokban, ahol a bejelentés után a Műemléki Felügyelőség dolgozói rövid idő elmúltával megkezdték a töredékek kibontását és összegyűjtését. A feltehetőleg második századból származó római kori fürdő maradványát képező értékes mo- zaiktöredéket a Magyar Nemzeti Múzeum — Posta palota mellett dolgozó — kutatói vették gondozásba. Egyelőre any- nyit sikerült tisztázni, hogy « mozaik eredeti helye valószínűleg másutt volt, egy korábbi na- gyobbarónyú földmunka során került a Bajcsy-Zsilinszlry és e Szalai András utca sarkán e főid alá. A lelet azért is különösen becses, mert Pécsett már régóta keresnek a régészek római kor! mozaikot, sajnos eddig nem sikerűit fölfedezni „búvóhelyüket”. A pénteken előkerült töredék a pécsi Janus Pannonius Múzeum római kori gyűjteményét gazdagítja majd. bisztró jellegű, a vendégek kol- I bászt, debrecenit, főtthúst, vág- j dalthúst fogyaszthatnak. — A „Jószerencsét” büféhez j hasonlóan ezt az egységünket í is átalakítjuk melegbüfére — ! mondja Bóli Sándor. — Még ebben az évben sor kerül rá, a munkálatok miatt rövid időre be is zárjuk. Ezzel együtt felújítjuk a kerthelyiséget is, mert ráfér egy kis csinosítás. * Patacsl falatozó. Uránbányásszal találkozom, Keresztes Jóskával, régi ismerősöm. Néhány éve vett egy házat a közeiben, kiköltözött a városból. Azt mondja, lehet akármilyen kánikula, itt mindig hideg sört mérnek, közvetlenül hűs pincéből megy föl a sör a pult csapjára. A sőntéspultot itt is megtoldottak egy nagyméretű hűtőpulttal: vagdalthús, sült kolbász, disznósajt, hurka — minden nap frissen érkezik. De nézzük meg az udvart! Végre látunk egy kugli-pályát, amely valamikor elengedhetetlen tartozéka volt külvárosi vagy falusi vendéglőknek. Ezeket érthetetlen módon, annak idején „kiirtották”, szétszedték, lebontották. Közvetlenül a pálya mentén áll néhány asztal, ez a kuglizóké. Az udvar elég nagy, de — sajnos — nem lehet kerthelyiséggé átalakítani, mert a bort, sört szállító autók csakis itt tudnak beállni a raktár és a pince elé. ♦ Szkókó. Nem tudom minek nevezzem: nem is vendéglő, nem is bisztró. Sajátos s egyben új egysége a vállalatnak. Emeletes pince és présház, majdnem a Bálics tetején. A Megyei Idegenforgalmi Hivatal tulajdona, az emeleten szép kis vendégszobák vannak. Az Olimpia étterem üzemelteti a földszinti részt, vagyis a hajdani présházat. Bolthajtásos, vasveretű ajtón át jutunk be. Farkas Zoltán, — az Olimpia fiatal üzletvezetője — begyújtja az automata olajégőt, huszonöt—harminc perc alatt nyolcvan fokra melegszik fel a víz, amely díszlécekkel eltakart radiátorokba arad át. A berendezés? — Egyszerű, de.nagyon szép. Masszív, hosszú asztal, körben vagy húsz — nyersszínre hagyott — szék. Az épület környéke üdezöld pázsit és virág, nagy lombú fák. A teraszt j cementlapokkal építették meg, ! a kerítés melletti tisztáson bog- ! rácsnak hagytak helyet-t- Kik járnak ide? — Aki akar. — Egyetlen vendég sincs . . — Csak csoportok részére nyitjuk meg. Akár kirándulók igénylik, akár — mondjuk — | bármelyik üzemi szocialista bri- 1 gád. Csak az a lényeg, hogy ' három-négy nappal előbb az 1 Olimpiában jelentsék be ebédvagy vacsorarendelésüket. A konyháról felhozzuk az ételt, italt és — ami nem utolsó szempont — harmadosztályú áron számoljuk el. Végül a kilátásáról. Szinte meghökkentően gyönyörű lát- | vány ez alant elterülő város. És csend van, nyugalom van, s a | lehető legtisztább. Ismét egy gyöngyszemére akadtunk a Mecseknek, a hivatal és a vállalat jóvoltá bói. Rab Ferenc A nyomozást erőteljesen folytatják Tanúkkal a mecseki gyermekgyilkosság környékén A rendőrség továbbra is kéri a lakosság segítségét A 8 éves Meiszterjcs Évát május 1Ö-én a tettyei kőbánya fölötti erdei ösvényen megölték. Napsütéses időben,- reggel 8 óra tájban indult el a kislány felsőgyükési lakásukból szülei kérésére bevásárolni. Kis szatyrával a kezében a szokott útján, a dimbes-dombos erdei utakon lesétált a tettyei vendéglő melletti élelmiszerüzletbe. Felvágottat, kiflit, zsemlét, co- lát, táblacsokoládét vett, aztán indult hazafelé. A kőbányához vezető úton ment felfelé, majd a városba — kezdi, miközben ismét végigvezet azokon az utakon, amelyeken május 10-én járt. — Lefelé haladtam az ösvényen, amikor az Irma úton egy 25—30 év körüli, szökés- hajú férfit láttam felfelé menni a vidámpark irányába. Mintha egy rádió lett volna a hóna alatt, mert zenét hallottam abból az irányból. A városból háromnegyed nyolc óra felé jöttem | vissza ugyanazon az útvonalon, j Akkor is hallottam a zenét, köi rülbelül ugyanazon a helyen, „Amikor Ide értem a kőkereszthez, egy férfit láttam innen tO—12 méterre az út mellett állni.. a kőbánya bejáraiét elhagyva rátért a Gyükés felé jobbra kanyarodó erdei ösvényre. Az eddigi vizsgálatok megállapítása szerint fél 9 és 9 óra között itt érte a támadás... Édesanyja akkor is eléje ment, de hiába gyalogolt le a Tettyéig, nem találkozott vele. Talán elkerülték egymást? ... Hazament, azonban a kislány nem volt otthon. Ismét a keresésére indult és az élelmiszer- üzletben is megérdeklődte: ott járt-e Évike? „igen, de már régebben elment” — válaszolták. Hazatérve férjével indultak ismét a gverek keresésére. A férj a vérfoltos bevásárlószatyrot megtalálta a gyükési 'erdei út menti bokrok között. Telefonon kérte a rendőrség segítségét, akik a kislány holttestét a déli órákban megtalálták. Azon a napon többen és különböző időben jártak a tett- hely környékén. Közülük néhányat felkerestünk: mondják el mikor és merre vezetett útjuk, kikkel találkoztak? özv. Gugyi Ferencné is Fel- sőgyükésben lakik. Dombos vidék, tele erdei ösvényekkel, vízmosásokkal. Készségesen jön velünk a köves, sziklás ösvényeken. Jól emlékszik « történtekre. — Akkor pénteken reggel fél 7 óra tájban indultam hazulról ahol reggel. A kislánnyal orz úgynevezett fenyves erdőrésznél találkoztam nyolc óra előtt néhány perccel. Szatyor volt a kezében. — Hová mész. Évike? — kérdeztem tőle. — A boltba bevásárolni — válaszolta, aztán elhaladtunk egymás mellett. Ha jól emlékszem, egy kis cicafejet ábrázoló bábu volt a jobb kezére húzva, azzal játszott menetközben, meg mintha becézgette is volna. Soha többé ezután nem láttam. Szép kis gyerek volt, kedves, illedelmes. Ffaiser DezsSné is Felsőgyü- késben lakik. Meisztericséktő! nem messze. Ő is a városba indult azon a reggelen negyed kilenc körül. Hét éves kislányát kísérte az orvoshoz. Ő is megmutatta azt az erdei utat, amelyen akkor ment gyermekével. — Amikor ide értem a kőkereszthez, egy férfit láttam innen 10—12 méterre az út mellett állni. Ahogy visszaemlék- szem: lányos arca volt, hosszú barna haja, úgy 18—20 év körülinek látszott. Sötétes színű bőrzakó-félét viselt Amikor megpillantott bennünket, mintha elfordította volna a fejét De csak egy pillanatra néztem oda, aztán mentünk tovább. Kotsch Jenő 62 éves, nyugdíjas, kérésünkre velünk ismét megteszi a május 10-ón megjárt séta útját — Gyakran járok a Tettye felé sétálni, beteg ember vagyok, jól esik egy kis friss levegő — mondja. — Akkor is sétáltam az Irma úton felfelé, amely a kőbányához vezető úttal párhuzamosan halad az erdőben egy szakaszig. Délelőtt 10 óra lehetett, amikor a kőbánya bejáratával egyvonalba értem, egy férfit láttam velem szembe jönni. Barna hajú, sovány testalkatú, 35—40 év közötti lehetett. Szürke zakót és szürke nadrágot viselt. Elhaladtunk egymás mellett én pedig sétáltam tovább az Irma úton felfelé. Délelőtt 11 óra körül a Lenkei pihenő mellett mentem el, amikor kiáltásokat hallottam, Éva, Éva ... Férfi hangnak véltem... Aztán csend... A bűncselekmény vizsgálatának eddigi helyzetéről kértünk tájékoztatást dr. Bencze Lajos alezredestől, a Megyei Rendőrfőkapitányság bűnügyi osztályának vezetőjétől: — A kritikus délelőtt többen jártak azon a környéken Sokan jelentkeztek nálunk közü»111 ü . ?>' > WieSttSm... Meisztsrfcs Éve lük, akik elmondták, mH láttak, vagy hallottak. Minden bejelentésnek utánajártunk és többszáz személy elmondásét jegyzőkönyveztük. Jól Ismerjük özv. Gugyi Ferencné, Haiser Dezsőné, Kotsch Jenő elmondásait is, akik különböző órákban, különböző személyeket láttak a tetthely környékén. Ezeken kívül is még sok adatunk van. Továbbra is folytatjuk e széleskörű vizsgálatot. Tudomásunk van például egy férfiről is, aki kutyáját vezetve az Irma úton sétált felfelé azon c délelőttös A lakosság részéről érkezett bejelentéseket köszönjük és továbbra is igényeljük. Most segíthetné a vizsgálatot például, ha Gugyiné, Haiserné és Kotsch Jenő által megjelölt személyek, valamint a kutyáját abban az időben sétáltató férfi is tájékoztatna bennünket arról, hogy kikkel találkoztak, kiket láttak abban az időben a környéken. Azok is segítséget tudnának nyújtani, akik például hallomásból tudnak elferdült hajlamú személyek cselekményeiről. Mert a vizsgálat és a boncolás adataiból következtetve szexuális indítékú bűncselekményről van szó. A boncolás a halál okaként koponyacsonttörést és ogyroncsoiódást mutatott ki. A fejsérülés súlyos tárgytól származhatott. A lakosság segítségét tehát továbbra is kérjük. Az esettel összefüggő bármiféle — pillanatnyilag jelentéktelennek tűnhető — beje- | lentés, információ is hozzájárulhat a nyomozás eredményességéhez. A bejelentések bármelyik rendőri szervnél megtehetők. Garay Ferenc ,... rátért a Gyükés felé jobbra kanyarodó erdei ösvényre®
