Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-22 / 169. szám

4 DUNA NT ÖLI NAPLÓ 1974. Június 23. Ez a bolondos Ctlerüiek, vendégük, kisírni, kerlslyísépk Lehet, hogy a riport megjele­nése napján, is borús, esős idő lesz, de esett akkor is, amikor a Vendéglátó Vállalat néhány éttermének, vendéglőjének, kis­kocsmájának kerthelyiségeit lá­togattuk meg Báli Sándor osz­tályvezetővel. A „kerthelyiség” fogalom ezúttal persze sántít kissé, mert inkább a szórakozó­helyek környéke, környékének állapota érdekelt. * Fenyves-étterem. Szép szál fe­nyőfák alatt húzódik az épület. Déli homlokzata alatt — tera­szos kiképzésben — két kerthe­lyiséget építettek. Az egyik a ki­rándulók kedvenc helye, ugyanis terméskőkoszorúba fogott három , szabadtűzhsly áll a vendégek i rendelkezésére: süthetnek sza­lonnát, rablóhúst, s ezekhez a pincértől megkapják a nyers­anyagot és a nyársat. — Szovjet, keletnémet és bol­gár turisták rendszeresen felke­resnek bennünket. Az a baj, hogy az autóbuszok nehezen tudnak megfordulni, keskeny az út a bejáratnál. A Mlslna-étterem. Fölül fedett j erkély fogja körül emeletnyi ma­gasságban a presszót és az ét­termet. Ez lesz tulajdonképpen az étterem „kerthelyisége”. — Nagyon szép kerti bútoro­kat állítunk ki majd az erkély­re, de úgy, hogy kővirágtartók­kal leválasztjuk az éttermi részt a presszótól. A székek megér­keztek, sajnos, az asztalok még valahol „utaznak" — mondja Túrós Zoltán üzletvezető. — Tegnap ragyogó idő volt, a ven­dégek kérésére néhány asztalt azért kivittünk és felraktuk az ernyőket. Megmutatják az erkély árkád­ja alá beállított pavilont, itt a kiránduló kisiskolások részére fagylaltot, üdítőitalt s efféléket árusítanak majd. — A pavilon közvetlen kör­nyékén a terepet mi rendbehoz­zuk, ahova elhelyezzük az asz­talokat, székeket a gyerekeknek. A gyönyörű épület környéke azonban lehangoló. Sok a tör­melék, a kő, oz építkezés ma­radványai borítják a bokrok, fák alját. A tereprendezés itt már nem a Vendéglátó Vállalat, ha­nem a Parképítő Vállalat dolga, a munkákat meg is kezdték, a már eredetileg is lépcsőzetes kis sétányokat a parkosítással együtt építik meg s feltehetően padok is kerülnek az árnyas he­lyekre. * „Jószerencsét" meleg büfé. Tavaly varázsolták újjá a haj­dani italboltot. A gasztrofol éte­lekből hihetetlen nagy forgal­mat bonyolítanak le naponta. Szép, tiszta, csempézett helyi­ségben szórakozik, sörözik a Budai vám környékén élő törzs­vendég-gárda. — Sajnos, kerthelyiséget az udvaron nem tudunk létesíteni, mert nem a miénk — mondja Bóli Sándor. — De a bejárat­nál lévő járdára akarunk majd j ernyős asztalokat elhelyezni s ezen a keskeny földcsíkon meg valami zöldnövényzetet megho­nosítani. Volt itt néhány óriási J fa, ami árnyékot adott volna, : de a közelmúltban a közieke- ! dési hatóság kivágatta, mert a j Tolbuhin út torkolatát nem le- í hetett belátni, veszélyeztette a I közlekedést. Az intézkedés per­sze jogos. Mi mindenecot-e igyekszünk ide valami kis szín­foltot varázsolni. * Kertvárosi falatozó, öreg vad- ! geszíenyefák alatt ülnének a vendégek, de ez a bolondos j időjárás kiszámíthatatlan. A ía- I latozó „lépett” egyet a ranglis- j tán, mert a korábbi években i még italboltként működött. | Egyébként is tiszteletreméltó J igyekezete a vállalatnak, hogy j ssa már szinte minden kocsma j időjárás kiszámíthatatlan SZKÓKÖ Foto: Szokola! Római kori mozaikra bukkantak a csatornaépítők Értékes, római kori mozaik­maradványok kerültek elő pén­teken a Bajesy-Zsilinszky út és a Szálai András utca sarkán csatornaépítés közben. A mo­zaikmaradványokat markológép hozta felszínre. Fetter Antal pécsi lakos — aki már több ér­tékes leletet jelentett be — fi­gyelt fel a törmelékbe kevere­dett mozaiktöredékekre, azonnal a Janus Pannonius Múzeumba ment, és beszámolt a piactér mellett látottakról. Ettől kezdve a DÉLVIÉP Vállalat munkásai is óvatosabban dolgoztak a mun­kaárokban, ahol a bejelentés után a Műemléki Felügyelőség dolgozói rövid idő elmúltával megkezdték a töredékek kibon­tását és összegyűjtését. A fel­tehetőleg második századból származó római kori fürdő ma­radványát képező értékes mo- zaiktöredéket a Magyar Nem­zeti Múzeum — Posta palota mellett dolgozó — kutatói vet­ték gondozásba. Egyelőre any- nyit sikerült tisztázni, hogy « mozaik eredeti helye valószínű­leg másutt volt, egy korábbi na- gyobbarónyú földmunka során került a Bajcsy-Zsilinszlry és e Szalai András utca sarkán e főid alá. A lelet azért is különösen becses, mert Pécsett már régóta keresnek a régészek római kor! mozaikot, sajnos eddig nem si­kerűit fölfedezni „búvóhelyüket”. A pénteken előkerült töredék a pécsi Janus Pannonius Múzeum római kori gyűjteményét gazda­gítja majd. bisztró jellegű, a vendégek kol- I bászt, debrecenit, főtthúst, vág- j dalthúst fogyaszthatnak. — A „Jószerencsét” büféhez j hasonlóan ezt az egységünket í is átalakítjuk melegbüfére — ! mondja Bóli Sándor. — Még ebben az évben sor kerül rá, a munkálatok miatt rövid időre be is zárjuk. Ezzel együtt felújítjuk a kerthelyiséget is, mert ráfér egy kis csinosítás. * Patacsl falatozó. Uránbá­nyásszal találkozom, Keresztes Jóskával, régi ismerősöm. Né­hány éve vett egy házat a kö­zeiben, kiköltözött a városból. Azt mondja, lehet akármilyen kánikula, itt mindig hideg sört mérnek, közvetlenül hűs pincé­ből megy föl a sör a pult csap­jára. A sőntéspultot itt is meg­toldottak egy nagyméretű hűtő­pulttal: vagdalthús, sült kol­bász, disznósajt, hurka — min­den nap frissen érkezik. De néz­zük meg az udvart! Végre látunk egy kugli-pá­lyát, amely valamikor elenged­hetetlen tartozéka volt külvárosi vagy falusi vendéglőknek. Eze­ket érthetetlen módon, annak idején „kiirtották”, szétszedték, lebontották. Közvetlenül a pá­lya mentén áll néhány asztal, ez a kuglizóké. Az udvar elég nagy, de — sajnos — nem lehet kerthelyiséggé átalakítani, mert a bort, sört szállító autók csakis itt tudnak beállni a raktár és a pince elé. ♦ Szkókó. Nem tudom minek nevezzem: nem is vendéglő, nem is bisztró. Sajátos s egyben új egysége a vállalatnak. Eme­letes pince és présház, majd­nem a Bálics tetején. A Megyei Idegenforgalmi Hivatal tulaj­dona, az emeleten szép kis ven­dégszobák vannak. Az Olimpia étterem üzemelteti a földszinti részt, vagyis a hajdani préshá­zat. Bolthajtásos, vasveretű ajtón át jutunk be. Farkas Zoltán, — az Olimpia fiatal üzletvezetője — begyújtja az automata olaj­égőt, huszonöt—harminc perc alatt nyolcvan fokra melegszik fel a víz, amely díszlécekkel el­takart radiátorokba arad át. A berendezés? — Egyszerű, de.na­gyon szép. Masszív, hosszú asz­tal, körben vagy húsz — nyers­színre hagyott — szék. Az épü­let környéke üdezöld pázsit és virág, nagy lombú fák. A teraszt j cementlapokkal építették meg, ! a kerítés melletti tisztáson bog- ! rácsnak hagytak helyet-t- Kik járnak ide? — Aki akar. — Egyetlen vendég sincs . . — Csak csoportok részére nyitjuk meg. Akár kirándulók igénylik, akár — mondjuk — | bármelyik üzemi szocialista bri- 1 gád. Csak az a lényeg, hogy ' három-négy nappal előbb az 1 Olimpiában jelentsék be ebéd­vagy vacsorarendelésüket. A konyháról felhozzuk az ételt, italt és — ami nem utolsó szem­pont — harmadosztályú áron számoljuk el. Végül a kilátásáról. Szinte meghökkentően gyönyörű lát- | vány ez alant elterülő város. És csend van, nyugalom van, s a | lehető legtisztább. Ismét egy gyöngyszemére akadtunk a Me­cseknek, a hivatal és a vállalat jóvoltá bói. Rab Ferenc ­A nyomozást erőteljesen folytatják Tanúkkal a mecseki gyermekgyilkosság környékén A rendőrség továbbra is kéri a lakosság segítségét A 8 éves Meiszterjcs Évát május 1Ö-én a tettyei kőbánya fölötti erdei ösvényen megölték. Napsütéses időben,- reggel 8 óra tájban indult el a kislány felsőgyükési lakásukból szülei kérésére bevásárolni. Kis szaty­rával a kezében a szokott út­ján, a dimbes-dombos erdei utakon lesétált a tettyei ven­déglő melletti élelmiszerüzletbe. Felvágottat, kiflit, zsemlét, co- lát, táblacsokoládét vett, aztán indult hazafelé. A kőbányához vezető úton ment felfelé, majd a városba — kezdi, miközben ismét végigvezet azokon az utakon, amelyeken május 10-én járt. — Lefelé haladtam az ös­vényen, amikor az Irma úton egy 25—30 év körüli, szökés- hajú férfit láttam felfelé menni a vidámpark irányába. Mintha egy rádió lett volna a hóna alatt, mert zenét hallottam ab­ból az irányból. A városból há­romnegyed nyolc óra felé jöttem | vissza ugyanazon az útvonalon, j Akkor is hallottam a zenét, kö­i rülbelül ugyanazon a helyen, „Amikor Ide értem a kőkereszthez, egy férfit láttam innen tO—12 méterre az út mellett állni.. a kőbánya bejáraiét elhagyva rátért a Gyükés felé jobbra ka­nyarodó erdei ösvényre. Az ed­digi vizsgálatok megállapítása szerint fél 9 és 9 óra között itt érte a támadás... Édesanyja akkor is eléje ment, de hiába gyalogolt le a Tettyéig, nem találkozott vele. Talán elkerülték egymást? ... Hazament, azonban a kislány nem volt otthon. Ismét a kere­sésére indult és az élelmiszer- üzletben is megérdeklődte: ott járt-e Évike? „igen, de már régebben elment” — válaszol­ták. Hazatérve férjével indultak ismét a gverek keresésére. A férj a vérfoltos bevásárlószaty­rot megtalálta a gyükési 'erdei út menti bokrok között. Telefo­non kérte a rendőrség segítsé­gét, akik a kislány holttestét a déli órákban megtalálták. Azon a napon többen és kü­lönböző időben jártak a tett- hely környékén. Közülük néhá­nyat felkerestünk: mondják el mikor és merre vezetett útjuk, kikkel találkoztak? özv. Gugyi Ferencné is Fel- sőgyükésben lakik. Dombos vi­dék, tele erdei ösvényekkel, víz­mosásokkal. Készségesen jön velünk a köves, sziklás ösvénye­ken. Jól emlékszik « történ­tekre. — Akkor pénteken reggel fél 7 óra tájban indultam hazulról ahol reggel. A kislánnyal orz úgynevezett fenyves erdőrésznél találkoztam nyolc óra előtt né­hány perccel. Szatyor volt a ke­zében. — Hová mész. Évike? — kér­deztem tőle. — A boltba bevásárolni — válaszolta, aztán elhaladtunk egymás mellett. Ha jól emlék­szem, egy kis cicafejet ábrá­zoló bábu volt a jobb kezére húzva, azzal játszott menetköz­ben, meg mintha becézgette is volna. Soha többé ezután nem láttam. Szép kis gyerek volt, kedves, illedelmes. Ffaiser DezsSné is Felsőgyü- késben lakik. Meisztericséktő! nem messze. Ő is a városba indult azon a reggelen negyed kilenc körül. Hét éves kislányát kísérte az orvoshoz. Ő is meg­mutatta azt az erdei utat, ame­lyen akkor ment gyermekével. — Amikor ide értem a kőke­reszthez, egy férfit láttam in­nen 10—12 méterre az út mel­lett állni. Ahogy visszaemlék- szem: lányos arca volt, hosszú barna haja, úgy 18—20 év kö­rülinek látszott. Sötétes színű bőrzakó-félét viselt Amikor megpillantott bennünket, mintha elfordította volna a fejét De csak egy pillanatra néztem oda, aztán mentünk tovább. Kotsch Jenő 62 éves, nyugdí­jas, kérésünkre velünk ismét megteszi a május 10-ón meg­járt séta útját — Gyakran járok a Tettye felé sétálni, beteg ember va­gyok, jól esik egy kis friss le­vegő — mondja. — Akkor is sétáltam az Irma úton felfelé, amely a kőbányához vezető út­tal párhuzamosan halad az er­dőben egy szakaszig. Délelőtt 10 óra lehetett, amikor a kő­bánya bejáratával egyvonalba értem, egy férfit láttam velem szembe jönni. Barna hajú, so­vány testalkatú, 35—40 év kö­zötti lehetett. Szürke zakót és szürke nadrágot viselt. Elhalad­tunk egymás mellett én pedig sétáltam tovább az Irma úton felfelé. Délelőtt 11 óra körül a Lenkei pihenő mellett mentem el, amikor kiáltásokat hallot­tam, Éva, Éva ... Férfi hangnak véltem... Aztán csend... A bűncselekmény vizsgálatá­nak eddigi helyzetéről kértünk tájékoztatást dr. Bencze Lajos alezredestől, a Megyei Rendőr­főkapitányság bűnügyi osztályá­nak vezetőjétől: — A kritikus délelőtt többen jártak azon a környéken So­kan jelentkeztek nálunk közü­»111 ü . ?>' > WieSttSm... Meisztsrfcs Éve lük, akik elmondták, mH láttak, vagy hallottak. Minden beje­lentésnek utánajártunk és többszáz személy elmondásét jegyzőkönyveztük. Jól Ismerjük özv. Gugyi Ferencné, Haiser Dezsőné, Kotsch Jenő elmondá­sait is, akik különböző órák­ban, különböző személyeket láttak a tetthely környékén. Eze­ken kívül is még sok adatunk van. Továbbra is folytatjuk e széleskörű vizsgálatot. Tudomá­sunk van például egy férfiről is, aki kutyáját vezetve az Irma úton sétált felfelé azon c dél­előttös A lakosság részéről ér­kezett bejelentéseket köszönjük és továbbra is igényeljük. Most segíthetné a vizsgálatot pél­dául, ha Gugyiné, Haiserné és Kotsch Jenő által megjelölt sze­mélyek, valamint a kutyáját ab­ban az időben sétáltató férfi is tájékoztatna bennünket arról, hogy kikkel találkoztak, kiket láttak abban az időben a kör­nyéken. Azok is segítséget tud­nának nyújtani, akik például hallomásból tudnak elferdült hajlamú személyek cselekmé­nyeiről. Mert a vizsgálat és a boncolás adataiból következ­tetve szexuális indítékú bűncse­lekményről van szó. A boncolás a halál okaként koponyacsont­törést és ogyroncsoiódást mu­tatott ki. A fejsérülés súlyos tárgytól származhatott. A lakos­ság segítségét tehát továbbra is kérjük. Az esettel összefüggő bármiféle — pillanatnyilag je­lentéktelennek tűnhető — beje- | lentés, információ is hozzájárul­hat a nyomozás eredményessé­géhez. A bejelentések bárme­lyik rendőri szervnél megtehe­tők. Garay Ferenc ,... rátért a Gyükés felé jobbra kanyarodó erdei ösvényre®

Next

/
Oldalképek
Tartalom