Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-21 / 168. szám

1974. június 22. DUNANTŰLI NAPIO Ülést tartott Pécs megyei város Tanácsa ® Uj lakásügyi rendeletek 9 A munkások művelődése ® Lemaradás a tömegsport terén Tegnap délelőtt ülést tartott Pécs megyei Város Tanácsa. Az ülésen — melynek munkájában részt vett Takács Gyula, a Me­gyei Tanács elnökhelyettese is — új lakásügyi rendeletek al­kotása, a munkásak művelődési helyzete, a város testnevelési és sporthelyzete, felszabadulásunk 30. évfordulójának pécsi prog­ramja és más időszerű kérdések szerepeltek a napirenden. A legrászorultabbak jussanak lakáshoz Dr. Mihály Lajos igazgatási osztályvezető terjesztette a ta­nácsülés elé az új lakásügyi rendelettervezeteket, amelyek közül az első a tanács rendel­kezése alatt álló lakások elosz­tásáról és a lakásigények elbí­rálásáról, a máscdik a lakás- építési hozzájárulás és a lakás- használatbavételi díj szabályo­zásáról, a harmadik pedig a lakásigények társadalmi elbírá­lásáról és a lakásügyi társa­dalmi bizottságok működéséről szól. Az előterjesztő szóbeli ki­egészítésében megállapította: — Az 1971-ben alkotott helyi jogszabályok a gyakorlatban beváltak, az új rende'etekkel nem új lakáspolitikát és elosz­tási gyakorlatot akarunk beve­zetni, hanem a gyakorlati ta­pasztalatok alapján finomítani, ahol pedig kívánatos, módosí­tani akarjuk lakásgazdálkodási módszereinket. A rendeletterve­zetet széleskörű társadalmi köz­reműködéssel készítettük el. j Messzemenően figyelembe vet- | tűk az igénylők onyagi helvze- I tét, s ennek alapján a jövőben ! takóshoz Juthatnak azok, akik eddig valóim' módon ki voltak zárva ebből, ugyanakkor új fel­tételeket állapítottunk a lakás­hoz juttatás elbírálásához. To­vábbra is előnyt élveznek a há­rom vagy többgyermekes csa­ládok, de nem javasoljuk állam! bérlakáshoz juttatni azokat, akik gépkocsival, vagy nagyértékű ingatlannal rendelkeznek. Újból szabályoztuk a vevő- és bér'ő- kijelölési jogot, s a jövőben közületi szervek részére az épü- •6 lakásmennyiség 5 százalékát bocsátjuk ilymódon rendelke­zésre. A megszorításra a kedve­zőtlen tapasztalatok késztettek bennünket, ugyanis jelenleg 44 kőzületeknek eladott lakás áll üresen a városban. Reméljük — mondotta végezetül —, hogy az úi jogszabályok hozzásegítenek ahhoz, hogy mindig a legrászo­rultabbak jussanak lakáshoz A rendelettervezetek vitájá­ban szinte központi helyet fog­lalt el két kérdés: helyes-e ki­záró okként szerepeltetni a gép­kocsit, ami sokaknál nem luxus­cikk ma már, hanem munka­eszköz. s az érték sem mond semmit, hiszen a jogszabály nem tesz különbséget gépkocsi és gépkocsi között; valamint szükséges-e a lakásigények időszakonkénti felülvizsgálata, A vitában felszólalók közül Kanig János lakásépítést kért a vasos- hirdi üzemek munkaerő-gond- tainak meooldására; Szoyka Pál igvase'ta, hogy a felülvizsgála­tokba az úi lakóbizottságokat vonják be; Pernecker Imre a lakásigények egyenlő elbírálása érdekében egységes lakásügyi hatóság !é*Tehozósát indítvá­nyozta; Bíkés Sándor úgy vél­ni n város várható iparfejlesz­téséhez nem lesz elegendő az em'l-'ett 5 százalékos keret a vevő- és bérlőkijelölési jogra. [ Felszólalt még a vitában dr. j — I - 'ásprogram Pécsvára cion. A községben, a régi Zengő > étterem helyén 18 két és fél | szobás lakás alapozási munká- j latait kezdte meg a helyi építő- j ipari szövetkezet. Úgy tervezik, [ hogy ebben az évben újabb 24 ■akás építését készíti elő a Zen­gő Lakásépítő Szövetkezet. Va­lamennyi lakás átadását a jövő évre tervezik. Győréi Ferenc, dr. Antal Ferenc, Nemeskéri Sándor, Lantos Ár­pád, Aradi Jánosné, Martai Gyula és Hegedűs Béla. Dr. Mihály Lajos válaszában egye­bek között kijelentette: ebben az esztendőben várhatóan 179 három és többgyermekes csa­lád lakásigényét elégíti ki a vá­ros. A vitát Wieder Béla tanács­elnök foglalta össze, s megálla­pította: legfontosabb az, hogy legyen mit elosztani, ezért a vá­ros folytatja erőfeszítéseit, hogy i 1976 és 1980 között a mostani- j nál jóval több lakás épüljön Pé- I esett. Biztatónak mondta, hogy a kormányzati szervek is elis­merték a^város súlyos lakáshely- : zetét. Az elfogadásra javasolt rendelettervezetekkel kapcsolat­ban kijelentette: az a cél, hogy segítségükkel helyesen, társa- dalompolitikailag igazságosan | lehessen elosztani a lakásokat. A rendelettervezeteket — ame­lyeknek részletes ismertetésére lapunkban visszatérünk — a tanácsülés elfogadta. Ugyancsak elfogadta a ta­nácsülés a piacokról és a vá­sárokról szóló tanácsi rendelet- tervezetet, amelynek megalko­tására azért volt szükség, mert i a jelenleg érvényben lévőket (!) még a kerületi tanácsok alkot­ták 1969-ben. Azóta különböző változások történtek, ezért az egységes szabályozás halaszt­hatatlan volt. A rendeletterve­zetet Herbst Ferenc kereskedel­mi osztályvezető terjesztette a tanácsülés elé, s ahhoz dr, Ambrus Lásztóné szólt hozzá. Életünk minősége — és a munkás­művelődés A munkások művelődési hely­zetéről szóló napirendi pont anyagát Papp Imre elnökhelyet­tes jelentése alapján ismerhette meg a tanácsülés. Az előterjesz­tés részletesen elemzi a közmű­velődésnek ezt a területét, meg­állapítva, hogy növekedett a munkásság műveltségi színvona­la, bár kétségtelenül magas a hiányzó általános iskolai vég­zettség aránya és még mindig sok a formalitás a szocialista brigádok művelődésében. A munkásság egyes rétegei között igen jelentősek a műveltségi eltérések; a kulturális igények növekedése nem áll egyenes arányban az életkörülmények javulásával. A témával kapcsolatban kér­dés nem hangzott el. Hozzászó­lás is mindössze egy volt. Vagy­is gyakorlatilag a munkásműve­lődés gondjaihoz, eredményei­hez és igen összetett problémái­hoz Pécs város munkás tanács­tagjainak sem volt különösebb elmondani vagy hozzátenni va- i lója. Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese felszólalásában két „érvvel” szállt vitába. Bizonyos körökben felvetődött, el is hangzott, hogy voltaképp miért foglalkozunk ennyit éppen a munkások mű­velődésével: talán műveletlenek a munkások'? A kérdés fölvetése rossz, mindkét esetben. Munkás- művelődésről nem azért szólunk, j mintha a munkások elmaradót- j tak volnának, hanem az a cé- j lünk, hogy a szocialista igények- i nek megfelelően fejlődjön a ; munkásosztály általános és szak- | mai műveltsége. Másrészt a munkásművelődés fogalmát nem hagyományos módon, hanem korszerűen, szélesebben, a kor­szerű közművelődés szempontjá­ból kell értelmeznünk. A mun- kásmjvelődés szélesebb értel­mezése a munkásság életmód­ját, életvitelét jelenti. A „há­nyán művelődnek?" kérdése he­lyett a ,,hogyan élnek?" kérdé­sét kell fölvetnünk a munkás- lökta területeken. Ezért jut rend­kívül fontos szerephez a műve­lődés o szocialista brigádok hármas jelszavában is. Tartalom nélkül vagy csupán formalitá­sokkal — és fogyasztási szem­pontokkal a középpontban — torz irányba csúszna a fejlődés. Ezért vetődik fel egyre hangsú­lyosabban az élet minősége, a szocialista életmód szempontja a munkásság művelődésével kapcsolatban is. A tanácstagsáq egyhangúlag határozattá emelte az előter­jesztett javaslatokat. Egyebek közt: rövidtávú programtervezet készül; széles körű szociológiai felmérést végeznek a munkás- művelődés helyzetének további javítása érdekében. Nagyobb figyelmet a lakóhelyi testedzésre Ezután Rózsahegyi Mátyás városi sportfelügyelő beszámo­lója következett Pécs város test- nevelési és sport helyzetéről. Az előterjesztés ismertette többek között a versenysport és az utánpótlás helyzetét. Az elmúlt években Pécs minőségi sportja ; szétaprózódott, nem volt terv­szerű és egységes az utánpótlás biztosítása sem. A PMSC létre­hozásával és a Sportiskola mi­nőségi előrelépésével sokat ja­vult a helyzet. A szabadtéri lé­tesítmények helyzete kielégítő­nek mondható, viszont nagyon hiányoznak a fedett létesítmé­nyek. E téren a közeljövőben javulás várható, hiszen 1976 ta­vaszára elkészül a városi sport- csarnok, épül a Komarov szak- középiskola új játékcsarnoka és jövőre elkezdik építeni a PMSC pécsújhegyi sporttelepén a fe- | dett játékcsarnokot. Az előter­jesztés foglalkozott a tömeg­sport formáival, a lakóhelyek testedzési lehetőségeivel. Ezen a téren nagy a lemaradás, pe­dig minimális ráfordítással a feltételeket lehetne biztosítani. Rózsahegyi Mátyás szóbeli kiegészítőjében beszélt a PVSK sporttelep helyzetéről. A város reprezentatív sporttelepe sürgő­sen felújításra szorul. Erre a fenntartó szerv, a Vasutas Szak- szervezet nem képes. Célszerű lenne az összefogás. A hozzászólók közül Szoyka Pál a tömegsport fejlesztésének szükségességéről, a létesítmény- helyzet javításáról beszélt. Bé­kés Sándor a rendszeres test- J edzés nevelő hatását értékelte, melyben jelentős szerepe van az iskolai testnevelésnek és a Sportiskolának. Dr. Ambrus Lászlóné a létesítmény-helyzet javítását sürgette és felvetette a sportszervek, valamint a Ta­nárképző Főiskola testnevelési tanszéke szorosabb kapcsolatá­nak szükségességét az eredmé­nyesebb munka érdekében. Dr. Patla Károly a lakóhelyi test­edzési lehetőségekről beszélt. A tanácsülés az előterjesztés és a vita alapján határozatokat ho­zott, amelyek a város testneve­lési és sporthelyzetét hivatottak javítani. A továbbiakban a tanácsülés vita nélkül elfogadta a hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lójára tervezett pécsi ünnepsé­gek programját, jóváhagyólag tudomásul vette a városfejlesz­tési és kommunális ellátási bi­zottság munkájáról szóló jelen­tést, amelyet dr. Németh Lajos tanácselnök-helyettes terjesztett elő. Egyetértett a tanácsülés az- j zal, hogy a műemléki albizott- j ságot város szépészeti és mű­emléki albizottsága szervezzék ennek megfelelően kibővített munkakörrel. Utolsó napirendi pontként tárgyalta és fogadta el a tanácsülés a kereskedelmi osztály munkájáról szóló jelen­tést, amelynek vitájában dr. Parragh Ferenc és Martai Gyula szólalt fel. A tanácsülésre egyetlen in­terpellációt jelentettek be. Gu- lyás lózsefné a kertvárosi játszó­terek helyzetéről és a fejlesz­tési elgondolásokról kért tájé­koztatást. A tanácstagok hozzá­járultak, hogy az interpellál tanácstag — kérésére — írás- I ban kapja meg a kért tájékoz- i tatást. A tudósítást összeállította: Hársfai István Lázár Lajos Wallínger Endre j KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. június 20-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) Gazdasági építőmunkánknak szilárd bázisa a testvéri szocia­lista országokkal való szoros együttműködés; külgazdasági kapcsolatainkban a döntő he­lyet a KGST-országok foglalják el. A szocialista gazdasági in­tegrációból adódó előnyök ma­ximális kihasználása állandó fel­adatunk. A kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolata­inkat a tőkés és a fejlődő or­szágokkal is. Uayanakkor min­den lehetséges eszközzel védjük népgazdaságunkat a tőkés vi­lágban kibontakozó infláció, energiaválság és nyersanyagár­emelkedés negatív hatásaitól. Gazdasági munkánk ered- ■ menyeivel összhangban emelkedik dolgozó népünk élet- színvonala, javulnak életkörül­ményei. A lakosság jövedelme és fogyasztása — az 1974. évi tervnek megfelelően — gyorsab­ban növekszik, mint az előző években. A tervezett központi béremeléseket és szociálpolitikai intézkedéseket szervezetten és határidőre megvalósították, Illet­ve a szükséges előkészületeket megtették. A tavalyi béremelé­seket követően ez év január el­sején és azt követően végrehaj­tott központi béremelések újabb 440 ezer munkást és alkalma­zottat érintettek. Április 1-től to­vábbi 510 ezer dolgozó munká­idéi csökkent. A lakosság áruellátása ki­egyensúlyozott és — kevés ki­vételtől eltekintve — megfelelő — a fogyasztói árszínvonal a tervezettnek megfelelően ala­kult. Életszínvonal-politikánkban fo­kozódik a társadalmi juttatások, s ezen belül a szociálpolitikai intézkedések szerepe. 1974-ben kiemelt jelentőségű feladat a népesedéspolitika még kiterjed­tebb anyagi és szociális meg­alapozása, a többgyermekes családok támogatása. A népe­sedéspolitikai határozatot köve­tő intézkedések hozzájárulnak a születésszám kedvező alakulásá­hoz. Ili. A Központi Bizottság határo­zatot hozott személyi kérdések­ben : — Katona István elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a KB Agitációs és Propaganda Osztá­lyának vezetőjét, e megbízatása alól felmentette és kinevezte a Népszabadság főszerkesztőjévé; — dr. Berecz János elvtársat a KB Külügyi Osztályának, Grósz Károly elvtársat a KB Agitációs és Propaganda Osztályának, Rácz Sándor elvtársat a KB Köz- igazgatási és Adminisztratív Osztályának vezetőjévé nevezte ki. — A Központi Bizottság aján­lásokat fogadott el állami tiszt­ségek betöltésére. A Központi Bizottság üdvözli és nagyra értékeli azt a széles körű munkaversenyt, amely a márciusi ülését követően orszá­gosan kibontakozott. Ebben a mozgalomban jut kifejezésre az a hangulat, ameilvel pártunk, munkásosztályunk, dolgozó né­pünk készül a XI. pártkongresz- szusra, hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulójára. A Központi Bizottság helyesli és támogatja azokat az irányel­veket, amelyeket a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa, a Kom­munista Ifiúsáqi Szövetség és a Hazafias Népfront versenyfelhí­vásukban kidolgoztak. Felhívja a párt-, az állami és a társa­dalmi szerveket, gazdasági ve­zetőket, hogy támogassák a konaresszusi .és felszabadulási munkaverseny alkotó kezdemé­nyezéseit és segítsék a vállalá­sok teljesítését. Rödönyi Károly 1911-ben Budapesten született. Középis­koláinak elvégzése után a Mű­szaki Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett. 1936-ban mint műszaki alkalmazott Cse­pelen, a Weisz Manfréd gyár­ban kapót állást. 1938-ban órabéres mérnökként a vasút­hoz került. Itt munkája mellett gőzmozdonyvezetői, motorkocsi­vezetői képesítést szerzett. Sze­geden, Désen és Budapesten vasútj mérnökként, fűtőházi fő­nökként dolgozott. 1951-től a MÁV vezérigazga­tóságán töltött be felelős ve­zetői beosztásokat. 1957-től a MÁV vezérigazgató-helyettese. , 1963-ban nevezték ki a MÁV ] Dr. Orbán László 1912-ben, Nógrádverőcén született. Kö­zépiskoláinak elvégzése után a miskolci jogakadémián és a szegedi egyetem jogtudományi karán szerzett diplomát. 1938-ban a Kommunista Fárt tagja lett. Részt vett az ifjúsá­gi mozgalmat irányító országos ifjúsági bizottsáq munkájában, majd a háború alatt a függet­lenségi mozgalom szervezésé­ben. A felszabadulás után a párt központjában dolgozott, hosz- szabb ideig az agitációs és pro­paganda osztály vezetőié volt. 1950 és 1955 között előbb mint főosztályvezető, később mint miniszterhelyettes az Oktatás­ügyi Minisztériumban kapott beosztást. A Központi Bizottság elhatá­rozta, hogy a kongresszusi ver­senyben legkiemelkedőbb ered­ményeket elérő vállalatoknak és szövetkezeteknek az 1974. évi eredmények alapján 1975. má­jus 1-én 22 „kongresszusi zász­ló" és a kimagasló eredménye­ket elérő szocialista brigádok­nak 220 „kongresszusi oklevél” kitüntetést adományoz. A Központi Bizottság felszó­lítja a kommunis'ákat és a párt- szervezeteket, hogy járjanak élen a munkaverseny helyi szer­vezésében, lebonyolításában. Mutassanak pé'dát a lelkesítő feladatok teljesítésében, erősít­sék tovább a párt és a dolgozó tömegek kapcsolatát. A Közoonti Bizottság meg van qyőződve arról, hoav a XI. pártkongresszus tiszteletére tett fe'a’ánlósok új lendületet ad­nak a szocialista építőmunká­nak, növelik hazánk gazdasági ereiét, további lehetőséget te­remtenek néoiink jólétének nö­veléséhez, boldogulásához. i vezérigazgatójává és a közle- í kedés- és postaügyi miniszter | helyettesévé. 1970-ben a minisz­ter első helyettese, később ál­lamtitkár lett. 1946-tól a párt tagja. Jelentős érdemei vannak a magyar köz­lekedés korszerűsítésében, 0 nemze'közi vasúti együttműkö­dés fejlesztésében. Tagja a Magyar Tudó: unyos Akadémia vasúti szakb ottsá- gának. 1963-tól a Közi edés- tudományi Egyesület eine e. Több kitüntetés birtokosa, A Népköztársaság Elnöki Ta-ácsa 1955-bén és 1956-ban Sz da­li sta Munkáért Érdemérem rel, 1963-ban a Munka Érdemre d- del tüntette ki. 1956-tól 1967-ip ismét a párt Központi Bizottságának appa­rátusában dolgozott a tudomá­nyos és kulturális, illetve az agitációs és propaganda osz­tály vezetőjeként. Ezután o művelődésügyi miniszter első helyettese, államtitkár lati. 1945 és 1951 között az MKP illetve az MDP KV tagja volt. 1957-től az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagia. 1945—1953 között és 1958-tól országgyűlési képviselő. A Népköztársasáq Elnöki Ta­nácsa 1962-ben a Munka Vö­rös Zászlórendjével, 1965-ben és 1968-ban a Munka Érdem­rend arany fokozatával, 1970- ben pedig a Felszabadulási Ju­bileumi Emlékéremmel tüntette ki. Rödönyi Károly éfe’raiza Dr. Orbán LászSá életrajza Kilencven évesen — Lelve alkotó Törpe tudásom percek alatt semmivé zsugorodik, — küszkö­döm a tisztelet béklyóival. Pe­dig készültem a „professzor úr­ból”: tudom, hogy dr. Kislégi Nagy Dénes, a Pécsi Tudo­mányegyetem nyugalmazott ta­nára, kandidátus, Marx és En­gels filozófiai műveinek fordító­ja, ismerője és művelőié a szépirodalomnak, hogy hét kö­tet viseli borí'óján ar ő nevét. . . De a professzor úr qáláns és készséggel segédkezet nyújt: — Miről beszélgessünk? A múltról, vagy a máról? — A máról . .. — Kérem. A Szociológia cí­mű folyóiratnál van most egy elfogadott cikkem, az Európa könyvkiadónál a közeljövőben jelenik meq Marx—Engels né­met ideológiájának új kiadása, az Élet és Tudományban közlik Saint-Simonról készült írásomat, a Világosságban Engels fiatal­kori szatirikus eposzának fordí­tó ~ávaI jelen'kezom. A Televí­ziónak mostanában küldtem el egy drámát. Szókratész halálá­ról szól, még nem tudom m gondolatokkal lesz a sorsa. Egy kicsit talán nehéz, de népszerűén is meg lehet csinálni . . , A modern kólók közül T. I. Eliot a kedvence, „akit Vas Ist­ván nagyon szépen fordított, a ma| magyar irodalomban meg­álltam Illyés Gyulánál, Németh Lászlónál, de köze! áll hozzám Weöres Sándor is, Juhász Fe­rencet pedig nagyszerű nyelv­teremtő készségéért tisztelem..." A „vezérfonal” továbbra is az irodalom, pedig Kislégi Nagy Dénes komoly tudomá­nyos műveket, fordításokat pub­likált, az egyetemen pedig statisztikát oktatott. .. — Szeretem könyveimet, de a múltamból azért arra vagyok naqvon büszke, hoqy fiatalkori verseim közül néhányat Babits Mihály is közölt a Nyugatban ... „Mellesleg” két verseskötete is megjelent. . . Hétköznapjai „változatos egy­hangúsággal" telrek az íróasz­tal melleit: olvas és dolgozik... r Csütörtökön este jött haza i Pécsre Mátraházáról az Akadé­mia üdülőiéből, közben egy ki­csit megállt a fővára-San. Ott találkozol! két régi kedves ko­lozsvári tanítványával Cseres Tiborral és feleségével, „össze­futott" Dénes Zsófiával, a filo­zófussal, akivel valamikor együtt hallgatott 8ergson-t a nárizsl egyetemen. Cseres Tibo^ék pezs­gőt bontotok tiszteletére . . . Dr. Kislégi Nagy Dénes pén­teken ünnepelte kilencvenedik születésnapját D. IC. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom