Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-21 / 168. szám
1974. június 21. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Ez idő szerint 89 mezőgazdasági tsz és 6 állami gazdaság van a megyében. Az üzemek területi koncentrálódása tervszerű, tudatos. 1960-tól a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejezésének időszakától folyamatos. A területi koncentrálódás a fejlesztési alapok koncentrációját is maga után vonja. így jelentősen fejlődött az élelmiszergazdaság anyagi-technikai bázisa. Baranyában épült az ország összes szakosított telepének 10—15 százaléka. 26 sertéstelep 101 059 hízóférőhely- lyel, és 35 szarvasmarhatelep 13 356 tehénférőhellyel. A tervszerű szakosodás és koncentráció következményei a termelési eredményekben is megnyilvánulnak. A 800 ha felett kenyérgabonát termelő nagyüzemi gazdaságok 20—25 százalékkal haladják meg a 400 ha alatti kenyérgabonát termelők átlagát. Mindez a jobb gépesíthetőség, a fejlettebb s nagyüzemi körülmények között alkalmazható agrotechnika és a jobb szakmunkaerő kapacitás kihasználásának következménye. A koncentrálódás szükségességét bizonyítja az is, hogy a 300-as létszám feletti tehenészetnek 1 tehénre jutó tejtermelése 18—25 százalékkal magasabb. mint a 100 db alatti tehenészetek átlaga. A termelőszövetkezetek dolgozói és vezetői időben felismerték azokat a lehetőségeket, melyek a nagyüzem és a területi koncentrálódás velejárói. A termelőszövetkezeti egyesülések ilymódon tehát tudatos, következetes és tervszerű következményei. A Baranya megyei tsz-ek számának alakulását és az egy tsz-re jutó átlagterületet szemlélteti a mellékelt grafikon. A mezőgazdaság a technika. a műszaki megalapozás és ke- mizálás fejlődése következményeként ugrásszerűen és nagy lépésekkel fejlődik. A fejlődéssel lépést tartani csak akkor lehet, ha az elkövetkezőkben további területi koncentráció jön létre. A leendő egyesüléseknek gazdaságilag, politikailag, technikailag és közqazda- ságilag is megalapozottnak kell lenniük. Az új nagyüzemek létrejöttében a megalapozottság adta és az élet által diktált sürgető körülményeken kívül nincsenek határidők. Csak tervszerű és következetesen előkészített, a tulajdonos tagok véleményére alapozott és azok által törvényesen is jóváhagyott döntések után következhetnek be. Az egyesüléseket gazdasági, társadalmi és politikai okok indokolják. A gazdasági indokok közül a leglényegesebbek: a fejlesztési alapok koncentrációja, a több gépesíthetőség, és nagyüzemi növényvédő eljárások — repülőgépes növényvédelem alkalmazása, a modern termeléstechnika alkalmazása, új, fejlett módszerek és nagyüzemi eljárások bevezetése, a termelés szakosítása, koncentrációja, a gazdasági integráció, az iparszerű termelés és az eszközök tipizálása, a tervszerűség, a termelékenyebb, jövedelmezőbb munka, és a gazdaságosság, a piaci versenyképesség biztosítása. Az egyesülések társadalmi és politikai szükségessége: elsődlegesen területi, helyi lakossági érdek — az ellátás és jövedelem biztosítása: valamint a foglalkoztatási kényszer és szükséglet, az ország lakosságának élelmiszerrel illetve élelmiszer- ipari nyersanyaggal való elláA Baranya megyei termelőszövetkezetek területi koncentrációja tása, az ipar mezőgazdasági J Az egyesülések létrejötte nyersanyaggal való ellátása, a ' után a Baranya megyei tsz-ek mezőgazdaságra háruló export- ( száma és összterülete a követfeladatok teljesítésé, a szocia- i kézéképpen alakul: Év területű 1200 1200— ha 2400 termelőszövetkezetek 2400— 3500 száma 3500— 4500 4500 ha összes tsz-ek száma 1961 177 66 ___ ___ _ _ 243 1964 69 55 26 4 ■— 154 1968 15 52 36 10 — 113 1969 4 48 37 8 4 101 1972 3 44 37 7 5 96 várható — 4 9 9 27 49 lista nagyüzem fölényének biztosítása. A gazdasági és politikai okokon túl még a következő főbb szempontokat is értékelni kívánatos: egyezzen meg lehetőleg a termelési centrum a közigazgatási és kultúrcentrummal, azok az egységek egyesüljenek, ahonnét és ahova a dolgozók Most a napi munka mellett az előkészítést célszerű végezni. A további egyesülések konkrét lebonyolításához a kész éves mérlegek birtokában a következő év eleje látszik megfelelőnek. Álló Miklós, a Megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztály osztályvezető-helyettese Magyar szénmedencék (IL) Nógrád átalakul A bányaüzemek Salgótarjánban helyén korszerű ipari létesítmények világvárosias toronyházak elvándorlásának mozgása irányul, a területi koncentrálódásnál a rokoni és családi vonzás- körzeteket, valamint a nemzetiségi vonzáskörzeteket is figyelembe kívánatos venni, lényegesen alakítja az elképzeléseket a területi összefüggőség, domborzati viszonyok, vízválasztók, vízfolyások, úthálózat, táb- lásítás, művelési ágak, az üzemközi együttműködések, zárt rendszerek, tájspecialitások jelentős szempontjai a területi koncentrációnak stb. 1974 első hónapjaiban 5 új termelőszövetkezet jött létre. Egyesült a mecseknádasdi és a hidasi tsz, a berkesdi, hosszú- hetényi, nagykozári és a vasasi termelőszövetkezet, a pellérdi és a görcsönyi tsz, a palotabo- zsoki és a sombereki tsz, valamint a pogányi és a reménypusztai tsz. A termelőszövetkezeti egyesülések nagy többsége gondosan előkészített korrekt, megalapozott gazdasági, politikai és elemző munka következménye. Van azonban olyan példánk is, hogy az egyesülés kimondása előtt „önbeszámítás” formájában olyan jövedelmeket is aktivizáltak néhány tsz-ben, amelyek még nem lettek volna realizálhatók, és ezzel súlyos problémát okoztak az új tsz vezetésének. A jelenleg előkészítés alatt álló egyesülések esetében ilyennek már nem szabad előVárják a jelentkezőket Úi forma: a szakmunkások hároméves szakközépiskolája HARKÁNYBAN fordulnia. vízbekötéseket, 5els6 ellenőri felveszünk illetve Feltétel: mérlegképes oklevél és pár lepnÉféseliet éves gyakorlat a Baranya megyei Normatechnológusi munkaVízmű Vállalat körbe szakvizsgával rendelsiklósi üzemvezetősége kező elektrotechnikust alkat1974. VI. 15-től mázunk. ismételten elfogad, illetve MEGYESZER V. a bekötést elvégzi. Pécs, Lyceum utca 4. sz. Új lehetőséget kaptak a szakmunkások az érettségi megszerzéséhez. Eddig az úgynevezett B tagozatos osztályokban végzettek két év alatt szerezhettek érettségit valamilyen szakközépiskolában, vagy az A tagozatosok különbözeti vizsgával kezdhették meg a gimnázium, illetve a szakközépiskola második osztályát. A művelődésügyi miniszter 115/1974. számú utasítása alapján Baranya megyében is megszervezték a szakmunkások szakközépiskoláját. Ez az új oktotási forma lehetőséget nyújt a szakmunkásoknak — függetlenül attól, hogy mikor szereztek szakmunkásbizonyítványt, vagy melyik szakmát tanulták ki —, hogy három év alatt érettségit szerezhessenek. A miniszteri utasítás lényege, hogy a munkájuk mellett továbbtanulni szándékozó ipari, élelmiszer- és fagazdasági szakmunkások szakközépiskolai végzettséget szerezhetnek esti, illetve levelező tagozaton, vagy egyéni felkészül 's alapján. A cél az, hogy így tegyék lehetővé a már szakmunkásvizsgát tett dolgozóknak az érettségi megszerzését, egyúttal a világnézeti, politikai, szakmai ismereteik további bővülését. Ennek segítségével felkészültebben vehessenek részt a politikai és közéletben. A Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya kijelölte azokat az iskolákat, ahol a szakmunkások szakközépiskoláját megindíthatják az 1974/75-ös tanévben. Minden dolgozó tetszés szerint, a lakóhelyéhez legközelebb eső intézetnél jelentkezhet. A szakközépiskolák közül ebben az évben a Szécheny István Gimnázium és Szak középiskola, valamint a Szent lőrinci Mezőgazdasági Szak középiskola várja a jelentke zőket. Pécsett az 500-as, 5Q8-as, Komlón az 501-es, Szigetváron az 509es, Mohácson az 502-es Ipari Szakmunkásképző Intézet, Villányban pedig a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet indít hároméves szakközépiskolai képzést. A tervek elkészítésénél ugyan feltüntették, hogy melyik iskolában hány osztály indul, azonban nem ragaszkodnak mereven a papírformához. Minden iskolában olyan feltételeket teremtenek, amilyent csak a jelentkezők száma megkíván. A tanács művelődésügyi osztálya engedélyével üzemekben, intézményekben is működtethetnek kihelyezett osztályokat, ha a vállalat érdeke, illetve a jelentkezők száma ezt indokolttá teszi. A szakmunkások szakközépiskolája nemcsak egy új lehetőség, hanem egyben kísérlet is. A Munkaügyi és a Művelődésügyi Minisztérium közösen végzi a tagozatnélküli szakmunkásképzés előkészítését. Előreláthatólag 1976- tól nem lesz A és B tagozat, hanem egységes szintű képzést kapnak a szakmunkás- tanulók. Különválasztják azokat a szakmákat is, amelyeket csak szakközépiskolában, illetve csak a szakmunkás- képző intézetben sajátíthatnak el a tanulók. Addig is, amíg ezeket a terveket megvalósítják, továbbra is folyik az oktatás — az emelt szintű intézetekben végzett szakmunkások részére — a dolgozók 2 éves szakközépiskolájában. Az első szénnel megrakott szekér 1867 májusában indult útnak Salgótarjánból a főváros felé. Néhány esztendeje pedig a nógrádi bányászok már attól tartottak: közel az idő, amikor az utolsó csille sze* net kiadják a bányából. Nem volt egyszerű az első szénszállítmány indulásától a nagyüzemi bányászkodás kialakulása. A „büdös szenet” már az 1760-as esztendőkben felfedezték, a Cserhát, Börzsöny és Mátra ölelkezésénél azonban az erdők bőségesen ontották a fát, az égő föld felhasználósára sem az ércolvasztó kohóknál, sem a kézművesek műhelyeiben először nem tartottak igényt Úgy tűnik a bányászkodás kihalása sem történik egyik napról a másikra: a nógrádiak az elkövetkező két évtizedben reális terveket készítettek a szénbányászat fenntartására. A műit Salgótarjánban fedezték fel az első szénkibúvásokat, mégis a Dunához és a Pesthez közelebb levő Nógrádverőcén nyitották az első tárnát. 1868-ban alakult a Salgótarjáni Kőszénbánya RT., majd megépítették a Pest—Salgótarján vasútvonalat, azóta beszélhetünk a nagyüzemi szénbányászatról Nógrádban. A szénbányák bázist teremtettek a nehéziparnak: megalakult a Salgótarjáni Kohászati özemek, a Budapest— Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde és sok más, a szénbányászat tőkéjéből létrehozott üzem. Az ipar és a szénbányászat egymást hajtva rohamosan fejlődött. Salgótarján lakossága például 1867-ben mindössze 3700, 1900-ban már több mint 13 000, 1949-ben 27 000 volt. Ma már közel 40 000 ember él a megyeszékhelyen. Szegény Nógrád. Régen nagyon is igaz volt. A NÉPSZAVA így ír az 1929. november 8-i számában az akkori bányászsztrájkról szóló tudósításában: „ ... mintha az ősz ködfátylai itt szürkébbek, piszkosabbak volnának. A völgy fullasztóbb a magvar ősz szomorúságánál. Kávé színű, szemetes patak, ellapuló vedlett házak mutatják kietlen hátsó felüket. Bányászlakta, féiévszázados épületek..." A szénmedance Az észak-magyarországi széntelepek 30 kilométer szélességben, 120 kilométer hosszban Miskolcig húzódnak. A nógrádi szénmedencét mégis különállónak kell tekintenünk: a Börzsöny Cserhát és Mátra közé szorult Karancs—Medves hegység egykor gazdag széntelepei alkotják. A felszabadulás, az államosítás után a bányászat Nógrádban is rohamos fejlődésnek indult. 1953-ban Nógrád 39 aknája közel 3,1 millió tonna szenet termelt, 1964-ben pedig több mint 14 ezer bányász 3,8 millió tonna szenet küldött a felszínre. — Ezután kezdődött a magyar szénbányászat racionalizálása, amely elsősorban a gyengébb minőségű szeneket termelő nógrádiakat érintette — mondja Sült Tibor, o Nógrádi Szénbányák Vállalat műszaki igazgatója. — Elsősorban a déli területeink megtartására törekedtünk, az apró, 200—300 tonna szenet termelő aknák tucatjait szüntettük meg. Ma mindössze négy bányaüzemünk termel: Kányás, Tiribes, Szorospatak, és Ménkes a széntermelésben 3700—3800 dolgozót foglalkoztatnak. Az idén várhatóan 1 millió 50 ezer tonna szenet termelünk s várhatóan egymillió tonna körüli mennyiséget még 1980-ban, sőt azután is vár tőlünk a tiszapal- konyai, gyöngyösvisontoi és mátravidéki erőmű. Ma már csak a teljes létszámunk 6400 fő. Az 1964-es esztendő s azt követő évek nehéz időszak volt a nógrádi szénbányászat életében, 1964 szeptemberében például széndioxid gázkitörés volt a tiri- besi aknában. A veszélyes fojtó gáz megtöltötte az egész bányát, az aknát, sőt még a külszínen is egy méteres magasságban szétterült a bányaüzemben ... 1968-ban az egyébként tűzveszélyes kányási aknában percenként 20 köbméter víz zúdult a bányászokra. Közben a bányászok ezrei éltek kétségek között: milyen sors vár rájuk a nógrádi bányák felszámolása után. Új ipar Nógrádban * I Az állam támogatásával kétmilliárd forint állóeszköz értékű új ipart telepítettek rövid idő alatt. A felhagyott mátranováki bánya épületében a Ganz- MÁVAG 700 főt foglalkoztató, vasszerkezeteket gyártó üzemet hozott létre. Ugyanennyi munkást foglalkoztat a Fűtőberendezések Gyára nagybátonyi üzeme, amelyet szintén a régi bányaépületekben szereltek fel, s ahol már épül az új üzemcsarnok is. A Budapesti Fehérneműgyár János-akna épületeiben 900 asszonynak ad kereseti lehetőséget, a Váci Kötöttáru- gyár a felhagyott kazári bányaüzemben 400 főt foglalkoztató üzemet hozott létre, míg Nagy- bátonyban a Budapesti Harisnyagyár a magyar harisnyoipar legkorszerűbb, 900 főt foglalkoztató üzemét telepítette. A Nógrádi Szénbányák a szénbányászat visszafejlesztésével párhuzamosan olyan melléktevékenységet fejlesztett ki, amely ma már nagyobb termelési értéket hoz létre, mint a szénbányászat. Az elmúlt esztendőben az 570 milliós összbevételből 340 milliót a villamos- és gépipari termékek gyártása, az építő- és faipari tevékenység, a bérmunkában vál- | Iáit mélyfúrás, az önálló terve- I ző- és a fuvarvállaló iroda ho- ! zott. Széles tevékenységi köI rükből egyet említünk meg: 40 | millióért most a hulladék nukleáris anyagok temetőjét építik. Közben tervszerűen folyik o | szénbányászat korszerűsítése: a 200—450 méter mélységű bányákban a még lefejthető 15 millió tonna szenet a legkorszerűbb gépekkel termelik ki. Salgótarjánban ma már csak néhány épületet, kisebb házcsoportot lehet felfedezni az egykori nyomortelepek városából. Világvárosias toronyházak, irodaházak, szálloda, művelődési ház határozza meg a megye- székhely új arculatát. Lombos« Jenő Nagyol Meten célszerűbb, nazÉsámabb
