Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-19 / 166. szám

1974. június 19. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Elméleti tudás nélkül a hobby sem igazi... Iskolaérettségi vizsgálatok Se szeri, se száma ma már a szakkönyveknek. Hogyan gon­dozd a Trabantodat? Hogyan ápold szobanövényeidet? Mit kell tenned, ha nyulakat akarsz tenyészteni? Van egy üres pincéd, és ott gombát lehet termeszteni ... Vesszük is ezeket a szakkönyve­ket és buzgón tanulmányozzuk. Elméleti szakirodalom nélkül a hobby sem igazi. Kerüljük el a buktatókat Egy valami azonban kevésbé kelendő: a szülőknek szánt pe­dagógiai szakirodalom. Pedig a pedagógia, a gyermeknevelés alapvető ismereteinek birtoká­ban számos buktatót is el le­hetne kerülni. Tudni lehetne például, hogy a gyermek túl­zott gátlásossága, amikor pél­dául idegenek társaságában meg sem mer mukkanni, vagy például, amikor figyelmét kép­telen — akárcsak tíz percig is egy valamire összpontosítani, fejlődési rendellenesséq jele is lehet Sokáig sorolhatnám azokat a jelenségeket, amelyek láttán a gyermek valamelyik tulajdonsá­gának kifejletienségére lehet következtetni. Olyan tulajdonsá­gokról van szó, amilyenekre az iskola kapuján belépő gyermek­nek feltétlenül szüksége vart Közösségbe kerül. Ugyanazt kell csinálnia, mint a többi gyerek­nek. Feladatokat kap, amelye­ket végre kell hajtania. Nyilvá­nosan is szerepelnie kell, de az egyéni tevékenységet is meg kell szoknia. A Megye utcai Nevelőott­honban működő Nevelési Ta­nácsadó Intézetben orvos, pszi­chológus és pedagógus együt­tesen foglalkozik 3-tól 18 éves korig azokkal a gyermekekkel, fiatalemberekkel, akiknek a fej­lődésében valamilyen rendelle­nesség mutatható ki. Ugyanitt végzik az iskolaérettségi vizsgá­latokat is. Ennek az a célja, hogy megállapítsd, vajon a tan­köteles gyermek iskolaérett-e, és ha nem, mi a teendő. Fel kell-e menteni egy évre, korrek­ciós osztályba kell-e irányítani, esetleg kisegítő vagy foglalkoz­tató iskolába? Sajnos, a vizsgá­lat utáni kép néha nem egyezik a szülők véleményével. Szigorú kritériumok A gyermek esetleg nem lép­het az általános iskola első osz­tályába, mert nem képes eleget tenni az ottani követelmények­nek. A gyermekét szerető szülő rendszerint ilyenkor döbben ró a nevelési ismeretek fontossá­gára .. . De még ilyenkor sem késő. A gyermek fejlődését szakemberek kísérik figyelemmel és a szülőt is rendszeres neve­lési tanácsadásban részesítik. Az a gyermek, akinél fejlődési rendellenesség észlelhető, kor­rekciós osztályba kerül és ott rövid idő — általában egy év alatt — rendbejön, visszakerül az általános osztályba és foly­tathatja tanulmányait. De melyek is az iskolaérettség kritériumai? A legfontosabbak: a biológiai és pszichológiai alkalmasság. A biológiai alkalmasság vizsgála­tát orvos végzi. A pszichológiai alkalmasságot a gyermek be­szédfejlettsége, értelmi fejlett­sége, érzelmi, akarati érettsége, valamint a munkára való ké­pessége jelzik. A vizsgálat so­rán a pszichológus ezeket a tu­lajdonságokat mérlegeli és veti össze a követelményekkel. Fon­tos kritérium az iskoiaérettség szempontjából a gyermek szo­ciális érettsége, szociális maga­tartás-fejlettsége. A szociális érettség összetevői a közösség igénye és az abba való beillesz­kedés készsége, a szabálytudat, érzelmi kiegyensúlyozottság, a kapcsolat felvétele és az együtt­működési készség a pedagógus­sal és a társakkal, a felnőtt irányításnak elfogadása, képes­ség a közösségben végzendő munkára. I Ha jól szem ügyre vesszük i ezeket a látszólag talán túlsá- i gosan szigorú kritériumokat, be­láthatjuk, valamennyi fontos és nélkülözhetetlen feltétele annak, i hogy az iskolába kerülő gyer­mek egyenletesen fejlődhessen, j személyisége zavartalanul ki­bontakozhasson. Az iskolaéretlenséget legtöbb esetben a szüléssel kapcsolatos ártalmak, koraszülöttség, hosz- szantartó betegségek, vagy ne­gatív szociális, környezeti hatá­sok okozzák. Az iskolaéretlen­séget igen sokan szellemi éret­lenségre vezetik vissza, pedig a felsorolt kritériumoknak szinte bármelyikével összefügghet. Ép­pen ezért ajánlatos már az is­kola megkezdése előtt korri­gálni, esetleg kifejleszteni a fejlődésben visszamaradt tulaj­donságokat. Tegyük hozzá: ki­zárólag a gyermek, a leendő felnőtt érdekében. Ha egy gyer­meket netán korrekciós osztály­ba irányítanak, az nem jelent semmiféle 1 „leminősítést”, se­gítséget jelent csupán. Azt je­lenti, hogy amíg a gyermek a maximum 15-ös létszámú kor­rekciós osztályba jár, a peda­gógus nagyobb gondot tud for- j dítani arra, hogy személyesen is foglalkozzon vele, módja van arra, hogy a gyermek fej­lődését a — neki legjobban megfelelő eszközökkel, módsze­rekkel — irányítsa. Egy év tapasztalatai — Azokat a pécsi gyermeke­ket vizsgálják a Nevelés Tanács­adón, akik nem jártak óvodába és előkészítőn sem vettek részt, — mondja Szilágyi János ne­velőotthon-igazgató. — A töb­biek csak akkor kerülnek hoz­zánk, ha iskolaorvos, vagy a pedagógus javasolja. Nagyon örülünk annak, ha a szülők el­i fogadják a mi megállapításain­kat, javaslatainkat. Pécsett az iskola, az óvoda, az intenzív elő­készítő pedagógusa irányítja ide a gyermeket. . . Esetleg a szü­lő is behozza. Az utóbbi időben az ilyen szülők száma növek­szik. — A korrekciós osztály egy éves. Ezek szerint egy év ele­gendő a kívánatos, de hiányzó tulajdonságok kifejlesztésére? í — Egyelőre csak elsős kor- ! rekciós osztályok vannak. Az volna jó, ha ezt négy évre ki lehetne terjeszteni. Ebben a fo­lyamatban a gyermek — reha­bilitáció után — bármikor visz- | szakerülhetne a rendes osztály- i ba. Bebesi Károly Öregek napközi otthona Szederkényben Szederkényben öregek nap- I közi otthona nyílott, s ezzel | húszra emelkedett Baranya j megye ilyen jellegű létesít­ményeinek a száma. Három kényelmesen berendezett, I oaikettás, rádióval, televízió­val, olajkályhával felszerelt ! szoba, valamint ebédlő és ! j fürdőhelyiség áll annak a 22 '■ j idős nőnek és férfinak a ren- ] delkezésére, akik a minap ijű'/í/s ünnepély keretében vet- " j-.íéír birtokba új, „második | Otthonukat". A lakók további kényelmét ■ j szolgálja az a nagy, fával j ] telepített kert is, ahol jó idő esetén tartózkodhatnak a i | Tyugaimat kereső öregek. Felszabadulásunk 30. évfordulójára készülnek Baranya képzőművészei Köztéri szobor Kiállítások, műterem-lakás Komlón i Baranya megyében a Ma­gyar Képzőművészek Szövetsége Dcl-dunántúli Szervezetének tagjaként mintegy harminc képzőművész dolgozik Munká­jukat a modern kor mecénásai' — a tanácsi szervek és egyre inkább a műbarát igényességé­vel fellépő intézmények, válla­latok segítik. A Baranya megyei Tanács két művésztelepe — a villányi kő- és a siklósi kerámia-szimpozion — nemzetközi hírnévnek örvend. A tanács ösztöndíjat ad ki, hogy minél hatékonyabb alkotó munkára serkentse a képzőmű­vészeket. Nvezetes történelmi >«■ /T&y >.v r Hat tantermes iskolát építenek Lippón. A négymilliós oktatási intézményt augusztusban adják át. — Szokolai fel». — TÁNCHÁZ PÉCSETT Néptáncmozgalmunkat első­sorban kiemelkedő — külföldet- járó — együtteseink és néhány kisebb csoport lelkes munkája jelentették. Olyanféle mozga­lomról, mint az ének-zenében a kórusok, a páva-körök, egé­szen az utóbbi évekig nem be­szélhettünk. Közel két éve azon­ban kibontakozóban van a tánc­mozgalomnak, a közművelődés­nek egy olyan új ága, amely a kiemelt együttesek mellé és köré — felsorakoztathatja a néptán­cot, a népművészetet kedvelő­ket. Ez az új forma: a táncház. A Bihari Táncegyüttes gyűjtő útján ismerkedett meg a széki táncházzal és ennek példájára honosították meg Budapesten ezt a közös szórakozási, műve­lődési formát. Jelenleg a fővá­rosban már a művelődési házak jórésze rendez táncházakat, és vidéken is sorra alakulnak. A pesti jó fogadtatás ösztö­nözte a lózsef Attila Művelődési Ház vezetőit, hogy Pécsett i« A pécsi Építők úti iskolában A negyedik idegen nyelv oktatását kezdik meg a jövő tanévben Pécsett, az Építők úti Általános Iskolában. .Ez az intézmény ugyanis a város legnagyobb alsófokú iskolá­ja: több, mint ezerkétszáz gyereket tanítanak. Az általános kötelező orosz nyelv oktatása mellett négy évvel ezelőtt megkezdték a német tanítását is, mégpedig szabadon választható rárgy- í ként. Ma már összesen 60 gyerek tanulja ezt a nyelvet Béla Pálné és Bálványos Ró­bert vezetésével. A gyerekek mintegy felének a szülei fizi­kai dolgozók, többségük a Mecseki Ércbánya Vállalat munkása. Az évek során átla­gosan 4-es volt a tanulmányi eredményük. Négy nyelvet oktatnak Orosz, német, angol és eszperantó általános iskolásoknak A szülők sok aláírással tá­mogatott kérelmet nyújtottak be az iskola igazgatóságá­nak, hogy a világon legismer­tebb nyelv, az angol oktatá­sát tegye lehetővé. Amíg en­nek dologi és jogi feltételeit nem tudják megteremteni, az iskola addig is elindított egy angol tanfolyamot, amelyet Pinczehelyi Márta, a Pécsi Ta­nárképző Főiskola angol sza­kos tanárnövendéke vezet. Ezen két csoportban összesen negyven kisdiák tanul. Tanul­mányi átlaguk 4-es. Végül negyedik nyelvként az ősszel megkezdik az Épí­tők útján — és ezzel egyidő- ben az Egyetem utcai Álta­lános Iskolában is — az esz­perantó tanítását. Sajátos kí­sérletről van szó, amelynek az a célja, hogy két év eszpe­rantó tanulás után könnyeb­ben lehet élő idegen nyelvet oktatni. Ezt a tárgyat Ács Éva tanárnő oktatja majd. A kísérletet a Magyar Tudomá­nyos Akadémia irányításával kezdik majd meg, mégpedig az alsó tagozatban: egy har­madik osztályban. megalakítsák az első táncházat. Az eddigi két összejövetel rövid bemutatása lehetővé teszi szá­munkra, hogy erről az új köz- művelődési formáról, munkájá­ról, hangulatáról megközelítő képet alkothassunk. A pécsi táncházban havi egy alkalommal a város valamelyik kiemelkedő néptáncegyüttese látja el a házigazda szerepét és annak vezetője vagy egyik szólótáncosa tanítja be a tán­cokat. Első alkalommal ezt a Mecsek Táncegyüttes és Bodo- nyi István, majd a KISZÖV Tánc- együttes és Gerner István vál­lalta. A Baranya Együttes zene­kara (hegedű, brácsa, bőgő, citera és furulya hangszerek­kel) állanőó résztvevője a tánc- házi összejöveteleknek. Az ő zenéjükre, indul a táncház és kezdődik a népdaltanulás. (Ar­ra alá, a Baranya szélén; Szi- várványos az ég alja; Hol jár­tál az éjjel cinege madár?). Ki­tűnő ötletként — már a nyom­tatott meghívón kottával együtt szerepel a megtanulandó dal, amelyre a tánctanulás épül. A közös dal éneklése közben kö­röket alakítanak ki, amelyek közepén a házigazda együttes néhány tagja és a vezetője be­mutatja a táncok alaplépéseit, amit a látottak alapján köny- nyen utánozhatnak, elsajátít­hatnak a résztvevők. A Mecsek Táncegyüttes ugrás (szivárvá- nyos és lippentős) táncokat, a KISZÖV együttese pedig az ug­rás mellett a lassú és a- friss csárdást tanította be a nagy számban összegyűlt közönség­nek. A tánctanulást erőlködés, iskolásdi nélkül valósították meg és olyan fokozatosan, hogy bár­ki, azonnal elsajátíthatta: tap­solták a ritmust, a körök négyes csoportokra oszlottak (a négy fő közül általában egy mindig néptáncos volt), majd párban táncoltak tovább. S mindezt úgy, hogy kitűnő hangulat ala­kult ki, még az. is bekapcsoló­dott, oki szemlélőnek jött csak ki Meszesre. A felszabadult, vi­dám táncoló: mutatta, hogy megválás"1' jhí ón szerep­lő mottó: „Járjad lábam, járd ki most, nem parancsol senki most!” A szünetek alatt a házigazda együttes tagjai mutatták be a tanult táncokat, természetesen már koreografált formában, il- ! letve a zenekar szórakoztatta népdalokkal a közönséget — hasonlóan a paraszti tánchá­zakhoz, ahol a táncszünetekben éneklés, játék, a vendégek meg- táncoltatása vagy az új táncok j bemutatása volt a szórakozás. A pesti táncházaktól külön­bözik is a pécsi. Ott ugyanis egy együttes az állandó házi­gazda, Pécsett pedig minden i alkalommal más-más tánccso­port látja el a vendéglátói fel­adatokat. Ez a gyakorlat lehe­tővé teszi azt, hogy a táncház minden alkalommal friss és új I módszerekkel dolgozzon, új szí- : nekkel gazdagodjon, s lassan minden csoport sajátjának érezze. Az eddigi két foglalko­zás csak jelezheti az érdeklő­dést, pontos kép még nem ala­kulhatott ki, hogy milyen igény j van rá, de nyugodtan leírhat­juk, hogy a megjelent fiatalok — mert szinte kivétel nélkül fiatalok alkották a közönséget — száma, érdeklődése és jó kedve vetekedett a beat-zenei összejövetelekkel. Már kialakultak azok az el­képzelések is, amelyeket ősztől kezdve követnek a pécsi tánc­ház szervezői. Rudolf Gyula, a József Attila Művelődési Ház igazgatója — a pécsi mozga­lom kezdeményezője — elmond­ta, hogy ősszel a Baranya Tánc- együttes házigazdasógával in­dul a táncház, majd a Halmos- Sebő együttes fog szerepelni. Utána a dunaszekcsői, a mo­hácsi, az egyházaskozári, szebé- nyi és mecseknádasdi együttes fellépését tervezik. Tovább lép­nek a kísérő programok össze­állításával is: néprajzi fotóki­állítást, rövid népművészeti- | néprajzi előadásokat,' tánccal kapcsolatos népi játékokat, j népzenei érdekességeket mu- i tatnak be. Schenk János 1 évfordulókra pályázatokat hirdet meg. így készülnek most felsza­badulásunk harmincadik évfor­dulójára megyénk képző- és építőművészei. Három évenként kerül sor Siklóson a Gerencsér Sebestyén népi kerámia-pályá­zatra. Idén ismét megrendezik a kisplasztika-, jövőre pedig a kerámia-biennálét. Ezen kívül rendszeresen kapnak helyi mű­vészek megbízatást köztéri szo­bor, emlékmű, kerámia, falbur­kolat, emlékplakett elkészítésé­re. A Pécs Városi Tanács bizto­sítja az egyéni és kollektív ki­állításokhoz a termet, fedezi a meghívó-, a plakát- és a kata- lóguskészítés költségeit. Megbí­zásos munkához juttatja a mű­vészeket. Jövőre például a fel- szabadulás tiszteletére rézkarc emlékalbumot jelentet meg he­lyi művészek bevonásával. Ké­szül a Komarov Gimnázium tér­és a Vidámpark Napóra című plasztikája. Gondoskodtak az alkotókról. Az elmúlt években több mint 15 műtermet és műte­remlakást adtak át. A közeljö­vőben a szobrászoknak alakíta­nak ki egy ilyen helyiséget. Mű­teremlakást találhatunk még a Komlói Városi Tanács gondozá­sában. Sokkal elterjedtebb a képvá­sárlás, mint művészetpártolósi forma. A Képcsarnok Vállalat pécsi, Kossuth Lajos utcai üz­lete a Képzőművészeti Alap ma élő összes tagjának zsűrizett munkáit értékesíti. Az üzletben gyakori vásárlók az állami gaz­daságok — mint a bólyi, a ta­nácsok közül leginkább a sikló­si, a szigetvári, a tsz-ek — mint a boksái —, de sok szo­ciális otthon is igényei, főként grafikát, rézkarcot, tájképet. A Képcsarnokból szerezte be mű­vészi képeit többek között az Állami Biztosító, a Műszaki Fő­iskola, a Marx Károly Közgazda- ! ságtudományi Egyetem pécsi tagozata. A képvásárlás lebonyolódhat kiállításon is. A vállalatok kö­zül a legnagyobb képigénylő ebben a vonatkozásban a Me­cseki Szénbányák, üzemeibe, irodáiba, hivatali várószobáiba több mint száz képet vett meg az elmúlt egy évtized alatt. Egy korábbi mecénás-akció során a komlói Béta-akna Schaár Erzsé­bet Boltívek című szobrát vásá­rolta meg a Pécsi Modern Ma­gyar Képtárnak. A Sopiana Gépgyár, a,mely öt-hat évenként újítja fel képállományát, fél év­tized alatt legalább hetvenezer forintot költött a képzőművészek pártfogására. Értékes támogatóst jelent o vállalatok részéről az úgyneve­zett technikai segítség-adás. A mohácsi Farostlemezgyárban a farostintarziák kivitelezési prob­lémáit oldhatják meg a képző­művészek a maradék anyagok felhasználásával. • A bonyhádi Zománcipari Műveknél a zo- J máncképeket és -felületeket ; alakítják ki az üzembe járó mű­vészek. A Zsolnay Porcelángyár­ban a térplasztikák ipari sok­szorosítására is lehetőség nyí­lik. A Mecseki Szénbányák nem- j csak állandó kiállítótermet biz- j tosít Pécsett, a Déryné utcá­ban, hanem képzőművészeti szakkört működtet képzőművész­tanár vezetésével a Puskin .Mű- ! velődési Házban. Ehhez hason­lóan szakkört patronál a Zsol- nay-gyár és az Ércbánya Vál­lalat. A Baranya megyei Tanácson a képzőművészetpártolás új le­hetőségeit keresik. Közművelő­dési feladatot teljesítő, a kép­zőművészetet megszerettető ki­állítások megrendezését terve­zik a vállalatoknál. Szakmai, művészettörténeti tanácsokat szeretnének nyújtani a műalko­tásokat vásárló intézményeknek. Elképzeléseik között szerepel legfeljebb egy-két hónapra szó­ló szerződéskötés művész és egy gyár között. A szerződés értel­mében a gyár csupán témát adna, esztétikai formai és stí­luskérdésekben nem szabna előírást. Olyan vállalatok, intéz­mények jelentkeznek bőkezű, a képzőművészetre áldozó mecé­násként, amelyeket egyre In­kább a képzőművészethez-értés jellemez. Csuti Jón«*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom