Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-15 / 162. szám

Slava, Zlatna Dolina, Sonja Vifág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanlo XXXI. évfolyam, 162. szám 1974. június 15., szombat Ara: 80 filléi Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az építőiparban dolgozó kommunisták aktívaülése LAKÁST MINDEN RÁSZORULfiNAK A munkások legmerészebb számításainkra is rádupláznak, ha érzik törődésünket Szót kell egymással érteni! — Ezzel a mondattal lehetne leg­jobban jellemezni a Baranya megyei építőipari szervezetek­nél dolgozó kommunisták, a megye, Pécs város párt- és ál­lami vezetőinek tegnapi talál­kozóját. A megyei pártbizottság nagytermében rendezett kom­munista aktíván részt vett Bon- dor József építési és városfej­lesztési miniszter, Szilágyi Lajos miniszterhelyettes, Horváth La­jos, a Baranya megyei Tanács elnöke, Wieder Béla, Pécs me­gyei Város Tanáesánok elnöke, az építőipari szervezetek párt-, gazdasági és műszaki vezetői, szocialista brigádvezetők. Or. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára üdvözölte o meg­jelenteket, majd Czégény József, a pártbizottság titkára tartott vitaindítót. Elhúzódnak az építkezések Előadásában főleg a gondok­ról szólt. Mint mondta: nem lehet cél, hogy egymást dicsér- gessék, amikor nagyon is sok a tennivaló. A statisztikák sze­rint az utóbbi években is csúsz­tak a legfontosabb beruházá­sok. Ez annál is inkább sajná­latos, mert a beruházásokat kor­látozó intézkedések után Bara­nyában az igények és az épí­tőipari kapacitás viszonylagos egyensúlyáról lehet beszélni. Hosszan tartó vita dúl: elégsé­ges-e a megye építőipari kapa­citása, avagy sem. Ennek el­döntése nem egyszerű dolog. Tény, hogy félszáz létesítmény közül 29 csak késedelemmel készült el, az építés átlagos elhúzódása több mint egy év. Volt persze több olyan beruhá­zás, amely a pénzügyi fedezet hiánya miatt késett, de hosszú sorát említhetjük azoknak a lé­tesítményeknek, amelyekre a le­hetőségek biztosítottak voltak, s amelyeknek csak töredéke va­lósult meg a terveknek megfe­lelően. — Sajnos — mondotta Czé­gény elvtárs —, építőipari szer­vezeteink fejlődése elmaradt a számítottól: a negyedik 5 éves terv során évi 10 százalékos fej­lődést kellett volna az ÉVM és a megyei pártszervek 1970-es elképzelései szerint elérniük, azonban az elmúlt négy esz­tendő alatt összesen értek el ennyit. — Az építőiparban állan­dóan csökken a létszám, s csak a legutolsó időkben lehet némi stabilizálódásról beszélni. S ha már kritikusan szólunk építőipari szervezeteink mun­kájáról, nem szabad azt sem elhallgatnunk, — mondotta Czégény József —, hogy a Bm. Állami Építőipari Vállalat mun­kásainak keresete országosan az utolsók között van — s Ba­A kozármislenyi Damjanich Termelőszövetkezetben a közelgő ara­tásra készítik elő a jó öreg SZK—4-es kombájnokat. Változó pénzügyi lehetőségek Czégény József elvtárs termé­szetesen szólt az eredmények­ről is: a negyedig 5 éves terv során 9—10 milliárd forint kö­rüli létesítménnyel gazdagítják az építők Baranyát; a tv-torony, a BCM, a Híradástechnikai Gyár, az egyetem elméleti tömbje, a Műszaki Főiskola olyan létesítmények, amelyekre joggal büszkék lehetünk. — SZÓ KÓLÁI FELV. — — Az ötödik ötéves tervben, bár konkrét adatok még nem is­meretesek — mondotta a me­gyei pártbizottság titkára — Pécs és Baranya gyorsabb üte­mű fejlődésére lehet számítani. Ez építőipari szervezeteinktől is nagyobb erőfeszítéseket köve­tel. Az ÉVM segítsége nélkül csupán önerőből nem tudnak az igényeknek eleget tenni. Van azonban a „házon” belül is tennivaló: a könnyűszerkeze­tes építési módot s a feszített­vázas szerkezetet e| kell terjesz­teni, a befejezetlen állományt, a vállalt határidőket a mini- A SZIGETI ÚTI LAKÓTELEP, HÁTTÉRBEN AZ ÚJMECSEKALJAI HAZAK Czégény József előterjesztését mondja az aktiva ülésén. ranya ipari munkásai között is kedvezőtlen helyet foglalnak el. Gondosabb előkészítést!- J Az elmúlt esztendők gondjai után az ötödik 5 éves terv elő­készítésének problémáiról szólt a megyei pártbizottság titkára. — Ma már kétségtelen, hogy Baranya egyhelyben topogó ipari termelését a következő tervidőszakban ki kell mozdí­tani a holtpontról. Erre azonban fel is kell készülni. Az előkészü­letek során az érdekelteknek nem sikerült mindig egy nyel­ven beszélniük. Nincs kihasznál­va az építőipari kapacitás, — nem elégséges az építőipari ka­pacitás. A tárgyalások szinte visszatérő refrénje ez. Tény, hogy az Állami Építőipari Válla­lat lakásépítő kopacitósa jelen­leg nagyobb, mint amilyenre anyagi lehetőségek kínálkoz­nak. Az is tény azonban, hogy példáid a Szikra Nyomda, a Konzum Áruház, a Hotel Pan­nónia építésénél az idei beépít­hető anyagi lehetőségek meg­haladják az építőipari szerveze­tek kapacitását S a beruházá­sok előkészítése legalább annyi kívánni valót hagy, mint a ki­vitelezés. mumra keR csökkenteni, csak kellően előkészített beruházá­sokat szabad elvállalni. Továb­bi feladata megyénk építőipari szervezeteinek, hogy az árakat lehetőleg ne emeljék, lépje­nek előre az üzem- és munka- szervezésben, szélesítsék ki a szocialista munkaversenyf— fe­jezte be vitaindítóját Czégény József. A vitában elsőként dr. Né­meth Lajos, Pécs megyei Város Tanácsának elnökhelyettese kért szót Ő is szólt az „elégséges, vagy elégtelen-e az építőipar kapacitása” áldatlan vitájáról, majd a „miért-re" próbált vá­laszt keresni. Szerinte a tervsze- rűséq körül kell a hibát keres­ni. A kivitelező ugyanis képte­len a változó pénzügyi lehető­ségeket a hatalmas építőipari szervezettel követni. Természete­sen, mint mondotta, az építő­ipari szervezeteket is folyama­tosan korszerűsíteni kell, nem elégséges csak modem lakás­építő kapacitás, az iskola, a bölcsőde, az óvoda, a kereske­delmi egységek, de a lakások szerelése sem lehetséges el­avult eszközökkel. Érdekes gon­dolatot vetett fel dr. Németh Lajos az építőipari szervezetek együttműködéséről: koordinálni- lehetne a gépvásárlásokat, köl- csöngépekkel, bérmunkával nö­velni lehetne a gépek kihaszná­lását Nemeskéri László, a B. m. Ál­lami Építőipar; Vállalat igazga­tója először a vállalat gondjai­ról szólt. — A jövő esztendőben lakás­építő kapacitásunk töredéke van csupán lekötve, azt viszont nem tehetjük meg, hogy a pa­nelüzem munkásait elvisszük áruházat építeni, mert ahhoz nem értenek. A vállalat az idén és a kö­vetkező esztendőben egész fej­lesztési alapját arra fordítja, hogy az elkövetkező tervidő­szakban megfeleljen a megye igényeinek. Az ÉVM segítségé­vel, a vállalat belső erőinek maximális feltárásával olyan (Folytatás a 3. oldalon) ISyzeafeBffa- bemufató Babarcon Az új búzafajták bemutatása minden évben sok érdeklődőt vonz Eszterágpusztára, az Or­szágos Mezőgazdasági Fajta­kísérleti Intézet kísérleti állo­mására. A viharos időjárás azonban olyan károkat okozott a kísérleti parcellákon, hogy Eszterágot az idép nem lehet bemutatni. A keddre tervezett országos rendezvény elmaradt, helyette a Baranya megyei Ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya, a babarci Bé­ke Termelőszövetkezetbe hívta meq péntek délelőtt az érdeklő­dő' szakembereket, az itt folyó búzafajta kísérletek bemutatá­sára. Az esőre hajló kellemetlen hűvös időjárás ellenére, tegnap délelőtt több, mint 100 bara­nyai szakember érkezett Ba­barcra és tekintette meq a Bé­ke Tsz magyar, szovjet és ju­goszláv búzafajtákkal végzett kísérleteit Ez a szövetkezet a búza termelési rendszer egyik országos rendszergazdája, és nemcsak Baranya meaye. de az ország egyik legkiválóbb búzatermelő nagyüzeme. A Hus­ii Mihály tsz fóagronómus által irányított búza fajtakísérleteik színvonala is méltó ahhoz a szerephez, amelyet Babarc a hazai búzatermesztésben betölt. A szakemberek elismeréssel nyilatkoztak a babarci kísérle­tekben szereplő fajták várható nagy terméseredményeiről és a nagyüzemi táblák rekordot ígérő terméséről is. Az elmúlt évben hektáronként átlaq 60 mázsa búzát takarított be a Béke Tsz, — ez megyei és országos re­kord —, most vannak olyan tábláik, amelyekről 6 tonna fe­letti hektáronkénti átlagtermést várnak. A babarci kísérletekben lá­tott új fajták közül a legna­gyobb feltűnést az első ízben bemutatkozó jugoszláv búzák, a Slava, a Zlatna Dolina és a Sanja keltették. Ezek Babarcon kívül csak a Bólyi Állami Gaz­daság kísérleti területén látha­tók. Különösen a hektáronként 60 mázsánál is többre képes Slava fajtának jósoltak nagy jövőt Baranyában, ebből 1975- re már nagyobb területre kíván a Megyei Tanács vetőmagot beszerezni, biztosítani. Tekintet­tel hoqy ez puha búza, helye a terület 25 százalékát elfogla­ló olasz Libelulla fajta mellett jelölhető ki, mint a jövő egyik jelentős takarmánybúzájáé. A kemény búzák fajtaváltása méq mind komoly gond. A szovjet Bezosztája felváltására hivatott Auróra és Kavkáz faj­ták a babarci kísérletekben is nagyon jól szerepelnek, de mint azt a résztvevők tegnap láthat­ták, lisztharmattal fertőzöttek. A tavasz időjárása kedvezett a lisztharmat elterjedésének. En­nek ellenére a két kiváló szov­jet búzafajta területi aránya tovább nő és jövőre már eléri a 30 százalékot. A Bezosztája 40 százalékra szorul vissza, s jövőben főként azokon a terü­leteken vetik majd, aho| a búza termését hektáronként maximum 50 mázsára tudják beprogra­mozni. A Bezosztája fajta he­lyettesítésére a baranyai szak­emberek kisebb mértékben szá­mításba veszik az ugyancsak jó tulajdonságokat eláruló bő- termő szovjet Jubelijnaja fajta

Next

/
Oldalképek
Tartalom