Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-14 / 161. szám

197«. Június 14. DUNANTŰLI NAPLÓ A jövőt formáló beszélgetés Felsöszentmárton nemzetiségi mintaközséggé fejlődik? Terv: a felszíni vízelvezetés, ifjúsági klub, iskola-napközi *— Milyen segítséget vár a község a felszíni vízelvezetés­hez? Van-e elgondolásuk isko­la-napközi létesítésére? Van-e akadálya annak, hogy a köz­ség-krónikát szerb-horvát nyel­ven is vezessék? ... A kérdéseket Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese tette fel a felsőszentmártoni ta­nács épületében a falu jövőjét formáló „kerekasztal-beszélge- tés” részvevőinek, akik a Me­gyei Tanács elnökhelyettesének látogatása alkalmából ültek össze. Dr. Vida Sándor, a Sik­lósi Járási Pártbizottság első titkára, dr. Török Zsigmond, a Siklósi Járási Tanácshivatal el­nöke, Győri Pálné, a Felsőszent­mártoni Tanács elnöke, Gregics János párttitkár, Győri Pál, a termelőszövetkezet elnöke, Mar- kovics Józsetné, az általános is­kola igazgatója — keresik a válaszokat a „hogyan tovább"- ra? Hat év alatt 100 családi ház ' A nemzetiségiek lakta köz­ség — az 1800 lakos több mint 90 százaléka délszláv — nagy­arányú fejlődését bizonyító té­nyek közül csak néhány: meg­épült a törpevízmű, a 4 tanter­mes korszerű általános iskola, amely 165 gyermeknek nyújt megfelelő tanulási lehetősége­ket. Az új óvodába 61 gyerek jár. Az építkezési kedvet, a község fejlődését az 1968 óta épült mintegy 100 családi ház is példázza. Több mint félmil­lióért épült az orvosi rendelő, az öregek napközijében negy­ven idős ember talált második otthonra ... A Pécsi Bőrgyár üzemet épített a községben — hetven nőnek teremtett mun­kalehetőséget. Tervezik az üzem fejlesztését — tovább nő a helybeli munkalehetőség. A ter­melőszövetkezet — tízórás mun­kanapra az elmúlt évben 101,82 forintot fizettek — és a tanács jó együttműködése már eddig is sokat hozott a „falu konyhájára”. A törpevízmű költ­ségének felét — közel 800 ezer forintot — a tsz fizette. A ter­melőszövetkezet építette fel az iskolát, óvodát. . . A gondok közül az egyik: a község belterületének felszíni vízelvezetését saját erőből nem tudják megoldani, a tervek el­készíttetése is sokba kerül. — Tudunk ebben segíteni? — kérdezi a Megyei Tanács elnök- helyettese a Járási Tanácshiva­tal elnökét. Gondolkodás, szá­molás, aztán a válasz: — Kö­rülbelül ötvenezer forintba ke­rülne — meg kell rendelni, alt­juk a költséget A népi szőttesek jövője Az iskola-napközi létesítése az újabb téma. A beszélgetés­ből, a lehetőségek vizsgálásá- nál kialakul az elképzelés: ha a tárgyi feltételeket a Község megteremti, a Megyei Tanács adja a működési költségekhez a pénzt. Megállapodnak abban is, hogy a községi krónikát szerb-horvát nyelvre lefordítják. Szó esik az óvoda, iskola felsze­relésének kiegészítéséről is. Fel­merül az ötlet: Felsőszentmár- tonban népi szőtteseket készí­tenek az asszonyok — miként lehetne ezt a hagyományt, adottságot megfelelő keretek között kamatoztatni? A beszél­getés eredménye egy lehető­ség: a termelőszövetkezet ke­retén belül talán megoldható. A termelőszövetkezet elnöke szaporán rója a sorokat jegy­zetfüzetébe ... A község lakói társadalmi munka végzésével már eddig is bizonyították faluszeretetüket: a törpevízmű építésénél 370 ezer forint, az iskolaépítésnél több mint 100 ezer forint volt a társadalmi munka értéke. Szó esik most — hasonló mó­don — a község csinosításáról, virágosításáról. — Gondunk a szemétszállítás is — helyet kellene kijelölni a szeméttárolásra — folytatja a „hozzászólást” a községi tanács elnöke. — €z nem lehet probléma — válaszolja a Megyei Tanács elnökhelyettese. — A tanács­nak jogában áll ennek rende­zésére rendeletet hozni. Ha igénylik, ebben is tudunk segí­teni. A község fejlődésének to­vábbi lehetőségeit vizsgáló be­szélgetés után jól esik egy kis séta, látogatás az iskolába, óvodába, a bőrgyári üzembe, a munkásklubba. A művelődési ház mellett álló gazdasági épület megtekintésére is sor került. Ebből az épületből mintegy 400 ezer forint költség­gel kultúrcentrumot kívánnak létrehozni. Itt kapna helyet egy ifjúsági klub, játékterem, tár­salgó, úttörőszoba, olvasószoba. De — mint megállapítják — még meggondolásra vár: átala­kítani az eléggé rossz állagú épületet vagy újat építeni? Jó adottság — biztos jövő Felmerült: Felsőszentmárton nemzetiségi mintaközséggé való alakitása. Minden adott­sága megvan, a fejlődése is biztosított. A további lehetősé­gek megbeszélésére — mint a Megyei Tanács elnökhelyettese mondotta — falugyűlést ren­deznek, amelyre meghívják Mándics Mihályt, a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkárát is. Szó esett a termelőszövetkezeti társulásról, például a zöldség­program megvalósításának elő- segítéséért. Ez a beszélgetés, látogatás is jól szolgálta a célt: a me­gye, a járás vezetői a helyszí­nen ismerkednek az eredmé­nyekkel, gondokkal — segiteni a községeket a további felada­tok megoldásában. G. F. Tízéves az Ércbányász Ezer téma egy év alatt Mongóliába is jár az üzemi lap Tíz esztendeje a fizetés mel­lett még egy újság is jár a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozóinak. A napokban, a borítékban ott volt a jubileumi szám, mely az üzemi lap egy évtizedes fennállását adta hírül: 1964, június 1-i dátumma1 jelent meg a Mecseki Ércbányász első száma. Az elmúlt tíz esztendő során igen sokat fejlődött az üzemi lap. Ezt leginkább néhány adat bizonyítja: a megjelenés első évében havonta egyízben, hat oldalon, stencilezett eljárással készült lap példányszáma alig haladta meg a négyszázat. Ma, a kéthetenként megjelenő új­ság a vállalat saját nyomdájá­ban készül, hat oldalnyi terje­delemben, több mint hétezer példányban— ezzel a példány­számmal a Mecseki Bányász után a megye második legna­gyobb üzemi lapja. Ebben az óriási és széttagolt bányaüzemben égető szükség volt az üzemi újságra — ennek segítségével szólhatott a veze­tés egyszerre valamennyi dol­gozóhoz, s a dolgozók pedig ezen a fórumon is kifejthették véleményüket egy-egy kérdésről. — A lap, úgy gondoljuk, el­érte célját — mondja Geisz Fe­renc felelős szerkesztő. — Az A gépek mellől az iskolapadba Felvételi a politikai szakközépiskolán gimnáziumba, de két év után kimaradtunk. Jöttek a gyerekek, segítség nélkül nem bírta el a család, hogy esténként távol legyek. Nem a papír érdekel, a végbizonyítvány, hanem az erőpróba. Azoknak is, akik ja­vasoltak és bíznak bennem, s magamnak is szeretném bizo­nyítani; képes vagyok újrakez­deni. A család is drukkol ne­kem, izgul értem... — Ügy mondják, nagyon nehéz lesz az iskola, két év alatt tanuljuk a szakközépiskola és az egyéves pártiskola anya­gát. Remélem, azért így se vallók szégyent. A feleségem érettségizett, most végez a szü­lésznőképzőn. Gyerekünk még nincs, az asszonynak lesz ideje segíteni, együtt tanulunk majd — mondta Székelyhídi Károly, az EIVRT Sopjana Gépgyár gép­lakatosa. A fiatalember 10 éve dolgozik az üzemben, párttag, munkásőr, közületi érdeklődésű, szakmailag jól felkészült mun­kás. Ha elvégzi az iskolát, fe­lelősségteljesebb munkát bíz­hatnak majd rá a gyárban. A felvételi beszélgetések so­rán kiderült, a fiatalok szeretik szakmájukat, ragaszkodnak munkahelyükhöz. Nem úgy küldték, nem noszogatták őket, maguk kérték a támogatást és köszönik, hogy rájuk esett a vá­lasztás. Ahogy Sipos András, a Postai Gépjármű Szállítási Vál­lalat üzemvezetője fogalmazta: kinyitották a kaput, amelyen átjutva megvalósíthatja az ál­mait az ember, értékesebbé vál­hat. így talán majd a főiskola se lesz „bevehetetlen vár”. W. M. újság fejlécén látható megjelö­lés, „A Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozóinak lapjo”, azt mutatja, hogy ezt az újságot a vállalat dolgozói írják önma­gukról, önmaguknak. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a lapban nem érvényesül a vál­lalati vezetés és a társadalmi szervek véleménye. A lapot 24 tagú szerkesztő bi­zottság szerkeszti társadalmi munkában. A szerkesztő bizott­ság tagjait az üzemek delegál­ják a testületbe, s ezt a mun­kát felelős pártmegbízatásnak tekintik. A szerkesztő bizottság valamennyi tagja elvégezte a MUOSZ pécsi újságíró stúdió­ját. Az újságban iqen sok dol­gozó mondta el véleményét — 250-en írtak újságcikket például az elmúlt esztendőben. Még egy adat, több mint ezer té­mát, problémát dolgoztak fel cikk formájában az Ércbányász „úiságírói". Ahogy a szerkesztő bizottság tagjai elmondták, a lap üzemi funkciója mellett a városrész, Üjmecsekalja lapjának is tekint­hető, hisz a vállalat dolgozói­nak többsége ezen a környéken lakik, így csaknem minden számban helyet kapnak a város­rész ügyes-bajos dolaai is. A lap reális tájékoztatóival, bátor hangú kritikáival népsze­rűvé vált a dolgozók körében. Jellemző erre, hogy a vállalat Mongóliában tartózkodó szak­emberei és a katonáskodó bá­nyászok is előfizetik a lapot. A nyugdíjas dolgozók ugyancsak rendszeres olvasói az újságnak. Mutatja a lap népszerűségét az is, hogy a vállalati és üzemi szintű újságíró—olvasó találko­zókra általában 70—80 dolgozó megy el. Az újság rangját jelzi, hogy minden esztendőben a vállala­ti párt-végrehajtóbizottság meg­tárgyalja és értékeli a lap mun­káiét. S egy jó hír a lap munka­társainak: ebben az évben a vállalat négy nívódíjat alapí­tott, melyeket a sajtónapon a legtevékenyebb újságíróknak ítélnek oda. Hétfőtől: iusiánt^li Napló a Babaion déli partján Olvasóink kívánságának teszünk eleget, amikor az üdülési főidényben a Du­nántúli Napló kézbesítését és napi árusítását a Balaton déli partján, elsősorban azokban a községekben, ahol megyénkből nagyobb számban töltik a nyarat, biztosítjuk. Hétfőtől, június 17-től augusztus 31-ig ismét eljuttatjuk lapunkat hozzá­juk. Az elmúlt években több előfizetőnk jelezte, hogy a lapot a postai kézbesítők csak egy nap késéssel jut­tatják el hozzájuk, az utcai árusoknál pedig csak a kora délutáni órákban lehetett megvásárolni. A nyomda és a posta segítségével ez év­ben biztosítjuk, hogy a Du­nántúli Nopló már a kora reggeli órákban megérkez- j zen a Balaton déli partjára, előfizetőink részére aznap kikézbesítsék, az utcai áru­soknál az országos lapokkal egyidőben meg lehessen vásárolni. Az idén a Hétfői Dunántúli Napló is a többi hétfőn megjelenő országos lappal egyidőben kerül az árusokhoz. A lap kézbesíté­sének gyorsítása bizonyára kiváltja majd olvasóink e'é- gedettségét. Kérjük a Dunántúli Napló előfizetőit, hogy üdülésük megkezdése előtt hat nap­pal a kézbesítőknél, vagy a postahivatalban közöljék üdülési helyüket és címüket, j/alamint azt az időt, amed­dig a lap kézbesítését az új címre kérik. A lapunkat na­ponta vásárolók pedig ke­ressék fel a Balaton-parti lapárusító helyeket, ahol minden nap megtalálhatják | a Dunántúli Naplót, azon túl, hogy a nagyobb stran­dokon mozgóárusok is kínál­ni fogják. Tizenegyezer elsősegélynyújtó Baranya megyében az első­segélynyújtásnak különös sze­repe van — állapította meg a Vöröskereszt megyei vezetősége tegnap a Pécsett megtartott ülésén. Aprófalvas településhá­lózatunk. a nagy munkáslétszá­mot foglalkoztató bányaüzemek, a nagyüzemi mezőgazdasági egységek mind indokolják és szükségessé teszik az elsőse­gélynyújtáshoz értő emberek összefogását, tevékenységük irányítását, A megye területén 1286 egészségügyi állomást és 486 felelőst tartanok nyilván, ezek munkáját pedig több mint tizenegyezer elsősegélynyújtó támogatja. Az elmúlt évben js nagy gon­dot fordítottak a megfelelő utánpótlás kialakítására, kép­zésére. Ennek keretében 344 tanfolyamon kilencezer hallgató vett részt. Az idei nyáron is több tanfolyamot szerveznek a vöröskeresztes vezetők képzésé­re. örvendetes baranyai kezde­ményezésnek számit, hogy a kis­üzemek egészségügyi viszonyait felelősök képzésével és foglal­koztatásával kívánják javítani. Anyakönyvi hírek PÉCS Betanított munkái a NŐI ÉS FÉRFI munkaerőket FELVESZÜNK. CIPŐIPARI SZÖVETKEZET, PÉCS, Madách Imre utca 10. SZÜLETTEK Kovács Zsuzsanna, Tóth Zsuzsanna, Pálfi István, Kovács Ildikó, Zsigraí Attila, Véghelyi Viktória, Horváth Sándor, Bicsár Szilvia, Appelschoffer Réka, Mátyás Éva, Oláh Mónika, Büki Vilmos, Horváth Tibor, PeidS Zsolt, Messzinger Brigitta, Kékesi Mónika, Tóth Erika, Csapiár Anikó, Kiss Szil­veszter, Kovácsevics Emília, Bodnár István, Szabó László, Bába Andrea, Bárhoff György, Keresztes Balázs, Konfeld Ferenc, Latin József, Eötvös Tamás, Ferenczi Mónika, Császma Krisztián, Fekecs József, Tornyos Zsolt, Stayer Valentin, Szendrei Erzsébet, Kereső János, Bozsits Krisztina, Barthó Péter, Tóth Eszter, Kertész Krisztina, Kaszás Géza, Béiőcz Katalin, Sztipá- novics Máté, Gunderlach Ferenc, Gun- derlach Vilmos, Horváth Edina, Sza­bó Tímea, Tóth Adrián, Bányai And­rea, Harcos Ágnes, Hruszkai Erika, Szobolcs Mónika, Turbók László, Ripp Gabriella, Pécsnek Pál, Böhm Zsu­zsanna, Kréling Katalin, Zákányi Szil­via, Polgár Lajos, Szalai Zsuzsa, Va- lek Ákos, Törincsi Zsuzsanna, Brand- müller Veronika, Keszthelyi Krisztina, Stettner Ildikó. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Pacchiottí Gilberto és Kyncl Mária, dr. Pál István és Koós Judit, Göncző József és Kárpáti Mária, Kiss Miklós és Horváth Borbála, Szekeres Dezső és Németh Elvira, Till Gábor és Bocz- ka Erzsébet. Dombóvári Imre és Rapp Márta, Müller László és Kovács Ág­nes, Németh István és Crenkovocs Annes, Kollmann Gyula és Molnár j Anna, Fenyő Péter és Fekete Anikó, Szabó Károly és Abrudbányai Kata­lin, dr. Mohos Károly és dr. Somos Etelka, Molnár Balázs és Hegyi Ildi­kó, Nemes iózsef és PáHai Mér io» Rozina Sándor és Bereczi Ildikó, Szávics Ferenc és Láng Erzsébet, dr. Rihmer László és Sunyovszky Julianna. MEGHALTAK Hegedűs Kálmán, Prucsi Antal, Ja­kab Endre, Hau Mártonná Gregorovits Mária, Szabó Borbála, Lipics György, Kántor Gyuláné Soós Rózsa, Kovács Péter, Kiss Imréné Frank Mária, Pav- lovics Istvánná Sztanics Magdolna, Trapp János, Bánusz József, Fülöp Jó­zsef, Győrfi József, Járányi Lajos, Hohmann Vencel. Szauter Jánosné Ro- zsonics Katalin, Suvákovics Mátyásné Goldbach Franciska, Klosz Katalin, Friedrich Henrikné Szalay Gizella, Dobos József, Papp Jánosné Petkó Fánni, Pedrovac Mihály, Bohn János, Boqnár István, dr. Nebecz József, Dömsödi Tamásné Pintér Erzsébet, Lehel László, Gásnár Ferenc, Horváth Gusztáv, Derék János, Igaz Istvánná Gödön Mária, dr. Nagy Lajosné Csánk Ilona, Vrankó György, Szántó József, Horváth Józsefné Gáspár Anna, Gyu­riéra Ferencné Walczer Ilona, Naqy Károlyné Császár Mária, Herendi La­josné Molnár Viktória, Major Mátyás­né Csömör Aranka, Hafqass István, Katies János, Dallos Etelka. KOMLÓ SZÜLETTEK Szilasi Vilmos, Kántor Kitti, Kiss Bernadett, Béni Szilvia, Naqy Lívia, Orsós Tibor, Györki Mónika, Kunszt Andrea, Varjú Zo'tán. Szalai Attila István, Varan Enk. Kardos Ferenc, Rabnny Gvula, Bátai Anett. Krl'ár ,,r**:_tmn. Dr'né—i Lívia. Mrk'áj Ms- l;rc!ci, Gébért Norbert, Horváth Imre, Besz*» Anaéla, Mészáros Hainalka, Mészáros Tünde, Merk Zsolt, Csemez Lívia, Túri Zsolt. Nagy Norbert, Szat­mári Zoltán, Kővári Gábor» Pataki Anna, Rück Dániai. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Prettl János és Tóth Valéria, Szabó József és Horváth Rozália Ilona, Kiács Gyula és Lőrincz Piroska, Kiss Pál és Pásztor Julianna, Kása Gábor és Fazekas Mária, Papp Gyula és Kincses Róza, Suricescu Sándor és Mihó Julianna, Pataki Antal és Haj­nal Ilona, Ruff Antal és Vörös Ilona, Füzesi Ferenc és Scheffer Mária, Czé- den János és Nagy Mária, Németh Lajos Ernő és Bara Gabriella, Läufer József és Gábor Erzsébet. MEGHALTAK Bozsovits Józsefné Bódis Ilona, Ke­nyeres István, Rumi János, Hegedűs Imre, Magyar Lajosné Kis Anna, Pál- fai Sándor, Tóth József, Nyikos Gyu- lánó Páré Zsófia. Filákovics Katalin, Tóth Gyula, Oo­labics Imre, Gémesi Mónika, Vékony Lajosné Koczka Erzsébet, Ribly Ist­vánná Szabó Verona, Ignátz György, Sarlós Jánosné Konrád Teréz, Frich józsefné Busz Margit, Balatinácz Ist­vánná Verbán Mária, Mohai Józsefné Horváth Ilona. SZIGETVAR MOHÁCS SZÜLETTEK Miklósa Tünde, Orbán Attila, Gi- likter László, Balog Zoltán, Seszták Andrea, Mészáros Gábor, Mihálovics Zsuzsanna, Metz Alexandra, Gátszegi Gábor, Horváth Ágnes, Maróthi An­géla, Guth Róbert, Dávid Eszter, Csongrádi Attila, Gémesi Mónika, Beck Renáta, Bólits Zsolt, Czimber Zsolt, Erdösi Zoltán, Szajcsán Éva, Csányi Zénó, Schvéninger Éva, Bálint Beáta, Kovács Tünde, Hengl Mária, Bohnicsek Nándor, Dénisch Erika, Szoksz Éva, Tóth Ágnes, Sallai Já­nos, Csibi Gergely, Csobaji Ferenc, Fodré István, Kacsí Beáta, Gligorovics Melinda. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Babracsán János és Késits Mária, Győri lózsef és Dömötör Erzsébet, Frech József és Kathqasser Erzsébet, Thurn János és Godó Katalin, Ko­vács Béla és Batéz A^nes, Ble^zák József és Mészáros Katalin, Sipos Endre és Schaffer Erzsébet. MEGHALTAK Gyúrok János, Horváth Károly, Ká- véss Éva, Áhü József» Vidák ÍJIésné SZÜLETTEK ősz Árpád, Székely Tibor, Balog Lívia, Bodor Ákos, Szakcsi Tímea, Bo­ros lózsef, Szabó Szilvia, Nagy Ár­pád, Osztopányi Kornélia, Rajz Mó­nika, Dombai Norbert, Baán Ottó, Kovács János, Vekkeli János Gábor, Kocsis Gabriella, öss Tibor, Túri Ju­dit Lívia, Bozsányi Tibor Bólint, Né­meth Andrea Magdolna, Polai Ber­nadett, Kovács Zénó, Lenti Tibor, Maada Zoltán, lv~n József, Jámovics Zoltán, Kreipli Zoltán, Lengyel Gab­riella, Bou^qa-tner Renáta, Illés fS“- más, Gerqely Csaba, Eqresi Piroska, Tóth Róbert, Erős Sándor, Tamás Gá­bor, Stammler Lász'ő. Farkas Gyön- nvi, Bonus Csilla. Szántó Eszter, Tila Rózsa, Vass István, Pomázi Krisztina. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Hegedűs József Tamás és Fábián Márta. K«—'ár*o- és Balassa Zsu­zsanna, Szoták Ároád és Gáspár Va­léria, Baracsi János és Csurmann Mária, Gombócz lenő és Tönkő Zsu­zsanna, P-áránv János és Kisfalvi Ro- rá'ia. Szűcs István és Metz Terézia, Hódi Sándor és Hábián Mária, Krul- ler András Bé*a és Kerényi Erzsébet, Somoovi István és Pandur Erzsébet, Rack Antal és Haramia Márta. MEGHALTAK Kqlónv««; Pá*. r*abor Lídia, Roonár P~'~ - I -:-v t'áro'v, f’“i?ko,»ics Jó-**e?né. K*»r*£sT tőzsénné Bn-taknvics M^ria, P"*ká Sándor, Ba- qoly József, Nagv Károlyné STantner Margit, Váaner Józsefné Kovács Ju­lianna, Sárközi József. Szakmunkásbizonyitvánnyal rendelkező, tanulni vágyó, tehet­séges munkásfiatalok számára politikai szakközépiskolát indit szeptemberben az MSZMP Baranya megyei Bizottsága oktatási igazgatósága, valamint a megyei és városi művelődési szervek. Az új oktatási forma lehetővé teszi, hogy — a később magasabb munkakörök ellátására is alkalmas — fiatalok két év alatt meg­szerezzék az érettségi bizonyítványt, s politikai képzésben is ré­szesüljenek. A jelentkezőkkel tegnap beszélgetett el a felvételi bizottsáa. A leendő diákok, akik a gé­pek mellől szeretnének vissza­térni az iskolapadba: többnyi­re komoly szakmai gyakorlat­tal rendelkező munkások, gyer­mekes anyák, családapák. Kö­zülük nem egy csoportot, brigá­dot vezet, mások munkáját irá­nyítja. Tegnap reggel — a fel­vételire várakozva — mégis iz­gatottan, kamaszos elfogódott­sággal faggatták egymást az intézet folyosóján. „Vajon si­kerül-e, mely tantárgyakból ajánlatos felkészülni a nyáron, bírják-e majd a megerőltető iramot”. — Két szakmám van, mégis érzem, hogy kevés — mondta Magyar Marika, a Baranya me­gyei Tejipari Vállalat csoport- vezetője. — Ha nem áll neki idejében az ember, „leragad”, később már nem tud lépést tartani, öntevékenyen is próbál­koztam a tanulással, kiolvastam két könyvtárra valót. Van, amit mégse tudok behozni, pótolni. Ha hozzáértő emberek segíte­nek és követelnek tőlem, bizto­san olyan dolgokat is megértek, amiket eddig nem sikerült Min­den áldozatot vállalok, hogy megálljom a helyem. Művelt, a világ dolgaiban jártasabb em­ber szeretnék lenni. És ez a le­hetőség — ojándék. Tanulságos feljegyezni az okokat, miért ilyen késve vál­lalkoznak a tanulásra a mos­tani 25—30 évesek. Bátai Já­nos, az Országos Földtani Ku­tató-Fúró Vállalat komlói üze­mének dolgozója munka után, esténként utazott Pécsre a technikumba. Otthon a két gye­rek, a munkahelyen felelősség- teljes megbízatások, külszolgá­lat. Emiatt nem sikerült tanul­mányait befejezni. Nyirádi László, a Pécsi Közúti Építő Vállalat gépszerelője, családi körülmények miatt kényszerült már kölyökként dolgozni. Édes­anyja gyári munkás, egyedül nevelte az öt gyereket, Lacit szakmára adta. — Akkor még nem is bán­tam annyira. Aztán, ahogy múltak az évek, éreztem, több tudásra lenne* szükség. Együtt iratkoztunk be a feleségemmel

Next

/
Oldalképek
Tartalom