Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-11 / 158. szám

1974. Június 11. DUNANTOLI NAPLÓ Baranya és Szliven - testvérmegyék Á pártkongresszus és hazánk felszabadulása 30l évfordulója tiszteletére A két megye vezetői a kapcsolatok szervezetté tételét és bővítését határozták el az élet minden területén Lvov és Eszék után a bulgá­riai Szliven is testvérmegyénk­ké lett. A Baranya megyei párt­delegáció egy felejthetetlen he­tet töltött a Pécstől éppen 1000 kilométer távolságra fekvő gyö­nyörű bolgár városban, s a lá­togatás záróaktusaként dr. Nagy József, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Hor­váth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, valamint c BKP Szliven megyei Bizottságának első titkára Velicsko Petrov és a Szliven megyei Tanács elnö­ke Georg/ Dancsev ünnepélyes keretek között aláírta a két megye és a két város testvéri együttműködéséről szóló hivata­los dokumentumot. Szliven megye a Bolgár Nép- köztársaság legfontosabb me­gyéinek egyike. A Balkán-hegy­ség legkeletibb részén terül el, ott, ahol véget ér a Rózsák Völgye. A megye székhelye, a 100 ezer lakosú Szliven, a bol­gár munkásmozgalom történe­tének kiemelkedő jelentőségű központja. A megye fejlett ipar­ral és gyorsan fejlődő mező- gazdasággal rendelkezik. A ba­ranyai delegáció június 3. és 7. között Szlivenen kívül felke­reste Kotelt, Zseravnát, a megye legnagyobb mezőgazdasági kombinátját, s több korszerű, gyorsan fejlődő üzemet A két megye együttműködési szerző­désének alapját történelmi té­nyek jelentik: a Dráva menti harcokban ugyanis többezer szliveni vett részt, s sok száz vesztette életét A kapcsolatok egyébként már az elmúlt évek­ben kialakultak tudományos és gazdasági téren, a most aláírt szerződés csak ezek szervezetté tételét és. további bővítését cé­lozza. A baranyai delegáció szliveni tartózkodásának kiemelkedő eseménye volt az a bolgár— magyar barátsági nagygyűlés, melyet a megyeszékhelyen tar­tottak június 5-én. Ez a de- montstráció nagyszerűen érzé­keltette, milyen mély és őszinte a bolgár dolgozók szeretete és érdeklődése a Magyar Nép- köztársaság iránt. A két megye testvéri együttműködése egyéb­ként jelentőségét tekintve túl­mutat a megyék szintjén, amit beszédesen fejezett ki az a tény, hogy a szliveni tárgyalá­sokat követően Szófiában fo­gadta a baranyai delegációt Ivan Promov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak titkára is. f A baráti beszélgetés sorón a Központi Bizottság titkára hangsúlyozta: népeink és párt­jaink között a legszívélyesebb és legszorosabb a kapcsolat A két megye testvéri együttmű­ködéséről szólva elmondotta, hogy a KB nagyra értékeli a kezdeményezést, s mindent el­követ, hogy a kapcsolat mély és tartalmas legyen, s ugyan­akkor jó példa is legyen más megyék hasonló jellegű kap­csolataihoz. Bulgária jelenlegi helyzetéről, feladatairól szólva Ivan Promov elmondotta, hogy a termelé­kenység növelése g gazdaság központi kérdése. Ami a mező- gazdaságot illeti: az agrár- komplexumok kialakítása és az állattenyésztés fellendítése a legfontosabb feladat Az állat- tenyésztés korszerű, nagyüzemi módszereinek meghonosításakor felhasználják a magyarországi tapasztalatokat, s a két megye kapcsolatait ebből a szempont­ból is kiemelkedő jelentőségű­nek tekintik. A baranyai delegáció hazaér­kezése alkalmából dr. Nagy Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság el­ső titkára nyilatkozott lapunk­nak. — Megható fogadtatásban volt részünk — mondotta —, él­ményekben és tanulságokban gazdag napokat töltöttünk a baráti országban. A magyar— bolgár történelmi kapcsolatok emléke elevenen él a bolgár népben, s különösen melegek és élőek azok az emlékek, me­lyek a legutóbbi harminc év eseményeivel kapcsolatosak. A Magyarországon járt bolgár Dr. Nagy József átadja a delegáció ajándékát Velicsko Petrov első titkárnak. Két százalékkal növelik a termelést, egy csökkentik az önköltséget Korszerű hidraulikus pajzsos biztosító berendezés és nagyteljesít­ményű jövesztő maróhenger a putnoki bánya frontján. Foto: Laczó József emberek többsége felkeresi a harkányi hősi temetőt, s az őszinte hála és szeretet érzésé­vel távozik a szépen gondozott sírok láttán. De ezernyi kapcso­latot szült az élet a gazdaság, a tudomány, a kultúra területein is. Az elmúlt években csak Szli- venből mintegy 200 szakember járt megyénkben, s különösen nagy elismeréssel szólnak me­zőgazdaságunk, az állattenyész­tés eredményeiről. — Az együttműködési szerző­dés, melyet Szlivenben aláír­tunk, a pórt-, az állami szervek mellett a KISZ, a szakszerveze­tek, a Hazafias Népfront, a sajtó és a különböző kulturális és sportszervek kapcsolatainak Hétfőn Budapesten Kiss Ist­ván, a Komplex Külkereskedel­mi Vállalat vezérigazgatója, Sós Ivón, a Tesco Külkereske­delmi ' Vállalat vezérigazgató­helyettese, valamint Alhaji Tan- ko Yakasai, a Nigériai Köztár­saság pénzügyi államtitkára és Alhaji Garin Kazaule közmun­kaügyi államtitkár szerződést írtak alá egy komplett húskom­binát nigériai felépítéséről. A megállapodás értelmében a Komplex Külkereskedelmi Vál­lalat Kano államban 1977-ig építi fel a húskombinátot, j fejlesztését is előirányozza. E ‘ dokumentum aláírásával meg­teremtődtek a szervezett, való­ban gyümölcsöző együttműkö­dés, a hatékony tapasztalatcse­re előfeltételei. Kereteket ad ez a szerződés, melyeket a külön­böző szerveknek kell megtölte- niök tartalommal. Ügy érezzük, valóban többről van szó, mint két megye ügye; ez a kapcsolat ugyanis a két nép testvéri ba­rátságát is erősíti, tovább mé­lyítve a proletár internaciona­lizmus nemes érzését. Köszönjük a bolgár elvtársaknak a felejt­hetetlen élményeket, s várjuk őket Baranyába! amely naponta 800 marha, 800 birka, illetve kecske és 100 ser­tés vágására és feldolgozására lesz alkalmas. A csaknem 10 millió dollár értékű szerződés értelmében az épületeken kívül magyar vállalatok szállítják a komplett vágási és feldolgozá­si technológiát, a hűtőberende­zéseket és az összes kiegészítő kisebb gépeket. A tervezési munkák az aláírás után azon­nal megkezdődnek és 1975-ben már szállítják a berendezése- I két Tudósítónk jelentése az ország legnagyobb széntermeiő vállalata tevékenységéről Óriásit fejlődött az utóbbi év­tizedben a nagy múltú, közel két évszázados borsodi szénbá­nyászat. A korábbi két szén­termelő vállalat összevonásával a Borsodi Szénbányák 20 000 dolgozója az idén már több mint 5 millió 200 ezer tonna szenet ad a népgazdaságnak: elsősorban a lakosság tüzelő­igényeinek a kielégítésére, illet­ve a hőerőművek ellátására. Az utóbbi másfél évtizedben korszerű, nagyüzemi bányász­kodás alakult ki Borsodban. Míg 1957-ben több mint félszáz akna volt, jelenleg már csak 16 üzemel, de ezek gazdaságosan. Azidőben az úgynevezett kam­rafejtés volt a döntő művelési mód, ma már a termelés két­harmadát a frontok adják. Ak­kor a szén jövesztését csak 1,5 százalékban végezték géppel, jelenleg több mint 50 százalé­kát. Akkor a kevés frontot is csak fával biztosították, jelen­leg a sok frontot acéltámmal, vagy önjáró biztosítóberende­zéssel. A szállítás majdnem tel­jes egészében gépesítve van. De nemcsak a termelésben következett be döntő változás, lényegesen javultak munka- és szociális körülményeik is. Min­den bányász el van látva sze­mélyi védőberendezéssel, meg­alakult és működik a központi bányamentő állomás. Mindenütt korszerű fürdő, öltöző, üzemi étkezde áll a bányászok rendel­kezésére és autóbusszal szál­lítják a bányászokat, A bányá­szatban is megvalósult a 44 órás munkahét, most pedig úgy ter­vezik, hogy az idén, az év vé­gén a vállalatnál fizikai állo­mányban dolgozó nők heti munkaidejét 42 órára csökken­tik. A vállalat többször elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, a Kiváló Vállalat, az Élüzem címet. Az utóbbi közel tíz esztendő­ben végbement nagyarányú mű­szaki fejlesztés, a koncentráció és a gépesítés, illetve a még | mindig folyó rekonstrukció meg­hozza az eredményeit. Nem véletlen, hogy a borsodi bányá­szok, a gazdasági, műszaki szakemberek, a társadalmi szer­vek vezetői számos elismerést érdemeltek ki. így például a vállalat igazgatóját, Monos Já­nost, elsőként a magyar szén- bányászatban Eötvös-díjjal tün­tették ki. Hazánk energiarendszerében bekövetkezett változások a szénhidrogének javára sem te­szik feleslegessé a borsodi bar­naszenet. A lakosság tüzelő­igényének a kielégítése, vala­mint a hőerőművek ellátása azt jelenti, hogy sokáig szükség van még a borsodi szénre. Ez megköveteli, hogy Borsodban is tovább korszerűsítsék a ter­melést, hatékonyabbá tegyék a munkát. A borsodi medence barnaszén-vagyonára azonban még a századforduló után is szükség lesz, hiszen a vegyipar már most különböző kísérlete­ket folytat a szén kémiai úton való hasznosítására. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ez a szakma Bor­sod megyében is „elöregszik". A szénbányászatban dolgozók átlagos életkora jelenleg 42— 43 év. Éppen ezért nagyobb gondot kell fordítani a szak­munkás utánpótlásra. Ezért is jelentős a Borsodi Szénbányák dolgozóinak vállalása a párt XI. kongresszusának, valamint 1 hazánk felszabadulása 30. év­fordulójának tiszteletére. A fel­ajánlások között szerepel, hogy a termelési tervet mind az idén, mind pedig jövőre 2 százalékkal túlteljesítik, az önköltségi tervet pedig 1 százalékkal csökkentik, méghozzá létszámemelés nél­kül, kizárólag a termelékenység fokozásával. A vállalások közül ki kell emelni a közművelődési, a kul­turális jellegű tevékenység fo­kozására való törekvést. Ennek igen fontos része az, hogy le­hetőség szerint az elkövetke­zendő időszakban minden bá­nyász befejezze az esetlegesen elmaradt általános iskolai ta­nulmányait. A brigádok, aknák, üzemek a dolog természetes társadalmi hasznosságán túl iskolákat patronálnak, annak érdekében, hogy így is segítsék a bányász utánpótlást. Ez év elejéig a borsodi szén­medencében két széntermeiő vállalat működött. 1974. január 1-től a két vállalatot összevon­ták. Az összevonás zökkenőmen­tes volt és többek között olyan haszonnal is jár, hogy egyesí­teni lehet a rendelkezésre álló anyagi forrásokat, jobban ki lehet használni a nagyértékű gépeket és berendezéseket, va­lamint az így rendelkezésre álló élőmunkát és szellemi kapaci­tást. Oravec János Békés Sándor Tízmillió dolláros szerződés Magyar vágóhíd Nigéria húsellátásának javítására Szökni próbált az ittas motoros „Ez a teherautó nem megy tovább...“ Közúti ellenőrzés-sorozat Baranyában A hosszűhetényi elágazás kö­zelében, a 6-os főút padkáján álló teherautó vezetője szomo­rú pillantásokat vet kocsija alá, ahol sötét foltot terjeszt a csor­dogáló fékolaj. A bol első ke­rék leszerelése után jól látható a hiba és az olaj „forrása": hosszú hetek, vagy hónapok óta „rágta" a karosszéria lemeze az olajvezetéket, a repedéshez mindössze egyetlen fékezés hi­ányzott ... — Szerencsém, hogy most megállítottak — mondja a teher­autó vezetője. — Még elgondol­ni is rossz, mi történhetett vol­na talán már a következő ka­nyarban, ha a fékre kell lép­nem ... — Ez a teherautó már nem megy tovább — közli az ellenőr, miközben a menetlevélre írja: ,,A fékcső kirepedt, a helyszín­ről csak vontatással vihetik el, a hatósági engedély bevonva.” A sofőr hozzálát az SC 47- 90-es rendszámtábla leszerelé­séhez. A Közlekedésbiztonsági Ta­nács — rendőrök, önkéntes rend­őrök, a közlekedési vállalatok ellenőrei — a minap az egész megyére kiterjedő közúti ellen­őrzést tartottak. — Többhetes, összehangolt, szervezett ellenőrzésről van szó — mondja Kovács Jenő alezre­des, a Megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője. Elkísérem ellenőrző kőrútján. Csak alaposabban szemügyre kell venni a pécsi forgalmat, máris telik a jegyzetfüzet. A Hal tér felől a Rákóczi út és a Bem utca kereszteződésénél a külső sávban jól festett nyilak — és tábla is — mutatják: innen csak jobbra szabod kanyarodni. Előt­tünk egy kerékpáros mégis zöld­re vígan „robbant” előre. Ve­szélyes dolog — ilyen esetek is hozzájárultak, hogy az év öt hó­napjában a megyében történt összbalesetek száma 429-re nőtt az elmúlt év hasonló időszaká­nak 359 balesetével szemben. A Kórház téri forgalom már- már kritikán aluli. A gázcsőfek­tetés vontatottan halad, az árok leszűkíti a forgalmi sávot, a for­galmi „dugó" úgyszólván állan­dó. Nagyon fontos lenne az ide tervezett forgalomirányító lám­pák mielőbbi elkészítése. De a gázcsőfektetés meggyorsítása is segítene a helyzeten, a munka mielőbbi befejezéséért nagyobb erőket kellene ide összpontosí­tani. A Bem utca lezárása to­vább tetézi a közlekedési ne­hézségeket. A mohácsi útnál, a for­galomirányító lámpa „tudomá­nyából” mindössze a pislogó sárgára telik. így aztán a Fel- szabadulás útján hosszú sorban várakoznak a gépjárművek, amíg a 6-os Főútvonalra kanya- ■ rodhatnak. Egy járőrautó az üdülőhöz ve­zető mecseki úton, a volt kőbá­nyánál eHeaőrzi a forgalmat — Nemrég jöttünk a Hunyadi út felől, egy motorost kellett gyorshajtás miatt bírságolnunk —’ jelenti a főtörzsőrmester. A baleseteket előidéző okok közül az első helyen áll a gyors­hajtás. Míg az elmúlt év első öt hónapjában 99 balesetet oko­zott a sebesség túllépése, addig ez év első öt hónapjában 129 baleseti jegyzőkönyvben szere­pe! a gyorshajtás, mint a bal­eset okozója. A motorkerékpá­rosok itt egyébként is gyakran használják versenypályának a Hunyadi utat, gyakoribb ellen­őrzés szükséges. A kőbányai megálló mellett az ellenőrök jelzésére a Mecsekről lefelé tartó három gépjármű áll meg. Az 1L 84—97-es GAZ terepjáró vezetője otthon felejtette a for­galmi engedélyt. ígéri: este a kapitányságon bemutatja. Addig is „kölcsönöznek tőle” egy be­tétlapot és az ötven forint hely­színbírságolás is bizonyára em­lékeztető ... Az AG 42—44 for­galmi rendszámú személyautó és utasai Budapestről jöttek, s a vezető elfelejtette „vezetni" a vállalati menetlevelet. Nem bün­tetik meg, csak figyelmeztetik: most azonnal pótolja a hiányt. Harmadik a sorban egy piros Skoda taxi, első kerekének gu­miján a barázda mélysége egy milliméter sincs. Három gépjár­mű, három szabálytalanság ... A Mecsek-kapunál lévő ka­nyarban turistákkal teli busszal találkozunk. Alig férünk el egy­más mellett a szűk úton, mert a busz vezetője átlépte a képze­letbeli felezővonalat A záróvo­nal itt a kanyarban felfestésre vár! Egy ellenőrző-autónak kellene állnia az órára beosztott me­netterv szerint az 6-os úton a Szerrtlőrinc—Bük'kősd elágazós- í nál. Nem találjuk. A rádión ! megkérdezzük a központot, mit tudnak róla. A válasz: „Beje­lentkezett, egy motorkerékpáros igyekezett ellenőrzése elől meg­szökni, azt keresi ., . Rövidesen pontos helyzetjelentést adok". Néhány perc múlva ismét je­lentkezik a központ: az autó — újabb utasával — pár perc múl­va Szentlőríncre érkezik. A főtörzsőrmester Szentlőrin- cen így mondja el a történte­ket: — A kijelölt ellenőrző pontnál álltunk, egy motorkerékpárost láttam jönni Pécs felől, öt is ellenőrizni akartam, de amikor megpillantott, megfordult és el­hajtott Nagy előnye volt, de így is mindjobban megközelítet­tem, aztán Keresztespuszta felé akart menni, de sorompót ka­pott Vezetői engedélye nincs. Bevallása szerint két üveg sört ivott mielőtt motorozni indult A szondája fűzöldre színeződött tehát ittas ... Dajka Jánosnak hívják, 18 éves, hetvehelyi la­kos. — A motorkerékpárt nemrég vettem, jogosítványom még nincs — mondja halkan. — It­tam is. Féltem, hogy elkapnak... — És ha balesetet okoz? Pél­dául nekihajt egy szabályosan haladó járműnek. Erre nem gon­dolt? Hallgatás a válasz. A statisztika viszont „beszél": az elmúlt év öt hónapjában közúti baleset következtében 102-en szenvedtek súlyos sérü­lést, ez év hasonló időszaká­ban 115-en. A könnyű sérülé­sek száma 123-ról 156-ra nőtt... A balesetet okozók közül ittas volt 54, az idén 64, * A balesetek növekvő szama is indokolja, hogy a jövőben mind gyakrabban szerveznek megfelelő jellegű közlekedési ellenőrzést. A megye járásai­ban és városaiban működő köz­lekedésbiztonsági tanácsok, ii résztvesznek ebben. A balesetek számának csökkentéséért azon­ban legtöbbet a közlekedők — gépjárművezetők, gyalogosok — tehetnek a szabályok betartásá­val ’ Garay Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom