Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-19 / 166. szám

6 DUNANTOll NAPLÓ 1974. június 19. Érthetetlen eljárás... Még áprilisban történt ve­lem az alábbi eset. Az Állami Biztosító szigetvári irodájában gépjárműszavatossági befizetési csekket kértem, amit a kartárs- nő nem volt hajlandó addig átadni, amíg be nem mutatom oz előző évi befizetési csekket. Amikor ezt a lakásomban meg­találtam és újra jelentkeztem az irodában, ezúttal az 1974. év első félévre szóló befizetési csekket kérték tőlem. Igen ám, csakhogy én időközben a ko­csit eladtam és egyúttal a fen­tebb említett befizetési csekket is átadtam az új tulajdonosnak, mivel anélkül a kocsi nem üze­meltethető. Felháborodásomban azt mondtam, ha nem kapok csekket (egyszerű nyomtatvány­ról van szó), akkor nem fizetek. Erre az ügyintéző válasza az volt, hogy ez esetben behajtják raj­tam. Kérdem milyen jogon? Számomra teljesen érthetet­len, hogy milyen jogon vonja kétségbe az Állami Biztosító azt, amiről egyszerű ellenőrzés­sel bizonyítékot szerezhetne? Vagy ami méq nagyobb képte­lenség: ha valakj fizetni akar, miért akadályozzák meq abban, hogy fizethessen? Tiszai András Szigetvár, Széchenyi u. 44. Életveszélyessé nyilvánították.. Pécsett, az Anna utca 4. szám alatti épületnél talajmintát vet­tek az illetékesek, s feltételez­hető, hogy egyúttal statikai mé­réseket is végeztek. A vizsgálat eredményeként a házat életve­szélyessé nyilvánították és a la­kókat is rövid időn belül kilakol­tatták. Ez eddig rendben is volna, de ónnál kevésbé érthető, hogy az üresen álló épülettel azóta sem történt semmi. Ugyanis, ha az épület valóban életveszélyes, ez esetben mór le kellett volna j bontani, vagy legalább is be- | keríteni, hogy az arra közieke- ! dő embereket megóvják az eset- i leges balesettől. Egyébként nemcsak az említett épület, ha­nem a tőle jobbra és balra lévő házak falai is süllyednek és re­pedezettek. Például az Anna u. 6. sz. ház homlokfala már hosz- szú hónapok óta gerendákkal van kitámasztva, ami miatt el is zárták az utcát a gépjárműfor­galomtól. De a gyalogosforga­lomtól nem. Tekintettel a balesetveszélyre, I érthető aggodalommal várjuk az ' illetékes tanácsi szervek mielőb­bi intézkedését Keszthelyi István Pécs, Anna u. 22. Legtöbbször a busz vezetőjét szidják... Javaslom és egyben kérem a Volán Vállalat vezetőit, hogy a kiinduló állomásokon (mint pél­dául a Kossuth téri és a me- csekaljai) állítsák be a kocsi­kat legalább 10 perccel az in­dulás előtt, hogy az utasok ér­kezési sorrendben fel tudjanak szállni. Ugyanis, az eddigi gya­korlat szerint indulás előtt öt, sőt néha csak három perccel előbb áll be a kocsi és ekkor kezdődik a nagy lökdösődés, szitkozódás, hogy minél előbb felszállhasson az is, aki később érkezett. Nem tudom, hogy ki­nek jó ez? Az utasoknak nem! De nem jó a busz vezetőjének sem, mert legtöbbször azt szid­ják; hogy nem jó helyen állt meg. A végállomásokon pedig — illik, nem illik —, mégis csak jó lenne korlátokat felállítani, mint a temetőnél, ahol soha sincs tömörülés, mert mindenki érke­zési sorrendben jut fel a buszra. A másik kérésem, hogy a 10- es vonalán sűrítsék a járatokat, mert ott az utóbbi két évben sok új lakást adtak át és az utazók száma megszaporodott. Viszont a járat maradt a régi és néha még ki is marad egy-egy. Villányi Lajos Zsolnay Porcelángyár FÓRUM! A kom óiak figyelmébe! Azzal, hogy megyénk vá­rosai közül — Szigetvár és Mohács után —, látogatunk csak el Komlóra, természete­sen nem azt jelenti, hogy va­lamiféle rangsorolás miatt választottunk így. Sokkal in­kább azért, hogy a közel 30 ezres bányászváros lakóinak megszólaltatásával méltó ke­retbe foglaljuk az immár két éve rendszeresen megjelenő Fórumunkat, melynek egyút­tal a végére is érkeztünk. Mit várunk, mit kérünk a komlóiaktól? Ami a bekül­dendő kérdések témakörét illeti, ennek nagyszerű pél­dáit adták az eddigi fóru­mainkban megjelent levelek, melyek szinte minden olyan problémát feltártak (közellá­tás, közszolgáltatások, ház- tartásigép-javitások, autó­szerviz stb., helyi közleke­dés, kulturált szórakozási, művelődési lehetőségek, te­lekvásárlás, házépítés stb., melyek közvetve vagy közvet­lenül befolyásolják a városi lakossáq mindennapi életét, boldogulását. Nos, ezúttal is ilyen és ha­sonló leveleket, illetve kér­déseket várunk, amelyek a szerkesztőség közvetítésével kerülnek a Komlói városi Ta­nács vezetőihez, válaszadás végett. És ezzel adjuk is át a szót: KÉRDEZZENEK A KOMLÓIAK! A kérdéseket tartalmazó leveleket a következőképpen címezzék: FÓRUM Dunántúli Napló Szerkesztősége 7625 Pécs, Hunyadi u. 11. A kérdések beküldésének határideje: 1974. július 10. f,Ki volt Idrisz baba?" Lapjuk 1974. május 9-| szá­mában a fenti címmel cikk je­lent meg dr. Leidecker Lajos tollából. Néhány tévedését sze­retném helyreigazítani. Idrisz baba türbéjének kuta­tását és sírjának feltárási mun­kálatait 1961—62-ben az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség megbízásából én vezettem, s így szükségesnek tartom, hogy a cikk utolsó bekezdésének kis­sé legendás megállapításával szemben a történeti valóságot közöljem. A türbe — amely a helyreál­lítást és kutatást megelőzően a gyermekkórház raktára volt — padozatának felbontása után a sziklába vájt sírt is megtaláltuk, amely a temetés óta bolygatat- lan állapotban maradt meg. A sírgödörben a muzulmán teme­tési rítus tájolása szerint — azaz fejjel Mekka irányába fek­vő — egyetlen férfi csontvázat találtunk minden melléklet nél­kül. Ez a körülmény kétségte­lenné teszi, hoqy az itt elteme­tett személy muzulmán ember volt, aki a történeti adatok alapján Idrisz babával azono- ' sítható. A sír, illetve a csontváz teljes feltárását követően arról műszaki felmérés és fotódoku­mentáció készült, majd a csont­vázat a helyén hagyva azt rész­ben sajátkezűleg, részben pe- diq jelenlétemben visszatemet­tük, s az ma is ott nyugszik, így minden alapot nélkülöz a cikknek ezzel kapcsolatos meg­állapítása, miszerint a törökök ]' Idrisz baba földi maradványait I elszállították volna. Egyébként ! méq csak annyit, hogy Idrisz ] baba nem élt a mai Rókus dombon, mindössze csak ott te­mették el. Ezek után tehát jöjjenek csak a törökök és más országok tu­ristái Idrisz baba sírját meg­látogatni, s aki mint zarándok látogatja meq e helyet lelkiüd­véért elmondhat eqy Fátihát, — amit a mohamedán temetők sír­feliratai is kérnek a kegyes lá­togatótól — mert imája nem az üres türbének, hanem a ma is síriában nyugvó Idrisz apónak szól, Gerö Győző Budapest Elhibázott sietséggel.. „Klimó György a XVIII. száza­di Pécs kulturális felemelkedé­sének megalapozója” olvastuk a Dunántúli Napló egyik ko­rábbi számában a Pécsi Egye­temi Könyvtár 200 éves fennál­lása alkalmával írott, képekkel illusztrált cikket. Méltán írta a cikk írója Klimó Györgyről, hogy személyében a török idők utáni Pécs legnagyobb egyéniségét tisztelhetjük, és azt is, hogy városunk országosan is értékelt kulturális rangját az ő tevékeny­sége alapozta meg. — Dr. Bo­ros István városunk felszabadu­lás utáni főispánja tanulmányt írt erről a kivételes képességű, paraszti sorból magasra emel­kedett, országosan is kivételes egyéniségről, aki püspöki mél­tóságában sem tagadta meg a földhöz ragadt paraszti osztály­hoz való tartozását. Népünk kiválóságairól utcá­kat, tereket, sétányokat neve­zünk el, hogy ezzel is maradan­dó emléket állítsunk példamu­j tató személyiségüknek. Épp : ezért javaslom, hogy ily módon állítsunk méltó emléket Klimó Györgynek is és nevezzünk el róla utcát, esetleg a Rókus ut­cától nyugatra most épülő nyu­gati városrészünkben, vagy ép­pen a Barbakán körül a közel­jövőben létesítendő bástyasé­tányt nevezzük el róla. Elhibázott sietséggel tüntet­tük el Mátyás Flóriánnak, Pécs első akadémikusának nevét is az utcatábláról és már csak egy óvoda és egy elfelejtett temetői sírkő emlékeztet Mátyás Flórián­ra. Ez a téglahordóként kezdő, önerejéből gimnáziumi tanárrá lett magyarságkutató egyéb művei mellett a magyar közép­kor elbeszélő kútfőit egy négy­kötetes hatalmas műben tette közzé, mellyel kiérdemelte, hogy a Magyar Tudományos Akadé­mia rendes tagjává választotta. Hetven évvel ezelőtt, 1904-ben halt meg, azzal a végrendelke­Leveleink nyomában A levelet személyesen hoz»ák be a szerkesztőségbe. Népes kül­döttség kísérte el és a szószó’ó- juk tette le az asztalunkra, mel­lékelve hozzá egy jegyzőkönyvi másolatot is. — Elnézést, hogy a levél alá- iratlan — mondotta —, de erre minden okunk megvolt. Ugyanis emeletet építenek fÖlénk, ami azt ie'enti, hogy még jóidéig egy födél alatt kell élnünk az építők­kel. Ezért úgy gondoltuk, hogy jobb így névtelenül, mert nem szeretnénk, ha „betartanának” az árulkodásunkért. A levélben mindössze ennyi állt: „A mellékelt jegyzőkönyv­be foglalt csábító kilátásoknak, ígéreteknek — kevés kivétellel — csaknem az ellenkezője tör­tént. Hogy erről személyesen is meggyőződjenek, kérjük, mi­előbb látogassanak el a Kálvin utcába.” Az említett jegyzőkönyv a la­kók tájékoztatására készült, még 1973 júliusában a Pécsi Ingat­lankezelő Vállalat központjá­ban. Hat pontban foglalja ösz- sze a Kálvin utca 1—3—5—7, számú lakóépület emeletráépí­tési és felújítási munkáival kapcsolatos tudni- és kívánni­valókat. Fele-fele részben tar­talmazza a lakók és a beruhá­zó vállalat jogait és kötelessé­geit, a lehető legdemokratiku­sabb kölcsönösség jegyében. Hogy ezt példával is alátómasz- szuk, hadd idézzünk legalább egy mondatot a jegyzőkönyv be­fejező soraiból: „Csak közös elvtársi, emberi segítséggel lehet megoldani a felújítási és emeletráépítési munkákkal felmerülő problémá­kat, amihez kérjük szíves hoz­záállásukat.” A helyszínen látottakhoz, hal­lottakhoz elöljáróban annyit, hogy azért találtunk lakókat, akik nem féltek a „betartástól”, mert nemcsak a nevüket, de a lakásaik ajtaját is feltárták élőt­Akik nem féltek a „betartástó ■ tünk. Mint például dr. Svábszky j Antal és Szőke László is, akik j családjukkal ez év januárja óta I viselik egyre fogyóbb türelem- | me! a közvetlen felettük zajló emeletráépítés ezernyi kelle- j metlenségét. — Azt még megértjük — mondották —, hogy a lakásunk ! falait és a mennyezetét átlyug- gatták, agyonvésték, mert a víz, I a villany, a gáz és a fűtés itt I végződő csöveit, kábeleit csak ezen az áron vezethetik fel a készülő negyedik emeletre. De... És ezzel a „de”-vef el is kez- i dődött a panaszok szinte vé- I get nem érő áradata. Csaknem ! minden lakó a fentebb már em­lített jegyzőkönyvvel kezdte. — Abban még azt ígérte a PIK, hogy a gázvezeték felújí­tása miatt kb. 6 hétig nélkü­lözni kell a gázszolgáltatást, de ellenszolgáltatásként a főzés, mosás biztosítósára minden la­kó villanyfőzőt kap. Sőt, ha a lakó igazolni tudja, hogy a vil­lanyszámla összege magasabb j az előző év azonos időszaká- I ban felhasznált gázszámla ösz- í szegénél, ezt a különbséget is megtéríti a vállalat. S ehhez még annyit, hogy a gázszolgál­tatás szüneteltetésére való te­kintettel, annak újbóli bekap­csolásáig, a lakóknak csak fél- komfortos lakbért kell fizetniük. Amint mondották, ezzel nem is volt különösebb baj, mert a jegyzőkönyvbe foglalt ígérete­ket minden bizonnyal valóra is váltják, de mindez sajnos csak az érem szebbik oldalát mutat­ja. — Mindezek közül a legtöbb kellemetlenséget a gáz hiánya 1 okozta — mondották. — Ja­nuár 20-án kapcsolták ki és a 6 hétre iáért szüneteltetés csak­nem 5 hónapig tartott. A vál­lalattól kapott villanyrezsót csupán főzésre, edénymosoga­tásra használhattuk, mert a fürdést, a nagymosóst a város különböző pontjain lakó roko­nok és ismerősök jóvoltából tudtuk csak megoldani. És amikor végre eljött a gáz­bekötés várva várt napja, ab­ban sem volt köszönetük. Ahhoz ugyanis, hogy a szerelők dol­gozni tudjanak, lakáskulcsra is szükségük volt, ami azzal járt, hogy a lakónak egy vagy több nap szabadságot kellett kiven­nie. De mi történt? A szerelők megüzenték, hogy nem jöhet­nek, mert más munkára vezé­nyelték őket. Aztán naDokka! később, amikor már „ráértek” és el is végezték a gáz bekö­tését — ami újabb két nap szabadságába került a lakók­nak — jött a másik meglepe­tés. Nem volt, aki átvegye, mert nem jöttek k| a Gázgyártó Vál­lalat műszaki ellenőrei. És hány hasonló kellemetlen­ség érte még a lakókat? Volt olyan család, amely a qáz bekö­tése után már a nagytakarítást is elvégezte, amikor bekopogott hozzá az egyik szerelő, hogy a mennyezetet még egy helyen át kell törnie, mert a gázcsövet fel kell vinniük a negyedik emeletre. Vagy egy másik pél­da. A lakót értesítették, hoqy 3 napig tartózkodjon otthon, mert ennyi idő kell a konyha és a fürdőszoba vízvezetékszerelé­séhez. Nos, csak a harmadik napon jelentkeztek, ami újabb két nap szabadságába került a lakónak. Ide kívánkozik még Rócz Gyuláék esete is. Náluk a tetőantenna fővezetékét sül­lyesztették a szoba falóba. De e művelethez fel kellett szed­niük a padlózat 10—15 parket­táját is, amit aztán a dolguk végeztével „ottfelejtettek”. Tovább lehetne folytatni a sort a villanyszerelőkkel, akik a villanyórát kétszer szerelték át a lakásban, míg végre megta­lálták a legmegfelelőbb helyét. Aztán ismét a „gázosokkal”, akik — nem tudni milyen meg­fontolásból —, de közvetlenül az illemhely melletti falra sze­relték fel a gázórát, amitől az említett helyiség ajtaját csak testszélességnyire lehet kinyitni. Sommázva az elmondottakat, annyira kaotikus a helyzet, hogy szakember legyen a talpán az, aki e zűrzavarban biztonsággal megállapítja, hogy a szakipa­riak közül ki, vagy kik hibáztat­hatok mindezekért. Annál is in­kább érthetetlen a dolog, mert tudomásunk szerint a munkások teljesítménybérben dolgoznék, tehát semmiképpen sem lehet érdekük az említett előkészítési, szerelési munkák késleltetése, vagy azok többszöri megismét­lése. Csak egy valami mérhető le teljes bizonyossággal: az, hogy a lakók türelme nagyon a vé­gére jár. Olyannyira, hogy a harmadik emeleti lakók egyike- másika már be sem engedi a szerelőt a lakásába. Illetve mór csak azzal a feltétellel hajlan­dók átadni a kulcsot, ha a bel­ső munkák teljes befejezéséig felköltözhetnek a már elkészült IV. emeletre, Persze nem sok­kal kedvezőbb az alsóbb szin­teken lakók helyzete sem, mert az emeletráépítés szennye, pora az ő életüket is megkeseríti, nem is beszélve a javarészt még hátralevő belső javítási, felújí­tási munkák várható kellémet- lenségeiről. Mindezekről mi a véleménye i a beruházónak? Amán József, a PIK műszaki ellenőre a legnagyobb hibát abban látja, hogy a kivitelezés­sel megbízott Építő és Tatarozó Vállalat dolgozói egyszerre kezdték el az említett lépcsőhá­zak lakásainak felújítási mun­káit — Vállalatunk a szerződést lépcsőházanként kötötte meg velük, éppen a lakók érdeké- i ben — mondotta. — Vélemé­nyem szerint alapvető hiba. j hogy az egyes szakágak között i nincs meg az összhang, vagvis hiányzik a folyamatos munka, I noha a szakipariak egyazon vállalat dolgozói. A mi dolgunk a szerződésben vállalt munká­juk minőségi és mennyiségi el­lenőrzése, vagyis az, hogy el- végzik-e az általunk megjelölt valamennyi munkát, és hogyan. Ami a munkák megszervezését illeti, ebbe nem szólhat bele a beruházó. Ez az ő dolguk. A miénk viszont a jövőben az lesz, hogy a háztöfnb Jókai ut­cai részén már ragaszkodunk a lépcsőházankénti emeletráépí­téshez. S ezen belül kiváltkép­pen ahhoz, hogy a lépcsőház minden lakásában végezzék el a szükséges felújítási munkákat is, mielőtt még hozzáfognának a következő emeletráépítéshez. Eszerint úgy néz ki hát, hogy a Jókai utcai négy lépcsőház lakóinak már nem kell annyi bajt, keserűséget elviselniük, mint a Kálvin utcai szomszéda­iknak, *. Gy, zésével, hogy házát és pénzét a pécsi „Matassa” árvaházra hagyta. Csaknem két és fél ezer kötetes könyvtára a pécsi „Kli­mó könyvtárat” gyarapította, ja­vaslom, hogy a méltatlanul mel­lőzött Mátyás Flóriánról is ne­vezzünk el utcát valamelyik új városrészben. Dr. Csanádi Károly Pécs, Mártírok u. 3. Jogi tanácsadó T. H. pécsi olvasónk lakást akar cserélni. Ezzel kapcsolatban kér­dezi, hol és miként van megha­tározva az összkomfortos, a kom­fortos lakás fogalma. A lakások komfort fokozatára vo­natkozó meghatározást az 1/1971, (II. 8.) ÉVM sz. rendelet tartalmazza. A 2. § (1) bekezdése értelmében összkomfortos az a lakás, amely leg­alább a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyí- séggei, fürdőhelyiséggel és WC-vel (a fürdő- vagy külön helyiségben), b) kőzművesítettséggel (villany- ét vízellátással, szennyvízelvezetéssel), c) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-el­látással, villanybojlerrel, gázvízme­legítővel, vagy fürdőkályhával) és d) központos fűtési móddal (táv-, tömb-, egyedi központi vagy etage fűtéssel) rendelkezik. Komfortos az a lakás <2§ (2)>, amely legalább a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyi­séggel, fürdőhelyiséggel és WC-veU b) kőzművesítettséggel, ej melegvízellátással és d) egyedi fűtési móddal (gázfűtés­sel, szilárd vagy olajtüzelésű kály­hafűtéssel) rendelkezik. A fenti Ismertetés összehasonlításá­ból könnyen és egyértelműen megál­lapíthatók a két komfortfokozat kö­zötti különbségek, L. M. termelőszövetkezeti taf a szabadsággal kapcsolatbem kér­dezi, hogy annak kiadására, mér­tékére vonatkozó rendelkezések hol találhatók meg, illetve mi­ként nyertek szabályozást? A mezőgazdasági termelőszövetke­zetekről szóló 1967. évi III, törvény és annak végrehajtása tárgyában ki­adott 35/1967. (X, 11.) Korm, sz. ren­delet szabályozza a termelőszövet­kezeti tagokat megillető fizetett sza­badságot. Ezen előírásokon túl még a termelőszövetkezet alapszabá­lya is tartalmaz rendelkezéseket a szabadsággal kapcsolatban. A törvény 62, §-a értelmében « termelőszövetkezetnek azt a tagját, aki egész éven át folyamatosan dof- gozik, a munkaviszonyban álló dol­gozókévá/ azonos mértékű fizetett sza­badság illeti meg. A termelőszövetkezet ®z alapsza­bályban meghatározott feltételekkel és mértékben más tagok részére is biztosíthat fizetett szabadságot. A 35/1967. (X. 11.) Korm. sz. ren­delet 96. § (1) bekezdése értelmé­ben a fizetett szabadság szempontjá­ból egész éven át folyamatosan dol­gozó tagnak azt kell tekinteni, aki a termelőszövetkezetben az előző év­ben 250 tízórás munkanapot téliesí­tett. Nem fehet fizetett szabadságot biz­tosítani annak a tagnak, aki évi 150, nő tag esetében 100 tízórás munka­napnál kevesebbet teljesített. Az érvényes rendelkezések szerint a fizetett szabadság alap- és pót- szabadságból áll. Mértékét a mun­kaviszonyban álló dolgozók fizetett szabadságára vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A jogszabályi rendelkezések a mun­kaviszonyban álló dolgozóhoz hason­ló lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a továbbtanuló tag, a gyerme­kes anya stb. is külön szabadságban részesüljön. Értesítjük kedves vevőinket, hogy a PÉCS, SALLAI UTCAI gázkészülékek boltja június 19-től Kossuth L. u. 34. sz. ALATT ÜZEMEL ÚJ TELEFONSZAM: 12-958. Az olvasó véleménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom