Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-12 / 128. szám
V II#5 O O (“O 5 **'*' 1 e»11V»C!r • itn+nl' 5 Dunántúli! napló XXXI. évfolyam, 128. szám 1974. május 12., vasárnap Ara: 1 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Helyes arányok N éhány évvel ezelőtt föltornyosuló demográfiai hullám lassan partot ér. A tetőzés az 1968—69-es tanévben volt. Ekkor több mint 7600 tanuló fejezte be az általános iskola nyolcadik osztályát. A mostani „apály” még ne'm vészes, de az 1976—77-es tanévben már azzal kell majd szembenézni, hogy az általános iskolát befejező tanulók száma az 5000-et sem éri el. Már ez önmagában is komoly gondot jelent a munkaerögazdálkodás szempontjából. Ha ehhez még hozzávesszük a munkaerő helyzetet tovább rontó pályaválasztási aránytalanságokat, alkothatunk csak fogalmat a pályairányítási munka, a pálya- választási tanácsadás felelősségteljes voltáról. A pályaválasztási, pályairányitási tevékenység eddig javarészt a tanulók képességeire, érdekeire, a bennük lévő hajlamok kibontakoztatására koncentrált — a népgazdaság érdekeinek figyelembevételével természetesen. Ezen a téren a következőkben növelni kell a pálya- választási tanácsadás, pályairányitási tevékenység hatékonyságát az utóbbi szempontok javára. Indoklásképpen elég csak néhány pillantást vetni a következő számadatokra. Pécsett—Baranyában több, mint egy tucat „hiányszakmát” tartanak nyilván. Szakképzett emberek hiányoznak a szolgáltatóipar szinte valamennyi ágazatából. Idén még villanyszerelőnek sem jelentkeztek elegen, holott itt korábban o túljelentkezés révén szelektálni is lehetett. A nyolcadik osztályt befejező tanulóknak több, mint o negyven százaléka jelentkezik középiskolába — túlnyomó többségük persze gimnáziumba. Ha róluk felsőfokú intézményekben való továbbtanulási szándékot tételezünk fel, számuk máris irreális. Csaknem háromezer tanulóról van szó ugyanis. A nyolcadik osztályt végzők 12—13 százaléka egyáltalán nem tanul tovább. Otthon marad, vagy szakképzettséget nem igénylő munkát vállal. A fennmaradó — nem egészen — ötven százalék jelentkezik szakmunkásképző intézetbe. Itt is persze egy bizonyos szakmánál zsúfoltság, másutt hiány mutatkozik. A középiskolába jelentkezettek érettségi előtt döntenek továbbtanulási szándékukról. A végzőknek alig több mint ötven százaléka akar továbbtanulni, egyetemeken, illetve főiskolákon, ahol köztudott, szintén többszörös a túljelentkezés. A jelentkezőknek csak a fele, a középiskolát végzőknek csak az egynegyede folytathat felsőfokú tanulmányokat. A szakmunkásképzésből egyszer kiesett a 12—13 százalék (több száz tanuló) és egyszer kiesett a középiskolába jelentkezett, de tovább nem tanuló — rend- sze-int szakképzetlen (több száz) — immár 13 éves fiatalember. j n j Ö most elgondolkodik: jelentkezzen-e jövőre is egyetemre, hátha sikerül? Próbáljon meg gyorsan „valami szakmát” tanulni? Keressen magának egy jó „érettségi" (fehérköpenyes) állást? Közben persze sorkötelessé is érik az illető, katonának is elvihetik. Az érettségizett, de szakképzetlen lányok helyzete még ennél is eiszomoritóbb. Alig akad a megyében nekik aiánlhafó ál*ás. Szakképzettség kell mó már szinte mindenütt. (Folytatás a 2, oldalon) Á KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése az 1974. első negyedév gazdasági etedményeiröt Dinamikusan fejlődött a negye iparának (emelése 1974. első három hónapjában a megyében települt szocialista ipar termelése 6,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ez a növekedés meghaladta a ’népgazdasági tervben előirt mértéket és megközelítette az országos termelésbővülés mértékét is. Az ipari termelés alakulása 1973. I. n,-év = 100,0% Minisztériumi ipar 105,2 Tanácsi ipar 101,0 Szövetkezeti ipar 134,0 SZOCIALISTA IPAR 106,3 A termelés ilyen mérvű fejlődésére. megyénkben évek óta nem volt példa. A kedvező irányú változás nemcsak a termelés gyorsulásában mutatkozott meg, hanem abban is, hogy; — a népgazdasági tervben kiemelt iparágak fejlődése követte az országos előirónyzato- kat: v- az élőmunka hatékonysága javult, a munka termelékenysége 3,3 százalékkal emelkedett;- az iparban foglalkoztatottak száma kisebb mértékben nőtt és csökkent a munkások munkaerőforgalnia; — az Ipari termékek értékesítése. különösen a kivitel, fe% gyorsult. Szintentartás a szénbányászatban A minisztériumi nehézipar 5,ó százalékkal növelte ■ termelését. amit az tett lehetővé, hogy a szénbányászat tartotta múlt évi első negyedévi termelési szintjét, másrészt egyéb ágazatok — főként az építőanyagipar - fejlődése rendkívül erőteljes volt. Míg az élelmiszeripar termelése 12,4 százalékkal haladta meg az egy évvel előttit, a könnyűipari vállalatok közül mindössze három tudta termelését fokozni, így a miniszté! riuml könnyűipar termelése 1,5 ' százalékkal csökkent, j Ez év első negyedében a tanácsi ipar termelésének növe- I kedése mérsékelt ütemű volt, ezzel szemben az ipari szöyet- i kezeteké igen erőteljes, még akkor is, ha a múlt évi bázis alacsony. A termelés mellett az önálló vállalatok és szövetkezetek 10,1 százalékkal növelték értékesíté- j süket, míg egy évvel ezelőtt j csak 2,4 százalékkal. Főleg a ! végső felhasználásra kerülő I termékek értékesítése fokozódott, amiben nagy része volta I belkereskedelem átvételének és l az exporttevékenység fokozódásának. A külkereskedelmi célú átadás 28,2 százalékkal nőtt, ezen belül az élelmiszerek kivitele megkétszereződött, a könnyűipari termékeké viszont jóval alacsonyabb volt az egy év előttinél. Az iparban foglalkoztatottak száma 2,7 százalékkal volt nagyobb. mint egy évvel korábban, A létszámbővülést szervezeti változások indokolták. (Év elejétől önálló vállalatként működik a Baranya megyei Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat, melynek építése, beruházása rövidesen megkezdődik.) A termelés múlt évinél nagyobb, a foglalkoztatottak számának pedig kisebb emelkedése a munka hatékonyságának javulásában mutatkozott meg. Az egy foglalkoztatottra és az egy munkásra jutó termelés azonos ütemben, 3,3 száza'ékkal nőtt. A munka termelékenysége különösen a nehéziparban javult. Ennek következtében a termelés növekedésének több, mint a fele termelékenység növeléséből adódott. {avult az élőmunka hatékonysága Az élőmunka hatékonyságának javulásához hozzájárult a jobb munkaszervezés — viszony- Inn kevesebb volt a túlóra — valamint a csökkenő munkaerőforgalom. Az iparban foglalkoztatottak havi átlagbére 2590,— Ft-ot, ezen belül a munkásoké 2693,— Ft-ot tett ki. Az egy év előtti időszakhoz mérten a munkásátiagbérek viszonylag nagy (7 százalékos) növekedést (Folytatás a 4. oldalon.) Megyénkben a meliorációs program keretén belül o Sellyéi Víztársulás szakemberei és gépei dolgoznak a nagyüzemi mezőgazdasági üzemekben. Képünkön; alagcs,öfektetö géppel dolgoznak a szigetvári termelőszövetkezet egyik mélyfekvésü tábláján a sely- lyeiek. — Szokolai felv. — Á pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére Újabb munkafelafánlások, versenyfelhívások Pécsi Közúti Igazgatóság Az igazgatóság szocialista brigádjai, műszaki és ügyviteli dolgozói vállalják, hogy Baranya közúthálózatán magasabb szinten biztosítják a biztonságos és kulturált közlekedés feltételeit. Az 1974. évre tervezett termelést 3 százalékkal teljesítik túl. A munkaszervezés hatékonyságának növelésével — az előre meghatározott fenntartási hitelkereten belül — 10 százalékkal túlteljesítik a felületbevonási programot. Az útszélesítési tervet 5 százalékkal teljesítik túl. A műszaki ellenőrzés javításával biztosítják a vállalat útépítési, útkorszerűsítési és felújítási szerződéseinek maradéktalan teljesítését. A központi géptelepen a munkafegyelem és a normafegyelem javításával biztosítják a tmk- szemlék ráfordítási idejének öt százalékos javulását. Javítják a munkakörülményeket, a baleseti mutatókat, szélesítik a I párt- és tömegszervezeti oktatást Mechanikai Laboratórium Pécsi Gyáregysége A gyáregység „Allende1’ szocialista brigádja is csatlakozott a munkoversenyhez. Fő célkitűzéseik: a vállalat gazdasági eredményeinek javítása, a készáru ütemes kibocsátásának biztosítása. A gyártmányok minőségének további javítása érdekében o „Dolgozz hibátlanul” mozgalom bevezetése. A munkafegyelem erősítésével együtt az üzemi demokrácia ki- szélesítése. A fő célkitűzések mellett felajánlják, hogy az év folyamán minden negyedévben egy-egy kommunista szombati műszakot teljesítenek, amelynek munkabérét óvoda, illetve bölcsőde építésére ajánlják fel. Egyben felhívják a vállalat 22 szocialista brigádját, hogy csatlakozzanak o versenymozgalomhoz. Szék- és Kárpitosipari Vállalat Mohácsi Gyára Ti7. esztendő alatt mintegy 4009 köbméter iszappal töltődött fel ai első számú sikondoi mesterséges tó, amelynek tisztítását a közelmúltban megkezdte o Sásdí Vízgazdálkodási Társulat. Ha a következő hetekben az időjárás nem hátráltatja különösebben a munkát, úgy május végére, június elejére megkezdhetik a meder vízzel való feltöltését. A gyár dolgozói nemcsak a XI. kongresszus, oz ország és a város felszabadulásának 30. évfordulója, hanem Mohács várossá nyilvánításának 50. évfordulója tiszteletére is csatla- | koztak o munkaversenyhez. Vállalják a termelés mennyiségé- 1 nek( öt százalékos emelését. A bázishoz képest 20 százalékkal fokozzák az export részará- ! nyát. Bevezetik o „Dolgozz hibátlanul" mozgalmat, ennek I keretében öt százalékkal csök- i kentik a garanciális és selejt- i költséget. Fejlesztik az újító- I mozgalmat, csökkentik a bal- 1 esetek miatt kiesett munkanapok számát. Kommunista műszakon vesz részt a gyár összes dolgozója, ezen felül i 50 ezer forint értékű társadal- I mi munkát végeznek az épí- í tendő új mohácsi óvodában. i Szigetvár és Vidéke ÁFÉSZ A szövetkezet szocialista bri- í gódjai, kereskedelmi egységei i és munkahelyi kollektívái túltel- ‘ jesrtik az 1974—75, évre előirányzott áruforgalmi, gazdálkodási és szövetkezetpolitikai terveket. A fő célkitűzések alapján az ÁFÉSZ — sokrétű összetétele miatt — szocialista . b.rigádjoi á' sgját, munkaterületükre meghatározták a konkrél tennivalókat. Egyben fefhívják valamennyi Baranya megyei ÁFÉSZ dolgozóit, hogy csatlakozzanak a felhíváshoz. Duna és Karasica menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége A tsz-szövetség munkaver- seny-felhívással fordult a tagszövetkezetekhez. Ebben ágazatonként határozta meg e főbb feladatokat. A növénytermesztésnél a termelési technológiák fegyelmezett megtartása, az egyes munkafázisok időbeni elvégzése, az állattenyésztésben a gondozási, tenyésztési munka színvonalának emelése és a népgazdaságilag fontos ágazatokban az állatlétszám növelése, az elhullás csökkentése a fő cél. A műszaki, gépesítési területen elsősorban a gépek gazdaságos . kihasználására, megfelelő műszaki állapotára, oz alkatrész, üzemanyag és egyéb fenntartási költség csökkentésére kell. minél nagyobb gondot fordítani, Baranyahidvégi Közös Üt Termelőszövetkezet A tsz szakosított sertéstelepének és tehenészetének szo- ' cialista brigádjai is csatlakoznak a kongresszusi munkaver- j senyhez. Éves hízósertés kibocsátási tervüket 5 százalékka I túlteljesítik, ennek érdekében vállalják, hogy a mqlac elhullás nem emelkedik öt százalék fölé. Csökkentik a fajlagos la- karmányfelhasználást. a brigác tagjai vállalják még erre a< évre a szakmunkás bizonyítvány megszerzését. A tehénállományt saját szaporulatból 15 százalékkal növelik, vállalják j hogy a borjú elhullás nem haladja meg az öt százalékot, Ar I egy tehénre jutó átlagos tej- I termelést 3500 literre emelik,
