Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-05 / 121. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ Vm. május 1 Vft É íesMYtf Bontsuk' Ne bontsuk? Ho22csicIss Svédországból Lapunk március 21 -i számában adtunk hírt a döntésről: a sétatéri vízlépcsőt elbontják, mert túlságosan magasnak találták a helyreállítás költségeit és különben is . • . » Az előterjesztés, aminek alap- < jón a Városi Tanács végrehajtó bizottsága meghozta döntését, Ilyeneket olvastunk: „az évek óta üzemképtelen vízlépcső állaga miatt aktív városkép-formáló erejét az európai szintű műemléki együttes fókuszában nem tudja betölteni . . . üzemeltetése csak a teljes meglevő létesítmény bontása, majd ezt követő újbóli felépítése után lehetséges. Ezt a meg oldást a jelenlegi vízlépcső esztétikai normák szerinti elavultsága nem indokolja, költségessége pedig nem teszi lehetővé . . Szó volt a pályázatról, amely áj fprmát kíván a térnek adni, de ehhez újabb helyszíni vizsgálódások kellenek. amelyeket „modellkísérle tekben, a terepen lenne indokolt elvégezni. E miatt, valamint a jelenlegi tarthatatlan állapot megszüntetése miatt sze- ■ retnénk a kaszkád bontását a legrövidebb időn bélül végrehajtani .. Vélemények Mint látjuk, ez még nem történt meg, az első híradás viszont elegendő volt ahhoz, hogy a város közvéleménye fel- bolyduljon. Vélemények hangzottak el a bontás mellett és ellen, sokan fordultak ez ügyben szerkesztőségünkhöz és más fórumokhoz is. „A sétatéri vízlépcső felszámolásával nem értünk egyet! — írták már a híradás megjelenésének napján az Olimpia étterem dolgozói. — Minden pécsi lakos, aki szívén viseli városa sorsát, meggyőződéssel vallja, hogy nem ez a célravezető megoldás." Egy névtelen levélíró így fogalmazott: „Pécsi születésű vagyok, nagyon szomorúan érintett a hír, hogy a sétatéri vízesést lebontásra ítélték. Kérem, hassanak oda, hogy városunknak ezt a kedves, szép színfoltját mentsék meg.” Cz. L. (Athinay utca 2.) levelében olvastuk: „A cikk szerint a sétatér átrendezése a lakosság véleményének figyelembevételével történik. Hát ezt nem hiszem! Mert ha az illetékesek nem tudják, mi lesz ott, akkor miért bontják le a lépcsőt? Olyan megoldásra nem gondolnak, ami az új létesítményt a régire alapozná?..." Aztán olvastunk ilyen megjegyzést is: „Köztudott dolog, hogy köny- nyebb bontani, mint építeni, dohát a bontás is pénzbe kerül, sokszor talán többe, mint a renoválás...” Érkezett levél Svédországból is. Az Arboga- ban élő pécsi származású Gadó György azt ajánlotta, hogy hajlandó saját költségén elszállítani és üzemében megjavítani a vízlépcső gépészeti berendezését, vagy ha erre nem tartanak igényt, 1000 svéd koronával segíteni a helyreállítást. Magánbeszélgetésekben is gyakori téma a vízlépcső sorsa és nagyon sokan — nemcsak tükék! — sajnálják a városnak ezt a jellegzetességét, ami legalább minden ötödik képeslapon Pécs jelképeként szerepel a négy torony társaságában, s az útikönyvekből sem maradhat ki. Valaki elkeseredetten fakadt ki egy ilyen beszélgetés alkalmával: — Pécs legszebb terét teszik , tönkre! A hozzáértők a pécsi dóm teret a legszebb római terekhez hasonlítják, ehhez pedig a vízlépcső is hozzátartozik. Ezt elrontani!... ' lavitan' nem, c ok átépíteni lehet A hivatalos álláspontot Tóth Zoltán vá-csi énftési osztályvezető így indokolja:— Tulajdonképpen helyreállítani akartuk, és nem szétszed A Ba nnyaterv kapott nv»"' i-Lst a vi -gáiptra de kiel- ................ész rossz... J a.-í - r- t, a teljes átépítés 2,5 ir.i ló forintba kerülne. Egyébként a felújítás is szétszedést jelent, értelemszerűen következik tehát: érdemes-e azt visszacsinálni, ami volt? A vízlépcső nem műemlék, nincs védettség alatt, a szak- , emberek általában nem is tartják szerencsésnek az ittlétét. Az más, hogy az emberek megszokták . . . Most már a bontási terv készül. 'Egy szakértői vélemény Papp Józseftől, a Pécsi Tervező Vállalat városrendezési csoport- vezetőjétől : — Mi i& beszélgettünk a vízlépcsőről, amit jelenlegi formájában mi sem tartunk megfelelőnek, nemcsak a műszaki állapota miatt, hanem azért is, mert kissé nehézkesnek tűnik. Mindenesetre a jellegében hasonló dolgot kellene odatenni, mégpedig vizes dolgot, a mostaninál modernebb formában . . . Hasonlóképpen vélekedik Takács Gyula, az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi építésvezetőségének vezetője is: — Az biztos, hoqy a vízlépcső hozzátartozik a megszokott városképhez, de, vajon megéri- e jelenlegi formájában felújí-, tani? A mostani generáció ezt szokta meg, de azért el lehet képzelni itt valami jobbat is. Vízesés helyett vízfolyás? A PTV 2-es irodája — Csete —Jankovics—Deák—Kistelegdy tervező-együttes — elsődíjds terve szerint a kaszkád nyugati oldalán lévő utat megszűntetik, s az egész területet „visszakapja-" a park, A tér olyan burkolatot kapna, mely szabad vízfolyást tenne lehetővé. A kasz- kádot tápláló forrás (a víz most elfolyik a hálózatban) vize a tér felső végén kerülne felszínre, onnan valamilyen sekély mederben — amin át is lehetne lépkedni — folyna le a tér alsó végére, ahol egy kisebb medencét töltene meg, s ebből a medencéből távozna e! túlfolyón át a hálózatba. Ez az elgondolás természetesen még finomításra vár, de voltaképpen valami ilyesmi kerülne a kaszkád helyére, » A kaszkád nem műemlék — ez a legkomolyabb érv, amit a megszüntetés mellett hoznak fel. Mikor is épült? Kalász Gyula püspöki titkár mondja: — A 30-as évek második felében, a pécsi Missa Solemnis játékok idején valami új építménnyel akarták a teret emelni, ezért hasították ki a parkból azt a részt, amire a kaszkádot építették. — A vízlépcső múltja tehát igen kurta, de ez nem akadályozza, hogy a pécsiek ne érezzék annyira magukénak, Végső búcsú dr. Csanádi Györgytől Szombaton, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában mély részvéttel temették el dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi minisztert, Kossuth- és Allami-dijqs akadémikust. A ravatalnál párt- és állami vezetők, az Elnöki Tanács, a kormány, a tábornoki kar, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a tudományos és társadalmi élet ismert személyiségei álltak díszőrséget; s 10 órától több ezren rótták le kegyeletüket. A temetésen ott voltak a párt és a kormány, az Elnök' Tanács, a Magyar Tudományos Akadémia, a minisztérium, a Fővárosi Tanács, a társadalmi szervek képviselői, részt vett a gyászszertartáson a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, s ott volt számos külföldi ország közlekedési miniszteré, közlekedési küldöttsége. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese vett búcsút dr. Csanádi Györgytől. Közvetlen munkatársai, o minisztériumi dolgozók, a közlekedés és a hírközlés nagy családja nevében Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár vett végső búcsút. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének, a ■ Budapesti Műszaki Egyelem tanácsának gyászát dr. Bognár Géza akadémikus, az MTÄ alelnöke tolmácsolta. * Dr. Csanádi György miniszter temetésén részt vettek megyénk képviseletében Czégéiry József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának tilkára, dr. földvári Janos, a Megyei Tanács elnök- helyettese, dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője, Bagaros György, a Pécsi Postaigazgatóság vezető-helyettese, valamint a MÁV és a posta párt- és tömegszervezeteinek képviselői. mini a sokévszázados székesegyházat, a Barbokánt, a dzsá mit . . j — Egyébként az lenne a legszebb, ha működne, dehál j a városnak nines pénze és szegénységből parkká alakítják. A lebontással nem értek egyet, mert nem biztos, hoqy ez az egyetlen megoldás. Talán egy szélesebbkörű pályázatnál kiderülne, hogy sokkal olcsóbban is meg lehetne csinálni . Szinte ezt- a qondolatot foly tatta egy másik beszélgetés amit Solti Dezsővel, a Pécsi Vízmű főmérnökével folytattunk : A Vízmű vállalása — Ha a szigetelést megoldják és a víz o medencék repedésein át nem szivárog a mélybe, csupán minimális vízpótlásra van szükség a hálózatból a párolgási veszteség ellensúlyozására. A gépészeti berendezést illetően a Vízmű vállalja, hoay a szükséges felújítást társadalmi munkában elvégzi. — É$ a személyes véleménye? — Amikor kezdett téma lenni, házon belül beszélgettünk arról, mit lehetne tenni. A fóliás szigetelés is szóba került, de ez esztétikailag más, mint a kő. De ha egy szép kőburkolat alá lehetne fóliát tenni... A magánvéleményem az, hogy a kaszkád a belvárosi levegő tisztaságának egyik biztosítéka. Félek, hogy ha egyelőre csak park lesz, utána egyszer majd kiderül, hogy kevés a belvárosban a gépkocsiparkoló . ., Szerintem így teljes a tér képe. Lehet, hogy az építészek, akik a lebontás mellett vannak, jobban értenek hozzá, én azonban a megtartás mellett lennék . . . A Vízmű vállalt valamit. Vajon akad-e partner? Hársfai István Néptánc-ház Meszesen Pécs első néptánc-háza teg- I nap alakult meg Meszesen, a | József Attila Művelődési Ház- j ban. A táncház klubszerű fog- I lalkozásait, amelyen részt vesz- j nek pécsi és baranyai amatőr táncegyüttesek tagjai, tán- j cot kedvelő felnőttek és fiata- | lók, havonta egyszer rendezik ! meg a meszesi művelődési házban szombatonként. Érdekesség az országban eddig megalakult táncházakkal szemben, hogy'minden alkalommal más öntevékeny csoport mutatkozik be; először a színpadon, majd a nézőtéren, ahol táncfigurákat, — és motívumokat tanítanak, népdalt énekelnek. Tulajdonképpen népdalra tanulják a néptáncokat. Első alkalommal, tegnap a Mecsek Táncegyüttes adott műsort és ismertette, tanította táncait; például az ugrás és lippentős táncfiguráit. A tervek szerint szeretnék, ha a mesze- si táncház az öntevékeny nép tánccsoportok bázisközpontjó- vá válna. A legjobb együttesek találkoznak itt, ismerkednek, kicserélik tapasztalataikat, együtt tevékenykednek játékos, kötetlen klubformában a közönséggel, Jól és példamuta tóan működő együtteseket hívnak meg havonta, így többek között a KISZ'ÖV Táncegyütte sét, a Baranya Együttest, a mohácsi, a szebényi, az egy házaskozári, a mecseknádasdi, dunafalvai táncosokat. Közös műsoros estekre is sor kerül. Pécsi siker országos fanujirjányi versenyen A Belkereskedelmi és o Müve- j lödésügyi Minisztérium május 2—4, j között rendelte az első országos ! belkereskedelmi és vendéglátó , ipari szakmai, tanulmányi ver seny döntőjét, ahol a kereskedelmi, illetve vendéglátó szakközé;* iskolák legjobb negyedik osztályosai mérték össze tudásukat. A szaktárgyanként ic -r • •> , - i -Arseny 1—3, helyezettjei pénzjuta lomban részesültek, az 1—5. helyezettek pedig mentesülnek az adott tantárgy érettségi yizsgája alól. A négy szakmai tárgy első helyezettjei: Bechlí Katalin pécsi, Takács Zsuzsanna miskolci, Imrí Éva miskolci és Somogyi Gyöngyi keszthelyi szakközépiskolai tanulók. Lovagló tigrisek — világszámok Két éves külföldi turné után Baranyában az Apolló cirkusz Galopp zene, csiílogó Bitterek. halállengés a trapézon, száguldó lova,k, ásító tigrisek — egyszóval minden kellék adott az Apolló cirkusz műsorában ahhoz, hogy a két és fél órás előadás alatt jól szórakozhasson a néző. A Pécsett május 6 —12 között szereplő társulat műsorán kiemelkedő teljesítményt nyújt többek között o 6 Sal lay Küldöttközgyűlést tartott a MAVOSZ Jusson be a vadásztársaságokba több munkás és fiatal A megye mezőgazdasági te rületéböl 42 vadásztársaság mintegy 550 ezer katasztrális holdat bérel, s ezen valamivel több mint ezer vadász hódolhat szenvedélyének, illetve végzi vadgazdálkodási feladatait. Az ő képviseletükben megjelent küldöttek és a társaságok elnökei vettek részt szombaton délelőtt 9 órakor a MAVOSZ Baranya megyei Intéző Bizottsága által rendezett közgyűlésen, a KISZÖV székhazában. Ambrus Jenő, az Intéző Bizottság elnöke terjesztette be a beszámoló jelentést a múlt évi vadgazdálkodási és vadászati eredményekről. Az állomány számszerű meghatározása — legföljebb 5—10 százalékos eltéréssel — becslésen alapul. A múlt évi adatok azt mutatják, hogy az említett félmillió katasztrális holdon 2136 szarvas él, ezek közül a terv szerint 851 darabot kellett volna kilőni a ténylegesen elejtett 747 darabbal szemben. A múlt évben a társaságok 1640 őzet vittek terítékre, viszont az idei tervek szerint az idén még jobban növelik a kilövési tervet, tehát további állománycsökkentést szeretnének elérni a minőségjavítás végett. Jelenleg több mint 7 ezer őz van erdeinkben, de 1977-ig ezt 6 ezerre kell levinni. A vadnyúl sok gondot okoz vadászainknak. A becsült állomány jelenleg 24 235 darab, a kilövési terv nagyon szerény, ami érthető. A MAVOSZ Baranya megyei Szervezete — hogy megoldja ezt az évtizedek ó.ta tartó nyúlszegénységet — a közelmúltban mintegy 6 ezer darabbal növelte az állományt. Az egyik nagyon szép — és ízletes — apróvad: a fogoly! Kevés! A tavalyi állomány mindössze 9269 darabból állt, az idén e szám talán 9580-ra emelkedik. A mesterséges te-' nyésztés az egész, országban megoldatlan egyelőre, így aztán a vadásztársaságok ezután akrobata a golyó számával, de kedves látványossáq a 2 Myro kutya-revüje és Lilla, a tinédzser elefánt is. A világszerte ismert Donnert csoport lovasbemuta-| tója nagyszerű porondparádé, amelyet q csoport névadójának lovagló tigrisei koronáznak. Az est lélegzet elállító mutatványa, Simdn Tibor Jászai Mari-díjas, mutatványa a lengő trapézon. Az Apolló cirkusz büszkesége Géza—Pepi bohócpáros, akik produkciójukkal mindvégig klasszikus szellemességgel nevettetik a nézőt, * Pénteken Mohácson, a bemutató gálaelőadás után tájékoztató hangzott el, amelyben ismertették Maqyarorszáq legnagyobb utazócirkuszának eddigi pályafutását. Az öt éves múltra visszatekintő társulat életében nem voltak megrázó tragédiák, a vérszomjas tigris sem evett meg senkit — mondhatni minden rendben ment — pediq a cirkusz repertoárján jónéhány világszám is szerepel, A fűthető, 3500 személy befogadására alkalmas cirkusz kényelmes nézőtere ezúttal előis csak a meglevő törzsállomány védelmével, szakszerű kezelésével foglalakozhatnak. Ha azt mondjuk, hogy a fogoly szép apróvad, akkor a fácán a legszebbek egyike. A becsült állomány tavaly 54 457 daiab volt, az idei felmérés 65 960 darabot jelez. Kilövési terv természetesen a fácánra (fácánkakasra I) is készült, de legalább ilyen fontos feladat most az is, hogy a múlt évben tenyésztett, kihelyezett 18 000 fácáncsibével szemben az idén a társaságok területére már 25 000 csibe kerül. * A hozzászólásokat és a vitát Ambrus Jenő IB-elnök zárta le. A szervezeti kérdésekről szólva szeretnénk egyik nagyon figyelemre méltó gondolatát itt felvetni. Ha új tagot vesznek fel a társaságok, minden esetben úgy mérlegeljenek, hogy lehetőleg több fiatal és több fizikai munkás kerülhessen be a vadásztársaságok közé. R. P. ször számozott helyekkel varja a publikumot. Á csaknem 150 fős személyzetet 180 korszerűen felszerelt lakókocsi szállítja, de emellett a társulat kényelmét klubkocsi, könyvtár, étkezőkocsi is szolgálja. A ciTkusz költöztetését egyik városból a másikba 100 dolgozó és 16 vontatójármű végzi. A tájékoztató befejezéséül elmondták. Hogy az Apolló cirkusz két éves külföldi turné után szerepel ismét Magyar- országon, de jövőre már ismét határainkon túl öregbítik a már legendás magyar cirkuszművészetet. * Érdekességként említjük meg, hogy a nagysikerű társulat műsorát kedden meglátogatja a Hét című műsor forgatócsoportja is. A cirkusz jelenlegi igazgatójáról Vitáris Istvánról és feleségéről, pedig — akik a hatvanas évek világhírű artistái voltak — a Francia Televízió filmet forgatott, így a húsz részesre tervezett sorozat két epizódja a magyar artista Házaspár életét dolgozza fel. francia színészek alakításában. —Füzes—
